Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-07 / 104. szám

tett ASIŐL" EGY HULIGÁN P Á LYA FUTÁSA A füstösképű, ondolált ha­jú fiatalember szűkebb baráti körében már a korábbi évek­ben is közkedvelt volt. ököl­vívó tudományát nagyképűen a mozi-előcsarnokokban mu­tatta be, a nála gyengébb csi­bész-társakon. Az előadásra várakozó emberek meg-meg­botránkoztak Füstösképű vi. selkedésén, s a rendőrség emlegetésével intették tisztes­ségre a zabolátlan fiatalem­bert Füstösképűnek azonban segítségére siettek ilyenkor a gyengébb társak is, akik rendszerint „körülröhögték" a rendre intő felnőtteket, akik nagy nevelőbuzgalmukban nem vették észre — talán csak otthon —, hogy ruháju­kat hátulról össze-vissza köp­döstök a vezérüket védő csi­bészek: A kiforrott és a még kezdő huligánok ' körében Füstösképű így tett szert hal­hatatlan tekintélyre. Ezt megőrizte később is, amikor besorozták katonáékhoz. | A P&úwm MeiejiéAen néhány évig nyeszlett fickók helyettesítették a bandában, bár olykor-olykor szabadság­ra hazajövet néhány pofonnal felfrissítette társait, akik fe­ledni próbálták az iránta ta­núsítandó tekintélytiszteletet, így telt-múlt az idő, később azonban ismét civilként tűni fel Szeged utcáin Füstösképű, aki lassan ráfanyalodott a munkára is és neki megfe­lelő „nehéztesti munkát" vál­lalt az egyik nyersbőr- és tollbegyűjtőnél. Itt ténykedett a múlt év októberében is, amikor — kellő összeköttetés révén — felcsapott politikai tényezőnek. Az úgynevezett „forradalmi tanács" tagjai közül Fábián Ferenc és Ko­váts József fQkorifeusok sze­mélyes testőrüknek nevezték ki Füstösképűt, mint boxolót és Kendi Józsfet, mint birkó­zót; Füstösképű ettől kezdve a „forradalmi tanácsülések" fontos embere lett, ugyanis ő igazoltatta a nagyterembe belépő „küldötteket", | —• Jlfuuskám, ki Ma. ezt a forradalmi fleppnit? Gyanús a bélyegzése! No áll­jon csak oda félre! — mor­dult rá egyik alkalommal egy jóhiszemű bácsikára, aki ma­ga sem tudta, hogyan sodró­dott a habzószáj úak közé. Füstösképű állandó ajtónálló szerepe mellett olykor-olykor beleordított az ülésezők han­dabandázásba. Több radi­kalizmust követelt, egyrészt a fegyelmezetlen „forradalmi küldöttek", másrészt a még szabadon lévő ávósok ellen. Lehet, hogy e fenkölt dialek­tika hatására kapott és ra­gadt géppisztolyt akkornap délután Füstösképű, aki tizen­öt-húszad magával száguldott egy teherautón a Kárász ut­cán, s végig a városon, halált kiáltva az ávósok fejére. Füstösképű jólszabott világos szürke zakójában úgy festett az autó tetején, mint egy lep­rával áldott kegyetlen fekete isten. Artikulált, zagyva ordí­tozásához kellő nyomatékkép­pen a jobbkezében , tartott géppisztolyt apatikusan a ma­gasba lendítette. Az utca vé­gén pedig valamelyik fegyve­res cimborája egy rumos üve­get nyomott a fekete istenség szájához, nehogy kiszáradjon a torka; Másnap, harmadnap és a következő napokon Füstöské­pű valamilyen küldöttség egyik tagjaként disputába ment Nagy Imréékhez, a tűz­ben és vérben fuldokló Buda­pestre. Nem is került elő, csak at eattelen dittájk­^iiAeiidek naftfai&an, amikor arról volt szó, hogy legyen-e kenyér, legyen-e fé­lelemnélküli biztos , jövő. Hogy, hogy nem, a Szegedi Kenderfonógyár kultúrtermé­ben tartott egyik nagygyűlé­sen feltűnt Füstösképű is. Egy darabig türelmesen hall­gatott, de amikor az egyik munkát követelő szónok már­már a maga oldalára állította a vegyesérzelmű hallgatósá­got, tisztelt hősünk valósággal felrohant az emelvénynek használt színpadra és kitépte a szónok kezéből a mikro­font. — Hazugság, amit ez a pali Itt bemaszlagol nektek. Én most jöttem vis6za Budapest­ről. Senki se akar ott és nem is fog dolgozni. De először is hadd mutatkozzam be: Sár­közi Kálmán vagyok, a dr. Borces József utca 20. szám alatt lakom, hogy tudja min­denki, ha netán engem is le akarnának tartóztatni majd, mint a néphez hű for­radalmárt, — hadarta gyor­san az eddig Füstösképűnek nevezett huligán, akit most már mi is nevezzük igazi nevén. od {MAaeUtlmdt", Játltüu 'Kiss Károly elvtárs előadása Budapesten Az MSZMP Központi Bi­zottsága politikai előadásso­rozatának második előadá­sát hétfőn délután rendez­ték meg a néphadsereg köz­ponti tiszti házában. Az elő­adáson megjelentek: Biszku Béla, Kállai Gyula, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága intéző bi­zottságának tagjai, valamint politikai és társadalmi éle­tünk számos kiváló szemé­lyisége. Biszku Béla megnyitó sza­vai után Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­ga intéző bizottságának tagja tartott előadást "Az MSZMP — a munkásosztály forradal­mi pártja* címmel. Tíz ország kér árumintát a Szegedi Hálógyártól A Szegedi Kenderfonó­gyár hálóüzemének külföldi kapcsolatai egyre szélesed­nek, de olyan nagyarányú érdeklődésre még nem volt példa a külföldi megrende­lők részéről, mint amilyenre a közelmúltban sor került. Szinte egyidőben — minden különösebb ajánlgatás nél­kül — tíz ország kereske­delmi szervei kértek háló­mintákat a jóhírű szegedi üzemtől. Az érdeklődők na­gyobb része nyugati cég. Kender, pamut és perion hálókat mintáznak tehát a közeljövőben a hálóüzem munkásnői, hogy azután eze­ket külkereskedelmi képvi­seletünk az árjavaslattal együtt elküldje az érdeklő­dőknek. Ha a mintadarabok és az árak megnyerik a ve­vők tetszését, ismét jelentős külföldi megrendelésre szá­míthat a hálóüzem. A mintakollekció összeállí­tásánál körültekintően gon­dolnak arra is, hogy elsősor­ban a hazai termékből, azaz kenderből készült hálófélesé­geket ajánlják. A kereslet főként halászhálókra terjed ki, s mivel a műanyagból készült halászhálók folyami vizeken nem igen válnak be, a kenderhálónak továbbra is van jövője. Reméljük, hogy a hama­rosan elkészülő mintadara­bok kielégítik a külföldi ér­deklődők igényeit. A szegedi kerületi tanácsok eddig mintegy 130 ezer forint munkanélküli segélyt fizettek ki Többfelé nyílik elhelyezkedési tehetőség ezután mintegy nyomaték­ként, a szavahihetőség ked­véért azt is ecsetelte hallga­tóinak, hogy október 26-án a Széchenyi téren ő dobta vissza a rendet és nyugalmat fenntartó katonák közé a ködgránátot. — Ez egymagában is hős­tett! Nekem higgyetek és ne dolgozzatok, még a pékek se. Majd csak kibírjuk valahogy. Pesten is így csinálják! — üvöltözte Sárközi Kálmán. A hallgatóság soraiban egy po­litikai tanácsadónak „odakül­dött" szőkés-vörös mefeszista lány rikoltozva helyeselt, s a politikai szereplésvágytól olyan pipacsszínű lett, mint háromnegyedes bordókabátja. Hamarosan 6 is a pódiumon termett Sárközi mellett, 6 csak úgy a zsebből kiránga­tott „tényekkel" erősítgette meg a feketeképű szónok lá­tomásos szavait. A sötét szó-! nok és a vöröses-szőkehajú amazon szónoklata után olyan zűrzavar támadt, ami­lyenben simán elszeleltek a hívatlan szónoki vendégek, maguk mögött hagyva a mun­kát akaró és kenyeret köve­telő kendergyári munkáso­kat. Az ajtónálló szerepéig fel­vergődő testőr-egyéniség, Sár­közi Kálmán természetesen akkor sem dolgozott, amikor magas személyiségét már ré­gen elfelejtették a kendergyá­riak. De | el{eleiieUék-e A kerületi tanácsok rend­szeresen fizetik a segélye­ket azoknak a munkanélkü­lieknek, akiknek október 23 és március 31-e között szűnt meg munkaviszonyuk, s a rendelkezésben előírt egy évi folyamatos, vagy öt éven át kisebb megszakításokkal háromévi munkaviszonyt tudnak kimutatni. Az I., II. ós III. kerületi tanács már­cius 31-ig 128 férfi és 226 munkanélküli nőt vett nyil­vántartásba. A korábbi kereset 30 szá­zalékának megfelelő kifi­zetett munkanélküli se­gély a három kerületi ta­nácsnál ezideig 129 871 forint. A felmondás utáni hat hét ellátottság megszűnésével természetesen növekedett a nyilvántartott munkanélkü­liek száma. Éppen ezért április hónapra az I. kerü­leti tanács körülbalül 60 ezer. a II. és a III. kerü­leti tanáes pedig közel 40— 40 ezer forint munkanél­küli segélyt fizet ki. A nyilvántartott munkanél­küliek 85—90 százaléka tiszt­viselő, a többi műszaki dol­gozó, vagy fizikai munkás. A Munkaerögazdálkodási Hivatal — mint már ko­rábban írtuk — már eddig igen sok munkanélkülit juttatott álláshoz. A Hűtőház például az elmúlt hét szombatján száz nőt ke­resett a Mirelite-féle hűtési munkálatokhoz. Hasonlókép­pen a Szegedi Ruhagyár is keras dolgozókat, de főleg Szakmunkásokat. Fér­fi segédmunkásokat ke­res az Anna Ásvány­és Szikvízüzem, az Ujszege­di Ládagyár és a Központi Tejcsarnok. Vasipari szak­munkásokat — géplakatost és vasesztergályost —, keres a Tápéi Hajójavító Üzem, valamint asztalost keres a Szegedi Nemzeti Színház. Szómos háztartási alkal­mazottat is keresnek bejáró, vagy bentlakással. A pécsi és a komlói szénmedencék pedig még mindig keresik a 18—45 év közötti férfi mun­kaerőket a lehető legjobb fizetéssel, valamint számos kedvezmény és egyéb jutta­tás biztosításával. igazán? Bajosan. Sárközit hetipiacos napokon december­ben, januárban, februárban és márciusban is ott lehetett látni a Marx tér környékén elegáns, világos kávészínű felöltőben. Bizonyára „mun­kát" keresett.:. Legújabban pedig a művé­szi pályára lépett: bogozni ta­nul bátyja zenekarában, a Kő­rössy-féle halászcsárdában. Bőgős-gyakornokként meghú­zódva lesi a kedvező alkaL mat egy újabb testőri funkció betöltésére. Vajon meddig? Hiszen akikre ő „vigyázott", akik megfogadták testőrnek, azokra már megfelelő formá­ban a néDhatalom ügyel fel, s ígv Sárközi Kálmán funk­ciójának örökre befelleg­zett. - A NYUGAT-NÉMETOR­SZÁGI Bonnban, valamint Nyu­gat-Németország középső és északi részében vasárnap öt­nyolc fok Celsius hőmérséklet mellett havazott. A Hollandia délkeleti részé-! ben fekvő Yenlo városkát \ a­sárnap hótakaró borította- Az! ország más részeiből is jelentet­tek havazást, Kommunista pedagógusok országos aktívája az Országházban Az MSZMP Központi Bizott­sága vasárnap országos pedagó­gus pártaktlvaülést rendezett az Országház kongres-zusi termé­ben mintegy 500 pedagógus részvételével. Az égésznapos ak­tívára az ország minden részé­ből összejöttek a nevelők. Az aktíván Kállai Gyula, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter mondott beszámolót. Az elő­adást élénk vita követte. Megkezdődött a hírhedt szegedi lakáspanamázók ügyének tárgyalása A hírhedt szegedi lakás­panamázók ügyének tárgya­lását tegnap reggel kezdte meg a városi bíróság dr. So­mos tanácsa; A letartózta­tásban levő első-, másod- és harmadrendű vádlottak kö­zül a tegnapi nap folyamán az elsőrendű vádlott, dr. Ber­tényi Andor kihallgatását tartotta meg a bíróság. A mai nap folyamán előrelát" hatóan a további vádlottak vallomástétele hangzik majd el. A hírhedt lakáspanamá" zók bírósági tárgyalása előre* láthatóan több napig tart. Országszerte fagyveszély, helyevÉént havazás várható Hogyan hárítsuk el a fagyveszély! T A Meteorológiai Intézet hétfő déli jelentése szerint az ország egyes vidékein hét­főn reggel havazott, s a Za­laegerszeg környéki síkságon egy centiméteres, Galyatetőn pedig 14 centiméteres havat mértek. A most kiivetkező éjsza­kán a fagyveszély valószí­nűleg az egész Dunántúlra és a Duna—Tisza közére, majd később a keleti me­gyékre is kiterjed. A fagy előreláthatólag nem lesz erősebb 3—4 foknál, de a következő 3—4 napban még mindenütt számolni kell fagyvcszéllyel. Kulin István, á Meteoroló­giai Intézet agro-meteoroló­giai osztályának vezetője a fagyveszéllyel és annak el­hárításával kapcsolatban el­mondta, hogy a fagyveszély az idén álta­I Iában nagyobb, mint más években ilyenkor lenni szokott. A növények már ' előrehaladott fejlődésben vannak, s a legutóbbi bé esőktől megduzzadt a sejt­állományuk. A Meteorológiai Intézet fagy­jelentései ugyan tájékoztat­nak a veszélyről, a fagy erőssége azonban kis terüle­teken belül is igen eltérő le­het, amiről csak helyszíni mérésekkel lehet biztosan tá­jékozódni. A fagyvédelmd munkák közül a füstölést csak akkor szabad megkezdeni, amdkoj a hőmérséklet már a fagy­pont felé közeledik. A mé­rést nem a fák magasságó­ban, hanem a talajfelszín közelében kell végezni, mi­vel a fagy innen indul ki, és itt a legerősebb. Semmi­esetre sem nagy lánggal égő tüzek gerjesztésére kell tö­rekedni, Sokkal célravezetőbb, ha több, apró kupacot gyúj­tunk elszórtan A fagyveszély rendszerint a hajnali órákban a legerő­sebb. A TISZAPARTON szótlanul ballagtunk estefelé. Halk csobo­gással neszezett a vén folyó és tükre megcsillant, akár a nagy ezüsttallérok. A megnyúlt ár­nyak homályba vesztek, s mi ketten némán csak ballagtunk. Nem mertem szólni néhány na pos ismerősömhöz, — aliivei a véletlen szeszélye hozott össze — hiszen annyira fájt neki mindaz, ami vele történt. Hagy­tam, hogy ott, a Stefánián, a rügyező fák mentén lecsorogjon arcán a könny. Talán megköny­nyebbül. Talán némi nyugodal­mat lel háborgó lelke. Csend. A surranó habok a védgát kőkockáit nyaldossák. Megállunk, ö sir és ez is olyan megrenditS. mint maga a nyers valóság. Hibázott ez a nagy darab, mindössze huszonnégy éves fiú. Bár nagyon szeretné, ám a hibák közül, ha a lelkét adja, egyet már nem tud jóvá tenni. Mi történt hát? Bocsásson meg kedves K. Laci, hogy ezt megírom. Nem akarok sebet tépni, s fájdalmat okozni. Nem is visszaélés ez azzal a bizalom­mal, amit velem szemben tanú­sított. Csak annyit szeretnék, hogy szomorú története lanul­ságlétel legyen. .4 NAPTÁR 1956. november 7-ct mutatott. A nyargaló szél csontig hatolt, és mint gonosz ördög rázta a felsővárosi kis ház ablakát, öszhajú asszony fogla­latoskodott a konyhában. Az asztalra négy tojást tett, hogy ha hazajön a fia — K. Laci — rántottál süssön neki, hiszen úgy szereti. A lehulló alkonyaiban csen­desen várt. Villanyt nem gyúj­tott, csak üldögélt a széken. Várta eryetlen élő fiát, a tech­nikust, hogy haza jöjjön. Aggó­dott érte. hiszen olyan felzakla­tottak a kedélyek a gyárban, a i-árosban. A fia volt a szeme­fénye. Ok kelten éltek a kis házban. Férjét, az utcaseprőt, még 1943-ban elvitte a tüdő­vész. A silány ruhában megfá­zott a kemény télen, amint a havat lapátolta a sugárúton. Nem tudott meggyógyulni. A sírba került. Türelmesen várt az édesanya. Féltő aggodalma szeretelt fia körül fonódott. Már teljesen be­sötétedett, amikor megérkezett Laci. Anyja babusgat la és ér­deklődött. hogy mi hír a gyár­ban, a városban. Közben a to­jisrántottát készítettet A fiú lassan válaszolt a kér­désekre. Arca elgondolkozó volt. Észre is vette édesanyja, és szelíden érdeklődte: — Nincs talán valami bajod, fiam? Szólj,'mi bánt? — Semmi baj Mama, csak va­lamin gondolkodom. As anya nem hagyta ezt any­nyiban. Tudni akarta, hogy mi foglalkoztatja olyan erősen La­cit. Az végülis kimondta: — Mama. én elmegyek .. -. — Elmégy?! Hová, miért? — tágult kerekre nedvesedő szeme, karját széttárta. — Elmegyek, Nyugatra . -. s — Ne, ne! — zokogott már az asszony. Amikor kicsit megnyu­godott. anyai szive érzésével próbált fia lelkére beszélni. — Ne hagyj itt fiam, az apád sírját, a városod, ahol felnőttél. Ö istenem, — zokogta — mit tudod te, hogy mi van ott, olyan messzire. Szülőhazát és otthont sehol nem lelhetsz ... Elmennél a bizonytalanságba? Ne! Ne! Laci elnézte síró, beteges any­ját. Nyugtatgatta, egy alkalmas pillanatban fülénnyel hangjában mégiscsak kijelentette: — Mama nem érti ezeket a dolgokat — Jó fiam, jó. — felelte — de ígérd meg. hogy itthon maradsz. Laci nem válaszolt. • MÁSNAP déltájban érkezett n hír. hogy K. Laci Röszkénél átlépte a jugoszláv határt. Disz­szfdált. As anya a hír vételének napján, mint valami eszelős, el­gyalogolt Röszkére. firurty hátha valamit hall a [iáról. Réteg szi­ve hevesen dobogott, ahogy si­etve lépegetett. Szédült, rosszul­lét fogta el. De csak ment, azzal a beteg szívével. Hiába járt, fiáról nem tud­tak semmit. Ast érezte, hogy vége a világnak. Nem tudott a fiára haragudni. Nagy nehihese­redésében csak aggódott érte és azért fohászkodott. hogy baj ne érje. Elcsigázottan ért vissza ott­honába. Lerogyott a székre és sírt. Zihálva szedte a levegőt. Elvánszorgott a falig, ahol fia fényképe állt. Levette a szögről és nézte, nézte. Ki tudja, hogy percekig, vagy félórákig-e? JUGOSZLÁVIÁBÓL K. Laci Franciaországba ment és ott töltött hónapoltat. Látta a nagy város fényét, csillogását, s az ettől sokkal több emberi nyo­mort. A nélkülözést « saját bá­rén is tapasztalta. Mi lett belőle kint, ahol úgy hitte, hogy ininc derdii, aki ott él, megtalálja § boldogság kék madarát. Mosás gatott egy mulatóban, de ott ú le/számfelettivé vált. Csellett­botlott a kegyetlen élet vihará­ban. Senki volt. Hazátlan ide­gen, akit a jobbérzósü emberek legfeljebb sajnáltak. Heteken ál hitte, hogy majd sikerül. Hónapok múltával már a remény csábos fénye is szűri kévé fakult. A honvágy és nyo­morult sorsa tépte. Csak egy­szer haza, a jó anyához, a tisza­partra, ahol más a levegő, ahol a nap is szebben süt. Nagy küszködések után via­szaiért hazájába, Szegedre. Iz­gatottan lépdelt a szülői ház jelé. Vágyott az anyai kéz simo-. gatására, az otthonra. Eltervez­te sokszor a találkozást édes­anyjával. Nem sikerült azon­ban a szemébe nézni, megcsó­kolni agyondolgozott, érdes ke­zét. A temetői sírhant körülfog­ta és nem engedte. Mert a be­teg anyai szív nem bírta ki a nagy megrázkódtatást, a fia utáni epekedést. A temetőben as élő, a fiú kereste a kapcsolatot a holttal. Az anyával, akivel csak a temetőben találkozhatott újra. Ott rebegte el: — Bocsáss meg anyám -. • Tévedtem, hibáztam. • ARRÓL IS SZÓIT a fiú, ­a szomszédoktól tudta meg —; hogy anyját fényképével kezé­ben találták meg a szomszédok, Már másnap, ahogy a fia el hagyta. K. Laci azután, nagy szünete­ket tartva ezeket is elmondottat — Vannak némely disszidál­tak, akiknek Nyugaton sikerül az élet. A többség azonban olyanféle sorsot él, mint én. Azok már örülnek, akiknek olyan körülményeik vannak mint itthon. Franciaországban sok a fény. a csillogás,'ám sok a szegényember. Vannak gyö­nyörű paloták, de sokkalta na gyobb száméi a szegényes lakás. Én sajnos hint voltam, tapasz­taltam ... üres délibábot ker­gettem. anyáin halálát okoz­tam ... Hagytam, hogy ott. a Stefá­nián. rügyező fák mentén le­csorogjon arcán a könny. Talán megkönnyebbül. ., • M orv ay Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents