Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-05 / 103. szám

Itt az ideje, hogy a visszavonult ellenforradalmat eszmeileg is m eg semm is íts ii k C Az Orvostudományi egyetem pártszervezetének taggyűléséről Nemcsak enaem bosszant 1 Egy szombati vásárlási körút tapasztalatai A taggyűlésre megtelt az orvosegyetemi szakszerve­zeti bizottság • klubterme. Néhány hónappal ezelőtt, az MSZMP első megbeszé­lésén egy asztal mellett el­tért a párttagság. A lét­szám megnövekedése, az, hogy az orvosegyetemen a párttagok száma már meg­haladja a régi tagság egy­harmadát, kemény munka és szívós elvi harc eredmé­nye. Erről beszél a beszámoló is, de azt megállapítja, hogy még mindig érezhető az egyetemen az ellenforradal­mi erők agitációjának ha­tása. — Elérkezett az, a lélek­tani szempontból is legmeg­felelőbb időszak, mikor a már visszavonult ellenfor­radalmat az egyetemen is, eszmeilel! is teljesen meg kell semmisíteni. A taggyű­lés egésze azt mutatja, hogy a tagság nemcsak megértet­te az ellenforradalom elleni ideológiai harc szükségessé­gét, hanem teljes erélyével képes és kész harcba szállni. A beszámoló után sokol­dalú és eleven vita bonta­kozik ki. A vita három pont köré csoportosítható. A nemzeti kommunizmus, a párt tisztaságának kérdésé­re és a párt és az értelmiség viszonyának taglalására. A hozzászólók közül szinte senki sincs, aki ne szólna a nemzeti kommunizmusról. 'Azt mutatja ez, hogy a nem­zeti kommunizmus hamis elmélete az értelmiségi ré­tegekben még mindig kísért, ínég mindig nem látják a pártonkívüli rétegek azt a veszélyt, amit ez a tanítás hordoz. A hozzászólók el­mondják, hogy veszélyesen hasonlít ez az elmélet a hitleri nemzeti kommuniz­musra. Elmondják, hogy az ellenforradalom hívei ma azt bizonygatják, hogy az októberi események nem ellenforradalmi jellegűek voltak, hanem a szocializ­mus építésének nemzeti út­ját kívánták megvalósítani. A taggyűlés határozottan állást foglal ebben a kér­désben. Nagy Imre kormá­nya ellenforradalmivá vált, tűrte a párt intézményeinek ellenforradalmárok által va­ló megrohamozását, a párt felbomlasztását, a párt har­cosainak üldözését, fizikai megsemmisítését. A taggyű­lésnek az a véleménye: a nemzeti kommunizmus jel­szava a sovinizmus és a fa­sizmus újjáélesztésének leg­veszélyesebb kísérlete és ezért állandó és kemény harcot kell folytatni ellene. Ezért helyes az a program, amit már a beszámoló is fel­vetett: pártnapok, megbe­szélések rendezése a KISZ­szel együttműködve, ahol a párt az egyetemen dolgozó jószándékú, de félrevezetett értelmiségi tömegekkel megvitathatja ezeket a prob­lémákat. A párt tisztasága feletti éber őrködés a tag­felvételek és átigazolások során a taggyűlések legfon­tosabb feladata. Az orvos­egyetemi pártszervezet tag­gyűlése alaposan megvizs­gált minden átigazolási és tagfelvételi kérelmet. özvegy Kaczúr Aladárné szülésznő kérte átigazolását és ideiglenes tagkönyvét már február 18-1 dátummal kitöltötték. A taggyűlésre azonban már harmadik esetben sem jött el, a tag­gyűlésnek dönteni kell, mi legyen Kaczúr Aladárné párttagságával. A hozzászó­lók élesen bírálták a klini­kai állapotokat. Az egyik hozzászóló felveti: meg kell kérdezni Kaczúrnét, hogy akar lenni, annak harcolnia is kell. Nem várhatnak Ka­czúrné sem és a Szülészeti Klinikán dolgozó, az MDP­ben vezetőségi szerepet vitt elvtársak sem arra, hogy a jelenlegi alapszervezet ve­zetősége oldja meg a szü­lészeti klinikai helyzetet. Ka­czúrnénak a taggyűlés egye­lőre nem adta ki tagsági igazolványát, megbízza az intéző bizottságot fegyelmi eljárás lefolytatására. Szenvedélyes vitát vál­tott ki Bartucz Józsefnek, az élelmezési osztály veze­tőjének átigazolási kérelme. Bartucz József 47 óta volt párttag, 50-ben emelték ki mint munkáskádert. Már az ellenforradalom előtt több­ször érték kemény bírálatok magatartása miatt. Azidő tájt Bartucz József megja­vulást fogadott és haladé­kot kért. Az ellenforrada­lom alatt azonban elfelejt­kezett a pártról és ezt az el­felejtkezést nyilvánosan is leszögezte, deklasszált ele­aki nem a szocializmus szel­lemében oktat. Ki kell javítani az értel­miségi politikában elkövetett hibákat, ez igaz, de nem úgy, hogy az opportunizmusnak tegyünk engedményeket, ha­nem úgy, hogy a párt vezető szerepét valóban megbízható éttelmiségieknek a megbe­csülésével, a munkába való bevonásával biztosítsuk. Le­szögezte a taggyűlés állás­pontját abban is, hogy szük­ségesnek tartja az Orvostu­dományi Egyetem megtisztí­tását az ellenforradalom ve­zetőitől. Ehhez az is szüksé­ges, hogy a felettes miniszté­riumi szervek is oldják meg a helyileg nem megoldható problémákat. Az Orvostudományi Egye­tem taggyűlésein új, harcos kommunista szellem uralko­dik. Övják meg az elvtársak ezt a kommunista harcossá­got, hogy továbbra is erő­södjék a párt szerepe a tu­dományos életnek ezen a fon­tos területén. Elnézést, hogy laikus lé­temre belekontárkodom Ke­reskedelmi kérdésekbe. ígé­rem, hogy nem akarok sem­miféle reformot ráerőltetni a szakmára, csupán szombat délelőtti vásárlási körutam néhány tapasztalatát kívá­nom rögzíteni, s azok közül is csak azt, ami bosszant, — meggyőződésem szerint nem­csak engem. Régi dolgok ezek, szinte hagyományuk van, de nehéz őket megszokni —, sőt lehe­tetlen. Hát akkor sorjában ..-. Onnan a kirakatból! — Abból a 7,60-as Jona­thánból kérek. Abból a rek­lámkoilekcióból, a kirakat­ból. — Azt nem lehet megbon­tani, kérem. De ez ugyan­olyan. Tessék nézni, gyö­nyörű . zacskóból kiborítva, rámför­med a feleségem, mert én­rám a fonnyadt és rothadt almát is rám lehet sózni. Hát ez varázslat... 1 Krumplivásár A krumplival még több baj van. Kér az ember 3 ki­lót, — s felét, harmadát el kell dobni, — már a szaga és a halmazállapota miatt. Igaz, olcsó, vagy olcsóbb, mint a piacon, de hát ezen az ürügyön vegyek rothadt krumplit? — Kérem, nekünk is igy mérték. Mit csináljunk? Fi­zetésünkön váltsuk meg az élvezhetetlen krumplit? — De nem is rossz ez, ké­rem, szép, szép, mi az az egy-két szeplő. Hogy csupa szalma? Ugyan, azt tudni kell, hogy a téli tárolású krumpli közé szalma is ke­rül... No, ugye . i < Csak S valóban szép. Felemel a egész nyugodtan.., kedves kiszolgáló néhány mosolygósan piros almát a ládából, s aztán tovább ra­kosgatja. Tényleg olyan az. — de otthon már más. A Csak agy fügefalevélnyit,..! Most a krumpli mellé te­szem a kenyeret, így ni. — Ugyan tessék szíves adni egy fügefalevélnyit abból a rózsaszínű papírból. Jó, nagyszerű, köszönöm. Most már rendben van. A felvágott kenyér felét éppen befedi a papiros, a másik felére vigyázni kell, nehogy érintkezzen a krump­lival, vagy a szappannal, mert a háziszappan sem al­kalmas emberi fogyasztásra. Most már csak tavaszi juhtúró kell, meg gyümölcs­íz, s miután az is megvan, sietni kell hazafelé. De a villamoson sem árt némi elő­vigyázat, mert a félig mez fe­len gyümölcsíz könnyen be­maszatolhatja a hálón ke­resztül valami harcias me­nyecske tropikál szoknyáját, s akkor jajj! De vele mégse lesz bajom. Meglepetésre a kalauz akar megbírságolni, mert szemetelek. S valóban: a szétázott papírból hullik a gyönge májusi juh túró.,, Oithonf magyarázkodás.,. —t Nézd, drágám, én nem tehetek róla, így kaptam. Mi­ért nem adtál papírt, mikor elmentem? Hogy rohadt a meknek tett a párttagságát IMMUMII krumpli? Igen, de ők is Az MSZMP mányi Egyetemi megtagadó nyilatkozatokat. Az Orvostudományi Egye­tem ellenforradalmi bizott­sága ugyanakkor, amikor vezető helyen dolgozó kom­munistákat, munkáskádere­ket leváltott, Bartucz József mellett foglalt állást. A feltett kérdésekre Bar­tucz József nehezen vála­szolt. Igyekszik tisztázni magát, de a hűségnyilatko­zatok sem ingatják meg a tagságot. Bartucz József nem lehet többé tagja a pártnak. Tanulságos Bakandi Bélá­né negyedéves orvostanhall­gató jelentkezése. Bakondiné férje aktív tagja volt az Or­vosegyetem hallgatói ellen­forradalmi . csoportjának. Fegyverosztogatásban vett részt, tüntetésbe vezette a hallgatóságot. Bakondiné ta­gad, fölényesen, szinte ka akarja tanítani a taggyűlést. Az elvtársak azonban kemé­nyein a fejére olvassák ellen­forradalom alatti magatar­tásukat. Az is kiderül, hogy a fegyverosztogató, lázító Bakondiit a karhatalom át­menetileg őrizetbe vette, s Bakondiné jóakaróinak taná­csára az őrizetbevétel nap­ján jelentkezett a pártba. A tagság felháborodottan uta­sítja vissza és karrierizmus­nak minősíti "közeledését*, A párt és az értelmiség viszonya a taggyűlés gondolatainak harmadik csomópontja. Sok­kal több szó esik erről itt, mint máshol, hiszen értelmi­ségi intézmény taggyűlésén vitatják a kérdést. A hozzászólók bírálják azt az elvtelen értelmiségi politikát, amit az MDP a? utóbbi évek­ben folytatott, és aminek az az eredménye, hogy "futta­tott* emberek ellen kell ma harcolni. Az egyik orvos hozzászóló kiegészíti ezt a véleményt azzal, hogy a párt­szervezeteknek régen is ke­mény harcot kellett folytat­niok a pártba bekerült nem „ kommunista értelmiségiekkel szemíben. Más hozzászólók a "pro­fesszori diktatúráról* beszél­nek. Több intézetben, klini­kán a dolgozókat szinte rab­szolgatartói módszerekkel kezelő diktatúra uralkodik. Ez az oka annak, hogy a po­litikai helyzet még mindig nehéz. Titkos szavazással a dolgozók nagy többsége n kormány mellett nyilatkozna meg, a nyílt megkérdezés esetében több professzor ma­gatartása miatt nem merné ezt megtenni. Ez ugyanaki­kor igen káros hatásokat kelt az egyetemi Ifjúságban is. Éveken keresztül az volt a helyzet, hogy szakkérdések elnézőek » Az egyetem nem tértől és időtől független intézmény! SifflBBOVits Istyan egészségügyi minisztcrhetyeHas előadása Szegeden dögeit sok alkalommal leféuyké pezlék, a látogatás emlőkére pc­miatt rendkívül nem Batizfalvy professzor voltak a pártban a szakern­magatartása befolyásolja-e, berek politikai magatartasa­s ezért nem meri átvenni val szemben. A hozzászolok tagkönyvét' Mások leszögez- rendkívül élesen szögezik le egyetemi autonómia reakciós d.g egy-egy ceHoíanba ték hogy ha valaki kom- a pártszervezet véleményét: elképzelese ts, amely az golt duzes orsót kaDt munista és a párt tagjává ne oktasson az egyetemen, egyetemeket által rendezett pártnapon dr. Simonovits István elvtárs, az egészségügyi miniszter első helyettese tartott beszámolót. Beszédében számos példát hozott fel az egészségügy fel­szabadulás óta elért eredmé­nyeiről, fejlődéséről, és meg­említetté, hogy milyen hiá­nyosságok, aránytalanságok vannak még ezen a terüle­ten. Utalt arra, hogy más tárcákhoz hasonlóan a közeljövőben sor kerül a kisfizetésű egészségügyi dolgozók fizetésének ren­dezésére is. Bejelentette, hogy készül az egyetemek helyét és fel­adatait egységesen megjelölő egyetemi törvénytervezet, és a minisztérium a párt ve­zető szerveinek segítségé­vel számos intézkedést ké­szít elő a tudományos és gyógyító munka anyagi és személyi feltételeinek to­vábbi megjavítása érdeké­ben. Külföldi utakra elsősorban azokat kívánja a miniszté­rium küldeni, akik itthon már elsajátították szakmáju­kat, és külföldi tanulmányaik révén a jövőben az egészség­ügy vezető kádereivé nőhetik ki magukat. Beszámolójában foglalko­zott számos elvi kérdéssel. Az egyetemi felvételekkel kapcsolatban elvetette azt a felelőtlen, liberalizmusra mutáló el­képzelést, hogy minden je­lentkezőt fel kell venni az egyetemre, aztán majd le­morzsolódnak az oda nem valók. hogy termé­szettudományos szakon, ahol mikroszkóp, vegyszer stb. szükséges már az I. éves hall­nagyon káros hatású lenne. Hangsúlyozta, hogy a hall­gatóság ideológiai oktatását a következő tanévtől kezdve az eddiginél színvonalasabb módon fogják biztpsítani. Részletesen foglalkozott az­zal a ikérdéssíl, hogy az ok­tóberi ellenforradalom mi­gató tanulmányaihoz is, ez lyen károkat okozott az egészségügy területén is; Az ellenforradalom első­sorban az egészségügy egy­ségessége, állami irányítása ellen indított országszerte támadást, egyes esetekben például sztrájkkal fenyegetőzve is. Az ellenforradalmi támadás­nak egyik példája volt az Qrvostudo- tői, időtől független intézmé­szervezete nyeknek akarta elismertetni, amelyeknek a fennálló tár­sadalmi rendszerhez niincs köze. Az orvosok, egészségügyi dolgozók nagy többségének októberben mutatott helyt­állása önmagában is meg­nyugtató tény. Ugyanakkor azonhan nem kevesen akadtak, akik meg­feledkeztek orvosi esküjüK­ről. Példákat hozott fel arra, hogy milyen kiábrándultság­gal írnák Nyugatra disszidált orvosak ottani tapasztalata­ikról. Hangsúlyozta, hogy a poli­tikai problémákat illetően sok részletkérdésben lehet véleménykülönbség, de nem lehet vita a munkás­paraszt hatalom elismeré­séről, támogatásáról, a szo­cializmus építésének elvé­ről a Szovjetunióval való barátság útján. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszer ellenségeivel szemben a meggyőzés mel-' lett adminisztratív intézke­déseknek is helye van. Számos egyéb, elvi jelen­tőségű megállapítással is foglalkozott, majd befejezé­sül hangsúlyozta, hogy a mi­nisztérium és az egyetem vi­szonya nemcsak azon múlik, hogy a minisztérium milyen önállóságot ad az egyetem­nek, hiszen a minisztérium­nak, a kormányzatnak nem közömbös, hogy mi van az egyetemen. % Simonovits elvtárs nagy érdeklődéssel fogadott beszá­molójához számosan szóltak hozzá, köztük az egyetem ta­nári karának több tagja. A felvetett problémákra befe­jezésül az előadó adott vá­laszt. igy kapják. Ha kiválogatnák, drágább lenne, azt nem sza­bad. Hát az alma, az való­ban ... Ennyiért a másik üzlet kirakatában is szebb volt. A kenyérből levágsz egy szeletet, s a többivel már nem lesz baj. — Hát a túró? Azt nem hoztál? Ügy látszik, neked is föl kell írni, miért küld­telek: — Jaj, igazad van, azt tényleg elfelejtettem. Már megyek is, de adj egy csé­szét! (mn) Baráti találkozó A magyar—szovjet barát­ság elmélyítésére a Szegedi Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat dolgozói május 6-án, hétfőn este 6 órakor az új­szegedi Liget (volt Tóth) ven­déglőben baráti összejövetelt rendeznek. Az összejövetelre meghívták a Szegeden állo­másozó szovjet egység tagjait is. A baráti találkozón mű­sor is lesz, amelyen előrelát­hatóan a szovjet katonák együttese Is fellép. Visszaveszik a házhelyeknek kiosztott és eddig be nem épitett telkeket Szegeden az utóbbi időben igen megélénkült építkezési kedvet erősen lohasztja a be­építésre alkalmas háztelkek hiánya. A tanács most úgy igyekszik előmozdítani a ma­gánerőből történő építkezése­ket, hogy a régebben ház­helyek céljára kiosztott, de több év alatt be nem épített telkek tulajdonjogát az 1955­ben megjelent kormányren­delet alapján visszavonja, és azt a valóban építeni szán­dékozóknak juttatja. A III. kerületi tanács pél­dául a Ságváritelepen és Mi­hályteleken már több ilyen be nem épített telek tulaj­donjog visszavonására in­tézkedett. Hétfőn tanácsülés a II. heríileibon A II. kerületi tanács má­jus 6-án, hétfőn délután 3 órai kezdettel a Postás Mű­velődési Otthonban tanács­ülést tart. A tanácsülésen több fontos közérdekű kérdést tárgyai­nak meg, így a kerület mező­gazdasági helyzetét, a kerület lakosságának ipar- és keres­kedelmi áruval való ellátott­ságát. A tanácsülés napi rend j«i még az 1956. évi költségve­tési zárszámadás megvitatá­sa is szerepel, Baráti szeretettel fogadták külföldi szakszervezeti vendégeinket a Textilművek és a Falemezgyár dolgozói Tegnapi számunkban már be- ban a gyár látképét is elhelyez- Érdeklődlek az ellenforradalom számoltunk róla, hogy a baráti ték- üzemi jelenségeiről, a dolgozók országok hazánkban tartózkodó \z albán, koreai és román hangulatáról. Végezetül vala­szakszervezeti küldöttei pénte- elvtársak a Falemezgyárban mennyi küldött nevében a ko­kén este Szegedre érkeztek. Ven- megtekintették a gyártás inene- reaj delegáció vezetője köszü­dégcink szombaton két hegedi tét és beszámoltak saját terme- b . fof , gvárat látogattak meg. A len- U»i tapasz alalatkrol ts. A ro- büc8liszavak eihaiur, g¥el és csehszlovák küldötteket b>an delegáció magyar szarma- A búcsúszavak elhang. a Textilművek, az albán, koreai 7-ású vezetője különös érdeklő- zása után a vendégek ajúndés és a román delegációt pedig a désseI szemlélte a gyártást, an- kokkal kedveskedtek a gyár doP Falemezgyárban látták vendégül. nA1 is inkább, mert asztalos lé- gozAinak. Barátainkat az üzemek dolgozói vén, otthonos a szakmában. Na­, . ,. , gyon megtetszett neki a leevago szívelyes, meleg fogadtalasban ^rf-rés78 védőberendezése, amelynek a rajzát el is kérte, hogy a romániai gyárakban is meghonosítsák ezt a hasznos ké­szüléket. részesítették. A Szegedi Textilművek ven­Az üzemi baráti találkozók után a Móra Ferenc Múzeumot tekintették meg vendégeink, * a délutáni órákban tovább foly­tatiák útjukat Dnnapcntelére; amely valamiféle az tér­csoma- A gyár megtekintése után a kaptak aján- vendégek baráti összejövetelen dekba a textilesektől, Az orsó- beszélgettek el a gyár vezetőivel, 3

Next

/
Thumbnails
Contents