Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-04 / 102. szám

/ INTRIKA NELKUL — s új szabadtéri színpad az újszegedi iskolában Festői környezetben tanul- deje végezte el ezt az isko- mű mesejáték sikeres színpadravitele. Mi is reméljük, hogy a „Csillagszemű juhász* csak kezdete volt a kis el őadómű vészek sikersorozatának. Ezt a reményt nemcsak az támasztja alá, hogy a pedagógusok közül néhányan jeles, hozzáértő folkloristák, de mindenekelőtt az a tény is, hogy a növendékek a szó szoros értelmében teret kaptak előadó-hajlamuk kibontakoztatásához, a fáradságos munka eredményeként készen ragyogó szabadtéri színpaddal. lát — Szalai Attilának, aki szintén az iskola növendéke volt, s most a Gépipari Technikum tanulója, — az általános gimnáziumból „hazajáró* Harmati Zoltánnak — s a villanyszerelő Vízhúzó Lászlónak. Ezek a volt növendékek szép'példáját adják az iskolához való hálás ragaszkodásnak. A szakkörök műhelyei gazdag felszerelésüek, néhány fontos kellékkel mégis kisegíthetnék a gyerekeket a szegedi üzemek. A detektoros rádió készítőinek például nagyon hiányzik néhány méter, egy milliméteres keresztmetszetű vezeték, — a lakatos-műhelyen nagyot lendítene egy gépifúró. — Nagy szükségünk lenne egészséges, korszerű tornateremre is — teszi hozzá az iskola igazgatója, Waldmann József. — Majd, ha annakudvaron idején emeletet húznak az óhajtott iskolára, nyilván ez is megmegépí- oldódik. Jövőre tovább szetésének. A szegedi üzemeket retnénk folytatni kulturális is megmozgatták, csakhogy munkánkat, melynek első jemielőbb, s elgondolásuknak lentős állomása volt tavaly megfelelően fejeződhessék be az építkezés. Ma már befejezetten virít a vörössalakos, tágas színpadi rész, minden porcikája a gyerekek lelkes ügybuzgalmáról tanúskodik; A beton-részt a szülői munkaközösség tagja, Simon elvtárs, vízügyi technikus vállalta és készítette el; A színpad lehetőségeit csak a következő iskolai évtől kezdődően használják ki, mivel egy új, nagyobb szabású színpadi játék betaníhatnak az újszegedi tiszaparti általános iskola tanulói. A villaszerű épületfront lépcsözetéről jól láthatók a szőke folyó fodrozó hullámai — s a túlparti lenyűgöző városkép. Ez a palotaszerű épület csupán egyik része az iskolának, egykor a Ládagyár tőkés igazgatójának „rezidenciája* volt, — a másik részt, a tulajdonképpeni iskolaépületet néhány éve bővítették ki ezzel a kecses épületrésszel. Erre nagy szükségük volt, mert az iskola messzekörnyék gyermekeit gyűjti egybe: vannak, akik 3—5 kilométer távolságról bicikliznek ide reggelente. Az elhanyagolt udvart múlt év őszén kezdték rendbehozni. A VIII; osztályosok 60 cscmetefát —- köztük kanadai nyárt, hársat és juharfákat — ültettek el az épület környékén. Ugyanakkor az nekikezdtek a rég szabadtéri színpad S

zegeden is hol itt, hol ott — az élet különböző forgatagában lehet olyan jelenségekkel találkozni, amelyek az első pillanatban talán tetezetősek lehetnek, valójában azonban mérgeznek és bódítanak. Ha nem vigyázunk, akkor ez a méreg némely helyeken kikezdheti és megmarhatja bontakozó életünket mind a pártban, mind a párton kívül. A pártszervek egységére, az elvtársi összefogásra ls káros hatással lehet, ha idejében nem figyelünk fel rá és ha nem semmisítjük meg a kételyt, az egymással szembeni bizalmatlanságot is szülő jelenségeket. A százszínű intrikákról, az alaptalan és rosszindulatú vádaskodásokról van szó, amelyek napjainkban is fellelhetők és nyomot hagynak maguk mögött. a „Csillagszemű juhász* cíVincze András kiállítása a múzeumban Sokoldalú művész munkásságával Ismerkedhetünk meg a szegedi Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában a május 12-én megnyíló kiállításon. Vincze András nevét lapunk olvasói ismerik írátésára~rél^VűtíenTett~ volna saitol, különösen a tavaly ebben az évben elvenni a drága időt a legfontosabbtól: a tanulástól. A bábos szakkör -Tékozló ifjúság* címmel folytatásokban közölt regényéből. A jövő vasárnap megnyíló kiállításon a festőés grafikus művész Vincze Andrást ismerhetjük meg. A felszabadulás óta mintegy 20 kollektív kiállításon vett részt egyéni hangú és erőteljes munkáival, több megyei és országos tárlaton szerepelt, s műveiből vásárolt a tagjai viszont — akik a hosszabb őszi kényszerszünetben is szorgalmasan működtek, — sikeres előadássorozatot bonyolítottak le már az idén. A Gutenberg fővárosi képtár, a bajai, a utcai iskola úttörő csapaté- szegedi múzeum, a SZOT és nak alakuló gyűlésén is fel- több megyei tanács. Az érléptek, s három előadással dekesnek ígérkező kiállítást szórakoztatták az újszegedi — amely Vincze András műóvodásokat is. A technikai- vészeiének újabb állomása lag is kifogástalan, köny- — Tápay Antal szegedi szobnyen kezelhető bábszfnpadot részművész nyitja meg. a nyolcadikos szakköri tagok állították össze, s szerelték fel, A bábos körön kívül a famegmunkáló, fémipari, s elektrotechnikai szakkör is megszakítás nélkül működött, még az ellenforradalmi időszakban is szorgosan összejártak a tagjai. Ez elsősorban egy lelkes tanáristápolónak, Hofgesang Péter nevelőnek köszönhető, no meg a fáradhatatlan szakköri vezetőknek: Gorcsa Attilának, aki három eszten(d.) Csen Zaihua: 1A derűs dunai országba ' (Tíz éve egy magyar tanító azt írta nekem eszperantóul, hogy a dunai ország fölött mindig derült az ég. Estónként a fénylő csillagok bevilágítják a földi utakat. Ám Nanking fölött —. ahol én éltem — akkor súlyos fekete felhők fedték az eget. Mikor megkaptam levelét, mélyen meghatott. Most pedig a közelmúlt magyar eseményei alatt Írtam ezt a verset.) Dalom ma arra száll. > a messzi ablakon kopog, hogy szabad életemről meséljenek e sorok: hazám fölött derült az ég, tárt ablakomon asszonyom kibontott, friss hajára reggeli fény önti illó sugárözönét. Bölcsőben játszik gyermekünk, kacag, csörgőjét rázza, ki érti még, hogy mit beszél? Kinyíló kis virág-szemén az élet derűjét olvasom mégis én. És vidáman, zsebretett kézzel sétálok a dombon: fölöltem Kína ege mosolyog, » míg tekintetem időz a nyugati horizonton^ a tíz év előtti barátra gondolok. Tárd ki ma távoli ablakod szárnyát, zongorád zenélő húrjait hagyd, hogy az én vidám dalomat várják. Győz a szél a nyugati, sötét fellegeken, ősz fejed felett ismét, felderül az ég: én már a messze Keleten hallom a szirének békeénekét, s a régi, kapcsoló kézfogást küldjük melegen: én, az asszonyom és a gyermekem. Lehel, hogy a régi iskola udvarán ér dalom, lehet, hogy épp « katedrán, míg Petőfit szavalod, az is lehet: a dunaparton, hol fiaid vezeted s a hékszin tiszta vízből árad fetéd az üzenet: talán Strauss keringőjét juttatja majd eszedbe, talán.. i Talán már írsz is a messze Keletre egy levelet, hogy ismét derült az ég a dunai ország felett. (Megjelent a „Csentun Nap" c. kínai lapban. — Fordította: a szegedi „Béke" eszperantó szakkör pedagógus munkaközössége.) „4ki a szovjet tudomány eredményeinek terjesztésétől politikai okok miatt elzárkózik, az nem nevezheti magát tudósnak" Az MSZT szegedi elnökségének ülése fl Szegedi Vasipari KSZ gépei a Kenderfonégyarban A Szegedi Kenderfonógyár a matringos vizesfonalak jnbb szövődéi elókcszitése céljából a Vasipari KSZ-ncl két keresztcsévélő gépet rendelt meg. A Vasipari KSZ műszaki vezetői az adott géptervrajzok alapján és a jelenleg is működő gépek konstrukciójának megismerése után levezették a két gép gyártási munkálatait. Az első Szegeden gyártott keresztcsévélőgépet a jövő hét első napjaiban szerelik fel a Kenderfonógyár gömbölyítő termében. A második gép munkába állítása körülbelül egy-két hét múlva történik meg. Az üzem körülbelül százezer forintos beruházással bővíti gépparkját a két keresztesévelővel. Szakemberek és munkások nagy érdeklődéssel várják a Szegedi Vasipari KSZ gyártmányainak munkába állítását, mert ez az első eset, hogy szegedi özem számára gépeket gyártott a Vasipari KSZ, Csütörtökön délután a Hungária Szálló halljában találkoztak a szegedi üzemek, a parasztság s a szegedi értelmiség képviselői, hogy megvitassák a Magyar—Szovjet Társaság munkájának jövő terveit. Dénes Leó elvtárs bevezetőjében elmondotta, hogy a Társaságnak Szegeden nagy hagyományai vannak. A felszabadulás után itt alakult meg először a Magyar—Szovjet Társaság cs az évek hosszú során nagyszerű eredményeket produkált. Volt időszak, mikor az előadók versengtek azért, hogy a Magyar— Szovjet Társaság rendezvényein előadásokat tartsanak. Az alapszervezetek munkája is gazdag és sokoldalú volt. Később a Társaság munkájában a bürokratizmus jelei mutatkoztak meg, s a munka színvonala is csökkent. Most arra van szükség, folytatta Dénes Leó elvtárs, hogy mivel boldogulásunk csak a szocialista táborban lehetséges, abban a táborban, melynek zászlajára a béke, az alkotó munka és a jólét van írva, tegyünk meg mindent a magyar és a szovjet nép közötti barátság elmélyítésére. zett ezt a barátságot bemocskolni. A Szovjetunió segítsége az ellenforradalom leverésében, az azóta adott gazdasági segítség bizonyítják, hogy népünk leghűbb és legkövetkezetesebb barátja a Szovjetunió. Az előterjesztéshez dr Beretzk Péter szólt hozzá. Kiemelte a kultúrának a szerepét a nemzetek közötti barátság ápolásában. Olyan tudományok fejlődtek a Szovjetunióban, melyek az egész emberiség kincsei. Aki ezeknek a tudományos eredményeknek terjesztésétől politikai okokból elzárkózik, az nem mondhatja magát tudósnak — mondotta. A Tudományegyetem képviseletében résztvevő dr. Koltay-Kastner Jenő professzor örömét fejezte, hogy a Társaság újjáéled és megnövekedett aktivitással fog munkához. Helyeselte, hogy a Társulat bürokratikus forrnék mellőzésével kezd munkához, majd kifejezte, hogy üdvös volna, ha széles tömegek előtt megszólalnának. és elmondanák tapasztalataikat a Szovjetunióban járt küldöttségek tagjai. Az ellenforradalom igy eke- Kiemelte a tudományos filmvetítések fontosságát, koncertek, irodalmi estek megszervezésének jelentőségét. Kérte, hogy a Társaság tegyen meg mindent azért, hogy Budapestre érkező szovjet tudós-küldöttségek tagjait Szegeden is vendégül láthassuk, Dr. Gellért Albert az Orvostudományi Egyetem részéről szintén örömmel fogadta a társaság megalakulását és szükségesnek tartotta a Társaság munkájába fiatal értelmiségek bevonásét. Az üzemek képviselői közül Rózsa Jánosné, Erdélyi Józsefné, Szélpál László szintén elmondották gondolataikat az MSZT új munkájáról. Révész Béla pedig a pedagógusok kö zötti munka fontosságát és lehetőséjeit taglalta. Pásztori Béláné elvtársnő ismertette a Társaság legközelebbi feladatait, majd megválasztották az elnökség vezetőségi tagjait. Az MSZT városi szervezetének elnöke Dénes Leó elvtárs, helyettese Waltner Mihály elvtárs, titkára Pásztori Béláné elvtársnő, titkárhelyettes pedig Komócsin Antal elvtársak lettek. A vezetőség az elnökség tagjaival együttműködve a szakcsoportok munkatervét a legrövidebb időn belül elkészíti; Amikor az illegális kommunista pártról lelkes szavakkal beszélnek a munkásmozgalom tiszteletre méltó veteránjai, mindig van szavuk az elvtársi összefogásról. A szegedi régi munkásmozgalmi harcosok meghatóan szép példáit tudják sorolni az elvtársi összefogásnak, megbecsülésnek és minden cifra sallangtól mentes igazi humanizmusnak. A meleg elvtársi kapcsolat szerepe napjainkban is fontos és a párt egységére — a pártegység többi lenini ismérveivel együtt — kihatással van. A

z illegális kommunista párt nagyszerű hagyományaiból ápoljuk és terjesszük el az igazi elvtársi összefogást, ma. gatartést, hogy napsütésben és viharban egymást megértő és egymással szemben felelősséget érző párttagok legyenek minden alapszervezet, ben. Az elvtársi összefogás megnyilvánulása nem jelenti — nem fe jelentheti — a pártszerű bírálat háttérbe szorítását, vagy olyan elvetendő és nem megengedhető szemlélet kialakítását: ne mondjuk meg egymás hibáit, mert ez hozzátartozik egymás szeretetéhez. Az egymás iránti megbecsülés és ha úgy tetszik szeretet, azt követeli, hogy pártszerű formában és határozottan rámutassunk a ténylegesen meglévő hibákra, így is segítve azok megszüntetését. Sajnos az intrika, a rágalom mérgező és bódító virágai még felütik fejüket az élet legkülönbözőbb mezőin, s hullatják a gyommagvakat is. Tipikus ellenforradalmi lovagok, vagy azok szekértőiéi nem egy esetben a gyanúsítgatás, az intrika, a régalom tüzes nyilait eregetik becsületes emberek — párttagok és pártonkívüliek — felé. Az Újszegedi Kender-Lenszövőben egy világéletében mindig munkésasszonyt — aki hite és meggyőződése alapján az MSZMP-be lépett —, karrieristának merészeltek bélyegezni, hogy úgy 6zegjék a kedvét. Az Autóközlekedési Vállalatnál a pártalapszervezet egyik lnté2ő bizottsági tagjának azt vetik a szemére, hogy ő is tagja volt a munkástanácsnak. Tudni kell, hogy az Autóközlekedési Vállalatnál törvénytelenül működött a munkástanács és így tevékenységét megszüntette. Ezt használják ki némelyek, hogy a pártalapszervezet intéző bizottsági tagja körül a kétkedés ködét csapják. Hasonló jelenséggel találkozhatunk a Szegedi Kenderfonógyárban is. Pártonkívüliek és néhányan a párttagok közül is azt kezdték elhinteni az alapszervezet egyik vezetőiéről, hogy miután az intéző bizottságba választották felemeltette a fizetését, — vagyis karrierista. Az intrika eme mutatós virága valójában rágalom, s arra jó, hogy mér* gezze a levegőt. Sz. I. elvtára fizetését valóban felemelték, ám nem azért, mert az intéző bizottság tagja. A fizetésemelés az általános bérrendezéskor történt, és ha pártonkívüli, akkor is éppúgy megkapja, mint minden olyan ember, aki gazdasági beosztása, munkahelye szerint a törvényes rendelkezés alapján jogosult erre. Nyilvánvaló, hogy a legkülönbözőbb rágalmaktól, intrtkáktól meg kell védeni a párttagság egészének minden elvtársat, és a tisztességes, becsületes, jószáodékú pártonkívülleket. A

z intrika, a rágalom nem egyszer ellenséges, kárörvendő személyektől ered. Célja, hogy rendes, becsületes embereket lehetetlenné tegyen. Többször kósza mende-mondák alapján felelőtlenül terjesztenek némelyekről különféle híreket Őszintén meg kell mondani, hogy ezt valóban karrierizmusból is megteszik néhányan, hogy a rendes embert „kiszúrva", annak helyére telepedjenek. Nagyon bántó, ha némely párttagok — sajnos akad erre is példa — egymás pártszerű, határozott bírálata helyett, de ennek leple alatt intrikákkal, vagy fél füUel hallott „adatok" alapján vádaskodással sújtják. Az adott pártalapszerVezet egységére, munkájára, s természetesen magára az egyénre ez negatív módon hat. Az intrika és rágalom mocsara más módon, de hasonló károssággal mutatkozik a párt sorain kívül, a gazdasági életben is, Kerülhettek a pártba és a gazdasági élet különböző posztjaira olyan emberek, akik méltatlanok erre. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben a leghatározottabban kell a tényeket, a valódi adatokat ismertetni. S nem lehet ezeket az igaz, valódi tényeket, meglévő dolgokat úgy visszájára fordítani, hogy ez Intrika. Az azonban jellembe és becsületbe vág, ha elfogadjuk és terjesztjük a kósza mendemondákat. E z a néhány fenti gondolat azért íródott, hogy elősegítse a bátor szóklmondást, a határozott fellépést mindazokkal szemben, akikkel ez indokolt. S íródott azért, hogy a párt egységéért tovább szilárduljon az elvtársi összeforrottság, egymás megbecsülése, és segítése, — hogy elűzzük bontakozó életünkből a velejéig polgári és kapitalista örökséget: az intrlkét, rágalmat. Ne hagyjuk, hogy marják a mérgező és változatos színben virító intrika és gyanúsítgatás virágai életünket. Jó kertész módján a dolgos, becsületes emberek javára tépjük ki a gyomvirágokat; Morvay Sándor Amerikában egyre csökl<enHk a vetés'erülelef... (Újsághír) Versenyfutás — előrelátható eredménnyel (A romániai Előre ból Nlcolaescu rajza) #