Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-30 / 124. szám

Kendet r az Allatforgalmi Q nawuáQÓ és az „úrnő" W ' II I . ' I cCtznforra.da.Cmi mesterkedése V Cl I lO 1011101 a feCsőbb szero gyámoCításáuai POÜE K/A PAIX J2xLp.azq.atdL a szxqexLi békeaUntmhan Az ellenforradalom nem kerülte el az Állatflorgalmi Vállalat Szeged járási kirendeltségét sem, amelynek központi irodája Szegeden a Lenin (volt József Attila) körúton található. Sőt a mai napig ellenforradalmi lovagok garázdálkodnak a vállalatnál, megfélemlítve a becsületes embereket. őrséguáfíás Korábban az Allatforgalmi Járási Kirendeltségnek a vezetője Miklós Pál volt. Az elmúlt év őszén azonban Miklós, a volt leventeoktató cs a német vaskereszt tulajdonosa elkerült a vállalattól. Változás csak ennyiben történt, mert Miklós távozása után egy másik ellenforradalmi lovag: Pesti József, volt nagyvágó fia került a járási kirendeltség élére, az állatforgalml megyei kirendeltsége vezetőinek gyámolításával. Pesti első ténykedése mindjárt az volt, hogy kljelentette: »V#ge a kommunistáknak és most már az 6 (már mint a volt tőkések) napjuk következik*. Pesti különben szoros kapcsolatban állott az úgynevezett "munkástanáccsal*, amelynek elnöke Negyedes István, a vállalat domaszéki felvásárlója volt. Együttműködlentette ki 1957. március 15én, amikor nemzetiszínű és piros zászlódíszbe öltözött a város: "Micsoda nemzeti ünnep ez, ahol a ..; piros zászlókat ls kiteszik. Nem szégyellik magukat.. .* Gyalázta a néphatalmat, a piros lobogót, amelyről a világszabadság szent nevében Petőfi Sándor is énekelt. Most már igaz, hogy az állatforgalmi vállalat ellenforradalmi lovagja és lovagnője óvatosabb. Módszereik most már nem annyira nyiltak, mint korábban, azonban most sem hiányzanak csípős, gúnyolódó megjegyzéseik. Most is a néphatalom, a kormány iránti ellenszenv kialakítására törekednek. Némely bérügyi intézkedéseik is olyanok, hogy ezáltal szembe igyekeznek állítani a dolgozókat a néphatalommal; Kormányrendeletre hivatkoznak, holott ők maguk bizonyára nem tudattalanul követik el a hibákat. Tűiért némák kirendeltég ügyeibe más, csak a felettes hivatali, megyei szerv. A megyei kirendeltség megállapításaiban burkolt fenyegetés is volt. Ezek szerint a megyei kirendeltség is bábája a járási kirendeltségen lévő ellenforradalmi lovagoknak, Ilyen helyzetben könnyen megérthető, hogy az emberek ott arra az álláspontra helyez- yát: kednek: ne szólj szám, nem fáj fejem. Ez a felfogás pedig merőben idegen a mi rendszerünk szellemétől. Sürgősen véget kell ezért vetni a tűrhetetlen állapotnak a járási kirendeltségnél. Ki az ellenforra- i dalmárokkal!:.| Kék fedelét aranydíszítés fonja körül, s a selyemzsinór géppel, kézzel teleírt kartonlapokat köt össze. Lapozgassunk a most elkészült szegedi békealbumban, amelyre arany betűkkel nyomták: Pour la Paix, — a békéért. Columbiába, a Békevilágtalálkozóra küldik ezt a díszes albumot a szegedi dolgozók. Dr, Bólya Lajos, a szegedi Tudományegyetem rektora a nukleáris fegyverek eltiltásáért emeli fel szaA szegedi Orvostudományegyetem professzorai nevében dr. Korpássy Béla fejezi ki tiltakozását. Az egyszerű szegedi dolgozók, — békeharcosok — sorai a békealbumban eljutnak Columbiába: „Ne engedjük — írják töbhen —. harcoljunk hogv az atomkorszak, a tudomány vívmánya ne az emberiség pusztulását, hanem a felemelkedést, az zásra serkentik a békét, élni akarók millióit. Hatalmas kórusban zeng az emberisén: józan tömege: ne próbálkozzanak az atom- és hidrogénfegvve rekkcl. mert mi élni aka.Foeiunk össze - írja töb- emberiséget szolgálja." bek között —. hallassuk messzehangzóan tiltakozó szavunkat, akadályozzuk meg az embergyilkos politika érvényre jutását'.'' Dr. Pataki Kornél püspöki irodaigazgató többek között igy fejezi ki magát: „Veszélyes, mindent rombadöntő, rettenetes fegyverek szörnyű zörejei zavarják az óceánok nyugodt légterét és tiltakoLETAPOSOTT PARKOK, tönkretett ivókutak, gyermekjátékok Évente egy harmlndakésos bérházat lehetne építeni abbéi az ősszegből, amelyeta közterületek kártevői okoznak Szegeden az emberek? A becsületes emberek a vállalatnál nem merik a szavukat hallatni, mert attól tartanak, ha észrevételeket tesznek, akkor könnyen az utcán találják magukat és kenyér nélkül maradnak. Lehetséges ez? — tehető fel a Két idősebb korú háziaszszonnyal találkoztam a minap a Dugonics téren, amint éppen kiléptek a sarki Fűszer-Csemegéből, és a Tolbuchin sugárútra fordultak. Jobb kéz felől, az üdén zöldellő park szögletére mutatott egyikük: —• Már ezt Is letaposták, tek, és Pesti József úton-út- kérdés; Igen, még lehetséges, nézd, akárcsak amott, ni. Pe UMRTANTOUN VINMR NIMI- ta J. —— L:I - ' ' félen hangoztatta, hogy nyugatról jön majd segítség és visszavonhatatlanul az ő napjuk virrad feL Az elmúlt őszön Pesti József "terepszemlét* tartott az egyik volt MDP-tag lakásánál, felírta hogy adandó odairányíthassa a "nemzetőröket*. Természetesen az a volt párttag, akit ílymódon számbavett az Állatforgalmi Vállalatnál dolgozott, mint felvásárló. arra, hogy aznap tízen és százan követik példáját, letapossák a füvet, amely végülis elszárad, kihal. Egy kőiöseég kulturáltságénak fokmérője A téren íűtépő asszony nyomába is szomszédasszonyok szegődnek, mert ha neki szabad, akkor nekik is. A szabadtéri gyerekjátékok, ivókutak szándékos megrongálóinak hiába is próbálnánk a lelkére beszélni — falra hányt borsó lenne csak. Nemrég mondta egy orvosDíem nyugszanak Pesti József helyettese az »úrl famíliából* való Szmolenszkiné, aki mindenben egy húron pendült főnökével. Nos, ő, Szmolenszkiné is a "munkástanács* egyik vezető és fasiszta tagja volt. Nemcsak az októberi események idején, hanem jóval utána is uszított és izgatott a néphatalom ellen és zavarni igyekezett az emberek nyugalmát, a megújuló élet — bármennyire hihetetlen- dig milyen jó látni a szép nek is tűnik; Erre bizonyí- 2öld füvet... — ennyit haltékként álljon itt a követ- lottam mindössze a megkező; jegyzésükből, amint elhaladNéhányan az Allatforgalmi tunk egymás mellett. Pár szó - iaE ,a*a- Vállalat Szeged járási ki- csupán, mégis le kell jeházszámát. rendeltségének dolgozói el- f^fLÍ^^^^TIn ««•>'»>« «« w alkalommal keseredesükben panaszukkal ^iSSSS^SX. ielolt egyetemista hogy Sze„ ged egyike a legintelligenNevezetesen azt, hogy a sze- sebb, legműveltebb magyar gediek egy része a lakosság javát szolgáló létesítményeket a város közterületein annyira nem becsüli meg, hogy az már szinte minősíthetetlen. vagyon megbecsülése, óvása, vagy tönkretétele nem fokmérő-e az élet intelligenciavizsgáján? Ügy hisszük: nagyon is az. A ml zsebünkből Ugyanakkor azonban, amikor ilyen, nem épp a legszebbnek mondható erkölcsi bizonyítványt állítjuk ki naponta önmagunkról, egyúttal súlyos tízezreket taposunk a sárba évről évre. Csupán az első kerületben pélrunk!" Dr. Huszák István egyetemi tanár soraiból idézünk: "Azzal a hatalmas erőfeszítéssel, mellyel e tömegpusztító fegyvereket megalkotják és amilyen elképzelhetetlen erőt ezek képviselnek, ennek az árán a földet édenkertté lehetne máris varázsolni*. Dr. Tettamenti Béla, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi-Lélektani Intézetének igazgatója a nevelók nevében tiltakozik: "Jól tudjuk, hogy ez, a mi felölünk, a nevelők közvéleménye felöl elhangzó tiltakozás csak egyik, talán nem egészen gyenge szólam abban a hatalmas erővel felzendülő kórusban, amely elemi erővel emeli fel tiltakozó szavát evvel a gyilkos szándékkal reánk törő újkori barbársággal szemben*. Egy fénykép is díszíti az albumot: Maróthy Ernő 12 éves szegedi fiú és kisöccse néz a lapozgatóra. "Azt kérem a felnőttektől — írja Ernő —. nc engedjék, hogy atom- és hidrogénbombákkal kísérletezzenek, hanem csináljanak sok szép gyerekjátékot*. Nemes Júlia, Novak Zoltánná, a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói, ifj. Savanya dául évente mintegy 80 ezer Miklós hattyastelepi dolgozó az MSZMP Szeged járási intéző bizottságához fordultak. Honnan, honnan nem, de tény, hogy erről tudomást szerzett az állatforgalmi járási kirendeltségének Hódmezővásárhelyen lévő felettes szerve, a megyei központja is. A megyei kirendeltség vezetője, a megyei szerv tűrhetetlen módon felelősségre vonta a járási kirendeltség több dolgozóját, akikről gondolták és sejtették, hogy a járási párt intéző bizottságnál jártak: Kijelentették, hogy "hivatali ügyekben* csak hozzájuk kibontakozását. Szemtelenül és nyiltan, "hazafiúi« érzel- fordulhatnak panasszal es mektöl dagadó (kebellel je- nem avatkozhat be a járási Dankó Pista hegedűje Erről tanúskodnak szerte a felettes totóposott parkok, a tönkretett Ivókutak és a megrongált szabadtéri gyerekjátékok egyaránt. Elképesztő például, hogy a Dankó Pistaszobron a hegedűfejet nem győzi a tanács restauráltatni, mert valahányszor megcsinálják, valami megátalkodott gonosztevő újra meg újra tönkreteszi. városoknak, mert itt se szeri, se száma a különféle iskoláknak. Ha a tanintézetek számával mérjük egy város lakosságának műveltségét, akkor talán igaza van. De csupán az-e a mércéje egy közösség kulturáltságának, hogy fiai és lányai nyolc, tizenkét, vagy tizenhat évet töltenek iskolában, egyetemeken? Vajon az utcán tanúsított magatartás, a köz»••••••»•« »»««'••••»< forintot költenek a parkokban okozott károk helyreállítására. Ebből az összegből egy harminclakásos bérházat lehetne építeni, vagy új parkokat létesíteni, amelyek nemcsak a város szépségét, hanem a lakosság egészségét, kényelmét is szolgálnák. Érdemes tehát gonddal, figyelemmel vigyázni parkjaink, közterületeink épségére, mert ezzel önmagunkat, a saját munkánkat is megbecsüljük. A szándékos gonosztevők kezét pedig bilincseljük meg a közakarat erejével. Magyar István paraszt, Csanádi Géza kiskereskedő, édesanyák, nagyapák, dr. Soós Paula pedagoJ gus, Kádár László református lelkipásztor, szegedi orvosok, kisiparosok békét követelő sorai olvashatók a békealbumban. Most a nukleáris fegyverek kísérleteinek és gyártásának megszüntetését követelő albumot útjára bocsátják:, jusson el a szegedi emberek hangja a béke világtalálkozóra, hogy tudják meg szerte a világon; a mi szép városunk dolgozói is a békéért harcolók többszázmilliós táborába tartoznak. IDEHAZA - EMBERKÉNT Közel egymillió selyemhernyót „hizlal" tizenkét szegedi tenyésztő ban a múlt év őszén a facsemetéket kitépdesték, a földet pedig felszántották. Természetesen, — ahogy ilyenkor lenni szokott — a karnak nincs gazdája. A barbár módon ki tépdesett eperfa után körülbelül 30 ezer forint kár érte a földművesszövetkezetet. Közel 1 millió selyemhernyót adott ki tenyésztésre 12 szegedi lakosnak a Szeged és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A hernyók keltetésétől számított egy hónap, illetve 31, 32 nap múlva a már kész gubókat kilónként 32 forint 50 filléres áron váltja be a szövetkezet; Egy-egy hernyótenyésztő 2töl 6 dobozig vitt petét, illetve selyemhernyót tenyésztésre. Egy doboz 30 gramm petét tartalmazott, amelyből kikelve és felnevelve a hernyók körülbelül 2500 forin- mindkét oldalon lot jövedelmeznek, illetve cperfákat ültetni, kap értük a tenyésztő. Van olyan tenyésztő is, akinek a gubózás után körülbelül 10 ezer forint üti a markát. • KEVÉS AZ FÁSÍTÁSI TERVEK Ujabban felvetődölt az a gondolat, hogy a Ságvári Endre — és a mihályteleki útszakaszon ae országút mentén lehelne A kevés fáradság bizonyára meghozGyermekjátszóteret létesített nehéz ezresek árán az I. kerületi tanács a Rákóczi téren, ahol többek között egy gyerekcsúszdát is felszereltek a kicsinyek örömére. A nagyok azonban, igen, az okos felnőttek (mert erre a gyerek nem képes) felfeszegették a csúszdára erősített rézlemezt. A felszaggatott élű lemez veszélyeztette a kicsinyek testi épségét, le kellett tehát szerelni. A mérleghintáról pedig a fémfogódzókat szerelik le és viszik el a gyermekek alapjában véve nemes lelkű, dc kleptomániás "barátai«. Ünnep után! rombolás Május elsején az újszegedi ligetben a délutáni cbő ellenére is általában jól mulatott, szórakozott miijdenki. Arra azonban nem sokan gondoltak, hogy üdvös lenne a munka ünnepén azt a munkát is megbecsülni, amellyel széppé varázsolták a Kerténá a maga gyümölcsét. Ezt Rzetí Vállalat dolgozói a néplátta a járási tanács is, ami- ünnepély színhelyét. Még kor tervbe vette az említett kevésbé törődtek ezzel másEPERFA útszakasz.* ePerfával való nap a sátrak és egyéb felsze_ Sajnos kevés a selyemhernyó-tenyésztéshez szükséges eperfa Szegeden és környékén. Azt a kevés fát is, ami a közeli országutak mentén található, az útfenntartók olyan csúnyán nyesték meg, hogy most alig van rajtuk lombozat. Korábban a Dózsa Tsz a volt rókusi vámház mellett 5—6 holdnyi területet átengedett földjéből eperfa-íásításra. A fiatal csemetéket ki is ültették, azon,„. , • NAP A OAUAN CO EGJE-U ACIOZA:" fásítását. Ha az erdőigazgató- relések áruk visszaszállítói, sag es a mérnöki hivatal is akik keresztül_kasui gázol_ tak mindenen, ami útjukba támogatja ezt a tervet, jövőre és az utána következő években jól élhetnek majd a tenyésztésre kiadott selyemhernyók, illetve azok hasznából jól jár majd népgazdaságunk. A jövőbeni erdőtelepítéseknél pedig figyelembe kellene venni a selyemhernyótenyésztök óhaját: egy-egy telepítésnél nem esett. Az ekkor itt okozott károk pénzbeli összege csekély tízezer forint. Honnan és kinek kell mindezt megtéríteni? Csakis a saját zsebünkből, nekünk, mindanynyiunknak. Erről azonban százan és ezren lépten-nyomon megfeártana egy-két erdősort eper- ledkeznek. A parkon kereszlával beültetni, tülsietö ember nem gondol Sok és sokféle emberrel — visszatérő diszszidenssel — beszélgettem már a röszkei határszakaszon. Ezek közé tartozik Győrfi Margit 19 éves budapesti lakos is, aki a napokban érkezett kis csoporttal lépte át a jugoszláv—magyar határt. Nagy, dióbarna szemével — amelyben egy szerelmes fiatalember egész világa elférne —, riadtan tekintett szét. Még elevenen élt benne a hazatérésről lebeszélő, félelmet keltő szózuhatag, amellyel „honfitársai". a tábori tanácsok habzószájú tagjai nekirohantak: „Nincs már amnesztia. Ízekre szednek szét az ávéhások. Szíjat hasítanak a hátadból, nc menj viszsza! Vesztedbe rohansz!* — kiáltozták össze-visz* sza. Győrfi Margit csak állt a lerongyolódott, lesoványodott emberek között, akik úgy körülvették, mint éhes farkasok a könnyű zsákmányt. Egyik-másik nagyhangú szét is tépte volna tehetetlen dühében, amiért nem hallgatott rájulc. A fiatal lány nem tudott már hinni senkinek, s akár térdencsúszva is hazajött volna, bár felégetett annak idején maga mögött mindent. Szökéséért az apja kitapadta. a szerelem lobogó lángja pedig kialudt szivében. A szeretett vőlegény, Ivánfi Béla vegyészmérnök, akivel januárban együtt szökött át Ásotthalmán Jugoszláviába, elhagyta. A vegyészmérnök nem kívánta Amerikába vinni Margitot, akinek az apja csak egy egyszerű nyomdász Budapesten. Odakint „jobb partit" csinálhat, s talán egy hóbortos milliomos lány is belegabalyodhat, hiszen a jólfésültség, meg a diploma sokat-érő valami ... — csitította háborgó lelkiismeretét Ivánfi Béla vegyészmérnök. Győrfi Margit ujjain beszélgetésünkkor is ott fénylett még a karikagyűrű, amit időnkint szeme végtelen szomorúságával meg-megslmogatott. — Nem én vagyok az első és az utolsó, aki így járt, A táborokban magamkorú lányok sokan siratják vagy átkozzák kedvesüket, aki ott felejtette, vagy felcserélte mással szerelmét, — mondta Margit, s töredezett, nehézkes mondatokkal elém idézte a gerovói embervásárt, ahol annyi becsülete sem maradt a kiszolgáltatott magyar lányoknak és asszonyoknak, mint idehaza a mosogatórongynak. — A norvég ügynökök megritkították a Mataruska-banyai tábort is a férfiaktól. A bányászokat, a vasasokat és a földműveseket öszszekapkodták és magukkal vitték. Más országok ügynökei pedig a csinosabb lányokat és fiatalasszonyokat szerződtették háztartási munkára. Fényes ígéretekkel soha olcsóbb és kiszolgáltatottabb munkaerőt nem szereztek a nyugati paradicsombeliek, mint a disszidenstáborokban. Így sodródott az összetoborzottak közé Márkus György sport-újságíró is, akit a norvégek visszadobtak, mondván, hogy nekik csak hasznot hozó emberek kellenek. „Cara VSA" — felirattal zöld szinti műanyag zipnzáros női táskát fityegte' Q'yörft Margit kezében. A táborokban március végén ilyen egyforma táskát kaptak a férfiak és nők. alig 50 forintot érő tisztálkodási eszközökkel. íme Amerika „nagylelkűsége", amelyből éppúgy születik véres provokáció, atombomba, Európa országai fölött imbolygó léggömb-ármádia, avaqy „ajándékcsomag". E ..nagylelkűség" helyett Győrfi Margit mégis a budafoki Tizenkettes utca 2-os számú házát választotta, ahol januárban mindent felégetett maga mögött, s ahol mégis érdemes újra kezdenie az életet. (—í—c) é AA é é A A ét é A A A A A A A A A A A A. 2 . "•^tttttttttttttt tttttttttt" • ?