Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-29 / 123. szám

Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között (Folytatás az 1-ső oldalról.) szovjet katonai egységek, vagy uzok állományába tartozó sze­mélyek szolgálati kötelességük teljesítése közben a magyar s/erveknek és állampolgároknak, vugy a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó idegen ál­lampolgároknak okoznak. A kártérítés mértékét mindkét esetben a bejelentett igények ulapján a jelen egyezmény 17. cikke értelmében létrehozott ve­gyes bizottság a magyar jogsza­bályuk rendelkezéseinek figye­lembevételével határozza meg. A szovjet katonai egységek kötelezettségeivel kapcsolatban esetleg felmerülő vitás kérdése­ket ugyancsak a vegyes bizott­ság vizsgálja meg a fenti alap­elveknek megfelelően. Í. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének kor­mánya ugyancsak megtéríti a Magyar Népköztársaság kormá­nyának azokat a károkat, ame­lyeket a szovjet csapatok állo­mányába tartozó személyek szolgálali kötelezettségük telje­sítésén kívül cselekményük vagy mulasztásuk által a ma­gyar szerveknek és állampolgá­roknak, vagy a Magyar Nép­köztársaság területén tartózkodó idegen állampolgároknak okoz­nak, valamint a szovjet csapa­tok állományába tartozó sze­mélyek családtagjainak cselek­ményeiből vagy mulasztásából eredő károkat, és pedig mind­két esetben olyan mértékben, ahogy azt nz illetékes magyar bíróság a kárt okozó személy ellen támasztott igény alapján hozott határozatában megszabja. illetékes magv ar szervek enge­délye szükséges. Ugyanilyen engedély szükséges a szovjet csapatok állomáshelyén kívül, a szovjet csapatok állományába tartozó személyek személyes szükségletére szolgáló állandó jellegű építmények létesítéséhez | 13. cikk | A Magyar Népköztársaság te­rületén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok által használt laktanyák és szolgálati helyisé­gek, raktárak, repülőterek, gya­korlóterek, szállítási és hírköz­lési eszközök, elektromos ener­gia, közüzemi és kereskedelmi szolgáltatások igénybevételének rendjét és feltételeit a szerződő felek illetékes szervei által kö­tött külön egyezmények sza­bályozzák; az e kérdésekben je­lenleg hatályben levő egyezmé­nyeket a felek szükség esetén felülvizsgálják és helyesbítik. | 14. cikk | csapatok rendelkezésére bocsátott azt a terüle­tet kell érteni, amely magába foglalja a csapatok elhelyezési körletét, a csapa­tok által használt gyakorlóte­reket, lőtereket és más ob­jektumokat. | 17. c kk | A jelen egyezmény értel­mezésével és alkalmazásával, valamint az abban tervbe vett kiegészítő egyezményekkel kapcsolatos kérdések megol­dására magyar—szovjet ve­gyes bizottság alakul, amely­be mindkét szerződő fél há­rom-három képviselőt jelöl ki. A vegyes bizottság az általa elfogadott szabályzat alapján működik. A vegyes bizottság székhe­lye: Budapest. Ha a vegyes bizottság va­lamely kérdésben nem tud­na dönteni, a vitát diplomá­ciai úton kell a lehető legrö­videbb időn belül megoldani. 110. cikk j A szovjet csapatok a 13. cikkben említett objektumo­kat és eszközöket, amennyi­ben igénybevételükre szükség nincs, a magyar szerveknek juttatják vissza. A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok által a magyar ható­ságoknak átadandó objektu­mokkal kapcsolatos kérdése­ket, Ideértve azokat is, ame­lyek a szovjet csapatok által épített objektumokkal függe­nek össze, külön egyezmé­nyek fogják szabályozni. is A Magyar Népkörtársaa&g kormánya megtéríti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége korményának azokat a károkat, amelyeket magyar ál­lami szervek cselekményükkel, vagy mulasztásukkal a Magyar Népköztársaság területén tartóz­kodó szovjet katonai egységek vagyonában, vagy az állomá­nyukhoz tartozó személyeknek okoznak. A kártérítés mértékét a bejelentett igények alapján a jelen egyezmény 17. cikke alap­ján létrehozott vegyes bizottság n magyar jogszabályok rendel­kezéscinek figyelembevételével határozza meg. A magyar állami szerveknek a szovjet egységekkel szemben fennálló kötelezettségeiből fel­merülő esetleges vitás kérdése­ket ugyancsak a vegyes bizott­ság vizsgálja meg a fenti alap­elveknek megfelelően. 2. A Magyar Népköztársaság kormánya megtéríti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége kormányának azokat a károkat is, amelyeket a magyar állampolgárok cselekményükkel vagy mulasztásukkal a Magyar Népköztársaság területén állo­másozó szovjet katonai egysé­geknek, azok állományába tar­tozó személyeknek és családtag­jainak okoznak éspedig olyan mértékben, ahogy azt az illeté­kes magyar bíróság a kárt oko­zó személy ellen támasztott igény alapján hozott határoza­tában megszabja. flS. cikk | A szovjet csapatok magyar­országi tartózkodásával kap­csolatban folyamatosan fel­merülő kérdések megfelelő rendezése céljából a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztár­ságok Szövetségének kormá­nya a szovjet csapatok ma­gyarországi tartózkodásával foglalkozó meghatalmazotta­kat nevez ki; { 16. cikk | A jelen egyezmény alkal­mazása szempontjából „A szovjet csapatok állomá­nyába tartozó személy'- meg­jelölése a) A szovjet hadsereg ka­tonáját, b) A Magyar Népköztársa­ság területén tartózkodó szov­jet csapatoknál alkalmazott szovjet állampolgánságű pol­gári személyt; „Állomáshely" megjelölésén a szovjet fTs. cikk \ A jelen egyezményt meg kell erősíteni. Az egyezmény a megerősítő okmányok kicse­rélésének napján lép hatály­ba; az okmányok kicserélése Moszkvában történik. fta. cikk | A jelen egyezmény mind­addig hatályban marad, amíg a Magyar Népköztársaság te­rületén szovjet csapatok tar­tózkodnak. Az egyezmény a szerződő felek közös egyetér­tésével módosítható. A Jelen egyezmény Buda­pesten, 1957. május 27-én ké­szült két példányban, ma­gyar és orosz nyelven. Mind­két nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Fentiek hiteléül fent neve­zett meghatalmazottak a Je­len egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták. A Magyar Népköztársaság kormánya részéről; Horváth Imre külügyminiszter, Révész Géza honvédelmi miniszter. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya részéről: A. A. Gromiko külügyminiszter, G. K. Zsukov honvédelmi miniszteri A KÜLPOLITIKA HÍREI ­röviden fii, cikk | i: A 9 ás 10. cikkben em­lített károkat a szovjet, illetve a magyar fél a vegyes bizottság határozathozatalának napjától, illetve a bíróság határozata jog­erőre. emelkedésének napjától számított három hónapon belül teríti meg. A károsultaknak járó kárösszeget a jelen egyezmény 9. cikkében tárgyalt esetekben nz illetékes magyar szervek, a 10. cikkben megjelölt esetekben pedig az illetékes szovjet szer­vek fizetik ki. 2. A 9. és 10. cikkben emlí­tett olyan kártérítési igényeket, amelyek a Magyarországgal kö­tött békeszerződés hatálybalé­pése óta keletkeztek, de a je­len egyezmény hatályba lépése előtt kielégítésre nem kerültek, a vegyes bizottság tárgyalja meg. [12. cikk | A szovjet csapatok állomás­helyén épületek, repülőterek, utak, hidak, állandó rádióösz­szekötletési felszerelések épí­téséhez, valamint Sz utóbbiak hullámhosszának és teljesítmé­nyének meghatározásához az Koalíciós kormány alakul Dániában: ebben egyeztek meg vjtsárnap a Dán Szociál­demokrata Párt, a Radikális Párt és az úgynevezett geor­gisták pártjának vezetői. • Berlin (MTI). A nyugatné­met fővárosban hétfőn dél­után nyilvánosságra hozták a bonni kormánynak a Szov­jetunióhoz intézett újabb vá­laszjegyzékét, amely a német újraegyesítés kérdésével fog­lalkozik. A válaszjegyzék, amely hét hónapon át készült — mint a nyugatnémet sajtó leszöge­zi — semmiféle új javaslatot nem tartalmaz. * Berlin (MTI). Monde, a Szabad Demokrata Párt alel­nöke, pártjának egy konfe­renciáján javaslatot tett ar­ra, hogy alakítsanak német— szovjet vegyes bizottságot: ennek feladata lenne a né­met újraegyesítés lehetősé­gének megvizsgálása, hason­lóan ahhoz a négyhatalmi munkabizottsághoz, amely Nyugat-Németország és a nyugati hatalmak képviselői­ből alakult. * Helsinki (MTI). Mint a Reuter jelenti, Kekonne n finn köztársasági elnök Suk­selainent, az Agrárpárt ve­zetőjét nevezte ki miniszter­elnöknek. Sukselainen koalí­ciós kormánya hét agrár­Kereskedelmi tanulók szerződtetese az új tanévtől kezdve Az 1956—57. tanévtől szer­ződtetett kereskedelmi és közétkeztetési tanulók tanul­mányi idejét a munkaügyi miniszterrel egyetértésben a belkereskedelmi miniszter az alábbiak szerint szabályozta: A rendes korú fiatalok a méteráru, a konfekció, a ci­pő, a divat, a kötöttáru, a fű­szer-csemege, a hús- és hen­tesáru szakmákban két évre szerződhetnek. Az érettségi­zettek ugyanezekben a szak­mákban egy év alatt szerez­hetik meg a segédlevelet. A vasműszaki, a vas, edény, a rádió, villamossági, az óra­ékszer, a háztartás, az illat­szer, az optika, fotó, a bútor, a szállodai portás, a felszol­gáló, a cukrász, a szakács szakmákban a rendes korú­aknak a tanulóidő három, az érettségizetteknek egy, illet­ve másfél év. A rendelet azokra a tanulókra nem vo­natkozik, akik 1056—57. tan­év előtt szerződtek. Tovább húzódik a francia kormányválság 'hío elnök Jugoszlávia nemzetközi kapcso­latairól — Ülésezik a leszerelési albizottság MIKOR LESZ CJ FRANCIA KORMÁNY? Erre a kérdésre egyelőre Párizsban sem tudnak feleletet adni. Egyrészt azért, mert Pleven még mindig folytalja tanácskozásait, amit mára szeretne befejezni, másrészt azok a pártvezetők, akikkel Pleven eddig tárgyalt, makacsul ragaszkodnak 6zűkcbb pártérde­keikhez. Engedmények nélkül természetesen nem lehetséges meg­állapodás sem, s így várhatólag a francia kormányválság aligha fog pár nap alatt megoldódni. Fokozza Pleven nehézségeit az a körülmény, hogy a tervezett kormánykoalíció lényegében o kis­létszámú hözéppártokra epülne, s Pleven ehhez a szocialisták ée a katolikus MRP-párliak támogatását szeretné megnyerni. A ki­csiny középpártokra épített koalíciós politika eddig minden fran­cia kormány esetében rövid életű voli, ezekben a napokban pedig ínég a kormányalakítás lehetőségeivel sem kecsegtet. TITO ELNÖK JUGOSZLÁVIA NEMZETKÖZI KAP­CSOLATAIRÓL. Joszip Broz-Tito, jugoszláv köztársasági elnök hétfőn délelőtt a mocedónini mavrovói vizierőmű felavatá­sakor mondott beszédében részletesen elemezte Jugoszlávia bel­politikai kénléseit, majd Jugoszlávia nemzetközi kapcsolataival foglalkozott. Megállapította, hogy Jugoszlávia jóviszonyban él a a nyilgati országokkal, a Szovjetunióval és a szocialista tábor más országaival való kapcsolatai pedig a normalizálás után roha­mosan barátiakká váltak. Bár a magyarországi események után ezek a kapcsolatok megromlottak — mondotta Tito elnök — „nincs okunk veszekedni, hanem egyre inkább azoknak az elemeknek o megtalálására igyekszünk, amelyek összekötnek bennünket, $ fo­kozatosan arra törekszünk, hogy megszűnjenek a bennünket el­választó elemek". ÜLÉSEZIK A LESZERELÉSI ALBIZOTTSÁG. Hétfőn az. ENSZ leszerelési albizottsága tíznapos szünet után ismét össze­ült Londonban és a küldöttségek vezetői mint egy fél óráig tartó eszmecserét folytattak. Az első énlemieges tanácskozásra valószí­nűleg tegnap került sor. Jól értesült londoni körök szerint Stassen ezen a keddi ülésen készölt előterjeszteni az Egyesült Államok új leszerelési javaslatát, amely a Szovjetunió április 30-i javaslatai­nak figyelembevételével készült el. Stassen egy hétfőn adott nyilatkozatában kifejezte reményét; hogy hamarosan lehetséges lesz egy kezdeti megegyezés létreho­zása a leszerelés kérdésében. Visszaéltek hivatali hatalmukkal - elitélték őket párti, három svéd néppárti, három finn néppárti és egy független miniszterből fog állani. Yucca-Flat (AFP> Az AFP jelentése szerint kedden meg­történt Las Végaeban az él­ső 1057-és amerikai atom­robbantás. Tajpej (AP). Tajpéjben hétfőn a látszólagos nyuga­lom ellenére továbbra is fe­szült volt á helyzet. Az ame­rikaellenes megmózdulások megrendítették az élet nor­mális menetét. Sokan attól tartanak, hogy a csang-kaj­sekista csapatok jelenléte akadályozza meg az újabb zavargások kitörését. Tajpej mellett négy má­sik nagy tajvani városban is elrendelték a statáriumot. * Washington (AFP). "Ade­nauer kancellár azt javasol­ta Eisenhower elnöknek, hogy vegyenek tervbe érte­kezletet a három nyugati külügyminiszter és a Szovjet­unió külügyminisztere kö­zött, hogy előkészítsék Né­metország újraegyesítését a leszerelésről szóló egyez­mény első szakaszának le­zárása után* — jelenti ki a keddi Eisenhower—Adenauer megbeszélés végén kiadott amerikai—nyugatnémet köz­lemény. A szegedi megyei bíróság az elmúlt hét végén tár­gyalta azt az ügyet, amelynek szereplői a bordányi községi v. b. volt két vezetője: Patik Ferenc, volt v. b.-elnök, Ma­sir János, volt v. b.-titkár, to­vábbá Patik István a bordányi „Űttörő" Tsz elnöke voltak. Mint a tárgyaláson kitűnt, 1956 márciusában Patik Ist­vánnak a bordányi italbolt előtt álló kerékpárjáról el­lopták a dinamót. Patik Fe­renc, Masír János és Patik István önhatalmúlag „nyo­mozni" kezdtek és három személyt, Simon Mihály, Ocskó Mihály és Schuszter Antal bordányi lakosókat ha­tározat nélkül bevitték a ta­nácsházára, ahol rá akarták venni őket, hogy vállalják a dinamó ellopását. Amikor ez nem ment, Patik István súlyosan bántalmazta Simon Mihályt, Schuszter Antalt és Ocskó Mihályt, az utóbbit annyira, hogy 11 napig gyó­gyuló sérüléseket szenvedett. Patik Ferenc és Masir Já­nos már korábban, 1955 őszén is követett el hivatali hatalommal való visszaélést. Akkor Márta János bordá­nyi lakost igyekeztek ráven­ni arra. hogy különböző gyü­mölcsfák ellopását vállalja. Mivel erre Márta János nem volt hajlandó. Patik Ferenc tettleg bántalmazta Márta Jánost, akinek fülén súlyos sérüléseket ejtett. Patik Ferenc és Masír Já­| nos hemcsak beosztásával élt vissza, de népi demokra­tikus rendünk ellen is lází­tott. 1956 februárjában Pa­I tik Ferenc és Masir János tanácsülésre szőlő meghívó­| kat kézbesített. Közben be­térték Kálót Gyula, majd Farkas István tanyájára és ott fennálló társadalmi ren­dünk ellen súlyos kijelenté­seket tettek. A bíróság a fentieken kí­vül Patik Ferencet tiltott fegyvertartás miatt is fele­lősségre vonta. Patik Ferenc ugyanis 1945 óta engedély nélkül tartott birtokában egy pisztolyt. A megyei bíróság Patik Ferencet 1 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte és egyes jogainak (hivatali tisztség viselése, szavazati jog, stb.) gyakorlásától 3 év­re tiltott el. Masir János 8 hónapi börtönbüntetést ka­pott, egyes jogait pedig 2 évig nem gyakorolhatja. Patik Istvánra, a „kompánia" har­madik tagjára 10 havi bör­tönbüntetést szabtak ki, egyes jogainak gyakorlásától pedig 2 évre tiltották el. Fellebbezés folytán az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rül, amely majd végérvénye­sen ítélkezik Patik Ferenc és társai bűnügyében. fPI tó Szombaton Szegeden szerepel a Pjatnyichipegyüttes Szeged dolgozói régi, kedves ismerőseiket köszönthetik a hazánk­ban nagy sikerrel vendégszereplő Pjatnyickij-együltesben. Né­hány évvel ezelőtt ugyanis Szegeden már felejthetetlen estét szereztek fellépésükkel. Most újból felkeresik városunkat, hogy legalább egy estén gyönyörködhessenek a szegedi dolgozók is sa­játos művészetükben. A Pjatnyickij-együttcs szombaton érkezik Szegedre és este 8 órai kezdettel lép fel a Szegedi Nemzeti Színházban. Műsorukon orosz népdalok és táncok szerepelnek. A Szovjetunió Állami Pjat­nyickij Népi Együttesének művészeti vezetője P. M. Kasmírt, az OSZSZSZK népművésze, a vezető balettmester P. A. Osztyinova, karigazgató A. Sz. Sirokov, a vezető karnagy pedig V. V. Hvatov. Sok ezer forinttal károsította meg _ i • I1UI . » •• .a a két hűtlen vezetője Ama'őr filmfelvevőgép A kijevi gépgyárban meg­kezdték a „Kijev—16 C—2" tí­pusú hordozható filmfelvevőgép gyártásút. A géppel 16 millimé­teres filmszaingra fekete—fehér és szfnes felvételeket lehet ké­szíteni. A gépet állványról és kézből is kezelhetik. A objektí­vek fényereje lehetővé teszi, hogv- gyenge világítás mellett | is. például szobában, vagy bo­rús időben, tiszta felvételeket készítsenek. A gép két objektív­vel és töltött kazettával 1700 gramot nyom. Almási József a múlt esz­tendőben került Sándor­falvára az ottani földműves­szövetkezet üzemág vezetője­ként. Ezt megelőzően azon­ban Fábiánsebestydn község­ből távoznia kellett, mert sikkasztás büntette miatt 3 hónapi börtönre ítélték. Ezt a büntetést Almási nem töl­tötte le, mert ügyét felfüg­gesztették. Igy került aztán Sándorfalvára, ahol a föld­művesszövetkezet egyedüli korlátlan urává nőtte kt ma­gát. Egy-kettőre befolyása alá vonta a földművesszövet­kezet ügyvezetőjét, Krizsa Józsefet is. Almási első nagy­arányú ténykedése egy rűzse­szállítás lebonyolításával kezdődött. Ez a ténykedés azonban Almási kudarcával végződött, mivel hanyag és hűtlen árukezelésével 43 ezer forint kárt okozott Krizsa Józseffel egyetértésben a földművesszövetkezetnek. Az ellenforradalom idősza­kúban Almási és Krizsa rend­szeresen utazgattak Buda­pestre, ahol a hivatalos áron magasabb összegért vásárol­tak bizonyos áruféleségeket. Az így beszerzett árukat az­tán 9 százalékos szállítás és egyéb költ" ig hozzákalkulá­lása után adta tovább Ebből az ügyletből nem kevesébb. mint 13 ezer forint érték­ben követett el árdrágítást Almási és Krizsa. A bűnlajstrom azonban még. ezzel nem teljes. Ez év januárjába- Almási nagy­mennyiséén be * vásárolt fel a gazdáktól a földművesszö­vetkezet nevében. Az általa kifizetett literenkénti 10 fo­rint vételárat azonban 13 fo­rintos áron számolta el a földművesszövetkezetnek, s ezek után nem átallotta még felvenni a szokásos borvásár­lások után esedékes prémiu­mot sem, mint „jó munkája" jutalmát. Nem csoda, ha ezek után Almási szeretett , tisztálkodni" is. S éppen ezért a földművesszövetke­zettől nagvobb mennyiségű szappant elsikkasztott. Almási József ügyködését mindvégig támogatta és fe­dezte Krizsa József, aki a központi raktárban ta-asz­tclt áruhiányt „ellenforra­dalmi kár" címen leírta - a leltárból. Ezzel a ténykedés­sel a szövetkezetet több ezer forinttal megkárosította. Mindkettőjük ügye hamaro­san a bíróság elé kerül;

Next

/
Thumbnails
Contents