Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-26 / 121. szám

AHOL GYERMEKEINK egészségén őrködnek A kismama talán csak egy napja érke­zett haza a kórházból, vagy a klinikáról az új, kis jövevénnyel, amely egyszeriben a család szemefénye lett, s má­ris látogató jelentkezik. Az első vendég az ap­rócska ember életében. Csönget a védőnő ... Igy van ez minden családnál, minden új­szülöttnél. A gyerme­kekről való gondosko­dás nálunk ma már a legkisebb korban, sőt még előbb: a terhes­ség idején megkezdő­dik. A védőnők minden terhes anyát fölkeres­nek, tanácsokkal látják el őket, s ha szükséges, segítséget nyújtanak. Már régi ismerősök, mire a kisbaba meg­születik. A kkor azután nemcsak meglátogatja a kis uprósággal, s vele sok boldogsággal gyara­podott családot, hanem ipeghívja a mamát és — Egészséges a kisbaba! kislányát, vagy kisfiát a tanácsadóba is. Ott hirdeti a Zrínyi utca egy kis házának falán is a tábla: „Egész­ségvédelmi tanácsadó". Hetente kétszer gyer­mekhangok verik fel komoly csendjét: ilyen­kor hozzák a mamák apróságaikat. A védő­nők kedves figyelem­mel fogadják őket, s elmondják tapasztala­taikat a tanácsadó ve­zető orvosának, aki nagy szeretettel, gond­dal foglalkozik minden egyes aprósággal. Valóban nagy segít­ség az anyáknak ez a tanácsadó. Az egy-egy alkalommal ott megfor­duló 30—40 anya nyu­godt lehet, hogy az ott dolgozó orvos, aki ki­tűnő gyermekgyógyász, felfigyel a legkisebb rendellenességre is, és megteszi a szükséges intézkedést — Mindent elköve­tünk — mondja —, hogy a gyermekek egészségvédelmét, fej­lődését elősegítsük. Ha valamelyik csecsemőnek tápszerre, vitaminra van szüksége, azonnal rendszeresen és bár­milyen mennyiségben megkapja. Ez minden­ki számára teljesen in­gyenes, még az egyéb orvosságok esetén szó­lamét útrakészen a vizsgálat után. Ugye kár volt sírni?... (Siflis József felvételen (83) — A mozgósítás után, mikor a kaszárnyába vittek — felelte Svejk, aki tudta, hogy az egyenruha nem renditheti meg az öregapó bi­zalmát. — Átmásztál a falon? — kérdezte kíváncsian a pásztor; nyilván eszébe futott a nagyapja el­beszéléséből, hogy az is valami kaszárnyafalon mászott át. — Nem lehetett másképp, apukám. — Hát az őrség erős volt, lőttek rád? • — Lőttek, apókám. — Es most hová igyekszel? — Rájött a hoppáré — jelelte Svejk helyett a csavargó —, mindenáron Budejovie.ébe akar menni. Hiába, fiatalember, oktalan, maga rohan a vesztébe. Ki kell hogy tanítsam egy kicsit. Szerzünk valami civilruhát, aztán már menni fog minden, mint a karikacsapás. Ta­vaszig kihúzzuk valahogy, aztán meg elsze­gődünk valahová a parasztokhoz. Idén nagy lesz az emberhiány, éhség lesz, meg azt is be­szélik, hogy az idén elvisznek minden csavar­gót mezei munkára. Azért gondoltam, hogy in­kább elmegyek magam. Kevés lesz az ember. Sokan el lesznek pusztítva. — Ügy gondolod, hogy az idén még nem ér véget? — kérdezte a pásztor. — Igazad van, fiú! Voltak már hosszú háborúk. A napóleoni háborúk, aztán meg. ahogy mesélték, a svéd háborúk, a hétéves háborúk. Rá is szolgált az emberiség erre a sok háborúra. Mert az Úr­isten nem nézhette tovább, hogy milyen gő­gösek lettek. Már az ürühúsra is felhúzták az orrukat, fiúk. már azt se akarták megenni. Az­előtt egész búcsújárás volt itt nálam, hogy ad­jak cl nekik suttyomban valami ürüt, de a mos­tani években csak disznót meg baromfit akar­tak zabálni, mindig csak vajba vagy zsírba sütve. Ezért haragudott meg rájuk az Úristen gógösségilk miatt, most aztán majd megint má­sukhoz térnek. és még a labodát is meg fogják fűzni, mint a napóleoni háborúban. Hisz még a mi uraságunk se tudta már. hogy mit csináljon a nagy gőgósségtől. Az öreg Svarcen­berg herceg, az csak rendes hintón járt, az a taknyos fiatal herceg meg tiszta büdös az au tomóbiltól. Majd az Úristen a pofájára keni még neki azt a benzinh kásos százalékot sem kell kifizetni. A gyermekek egész­ségvédelme szempont­jából nagyon fontos rendelet látott a közel­múltban napvilágot. Eddig ugyanis tömeg­oltásokra rendelték be a gyermekeket, s igy a fertőzés veszélyének jobban kitették őket. Most a tanácsadóban történik az oltás is. Há­romhónapos korukban megkapják az első úgynevezett „diteper" oltást, amely diftéria, tetanusz és pertussis (szamárköhögés) ellen véd. (Innen összevont, röviditett neve is.) Azért igen nagy jelen­tőségű ez az intézkedés, mert éppen ebben a korban a legérzéke­nyebbek a gyerekek, amit a halálozási szá­zalék is mutat A tanácsadóban kü­lönben féltőén vigyáz­nak minden fertőzési veszély megelőzésére. Amelyik gyerekről ki­derült vizsgálat köz­ben, hogy fertőző be­teg gyanús, már küldik is át az SZTK szakren­delésre. Itt csak a vizs­gálat, a gyermek fejlő­désének ellenőrzése, a gondozására való ta­nácsadás folyik, — de az aztán annál nagyobb lelkiismeretességgel. Öröm ez az anyá­nak, az orvosnak, s a védőnőknek egyaránt. Öröm, hogy egyre egészségesebb, fejlődő­képesebb az új generá­ció, amint azt a „dok­tor bácsi" is megálla­pítja: —> Aránytalanul job­ban fejlődnek napjaink­ban a gyerekek — mon­dotta látogatásunk so­rán. — Ez nagymérték­ben köszönhető a ren­delkezésre álló lehető­ségeknek, a kitűnő táp­szereknek is. Igv indul az életnek az új, erős, egészséges ifjúság, amely élete első pillanatától kezdve magán érezheti a mi társadalmunk féltő gon­doskodását (L z.) „•IM*MHmHt**«MtH*l„H»HmmM«MIHIHHtMM*l< A tűzhelyen fövő krumplin már duruzsolt a siz, S az öreg pásztor rövid hallgatás után, mint egy jós, kijelentette: — Márpedig a mi császárunk ezt a háborút nem nyeri meg. Nincsen semmi lelkesedés a háborúért, mert ahogy a strakonicei tanító mondja, a császár neme koroTiáztatta meg ma­gát. Most aztán, ahogy mondani szokás, hiába húzogatja az orruk előtt a mézes madzagot. Akkor tartottad volna be a szavad, vén zsi­vány, amikor azt ígérted, hogy megkoronázta­tod magad. — Most talán megcsinálja valahogy — vélte a csavargó. — Csakhogy most már tesznek rá az embe­rek — mondta az öreg tűzbe jőve —, eredj le egyszer Skocicébe, mi van ott, ha a szomszé­dok összejönnek. Mindenkinek odavan valaki­je, csak hallanád, hogy miket beszélnek. Hogy most a háború után szabadság lesz, hogy nem lesz többé uradalom, még császárok se lesz­nek és a hercegi birtokokat elveszik. Ilyen beszédek miatt már el is vittek a csendőrök egy Körinek nevű embert, hogy bujtogató. Bizony, máma a csendöröké az igazság. — Azelőtt is az övéké volt — mondta a csa­vargó —, emlékszem rá, hogy Kladnóban volt valami csendőrkapitány, Rotter úrnak hívták. Ez egyszerre csak tenyészteni kezdett ilyen rendőrkutyákat, vagy hogy a jenébe hívják, ilyen farkastermészetü állatokat, amik min­dent kiszimatolnak, ha be vannak tanítva. Még a segge is tele volt ennek a kladnói kapitány árnak ezekkel a kutyatanitványaival. Külön házikót csinált nekik, úgy éltek ott a kutyák, mint valami grófok. Egyszer csak az jutott az eszébe, hogy mirajtunk, szegény vándorokon fogja kipróbálni a kutyákat. Kiadta parancsba, hogy a csendőrség az egész Kladno-vidéken szedje össze a csavargókat és egyenesen az ö kezébe adja. En is arra megyek egyszer Lány felől, jó mélyen behúzódom az erdőbe, de hát nem ért az semmit, az erdészlakba, ahová igyekeztem, már nem jutottam el, már meg is fogtak és vittpk a kapitány úrhoz. Nahát, jó­emberek. ti azt nem is tudjátok jól elképzelni és kitalálni, hogy a kapitány úrnál miken mentem keresztül ezekkel a ku'yáhkal. Elő­ször is mcgszagoltatott mindegyikkel, aztán fel ' ellett másszak egy létrára, és amikor már 'rnn voltam, akkor feleresztettek utánam egy ilyen dögöt a létrára, onnét a bestia lehozott a földre, rámtérdelt, morgott és az arcomba vicsorgott. (Folytatjuk) ssFiú, lányka cukrot kap, et/en, éljen a gyermeknap!" £ — Jaj, de kedves. E — Nézd, milyen ara­l nyos. f Ilyen megjegyzéseket t hallhattunk tegnap a E 110-es csemegeboltban. £ ízléses kis sátorban két • mosolygós úttörő, név­• szerint Tóth Zsuzsi és Tu­• ri Sanyi kínálgatták a fi­{ nom csemegét. Még az £ az anyuka is vásárolt { cukrot, csokoládét, aki­£ nek eredetileg netán f nem voltak vásárlási J szándékai. A csemege­5 bolt a gyermeknapra sok édességet szerzett be. A kis sátorban tejcsokolá­l dé, csokoládé, „Borneo" töltött mogyorós csoko­ládé, „Svortszelet", „Melba", Varázsbolt", drazsé, praliné és sok­sok cukork'. között válo­gathattak a vásárlók. A csemegebolt érdekes, eredeti ötlettel köszön­tötte a gyermeknapot. Ha ez sokáig így megy... (A volt Vasútforgalmi Technikum ebédlőjében lovat tartanak a lakók. — u j-*«hfrt. — Kérem, lakáshivatali előadó kartárs, utalja ki ket­tőnknek a Tanácsháza toronyszobáját! — De kérem, hová gondol!? — Miért tetszik úgy csodálkozni? Ha a Londoni körúton ló lehet az ebédlőben, Jumbó Is megférhet a toronyszoba" ban!... ) LEVÉL A SZIGETORSZÁGBÓL <( V. F. fiatal szegedi eszter­gályost nem a nyugati hírve­rés röpítette ki a hazai fé­szekből. Becsületes szülők, becsületes gyermeke. Oka sem volt arra, hogy a határmenti réseken túltegye magát a ma­gyar földön. A húszesztendős fiatalember kíváncsisága, kalandvágya vitte rá arra, hogy köszönés nélkül itthagy­ja ezt a földet. Egyszerűen világot akart látni — vonzot­ta a külföldi országok egzó­tikuma, a buja Párizs, a kö­dös London, a szikrázó ten­ger. S egy nyirkos fezi napon hiába vártak rá otthon a va­csorával. Azóta többször hozott már tőle nagy angol bélyegzés levelet a posta. Elöször még azt írta, hogy két-három évi világlátás után hazajön. Ké­sőbb egyre lejjebb-lejjebb al­kudta az időt, mint aki már eddig is sokat látott a nyugati világbői. s legutóbb rövid le­velében már nagyon gondol a hazatérésre. „Kedves Anyu, Apu, Irén! Ismét írok Nektek, mivel leveleimre még nem válaszol­tatok. Nagyon szomorú va­gyok, hiszen olyan régen lát­talak benneteket. Tudatom veletek, hogy már dolgozom és pont ma kaptam meg az első fizetést, ami majdnem 14 font volt. Ez nagyon jó ke­reset, csak rengeteget kell dolgozni érte. sokkal többet, mint otthon. Es nagyon hosz­szú a munkaidő. Reggel 7,30­tól este 6-ig. Ez nekem se­hogyse tetszik, hogy az egész napom foglalt. Különben jól vagyok, nincs semmi bajom, sokat tanultam máris. Nem mondom, itt jobb a kereset, de többet is kell érte dolgozni és nagyon unalma­sak a napok. Mégis csak jobb otthon, ott nem unatkoztam soha. Nem tudom mi volna, ha hazamennék. Többet már nem is irok, sokszor csókol­lak benneteket, sürgős vá­laszt várok Feri". „Otthon nem unatkoztam so­ha": „Rengeteget kell dolgoz­ni érte, sokkal többet, mint otthon", — olvassa űira meg úira az ember a levelet és a sorok közé gondol. V. F. eqv azok közül, akik munkához jutottak, akik ki tudták ma­gukat szakítani a lágerek em­bernvomorító légköréből. Eev azok közill, akik jól keresnek. Üeves, fiatal, jó szakmunkás. Itt Magyarországon kezd­te tanulni az életet, itt tanult szakmát, s itt kapta meg az első keresetet. Az utóbbi ti­zenkét esztendőben nőtt fel. akkor ismerte meg a ml társadalmunka* —, s most ahhoz viszonyít! ..Nagyon hosszú a munka­idő". — Hát hol srokta meg. ho»y csak R ó-á* do'wzéV? Ott a szlgeterc-tó—K-m Ven flzenkAt Zrí* »«r->ved nB­*onta FIz ecTtgreanscl mel'ett. Müven a'aoon írta azt. ho*v ,er nekem sehomis" te*szV'?" Angliában keresi a ma­gv-arorszáei életformát? Egy húsz éves fiatalember naiv képzeletvilágában sok minden megtűri egymást. Levele, azonban, annak elle­nére hogy szerencsés körülmé­nyekről számol be, lerombol egy itthoni illúziót. Azoknak a húsz és harminc és negy­ven éves dolgozóknak az il­lúzióját, akik a nyugati élet­formát valami ünnepnapok­ból álló sorozatnak képzelik el, s már legfeljebb csak em. lékeznek a régi 12 órás mű­szakokra, a véget nem érő tempókra. Azoknak a húsz, harminc, negyven éves dol­gozóknak a felfogását is kor­rigálásra kényszeríti, akik azt mondják az itteni munkára, hogy túlságosan tempós. De mintha V. F.-ben is meg­tört volna valami, mintha összeomlott volna józan leve­lében is a külföldi legenda. Csak egy fél évet élt még odakint, és abból is csak egy hónapot töltött mun­kában. Aránylag jól járt és mégis vissza akar fordulni. Hosszabb világ­látásra készült, 6 máris így sóhajt fel a szigetország­ban: „ ... Mi volna, ha haza­mennék?" Termelési ankét Szatymazon Szatvmazon ma gyümölcs- lés egyik előadója Tengerdi és szőlőléirnelési ankétot tar- Janos a Földművelésügyi tanak délelőtt 9 órakor a ... ' , . , , . ... művelődési házban. A gvű- Minlszterium képviselője. ^ Hétfőn délelőtt ülést tart a megyei képviselőcsoport Nagvistók József országgyűlési képviselő, a megyei csoport elnöke összehívta megyénk országgyűlési képviselőit. Ülésükön megvitatják a legközelebbi országgyűléssel kapcsolatos előkészítő munkákat. Az ülés hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődik Hódmező­vásárhelyen, a Hazafias Népfront megyei irodájában. Ezúttal tavaszi-nyári modellt mu atunk be olvasóin' nak. Divatrajzunk hosszanti csikózású, enyhén testhez c' muló nyári kabátkát és ugyanabból az anyagból tervez blúzt ábrázol. A kabát kézelője és a blúz gallérszerű sz Ingja sötétszínű, szintén könnyű nyári anyagból készü: Fzúk és bő világos színű szoknyával egyaránt igen kihasz nálható viselet. Molettek részére a kabát hosszabbra sza­bottan és egyenes vonalúan, valamint csak szűk szoknyó val előnyös összeállítás. (Dobai Miklós divatterve>

Next

/
Thumbnails
Contents