Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-26 / 121. szám
AHOL GYERMEKEINK egészségén őrködnek A kismama talán csak egy napja érkezett haza a kórházból, vagy a klinikáról az új, kis jövevénnyel, amely egyszeriben a család szemefénye lett, s máris látogató jelentkezik. Az első vendég az aprócska ember életében. Csönget a védőnő ... Igy van ez minden családnál, minden újszülöttnél. A gyermekekről való gondoskodás nálunk ma már a legkisebb korban, sőt még előbb: a terhesség idején megkezdődik. A védőnők minden terhes anyát fölkeresnek, tanácsokkal látják el őket, s ha szükséges, segítséget nyújtanak. Már régi ismerősök, mire a kisbaba megszületik. A kkor azután nemcsak meglátogatja a kis uprósággal, s vele sok boldogsággal gyarapodott családot, hanem ipeghívja a mamát és — Egészséges a kisbaba! kislányát, vagy kisfiát a tanácsadóba is. Ott hirdeti a Zrínyi utca egy kis házának falán is a tábla: „Egészségvédelmi tanácsadó". Hetente kétszer gyermekhangok verik fel komoly csendjét: ilyenkor hozzák a mamák apróságaikat. A védőnők kedves figyelemmel fogadják őket, s elmondják tapasztalataikat a tanácsadó vezető orvosának, aki nagy szeretettel, gonddal foglalkozik minden egyes aprósággal. Valóban nagy segítség az anyáknak ez a tanácsadó. Az egy-egy alkalommal ott megforduló 30—40 anya nyugodt lehet, hogy az ott dolgozó orvos, aki kitűnő gyermekgyógyász, felfigyel a legkisebb rendellenességre is, és megteszi a szükséges intézkedést — Mindent elkövetünk — mondja —, hogy a gyermekek egészségvédelmét, fejlődését elősegítsük. Ha valamelyik csecsemőnek tápszerre, vitaminra van szüksége, azonnal rendszeresen és bármilyen mennyiségben megkapja. Ez mindenki számára teljesen ingyenes, még az egyéb orvosságok esetén szólamét útrakészen a vizsgálat után. Ugye kár volt sírni?... (Siflis József felvételen (83) — A mozgósítás után, mikor a kaszárnyába vittek — felelte Svejk, aki tudta, hogy az egyenruha nem renditheti meg az öregapó bizalmát. — Átmásztál a falon? — kérdezte kíváncsian a pásztor; nyilván eszébe futott a nagyapja elbeszéléséből, hogy az is valami kaszárnyafalon mászott át. — Nem lehetett másképp, apukám. — Hát az őrség erős volt, lőttek rád? • — Lőttek, apókám. — Es most hová igyekszel? — Rájött a hoppáré — jelelte Svejk helyett a csavargó —, mindenáron Budejovie.ébe akar menni. Hiába, fiatalember, oktalan, maga rohan a vesztébe. Ki kell hogy tanítsam egy kicsit. Szerzünk valami civilruhát, aztán már menni fog minden, mint a karikacsapás. Tavaszig kihúzzuk valahogy, aztán meg elszegődünk valahová a parasztokhoz. Idén nagy lesz az emberhiány, éhség lesz, meg azt is beszélik, hogy az idén elvisznek minden csavargót mezei munkára. Azért gondoltam, hogy inkább elmegyek magam. Kevés lesz az ember. Sokan el lesznek pusztítva. — Ügy gondolod, hogy az idén még nem ér véget? — kérdezte a pásztor. — Igazad van, fiú! Voltak már hosszú háborúk. A napóleoni háborúk, aztán meg. ahogy mesélték, a svéd háborúk, a hétéves háborúk. Rá is szolgált az emberiség erre a sok háborúra. Mert az Úristen nem nézhette tovább, hogy milyen gőgösek lettek. Már az ürühúsra is felhúzták az orrukat, fiúk. már azt se akarták megenni. Azelőtt egész búcsújárás volt itt nálam, hogy adjak cl nekik suttyomban valami ürüt, de a mostani években csak disznót meg baromfit akartak zabálni, mindig csak vajba vagy zsírba sütve. Ezért haragudott meg rájuk az Úristen gógösségilk miatt, most aztán majd megint másukhoz térnek. és még a labodát is meg fogják fűzni, mint a napóleoni háborúban. Hisz még a mi uraságunk se tudta már. hogy mit csináljon a nagy gőgósségtől. Az öreg Svarcenberg herceg, az csak rendes hintón járt, az a taknyos fiatal herceg meg tiszta büdös az au tomóbiltól. Majd az Úristen a pofájára keni még neki azt a benzinh kásos százalékot sem kell kifizetni. A gyermekek egészségvédelme szempontjából nagyon fontos rendelet látott a közelmúltban napvilágot. Eddig ugyanis tömegoltásokra rendelték be a gyermekeket, s igy a fertőzés veszélyének jobban kitették őket. Most a tanácsadóban történik az oltás is. Háromhónapos korukban megkapják az első úgynevezett „diteper" oltást, amely diftéria, tetanusz és pertussis (szamárköhögés) ellen véd. (Innen összevont, röviditett neve is.) Azért igen nagy jelentőségű ez az intézkedés, mert éppen ebben a korban a legérzékenyebbek a gyerekek, amit a halálozási százalék is mutat A tanácsadóban különben féltőén vigyáznak minden fertőzési veszély megelőzésére. Amelyik gyerekről kiderült vizsgálat közben, hogy fertőző beteg gyanús, már küldik is át az SZTK szakrendelésre. Itt csak a vizsgálat, a gyermek fejlődésének ellenőrzése, a gondozására való tanácsadás folyik, — de az aztán annál nagyobb lelkiismeretességgel. Öröm ez az anyának, az orvosnak, s a védőnőknek egyaránt. Öröm, hogy egyre egészségesebb, fejlődőképesebb az új generáció, amint azt a „doktor bácsi" is megállapítja: —> Aránytalanul jobban fejlődnek napjainkban a gyerekek — mondotta látogatásunk során. — Ez nagymértékben köszönhető a rendelkezésre álló lehetőségeknek, a kitűnő tápszereknek is. Igv indul az életnek az új, erős, egészséges ifjúság, amely élete első pillanatától kezdve magán érezheti a mi társadalmunk féltő gondoskodását (L z.) „•IM*MHmHt**«MtH*l„H»HmmM«MIHIHHtMM*l< A tűzhelyen fövő krumplin már duruzsolt a siz, S az öreg pásztor rövid hallgatás után, mint egy jós, kijelentette: — Márpedig a mi császárunk ezt a háborút nem nyeri meg. Nincsen semmi lelkesedés a háborúért, mert ahogy a strakonicei tanító mondja, a császár neme koroTiáztatta meg magát. Most aztán, ahogy mondani szokás, hiába húzogatja az orruk előtt a mézes madzagot. Akkor tartottad volna be a szavad, vén zsivány, amikor azt ígérted, hogy megkoronáztatod magad. — Most talán megcsinálja valahogy — vélte a csavargó. — Csakhogy most már tesznek rá az emberek — mondta az öreg tűzbe jőve —, eredj le egyszer Skocicébe, mi van ott, ha a szomszédok összejönnek. Mindenkinek odavan valakije, csak hallanád, hogy miket beszélnek. Hogy most a háború után szabadság lesz, hogy nem lesz többé uradalom, még császárok se lesznek és a hercegi birtokokat elveszik. Ilyen beszédek miatt már el is vittek a csendőrök egy Körinek nevű embert, hogy bujtogató. Bizony, máma a csendöröké az igazság. — Azelőtt is az övéké volt — mondta a csavargó —, emlékszem rá, hogy Kladnóban volt valami csendőrkapitány, Rotter úrnak hívták. Ez egyszerre csak tenyészteni kezdett ilyen rendőrkutyákat, vagy hogy a jenébe hívják, ilyen farkastermészetü állatokat, amik mindent kiszimatolnak, ha be vannak tanítva. Még a segge is tele volt ennek a kladnói kapitány árnak ezekkel a kutyatanitványaival. Külön házikót csinált nekik, úgy éltek ott a kutyák, mint valami grófok. Egyszer csak az jutott az eszébe, hogy mirajtunk, szegény vándorokon fogja kipróbálni a kutyákat. Kiadta parancsba, hogy a csendőrség az egész Kladno-vidéken szedje össze a csavargókat és egyenesen az ö kezébe adja. En is arra megyek egyszer Lány felől, jó mélyen behúzódom az erdőbe, de hát nem ért az semmit, az erdészlakba, ahová igyekeztem, már nem jutottam el, már meg is fogtak és vittpk a kapitány úrhoz. Nahát, jóemberek. ti azt nem is tudjátok jól elképzelni és kitalálni, hogy a kapitány úrnál miken mentem keresztül ezekkel a ku'yáhkal. Először is mcgszagoltatott mindegyikkel, aztán fel ' ellett másszak egy létrára, és amikor már 'rnn voltam, akkor feleresztettek utánam egy ilyen dögöt a létrára, onnét a bestia lehozott a földre, rámtérdelt, morgott és az arcomba vicsorgott. (Folytatjuk) ssFiú, lányka cukrot kap, et/en, éljen a gyermeknap!" £ — Jaj, de kedves. E — Nézd, milyen aral nyos. f Ilyen megjegyzéseket t hallhattunk tegnap a E 110-es csemegeboltban. £ ízléses kis sátorban két • mosolygós úttörő, név• szerint Tóth Zsuzsi és Tu• ri Sanyi kínálgatták a fi{ nom csemegét. Még az £ az anyuka is vásárolt { cukrot, csokoládét, aki£ nek eredetileg netán f nem voltak vásárlási J szándékai. A csemege5 bolt a gyermeknapra sok édességet szerzett be. A kis sátorban tejcsokolál dé, csokoládé, „Borneo" töltött mogyorós csokoládé, „Svortszelet", „Melba", Varázsbolt", drazsé, praliné és soksok cukork'. között válogathattak a vásárlók. A csemegebolt érdekes, eredeti ötlettel köszöntötte a gyermeknapot. Ha ez sokáig így megy... (A volt Vasútforgalmi Technikum ebédlőjében lovat tartanak a lakók. — u j-*«hfrt. — Kérem, lakáshivatali előadó kartárs, utalja ki kettőnknek a Tanácsháza toronyszobáját! — De kérem, hová gondol!? — Miért tetszik úgy csodálkozni? Ha a Londoni körúton ló lehet az ebédlőben, Jumbó Is megférhet a toronyszoba" ban!... ) LEVÉL A SZIGETORSZÁGBÓL <( V. F. fiatal szegedi esztergályost nem a nyugati hírverés röpítette ki a hazai fészekből. Becsületes szülők, becsületes gyermeke. Oka sem volt arra, hogy a határmenti réseken túltegye magát a magyar földön. A húszesztendős fiatalember kíváncsisága, kalandvágya vitte rá arra, hogy köszönés nélkül itthagyja ezt a földet. Egyszerűen világot akart látni — vonzotta a külföldi országok egzótikuma, a buja Párizs, a ködös London, a szikrázó tenger. S egy nyirkos fezi napon hiába vártak rá otthon a vacsorával. Azóta többször hozott már tőle nagy angol bélyegzés levelet a posta. Elöször még azt írta, hogy két-három évi világlátás után hazajön. Később egyre lejjebb-lejjebb alkudta az időt, mint aki már eddig is sokat látott a nyugati világbői. s legutóbb rövid levelében már nagyon gondol a hazatérésre. „Kedves Anyu, Apu, Irén! Ismét írok Nektek, mivel leveleimre még nem válaszoltatok. Nagyon szomorú vagyok, hiszen olyan régen láttalak benneteket. Tudatom veletek, hogy már dolgozom és pont ma kaptam meg az első fizetést, ami majdnem 14 font volt. Ez nagyon jó kereset, csak rengeteget kell dolgozni érte. sokkal többet, mint otthon. Es nagyon hoszszú a munkaidő. Reggel 7,30tól este 6-ig. Ez nekem sehogyse tetszik, hogy az egész napom foglalt. Különben jól vagyok, nincs semmi bajom, sokat tanultam máris. Nem mondom, itt jobb a kereset, de többet is kell érte dolgozni és nagyon unalmasak a napok. Mégis csak jobb otthon, ott nem unatkoztam soha. Nem tudom mi volna, ha hazamennék. Többet már nem is irok, sokszor csókollak benneteket, sürgős választ várok Feri". „Otthon nem unatkoztam soha": „Rengeteget kell dolgozni érte, sokkal többet, mint otthon", — olvassa űira meg úira az ember a levelet és a sorok közé gondol. V. F. eqv azok közül, akik munkához jutottak, akik ki tudták magukat szakítani a lágerek embernvomorító légköréből. Eev azok közill, akik jól keresnek. Üeves, fiatal, jó szakmunkás. Itt Magyarországon kezdte tanulni az életet, itt tanult szakmát, s itt kapta meg az első keresetet. Az utóbbi tizenkét esztendőben nőtt fel. akkor ismerte meg a ml társadalmunka* —, s most ahhoz viszonyít! ..Nagyon hosszú a munkaidő". — Hát hol srokta meg. ho»y csak R ó-á* do'wzéV? Ott a szlgeterc-tó—K-m Ven flzenkAt Zrí* »«r->ved nB*onta FIz ecTtgreanscl mel'ett. Müven a'aoon írta azt. ho*v ,er nekem sehomis" te*szV'?" Angliában keresi a magv-arorszáei életformát? Egy húsz éves fiatalember naiv képzeletvilágában sok minden megtűri egymást. Levele, azonban, annak ellenére hogy szerencsés körülményekről számol be, lerombol egy itthoni illúziót. Azoknak a húsz és harminc és negyven éves dolgozóknak az illúzióját, akik a nyugati életformát valami ünnepnapokból álló sorozatnak képzelik el, s már legfeljebb csak em. lékeznek a régi 12 órás műszakokra, a véget nem érő tempókra. Azoknak a húsz, harminc, negyven éves dolgozóknak a felfogását is korrigálásra kényszeríti, akik azt mondják az itteni munkára, hogy túlságosan tempós. De mintha V. F.-ben is megtört volna valami, mintha összeomlott volna józan levelében is a külföldi legenda. Csak egy fél évet élt még odakint, és abból is csak egy hónapot töltött munkában. Aránylag jól járt és mégis vissza akar fordulni. Hosszabb világlátásra készült, 6 máris így sóhajt fel a szigetországban: „ ... Mi volna, ha hazamennék?" Termelési ankét Szatymazon Szatvmazon ma gyümölcs- lés egyik előadója Tengerdi és szőlőléirnelési ankétot tar- Janos a Földművelésügyi tanak délelőtt 9 órakor a ... ' , . , , . ... művelődési házban. A gvű- Minlszterium képviselője. ^ Hétfőn délelőtt ülést tart a megyei képviselőcsoport Nagvistók József országgyűlési képviselő, a megyei csoport elnöke összehívta megyénk országgyűlési képviselőit. Ülésükön megvitatják a legközelebbi országgyűléssel kapcsolatos előkészítő munkákat. Az ülés hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődik Hódmezővásárhelyen, a Hazafias Népfront megyei irodájában. Ezúttal tavaszi-nyári modellt mu atunk be olvasóin' nak. Divatrajzunk hosszanti csikózású, enyhén testhez c' muló nyári kabátkát és ugyanabból az anyagból tervez blúzt ábrázol. A kabát kézelője és a blúz gallérszerű sz Ingja sötétszínű, szintén könnyű nyári anyagból készü: Fzúk és bő világos színű szoknyával egyaránt igen kihasz nálható viselet. Molettek részére a kabát hosszabbra szabottan és egyenes vonalúan, valamint csak szűk szoknyó val előnyös összeállítás. (Dobai Miklós divatterve>