Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-23 / 118. szám

Párizsi politikai körök szerint Hosszabb kormányválságra lehet számítani Franciaországban A Biztonsági Tanács tovább tárgyal|a a francia előterjesztést - Tito elnök Jugoszlávia és a kelet-európai Államok v.szonyárél LESZAVAZTAK GUY MOLLET KORMÁNYÁT. Kedden este került sor a fran­cia nemzetgyűlésben arra a bi­zalmi szavazásra, amelynek vég­ső eredményeként a nemzetgyű­lés 463 tagja közül 250 a kor­ttiány ellen, 213 pedig a kor­mány mellett szavazott. A sza­vazás végső fokon csali az adó­ügyi törvényjavaslatok elveté­sét jelentette és nem a kormány iránti bizalom megvonásét, mert az utóbbi csak akkor kö­vetkezhet be, ha a nemzetgyű­lés abszolút többsége, azaz leg­alább 208 képviselő szavaz a kormány ellen. Guy Mollet a szavazás eredményének ismerete után a köztársasági elnökhöz hajtatott és benyújtotta lemon­dását. — „Igaz — jelentette ki Mollet —, liogy az alkotmány értelmében nem vonták meg . • bizalmat a kormánytól. Meg­értem azokat a nehézségeket, amelyek az új kormány meg­alakítása előtt felmerülnek. De ismételten leszögezem: eltökél­tem, hogy fenntartom a magam és az egész kormány lemondá­sát". Coty, francia köztársasági el­nök nem nyilatkozott, hogy Mollet lemondását elfogadja-e, vagy sem, mivel az alkotmány előírásai szerint, ha a nemzet­gyűlés nem vonja meg a bizal­mat a kormány elnökétől, úgy annak lemondását a köztársasá­gi elnök csak az ilyenkor szo­kásos tanácskozások befejezése után mérlegelheti. Párizsi körökben máris sok­nevet emlegetnek, olyan politi­kai személyiségek neveit, akik miniszterelnökként számításba jöhetnek, egyelőre azonban ezek csak találgatások. Bizo­nyos, hogy a Guy Mollet lemon­dáséval kezdődő francia kor­mányválságot nem egykönnyen fogják megoldani. A BIZTONSÁGI TANACS VITAJA. A Biztonsági Ta­nács kedden este tárgyalta a francia kormánynak a Szuezi­csatorna kérdésével kapcsolatos előterjesztését. Ausztrália, a kuomintang-Kina és Colombia támogatta a francia álláspontot, majd Omar Lufti, egyiptomi de­legátus jelentette ki, hogy nincs hozzáfűznivalója hétfűi nyilat­kozatához, sem pedig kormánya április 24-i kommünikéjéhez, amelyben az egyiptomi kor­mány a csatorna újbóli megnyi­tása alkalmából leszögezte: a csatorna üzemeltetését továbbra is az 1888-as konstantinápolyi egyezménynek megfelelően kí­vánja biztosítani. Cabot-Lodge, az Egyesült Ál­lamok delegátusa, a Biztonsági Tanács e havi elnöke azt állí­totta, hogy az egyiptomi kor­mány április 24-i nyilatkozata nem egészen felel meg a tanács múlt év októberében elfogadott hat alapelvének, mivel többek közölt nem utol a csatornát használókkal való együttműkö­désre. Szerinte pontosabban kellene körülhatárolni az átke­lési illetékek kérdését, jobban meg kellene világítani a volt Szuezi-csatorna Társaság kárta­lanításának problémáját, és az egyiptomi kormánynak ki kelle­ne jelentenie, hogy ellentét ese­tén elfogadja a döntőbíróság íté­leteit, Pineau francia külügymi­niszter felszólalása után — aki ismét kérte, hogy a ta­nács félreérthetetlenül szö­gezze le az áprilisi egyiptomi nyilatkozat „ideiglenes" jel­legét —, újra Cabot-Lodge szólalt fel. Kifejezte remé­nyét, hogy az egyiptomi kor­mány „fontolóra veszi a ké­telyek eloszlatására alkal­mas konkrét intézkedéseket" s kijelentette, hogy a Bizton­sági Tanács továbbra is na­pirenden tartja e kérdést. TITO ELNÖK NYILAT­KOZATA. Tito elnök a jugo­szláv ifjúság napja alkalmá­ból az Omladina című jugo­szláv lapnak adott nyilatko­zatában foglalkozott Jugo­szláviának a Szovjetunióval és a kelet-európai államok­kal való viszonyával. Hang­súlyozta többek között, hogy a jugoszláv dolgozóknak nem szabad kiábrándulniok és el­veszteni bizalmukat a kelet­európai országok népeivel szemben, ha pillanatnyilag nehézségek vannak ezen or­szágokkal fenntartott kap­csolatokban, hanem állandó­an a kölcsönös megismeré­sen, a közeledésen és az egy­más közti bizalom erősítésén kell munkálkodniok. — Eljön az idő — és le­het, hogy nem is olyan so­kára —, amikor a Szovjet­unióval és a kelet-európai országokkal jók lesznek a kapcsolataink — mondotta. — Erre sor kell hogy kerül­jön, mert másképpen nem lehet. Ezek a kapcsolatok már most is javulnak, és ha reálisan nézzük, azt látjuk, hogy a jóviszonynak ki kell alakulnia. Mi mindent elkö­vetünk, hogy erre sor kerül­jön. — Jelenlegi kapcsolatain­kat a szocialista országokkal fejlődésükben kell vizsgál­nunk, egy hosszabb időszak lencséjén keresztül, amikor is fokozatosan felszámolód­nak az államközi kapcsolatok régi módszerei és felfogásai. Ennek során türelmeseknek kell lennünk, nem szabad türelmetlenkednünk és elke­serednünk — fejezte be nyi­latkozatét Tito elnök. flz indiai Kommunista Párt ülése Űj-Delhi (Üj Kína). Az In­diai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága a múlt hé­ten tartotta első ülését a leg­utóbbi választások óta. A Központi Bizottság ülé­sén hozott határozat egyike kimondja, hogy az Indiai Kommunista Párt azonnali hatállyal kampányt indít an­nak érdekében, hogy az év végéig megkétszerezze tag­létszámát. A Központi'Bizott­ság állást foglal a költségve­tés új adójavaslataival szem­ben. A megyei képviselőcsoportok elnökeinek értekezlete A megyei képviselőcsopor­tok elnökei szerdán tanács­kozásra ültek össze az Or­szágház épületében. Megvitat­ták az országgyűlés legutóbbi ülésszakának munkáját, ta­nulságait, majd megtárgyal­ták a legközelebbi ülésszak előkészítésével kapcsolatos teendőket. A vita során a képviselőcsoportok elnökei több olyan javaslatot tettek, amelyek elősegítik az or­szággyűlés munkájában a de­mokratizmus továbbfejleszté­sét és lehetővé teszik a leg­közelebbi ülésszak napirend­jére kerülő népgazdasági terv, költségvetés és egyéb javasla­tok alapos előkészítését, meg­vitatását. A képviselőcsoportok elnö­kei elhatározták, hogy me­gyéjükben néhány napon be­lül összehívják a képviselő­ket, hogy az ülésszakra ké­szülve megbeszéljék a rájuk háruló felelősségteljes fel­adatokat. • HIMHmHMtHHOIMHMMMHr, TE&IMT (80) — Akkor menjen gyalog — mondta ki a ha­tározatot — hadd csukják le az ezredénél, ami­ért elkésett; ki a fene fog itt bajlódni vele. — Hiába minden, pajtás — mondta Plánek tizedes Svejknek, amikor kijött az irodából — gyalog kell, hogy menjél, fiam, Budejovicébe. Van az őrszobán egy vekni komiszkenyerünk, azt veled adjuk az útra. S egy félóra múlva, miután Svejket még feketekávéval is megitatták és adtak neki a komiszkenyéren felül még egy csomag katonai dohányt is útravalónak az ezredéhez, Svejk a sötét éjszakában elhagyta Tábort, amely csak visszhangzott úti nótájától. Egy régi katonadalt énekelt: Mikor mentünk Jaromerbe, elhiszed-e, nem hiszed-e .»a .1 az ördög tudja, hogyan történt, de Svejk, a derék katona, ahelyett, hogy déli irányba ha­ladt volna Budejovice felé, mindig csak egye­nesen nyugatnak tartott. Ment a havas úton. a fagyban, katonahöpe­nyébe burkolózva, mint a napóleoni gárda utolsó tagja visszafelé jövel a monkvsi had­járattól. pusztán azzal a különbséggel, hogy Svejk vidáman énekelt: Sétálni mentem egymagam a zöld ligetbe ki. S a behavazott erdők olyan visszhanggal válaszoltak az éjszaka csendjében, hogy a fal­vakban leiugattok a kutyák. Amikor megunta a délolást, Svejk leült egy kavicshalomra, pipára gyújtott, s miután kipi­hente magát, tovább ment budejovicet anaba­zisának új kalandjai leli. SVEJK BUDEJOVICEI ANABAZISA Xenophon, az ókori harcos keresztülment egész Kis-Azsián. és isten tudja, hová el nem jutott térkép nélkül. A régi gótok szintén min­den topográfiai tudás hiján hajtották végre expedícióikat. Mindig csak előre masírozni: ezt hívják anabázisnah. Utat törni ismeretlen tája­kon. Ellenségek közé kerülni, akik lesik az al­kalmas pillanatot, hogy kitekerjék a nyaltad. Ha valakinek jó feje van. mint Xcnophonnak, vagy a sok rabló törzsnek, amely isten tudja honnét, a h'aspi- vagy az Azovi-tengertől jött Európába, akkor bizony csodákat művelhet út kőiben. Caesar légiói is térkép nélkül jutottak el va­lahová északra, a Galliai-tengerhez, s egyszer csak elhatározták, hogy visszamennek Rómába, egészen más úton masírozva, hogy még érde­kesebb legyen a kirándulás. Es szépen haza is érkeztek. Valószínűleg azóta mondják, hogy minden út Rómába vezet. Hasonlóképpen, minden út Ceské Budejovi­cébe is vezet: Svejk, a derék katona legalább is szentül meg volt győződve erről, amikor a bu­dejovicei táj helyett milevtkói falvak tűntek fel a szeme előtt. Mindazonáltal rendületlenül haladt tovább, mert hiszen semmiféle Milevsko nem akadá­lyozhat meg abban egy derék katonát, hogy egyszer mégiscsak el ne jusson Ceské Budejo­vicébe. S így Svejk Milevskótól nyugatra, Kvetov­ban bukkant fel, miután már végigénekelte a masirnzáisal kapcsolatos katonadalok egész repertoárját, úgyhogy Kvetov előtt kényte­len volt újrakezdeni a sort a következő dallal: Elmasiroztunk, komám, sirl utánunk minden lány . s > Kivégezték a Miskolc környékén megöli szovjet katona gyiikosait A debreceni katonai bíró­ság mint rögtönítélő bíróság Miskolcon tárgyalta annak a rablógyilkos bandának a bűnügyét, amelynek tagjai megölték és kirabolták egy Miskolc környéki házban Ny. G. Petrovics szovjet katonát. A bíróság Kiss Sándor első­rendű és Szróg Sándor má­sodrendű vádlottat halálra, Fodor Mihály harmadrendű vádlottat pedig 10 évi bör­tönre és 5 évi jogvesztésre ítélte. Kiss Sándoron és Szróg Sándoron — mivel a bírói tanács egyiküket sem találta kegyelemre méltónak — az ítéletet végrehajtották. A KÜLPOLITIKA HÍREI ­rövidé ! Párizs (Reuter). Ismét meg­kezdte tanácskozásait a COCOM tizenöttagú albizott­sága, amely a Kína elleni ke­reskedelmi embargó enyhíté­séről tárgyal. Az ülés elé — hír szerint — amerikai kompromisszumos javasla­tot terjesztenek. Tájékozott körökben azt mondják: Ang­lia, Franciaország, Belgium és Japán el van szánva arra, hogy saját szakállára meg­szünteti az embargót, ha az albizottságban nem sikerül megegyezést e jutni. • Amman (MTI). Az AFP jelenti, hogy Szaúd-Arábia kedden másfélmillió dinárt fizetett ki Jordániának, mint első negyedévi összegét an­A tiszaszigeti Okos Kata Bábszínház újabb sikeres szereplése A tiszaszigeti Okos Kata Bábszínház a napokban elő­adást tartott a község műve­lődési otthonában. A már nagy közkedveltségnek örven­dő gyermek-bábosok zsúfolt ház előtt mutatták be új mű­sorukat. A játszott bábjáték­darabok nemcsak szórakozta­tóak voltak, hanem a gyerme­kek a megfelelő erkölcsi ta­nulságot is levonhatták. A községi tanács a bábszín­házat pénzben! támogatásban részesítette, mert az a törek­vése, hogy a második-harma­dik osztályos tanulókból szer­vezett bábcsoport a gyerekek nevelésében továbbra is be­töltse azt a hasznos szerepet, amit eddig is vállalt. Rácz József, a község MSZMP tit­kára is támogatja a csoportot. Saját kocsijával szállítgatja a kis bábosokat a szomszéd községekben rendezett elő­adásaikra. A csoport vezetője, Kapronczai Emiiné tanítónő szintén elismerést érdemel a bábcsoport szervezésében és betanításában végzett mun­kájáért. nak a támogatásnak, amely az arab szolidaritási egyez­ményből folyik. Az egyez­mény megszabja, hogy Jor­dánia évente ötmillió dinárt kap Szaúd-Arábiától, ötöt Egyiptomtól, öt és felet pe­dig Szíriától annak a pénz­ügyi támogatásnak pótlásá­ra, amit Nagy-Britannia nyújtott és amely megszűnt az angol—jordániai szerző­dés hatálytalanítása pillana­tában. a Bécs (Reuter). Ausztria és Franciaország, hivatalos köz­lés szerint, megegyezést kö­tött, amelynek értelmében 1957. június 1-től kezdve a két ország utasforgalmában megszűnik az útlevél-kény­szer. A franciák Ausztriába, és az osztrákok Franciaor­szágba egyszerű személyazo­nossági igazolvánnyal utaz­hatnak. a Bécs (TASZSZ). A Volks­stimme című lap közlése sze­rint május 18—19-én Bécs­ben ülést tartott az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az ülésen F. Fürnberg tartott beszámolót az elnökválasztás eredmé­nyeiről és a jelenlegi politi­kai helyzetről. A központi bizottság meg­tárgyalta a politikai és gaz­dasági harc kérdéseit a tőké­sek újabb terveivel kapcso­latban és erre vonatkozó egyhangú határozatot hozott. A kommunista pártok együttműködése Egy öregasszony, aki a templomból tipe­gett hazafelé « Kvetov Vráz-i úton. amely vál­tozatlanul nyugat leié vezet, keresztényi kö­szöntéssel megszólította Svcjket: ­(Folytatjuk.) t értettek meg azon keresztül A z eddigiekben főleg a kommunista pártok közötti együttműkö­dés elméleti, ideológiai olda­láról volt szó, olyan kérdé­sekről, melyekből teljes vi­lágossággal következik, hogy a kommunista pártok együtt­működésének ma is, mint mindenkor, legfőbb elve a marxista—leninista út köve­tése, mert minden més út csak a reformizmushoz és ka­pitulációhoz vezethet. A szovjet—magyar pártközi tárgyalás leszögezi, hogy „Mindkét párt határozottan sikraszáll mindennemű kí­sérlet ellen, amely revízió alá veszi a marxizmus—leni­nizmus olyan alapvető té­nyeit, mint a proletárdikta­túráról, a párt vezető szere­péről szóló tanítást: harcolni fog a marxista—leninista ideológia bármilyen elferdí­tései és meghamisítása ellen, bárhonnan jövő különböző kísérletek ellen, amelyek ar­ra irányulnak, hogy az ideo­lógia területén széttépjék és elkülönítsék a szocialista or­szágokat, azok kommunista és munkáspártjait". Ez vo­natkozik azokra a próbálko­zásokra is, amelyek a kom­munista mozgalmon belül arra irányulnak, hogy „sztá­lini" és „nemsztálini", „ré­gi" és „új" irányzatokra osz­szák a kommunista mozgal­mat és részvevőit. A való­ságban a próbálkozások is tagadják a proletár nemzet­köziség elveit és a mozgalom egységét akarva, nem akarva bomlasztják. De az elveken nyugvó együttműködés próbája a történelem. A magyarországi események bármilyen tragi­kus jeliegűek is voltak, hoz­zájárultak a kommunista pártok nézeteinek egybe­hangolásához és az egység szorosabbra zárásához. N em véletlen, hogy a kommunista pár­tok határozataik­ban, nyilatkozataikban, egy­más közti tárgyalásainak közleményeiben állást kel­lett, hogy foglaljanak a ma­gyarországi eseményekben, mert ezzel állást foglalnak a már említett elvi kérdések­ben is. A kommunista pártok né­zetei a magyarországi kér­désben egyben azt is tükrö­hngv milyen mértékben zik. a nemzetközi munkásmozga­lom legégetőbb kérdését: az egységet, annak megvédését, az imperialista agresszió minden megnyilvánulásával szemben. A francia—cseh­szlovák, a francia—lengyel, a kínai—szovjet, a szovjet— olasz és más tárgyalásokon fontos helyet foglalt el a ma­gyarországi ellenforrada­lom megbélyegzése és ebből következőleg a nemzetközi proletár internacionalizmus alapján nyugvó együttműkö­dés megerősítése, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány gyors megsegítése és mindenfajta revizioniz­mus elvetése. A kommunista pártoknak ez a mindinkább egységes és közös nézete át­hatotta a baráti szocialista országok kormányküldöttsé­geinek, mint állami érintke­zésnek tárgyalásait is. Így például a kínai—lengyel kö­zös kormányközlemény ez­zel kapcsolatban a követke­zőket mondja: „A két ország küldöttsége eszmecserét foly­tatott a magyarországi ese­ményekről és kijelenti, hogy a Kínai Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság támogatja a Kádár János ve­zette magyar forradalmi munkás-paraszt kormányt, támogatja a kormány prog­ramjai, erélyesen szembe­száll az imperialista erőknek minden olyan kísérletével, hogy beavatkozzanak Ma­gyarország belügyeibe, to­vábbra is segíteni kívánja a magyar népet nagy nehézsé­geinek legyőzésében. A két küldöttségnek szilárd meg­győződése, hogy a magyar népnek lesz annyi ereje, hogy legyőzze a múlt hibáinak kö­vetkezményeit és a jelenlegi nehézségeket, s megszilárdít­sa a szocialista rendet". A nemrégen lezajlott fran­cia—jugoszláv tárgyalásokon — bár a magyarországi ese­mények jellegének megítélé­sében fennmaradtak különb­ségek, de a forradalmi mun­kás-paraszt kormány támo­gatásának szükségességében megegyeztek. A kommunista pártok tár­gyalásai során kiadott köz­lemények, nyilatkozatok te­hát nem formálisak, hanem elvi jellegűek, hiszen a ma­gyarországi kommunista mozgalom sorsa az egész kommunista mozgalmat és annak egységét érintette. A kommunista pártok együttműködését súrgetőleg írja elő az is, hogy a nem­zetközi Imperializmus wp mint nap újabb és újabb ag­resszív ideológiai, politikai, vagy kifejezetten diverzáns lámadásba lendúl a szocialis­ta tábor és Nyugaton a kom­munista mozgalommal szem­ben. a magyarországi ellen­forradalom beköszöntője volt egy széleskörű, szervezett kommunistaellenes kam­pánynak. A nemzetközi munkás­osztály ezt a harcot nem vívhatja meg győzelmesen, ha elvi-politi­kai kérdésekben nem egysé­ges. A nemzetközi reakció a legkisebb eltérést és hézagot is felhasználja és bomlasztó tevékenységével hatol be so­raink közé. Vezetó imperia­lista politikusok, ideológusok egy lehetőséget sem mulasz­tanak el, hogy bírálják, tá­madják, mocskolják a kom­munista pártokat. Ezek mos­tanában nem egy alkalom­mal fejezték ki elismerésü­ket a szocialista tábor Olda­láról elhangzott olyan nyi­latkozatok iránt, amelyek bármilyen halványan is, de a kommunista pártok egy­ségét gyengítették. Ez a hir­telen fellobogó szimpátia nem véletlen. Ezek a politi­kusok nagyon jól tudják, hogy semmi nem segítené jobban imperialista céljaik valóraváltását, mint a kom­munista párlok egységének megbomlása. Már Lenin is világosan megmutatta, hogy az impe­rializmus egyik legravaszabb taktikai fogása az. hogy a kommunista pártokhoz leg­közelebb álló ellenzéket tá­mogatja a kommunista pár­tokkal szemben. Ez a fogás nemzetközi méretekben is igen hatékony. Innen adódik, hogy örömmel üdvözölnek minden, a kommunizmust ugyan még nem tagadó, de az egységet bomlasztó irány­zatot. Ezt kell megérteniük a jószándékú, de túlzottan rö­vidlátó szektásoknak és re­viziontzmussal kacérkodók­nak egyaránt. A magyarországi esemé­nyek olyan történelmi lec­két kell, hogy jelentsenek a nemzetközi munkásmozga­lomnak. az egyes kommunis­ta pártoknak, hogy ne csak belső következtetéseket von­janak le, hanem egymással is szorosabbra zárják sorai­kat, kl tudják védeni a nem­zetközi imnerializmus ismét­lődő támadásait. (Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents