Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-22 / 117. szám

A tankönyvet lapozzák, ne a kapát forgassák falusi gyermekeink r v. Egy szülő levele 3 Nagy öröm a szülőknek, ha gyerme­kük szép bizonyítványt visz haza az iskolából. Ami öröm a szülőknek, ket­tőzötten öröm a pedagógusoknak. Ha pedig rossz jegyet kell adni a gyer­meknek, ez talán legfájdalmasabb a tanítójának. Ezt éreztem mint szülő a kübekházi pedagógusok egyik legutób­bi ülésén, amikor az elmúlt negyedév munkáját értékelték, s megállapították, hogy a sok jó mellett, bizony kirívó hiányosságok, szinte jóvátehetetlen ba­jok' is vannak. A szegedi újság is foglalkozott az egyik osztály súlyos problémáival. Én egyről szeretnék bővebben írni, amely a felsőbb tagozatoknál jellemző, a mulasztásokról. Az iskola igazgatója már többször kérte a helyi tanácssot, hogy figyelmeztesse a notórius mulasz­tók szüleit, s ha szükséges, törvényes eljárást is indítson azok ellen, akik ki­vonják gyermekeiket huzamosabb időre az oktatás alól. Sajnos a tanács közre­működése sem hozott kielégítő ered­ményt. Hiába beszéltünk személyesen is a szülőkkel, egy részük azóta sem for­dít gondot fia tanulására, mások meg kereken kijelentették: a gyermek már tud dolgozni és több hasznot nyújt odahaza, mintha iskolába jár. Gondoljunk a gyermek Jövőjére Megütközve hallja és olvassa az em­ber az ilyen szavakat. Gondolkodhat így egy szülő? Nem gondolnál; az ilyen anyák és apák arra, hogy egyszer majd, ha a gyermek eléri azt a kort, hogy saját maga válasszon életpályát, és ne­hézséget okoz számára az iskolai vég­zettség hiánya, akkor majd vádolni fog? Vádolja szüleit. Igen, őket, — és joggal. A helyi tanácsoknak minden községben, ahol ilyen jelenségek fellel­hetők, a törvény teljes szigorával kell közbelépniük, ha a szép szó nem hasz­nál. Igaz, hogy tud segíteni odahaza a napi munkában a gyermek, különösen a hatodik-nyolcadik osztályba járó 12—14 éves gyermek; Tud lovat haj­tani, kapálni. A szülők egy része leg­többször önmagából indul ki. ö is meg­fogta már ilyen idős korában a kapa­nyelet. Akkor szükség volt rá, most bátran mondhatjuk, megóvhatjuk gyer­mekeinket ettől. Ehelyett egyedüli fel­adatként a tanulást biztosíthatjuk szá­mukra. El kell érnünk végre-valahára a falvakban, hogy szakítson minden ember azzal a maradi gondolkodással: „öreg apám és én som jártam isko­la, mégis tudok aratni, kapálni". A múltban az ilyen paraszti gondolkodást táplálta az uralkodó osztály. Hisz az volt a céljuk, hogy a .munkás, a pa­raszt minél kevesebbet tudjon, s ne­hezebben, vagy egyáltalán ne ismerje fel a körülötte dúló igazságtalanságot. A szocialista társadalom részére vi­szont a kiművelt emberfők sokasága kell, ezt igyekszik megvalósítani. A pedagógusok és szülök kapcsolala A gyermek, a társadalom érdeke megköveteli tőlünk, hogy minden esz­közzel harcoljunk az itt-ott még magát erősen tartó maradiság ellen. Ehhez azonban úgy vélem, nem elég csak a törvénj'től várni mindent. Fontos, hogy a pedagógusoknak jó kapcsolatuk le­gyen a szülőkkel. Bár egyes kübekházi pedagógusok panaszkodnak, hogy nem szívesen látják őket családlátogatáson. Ez általában nem így van. Ezt én, mint szülő mondom, és a falu lakossá­ga nevében jelentem ki: jöjjenek mi­nél sűrűbben házunkhoz, hisz nagy tisztességnek vesszük, ha gyerme­künk nevelői ellátogatnak szerény hajlékunkba. A jó pedagógusnak tekintélye, meg­győző érvei vannak és erkölcsi ereje is ahhoz, hogy hatni tudjon a maradi gondolkodású szülőkre. Ha hivatássze­retete van a tanítónak, meg is teszi ezt. Az ilyen munkához azonban idő is kell. Ezzel pedig a mi falunkban nemigen rendelkeznek egyes pedagógu­sok. ök hivatalnoki szerepet töltenek' be többnyire a faluban. Jónéhányan a fiatalok közül Szegeden, van aki a szomszédos Szőreg községben lakik; Nem akarnak elszakadni a várostól, ezért csak féllábbal és fél szívvel van­nak nálunk. Állandóan bennük él a gondolat: bejutni tanítani a városba. Pedig néhányan, ha nem is Kübekhá­záról, de valamelyik más faluból ke­rültek erre a szép pályára. Mégis, mintha elfelejtették volc-a, hogy hon­nan származnak, s mi az élethivatá­suk, Tgaz, nem mindegyik pedagógus férje, vagy felesége hasonló foglalko­zású,vagy legalábbis olyan, akit hely­ben is állásba tudnánk juttatni. Az ilye­neknél érthető, hogy nem költöztek a faluba, de azért részükre sincs ment­ség a családlátogatás elmulasztásáért. Havonta néhány estét áldozhatnának erre. Tevékenyebb szülői munkaközösséget Sokat tudna segíteni a meglévő bajo­kon a szülői munkaközösség. Ülésezik is rendszeresen, de legtöbbször a részt­vevők ki-ki a maga gyermeke bajaival törődik ós nem fordítanak gondot a közös bajok s az általános hibák elhá­rítására. Az iskolaév vége felé közele­dik, rövid hónapok múlva elérkezik a számvetés napja. Kiderül a gyermek osztályzataiból, hogyan tanult, s kide­rül az is, milyen munkát végeztek a gyermekek, a társadalom érdekében a pedagógusok és szülők. Mennyit segí­tett a helyi államhatalmi szerv, a ta­nács. A rossz bizonyitványért a gyer­mek talán pirul, de ő még nem tudja felfogni értelmét, nem tudja mit mu­lasztott. Ha a gyermek nem is tudja, de legalább mi felnőttek, apák és anyák, pedagógusok és állami vezetők fogjunk össze, hogy az év végén ne szégyenkezzünk, hanem büszkélked­jünk gyermekeink tanulmányi eredmé­nyeivel. Ha most még nem is, egyszer majd, felnőtt korukban megköszönik nekünk a törődést, vagy hálával gon­dolnak azokra, akik tanították, nevel­ték őket Zsófér András, kübekházi v. b.-elnök SAKK. S i 1 I kJ _T1 IV IV i I 1 I '?TTT«TTTVTTTTTT7TTVVTTTTTY,rTT7TTTTTTTVTTTTTTTTTV7TTTV7TTT' A nemrég elhunyt Aszta­los Lajos nemzetközi sakk­mester emlékére a Városi Sakkszövetség május 21-i kezdettel versenyt rendez. Játéknapok kedden és pén­teken este 6 órától, vasár­nap délelőtt 9 órától SZEAC helyiségében. A ver­senyre hat elsőosztályú és hat másodosztályú minősíté­sű versenyző kapott meghí­vást, * i A városbajnokság játszmái közül talán a legnívósabb a Bodnár—Liptai játszma volt. Helyi versenyzőink egyik legnagyobb hibája, hogy ál­iandóan ugyanazokat a meg­nyitásokat játsszák. Bodnár a versenyen többször játszot­ta világos színekkel a szicí­liai védelem ellen a Hc3-as változatot, s egyik versenyző sem találta meg ellene a he­lyes védekezést, főleg azért, mert Szegeden senki sem al­kalmazza ezt a mind gyak­rabban játszott változatot. E változattal a nagyok közül főleg Szmiszlov aratott sok sikert. Az első hely sorsát eldöntő játszma a következőkép folyt le: Világos Bodnár, sötét Lip­tai. 1. e4, c5, 2. Hc3 (e lépés célja, hogy világos tartós el­lenőrzést gyakoroljon a d5 pontra. Sötét a d4 pontot igyekezik elfoglalni s e két pont birtokáért folyik a harc a megnyitásban.) 2. .. Hc6, 3. g3, g6, 4. Fg2, Fg7, 5. d3, e6, 6. Fe3, d6, (azonnali Hd4­rc Hce2 'a válasz) 7. Hf3, Hd4, 8. 0—0, He7, 9. Bbl. 0—0. 10. He2í, Hxf3+, 11. Fxf3. Hc6, 12. Fg2, Ve7, 13. c3, b6, 14. Vd2, He5? (két lépés múlva kitűnik, hogy miért rossz e lépés?) 15. h3. Fa6, 16. c4, Bae8, (egyedüli megoldásra Hc6! vezetett volna, 17. b3-ra A VIT-ről — sorokban A fesztivál napjaiban 23 művészeti ágban (színház, balett, jazz, mozi stb.) ren­deznek nemzetközi verse­nyeket. A moszkvai klubokban és kultúrházakban 200 000 éne­kes, táncos és zenész készül a fesztiválra. . xt*t --aasó'is-w a . A Világifjúsági Találkozó tiszteletére Moszkvában 6 millió emlékjelvényt gyárta­nak. Két nap óta három szakmányban dolgozik a Patyolat Vogyszerrel tisztítják a vattaruhákat a vállalási határidőket Rövidítik JCépek - ARCOK ,Szívet cseréljen .. Alacsony, mongolos ar­cú nő, lehet úgy negyven­két esztendős. Sikkesen sürög az asztalok között a D.-i állomás restijeben. Ki­csit irónikus, kicsit keserű, kicsit vidám nz egyénisé­ge: furcsa ötvözet. Amo­lyan magános ember. Senkije sem volt idős édesapján kívül, amikor — kereskedelmi középiskolai érettségivel zsebében — „kitánlorgott" Franciaor­szágba. Muszáj volt, nem tudott a diplomájával mit kezdeni itthon, a harmin­cas évek Magyarországán,­ahol akkoriban komoly protekció kellelt akár egy vendéglői elhelyezkedéshez is. Odakint, az Eiffel-torony tövében is csalódnia kel­lett elképzelésében. Csak háztartási alkalmazottnak mehetett, s a csclédi, sza­kácsnői és mosónői mun­kát egymagának kellett vé­geznie egy francia kispol­gár-családnál. öt esztendő múltán a „ködös Albion­ba" hajózott át, ott taka­rítónőnek állt be, több ha­vi munkanélkülisúg után. — Az angol „bennszülöt­teké" nz elsőség, nz idegen nemzetiségűek csak akkor kaphatnak munkát bármely szakmában, ha nincs ang­liai születésű jelentkező — magyarázza. — Persze, amikor már elhelyezked­tem, könnyebb lett vala­mivel. Nagyon szeretem a szép, ízléses ruhái. Ab­ból pedig volt bőven a kirakatokban Franciaor­szágban is, Angliában is. A fizetésemből tudtam volna is venni, ha nem kellett volna hihetetlen összeget fizetnem h szállá­somért. Másodmagammal laktam a roppant szegé­nyesen berendezett bútoro­zott szobácskában, s a bérre ráment mindkettőnk fizetésének jórésze. Negy­venhat nyaráig bírtam ki a hazátlanságot. Akkor az első adandó alkalommal visszajöttem édesapámhoz, azóta itt dolgozom. Nem mondom, volt idő, amikor gyanús szemmel mérics­kéltek, „nyugatosnak" bé­lyegeztek, s ez nekem na­gyon rosszul esett. Később megváltozott a helyzet, sőt irodába is áthelyezlek vol­na. Mégis itt maradtam, szeretem ezt a szakmát. Nem mondom, hogy kirá­iyian élünk, de megva­gyunk. Mondom, ruha­bolond vagyok; s nem túl­zás, ha azt állítom: soha nem volt ennyi ízléses, jó­minőségű ruhám. Múlt ősszel, s a télen többször írt a barátnőm, akivel an­nak idején együtt laktam, liogy „meneküljek" ki Angliába, nála mindig szállást lelek. En nem mozdultam. Percig ssem töprengtem azon, hogv ki­menjek. Hogy miért? Nem­csak azért, mert alapjában véve megelégedett vagyok, s mert saját tapasztalatom­ból tudom, hogy anyagi­lag sem várhat jobb sors odakint Hanem főként azért, mert.;: Legyint, elmosolyodik, s a szeme megharmatozik parányit, úgy fejezi be: — Tudja, annak. aki nem élt tartósan külföldön, mint például maga, hiába is magyarázom, hogy az én számomra mennyire nem frázis *a szinte elkoptatott szállóige: „Szivet cserél­jen, aki hazát cserél". — ikon — Sok háziasszony munká­ját könnyítették meg a mo­sógépek. Minden háztartás­ban nem lehet mosógép, de nem is fontos ez a nagy ki­adás, hiszen pótolja a Patyo­lat munkája. Korábban nem rendelkeztek olyan kapaci­tással, hogy minden igényt kielégítsenek, ma már azon­ban minden lehetőség meg­van ahhoz, hogy minél több mosást, vegytisztítást végez­hessenek el. Tegnap óta há­rom szakmányban dolgozik az üzem. Február óta állan­dóan emelkedik az üzem ter­melési grafikonja. Ügy szá­mítanak az itt dolgozók: ha az új mosógépeket és a ka­landert is megkapják és üze­meltetni tudják, akkor a ko­rábbi termelés ötszörösére emelkedhetik. A vállalási határidő is megrövidült. Korábban 3—4 hét volt a pipere-mosás ha­tárideje, ma már két hétre csökkent. Zsákos mosásnál egy nap a terminus. A munkát hozó háziasszo­nyok eddig csak a Rákóczi téri üzletben adhatták át a mosnivalókat. Az üzem ve­zetőségének intézkedésére a Kelemen utcai üzlet is vállal mosást, ami kényelmi és idő­beni takarékosságot jelent. Korábban vegyszerhiány­nyal küzdött az üzem, emi­att a vattaruhákat vegytisztí­tás helyett mosni kellett. Ma szakszerűen tisztítják e ru­hákat s ez a minőségben sem hozhat változást. Nemcsak a lakosság, hanem a közületek, intézmények is kihasználhat­ják ezeket a lehetőségeket, már a Kéziszerszámárugyár is itt mosatja az olajos mun­karuhákat. Az üzem növekedésével emelkedett a munkaalkalom A korábbi 19-es létszám 50 főre emelkedett. Az itt dol­gozók elhatározták, hogy a jövőben még jobban ügyel­nek a minőségi és reklamá­ciómentes munkára. Hd4 folytatással) 17. b3, Fb7, 18. d41, Hd7, 19. Bbdl, Fc6, 20. Hc3, f5, 21. Fg5, Ff6, 22; Fh6, Bf7, 23. d51, Fa8, (23. exd, 24. exd, Fb7, 25. Bfel­re világos jobban áll) 24. dxe, Vxe6, 25. Hb5!l, Fxe4, 26. KU6, l?e5, 27. Hxe8, Vxe8, 28; Fg51, Vc6, 29. Fxf6, Vxf6, 30. Vd8+, Vxd8, 31. Bxd8+ és világos pár lépés múlva nyert. Sötét a 14—16. lépésekben hibát követett el, amit vilá­gos mintaszerűen használt ki. mm I * 8 •rnjjm M i jl i fr-p j n i jjj m §§§ m W/y/JÍ fÉÜ! i 'réí j p m 8 mm s§ 5 p 1ip® • 1! Világos: Khl, Vdl, Bh4, Fb2, Ffl, Hd4, gyalogok: a4, b3, c2, f2, g2, h2, (12) Sötét: Kg8, Ve7, Bd8, Bf8, Fc7, gyalogok: a5, b7, c6, e4, f7, g6, h7, (12) Fenti állás Vukovic jugo­szláv nagymester egyik játsz­májában jött létre. A világos színekkel játszó Vukovic in­dult, s igen szép kombiná­cióval pár lépésben győzött. Megfejtésként három lépést kell beküldeni, a helyes meg­oldásért fejtőink öt pontot kapnak. A múlt heti felad­vány megoldása: 1. Vg7, Ke8, 2. Ve5, Kd7, 3. Vd6 és vilá­gos nyer: Iparművészeti pályázatos hirdet a H'SZÖ/ A Népi Iparművészeti Ta­nács és a HISZÖV a hímző, a fazekas, a faragó és a szö­vő népi iparművészetek to­vábbi fejlesztésére pályáza­tokat hirdet. A pályázatokon összesen 84 darab díjat osz­tanak ki 40 ezer forint ér­lékben. Az egyes ncpi művé­szeti területekre külön kell pályamunkákat benyújtani. A pályaművek beküldésénél fel kell tüntetni a tervező és a kivitelező nevét. Egy pá­lyázó valamennyi csoportban részt vehet. A pályaműveket a HISZÖV népművészeti osz­tálya, Budapest, V., Sütő ut­ca 2., félemelet címre kell küldeni. A csomagon fel kell tüntetni a „pályázó" szót is. A pályaművek beküldési ha­tárideje 1957. augusztus 15. A pályázni kívánók minden további felvilágosításért a fenti címre írjanak. txxiA.ii.AAAAAAAAAAAAAAAAÁÁéAÁAJ.AAÁkÁááÁkááÁAáÁÁ*áAAÁÁÁS J uhász Gyula halálának 20. évfordulójára meg­jelent Eörsi Júlia könyve sa­ját magáról, de összekap­csolta személyét Juhász Gyulával — amit már Ju­hász Gyula életében is na­gyon szeretett volna valóra váltani. Miután Juhász erre nem volt hajlandó, Eörsi Jú­lia a költő halála után 20 esztendővel könyvet írt „sze­relmükről", s ebben a könyv­ben Juhász Gyulát képtelen módon állítja be — s aki csak kissé ismerte is a költőt, azonnal megállapíthatja, hogy a könyv kevés valósá­got, de annál több fantáziát tartalmaz. Bizonyára azt hitte Eörsi Júlia, hogy a kortársak közül már senki sincs életben, aki ennek a hamis könyvnek az adatait megcáfolhatná, •hát napvilágra hozta azt a sok­sok hamis adatot, a költő emlékéhez kapcsolva, amely­től saját halhatatlanságát re­mélte, mint a költő „múzsá­ja". Bevallom őszintén, hogy mikor a könyvet elolvastam, nagyon ideges lettem, s szin­te nem akartam hinni a sze­memnek. Ennyi vakmerősé­get! Eörsi Júlia olyan sze­revbe állítja önmagát, mint aki nélkül a költő nem tu­dott volna élni, — aki elin­tézte anyagi gondjait, akinek Eörsi Júlia könyve — önmagáról Juhász könyörgött, hogy le­gyen a felesége, akinek ru­hája szegélyét csókolgatta úri berendezésű szobájában. 'Tíz esztendeig a nap 24 -*• órájából legalább a fe­lét mindennap együtt töltöt­tem Juhász Gyulával és csak egyszer említette előttem Eörsi Júlia nevét, mikor le­jött utána Szegedre, hogy feleségül vetesse magát a költővel. Juhász akkor kö­zénk, újságírók közé mene­kült, hogy velünk legyen éj­jel-nappal, hogy ne kelljen neki Eörsi Júliával együtt lennie. Az a tíz esztendő, amit Szegeden töltöttem el 1919­től 1929-ig, Juhász Gyula te­hetségének legragyogóbb időszaka volt. Ekkor bonta­kozott ki költészete legtelje­sebb pompájában és ekkor volt Juhász az a vakmerő prózaíró, aki mélységes iró­niájával támadta a fehérter­rort és hitet tett szocialista meggyőződése mellett. Hol volt akkor Eörsi Jú­lia?! Messzebb volt Juhász Gyu­lától, mint Makó Jeruzsálem­től Tförsi Júlia rajtam kívül JL/ bizonyosan megkapja a méltó kritikát Ligeti Jenő­től, Pásztor Józseftől és Ma­gyar Lászlótól is — hogy csak a régi szegedi újságíró­kat említsem meg —, de bi­zonyára lesznek a mai iro­dalomtörténészek és irodá­lombarátok között is számo­san, akik majd kimutatják ennek a könyvnek a hamis­ságát, valótlanságát, és főleg azt, hogy Juhász Gyula soha sem ragaszkodott Eörsi Jú­liához — pontosan megfor­dítva áll ez a dolog: Eörsi Júlia akart mindenáron Ju­hászné lenni. Amint „bizo­nyítja", egyházilag meg is esküdtek. Persze a tanúk porladnak a hant alatt, mint ahogy a „daliás" Szalay Jó­zsef is porlad, és dehogy árulta volna el, hogy ö volt a tanú ennél a „házasság"-nál! Szalay József minden volt, csak nem daliás, és egy szót sem tudott „szögediesen" ki­ejteni, bár Eörsi Júlia róla is ilyenformán ír. De ha Ju­hász esküvőjén tanú lett vol­na, azt bizonyára közölte volna idős Juhásznéval, akit Szalay legalább annyira tisz­telt, mint amennyire nem tisztelte Eörsi Júlia. JVem tudom, a feltűnési ' vágynál mi egyéb volt a célja Eörsi Júliának e könyv megírásával? Ha majd azt hallom, hogy mint a költő „özvegye" az írói honoráriumra tart igényt, akkor számomra megoldódik ennek a könyvnek a titka. UR GYÖRGY, Budapest, VIII., József krt. 31/a Szerkesztőségünk Cr György beküldött cikkét az­zal a szándékkal bocsátja közlésre, hogy az irodalom­történészek, irodalombará­tok, Juhász Gyula kortársai és barátai figyelmét felhívja egyrészt Eörsi Júlia megje­lent könyvére, másrészt az ezzel kapcsolatban támadt vltáke.y Lapunkban öröm­mel adunk helyet minden olyan cikknek, amely hozzá­segíti az irodalmi közvéle­ményt ahhoz, hogy Juhász Gyula és Eörsi Júlia kapcso­latai tisztázódjanak és teljes világosság derüljön egyrészt az említett könyv irodalom­történeti értékeire, másrészt Eörsi Júlia Juhász Gyula életében betöltött szerepére.

Next

/
Thumbnails
Contents