Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-21 / 116. szám

Emelik a vasutasok bérét Hétfőn Miskolcon á vastrtas szakszervezet rendezésében a szakszervezetek megyei székházának nagytermében vasutas nagygyűlést tartottak. A nagygyűlésen megjelent Kossá István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, közlekedés- és postaügyi miniszter. Kossá István bevezetőben azokról a kérdésekről beszélt, amelyek a vasút előtt állanak, majd hozzátette: a feladatok valóraváltásához az is szükséges, hogy a vas<•»-* Mó.us 26: ^ "Hi. utasok anyagi megbecsülésben részesüljenek. Éppen ezért határozta el a munkás-paraszt kormány, hogy június 1-től mindazok a vasutasok, akik eddig még nem részesültek fizetésjavításban, 18 százalékos béremelést kapnak. Ez évi viszonylatban 205 millió többletbért jelent. Nagy lépés ez előre —mondotta, majd kiemelte, hogy az ország vasutasságának döntő többsége becsülettel helytállt az ellenforradalom idején. GYERMEKNAP Hogy minden értékünk kamatozzék ... Uj első osztály a dolgozók gimnáziumában Az elmúlt évekhez hasonlóan a Művelődésügyi Minlsz. térium ismét biztosítani kívánja, hogy minél több dolgozó szerezze meg az általános műveltséget nyújtó gimnáziumi érettségit, s ezért hozzájárult a dolgozó gimnázium I. osztályának megnyitásához. A dolgozók gimnáziumának első osztályába azok a 17. életévüket betöltött dolgozók vehetők fel, akik az általános iskola VIII. osztályát elvégezték, vagy azzal egyenlő végzettséggel rendelkeznek. Az iskolában az oktatás hétfőn, kedden, szerdán és pénteken lesz, délután 5 órától A dolgozók gimnáziuma négy éves, és a délelőtti tagozathoz hasonló és azzal egyenértékű érettségi bizonyítványt ad, amely egyétémi továbbtanulásra is jogosít: Felvételre elsősorban a munkaviszonyban álló dolgozók jelentkezhetnek. Férőhely esetén azonban felvehetők üzemben stb. nem dolgozó, családjuk körében háztartási munkát végző nők is. Jelentkezés külön e célra készített „Jelentkezési lap"pal történik, melyet az Iskola bocsát a tánulni szándékozók rendelkezésére. Jelentkezés ideje: május í5-tő! június 30ig bezárólag. A jelentkezők az iskolától a jelentkezési lapok elbírálása után, augusztus hó l-ig írásbeli érte— sítést kapnak felvételükről, vagy a kérelmük elutasításáról. Idén május 26-án ismét megrendezik a szülők és apróságok hagyományos és kedves ünnepségét, a gyermek- '< napot. Az iskolai és városi ünnepségek mellett több üzem ! is gondot fordít arra, hogy dolgozóinak gyermekei ezen a ' napon jól érezzék magukat és kellemcsen szórakozzanak. A ! Textilművek szakszervezeti üzemi bizottsága az üzem területén rendezi meg a hangulatos ünnepséget, melyen a; szülők és a gyermekek együttesen vesznek részt. Valameny- < nyi dolgozó örömmel viszi el gyermekeit az üzemi vidám • ünnepségre. Az üzemi bizottság a gyermekek szórakoztatása érdeké- ! ben igen változatos programot dolgozott kl a gyermeknapra. Fiúk és lányok számára minden „l:orosztáIy"-nak | szépségversenyt indítanak. Különösen a fiúk között lesz; majd népszerű az ügyességi verseny, de a futó-, karika- és; görkorcsolyaversenyben, valamint a gyermektricikllzők ver-. senyében az aprócska lányok is egyenlő esélyekkel Indul- • hatnak. A verseny meglepetése az lesz, hogy minden Induló „versenyző" díjat kap — valamilyen kedves játék, ajándék formájában. Az üzem] bizottság ezer forintot for-1 dlt erre a célra. A reggel 9 órakor kezdődő, egész délelőttös. Izgalmas Szegeden a Radnóti Miklós ünnepségen és versenyen bizonyosan sok üzemi dolgozó : Altalános Gyakorló Gimná- gyermeke szórakozik jól a szülőkkel együtt, és kedves él-! ziumban nyílik dolgozó gim- mé marad számukra az jdej gyermekünnep. naziumi I. osztalyj Erőre kapott a régi lelkesedés a Pamutszövő Vállalat kiskundorozsmai telepén is A Kenderfonógyár egyik kovácsának, Balogh Sándornak az a „mániája*, hogy nemigen nyúl az új anyaghoz — inkább ócska vasdarabok után keresgél a satupad alatt, s amit csak lehet, ócskavasból formál ki. Végtelenül meg tud haragudni azakra, akik nem respektálják „mániáját*, akik nem akarják elismerni, hogy ezzel halott értékeket hasznosít, kamatoztat. Igaza is van, s igazsága most, népgazdaságunk nehéz napjaiban különösen mé'y értelmet nyert. Nem közgazdasági számitások és okoskodások oltották ezt a vérébe, hanem az az egyszerű, józan felfogás érvényesül munkájában, hogy amit „semmiből* meg lehet csinálni, azért ne adjunk valamit. Elgondolása azért is reális, mert annyi „semmi* hever mindenütt a lábunk alatt — s ezek a halott dolgok a teremtő, alkotó ember keze munkája révén értékekké, haszonhajtó értékekké válnak. Ugyancsak a Kenderfonógyárban történt, hogy két vállalkozó szellemű munkás feldúlta az üzem »kóceráját«: a kártoló pincéjét, ahol emberkéz már régen matatott, s a nagy pinceüregből többezres értékeket hozott napvilágra. A sok szemét, piszok közül használható, kis karbantartással helyrehozható gépalkatrészek, fogaskerekek kerültek elő s ma már használatra készen sorakoznak. A „nagytakarítás* során természetesen olyan holmik is előkerültek. amiknek már csak az öntöde veszi hasznát, — de azok is értéket képviselnek. Minden üzemnek van egy-egy „mániákus* kovácsa, de egy-egy poros raktára és „kócerája* is. Hát nem lenne most időszerű mindenütt jobban meghonosítani Balogh Sándor munkastílusát? De az értékek után kutató májusi nagytakarítás is elkelne más üzemekben is! (mn) Ml jut az emberek eszébe, ha Kiskundorozsmáról hallanak? A község nevének puszta említése is elegendő ahhoz, hogy gondolatainkban megjelenjék a szélmalom képe. Az emberi képzelet őrzi ezeket a dorozsmai szélmalmokat, a valóságban azonban az utolsó is elpusztul lassan. Szerte az országban, de szűkebb hazánkban, Csongrád megyében is sokan azt tartják, hogy Dorozsmát a szélmalmok tették híressé; Vajon; erről nevezetes csak ez a Szeged melletti nagy község? Nem; Sokan nem tudják; de így van: nincs még ilyen községe Csongrád megyének. Mivel válik ki a többi IkÖzül? Nem azzal, hogy híres szélmalmai voltak). Ez már a mUlté; A jelen érdekeeebb számunkra. Már nyomát sem találjuk a faluban az egykor hírhedt ku••%» |gyászjelentésre| $ javaslat egy újra Azta gyászjelentést, amit most egy baráti beszélgetés felidézett, októberben fogalmazta meg néhány szellemdús egyéniség a Szegedi Kenderfonógyárban. Valahogy így festett: „Tudatjuk, hogy hosszas szenvedés után, életének tizenkettedik évében elhunyt „Normácska* és örök álmát alussza, soha föl nem támadandó*. Temetése nem minden ceremónia nélkül folyt le —• megfelelő politikai gyalázkodások képezték a szertartást. Az ördögnek se jutna ma már eszébe ez a kiagyalt, akkor esetleg kapós, de veszélyes ellenforradalmi incselkedés, ha jelen beszélgetést nem azzal kezdte volna ismerősöm, hogy.,. — Baj van kérem, baj van a munkafegyelemmel! Az emberek egy része fütyül a világra, s úgy értelmezi a szabadságot, hogy neki mindent lehet. A szabadság ilyen értelmezését októberben és novemberben szívták magukba egyes emberek, amikor szabad volt egész nap zsebretett kézzel jönni-menni az üzemben, s mégis szabad volt fizetéskor odanyomulni a tömött borítékért. — És baj van a munkaintenzitással is. C gy másik beszélgetés so^ rán meg arról kellett meggyőződni, hogy a temett kezési szertartások igen költségesek voltak. A mindig nagy jövedelmet, hasznot hajtó vállalatnak még az első negyedévi gazdasági „eredménye* is mínusz (.2 ezer forintra szökött. „Normácskát* azért tudta eltemetni, eltemettetni az ellenforradalom, mert a diagnózis szerint több szervi baj nyomorgatta. Halálhírét azonban csak haragosai költhették, akiknek eszük ágában sem járt, hogy a beteget meggyógyítsák. Ellenségüket, a munkamoráljuktól idegen ellenőrt temették. S temetnék ma is örömest, mert azt mondják, hogy túlzott a munka intenzitása. — De bezzeg külföldön.. J Egészen más! pz már igaz. Egy világ^ látott, sok európai üzemben és Amerikában is megfordult szakember, Tömörkény főmérnök szavait kell erre idézni, aki ugyancsak közvetlen beszélgetés formájában, még «Normácska* halálhírének keltése előtt is körülbelül azt mondta: „Ha Amerikában ilyen nyugodt tempóval dolgozna a munkás; hamar ráunna a tulajdonos*. A javítóműhelylek pedig arra tanúk, hogy Frischman Sándor, aki valamikor alkalmazottakkal dolgoztatott, így tett: „Emberek, ha mi így dolgoztunk volna, lehúzhattuk volna a rollót, mehettünk volna arra, amerre a szemünk lát*. De mármost nem ártana a Szegedi Kenderben egy másik gyászjelentés sem, amire mondjuk az lenne írva, hogy... „Hosszas szenvedés után elhúnyt a LÖGAS és ikertestvére, a FEGYELMEZETLENSÉG, cs örök álmát alussza, soha föl nem támadandó*. Ennek viszont ne csak halálhírét keltsék! (mn) bikosnyomornak. A falu képe is megváltozott. Gombamódra szaporodnak az új házak. Villamos jár ki a faluba. Ez ugyan nem újság már a Csongrád megyeiek számára. A község gyárai is régiek, de most mégis ezek teszik egyre inkább nevezetessé. A Pamutszövő Vállalat, a Téglagyár, s a nem is olyan régen létesült új üzem, a Faipari Szövetkezet asztalos üzeme. Lassan a gépállomásról is el* mondhatni, hogy gyár lesz belőle. Igaz, hogy keveset írnak ezekről az üzemekről az újságok, talán azért nem jutott el még sok helyre hírük. Az is lehet, hogy eltörülnek az ipari város, Szeged nagyüzemei árnyékában. Pedig nem akármilyen üzemek ezek, Nézzünk he az egyikbe, a Pamutsrövő Vállalathoz: Most készítenek táblát a gyár kapujára. A táblán vörös zászló és hét csillag látható. Alatta szöveg: ..A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajával kitüntetett vállalat". A hét csillag azt jelenti, hogy eddig hétszer nyerte el az élüzem címet a vállalat. Hát van ilyen községe még egy Csongrád megyének; ahol ekkora eredményekkel dicsekedhet gyár? Bajosan. Csakhogy ezt nem repítette országgá, világgá még a nóta, mint a szélmalmok hírét; s a Csongrád megyei újságok is csak elvétve írtak róla, a pestiek látószögéből pedig teljesen kiesett. így hát maradt jóhirében csak Dorozsmának a gyár; Most sem eseménytelen az üzem élete. Az MSZMP Csongrád megyei intéző bizottságának május elseji felhívása után mint akiknek hónuk alá nyúltak, serényebb munkába kezdtek a munkások, vezelök. Röpgyűléseket tartottak üzemrészenkint, ahol a szocialista munkaverseny tartalmáról, formáiról beszélgettek. A röpgyűlcsen elhangzottak igazolták a felhívásban írottakat, hogy: „Egyre többen ismerik fél azt is, hogy a szocializmus építésének fontos emelője az igazán alulról, a dolgozók által kezdeményezett nemes verseny az egymással való nemes vetélkedés a munkában. a többtormelésért, a jobb minőségű munkáért". A röpgyűlést követő napok azonban másról is tanúskodtak. A termelést eredmények azt mutatták: ieges szélvihar érte e jelentős kezdeményezés gyenge csiráit a .Pamutszövőben. Egyes műszakokban és üzemrészekben nemhogy előbbre jutottak volna a termelékenység emelésében, a minőség növelésében, hanem visszaestek. Szóval, aktívabb munkához láttak mások is, nemcsak a kommunisták. Sajnos, nemcsak a jó szó hatolt. A múlt évi októberi napok lovagjai, ha most nem is nyíltan, mint akkor, de igyekeztek zavart kelteni különböző híresztelésekkel. Ismét kesztyűt dobott az ellenforradalom gyáron belül lapuló gárdája. A munkaverseny ellen izgattak, de csak néhány napos látszateredméunyel. Végülis a párt szava, az okos szó erősebbnek bizonyult. Erre hallgatott a munkások többsége. Néhányan, a maradiak közül, akik aztán szégyenletükben sem akartak elszakadni a többiektől, ugyancsak bekapcsolódtak az újabb sikerekért indított munkaversenybe. így hát a gyárban általános lett a fellendülés. A Lajkó-féle műszakban találták fel elsőnek magukat a munkások. Javasolták a gépek elosztásának megváltoztatását. Az ellenforradalmi napokban ugyanis a tízgépes rendszerről hat-hét gépre tértek át az intenzitás csökkentésének örve alatt. Pedig azelőtt is sokan jóval száz százalék felett teljesítettek a szövőben. Kevesebb gépen dolgoztak mostanában, a gépkihasználás mégsem javult. A minőségen sem látszott meg, hogy ráérősebben dolgoznak • szövőnők. A Lajkó-mflszakbeEek a gépelosztás során aztán 'hat helyett többnyire hét gépet kértek. Kaptak is. Így aztán hárommal kevesebben szolgálják már ki a gépeket. Mikor az őket követő parti ezt megtudta, volt némi zúgolódás. Mit akarnak ezek? Ezt lovagolták meg az október végi szájhősök, de most suttogva: ;,Vissza akarják hozni a tíz gépet, azért versenyeztetnek". A munkások mégis csakhamar rájöttek, hogy Lajkóéknak van igazuk), s könnyen tudnak kezelni hét gépet is, a kereset is több lesz. Másnap már ők is úgy csinálták, mint Lajkóék. A műszakiak sem maradtak ki a kezdeményezésből. összeültek, tanácskoztak. Ügy döntöttek, hogy növelik a gépfordulat-számot, s ezzel termelékenyebbé teszik a szövőüzemrészt. Kicserélték a szíjtárcsákat, és máris gyorsabban vertek a gépek, több lett a vetés. Igaz, a gépelállás lehetősége nagyobb lelt így, de nem azért vállalták az MSZMP Csongrád megyei felhívása során a versenyt, hogy meghátráljanak. Nagyobb figyelemmel kísérik a gépek munkáját, s ezzel megelőzik a bajt. A verseny eddigi eredményei máris nagy reményekre jogosítanak, hiszen 98—99 százalékos minőséggel dolgoznak, s ezekben a napokban már pótolják is azt a termelési kiesést, ami az intenzitáscsökkentéssel a tíz gépről 7 és 6 gépre való áttéréssel keletkezett. Azt mutatják az eredmények, hogy erőre kapott a régi lelkesedés a Pamulszövőbcn, igaz, még viaskodik a közelmúlt hónapok káros maradványaival, de egyre inkább győzedelmeskedik ezek fölött. h-P) Elkészült az első emeletes autóbusz Romániában A román közlekedési és po.staúgyi minisztérium egyik autójavító vállalatánál elkészült az első emeletes autóbusz. A kocsit Diesel-motor hajtja, s összesen 73 személyes: az „emeleten* 33, a „földszinten„ pedig 40 férőhely van. Az új autóbusztípust rövid távú vidéki útvonalakon állítják forgalomba. A vállalat munkásai és műszaki dolgozói egy tető nélküli autóbusztípust is készítettek, amely nyáron közlekedik majd. 4% % — Szcwt&n* A tSágvqp Endre Gimnázium nagysikerű irödalmi-2enés összeállítása Vasárnap délután saját dísztermében rendezte a Sdgvári Endre Gimnázium magas színvonalú, mind irodalmi, mind zenei műsorában nagysikerű hangversenyét. A műsor első fele a „szabadság" jegyében állott. A tanári kar magyar irodalmi munkaközössége által írt színes, mély távlatú összekötőszöveg történelmi keretbe foglalta a századok szabadságküzdelmek érzékeltető énekkari müveket, zeneszámokat és szavalatokat. A frissen pergő műsor minden produkciója gondos előkészületre vall, s külön kell megdicsérnünk a szereplőket, akik úgy álltak ki a pódiumra, mintha az volna igazi otthonuk. A zenei rész központjában a meglepően fejlett, pompásan hangzó női kar jól összevágó énekszámait l.ell kiemelnünk. Szécsi József tanár pontosan lemérte együttesének képességeit. és csupa megfelelő, a fiatal hangokkal számot vető énekkari alkotást választott ki. A fiatalok lelkesen és szépen énekelnek, szoprán szólamuk csengő és könnyen győzi a magasságot, a mezzo és ah színe, kifejező szövegmondása pedig biztos alapja a kórusnak. Vezető tanáruk büszke lehet erre a tisztán intonáló, a zenét odaadással szolgáló együttesre. A hangverseny jeligéül választott Petőfi epigramnuiját Szeglty Endre avatott kézzel öntöite muzsikába. Az áttetsző harmóniák sora híven fejezi ki a szabadság és szerelem összefüggését az élet minden vonatkozásában. Kodály Vörösmarty versére készült A nándori toronyőrje, a pattogó feldolgozásában mindig hatásos Marseillaise és a l'orr a világ kodályi kánonremeke mellett megérdemelt sikert aratott a szovjet Tulikov Győzelmi köszöntője, amelynek szólójában az őszinte átéléssel éneklő Peregi Ilona zengő szopránjára figyeltünk fel. Tölgy essy Teréz hárfajátéha és Szeghy Andrea zongorázása a műsor első felének üde színfoltjai voltak. A szavalók közül Apró Ferenc Petőfi Egy gondolat bánt engemet előadásával kimagaslott társai közül. Dicséret illeti Hajek Piroskát, Makiári Pétert és Mészáros Lajost is, mindhárman szépen beszélik nyelvünket és értelmes szavalók. Az első rész összekötő szövegéi Árendás Gizella mondta el sok színnel. Szünet után a „szerelem* női szavalókórusának szellemes szövege teremtett egy csapásra forró hangulatot. Majd a zenei műsor meglepetéseként igen tehetséges dálénekest ismertünk meg Peregi Ilonában, akit tanára, Kutruez Éva kísért. Előadókészsége, puha szövegmondása és szépen kiegyenlített hangja mindannyi jövőt ígérő érték. A szavalók közül Magyar Katalin remek arcjátékkal kísért előadását kell első helyen említenünk. Puskin Anyeginjéből Tatjana levelét olyan, a lélek mélyéről fakadó hangárnyalással- közvetítette. amely ..céhb elinek" is dicsőségére válna. A kórus klasszikus számok után főként szegedvidéki nép. dalokból font csokorral igazolta a gimnáziumi énekoktatás igazi jelentőségét. Rendkívül hatásos volt az egyszólamú kar-kísérettel előadott ballada (Marancsik Pált illeti érte elismerés), Bálint Sádor gazdag szegedi gyűjtéséből. Zenei számokkal szerepelt Madácsl Piroska és Kasza Katalin a szerelmi zene egyegv gyöngyszemével. A szavalók a maaynr lírikusok java terméséből szólaltattak meg több verset, így a póztalan. nemes egyszerűségével lebilincselő Marancsik Pál Petőfi tolmácsolását („Minek nevezzelek'') és Somfay János Ady-szavalatát elismerés illeti. Juhász Gyula „Milyen volt szőkesége" muzsikáló verssorait Lauritz Miklós adta elő szép hanggal. A termet megtöltő hallgatóság nem fukarkodott az elismerő tapsokkal, amelyek egyformán illetik az előadókat, a II. részt kitűnően konferáló Bertók Ildikót, az intézet tanári karát és nem utolsósorban a Zeneművészeti Szakiskola és Állami Zeneiskola a jó ügyet szívvel-lélekkel támogató tanárait. Szatmári Géza