Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-21 / 93. szám

SZEGED KÉSZÜL MÁJUS 1 ! MEGÜNNEPLÉSÉRE A HÚSVÉTI TOJÁS ' Ebben az évben a 13. sza­bad május elsejét köszön­tik az ország és Szeged dol­gozói. A proletár Internacio­nalizmus, a munkásosztály harcos seregszemléjén, május elsején városunk dolgozói színpompás felvo­nulással, nagygyűlésen va­ló részvétellel ls kifejezik harcos kiállásukat a nép­hatalom, a szocializmus mellett. Az ellenforradalom utáni május elseje, — a munka ünnepe tartalmas, gazdag és változatos lesz Szegeden is. Az üzemekből arról érkez­tek hírek, hogy a nagy nap­ra a munkáscsoportok ün­nepi műszakokat tartanak, így is jelzik, tudják, hogy mit jelent a 13. szabad május. Az üzemekből érkezett híradások szerint május elsejére, az azt megelőző napokon földíszítik üzemüket, a munkatermeket és gépei­ket is. Ebben a készülődésben is el­dől majd, hogy melyik üzem dolgozói díszítették fel ''leg­szebben üzemüket, munkahe­lyüket. Május elseje előtt a KISZ­tagok felkeresik a munkás­mozgalom régi harcosait, és meleg szeretettel köszöntik őket. Május I előtt a Hét­vezér utcai munkásotthon­ra ünnepélyes keretek kö­zött emléktáblát helyeznek el. Több üzem MSZMP­alapszervezete —* a Ruha­gyáré, a Szőrme- és Bőr­ruhakészítőé. a Tanítókép­zőé, az Ujszegcdi Kender­Lenszövőé — zászlót ad az üzemi KISZ-szervezetnek. Május elsején reggel zene­szóra ébred a város és ez is hírül adja majd, hogy a munkásosztály régi és szép ünnepét tartjuk. A kora dél­előtti órákban azután talál­koznak az üzemek, hivatalok és intézmények dolgozói, a í fiatalok, hogy fegyelmezett és ! színpompás soraikkal a Szé-' chenyi térre vonuljanak, ahol délelőtt 10 órakor megkez­dődik a nagygyűlés. A dolgozókat a gyülekező helyeken az MSZMP váro­si intéző bizottságának tag­jai, a város állami életé­nek vezetői üdvözlik és ve­lük együtt vonulnak a Széchenyi térre, a nagygyű­lés színhelyére. A nagygyűlés után válto­zatosan gondoskodnak az em­berek szórakoztatásáról. Az! újszegedi ligetben majális lesz. Gazdag a május elseji kulturális és sportműsor is. Az újszegedi ligetben az üze­meknek az idén is sátrai lesznek, ahol több gyári ze­nekar műsort ad. Természe­tesen lacikonyhák is lesznek a ligetben, és intézkedés tör- | tént, hogy bőségesen legyen különféle étel és ital. 2yai mede DE SZÉP VAGY. BARIK A! r f > Slílis felvétele - mondjq a kis Marika^ ennek * Irts báránynak. Nemsokára majd hazajön apuka, megkérem, enr ged/en fej benr\ijnkgt ide, a tiszapárjrg, ahol olyan jó. puha a fű. Te kedvedre legelészhetsz, \ en meg maid egy kicsit hempergth a töltésoldglon. (Persze, csalt úgy, ha anyuka nem látja). ; Elvégre húsvét van.-., (59) Hazamentek. Otthon aztán a fiatal fiBlgy pompásan alakította a háziasszony szerepét. Svejknek be kellelt vinnie a koffereket a háló­szobába, a szőnyegeket ki kellett porolnia az udvaron, s a hölgy iger) nagy haragra lobbant egy his pókháló miatt, amit a tükör mögött ta­lált. Minden fel arra mutatott, hogy őnagysága tartósan be akarja ásni magát c meghódított állásba. Svejk izzadt. Kiverte a szőnyegeket, de őnagyságának még eszébe jutott, hogy a függö­nyüket is le kell venni és ki kell porolni. Az­után magparancsolta Svejknek, hogy mossa le az ablakoltat a szobában és a konyhában. Az­ulán kezdte álrendezgetni a bútorokat, de rend­kívül idegcsen, cs amikor Svejh már mindent áthurcolt az egyik sarokból a másikba, őnagy­ságának nem tetszett a szoba, újabb kombiná­ciókba kezdett, és új elrendezésekét agyait ki. Mindent a feje tetejére állított a lakásban, dc fészekrakó energiája lassacskán kimerült, és a nyörnyű dúlás véget crt. Még csak tiszta ágyneműt vett elő a fehérne­műtszehrényből, sajátkezüleg áthúzta a párná­kat és dunnákat, s e művelet közben világosan látszott rajta az ágy iránti bensőséges szeretete, amely orrcimpáinak érzéki remegésében jutott kifejezésre. Azután elküldte Svejket ebédért és borért. Mielőtt. Svejk visszatért volna, áttetsző pongyo­lát vett magára, ami rendkívül bájossá és csá­bítóvá tette. Ebédnél megivott egy üveg bort, elszívott egy csomó Memphisi, mialatt Svejh a konyhában kamiszkenyeret falatozott, egy pohár édes pá­linkába nuirtogatva. — Svejk — hallatszott a hálószobából — Svejk! Svejk kinyitotta az ajtót és meglátta az ifjú hölgyet, amint igéző tartásban fekszik a párná­kon. — Jöjjön közelebb! Svejk odalépett az ágyhoz, s a fiatal hölgy sajátos mosollyal végigmérte erőteljes alakját fs izmos combjait, - i Majd az ifjú hölgy félrehajtotta a könnyű pongyolái, amely mindent eltakart és rejtve tartott, s szigorúan így szólt: — Vegye le a bakancsát és a nadrágját. Mutassa . •.. S így történt, hogy Svejk, a derék katona, őszintén jelenthette a főhadnagynak, amikor ez hazajött a kaszárnyából: — óberlajtnant úrnak alázatosan jelentem, hogy teljesítettem a nagy­ságos asszony minden kívánságát, és becsüle­tesen kiszolgáltam, ahogy meg tetszett paran­csolni. — Köszönöm, Svejk — mondta a főhadnagy — és sok kívánsága volt a nagyságos asszony­nak? . — Volt vagy hat — felelte Svejk — most ol-1 szik, mint akit fejbe vertek, úgy kimerült az; úton. Mindent megcsináltam ncíii, amit csak ' kiolvastam a szeméből. V. Mialatt a Dunajec és a Raba menti erdőkre támaszkodó csapallöinbiih gránálesóben álltak, s a nagyhalibern ágyúk egész századokat mor­zsoltak jel cs szórtai: szét a Kárpátokban, mi­watt a láthatár minden hadszíntéren falvak és varosok lángjaitól vöröslött. Lukás főhadnagy és Svefk igen kellemetlen idillben élt a hölgy­gyei, aki megszökött a lérjetöl ós most a házi­asszonyt játszotta. Mikor a hölgy sétálni ment, Lukás főhadnagy haditanácsot ült Svejkkel, hogy miképpen sza­badulhatnának meg tőle. — 4 legfőbb lenne, óberlajtnant úr kérem — mondta Svejk ha a férje, amelyiktől meg­szökött és most keresi, mint ahogy mondani tetszett, hogy benne van abban a levélben, amit az óberlajtnant úrnak hoztam, megtudná, hegy hol van és érte jönne. Táviratot kell kül­deni neki, hogy a főhadnagy úrnál tartózkodik és itt átvehető. Vsenoryban volt tavaly így ilyen eset egy villában. De akkor a nö saját maga, küldte a táviratot nz urának, és az eljöt érte és mind a kettőjüket felpofozta. Azok mind a ketten civilek voltak, dc ez az úr egy tiszttel i.cin fog merni kikezdeni. Különben is, az óber­lajtnant úr egyáltalában nem bűnös, mert se il­lat se tetszett meghívni, és amikor az ashzony megszökött, a saját szakállára csinálta. Meg •tetszik látni, hogy egy ilyen távirat nagyon jó szolgálatol tesz. És ha le is esik egypár pofon.. _ . jftttoflúiy. . A nyuszi mama tegnap este megtöltötte a tarisznyáját, s amint beesteledett óvatosan előbújt a fészkéből, azután fürge ugrándozással sietett az erdei csapáson ki a me­zőre. A nagy puszta közepén megállt, letette a tömött ta­risznyáját. Megpihent. Senki nem járt a mezőn, néha-néha a korai tücsök neszezett, meg egy-egy madár röppent to­vább. A pirosszemű nyuszi, tarisznyájából előhúzta a fő­utcában lakó gyerekek nevé­vel teleírt papírost. Aztán jól kinyitotta a piros szemét, hogy jobban világítson — és olvasni kezdte; — Nagy Pistikének a hat szám alatt egy csomag tojás­cukor és két tábla csokoládé. A Sipos Zsuzsikának egy társasjáték, meg három piros tojás. A Radó Lacikának egy közepes termetű csokolá­dé-nyuszi, meg egy kis vesz­sző, hogy a mamája azzal fe­nekei je el, ha rosszul viselke­dik. Mert ez a Lacika bizony szófogadatlan gyerek hírében áll. — Nocsak, hát ez meg ho­gyan van — hőkölt a nyuszi mama. — A Szabó Péterkéröl nem tudok semmit, csak a ne­ve szerepel, de mit kap ez a Péterke? Tavaly már első osztályba járt, s olyan jó volt a félévi bizonyítványa, hogy vittem neki ajándékba egy szép redőnyös ceruzatartót is, meg a Defoenak a Robinson című mesekönyvét. Gondol­tam, hogy erre az esztendőre már olvas belőle. Ejnye-ejnye, hát hogyan feledkeztem meg a Péterkéröl. Hüj a fékomad­ta — kap észbe a gondatlan — hát a Szabó bácsi meg rendőrtiszt, majd még felír a szabálytalanságom miatt, mert megfeledkeztem az egy szem, fekete hajú, barna sze­rríű, dundi fiáról. így méltatlankodott a nyu­szi mama önmagában. Azután felvette a hátitarisznyát és el­indult a vára? felé. Óvatosan közeledett, csendesen csi­nálta a kis fészkeket szobák sarkában, elhelyezte az aján­dékokat és tovább surrant. Későre járt az idő, amikorra Szabó Péterkéékhez ért. A konyha ablakból világosság szűrődött az udvarra. Kíván­csian az ablak alá lépegetett, közben így elmélkedett: — Itt hagyok én egy piros tojást, elveszem a Sipos Zsu­zsiébői, Ide teszem a nyitott ablakba, hadd örüljön a Pé­terke, együtt a többivel. így igaz. Ajándék hagyása nél­kül el nem megyek innét, mert megszakad a nyúlszívem, hiszen igazságtalanul okoznék fájdalmat: 48 órán belül kifogástalan RADIOJAVITAS a Vtllamoslparl KTSZ-nél, Széchenyi tér 8. Telefon: 40-07. RÁDIÓK javítása 48 órán be­lül. Hívásra házhoz megyek. Április 4 útja 18. Zsebilt Pál Szeretett jó édesanyánk ö. KISS JANOSNE I 19-én elhünyt. Temetése 23­án délután fél 3-kor az al­sóvárosi temetőben. Fájdalomtól megtört sziv-| vei tudatjuk, hogy szerétéit | férj, apa és nagyapa ld. VARY MIKLÓS lakatosmester ti.i éves korában f. lió 20-án I elhunyt. Búcsúztatása 23-án ] délután fél 3 órakor a bel­városi temető ravatalozó) á-1 ból. Gyászoló család I — De hallga csak, kik be­szélgetnek a konyhában? Mi­féle dolgot, milyen értelmet­lenséget mondogatnak itten, — s a nyuszi kihegyezett fül­lel lapul a nyitott ablak alatt. — Kis unokám, mennyit szenvedtél, vergődtél... A beszéd hirtelen abba ma­radt. Nehéz, mélyről jövő só­haj szakadt' ki valakiből, csendes, fájdalmas zokogás szűrődött ki a nyitott ablakon. A nyuszi felkapaszkodott, az alsó párkányon megvetette a hátsó lábát és benézett a konyhába. A bútorzat isme­rős volt, csak a fal van ösz­szerongálva, mintha sok apró kavicsok verték volna a le a festéket. Egy idős fehérhajú néni a konyha asztalra borul­va sír. Mellette deres bajuszú bácsi áll és vigasztalja. — Mi lehet ez — évődött a nyuszi és várt. — Szegény kis unokám ... drága jó fiam, miért kellett negtek meghalni. Hiszen még alig éltetek. Kedves gyerme­keim — betűzte könnyek kö­zött a néni. — Na ne sírjál. Ezen már úgy sem tudunk segíteni. A szív fájdalmát nem enyhíti a meddő emlékezés. Ellensé­geink barbárok; hiszen tudod te ezt ezerkilencszáztizen­kilencből. — Ilyen rettenetes pusztí­tást ... drága kedveseim . -.. oh Istenem, Istenem ... — De az a pici, hét eszten­dős csöppség mit vétett? Arra még azt se monhatták, hogy politikai ellenfél. — Csillapodj, csillapodj fiam, újra előfog az idegro­ham. Ne kínozd magad. Na igyál egy pohár vizet. Nyu­godj még. A nyuszi reszketve állt az ablak alatt. Nem érti mi tör­ténhetett Péterkével, de va­lami borzasztó, kegyetlen sze­rencsétlenségre gyanít Mert az állatok világában vannak ragadozó vadállatok, akiktől óvakodni kell. Hát az emberek között is léteznek ilyenek? Hiszen azok látszat­ra egyformái:, két lábon jár nak — fejük is szívük is van, ők az élet koronái. Mi' módon lehet megkülönböztetni a két lábon járó vadállatokat a va­lóságos embertől? A nyuszi erre a kérdésre nem tudott magának válaszolni, s köz­ben beszéd hallatszott a kany­hából: — Elvesztettem az unoká­mat, a fiamat és a menyemet. Rettenetesen fáj ez a csapás. De megkeresem és megbünte­tem a bűnösöket — mon­dotta csendes hangon saját fogadalmát az ősz öregember, a megtört nagyapa. Ezt a beszédet a nyuszi már nem értette meg. Csak azt tudta bizonyosan, hogy a kis Péterkét gonosz emberek öl­ték meg, s itt már nem kell a piros tojás. A nagymama, meg a nagyapa nem örülne a gyerekajándéknak. Felöltötte tarisznyáját a jó nyuszi mama, szomorúan, bá­natosan ment tovább ajándé­kozó útján. Hiszen Péter­kéék lakásának abalaka alatt Ízelítőt kapott a kultúrembe­rek világóból és újból csak azt gondolhatta, hogy az erdei és mezei világ vadai — kivé­ve a közismert ragadozókat — szelídebbek, jobbak, mint az emberek. Űtközben elmélkedését to­vább gombolyította és elkép­zelte, hogy majd vasárnap reggel az ágyból előbújó kó­cos, buksi gyerekek a nyuszi fészkek után kutatnak és a kis Szabó Péterke szüleivel együtt, az egyhangú csendes­ségben morzsolgatja a halot­tak közömbös óráit, éveit. Űgylátszik ebbe a nyusziba több bölcsesség, emberiesség szorult, mint „októberünk for„ radalmóraiba". Azt nem lehet pontosan tudni hogyan történt, de a su­gárúti temető egyik utcájá­nak járókelői a kis sír fej fá­ja nak tetején piros tojást lát­tak. Alatta egy cédula, amire rá volt írva: „Szabó Péter­kének". Ki tette oda, ki nem, talán a nj-uszl mama. vagy in­kább a kis Péterke játszótársa ajándékozta meg a magáéból a kis cimborát, rpert nem tud­ja még, hogy Szabó Péterké­nek többé nem kell, a húsvéti tojás. Siklós János Kormányrendelet a „munkás-paraszt hatalomért" emlékérem alapításáról A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az el­lenforradalom.leverésében, az ország rendjének megszilár­dításában kifejtett tevékenység elismerésére „munkás-pa­raszt hatatomért" emlékérem alapítását határozta el. Az emlékérem alapszabályát a kormány állapítja meg, az emlékérmet a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány adományozza. A „munkás-paraszt hatalomért" emlékérem a Magyar Népköztársaság kitüntetései rangsorában a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa által adományozott kitüntetések után elsőként következik. 4 ~ Földjét szorgalmasan művelte. Mindenre gondolt, csak éppen a jégbiz­tosításra nem. Egy napon sötét vi­harfelhők gyülekez­tek, éa a lezúduló jég néhány perc alatt elpusztította egész évi munkájá­nak gyümölcsét. Előrelátó gazda nem hagyja termését jégbiztosítás nélkül! itt levágandó! Gyakorlattal rendelkező GYÁRTÁSTERVEZŐ TECHNIKUST keresünk azonnali belé­pésre műbútorasztalos szakmában. Jelentkezés: ALFÖLDI BÚTORGYÁR, Szeged, Cserzy Mihály utca 11. Töltse ki és küldje be ezt a szelvényt az Állami Biztosítónak. Szándékomban van jégbiztosítást kötni. Kérem, hogy bővebb, költségmentes tájékoztatás végett — 10 napon belül keressenek fel* Pontos lakcím; A szelvény beküldése nem jár semmiféle kötelezettséggel: ' FORDÍTS; v

Next

/
Thumbnails
Contents