Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-20 / 92. szám

A parasztság jövője Leriin műveiben A SZOVJET PARASZTSÁG a szocialista forradalom óta legnagyobb jótevőjeként tiszteli Lenint. Van oka rá. Lenin mutatta meg elsőnek a leghatározottabban s legkövetkezetesebben, hogy milyen útra kell lépnie a parasztságnak, ha biztos akar lenni jövőjében. A marxizmus ellenségei — erről az utóbbi hónar>okban bőségesen szerezhettünk tapasztalatot — szívesen hivatkoznak arra, hogy a kommunisták kiagyalnak holmi elméleteket, s azután ehhez mereven ragaszkodva igyekeznek megszabni az emberek életét. Aki valamennyire is ismeri a leninizmust, jól tudja, hogy ea rágalom. Lenin minden műve, beszéde vagy cikke eleven cáfolata ennek. íme például egy megállapítás: „Nálunk, ahol az államhatalom a munkásság kezében van, ahol minden termelési eszköz ennek az államhatalomnak birtokában van, nálunk valóban csak az a feladat maradt hátra, hogy szövetkezetekbe tömörítsük a lakosságot". Gyakorlati útmutatás, elméleti meggondolás alapján. Csakhogy ez az elméleti meggondolás a gyakorlati élet jelenségeinek vizsgálatából ered. Nem „kiagyalt" intézményeket próbál az emberekre erőszakolni, hanem olyanokat, amelyek ismertek, beváltak. Szövetkezetek a kapitalizmusban is voltak. Bennük emberek bizonyos csoportja szerveződött valamilyen közös cél elérésére. Van egy vonásuk, amely utal a fejlődés szocialista irányára, amely alkalmassá teszi a szövetkezeteket az új, szocialista gazdasági rendbe való beilleszkedésre; a kollektivitás. „A mi fennálló rendünkben — mutat rá Lenin — a szövetkezeti vállalatok, mint kollektív vállalatok különböznek a magánkapitalista vállalatoktól, de nem különböznek a szocialista vállalatoktól, ha olyan földön alakultak, olyan termelési eszközökkel dolgoznak, amelyek az állam, vagyis a munkásosztály tulajdonában vannak". DE MIÉRT VAN SZÜKSÉG a szövetkezetekre? Miért fontos a proletárdiktatúra számára, hogy a parasztság szövetkezetekbe tömörüljön? Lenin világos választ ad erre: a proletárdiktatúra gazdasági alapjait olyan szilárddá kell tenni, hogy jobb legyen a tőkés államokénál, márpedig a szétforgácsolt kisparaszti gazdaságok erre a szerepre alkalmatlanok; nagyüzemekre van szükség. „ .;. olyan mértékben, ahogyan a proletárhatalom nemcsak a városban, hanem a falun is megszilárdul, feltétlenül rendszeresen arra kell törekedni, hogy az ebben az osztályban meglévő és értékes tapasztalattal rendelkező erőket felhasználják (a legmegbízhatóbb kommunista munkások külön ellenőrzése alatt) a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság megteremtésére". A gyakorlati életben talált fejlesztésre alkalmas jelenség: a paraszti szövetkezés ilyen felismerések alapján válik Lenin műveiben programmá és a proletárdiktatúra által feltétlenül megoldandó feladattá. „Feltétlenül" — hangsúlyozza Lenin, mivel valóban a proletárdiktatúrának létérdeke, hogy szövetségesét, a parasztságot bevonja a szocializmus megvalósításának munkájába. De ez a hangsúlyozás korántsem jelenti azt, hogy a szövetkezetesítés, a termelőik szövetkezetekbe szervezése a parasztság ellenére valósítandó meg. „Itt erőszakot alkalmazni — mondja Lenin — annyit jelent, mint az egész ügyet tönkretenni. Itt hosszas nevelőmunkára van szükség. A parasztnak, aki nemcsak nálunk, de az egész világon gyakorlati és reális ember, konkrét példákat kell szolgáltatnunk annak bizonyságául, hogy a „kommunia" mindennél jobb". „A feladat ittnem a középparaszt kisajátítása, hanem az, hogy számításba vegyük a paraszt különleges életfeltételeit, hogy megtanuljuk a paraszttól, hogyan kell áttérni egy jobb rendszerre és ne merészeljünk neki parancsokat osztogatni!" NEMCSAK ARRÖL nincs szót tehát, hogy a kommunisták valamilyen „kiagyalt" szervezeteket erőszakoljanak a parasztságra, hanem egyenesen arról van szó, hogy a kommunisták, akiknek vezetniük kell a népet a szocializmus építése során, tanuljanak a paraszttól! Ma is, a mi számunkra is nagyon megszívlelendő ez az útmutatás. Ismerjük a korábbi éveknek a dolgozó parasztokkal szemben elkövetet hibáit, s azt kell mondanunk, hogy nem követtünk volna el annyi hibát, nem történt volna annyi önkényeskedés, ha nem feledkezünk meg Lenin szavairól. Ma újra előtérbe kerülnek nálunk a parasztpolitika problémái, sokhelyütt újra kell teremtenünk az ellenforradalom által megzilált szövetkezeteket. Okuljunk Leriin tanításain, amelyek igazát saját tapasztalataink is bizonyítják. Ne kövessük el még egyszer ugyanazokat a hibákat, s hogy valóban nem kövessük el, ne szégyelljünk segítségért fordulni Leninhez, aki műveiben elénk tárja nemcsak a jövőt, amely felé indultunk, hanem a jövő felé vezető út buktatóit, kátyúit is, hogy könnyebben kikerülhessük azokat. Q KÉPEK - ARCOK N L Változó világ Január közepetáján történhetett. Olyan délutánon, amikor már érezni leheteti halovány üzenetét a messziről bontakozó tavasznak, s még a bérházunk homálykodó lépcsőházába íj betolakodott a napsugár. Amint a csengetésre ajtót nyitottam. Itözépkorá nőt pil- i lantoltam még a folyosóra csapódó sugárcsóvában. Repdeső i pillájú, ideges szemmel nézett rám, úgy kérdezte meg: én ] vagyok-e az, akit keres. En voltam . . . Bár igen valószínűnek látszott, hogy saját kéziratával 1 1 szeretne szerezni nékem „üdítő" félórákat — ahogyan azt [ gyakran teszik az ilyen középkorú, félszeg, papírlapokat l gyűrögető asszonyok, — mégis beinvitáltam. Az óvakodó 1 pillantásába ugyanis belevegyült valami egyéb is, amit mi, ] emberlelkekben kurkászó ceruzakoptntók hamar észreve- 1 sziink. Nemcsak félénkség sütött a szeméből, hanem emberség is. Merev tartása azonban odabent sem akart termeszelessé oldódni. Azért nem, mert vendégeim voltak. Szemlesütve, halk szóval mutatkozott be nekik. — Tessék - mulattam két székünk közül az egyikre, — miben lehetek a segítségére:' Lassan, tétován ereszkedett a székbe, s bizahruulanul pillogott vendégeim felé. Előttük sehogyan sem akarta elárulni, miért jött, — inkább kihívott az előszobába, s fülemhez jó közel hajolva súgta: — A pártitól vagyok. Rendezvényre hívott... A napokban ismét felkeresett. Határozott mozdulattal csengetett, bátran nézett a szemem közé, és hangosan mondta: — A párttól vagyok. Jöjjön el, lyünkre. Szemében nyoma sincs a tétova gikus gesztusokkal kíséri szavait, aminX az életerői beszel, t mikor elbúcsúzunk, keményen ráz kezet. Nagyot változott ez az asszony. Attól tán, hogy odaxint, a világban is sokminden megváltozóit. Hisz most már nemcsak üzenget, hanem csakugyan m is van a kikelet, s az én látogatóm emelt fővel és fiatalosan lépked a tavaszi fénycsóvában. m ikon « elvtárs, az ünnepétartózkodásnak. EnerSIKLÓS JÁNOS: A MI IGAZSÁGUNKRÓL t a u e T

alán a legnehezebb dolgok egyike az igazmondás. Természetesen nem mindenhol nehéz az igazmondás. Az emberi igazságon alapuló társadalomban az igazság természetes, szükségszerű. Az igazságról azonban nem lehet általában beszélni, Az igazság konkrét fogalom. Például a burzsoázia Igazságosnak tartja, hogy a magántulajdon alapján milliárdos vagyont halmozzon fel, s a dolgozó rétegeket kirekessze az élet elemi szükségleteinek a megszerzéséből. Mi ezt a legteljesebb igazságtalanságnak tartjuk. Az Egyesült Államok vezetői a szocialista tábort körül „bástyázzák" támadó jellegű stratégiai támaszpontokkal, — az „ő igazságuk" nevében. Mi ezt igazságtalannak, sőt kalandorságnak tartjuk. Ebből a két példából világosan érzékelhető; más az igazsága a nemzetközi burzsoáziának és más az igazsága a nemzetközi proletármozgalomnak. A világimperializmus a magántulajdon fenntartásán és ezzel összefüggésben az emberiség százmillióinak kizsákmányolásán alapuló „igazságot" ismeri el. A marxizmus—leninizmus filozófiájának ismeretében a nemzetközi kommunistamozgalom a magántulajdon és ezzel egyidejűleg a kizsákmányolás megszüntetésének a valóságos igazságát és jogosságát ismeri el. Tehát a „két igazság" egymástól annyira idegen, mint a tűztől a víz. •z a két fajta „igazság" hazánkban ma is eleven ható erő. A műit évi októberi ellenforradalom a burzsoá igazságot akarta érvényre juttatni, következésképpen a magántulajdont a kizsákmányolással egybekötve. Az ellenforradalom leverésével azonban nem szűnt meg mint szellemi ható erő a burzsoá tendencia, mint ahogyan október előtt is létezett és dogmatikus ideológiai tevékenységünk és egyéb hibáink folytán erőteljesen tért hódított. Nem elvontan, misztifikált fogalomként él a burzsoá nézet, hanem egyazon gondolkodásban hat a kommunista igazság és a burzsoá „igazság" is, A két tendencia egvmásközötti harca az emberek fejében megy végbe. A mi generációnk nem mentes a burzsoá táfsadalom ..igazságérzetétől", erkölcsétől, etikájától, mert ez a generáció kenyere javát a tőkés társadalomban ette, sőt a munkásokból lett vezetők, funkcionáriusok a közélet együttesében összekerültek emberek tíz- és százezreivel, akik évtizedeket dolgoztak vezető értelmiségi posztokon a burzsoá társadalomban. Természetes, hogy ezeknek az embereknek a múltból hozott ideológiai hatásuk nem múlt el nyomtalanul a volt munkásokból lett vezetők körében sem. (Ez mindenekelőtt a fővárosban bizonyult igaznak október 23-a után.) Megfordítva is áll a kérdés — sokkal fokozottabb mértékben — a marxizmus igazságának megismerése nem múlt el nyomtalanul a burzsoá rendszerben évtizedeket eltötött értelmiség gondolkodásmódiában sem. A naoi élet praktikáiéban ez a kettősség lépten-nyomon kifejezésre jut. réldául: a „Hunearotex" fővárosi kereskedelmi vállalat „kommunista" igazgatója elfogadja a marxizmus igazságalt, de azért megengedhetőnek tartja, hogy Galyatetőre menjen üdülni és „megszerezzen" még három beutalót a bridge-parti tagjai részére. Most ott folyik a bridge-parti. Ki adta a beutalót? Egy hasonszőrű ember — aki a kommunista etikával összeegyeztethetőnek tartja ezt a kéz-kezet mos, tipikus burzsoá-kispolgári felfogást. Egy másik példa: a szegedi Lantos, Mölnár, Gáti-féle orvosok tele torokkal hirdették, hogy ők a marxizmus igazságát minden vonatkozásban elfogadják, s az első adandó alkalommal éltek a lehetőséggel, hogy a burzsoá igazságokat tartsák magukra nézve elsődlegesnek. Másként szólva: soha nem voltak őszinte hívei a marxizmusnak, annak ellenére sem, hogy igen előkelő társadalmi pozíciójukat éppen ennek köszönhették. A

megtévesztés, a hazudozás a burzsoá társadalom természetes, szükségszerű vonása. E társadalom legfőbb erkölcsi törvénye: ki kit tud jobban becsapni — az boldogul. Azért óvakodunk mi anynyira a pozíció vadász karrieristáktól, mert azok ravasz módon a saját előnyüket keresik nálunk, és burzsoá nézetüket igyekeznek ügyesen letakarni a marxizmus fátylával. Az élet adta példákból és jelenségekből az Ls következik, hogy nem egyértelmű dolog az, ha valaki nagy elvi kérdésekben a marxizmus igazsága mellett szól, de tetteikből csöpög a burzsoá-kispolgári szemlélet. Az embereket nem szavaik szerint, hanem cselekedeteik alapján kell megítélni. Ezt a régi megállapítást sokan elhanyagolják és ezért „lőnek bakot" egy-egy ember megítélésénél. Nem elég az, ha valakit meggyőződéses marxistának ismerünk — de ezenközben úgy rárakódott a ..burzsoá etika", hogy ki se látszik belőle. A pozíció harcban élenjáró, az intrikus. a hazudozó — mást mond a másiknak a háta mögött, mint a szemében — a közönséges szervilista (az emberi jellem leghitványabb vonása), a cinikus — bármilyen társadalmi poszton működjék is és bármily marxistának vallja magát, de önmagában hordja, vagy már ..megszerezte" a burzsoá morál napi kellékeit. Ezek a „kellékek" pedig a munkásosztály előtt igen undorítóan hatnak, mert a munkásosztály helyzeténél és életfeltételeinél fogva a legkevésbé szedte össze a burzsoámo-"' "api kellékeit". T

—mészetesen nincsenek abszolút mértékek. Aki azt hiszi, hogy abszolút mérce állítható egyedek megítéléseinél, az nem ismeri az életet. De tizenkét esztendő óta egészséges törekvés folyik a burzsoá-morál leküzdésére. S e küzdelemben a marxista igazság, a kommunista morál diadala, vereségeink ellenére is elvitathatatlan. Különösen értelmiségi körökben megkülönböztetett jelentőségű szubjektív megevőződés. Ezt a törekvést mind fokozottabb mértékben elő kell segíteniök mindazoknak. akik világosan látják, hogy a kvalifikált értelmiségünk zöme velünk egyel ért és egyet is évfett a nagy elvi igazságokban. S az értelmiség legjobb elemeinek a helye ma is a mi igazságunk oldalán van. De teljes egészében, — szellemileg és pszichikaüag — a marxizmus-leninizmus platformján! Mi nem lépünk el egy jottányit sem, senki kedvéért, saját igazságunktól, — attól az igazságtól, amely magában foglalja a burzsoá-morállal, etikával, életszemlélettel ellentétes — proletár Igazságot. Az MSZMP nemcsak attól a lerakódott egészségtelen ballaszttól tisztult meg —, amely közel milliós taglétszámban kulminált — hanem a soraiba 6ajnos nagymértékben behatolt burzsoá kispolgári szellemi tehertől is. A taglétszám növelése tehát nem eredményezheti a mi igazságunkkal ellentétes tendenciák sokasodását a párton belül, mert ha ez ismét így történne — akkor a párton belüli szükségszerű ellentétek egészségtelen ellentétekké válnának. elfajulnának, különösen kritikus helyietekben. Az MSZMP ország-világ előtt állithatja: a mi igazságunk az egyetlen, valóságos, az emberiség életét jobbá, tisztességesebbé formáló igazság. Ez az igazság legyőzhetetlen, mert olyan roppant vonzóerejii, amellyel szemben hatástalan minden burzsoá mesterkedés. Miért lehet ezt ilyen határozottan állítani? Azért, mert mi őszintén és nyíltan beszélünk, mindenkivel. Felfogásunk, hogy a szocializmus az egyetlen társadalmi formáció, amely képes az embert emberré tenni, — s ezt a felfogásunkat érvekkel, tényekkel, politikai, gazdasági eredményeikkel bizonyítjuk be. Az élet valóságas tényeit megérti mindeníkii, s a pán tnak ad igazat, ha ma még nem, majd holnap. Természetesen az előttünk álló és megoldásra váró nehéz gazdasági kérdésekről is nyíltan beszélünk, nincs okunk arra, hogy ne így tegyünk. S ha ezek a bajok visszarettentenek embereket, majd a bajok megoldása után újra belátják — a mi igazságunk szilárd, megmásíthatatlan. V

annak és még sokáig lesznek olyanok, akik nem ismerik el, sőt gyűlölik a mi igazsagunkat. Emiatt nem fáj a fejünk. Érthető, hogy az anyagi javak mérhetetlen tengeréből és burzsoá »igazságaik«-ból kivetett és közöttünk lődörgő emberek szimpátiájától távol tartjuk magunkat. Arról pedig gondoskodtunk máris, hogy ők is távol maradjanak tőlünk, — ne jöjjenek még egyszer október 23-i közelségbe. A kommunistáknak nem nehéz — sőt éltető erő az őszinte beszéd, igazmondás. A mi igazságunk — minden szimplifikálás nélkül — világos és tiszta, mint a napfény. Még egyszer nem történik meg, hogy szópítsükékítsük az élet valóságát, eltérően az igazságtól. De tizenkét esztendőn keresztül — hibáink és bajaink ellenére is — olyan eredményeket tudunk megmutatni, amelyeket éppen az igazság nevében senkinek sincs jógáiban lehazudni. Ezek az eredmények az egész nemzet javára, a jövőben az eddiginél erőteljesebben szaporodnak, bizonyságul, hogy a kommunisták igazsága, boldogulásunk egyetlen célravezető útja. RÖVIDEN FELHŐS IDÖ. SOKFELE ESÖ Izland szigete és a norvég partok között található ciklon roncsai továbbra is enyhe levegőt szállítanak Európa fölé. Emiatt a szárazföldünk nyugati és középső vidékein változékony az idő. Várhaló időjárás szombaton estig: felhős idő, sokfelé esö. Mérsékelt, majd megélénkülő délnyugatinyugati szél. A talajmenti fagyok megszűnnek. A nappali hőmérsékletben nem lesz lényeges változás, várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 11—14 fok között. 1957. április 20, szombat MOZI Szabadság: Háromnegyed 0 és 8 órakor: Graciella. — Argentin film (április 24-ig). Vörös Csillag: Háromnegyed 6 és 8 órakor: Véres út. — Jugoszláv—norvég film (április 24ig). Fáklya: Háromnegyed 6 és 8 órakor: Egy szép lány férjet keres. — olasz film. (Csak 16 éven felülieknek!) (április 31-ig). POSTÁS MOZI 20-án 6 órai kezdettel: Othelló című szovjet film. töt 19.45-ig, keddtől szombatig 10-től 19.45-ig és vasárnap »-töl 12.45-ig. A Juhász Gyula Művelődési Otthon könyvtára péntek kivételével mindennap délután 1-től 6 óráig kölcsönöz. ÁLLATORVOSI INSPEKCIOS SZOLGALAT Szeged város területéa Április 20-tól 27-ig este 6-tól reggel 6 óráig (vasárnap nappal is) elsősegély és nehézellés esetére Inspekcios dr. Rosti Ince állami állatorvos. Lakása: Gogol u. 6. Telefon: 36-48. Az állalorvos kiszállításáról a hivó fél köteles gondoskodni. — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1957. április 21-én, vasárnap este 8 órától reggelig tartó „Húsvéti" táncmulatságot rendez a Szakszervezeti székházban. A jó hírű RITMUS tánczenekar játszik. Mindenkit szeretettel meghív a rendezőség. x Húsvéti bál az Építők Művelődési Otthonában f. hó 21-én este 7 órai kezdettel hajnali 4-ig. Kitűnő zene. Büfé. Ruhatár. x Nagy húsvéti mesedélelött az Építők Művelődési Otthonában f. hó ?l-én de. 10 órai kezdettel. Műsoron a legújabb és legszebb mesefilmek. x Kalandozások s zenetörténetben. A Rókusi Altalanos iskola tanulólnak vendégszereplése az Épilők Művelődési Otthonában 21-én, húsvét vasárnap délután 5 órai kezdettel. ÉPITÖK MŰVELŐDÉSI Nagyszabású húsvéti virágbálat OTTHONA rendez f. hó 21-én, húsvét va.„ , , A sárnap délután 5-12-ig a Móra (Kossuth Lajos sgt. 52.) Ferenc Művelődési Otthon kulSzibériai rapszódia. Egy éne- tűnr^etősége (Munkácsy u. 6.. kesnő és egy zongoraművész Felsöváros). Kitűnő, újjászervekalandjai. Kísérőműsor: Vak- zft modern zenekar. Programlárma. Előadások kezdete 3. 5 ,esz a kedvIPS kotil)?" holpís 7 órakor válasz, viragtanc. fakanalas. láncverseny és egyéb kedves szóNEMZETI SZÍNHÁZ rakozás. Minden dolgozó és diák fiatalságot szeretettel vár a renEsté 7 órakor: Díszelőadás. — dezőség. Meghívottaknak. x A Textil)parl Technlllum MUZEUM nappali tagozatán fonó- és szövóosztály nyílik, amelyre az álFehértó élővilága. Móra Ferenc lalános iskolát legalább közepes emlékkiállítás. Szeged környéki eredménnyel elvégzett, s 18 eletviselet száz éve. Szeged és a évét még be nem töltött, gépek ! magyar irodalom 1848 — nap- 'ránt érdeklődő, főleg fiók Jciainkig (Roosezvelt tér), Európai bnikezhetnek. Jelentko/ő ivet festészet a XVIII. században, mindenki az altalános Iskoláján A magyar festészet utolsó száz- keresztül adhatta be. A dolgozók ötven éve. Szeged képzőművé- f*1 tagozatán fonó. szövő és ruszete. (Múzeumi Képtár. Hor- ™»za« °«tály nyílik elegendő váth Mihály u. 5.). Nyitva hétfő Jelentkező esetén. Jelenlkezheikivételével mindennap de. 10- «>* • « brtöltött dolgozók, akiknek a szakmában 2 évi gyakorlatuk van. s az általános Iskola VIII. osztályát elvégezték. Jelentkezés a dolgozók esti tagozatra málus l-ig a Textil Technikum irodájában. — Elragadták a szekérbe fogé' lovak a Klssorl határszakaeste 18 óráig. KÖNYVTARAK Somogj'i Könyvtár Könyvkölcsönzés: Hétköznapokon 12—17.30 óráig. Olvasóterem nyitva hétközna- sr.on Spányof"íiéla hatXrőrt" A pokon 11—19 óráig. megvadult lovak kocsistól. hajIfjúsági Könyvtár (Dózsa Gy. '•'.gtól átrohantak jugoszláv teu. 18/a) kölcsönzési rendje: Hét- rtiletre. A vad rohanás követfön, kedden. csütörtökön és kertében Soanyol Béla határőr pénteken 14—17 óráig, szerdán a '°vak közé zuhant. A fiatal és szombaton 11—15 óráig. határőrt fejsérüléssel és vállzú. ..... .. ... , zódással a Sebészeti Klinikára A fiókkönyvtárak a szokott szántották helyen és időben folytatják köl- „ _ , ... csönzési munkájukat. * 8ops,rh elhűnyt. To„.„ „ metese ma délelőtt 11 orakor a Olvasóterem: Hétköznapon- belvárosi temetőben. A gyászoló ként 11—19 óráig. Központi köl- család. 6i6i "Sönzés hétközit- '.ként 11—17 óráig. ~ Rakodás közben 30 mázsás . _„ A iivegrakomány zuhant Komláti Egyetemi Könyvtár Sándor. Szekeres utca 3 szám Kölcsönzés: Hétfőn 14 órától alaTLÍ8-pZau^arone\dtírfí' .7 45 óráig, keddtől péntekig 12 fet comb- L cJipözúzódásstí a óíá S 12 45 » SZOmbat0n 10 /I. sz Korbáz^SseU^'osz.laOlvasóTerem nyitva hétfőn 14- mentők ™°"aka