Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-20 / 92. szám

1 felemelkedés negyedéve után « húsvéti nyitvatartási rend Ezekben a napokban a népgazdasági több ezer válla­latnál szorgalmasan dolgoz­nak az első negyedév gazda­sági eredményeinek megálla­pításán. A számadás készí­tése közben van idő és alka­lom elgondolkodni az első ne­gyedév eseményein, annál is inkább, mert az eseményeit következményei nagyon is megláthatók az eredmények­ben. B tervszámait ..'ránvtüie" Mindenekelőtt megállapít­ható, hogy az első negyedév feltétlenül a felemelkedés ne­gyedéve volt, s ezt a tényt nem szabad kizárólag csak a szénbányászat eredményein lemérni, mert túl ezen a döntő eredményen, szerte az országban ezer és ezer válla­lat lendült bele a munkába. Természetesen minden kez­det nehéz, és így az első ne­gyedév is magán viseli a kez­deti nehézség bélyegeit. Az eredmények vizsgálata közben egyik legszembetű­nőbb jelenség, hogy a válla­latok általában nem rendel­keznek megfelelő tervszá­mokkal. Nem azt jelenti ez, hogy feladtuk a tervgazdál­kodás alapelveit, de azt min­denesetre jelzi, hogy a nép­gazdaság irányító szervei nagymértékben lemaradtak az események mögött, s fity­mált "has-számok* is hiá­nyoztak. Nagymértékben en­nek következménye az első negyedévben sok tekintetben tapasztalható spontaenitás. Mindezek alapján, az össz­benyomás valahogy úgy fest, mintha egy hajó a nyílt ten­geren helyes irányban halad, azonban műszerek nélkül, s így a kisebb-nagyobb kilen­gések kihatásait felmérni rendkívül nehéz. Ebből ál­landó aggodalom támad az elérendő cél érdekében, flr aniantaVaréltosság Túl a szervezési kérdése­ken, melyeken remélhetően mihamarabb úrrá leszünk, sok tekintetben házon belüli bajokat is találunk. Ezek kö­zül is legnagyobb jelentőségű az anyagpazarlás. Erről szá­mos lapban szó esett már, hogy az utóbbi időben mér­téktelen anyagpazarlás ta­pasztalható a gazdálkodás­ban. Ez általános megállapí­tás alól bizonyára kevés he­lyi vállalatunk kivétel. Ez a helyzet az Űjszegedi Kender­nél is, ahol az anyaggal való takarékoskodás az utóbbi .hó­napokban kissé alábbha­gyott, pedig ha az elvtársak körültekintőbben gazdálkod­nak, csupán az anyagköltség vonalán mutatkozó 0,6 száza­lékos lemaradást könnyedén behozhatták volna, s ezzel az első negyedévi önköltségi tervet nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesíthették volna. Az anyagtakarékosság azonban nemcsak a tervtel­jesítés szempontjából érde­kes. Sokkal nagyobb érdeklő­désre tarthat számot ezen problémakör a nyereségré­szesedés, tehát az egyéni ér­dekeltség szempontjából. Sokszor emlegetett dolog, hogy a magyar ipar, s ezen belül a könnyűipar, viszony­lag anyagigényes. Ez termé­szetesen döntő problémája a nyereségrészesedésnek is, mert terven felüli nyereséget elsősorban anyagtakarékos­sággal lehet elérni, mivel en­nek a nagyságrendje messze felülhaladja az összes többi költségtényezőket; Az esetek többségében egy százalékos anyagmegtakarí­tás többet ér, mintha 5, vagy 10 százalékkal emeljük a munka intenzitását, illetve a gépek hatásfokát. Ez utóbbi esetnek egyébként is határt szab a korábbi évek kelle­metlen tapasztalata, amikor ilyen eszközökkel akartak eredményeket elérni. Minde­nekelőtt le kell tehát szö­gezni, hogy a gazdasági fel­emelkedés egyik alapvető feltétele; mennyiben tudjuk az anyaggal való takarékos­kodást a legszélesebb mun­kásrétegek tudatába átvinni, ezzel mintegy konkretizálva a közvetlen anyagi érdekeltsé­get. • Bérköltségé Attól függetlenül, hogy a termelékenység további eme­lésében a legnagyobb szere­pet az anyaggal való takaré­koskodásnak kell szánni, nem lehet figyelmen kívül hagyni a bérköltségek terén mutat­kozó lazaságokat sem. Bár ezen költségek korántsem érik el azt a volument, mint az anyagköltségek, mégis szá­mottevőek, de a kérdéssel való foglalkozás előfeltétele, hogy az életszínvonal eme igen fontos tényezőjével megfelelő körültekintéssel, a demagógia teljes kizárásával foglalkozzunk. A legdöntőbb feladat, érvényt szerezni a szakminisztériumok azon utasításának, amely megálla­pítja a béremelés mértékét. Sok helyen népszerűség-haj­hászásból a megadott keret­számok fölé emelték a kere­seteket, s ezzel tulajdonkép­pen veszélyeztetik az egész béremelési intézkedés ko­molyságát. Az így mestersé­gesen okozott béi-feszültségek következtében nagyarányú munkásvándorlás volt tapasz­talható, s amellett rendkívül népszerűtlen dolog az irreáli­san megállapított béreket "visszacsinálni*. • forgóalap fcérdés rendezése Még egy problémát kell szóvá tenni az első negyedév értékelésével kapcsolatban. Tudott dolog, hogy a múlt év negyedik negyedévi veszte­ségeit az állam a vállalatok­nak nem térítette meg, ha­nem üzemviteli hitelt folyó­sított a Magyar Nemzeti Bank. A gazdálkodást rend­kívüli mértékben zavarja, hogy ezen nagyösszegű üzem­viteli hitel után a Magyar Nemzeti Bank éppúgy felszá­molja a 3 százalékos kama­tot, mint bál-mely más hitel után, függetlenül attól, hogy ezen üzemviteli hitelek egy­általában nem a vállalati gazdálkodás következménye­képpen keletkeztek. Ugyan­csak saját vállalati tapaszta­latból kell megállapítanom, hogy ez majdnem százezer forint többletköltséget oko­zott. Helyes lenne, ha mielőbb rendeződne a forgóalap kér­dése, akár úgy, mint a ko­rábbi évek/ben, hogy a forgó­alapot kamatmentesen kapta a vállalat az államtól, akár úgy, hogy esetleg ezért ka­matot kellett fizetnie. Az elmondottak ellenére is, mivel számos pozitív vonás­ról nem emlékeztem meg, bi­zakodóan ítélem meg a máso­dik negyedévi munkát, nem­csak azért, mert ebben a ne­gyedévben már a "harc* mö­göttünk van és a követke­zőkben már a finomítás á feladatunk, hanem azért is, mert az április 1-től életbe lépett nyereségrészesedési rendszer alapot ad a meglevő hibák gyors felszámolásához. Marosi János, az Űjszegedi Kender­Lenszövő Vállalat főkönyvelője A kétműszakos élelmiszerárudák szombaton este 21 óráig árusítanak Három Illatszerbolt hátfán délelőtt nyitva lesz 8zombaton adják ki a vasárnapi jegyes tejet — A Marx téren ás Szent István téren vasárnap szabad tejet árulnak Két újdonság a színházból Uf magyar operett bemutatására és Golríoni-vígjátéH magyarországi ősbemutatójára készülnik A Szegedi Nemzeti Színház­ban új magyar, háromfelvo­násos operett próbái kezdőd­tek meg. Az operettet Baróti Géza írta, zenéjét pedig Eise­mann Mihály szerezte, akinek a felszabadulás óta ez az első operettje. A „Bástya sétány" címmel bemutatásra kerülő darab budapesti egyetemi szerepeiben Károlyi Istvánt, Karácsonyi Magdát, Mucsi Sándort, Balogh Rózsát, Ko­vács Gyulát, Décsi Györ­gyit, Boross Jánost, Káldor Jenőt, Máthé Etát és Csapó Jánost láthatjuk. Június elején egyébként a színház műsorában újabb ér­dekességet kap a szegedi közön hallgatók életéből meríti té- ség. Goldoni: „Chioggiai cse­máját. A történet egy lakás- tepaté" című háromfelvonásos „„L. m-t™ Rtóvcóiiácnov t-i. vígjátékát mutatják be, a rö­vidség kedvéért „Csetepaté" címmel. Az olasz halászok életéről szóló vígjáték azért nak, illetve diákszállásnak ki utalt romház körül bonyoló­dik, sok szerelemmel, vidám­sággal, s természetesen „ha­py end"-el, ezenkívül némi fricskákkal a bürokrácia el­len. A darabnak egyelőre még csak a rendelkező próbáját tartották meg, s a „Dulszka asszony erkölcse" bemutatója után kerül majd a szegedi közönség elé. Az új operettet Gyökössy Zsolt rendezi, a ze­nekar élén pedig első önálló dirigálással Lendvay Kamilló mutatkozik be. Az operett számít érdekességnek, mert a mintegy 200 évvel ezelőtti, de ma is élő szellemességű darab ezúttal kerül Magyarországon először bemutatássá. A vígjá­tékot vendégként Horvsy Ist­ván kétszeres Kossuth-** ja1 rendezi. Április 20-án, szombaton: az Élelmiszerkiskercskedclmi Vál­lalat valamennyi kétműszakoa élelmiszerárudája reggel 6-tól este 21 óráig tart nyitva. Az együtemű árudák kivétel nélkül este 18 óráig árusítanak. A kétütemű húsboltok reggel 6-lól este 19 óráig tartanak nyitva. Az együtemű húsboltok reg­gel 6-tól este 17 óráig árusíta­nak. A többi édességbolt este 18 8-tól 11-ig tartanak nyitva a óráig árusít. következő iliatszerboltok: A kátműszakos zöldség-gvü- 13. számú (Kárász u. 6. sz.) mülcs szaküzletek ugyancsak 37. számú, (Széchenyi tér 7). 4. este 20 óra 30-ig tartanak számú: (Lenin (József Attila) nyitva. krt, 38.) Valamennvi illatszerbolt este Más án,da ezen a naP°" nem 18 óráig árusít. ,ar' ,lvl'va­A többi iparcikkbolt rendes, J^S, szombati zarora szerint tart tejet húsvét után, kedden és nyitva. Április 21-én. vasárnap: vala A Csemegekereskedelmi Válla- , . , , , , . , , lat két csemegeboltja, valamint mennyi kiskereskedelmi bolt édességboltja (Stübmer) este óra 30-ig tart nyitva. 20 zárva lesz. Április 22-én, hitjön: szerdán adják ki. Április 21-én. vasárnap reg­gel 7-től 10 óráig a Marx téren a 29-es számú áruda, a Szent István téren a 123. számú pavi­reggcl Ion szabad tejet árusít. Szoviet motor-roSEerek A tulai gépgyárban elké­szültek a „Tula—200" nevű első szovjet gyártmányú mo­tor-rollerek, A rollereknek 10 lóerős kétütemű benzin­motorjuk van. A 200 köb­centiméteres motorok léghű­tésesek. A hajtóművet a hátsó ke­rék és az ülés között helyez­ték el. Itt van a benzintartály is. A gép maximális sebessége óránként 90 kilométer. Az üzemanyagfogyasztás 100 ki­lométerenkint csupán 2—3 li­ter. Egyszeri üzemanyagtöltés 500 kilométeres útra elegen­dő. A rollerhez oldalkocsi is kapcsolható. Súlya oldalkocsi nélkül 125 kilogramm. Kedvez® fgpd^sra falált a szeg edi üzeme j^ a ^g/ar-Szovjet tarsm® á^ájesz;ése Megírtuk, hogy a közel­múltban összejöttek a Ma­gyar—Szovjet Társaság akti­vistái, hogy ismét megkezd­jék tevékenységüket a szovjet barátság elmélyítése és a Szovjetunió életének minél szélesebbkörű ismertetése ér­dekében. Az aktíva ülésen megalakult szervező bizottság nyomban munkához látott és tevékenységének máris mu­tatkoznak eredményei. Eddig már több üzemet látogattak meg. Mindenütt szívesen fo­gadták a társaság újjáéleszté­sének gondolatát. Különösen az Újszegedi Kender-Len­szövő Vállalatnál, a Ruha­gyárban és az Ecsetgyárban találtak kedvező fogadtatásra, az eddig meglátogatott üze­mek közül- Több helyen ter­vezik, hogy újabb baráti ta­lálkozókat hoznak létre a Szegeden tartózkodó szovjet alakulatok harcosaival. Igen jelentős érdeklődés mutatko­zik az orosz nyelvtanfolyamok iránt is, amelyet a társaság igyekszik felvenni program­jába. A programterven egyéb­ként most dolgoznak és azt a mutatkozó igényeknek meg­felelően igyekszenek kialakí­tani. ^Iti&eti ti&n vott e> i&^fye^tépé&u — a kaza (Md^hc MOSTANÁBAN sokszor meg. fordultam már a röszkei ma­gyar-jugoszláv határszakaszon, a különböző időpontban haza­térő disszidensek átadási-álvevé­si aktusán. Annak idején, október után, láttam a határon túlra futó menekülő híbak nyo­mait, s az esztelen rohanást a havas szántóföldeken, majd egy-egy ijedt megtorpanást, amikor a határőrök elfogták a hazából kiszakadni kívánkozók egyikéi-másikát. Mint a meg­zavart ámokfutó, egész családok rohantak. Érett emberek, férfi­ak és nők, kis- és felsöiskolás fiúk és lányok egyszál maglik­ban, itt-ott összekapkodott hol­mival — sokezren vegyültek el odaát is a nagyhirtelen összelá­|Vi/t táborokban. LEGUTÓBB, az elmúlt hét szombatján is láttam egy kis hazatérő csoportot. Tagjai egyénhint járultak adataik egyeztetése végett a jugoszláv oldalon kitett hivatalos asztalká­nál ülőkhöz. A magyar és jugo­szláv hatóságok képviselői, va­lamint az ENSZ menekültügyi biztos szigorúan felügyeltek a formai rendre. A legtöbb haza­térő azonban szinte rohant az eléjük küldött autóbuszokig, ne­hogy valahogy visszamaradjon, nehogy a hét határ közt felejt­sék. — a senki földjén. Egy fia­tal fiú, Szalántai Béla buda­pesti egyetemi hallgató azonban kivált a sorból és visszakérte papírjait. — Nem! Nem! Mégsem! Nem­zetőr voltqm, bár semmi vétkem ÍTSÖW üzemek, vállalatok iriézmények figyelmébe! Szeged Mj. Városi Tanács kereskedelmi osztálya felhív­ja az üzemek, vállalatok, in­tézmények, hivat.ilok figyel­met, hogy amennyiben má­jus 1-én Újszegeden sátor­ral kívánnak részt venni az ünnepségeken, ezzel kapcso­latos igényüket április 23-ig jelentsek be a tanács keres­kedelmi osztályán, tanács­háza I. emelet 113. számú szoba. Baíok a korsó és pikoló sörrel az Alföldi étterem pincéiében - A TBC intézet adminisztrátoráé jónek kaszárnya - modora — Állítsák helyre a jelvényt az Építőipari Technikum kapuja fölött — Ikreket szült egy 14 éves skót lány. Glesgow egyik szülő­otthonában a napokban egy 14 éves skót iskoláslány üú ikrek­nek adott életet. Az ikreket a városbeli üdvhadsereg-székház­ban nevelik, mlg anyjuk egy másik otthonban tartózkodik. Az anya nevét nem közölték, de úgy tudják, hogy a mú(t év vé­gén távolították el az iskolából és adták át az üdvhadsereg ve­zetőségének. A statisztikusok szerint Nagy-Britannia történel­mében ez a skót leány a leg­fiatalabb anya; aki ikreknek adott eleteti Ifjú Gera András (ONCSA­ielep 20.) olvasónk írja: Apri is 14-én délután part­nem mmel betértem az Al­földi Étterembe, látva, hogy sört mérnek. A déli ebédre gondolva, számban éreztem a sör jó ízét. Csakhogy baj történt, mert a felső helyi­ségben nem kap.am bolyét így lementem a pince helyi­ségbe. Kis idő múlva jött a pincér és udvariasan kérdi: parancsolnak? Minden gon­dolkodás nélkül kértem egy korsó és egy pikoló sört, mire ö azt mondja "saincs kérem, sörrel nem szoliálha­tok, cr'ak bor van.* Vitat­kozni nem akartam, de meg­kérdeztem, hogy van az, hogy fönt mindenki sört fo­gyaszt? — "H ja kérem, az fönt van. idelent csak bort szolgálunk ki.* Kérem a Vendéglátó Vál­lalat illetékes vezetőit, intéz­kedjenek, hogy a közeljövő­ben az Alföldi Étterem pin­céjében fs lehessen ugyanúgy sört kapni — mint a felső be'yiségekben. * Palócz Irpre (Tisza Lajos u. 20.) 72 éves olvasónk —, aki a közelmúltban lapunk hasábjain és e rovaton ke­resztül fordult kérelemmel a Vöröskereszthez segély­csomagért, arról értesített bennünket, hogy kérését meghallgatták. Ezúton fejezi ki köszönetét a Vöröske­resztnek! * Az alábbi levél ugyancsak a Vöröskereszt adományok szétosztásával kapesula'ban érkezett. A let él írója azon­ban a szétosztáskor tapasz­talt, kissé furcsa »mellék­zöngére* hívja fel a figyel­met. « "Hálás köszönetemet fe­jezem ki nemcsak a magam, de az ÖSSZJS TBC gondozot­tak nevében a Vöröskereszt­nek és nem utolsósorban a helyi TBC intézet vezető or­vosainak, hogy a házon kí­vül lévő betegekről gondos­kodtak szeretetcsomagok ki­utalásával. Mi nem kértük, de tagadhatatlanul jól esett. Férjein helyett én mentem el. Szomorúan kellett tapasz­talnom, hogy ott, ahol a sze­retetnek, a szolidaritásnak, a munkáskezek együttérzé­sének a meleg légkörét kel­lene érezni, ott az adminiszt­rációt végző nő durva hang­ja, minősíthetetlen modora fagyassza meg azokat a so­kat szenvedett betegeket vagy a kétségbeesett hozzá­tartozókat. Valóságos ka­sízárnyaízű hangokat hasz­nál. amt egy Horthy-őrmes­ternek is linzire válhatott tolna, hogy a baka azt sem tudta volna, hogy melyik lábára álljon. Kérdem én az elvtársakat, a szeretetcsomagok kiosztá­sához nem találtak olyan elvtársnőt, akinek lelke is van? « — írja Csonka Ist­vúnné társada'mi ellenőr. Azt is hozzáteszi, hogy a fenti eset április 15-én tör­tént. • »— Az ellenforradalom dü­höngésének idején valaki p1­távoiította a Horváth Mihály utcai Építőipari Technikum kapuja fölül a jelvényt, pe­dig ha jól emlékszem, nem is volt benne a vörös csillag. A Szegedi Néplapban olvas­tam, hogy milyen ügyesen dolgoznak a szak-y-ai órákon nines ... Semmi bűnt nem kö­vettem el, csupán mentem, va­kon, mint a többiek! — hadarta többek várakozó kérdésére. A magyar és jugoszláv hatóságok képviselői elmosolyodtak a fiú ijedelmén. A borostás fiatal arc izmai idegesen rángatóztak, majd hirtelen megkeményedtek. A belső vívódástól égő szempár fi­gyelte minden mozdulatunkat. i mint aki nem jól hall, Szalántai kétszer is megismételtette velünk egy-egy mondatunkat. Nem hit­te: ha nem követett el bünt. uh. kor befejezheti minden bániódát néll.ül a múlt esztendőben meg­kezdett egyetemi éveit is. A TÖBBI HAZATÉRŐ disz­szidens nuir mind a magyar te­rületen volt. a hivatalos embe­rek is csak a tétovázó fiú dönté­sére vártak. Szalántai iratai két­szer-háromszor is gazdát cserél­tek a kezekben, s végül mégis visssavette a papírokat. Az ENSZ-küldött —, aki egyébként egyáltalán nem bíztatta, nem lelkesítette — megunta már a fiú töprengését, s nem várt to­vább. hanem beszállt autójába és elrobogott Belgrád felé. .4 határ ezzel lezáródott Szalántai előtt, s ezzel én is pontot tehet­nék írásom végére. Csakhogy a kétkedő fia'al fiú — szegényes batyuját víve az egyik teherau­tóra — sirva/akadl, pedig erős­nek akart látszani. A ponyvás tetejű teherautó már berregett vele, amikor kitört belőle a ke­serű fájdalom, s ideges, szinte artikulált hangon kiabált visz­sza: — Nem tudunk semmit Ma­gyarországról! A táborban csak a hazug hangadók ftava érvé­nyesül! Mondjanak többet, mert elveszünk a bizonytalanságban! AHOGY KIHAJOLT a roha­nó teherautóból, már-már azt hitt ült, hogy kizuhan, vagy le­ugrik, olyan keservesen kiáltott és integetett vissza. Vajon mit mondott a többieknek, akik ve­le együtt haza akarnak még tárni? M-e) — A Múzeum előtt! Móra parkban a Kertészeti Vállalat dolgozói most eltávolítják a ró­zsaágyásokat övező kifagyott, .,,,.,,. . elöregedett buksausokat és ez PZ iskola fiataljai. Nem volna évben egynyári színes virágokat rossz, ha most hamarosan intetnek, A visszaraknák azt a dicstele- gatjgk ki. virá«okat úgy válo­hogy színükkel ai­nui levert jelvenyt* — ko- kalmazkodjanak, tlletve kiemel; zöljük H. V. olvasónk szó- jék a rózsák szépségét. Ez eíö; belileg szerkesztőségünkben relgthatólag még színpompásat)* kifejtett javaslatát ba teszi a Moia pgrfejtt

Next

/
Thumbnails
Contents