Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-16 / 88. szám
wüsxg pnoletáktafi bgtesüljeteitt 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA II. évfolyam, 88. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1957. április 16. iarcos kiállás a nephatalora a szocializmus ügye mellett vrr.OTT rlrklornTJ^ 11í>ff. rOJt/xí n K 1mirr.nl ÍŰRÍ R»NÍDCDTI 25 ezer dolgozó vett részt a Klauzál téri nagygyűlésen V ' asámap reggel. Az ónszínű felhőkből szemerkél az eső, éi áztatja Szeged utcáit. Hideg izél fúj, ám az üzemek, hivatalok és intézmények dolgozói már 9 órakor megkezdik a gyülekezést, hogy csoportosan vonuljanak fel a Klauzál tcri nagygyűlésre. Kilenc óra után nemzeti színű és vörös lobogók alatt elindulnak a népes csoportok. Tömör torokban jönnek a Textilművek, a Szegedi Kenderfonó, a Szőrme- és Bőrruhakészítő, a Szalámigyár, az Ujszegedi Kender- Lenszövő, s a többi üzemek, a vasút, az intézmények, hivatalok dolgozói. Több üzem munkásai gyáruk zenekarának pattogó indulóira vonulnak a tér felé. Együttesen, zártrendben haladnak a fiatalok, a KISZ-tagok. A Klauzál tér felé igyekeznek a háziasszonyok, a kisiparosok is. A Szeged környéki községekből — Tápéról, Kiskundorozsmáról, Szőregről, Kübekházáról, Tiszaszigetről, 0szentivánról, Gyálarétröl, Mihálytelekről — népes csoportok jöttek a nagygyűlésre. A tér házait nemzeti színű is gurus lobogók diszítiE A dolgozók soraiban ilyen feliratú táblák olvashatók: „Éljen az MSZMP!" „Vesszenek az ellenforradalmárok". Tíz óra előtt — m cudar idő ellenére is —, mintegy 25 ezer ember sorakozik fel a Klauzál téren és a térre nyíló utcákban. Az ellenforradalmi események utáni első nagygyűlés tömegei azt is bizonyítják, hogy Szeged dolgozó népe a néphatalom, a szocializmus ügye mellett áll. Tíz órakor a nagygyűlés elnöksége elfoglalja helyét a nemzeti színű és vörös drapériákkal díszített emelvényen. Az elnökségben vannak a város politikai, gazdasági és kulturális életének vezetői, a munkások, a dolgozó parasztok is az értelmiségiek képviselői. Az elnökség tagjai között vannak a magyar fegyveres erők és a szovjet városparancsnokság képviselői. Felcsendül a Himnusz, majd Kiss Károly elvtárs, az MSZMP Szeged városi intéző bizottsága nevében üdvözli a megjelenteket, és a gyűlés előadóját. Ezután Révész Géza elvtárs, altábornagy, honvédelmi miniszter lép a mikrofon elé. ^ Révész Géza honvédelmi miniszter beszéde — Tisztelt nagygvfllésl Szeged Város dolgozó népe! Kedves Elvtársak! —• kezdte beszédét Révész elvtárs. — A forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Vezetősége üdvözletét tolmácsolom Szeged város mnnkás. paraszt, értelmifcégi dolgozóinak, ifjúságának; —> Az ellenforradalom leverése óta eltelt öt hónap alatt a pártnak és a kormánynak a széles dolgozó tömegek támogatásával sikerült az ország politikai és gazdasági helyzetét lénye* posen megszilárdítani. Mintán az ellenforradalmat a testvéri Szovjetunió fegyveres erői segítségével, fegyveres harccal szélvertük; maradványait föld alá kényszerítettük, a külföldi imperialista reakció köreinek segítségével gazdasági téren lendültek támadásba. Ha már nem sikerült a fegyveres harc — gondolták —; gazdaságilag teszik tönkre az országot. Ezután részletesen vázolta, hogy az ellenforradalmárok és fekértolóik által szervezett sztrájkok következtében a nemveti jövedelemből több mint 10 milliárd forint esett ki. —' Az egész állami életben és a népgazdaságban meglazult a fegyelem — mondotta. Teljesíthetetlen követelések áradata zúdult a kormányra és úgy látszott: a zűrzavar, anarchia, gazdasági csőd lesz úrrá az országban. A forradalmi munkás-paraszt kormány ilyen nelléz viszonyok között vette kezébe az ország életének irányítását. Mindenekelőtt rendet kellett teremtenie. felszámolnia az ellenforradalmat, megszilárdítania a népbatalmat a Magvar Népköztársaság. a proletárdiktatúra államjondjét — Ha ma azt mondhatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság, e proletárdiktatúra államrendjc helyre van állítva, az ellenforradalom szét van verve, marad\ anyai illegalitásban vannak, és Magyarországon a Magyar Népköztársaság alkotmánya és törvénye által előirt törvényes rend uralkodik, — akkor megmondhatjuk, hogy ezen a területen a főfeladatot pártunk és kormányunk elvégezte. Mindez harcnak, fegyveres harcnak az eredménye,- különösen, ami a kezdeti szakaszt illeti. Ha erről a harcról beszélünk, meg kell mondanunk; hogy a Magyar Népköztársaság fegyveres erőiben szolgáló elvtársak, a hadsereg és a rendőrség keretébe szervezett, karhatalmi egységbe mozgósított elvtársak, és a munkásőrségben levő elvtársak becsülettel megálltál: helyüket. Ezeknek a karhatalmi egységeknek hősi halottjai, sebesültjei, mártírjai voltak, szóval ezek az elvtársak a harc tüzében becsülettel álltak helyt. Forradalmi fegyelmet! — Október 23-án és az azt követő november 4-ig tartó harcokban nem a hadsereg és a rendőrség került esődbe, hanem az országos vezetők, különösen az oda beépült Nagy Imre híveiből kikerült árulók, vagy az oda befurakodott régi horthysta, fasiszta elemek, akiknek áruló tevékenysége bénította meg fegyveres erűinket. — Itt meg kell még említeni, hogy az újjászervezett honvédségünk, rendőrségünk, a karhatalom, s újonnan szervezett munkásőrségünk számára a fő feladat, a legfőbb parancs most a forradalmi fegyelem. Mert az osztályellenség csak akkor ijed meg, ha fegyelmezett erővel találja magát szemben, A dolgozó nép is azt az erőt támogatja, amely fegyelmezett és fegyelme- i (Liebmann Béla felvétele) zettségével eredményesen tudja védeni a nép érdekeit, Életkörülmények — termelés A továbbiakban arról beszélt Révész elvtárs, hogy az ellenforradalom harcbani felszámolásával cgyidőben a pártnak és a kormánynak sikerült elérnie a gazdasági élet, a termelő munka megindítását és a lakosság közszükségleti cikkekkel való jó ellátását. Nagy erővel megkezdődött az ellenforradalom által okozott károk helyreállítása. Részletesen szólt arról a segítségről, amelyet a baráti országok, elsősorban a Szovjetunió adott és ad hazánknak. — Megállapíthatjuk — mondotta — és ezt minden tárgyila1 gosan ítélő ember az országban és az országon kivül megállapíthatja, hogy a párt és a kormány politikája helyes volt, és gazdasági téren tevékenységével sikerült megakadályoznia a pénzromlást, az inflációt, a nagyarányú munkanélküliséget. Azután a szénbányászok hősies munkájáról beszélt a miniszter. Megállapította: — Hasznosnak bizonyultak a kormánynak a szénbányászatban tett bérügyi intézkedései. A kormány ezen kivül számos bérpolitikai intézkedést hozott, amely növelte a dolgozók jövedelmét. Az 1957-ben hozott bér. ügyi intézkedések, természetbeni juttatások, kedvezményes vásárlások, mintegy 3 milliárd 800 millió forinttól, a gyermektelenségi adó megszüntetése, mintegy 300 millió forinttal növelte Lelkes tömeggyűlések országszerte Új eljárással gyorsabban érlelik a szegedi szalámit © Mi történik Jordániában ? magára tatáit a szeac a lakosság, elsősorban a bérből és fizetésből élők jövedelmét. 1957-ben a nyugdijak a múlt évivel szemben 500 millióval növekedtek. Ez évben a bérből és fizetésből élők jövedelme csaknem 6 milliárd forinttal nagyobb a tavalyinál. Ez az évi összbéralap mintegy 16 százalékos emelkedését jelenti. Ezek az intézkedések a múlt hibáinak kijavítását, a dolgozók életszín(Folytatás a 3. oldalon.)