Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-12 / 85. szám

őt mm^s^imtf* Helyszíni beszámoló a loitó húzásáról és a lárgy­A párthoz való tartozást a tagdíjfizetés is .jelzi nyeremények sorsolásáról Százezrek, de túlzás nélkül sokat, liogv jelentkezzenek mondhatjuk azt is, hogy milliók sorsolási bizottságnál. Amennyi- másik tagja húzza ki. várják hétről hétre a lottó leg- ben valamelyik szám tulajdono­újabb sorsolását. A budapesti sa nem jelentkezne, másik szá­ioltózók abban a szerencsés mot húznak. Sokféleképpen kifejezhető a párthoz való tartozás. Ezek közül az egyik, bár látszó­lagosan „kis kérdés", mégis sokat elmond; * a tagdíjfizetés. A Magyar Szocialista Mun­kisorsolt öt közreműködő másik. f k*sJ*Jt. tagjai anyagi helyzetükhöz fizeti­* sukhóz kepest fizetik a tagdíjat. Nem uj Sorsolás vidéken? helyzetben vannak, liogy ha jó­val a kezdés előtt elmennek a lottóhúzás színhelyére, és be­jutnak a terembe, akkor saját szemükkel nézhetik végig a sor­solást. Most szeretnénk azokkal is megismertetni a lottósorsolás menetét, akiknek egyelőre még nem állt módjukban személye­sen rpsztvenni azon. Miután az Országos Takarék­pénztár központjában feldolgoz­ták számsorrendbe, kötegekbe Takták az utoljára befutott lot­tószelvényeket is, és a kettévá­gott lottószelvények ellenőrző szelvényeit elzárták a páncél­szekrénybe, engedélyt adnak a nyilvános sorsolás megtartásá­ra; A sorsolási terem —1 a MEDOSZ Jókai utcai kultúrter­me — már zsúfolásig megtelt, Egy közjegyző — öt »képviselő« Felgördül a függöny; és a színpadon a -„sorsolási kerék" válik láthatóvá. Helyet foglal­nak a színpadon a sorsolási bi­zottság tagjai, akik a sorsolás megfelelő lebonyolításáról gon­doskodnak; A bizottság tagjai a Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság szakemberei, illetve a Pénz­ügyminisztérium kiküldötte. A színpadon foglal helyet egy köz­jegyző is; aki szintén a sorsolás szabályszerű lebonyolítását el­lenőrzi. A sorsolásban ezenkí­vül még a közönség öt képvise­lője is részt vesz; akik egyrészt kihúzzák a számokat, illetve a közönség képviseletében ellen­őrzik, hogy minden az előírá­soknak megfelelően történik-e; Az öt részvevőt sorsolás út­ján választják ki a közönség so­raiból. A kultúrterembe való belépéskor ugyanis mindenki egy számcédulát kap; 9 az ösz­ízes számcédulák párjait bedob­ják a sorsolási gömbbe; Ebből egyenként húzzák ki a számo­kat és felszólítják a tulajdono­Forog a »szerencse« Miután a közönség „megbí­zottai" elfoglalták helyeiket a színpadon, megkezdődik a lottó­Amikor kihúzták az öt szá­mot, megszámolják, hogy a lot­tó-gömbben valóban 85 golyócs­ka maradt-e vissza, hitelesítik a jegyzőkönyveket és továbbítják a milliók által már annyira várt gömbbe kerülő _ számok ellenőr- nyertes lottó-számokat a Rádió­nak és a Magyar Távirati Iro­da útján az újságoknak. A heti számsorsolás mellett havonta jutalomsorsolást is ren­dez a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A havi jutalomsor­solás pedig úgy zajlik le, hogy először kisorsolják: melyik hét szelvényei kerülnek jutalomsor­solásra, majd a sorsolásra kerülő hét szelvényeinek számait a sor­solási kerékbe helyezik és egyen­ként húzzák ki a nyerőszámo­kat. Igv találnak gazdára a mo­torkerékpárok, kerékpárok, rá­diók, bútorok és a többi érték­tárgyak, valamint a főnyere­mény: a Wartburg személyautó. Az OTP Sportfogadási és Lot­tó Igazgatósága tervbe vette azt zése. A számokat tartalmazó, szétcsavarható golyócskák egy, a nézőtérről is jól látható reke­szes táblán vannak elhelyezve számsorrendben 1—90-ig. A sor­solási bizottság tagjai és a köz­reműködők meggyőződnek ar­ról, hogy az összes számok meg­vannak és utána a számokat összecsavarják, inajd mindenki szemeláttára az eddig üresen álló lottó-gömbbe helyezik cl. Ezután jól megforgatják a lottó­gömböt és a bizottság elnökének felszólítására az egyik közremű­ködő a gömbhöz lép és kihúz egy golyócskát. A golyót fclmú­tatjúk, a számot bemondják, majd a sorsolási bizottság tag­jainak ellenőrzésével jegyző­könyvbe vezetik. A számot egy­idejűleg a színpad mellett el­helyezett fali táblára is kihelye­zik. öt alkalommal ismétlődik ugyanez, természetesen minden új számot a közönség soraiból ; dolog ez. Már Lenin határozott következe­I tességgel egyik alapelvként rögzítette: a párt tagjainak alapszervezethez kell tar­> tozniok, annak szervezeti életében részt kell ;venniök, s tagdíjat is kell fizetniük. Ter­; mészetesen mindezekkel együtt az alapszer­kezetek tagjainak napról-napra tevékeny­(kedniök kell a párt politikájának, határo­(za'.ainak megvalósításáért A tagdíjak rendszeres fizetése azt is mu­i tatja, hogy a különböző szervezetekhez I tartozó emberek mennyire érzik maguké­! nak az alapszervezetet, vagy az egész pár­I tot. Keveset beszéltünk erről eddig, pedig í jelentősége nem kicsi. Némelyekben elő­! bukkanhat a kérdés: egyáltalán miért kell (tagdijat fizetni? Az elmondottakon túl í azért, hogy a párttagság keresetéhez mért ahogyan kellene. Ez pedig szintén a párt-* fegyelemhez tartozik. A kerületi pártszer-\ vezetek, a Szegedi Kenderfonó és az Uj-t szegedi Kender-Lenszövő, több más üzem* alapszervezetének vezetősége nagy figyel-t met fordít a tagdíjfizetésre. Rendszeresen* elvégzik általában a hónap befejezése előtt* egy héttel az elszámolást is. Sajnos többi üzem — példálhl a Ládagyár — nem számolj el időre. Pedig az üzemben sokkal köny-i nyebben megtalálhatók a párttagok, minti a kerületekben, ahol különböző utcákbanj laknak az elvtársak. Tagsági díjat, — mint ahogy már írtuki — o párttagoknak anyagi helyzetükhöz! mérten kell fizetnlök. Vannak olyan párt-} tagok, akik most kevesebbet fizetnek, mint} korábban az MDP-ben. Az a helyes, ha progresszivitás alapján történik a tagdíjfi­zetés, hiszen ez most is érvényben van. S* éppen némely jó fizetésű munkakörben« dolgozó párttagra vonatkozik elsősorban.* hogy most kevesebbet fizet, mint az ellen­forradalmi események előtt. A párttagsági ! tagdíjfizetéssel biztosítsa az alapszerkezetek, folyamatos elismeréséhez az is kell, hogy azi és az egész párt szervezeti, gyakorlati éle­• tével kapcsolatos kiadásokat. A felszaba­• dúlás előtt, az elnyomatás nehéz éveiben | az illegális kommunista párt tagjai rend­; szeresen fizették tagsági díjukat. Ez akkor komoly áldozatot jelentett, hiszen nem egy ; egyszerű ember — aki alkalmi munkából •élt — inkább megkoplalta, ám mégis kifi­zette a tagsági díját. Szegeden vannak olyan alapszervezetek, \ahol — éppen azért, mert nemigen beszél­ik, hogy a budapesti lottó-sorso- • tünk erről — nem ismerték még fel a tag­iások után vidéken is tart majd húzásokat. Reméljük, ezeken még számosabban nézik végig az érdekes és izgalmas húzást; lottó­Háziasszonyok úi seqítséae: Hcm Udt hatolni, tiízUnyútní a padléinosásUoz ötleies padlófelmosókai készít a Szegedi Fémfeldolgozó Vállalat hány darabot készítettek be­Holnap mutatja be a színház a Fideliót Beethoven halálának idei 130. évfordulója alkalmából holnap; szombaton este 7 órai kezdettel mulatja be a Szegedi Nemzeti Sziuház Beethoven: Fidelio cí­mű operáját Kertész Gyula ren­dezésében, Egy előzetes híradá­sunkban színházi tájékoztatás alapján azt közöltük, hogy ezt az operát most játsszák először Szegeden. Örömmel teszünk ele­get a szegedi Hunyadi János Általános Gimnázium III/A. osztálybeli néhány tanuló leve- ~~ VUlamosbateset történt teg­lének, amelyben kérik annak Tlap délelőtt a Lenin körút 42-es közlését, hogy kutatásaik szc- számú ház elött- Kemény Gyulá­iint 1930-ban a szegedi színház né ™ éves óvónő, Bajcsy-Zs. ut­már bemutatta Beethovennek ezt a remekművét.. Híradásun­kat tehát olymódon helyesbít­jük, hogy ezt a Beethoven-ope­rát a felszabadulás óta most játsszák először. A Szegedi Fémfeldolgozó Vállalat az idén jelentősen fokozza a különféle alumí­nium háztartási eszközök gyártását, A második negyed­évben a több ezer konyhai mérlegen, 80 000 merőkaná­lon, mintegy 100 000 teafőző tojáson és más cikkeken kí­vül újfajta háztartási, illetve evőeszközök gyártására is ké­szülnek. Turisták, kirándulók szá­mára hasznos célt szolgálnak majd a kombinált evőeszkö­zök, összecsukható alumínium villák, kanalak; A háziasszonyok munkáján akarnak könnyíteni az újfajta padlófelmosó készülékkel. A konyhák, fürdőszobák köve­zetének mosásakor nem kell lehajolni, sőt vízbenyulni sem. A hosszú alumínium nyélre szerelt, facsaró ellátott padlófelmosóval ké­nyelmesen elvégezhető a he­lyiségek tisztántartási mun­kája. Áruk előreláthatóan 150 forint lesz. Egyelőre csak né­dijfizetés jelentőségét. Előfordult, hogy hegekkel ezelőtt megalakult pártszervezet­ből — például a Nemzeti Színház pártszer­vezetéből — most jöttek el a párttagsági bélyegekért. Több alapszervezetben a veze­tők nem fordítanak elég gondot a tagdíjfi­zetésre. Nem viszik el az alapszervezetek­hez a városi intéző bizottságtól a tagsági bélyegeket és így a tagság nem tud tagsági Z bélyegekhez jutni, Az áprilisi tagsági bélye­Z geket április 11-ig nem vitték ki a városi Z intéző bizottságtól a Vámhivatal, az SZTK, Z a BELSPED, a 42-es Autóközlekedési Z Vállalat, a Seprűgyár alapszervezeteinek * vezetői sem. Ezzel szemben a szegedi járás * legtávolabbi községeiből is felkeresték a 5 járási intéző bizottság szegedi székházát és " kivitték a párttagoknak a tagsági bélyege­ket lfile, s ha a kereskedelem igé- Z Előfordul, hogy több alapszervezet nem nyelt kielégíti, rátérnek a tö- Z sz^lJl « !ag^gi bf Vegekkel a városi meges gyártásra • intéző bizottságnál rendszeresen havonkmt, MSZMP-be felvett tagok az elmúlt év no-i vemberétöl kezdve rendezzék az elmaradt* tagsági dijukat. Mód van arra, hogy az cl-i maradt tagsági díjakat — ahol ez indokoltj — részletekben fizessék ki a párttagok. Elsősorban a pártalapszervezetek intézőj bizottságai törődjenek megfelelően a tag­díjfizetéssel. Beszéljünk ennek fontossága-J ról a párttagoknak, és nem árt, ha a tag­gyűlésen is megemlékezünk erről. Ha min­den párttag megismeri a tagdíjfizetés fon-\ tosságát, s azt, hogy ez mit jelent, akkori egészen biztos nem késlekednek e pártbéliZ kötelességük teljesítésével. A tagsági bélye-t gek eljuttatását a párttagokhoz pártmegbi-Z zatásként lehet adni egyes elvtársaknak Vagy mint korábban, most is végezzék ezt* a pártbizalmiak. 1 Az alapszervezetek elnökei, gazdaságit vezetői fordítsanak figyelmet arra is. hogy\ a tagnyilvántartások rendben legyenek ésj az esetleges változásjelentés is időre elké-Z szüljön. A nyilvántartás nem bürokráciátZ jelent, hanem olyan szükséges munka.? amely nem maradhat el. A nyilvántartásiZ naplót — bár határidő volt rá — több párt-Z szervezet még mind a mai napig sem jut-Z tatta el a városi intéző bizottsághoz. Egyik hónapról a másikra gyökerescnZ megjavíthatjuk mind a rendszeres és idő-Z beni tagdíjfizetést, mind az esetleges vál-i tozásjelentések elkészítését, — ha törődünk* ezekkel a kérdésekkel is, valamennyi* alapszervezetben. * Eredményes tudományos munka folyik Szegeden is a gyermekbénulásos fertőzések megelőzésére Hatezer személy 300 000 forintot takarít meg havonta Már 54 KST működik Szegeden ca 9. szám alatti lakos nem vet­te észre a közeledő villamost. A kocsi ellökte az idős asszonyt, akit fején zúzott sebbel és fel­karsérüléssel a Sebészeti Klini­kára szállítottak a kivonuló mentők. Húsvétkor Aggtelekre rendez tanú mányi kirándulást a Tlí A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat országjáró programjában húsvétkor ha­zánk legérdekesebb termé­szeti szépségének, Aggtelek­nek a megtekintése szerepel. Jakucs László, az aggteleki barlang kiváló igazgatója a TIT hetilapjában, az Élet és Tudományban éppen a műit héten számolt be azokról a legújabb felfedezésekről, amelyeket a kutatócsoport­jával a közelmúltban tett, s amellyel most már az aggte­leki cseppkőbarlang a világ legnagyobb ismert barlang­rendszerévé nőtt. Az országjáró autóbusz áp­rilis 20-án, szombat reggel d órakor indul a TIT Horváth Mihály utca 3. szám alatti székháza elől. Körülbelül déli 1 órára érkezik Miskolc­ra, s a délután a város meg­tekintésével telik el, s este 7—8 órára jut a társaság Aggtelekre, ahol a Barlang Szállóban kapnak elhelye­zést. A vasárnapot AggteU­ken töltik a részvevők, ahol a sok látnivaló mellett szó­rakozni és pihenni lehet. Az út érdekességét fokoz­za, hogy visszafelé az északi határ mentén, Putnok, Bán­réve, Özd, Salgótarján, Ba­lassagyarmat érinjttesével a Börzsöny-hegység festői lan­kái alatt, Vácon, Budapesten keresztül jön- az autóbusz vissza Szegedre. A háromnapos út részvé­teli díja 310 forint, s jelent­kezni a TIT titkárságán le­het április 15-ig, ahol — a 20-12-es telefonon is — bő­vebb felvilágosítást is adnak. Kaptuk az alábbi levelet. Érdeklődéssel olvastam nb. lapjuk folyó hó 9. számában megjelent „Amerikai orvos érdekes megállapításai a gyermekbénulásról'' címú közleményüket. Ügy hiszem, az ilyen hírek joggal számít­készülékkel hatnak a nagyközönség ér­deklődésére, mert hiszen a gyermekbénulás az elmúlt évek szokatlan mértékű je­lentkezésén kívül, egyébként is foglalkoztatja a közvéle­ményt. A cikkben olyan megálla­pításra történik utalás, ame-y szakkörökben ma már köz­ismert. Talán nem érdekte­len az, ha megemlítem, hogy nemcsak USA-ban, hanem már számos más országban is hasonló megfigyelésekről adtak beszámolókat. Legyen szabad megemlíteni azt, hogy Magyarországon éppen Sze­geden indullak meg az első 1 oliomyelitis kutatások még 1951. cvben. Az Orvostudo­mányi Egyetemnek vezeté­sem alatt álló Mikrobiológiai Intézetben folytatott tanul­mányok az említett cikkben tárgyalt megállapításokhoz teljesen hasonló eredmények­hez vezettek. Munkatársaim nemcsak Szegeden és környékén elő­fordult gyermekbénulási ese­tekben — a betegség okozóját eddig közel húsz esetben ki­tenyésztették és közelebbi azonosítását elvégezték —, hanem olyan vizsgálatokat is végeztek, amelyek alapján tájékozódást nyerhettünk a betegség átvészelésének mér­tékére is. Az igen kényes és fáradságos módszerek miatt vizsgálataink száma egyelőre még korlátozott, de a mintegy 300 szegedi lakos vérének vizsgálatával végzett tanul­mányok eredményei máris so­kat mondanak az itteni vi­szonyokra nézve. A vizsgált egyének mind szegediek vol­tak és egyikük sem tudott arról, hogy valaha gyermek­bénulásban szenvedett vol­na. A vérvizsgálat segítségé­vel mégis nagyrészükben le­folyt gyermekbénulás fertő­zést lehetett megállapítani. A fertőzéseket a betegség mindhárom kórokozója okoz­hatta^ Ilyen nyom nélkül lefolyó szegedi fertőzések gyakorisán gára utalnak a következő számok: Már a 7 éves korig 45—59 százaléka a gyerme­keknek átesett betegség nél­küli fertőzésen. A lefolyt fer­tőzések nyoma az idősebb, 73—81 százaléka már átesett valamelyik, vagy esetleg mindhárom kórokozóval tör­tént fertőzésen. Ebből kiol­vasható: szerencsére a fertő­Változatlan az érdeklődés a zések Szegeden is csak igen , ;ZCfredi üzemekben, intézmé­ritkán járnak komolyabb kö­vetkezményekkel. A vérvizsgálat alapján az is megállapítható, hogy ki és milyen valószínűséggel le­het hajlamos újabb fertőzé­sekre, amelyek következté­ben tünetekkel és elváltozá­sokkal járó esetek, megbete­gedések is létrejöhetnek. Reméljük, hogy a ha­zai gyermekbénulás-kutatás is majd meghozza áhítozott gyümölcsét: az oltóanyag termelését. Ennek megvaló­sítása nemcsak komoly tech­nikai nehézségeket jelent, hanem igen nagy anyagi ál­dozatot is követel. Dr. Ivánovics György egyetemi tanár „Kérjük, hogy a szegedi újság újból a Délmagyarország nevet viselje" nyékben a szervezett takarékos­ság jól bevált formája, a válla­lati Kölcsönös Segítő Takarék­pénztárok iránt, amelynek tag­jai rendszeresen, havonta meg­határozott összeget helyeznek cl a KST-be, ahonnan a szükség esetén kedvezményes kölcsönt is kaphatnak. Április hónap elején már 54 Kölcsönös Segítő Takarékpénz­tár működölt Szegeden összesen mintegy 6000 taggal. Az állag­betét is figyelemre méltó: majd 50 forintot takarít meg rendsze­resen havonta minden KST-tag. Közel 300 ezer forint az az ösz­szeg, amely így a vállalatokból, üzemekből, intézményekből az Országos Takarékpénztárhoz ha­vonta, rendszeresen befolyik, s ott kamatozik. Lapunk április 4-i számá­ban vitát kezdeményező cikk jelent meg arról, hogy a sze­gedi napilap a „Délmagyaror­szág" nevet viseljc-e .újból, vagy továbbra is Szegedi Nép­lap néven jelenjék meg. A kérdéshez most újabb hozzá­szólás érkezett a szegedi ME­ZÖÉK-től. A többi ezeket írták: „Párttagságunk közül töb­ben fordultak hozzánk azzal a kéréssel, tolmácsóljuk a szerkesztőségnek, hogy a párt helyi sajtójának címét a Sze­gedi Néplapról változtassák meg a régi Délmagyarország névre. Az április 11-i párttag­gyűlésen is többen ezzel kap­csolatban szólaltak fel. A fel­szólalók hangoztatták, hogy a párt helyi sajtójának neve az ellenforradalom idején válto­zott meg. és nem találnak semmi okot arra, hogy meg­változott néven szerepeljen a helyi sajtó. Sőt, amint mon­dották a felszólalók: nem adunk okot arra egyes kárör­vendőknek, hogy elégedettek legyenek, mert sikerült a lap nevét megváltoztatni. A párt helyi sajtójának nevét, a Délmagyarországot, több mint egy évtizede sze­rettük meg — mondotta Sza­bó Ferencné elvtársnő — s a régi hagyománynak megfele­között löen is kérjük ismét a Dcl­magyarország elnevezést. Né<pcth Péter elmondotta, a lap címe foglalja magába azt az igazságot, hogy nem­csak Szeged népe olvassa, ha­nem a környező falvak, az egész járás dolgozói. A mos­tani lapfejből úgy tűnik ki, mintha a sajtó kifejezetten szegedi lenne. Kérjük a szerkesztőséget, hogy tagságunk és a pártve­zetőség véleményével szíves­kedjenek foglalkozni, és a le­hetőséghez képest adjon helyt kérésünknek. A MEZÖÉK hatvan tagú pártszervezete nevében: a pártvezetőség Egy szegedi horgász szerencséje Megkezdődött már n horgá­szati idény, és napról napra olt i vannak u vízparton u Szegedi Horgász Egyesület tagjai. Most nagyszerű horgász-szerencséje volt Szálai pezső MÁV főinlé­zűnck. A szegedi klinikákkal szembeni parton 125 centiméter hosszú és 14 kilós harcsa akadt a horgára. A harcsát jó negyed­órái küzdelem után sikerült • partra tenni. Különben a téli-kikötőben is eredményes volt az elmúlt na­pokban a pergőcsalis horgászat és szép balinokat fogtak. — Baiástyán az éjszakai talajmenti fagyok a mélyebb fekvésű helyeken károkat j okoztak a gyümölcsösökben. Kistelek környékén is egy­némely helyen lefagytak a barackfák virágai. Hódme­zővásárhelyen a cseresznye­fákat viselte meg a hideg idő. a

Next

/
Thumbnails
Contents