Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-10 / 83. szám

Uj javaslat a leszei elési albizottság előtt Londoni jelentés szerint az ENSZ leszerelési albizottsága április 8-án tartott rendes ülésén, amelyen Johnson kanadai küldött elnökölt, Harold Stassen, az Egyesült Államok delegációjának vezetője előterjesztett javaslatában indítványozta: a nagyhatalmak két éven belül 25 százalékkal csökkentsék katonai kiadásaikat. Stassen felszólalásában megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyetért abban a javaslatban, hogy az amerikai, a szovjet és a kínai haderők maximális létszáma országonként két és félmillió, az angol és a francia haderők létszáma pedig 750 ezer—750 ezer fő legyen. Zorin szovjet delegátus válaszában igen érdekesnek nevezte az amerikai javaslatot és kijelentette, hogy gondosan tanulmányozni fogja azt. A magyar értelmiség öntudatos rétege világosan látja, milyen úton kell haladnia Értelmiségi gyűlés Budapesten Kedden délelőtt az Eötvös Loránd Tudományegyetem aulájában értelmiségi gyűlést rendeztek, amelyen részt vettek az egyetem tanárai, hallgatói, és más egyetemekről meghívott vendégek. Megjelent a gyűlésen Kállai Gyula művelődésügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Péter János, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, továbbá a Mityin akadémikus vezette, hazánkban tartózkodó szovjet kulturális küldöttség tagjai. A gyűlés során felszólalt Mityin akadémikus is, s beszéde bevezetőjében a szovjet tudós- és művésztársadalom üdvözletét tolmácsolta a magyar értelmiségnek, akikhez őszinte igaz barátként jöttek el. Elmondotta: a szovjet tudósok és művészek őszinte sajnálkozással fogadták azt a hírt, hogy a magyar értelmiség egy része az októberi események értékelésében az imperialista propaganda befolyása alá került, s közülük számosan az ellenforradalom oldalára sodródtak. Minden szovjet ember örül annak, hogy a nehéz napok már mögöttünk vannak — folytatta — s az a tény, hogy ma már leülhetünk és beszélgethetünk közös kultúránk további fejlődéséről, barátságunk elmélyítéséről, arról tanúskodik, hogy a szocialista országok egysége szilárd, s hogy népeink között igen mély gyökerei vannak az összetartozásnak. Mi mindig igazi barátai voltunk a magyar népnek, azok leszünk a jövőben is, a nehéz és könnyű napokban egyaránt, mert összetartozásunk igazi alapja * proletár nemzetköziség. Azt szeretnénk, ha a magyar értelmiség is ugyanilyen igaz barátunkká válnék — mondotta befejezésül Mityin akadémikus. Mityin akadémikus nagy tapssal fogadott beszéde után Fogarasi Béla Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke szólalt fel. — Az elmólt Időszakban — mondotta — a magyar népet, és soraiban a magyar értelmiséget Súlyos megrázkódtatások, nagy megpróbáltatások érték. Ebben a helyzetben elsősorban a tudomány, az értelem fáklyájának kell megvilágítania a még tisztázatlan, zavaros kérdéseket. A magyar értelmiségnek nagy nemzetközi felelősséget kell vállalnia. Kis ország vagyunk, de ezen az országon függ most az egész világ, illetve az egész Világ értelmiségének szeme. Nem tűrhetjük, hogy akár itthon, akár külföldön, a renegátok, a sarlatánok beszéljenek az értelmiség nevében! Kiváló tudósaink, szakembereink nyíltan emeljék fel szavukat, mondják meg véleményüket! Elég volt az ellenforradalomból ideológiai és tudományos téren is! Szűnjék meg az a tűrhetetlen nyomás, amely hallgatásra kényszerít számos őszinte, becsületes értelmiségi dolgozót! Szovjet kollégáinknak üzenjük: legyenek meggyőződve arról, hogy a magyar értelmiség öntudatos, felelősségteljes rétege teljesen világosan látja, milyen úton kell haladnia. Munkánkban, amelyet a marxista világnézet szellemében végzünk, támogat és erősít bennünket továbbra is a magyar—szovjet barátság! — mondotta befejezésül Fogarasi Béla. A Külügyminisztérium safióosziályu közli: A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma kedden jegyzéket juttatott el az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségéhez. A jegyzék a többi között közli, hogy április 3-án a Lepsénytől Mezőszentgyörgyig vezető úton a magyar néphadsereg tisztjei feltartóztatták a Követség egyik gépkocsiját, amelyben C. J. Todd ezredes attasé és T. R. Gleason százados, helyettes katonai attasé ült. Szemtanúk állítása szerint a katonai attasé és helyettese gépkocsijukból fényképfelvételeket készített a magyar néphadseregnek az említett útvonalon levő laktanyájáról. Bizonyítást nyert, hogy Gleason százados már az 1956. októberi elleni orradalom előtt is több ízben végzett hasonló és egyéb, a hírszerzés fogalmát kimerítő tevékenységet. Az ellenforradalom alatt pedig hírszerző tevékenysége teljesen nyílttá vált. Az ellenforradalom szétzúzása után tovább folytatta katonai objektumokra vonatkozó hírszerző tevékenységét. Illetékes magyar hatóságok Gleason százados nyílt kémkedését bizonyító dokumentumokkal rendelkeznek, ezért a Magyar Népköztársaság kormánya a leghatározottabban tiltakozik Gleason százados tevékenysége ellen, és követeli, hogy 48 órán belül hagyja el a Magyar Népköztársaság területét. Megalakult a KhZ újságíró szervezete A7. elmúlt napokban megalakult a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség újságíró szervezetének előkészítő bizottsága. A bizottság a következő felhívást bocsátotta ki: „Fiatal újságíró barátaink! Elvtársak! Sorai'okból bizonyára sokan fogadják örömmel a hírt, hogy rövidesen megalakul a KISZ újságíró szervezete. Ebbe a szervezetbe kívánjuk tömöríteni mindazokat a fiatal újságírókat, akik helyeslik a párt és a kormány politikáját és kiállnak a szocializmus ügyének védelmére a legnehezebb időkben is. A mi szép hivatásunk ma rendkívül fontosságot nyert. Tehetségünkkel, tollúnkkal segítenünk kell az ellenforradalom végleges, eszmei szétverését, a szocializmus építését. Segítenünk kell a Kommunista Ifjúsági Szövetséget az ifjúság felvilágosításában, meggyőzésében, nevelésében. Álljon sorainkba, aki vállalja ezt a harcot! Az újságíró KISZszervezet segíteni kívánja tagjait, s minden fiatal magyar újságírót, tudásának fejlesztésében, az ország és a külföld megismerésében, a szórakozásban és a sportban Ma kezdődik a szocialista munkaverseny a Falemezgyárban A Szegedi Falemezgyár törzsgárdája számtalanszor igazolta már a szocializmus iránti odaadását. Most, népgazdaságunk nehéz napjaiban is felismerték az üzem munkásai, hogy a kapott kedvezmények után többet vár tőlük az ország és ennek a felismerésnek a jegyében, több szegedi üzem kezdeményezése után, munkaversenyt indítottak a munkásmozgalom nagy nemA verseny első periódusa ma indul a Falemezgyárban és április végéig tart. Az üzem vezetősége szép jutalomtárgyakat — rádiót, kerékpárt, villanyvasalókat, asztali lámpákat, háztartási eszközöket stb. — vásárol a versenyben részt vevő, legjobb eredményeket elérő dolgozóknak. gástalan minőségi színvonal és a munkaerkölcs alapján történik. Mivel az üzemben két héten belül általában visszatérnek a darabbérezésre, ezentúl az egyéni teljesítményeket is összevethetik minden bonyolult számítgatús nélkül. Az év első negyedében a Falemezgyár dolgozói adósak maradtak a népgazdaMájus 1-én az egyhónapi jó ságnak, s ezért munka jutalmául már át is adják a megérdemelt ajánzeiközi ünnepének tisztele- dákokat. A jutalmazás aszetére. rint az elv szerint történik, Elhatározásukat az a koráb- hogy ne aprózzák szét az bi felismerésük is táplálta, anyagi megbecsülésre fordíthogy a szocializmus felépí- ható összegeket, hanem kötése elképzelhetetlen az molyan díjazzák a legkiváernber és a társadalom javát lóbbakat. szolgáló igazságos, erkölcsös, Az elbírálás a termelés nemes versengés nélkül. növelése, az állandó, kifomost különösen időszerű és fontos tényezője lehet az életrekelt munkaverseny az üzemi munkalendületnck. Az elmaradás nem túl nagy, ilyenformán a most induló egyhónapos verseny is sokat segíthet az adósság teljes letörlesztésében. Sz En!fM Tan'cs döntése három hegyilmi kéte emrsl A budapesti katonai bíróság — mint rögtönítélő bíróság — 1957. március 21én halálra ítélte Pólya Ferenc Sándort fegyverrejtegetés bűntette miatt. Ugyanez a bíróság március 25-én, halálra ítélte fegyverrejtegetés bűntette miatt ifjú Bencslk Józsefet és Bencsik Jenőt. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Pólya Ferenc Sándor és Bencsik József kegyelmi kérelmét elutasította. Az ítéletet mindkettőjükön 1957. április 8-án délután 4 órakor végrehajtották. Bencsik Jenő halálbüntetését a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kegyelemből 15 évi börtönre és 10 évre egyes jogoktól való eltiltásra változtatta át. Mit kell tudni a félárú vasúti jegy vál'ására jogosító igazolvány igényléséről ? A közszolgálati alkalmazottak Ezután a#névsort. a rendéletbe* - mint ismeretes — április 1-től megállapított módon eljuttatja az illetékes MÁV igazgatósághoz; Égyidej illeg azonban mellékelni keíl a kiállítási és a térítési díj befizetését igazoló postai-elismervényt is. Több jelentkező esetében a díjat egy összegben; egy csekken kell befizetni,Fel kell hívni azoknak a fU gyeimét, akik kiküldetésben vesznek részt, hogy számukra kötelező az igazolvány kiváltása, mert 1957. június 30. után kiküldetés esetén esak féláru menetjegyet számolhatnak el. A MÁV számítása szerint mintegy 450 000-500 000 igazolvány igénylésére lehet számítani. Az igénylések érkezésének sorrendjében a MÁV illetékes területi igazgatóságai azonnal megkezdik a feldolgozást, s utána néhány nap múlva az érdekelték már meg is kapják az igazolványom kat; — A 10 éven aluli gyermeket* _ nek nem kell kiváltani az igaKedden este teljesen meg- solás. A sorsoláson minden ezer zolványt, mert azok egyébként kezdődően félára menetjegy váltására jogosító igazolványt igényelhetnek. —• Az igazolványokat, — amint azt a rendelet előírja — az érdekeltek a munkáltató útján igényelhetik. Az igényjogosultságot az illetékes illetményszámfejtőhely és a munkáltató szerv vezetője együttesen köteles igazolni. Leghelyesebb, hogy ha minden olyan közszolgálati szerv, amely a rendelet szerint érdekelt, összeállítja, hogy az igényjogosultak közül kik akarják kiváltani a féláru menetjegy váltására jogosító arcképes igazolványt. KISORSOLTÁK a nyere m é nybe tétkö nyveket Szentesen telt a szentesi Tóth József Szín ház nagy terme az OTP állal rendezett nyereménybetétkönyvek sorsolása alkalmából. A fényárban úszó színpadon selyemmel letakart asztalok mögött helyezkedett el a sorsolási bizottság, az előtérben pedig a négy szerencsekerék mellett négy úttörő — két fiú és két leány — állolt. A sorsolást az OTP megbízottja nyitotta meg. Beszéde bevezetőjében szólt a nyereménybetétkönyvek hasznosságáról. Megemlítette, hogy Csongrád megyében betétkönyv közül 14-nek a számát búzták ki nyereménnyel, s minden március 29-ig váltolt és jelenleg is érvényes betétkönyv részt vett a húzáson. Az átlagbetét 200 százalékát nyerték a 241 végződésű betétkönyvek. Az átlagbetét 100 százalékát nyerték a 033 és a 790 végződésfíek. Az átlngbetét 50 százalékát nyerték a 014, 148, 346, 580, 690, 700, 733, 884. 964, 976 és 989 végződésű betétkönyvek. A nyeremények kifizetését, iláprilisig letve jóváírását április 18-án 32 927, kezdik meg az OTP-fiókok és Szenteden pedig 2081 nyere- postahivatalok, ménvbetétkünyv volt, keltő- A sorsolás után a megjelentek millió forinton felüli, illetve 400 meghallgatták az ez alkalomból ezer forintos pénzösszeggel. Szentesre érkezett fővárosi előEzulán megkezdődött a sor- adóművészek műsorát. is féláron utaznak, az igazolvány birtokában pedig további kedvezményt úgy sem kaphatnak. A negyedik, az ötödik és az azt követő gyermekek Után az igazolványt a MÁV teljeseit ingyen adja ki. Azok a dolgozó nők, akik közszolgálati alkalmazottak, gyermekeik részére ugyancsak igényelhetnek igazolványt, de a férjük részére nem. — Sok olyan közszolgálati alkalmazott van, aki munkahelyére most is kedvezményes jegygyei utazik. Ezek továbbra is ezt az igazolványt használják, mert ez nagyobb kedvezményre jogosít. Ettől függetlenül megszerezhetik a felárut is. (50) Felmentették, mert) akkor csak másodszor csinálta ezt. .4s ilyen urak véleménye szerint a puccer élete teljesen értéktelen. A puccer csupa tárgy, sok esetben pofozógép, rabszolga, mindenes. Nem rsoda tehát, hogy ez az állapot alattomosságot, agyafúrtságot követel a rabszolgától. Bolygónkon elfoglalt helyzetüket csak a régi idők pikkolóinak szenvedéseihez lehet hasonlítani, minthogy őket is pofonokkal és kínzással nevelték tisztességre. Vannak azonban esetek, amikor a puccer kegyenccé avanzsál, s így a század vagy a zászlóalj rémévé válik. Minden sarzsi igyekszik megvesztegetni őt. ö dönt a szabadságolásokról, s közbenjárhat, hogy a raportra rendelt egyének szárazon megússzák a dolgot. Ezek a kegyencek a háború idején nagy- és kis ezüst érmeket kaptak bátorságuk és vitézségük jutalmaképpen. A 91-es ezredben ismertem néhány ilyen puccert. Az egyik nagyezüslöt kapott, mert remekül tudott libapeescnyél sütni lopott szárnyasokból. Egy másik kiesezüstöt kapott, mert otthonról csodás élelmiszercsomagokat küldtek neki. minek következtében gazdája a legnagyobb éhezés idején úgy teletömte magát, hogy járni sem bírt. Kisezüstre való előterjesztését a következőképpen fogalmazta meg gazdája: „Azért, mert a harcok soréin rendkívül bátorságot és vitézséget taruísit, kockára tette élelét. s egy lépésre sem távozott tisztje mellől a rohamozó ellenség erős tüzében". S a szóbanforgó hős közben valahol a feont mögött dézsmálgatta a baromfiudvarokat. A háború átalakította a puccer és a gazdája közti viszonyt, s a puccert a legénység szemében leggyűlöllebb alakká változtatta. A puccernek mindig egy egész konzerv jutott, amikor egyébként öt ember között oszlottak meg egyet. Tábori kulacsa mindig tele volt rummal vagy konyakkal. Az ilyen alak egész nap csokoládét rágcsált és édes tiszti kekszet zabált, a gazdája cigarettáit szívta, órák hosszat sütött-fözött és extrazubbonyt viselt. 4 tisztiszolga a legbizalmasabb kapcsolatban állt az oraonánccal. s bőségesen juttatott neki asztala maradékaiból, és mindazon előnyökből, amelyehet élvezett. A számvivő őrmester bevonásával triumvirátust alakított. Ez a triász, amely közvetlen kapcsolatban élt a tisztlel, ismert minden hadműveletet és haditervet. Mindig az a svarm (Raj.) volt a legjobban injormáva, hngij miltor kezdődik a dolog, amelynek a tizedese jó viszonyt tartott fenn a tisztiszolgával. IIa a puccer azt mondta: „Kettő harmincötkor megpucolunk innét", akkor pontosan kettő harmincötkor az osztrák katonák távolodni kezdtek az ellenségtől. A tisztiszolga a legintimebb viszonyban állt a tábori konyhával, nagyon szeretett a kondér körül sündörögni és úgy rendelgetctt, mintha vendéglőben volna, étlappal a kezében. — Oldalast akarok — mondta a szakácsnak — tegnap BkOrfarkat adtál. A levesbe tegyél bele egy darab májat is, tudod, hogy a lépet nem eszem. De a puccer mégis a pánikkeltésben volt a legnagyobb. Ha bombázták az állásokot, a szíve mindjárt a nadrágjába csúszott. Ilyenkor a legbiztosabb fedezékben bújt meg a saját és a gazdája csomagjaival, fejére húzta a takarót, liogy a gránát ne találjon rá, s nem volt más kívánsága, csak hogy a gazdája sebesüljön meg, és ö elkerülhessen vele innét a hátországba, minél messzebbre a fronttól. Rendszeresen szította a pánikot titkolódzó magatartásával is. — Azt hiszem, szerelik a telefont lefelé — közölte bizalmasan a tvarmohkal. És boldog volt, ha azt mondhatta: — Már leszerelték. Senki se szeretett úgy visszavontdni, mint ő. Abban a pillanatban elfelejtette, liogy gránátok és srapnelek fütyülnek a feje fölött, és fáradhatatlanul törtetett a stáb felé, ahol a Irén állomásozott. Szerette az osztrák Irént, és rendkívül szívesen kocsikáztatta magát. Legrosszabb estiben igénybe vette a kétkerekű szaniléctaligákat is. Ha gyalog kellett járnia, a legszerencsétlenebb ember benyomását kellette. Ily esetekben a lövészárokban hagyta gazdája csomagjait, és csak a saját tulajdonéit cipelte. Ha úgy adódott, hogy a tisztnek sikerült elmenekülnie a foghágbaesés elől és ö ottmaradt, a tisztiszolga semmi esetre se feledkezett meg arról, hogy a fogságba magával vigye a gazdája csomagjait is. Ezek az ő tulajdonába mentek át, s ő teljes szívéből ragaszkodott hozzájuk. Láttam egy fogságba esett tisztiszolgát, aki a többiekkel együtt gyalog ment Dubnától egészen a Kiev melletti Darnicéig. Vele volt a saját hátizsákja, azonkívül még öt különféle kézikoffer, két takaró és egy párna, nem beszélve egyéb csomagokról, amelyeket a fején vitt. Keservesen panaszkodott, hogy a kozákok ellopták két kofferjét. Sohasem felejtem el ezt az embert, aki ennyi mindennel vergődött keresztül egész Ukrajnán. Olyan volt. mint egy eleven szállítókocsi, és ma sem értem, hogy bírhatta ki mindezt, a sok száz kilométeres cipekedési. majd az utat egészen Taskentig, ahol végre biztonságba helyezte csomagjait, ledőlt rájul. és a hadifogolytáborban belehalt, a flekktífuszába. A tisztiszolgák azóta szétszéledlek egész köz, társaságunk területén, s ma csodákat mesélnek hőstetteikről. Öh rohamozták meg Sokait, Dubnát, Nist, a Piavét. Mindegyikük egy Napóleon: „Szóltam az óbersztiinkneh, telefonáljon a stábhoz, hogy kezdhetik". Nagyrészt reakciósok voltak, és a legénység gyűlölte őket. Egy részük beséigó volt, és különösen élvezetet talált abban, ha végignézhette valakinek a kikötéséi. Külön kaszttá fejlődtek, önzésük nem ismert határt. III. Lukás főhadnagy típusa volt a korhadt Osztrák monarchia aktív katonatisztjének. A kadétiskola kétéltűvé nevelte. Társaságban németül beszélt, németül írt, de ha cseh könyveket oU vásott, és amikor az egyéves önkéntesek iskolájában csupa cseheket tanított, bizalmasan azt mondta neliik: — Legyünk csehek, de erről senkinek se kell tudni. En is cseh vagyok. A cseh nemzetiséget valamiféle titkos szervezetnek tartotta, amelyet jobb messziről elkerülni. Egyébként jó ember volt, nem félt a feljebbvalóitól, s hadgyakorlatokon illendően gondoskodott a csapatáról. Mindig talált a számára kényelmes helyet valami csűrben, és szerény gázsijából sokszor csapra üttetett egy-egy hordó sört a katonáinak. Szerelte, ha a katonái énekelnek menetelés közben. Énekelniük kellett még akkor is, ha • gyík gyakorlatról a másikra menetellek. S a lőhadnagy a csapat mellett haladt és velük >ekelt: Mikor éjfélt harangoztak, kiugrott a zsákból a zab. bumsztarára bum! (Folytatjuk.)