Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-07 / 81. szám

Móricz Zsigmond nyomában AZ EGYKORI,,PAPRIKASZAGÚLEVEGŐBEN Fiatal matematikus dolgo­A nagy országjáró író, láthatja „Szentmihálytelkét", Ma már ezt a problémát sem ismerik a paprikatermelők. Amióta néphatalom van, még m soha nem termett annyi pap- esi, motorkerékpár fut ná- i ^oB a, k>ülya' intézet ^ egyik rika, hogy azt ne tudták vol­na értékesíteni. Nem kell be­gát és a dolgozó kisemberek ről keserű szájízzel tette szó- fűteni a felesleges termést, a mélységes elesettségét. Ezr vá, hogy miért van csak egy Tiszába sem kell dobni, úgy vasárnap délután két zsúfolt írta a többi között: ebből, s írta. hogy talán a mint ahogy arra még sok autóbusz viszi tőlünk a szín­„Az ereszek alatt, a kert- Hangya most rászán a má- szegedi élő ember emlékezik, ház-, mózilátogatókat. és nem Móricz Zsigmond 1936 őszén egyszer Mihálytelekre is el­vetődött. Egy rövidke riport­ban egyszerre mutatta be a falu mérhetetlen gazdagsá­meg az egykori „betyársza­gú" Röszkét. Pedig ma is csak az az egy magáztató van a faluban, ami már an­nak idején is megvolt, ami­annyi szép ház épült amióta szabadok vagyunk a falunk­ban, az, hogy annyi laposko­lunk — ezekből egy, meg egy se volt azelőtt —, ha kom­munizmus az, hogy minden <„Á matematikai tudományok doktora" Látogatás az ország egyik legfiatalabb tudósánál tések felett, a fakón, a ga­lambdúcokon, mindenütt paprikafüzérek. Valami olyan egzotikus dísz ez, hogy ennek a kedvéért ide­genforgalmat lehetne indí­tani Kalkuttától, s London­tól kezdve akárhonnan, mert ez valami csodálatos specialitás. Gyönyörű. El­képzelhetetlenül szép a sikra, vagy ötven pengőt. Az bizony nem szánt rá egy fil­lért sem, de'most már nem is baj, mert arra az egyre sin­csen szükség, legalábbis nem arra használják, mint régen. A mihálvteleki lányok, legé­nyek nem „táncolnak" már a medencében, éjszakánként egyszer sem ébrednek arra, hogy veszettül csípi kisebzett paprikadiszű falusi udvar, lábukat a paprika. Most szüretelték a papri­kát, ahogy ott jártam. Az udvarok ki vannak tégláz­va, s ott hever a ménkű sok paprika". Máshol így folytatja: „A hasítás azt jelenti, hogy minden egyes hüvelyt kézbe vesznek, ketté vág­ják. Kivetik a ,csumáját', a magházat, letisztogatják az ereket. Tessék elképzel­ni, naponta 15 óráig csi­nálni. Egy füzér két és fél­méter hosszú, a legnagyobb rekord egy nap alatt há­rom füzér, s egy füzér munkadíja 40 fillér. Leg­jobb esetben 15 órai mun­kával meg lehet keresni egy pengő húszat. Mégis nem kell ide hozni az ide­geneket, kuli életet mutató ni neki, a tejjel-mézzel fo­lyó kánaán közepén? Pe­dig szépnek szép ..." Pár rövid bekezdést ír a paprikamosók munkájáról, akik télen is, szigorú fagy­ban, hóban, őszi-tavaszi nap­sütésben, nemcsak nappal, de még éjjel 2 órakor is ott ti­porják térdig érő vízben, me­zítelen lábbal a zsákba tett paprikamagot, a falu egyet­len használható mosómeden­céjében. Az író — akit mint az akkor még fiatal Kriskáné elmondja — a falusiak vala­mi rokonlátogatásra érkezett csizmás, pörgebajuszos pa­rasztembernek néztek, kese­rű érzésekkel ugyan, de vi­gasztalóan beszélgetett velük. Csak később mégjelent ri­portjából derült ki: mennyi­re fájt neki, hogy ezek a sze> rencsétlen emberek nemcsak Éppen most 12" éve annak, időket, amikor a hogy elvitte a szél Mihályte- Zsigmond irt róluk, lekről a „paprikaszagú leve­gőt". Akkor. 1936-ban azt írta: Itt minden állati bűz­nek, még a trágyának is pap­rikaszaea van. Ma már nincs. Pedig számok mutatják, hogy most sokkal többen terme­lik a szegedi paprikát, mint akkor. Szegeden 1936-ban ÜR64 kistermelő foglalkozott paprikával. 1956-ban már 10 519 gazdának volt papri­katermelési szerződése az ál­lammal. A mostani évben pe­dig rövid idő alatt 10 620 gaz­da szerződött paprikaterme­lésre. a Hangya idejéből. fim ről álmadstt — valóság Egy paprikatermelő mond­ta' mégis vannak még többen közöttünk, akik zúgolódtak, idő előtt még többet szeret­nének. Mikor hangoskodnak, eszükbe juttatom azokat az Móricz Sokan azt válaszolják, hogy belő­lem a kommunista beszél. Erre mit mondjak nekik'' Életemben semmilyen párt­nak sem voltam a tagja, nem is értek máshoz, csak a pap­rikához. De ha ez kommu­nizmus, ami itt nálunk van, ha kommunizmus az, hogy vagyunk a földbirtokosok, kereskedők játékszere, — nem bánom, ki mit mond, akkor én kommunista va­gyok. Tudom, ha a mi nagy írónk most csak egy rövidke időre is feltámadhatna, láthatná csak „Szentmihálytelkét", ta­lán ő volna az, — ő, aki egész életét a szegény- és kispa­rasztság nyomorúságos meg­alázott sorsáért érzett aggo­dalomban töltötte el, aki ma a legboldogabban ünnepelné a múltból való szabadul i­sunk évfordulóját. Láthatná: amiről annyit álmodott éle­tében, mind-mind megvaló­sult. Egykori álmaik a betel­jesedés útján vannak. 'Csépi József másodikemeieti előadótermé­ben pénteken szinte egész délelőtt. Tandori Károly ké­szült élete egyik legnagyobb napjara, a „matematikai tu­dományok doktora" címre jo­gosító disszertációjának meg­védésére. Az „Ortogonális so­rokról" című diplomamunká­ját a bíráló bizottság elfo­gadta és pénteken a kora esti órákban a 31 éves Tandori Károly már mint az ország legfiatalabb „matematikai tudományok doktora" vitte meg az örömhírt szüleinek Újszegedre. Itt kerestük fel másnap délelőtt, hogy beszélgessünk néhány szót arról, mi a titka annak, hogy ilyen fiatalon el­érte ezt a komoly tudomá­nyos rangot, amely nem té­vesztendő össze a múltban is ismert és most újabban ismét elnyerhető doktori címmel. Az újszegedi ház kertjében virágoznak a fák, salátafejek gyűjtik magukba a friss ta­Mi ?öbii s mi heveseit!)? Van sok minden, azonban az is akad, ami kevesebb, mint akkor volt. Akkor, a harmincas években ritkán voltak még a faluban gan­gos, nagy házak. Ma viszont az „apró házacskákat" kell NE BOSSZANKODJÉK, ha recseg-ropog a rádiója Rendszeresen iarjáx az erszágot a r<>dkiaavarv«xagá « csoport dolgozói "Már megint recseg ez a tak. amíg az egyék oszlopnál rádió!* — hányszor kiáltót- (a falutól három kilométer­tunk már fel így olyankor is, re!) megálltak, amikor pedig alig pár napja — Ez a hibás — mondták javították készülékünket, a velük ment körzeti szere­vagv éppen újonnan hoztuk lőnek, aki meg is állapította, haza a lakásba. Sokan nem hogy valóban az egyik szige­is gondolják, hogy a recsegő- telő sérült meg. Énnek kö­keresni Mihályteleken. A ropogó rádiózásnál nem min- vetkeztében a nagyfeszült­. 1.:. -Z, j* . _ 1.—u: U.. „„ „ArrVt ......... „ füU szüntesse meg ezeket szültség-eséseket, vaszi napban a fejesedéshez szükséges erőt. Tandori Ká­roly örömmel fogad, bár teg­nap még élénken tiltakozott egy ilyen olvasóknak való interjú ellen. A szülői ház egyik szobája a fiatal tudós dolgozószobája. Hatalmas könyvespolc, rajta a magyar és európai szépirodalom re­mekei. Tandori Károly be­szél a könyvekről, legkedve­sebb íróiról, Ady-verseket idéz a beszélgetésben, Anato­le Francé. Thomas Mann, Tolsztoj műveit említi, mint legkedvesebb olvasmányait. Tudományszakára fordul­ván a szó. elmondja azt is, hogy eredetileg mérnök sze­retett volna lenni, de 1944 őszén, az akkori zavaros vi­szonyok közt nem ment fel Pestre, hanem a szegedi egyetem matematikai karára iratkozott be. Röviddel ez­után, már elsőéves korában eldöntötte, hogy matemati­kus lesz. Diplomamunkájával 1951 óta foglalkozott újra visszatérőleg. Egy évvel ez­előtt kezdte látni a megol­dást és azóta kifejezetten csak ezzel a témával foglal­kozott. Az ortogonális sorok­kal kapcsolatos matematikai kutatás elsősorban elméleti — jellegű, mint mondja, bár a Fouriér-sorok és az ortogoná­lis polimon sorok a hővezeté­fe- sek elméletének, egyéb jelen­ségeknek, valamint a kvan­tum-mechanikának a kutatá­sánál is felhasználhatók. nádfedél teljesen kiveszőben van, kettő, vágj* három húzó­dik még valahol a széleken. Akkor még homályos fényű petróleumlámpákkal vakos­kodtak, ma minden házban villany világít. A gyerekek, akik csak akarnak, felsőbb iskolákban tanulhatnak. Papp János, Qrosz József dolgozó parasztok mondták: Régen, ha egyáltalán volt ára a paprikának, egy hold jó termésért kikészítve 3— 400 pengőt kaphattak. Most kikészítés, csipedés, magmO' dig a készülék hibás. És so- ségű áram a fold fefcé kapott kan nem tudják azt sem, levezetést, és így meglehető­hogy a baj okát pusztán egy sen nagy területre kiterjedő levelezőlap hívás alapján díjmentesen kivizsgálja egy hosszúnevű, de annál alapo­sabb intézmény: a Posta Rá­dióvételtechnikai és Elektro­akusztikai Üzeme Rádióza­varvizsgáló Csoportja. Buda­pest, V., Váci utca 34, vagy rövidebben a Posta Rádió­zavarvizsgálója. Szerkesztő­ségünk is ilyen recsegő-ropo- egy nagy 3+2-es készülék gó rádió kapcsán ismerke- tulajdonosa, hogy este fél 7 dett meg az intézménnyel, és 8 között a Kossuth-adó zavart okozott. Két község rádiózását is zavarta. „Leszakzd" a Kos&uth-adó Egy másik — talán még bonyolultabb eset — éppen Szegeden történt a Jósika utcáiban. Arra panaszkodott Az utcai lámpa hibás De visszatérve a lapunk­ban közölt Ságvári utcai pa­naszra, nem kevésbé ered­ményre vezetett ott is a vizs­gálat. Nem volt könnyű ki­deríteni a hiba okát, több lakásba is elmentek, több rá­diót is meghallgattak, s a sötét estébe nyúló vizsgálat megállapította, hogy a Jósika és Ságvári utca sarkán lévő ház falán elhelyezett közvilá­gjtási kapcsoló jelfogója ^XA*moTdlfato^ h^ba^sett ami ^ világítást ho*y nagy°" vártuk haza nem SyásX, de a ri£K ^ek'KönnV^ne^dtit ne" zást annál inkább. A lámpát nek" Konnyen nem adtak ne* Beszélgetés közben bejön Tandori néni, megha­tottan ül az asztalhoz. Mit érez most az anya? Szinte könnyek közt vála­szol. — A fiam csak akkor érti meg a mi érzésünket, ha egyszer gyermeke lesz, aki a munkájában ilyen nagy si­K„„„ künk semmit se az életünk­^í™!^ ben. de ha becsületesen dol­goztunk, akkor rendesen él­hettünk. Én a fiamnak mos­azonnal addig is, amíg a DÁV a kap­csoló jelfogót megjavítja za roncséi len emberek nemcsak lulles/J csipeaes. magmo- ueu meg az íiueziueimyei, u auzun a vartalan leeven a rádiózók * tudásukTt ^e sás nélkül ugyanezért a ter- illetve közelebbről két lelki- műsora egyszerűen kimarad. ya™an ^gyenaraa.ozoK tan, gikere mán csak a7, kf, nyers erejüket, tudasukat, de mésért 6500_7000 forintot ismeretes munkatársával, Minden mást tudnak hallgat- s20I'a*0zasa. A szerkesztőse- vánhatnm. np felett se el egész életüket — amiből ne­kik is csak egy van —, egész­ségüket is odaadják a papri­káért. ni csak azt nem. többi rádiósnak nem volt ilyen panasza. Kiderült a Ctkkink nyomén bét a hálózati feszültség esé­Hozzánk nem is levelező- se okozza. Esténként ugyanis lap hívásra jöttek, hanem a hálózati feszültség Szege­szerények vagyunk ha annak a kis cikknek nyomán, den gyakran esik 110 volt­ki gazdával idézgetjük ezt a azj mondjuk, hogy a termés amelyet a Ságvári Endre ut- ról 80-ra is, aminek követ­keserű múltat. Hányszor tör- értékének fele tiszta haszon. cai rádiótulajdonosok kéré- keztében a Kossuth-adó rez­Keserű emlékek — Mert ez igy volt! — Most Papp János mihálytele­fizetnek nekik. A 3—400 pen- Horváth János és Horváth gőből még az egykori lakko- Gyula rádiótechnikusokkal, zott statisztika szerint is csak 100—120 pengő volt a haszon, mert a jövedelem nagy ré­szét elvitte a földbér, az adó, a szállítás, s a munkadij. Ma A házbeli günkbe érkezett telefonérte­sítések hogy a Ságvári utcai lakók . , | megelégedésére, sikerült a v^gakidas soran. hogy^a^ta- hib« fo*rráEát 'megszüntetni. Ne mérgelődjünk tehát ezentúl, ha recseg, ropog a rádió. A rádiózavarvizsgáló nem nyugszik, amíg ki nem deríti a hiba okát. (Termé­vánhatom: ne felejtse el, hogy mi indítottuk el, s itt­arról tanúskodtak, ' ";lullmlu s láuvárí utcai lakók bön mindlt? szorgalmas csa­ládi Összetartást látott. Tandori Károly maga is meghatódik édesanyja szava­in. Ez a csupa egyszerű­ség fiaiai tudós tént — meséli —, hogy te- Régen a paprikatermelők len a medencében megfa- kétharmadának egyáltalán gyott rajtam a nadrág. Az nem voit sai£t földje. Most asszonyok, lányok szoknyáin szinte mindenkinek van. A zörögtek a jégcsapok, de ma; élet össze sem hasonlít­azért csinálták. Az az idő nem is emberi volt. A mihályteleki, röszkei és az egész szegedi „paprikás" parasztság elesettségén a kormánynak kellett volna segítenie. Egyszer segített is, de nem sok köszönet volt benne. Amikor legjobban szükség volt a segítő kézre, amikor a paprika ingyen sem kellett, akkor a kutya sem kérdezte meg a parasz­toktól: „Éltek-e, vagy már a szemeteket is kiette a pap­rika?" A rákövetkező esz­tendőben viszont, amikor a spanyol háború miatt meg­bukott a spanyol verseny­társ. s konjunktúrája követ­kezett a magvar paprikának, rögvest megjött az állami „se­gítség" is. Megalakították a F'iPCTva Szövetkezetet, mely a kikészítők és a kikészítés­ed fog'alkozó óriás terme'ő t '-önspg össze°rtott pengői­től vásárotta fel a paprikát. s-íote sem mi pénzért.. y*ttői kezdve a gazdák a niac­r-> rom vihették áciirat. meri: 3 nsnrika momri'iniTi lett. fVroiViós üzletet totentett ez a-7 é"amnak. Móricz 7síg­mend keserű száifzzel kér­dezte: ..A kormány a' jövő­ben valón minden ötmilliós iiz'etet ki a'mr-e saiátítani? Fz az áUemi spekuláció se­gffet+o p Vproslro/totoot és ió nagvot i'ttött a termc'őkön". tfó'l ts Kedves Zsiga bácsi, kár. begy kár, hogy rr>a már nem ható azzal a „kulival". Hogy mi is volt az, erről Kriskáné mondta: — Atd ismerte valamikor a szegedi Valéria teret, a paprikapiacot, az titöia. Mi knra reggeltől késő estig ott álltunk portékáinkkal, a ke­reskedők csak dó1 ?eié jöttek. Ha egvet megláttunk közü­lük. rohantunk ptaie. A te­nyerünkön kínálffattuk. a szet bré'-s-'ebb nortókát. mi­re n a m/bpervesen megvettek tő1'"*1' rögösen egv mázsát. ft'waie SMHFJS $5g'yptf Sfl* WIWÁ Egy másik termelőtől hal­lottam : — Ha piac alkalmával esett az eső. s láttuk, ott jön a kereskedő, szaladtunk elé­je az esernyővel, tartottuk a feie fölött, hogy csak tőlünk vesven. Ha vettek, akkór le"töhbször hitelben. Va1 amikor az áttarrmak öl­ven pengője sem volt egy mo-ómedencére. A mai sze­gedi panrikabpváltó — ahol korszerű génekkel dolgozzék fel a mórikál — néni álla­munknak már sok tízminió­jában van. Persze ma is van­nak olvan nanrikamunkák. mdvehet m*^ nem tehetett génesíten-. T'ven például a csipedés Már nem 16 óra azonban a munkaidő. A osi­pedők állami alkalmazottak, tisztességes keresettel. Régen az is baj volt, ha nagy volt a termés, és az is, ha kevés. sére közöltünk, s nevükben elpanaszoltuk, hogy estén­ként nem tudják élvezni a műsort, mert állandó zúgás, ropogás zavarja az adást. Legtöbben a szomszédos mo­gése az érzékenyebb, nagyobb készülékekről "leszakad*. Vannak készülékek, ame­szetesen csak ha egyébként még férfikorban is igazán fia hibatlan készülékről van szó.) tud lenni édesanyjának. Bii­S nem lényegtelen az sem, csúzáskor két-három mon­lyekcompenzálni tudnak ilyen hogy mindezt teljesen díjta- datban még arra kért. hogy nagy feszültségesést is. Ér­dekes, hogy éppen a kisebb soda motorjára gyanakod- készülékek ilyenek. A zavar­tak. Pedig — amint kiderült, — a szegény motor ártatlan volt ez ügyben ... Szóval a cikk nyomán a két névrokon technikus meg­jelent a szerkesztőségünk­ben. hogy érdeklődjék a részletesebb panaszokról. Kis faládikót hoztak magukkal, az egész nem volt nagyobb félméterszer, félméteresnél. — Hordozható négycsöves telepes készülék — mutatják be "állandó munkatársukat* — ezzel vizsgáljuk ki a rádiózavarokat. Három kilométerre a baj! vizsgáló csoport munkatár­sai mindenesetre' írásban fel­szólították a DAV-ot, hogy lanul végzik nosoknak. Jó rádiózást, s bosszanko- szönetet érez a bolyai Intézet dás helyett inkább egy leve- professzorai iránt, akik mun­a rádiótulajdo- ha már írunk róla, azt is ír­juk meg, milyen hálás kö­lezölapot Budapestre. <I. x.) hoztmk be az idén Ezzel felnyitották a kis dobozka ajtaját, amelyben beépíthető kerek antenna ta­lálható. Ezzel a forgatható jáíhoz a Német Demokratikus Ebben az évben 10—15 százalék inal több devizát bo­csátottak az importőrök ren­delkezésére, hogy külföldi gepekkel is fejleszthessük a közszükségleti cikkek gyár­tását. Több új berendezést kap a textil- és a cipőipar. A lőrinci fonó rekonstrukció­állításon bemutatott mosógépet. pailack­kájában támogatták;. A fiatal tudós tervek sze­rint rövidesen Romániába megy tanutmányútra az Aka­démia megbízásából. Az ajánlólevél, amit magával visz, a lehető legkitűnőbb. Nemcsak az ország, hanem a nemzetközi tudományos élei egyik legkiválóbb intézeté­ben érte el magas tudomá­nyos képesítését. JCéptúr A HALPIACON antennával érzékelik az ér­zékeny fülhallgstós készülék­kel, hogy merről éri zavaró behatás a rádiót. Számtalan hibát sikerült már felfedezni ezzel, s hosszú évi tapaszta­lataikból sok érdekes példát meséltek el. Elmondották a többi között, hogy például egy dunántúli faluban min­den rádiós panaszkodott, hogy szinte teljesen élvezhe­tetlen a vétel. Állandóan erős zörgést észleltek a ké­szülékben. A zörej meghall­gatása után a zavarvizsgálók a nagyfeszültségű vezetékre gyanakodtak. Készülékükkel el is indultak a vezeték men­tén és mindaddig gyalogol­Köztársaságból hozunk be gépeket. Megvettük az NDK­tól a Szegeden kipróbálásra felszerelt kemderfonodát. Az élelmitezeriparnak Dá­niából vajcsomagológépet, Nyugat-Németországból sza­lámitöltőgépet, Svédország­ból élesztőszeparátort, Cseh­szlovákiából pedig tejszepa­rátort vásároltunk. Megvet­tük a múlt evjsm Bwéepesten resvleaeH gépfcá­As elmúlj, vasúrruigi számunk­ban megjelent képen levő há­zat e héten a szokottnál sokkal kevesebb olvasó ismerte fel. Le­hetséges, hogy a gyenge klisé és a rossz nyomás is hozzájárult, hogy városismereti pályázatunk szorgalmas részvevői nem ismer­ték fel, hogy a ház a flonseveU tér 9. szám alatt van. Neveze­tessége. hogy Vedres István. Szeged híres építésze, a szegedi tanáis „hites földmérő indzsel­lére", a bécsi és brünni tudomá­nyos akadémiák tagja, — s akiről az építőipari technikumot is el­nevezték — tervezte. Innen ered ma is közhasználatú neve: Ved­res-ház. Kivitelezője Schvgörtz János kőművesmester. Jóval az árvíz elölt épük. úgy 1810 körül, új klasszikus stílusban. A Roose.vck téren akkoriban halpiac volt. A ház tulajdonosa Shaeffer Ádám vaskereskedő, német birodalmi nemes volt. Vedres jó barálja. A lakásban a padozatok rózsájából készített, virágos in arziás ékítményeit Párizsból hozatott francia ja­tnunUásol: készítették, akik mű­vészei s-okul: a szakmának. .4 mennyezet képeit hollandi jes­tnmester festette. A Schaefjer­családnak e házban gazdag kép­tára is volt. a francia rokokó­művészet becses alkotásaiból, más spanyol, hollandi, francia mesterek eredeti képeiből és másolataiból. Dugonics And­rás számtalanszor megjord-•'< ­házban mint vendég. 1V íer Ádám fia Széchemj' I < nemzeti szellemében igen közéleti ténykedést fejteit i . * .4 két színházjegyei Teri x Pince olvasónk ^zeeedi Vilii mosvasút) kopja. Szerdán veheti át a titkárságon.

Next

/
Thumbnails
Contents