Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-07 / 81. szám

Emlekezések a magyar nép fájdalmaínak, a munkásosztály jövő győzelmeinek nagy költőjére Megkezdődtek Szegeden a Juhász Gyula em ékiinnepséoek Árvácskák selymes szirmai bo. Őszülő, deresedő szakállú fér- Csendben röppentek a gondorítják a szegedi belvárosi temető fi lépett ekkor a sirhoz, az egy- iatokj g az emlékezés perceibeD egyik szerény sírhantiát, amely- kori ióbarát, a ma is fiatalos ..,,.,..,- . . nek egyszerű négyszögletes sír- lelkű, idős kora ellenére is friss 6n™ea« 15 az az erzes ta" kövén csak ennyi felirat áll: szellemű költőtárs: Dutka Ákos. madt: Juhász Gyula él, sőt „Juhász Gyula 1883—1937". Két új versét olvasta fel, ame- most él igazán, amikor mély Húsz esztendeje... Húsz esz- Iveket az évfordulóra írt. (A ver- einherszcretete, forradalmi hutendeje. hogy e sírhant alatt seket lapunk első oldalán kö- manizmusa a mi korunk terményugszik Szeged szelidszavú, de zöljük.) keny talajára talált.;! forrószfvű és lángoló lelkű költője. Lángolása csak rövid időre csaphatott igazán magasra, amikor a forradalom hónapjainak tüzébe olvadt bele, s aztán csak senyvedhetett az elnyomatás, a népszolgaság idejének hidegében, mígnem aztán önkezével oltotta el ezt a drága meleget íimléktábla leleplezés a költő lakóházán A temetőből a .Juhász Gyula lakatosok, asztalosok, vasutasok utca 6. számú házhoz vitt az és Dózsa György unokáinak liaemlékezők útja. A volt Fodor talmát, ha nekünk is a munka utcai háznál, — amelyben élete lesz az élet anyja, kitől jovenTragikus halálának huszadik ^utolsó esztendeit töltötte a d« győzelmünk ered. Csak ilyen évfordulóján tegnap halk szó- ko,to ~ hlvemek meK nagyobb legkorben, csak ilyen talajban val, emlékezőn és' szeretettel rtoportja gvülckezett. A kapu terebélyesedhet, magasodhat nefelett emléktáblává! jelölte meg mes virággá szeretelt koltonk Az éle* követe'ménye: Az üzemi pártszervezetek fordítsanak figyelmet a termelésre a házat a városi tanács. Két munkássága, munkásőr állt a kapunál díszőrséget az emléktábla leleplezési ünnepségen. Régi harcosok mindketten, maguk is személyesen ismerték és szerették a munkások között oly szívesen tartózkodott költőt. gyülekeztek barátai, késői tisztelői, költészetének, emberi hitvallásának hívei sírja körül. Ott voltak az idősebbek, akik még látták, hallották őt, s eljöttek a fiatalok, akik néhány évtized távlatából tekintenek fel rá. S ott voltak többen a város vezetői közül, ezzel is jelezve, hogy e dolgozók városa, a nép országa megbecsüli igazi értékeit, az nrak országában kitaszított költőt S szálltak az emlékezés szavai. Madácsy László, a szegedi irodalmi múzeum vezetője költői lendületű lírai szavakkal emlékezett Szeged nagy fiáról, akit méltán nevezhetünk az Ady , _ , , ... » .... ,. • , ..... ,„'• nak, a munkásosztály /ovo gyoutam és a József Attila előtti _ ?* . Ma emlékünnepség a szinhazban A Juhász Gyula ünnepségek ma, vasárnap folytatódnak. A Szegedi Juhász Gyula emlékbiA rövid ünnepségen Mison Gusz- zottság délelőtt fél 11 órai keztáv elvtárs, a szegcdi I. kerületi deltel a szmházban rendez emtanúcs v. b. elnöke mondott beszédet, s leplezte le az emléktáblát — Büszkék vagyunk arra, — mondotta a többi között —; hogy a magyar nép fájdalmailékünnepséget. Megnyitót dr. Jáky Gyula egyetemi tanár, a TIT megyei elnöke mond, majd Dulka Ákos költő, Juhász Gyula barátja, szerkesztőtársa emlékezik nteg a költő munkásságáról. Ezután egy eddig még . , >• . előadatlan Juhász Gyula szinköltészet egyik legkiemelkedőbb htmnusza- ,larabül> a ,.pa„lo és Francesca" alakjának. Szavai után az em- Sze*ed adta a című egyfelvonásos tragikus lékezés koszorúit helyezték el a idillt mutatják be Dómján Edit, sírra. Elsőnek a Magyar Szocia- Beszédében vázolta Juliász György László és Kaló Flórián, lista Munkáspárt Szeged városi Gyula határtalan népszeretetét, a Szegedi Nemzeti Színház tagideiglenes bizottsága nevében s költői alkotómunkájának moz- jai. Juliász Gyula megzenésíhelyeztek el koszorút, majd a gatórugóit, majd végezetül tett verseiből Moldován Stefá városi tanács, a Magyar Tudo- hangsúlyozta: ntányos Akadémia a _ Szegedi _ Jubász Gyula költészete Néplap szerkesztősége es a Ju- ,, . ,. hász Gyuláról elnevezett általa- "kknr vnlh(l>_ ^"zan közkinccsé, nos iskola kis úttörői koszorúz- ha féltve őrizzük azt a társaNem kell bizonygatni tünk előrehaladásóban. A — termelés kérdéseivel nem foga józan gondolkodású embe- lalkozni annyit jelent, hogy reknek, hogy a munka, a ter- nem foglalkozunk azzal a felmelés teremti meg mindazt, tétellel, amely nehézségeink ami az élethez szükséges. Az áthidalásához kell és amely MSZMP — igazi marxista— alap a népjólét közelebbi és leninista pórihoz méltóan — távolabbi javításához. Igaz, gondtalanabbá akarja tenni a hogy az alapszervezetek indolgos emberek életét; ez a téző bizottságaiba számos fő célja és tevékenységének olyan elvtárs került, akiknek lényege, őszintén meg kell becsületes, áldozatos munkája azonban azt is állapítani, ellenére sincs még kellő jórhogy a népi ólét növeléséhez, tassága, gyakorlata a vezetés— mint feltétel — elengedhe- ben, s nehéz még most megtetlen a termelés gazdaságos- talólnlok a termelés segítéságának javítása, a termeié- sének, ellenőrzésének a hokenység fokozása. Ezt helyes gyanját. Ebben — és ezt is formában, megfelelő techno- őszintén meg kell mondani — lógia alkalmazásával stb. kell hibás a városi intéző bizottság elérnünk. A munkaidő percei- is, mert ilyen irányban kevés nek becsületes kihasználásával, ám nem az emberi munka intenzitásának túlhajtásával. A termelési színvonal fokozatos javítása ezekben az időkben különösen fontos, mert az ellenforradalmi események következtében hatalmas anyagi károk keletkeztek. Az emberek becsapása lenne, ha eltagadnánk: útmutatást, segítséget adtak az üzemek alapszervezeteinek. Hogyan :*ef?í<s$k hát a pártszervezetek a termelést és hogyan valósítsák meg annak ellenőrzését. Természetesen nem szabad a gazdaságvezetés helyett inaz ellenforradalmi események, tézkedni, átvenni a termelés az utóbbi évek hibáktól ter- különböző parancsnoki poszthes vezetése következtében jain 4115 emberek feladatait, nehéz gazdasági helyzetben A munkástanács helyett sem vagyunk. Súlyosbítja ezt az a pártszervezetnek kell intéza tény, hogy teljesen jogosan kedni és meg kell hagyni a felemelt bérek mögött álta- gazdasági vezetők önállóságát. Iában nincs megfelelő terme. Szakítani kell azzal a káros lést érték, mert — az őszi ese- gyakorlattal is, amelyet az elmények hatasara — divatba- múlt években jónéhánv üzemjött a munkafegyelem meg- ben lehetett tapasztalni: A sértése. Ez sem a munkásosz- párt vezető szerepét a termetály, sem a nép érdekét nem jés pártellenőrzését 'pártszerű A Kisteleki Gépállomás lak. „Tőle tanultuk meg szeretni Szegedet; a Tiszát, a tiszai tájakat, e táj dolgozó népét, a magyar földet, a hazát" f-- mondotta a koszorúzásnál az egyik űttörőpajtás. Aztán a Szegedi Tudományegyatem, majd a szegedi színház koszorúzott, amelynek a Tanácsköztársaság két vetőgépet adott hasznúidéi én igazgatója, illetve direk- . tóriumi elnöke volt. Fiatal lá- latr« ® pusztaszeri egyéni nyok helyeztek ezután koszorút gazdáknak, egyenként napi a sírra: a pécsi Leövey Klára Gimnázium negyedikes tanulói, 15 forintos díjjal. Mint mondakik a Juliász Gyula iinnepsé- jak: a ve tógépek percet sem gek alkaknából tanulmányi kirándulás keretében jöttei Sze- Pihennek és 50 mázsa tavaszi gedre. Végül a Juhász Gyula árpát felhasználtak a Muvelodesi Otthon küldöttei fe- , jezték ki kegyeletes megemlé- ^azdak a vefomag^sere akkezésiiket névadójuk iránt. cióban. __ HOL LEGYEN Juhász Gyula szobra? nia énekel, Juhász-verseket pedig Ladomerszky Margit, a Budapesti Nemzeti Színház, valamint Dómján Edit, György László, Kaló Flórián, Kormos dalmi rendet, amelyről ő is any- T.ajos, Kovács János, a Szegedi nyit álmodott, melyet nekünk Nemzeti Színház tagjai adnak megénekelt. Ha szeretettel óv- elő. A műsor a Pedagógiai Főjük, oltalmazzuk a kőművesek, iskola énekkarával zárul. eírnmel foglalkoztunk lapunk március 24-i számában Juhász Gyula szobrának elhelyezése körül kialakult vitával. Elmondottuk, hogy valamennyi szegedi művészeti, irodalmi, történész szakember és irodalombarát véleményével ellentétben a költő szobrát egy pesti szakbizottság az újszegedi parkban javasolta elhelyezni. Cikkünkre levelek éilkeztek szerkesztőségünkbe, melyek kivétel nélkül a szobornak a Móra-sétánvban való elhelyezését javasolják és tiltakoznak az Újszegedre való átvitel ellen. Különösen érdekes Uia Mihály és Kunos Férem negyedéves bölcsésztan hallgatók, a Juhász Gyula Munkaközösség tagjainak állásfoglalása. Levelük így szól: .,Ürömmel vettük tudomásul, hogy Juhász Gyula szobrának ügye már az elhelyezés problémájánál tart. (Végre eddig is eljutottunk. Jobb később, mint soha!) De annak már kevésbé örülünk, hogy pesti szakemberek akarják (jelel; szerint hozzá nem értő módon) elhelyezni . .." „Az az érvelés, hogy az újszegedi liget intim környezete miatt alkalmas arra, hogy Juhász Gyula szobrát oda helyezzék, nagyfokú hozzá nem értést árul el. A szépülő, modern lyezése ellen. Nem tudjuk, hogy a „pesti szakember" kkkSkkkkkkkkAkki mennyire ismeri Juhász Gyu- 3 la életét, és költészetét. Azzal 3 a felvilágosítással azonban < szolgálhatunk neki, hogy Juhász Gyula költészetében sem- mi utalás, életében egyetlen mozzanat sincs, amely követelné a szobornak a Tisza túlsó partjára való áthelyezését. Kiáltó ellentélben lenne aköltészetének sok-sok utalása- val, ha a szobrot olyan helyrehelyeznél; el, ahonnan a Ti sza a Kultúrpalota, a színház nem látszana. Szerény javaslatunk, hogy aj n szobrot a vár előterében levő kis sétányrészre helyezzék j el. (A vár és a Tisza kögálja 3 közé.) Ezzel arra is szerelnénk felhívni az illetékesek figyel- 3 mét, hogy a Móra-sétányból nagyon szép szobor-sétányt le-1 hetne kiépíteni a szegediek és 3 az idegen látogatók gyönyör- 3 ködtetésére" Eddig szól a levél. A két 3 egyetemi hallgatón kívül a töb bi levelek is a szobornak a Mó-« ra sétányon, esetleg a színház • előtti elhelyezését sürgetik. Tudomásunk szerint múltkori cik- 3 künknek hatására az illetéke-3 sek lemondtak a szobornak Üj-3 szegedre való átviteléről. Kár, •= A KISZ ORSZÁGOS VEZETŐSÉGÉNEK felhívása óta Szegeden is egymásután alakulnak az üzemek legharcosabb fiataljaiból a KISZ-szervezetek. Tegnap délután alapos előkészítő és szervező munka után a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő üzemben is megalakult a Kommunista Ifjúsági Szövetség üzemi szervezete. — Indiában, az elefántok klasszikus hazájában mindinkább traktort használnak vontatásra az elefántok helyett. Érdekes, hogy a traktor üzemben tartása négyszerese az elefánt eltartásának, de ugyanakkor az elefánt ára ötszörösen felülmúlja a traktorét. szolgálja. Ha nem változtatnánk ezen a helyzeten, előbb, vagy utóbb a dolgozó emberek kihatásaikban súlyos hátrányát éreznék. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a párt vezető formák helyett, dúrva parancsolgatással, önkényeskedéssel, pufogó szólamokkal akarták biztosítani. A párt befolyása, vezető szerepe a vezető posztokon és a munkatermekben dolgozó szerepe érvényesüljön a ter- egyszerű tagok útján jut kl. melésben is; hogy az üzemi pártszervezetek don törődjenek a termelés ellenőrzésével és annak elősegítésével. Ez is kell ahhoz, fejezésre. A párt népért hohelyes mó- zott határozatai rájuk kötelezők és elő kell segíteniök annak következetes végrehajtását. Az ellenséges elemekhogy az emberek anyagi hely- kel> a tudatos bajkever6kkei zetében a munka alapján fokozatosan előre haladjunk. Soha nem feledhetjük, hogy a termelés, maga az egész technika eszköz abban a törekvésben, hogy szebbé tegyük az emberek életét. Ezt nem szavakkal, hanem tényekkel kell mindig bizonyítani. szemben határozottan fel kell lépniök. Nem tűrhető azonban az sem, — még a párt vezetősEerepe biztosításának jelszava alatt sem, — hogy tisztességes, rendes emberekkel szemben dúrva, diktatórikus eszközöket alkalmazzanak, így helyettesítsék a meggyőzést egyes olyan kérdésekben is, amelyek a termeléssel függnek össze. Gyakran hangoztattuk és el is koptattuk az elmúlt évekSzeged üzemi pártszervezetei ben, hogy a kommunistáknak alig, vagy formálisan, vagy példát kell mutatniok a munegyáltalán nem foglalkoznak kában, a szavakhoz mindig a a termelés kérdéseivel, annak tetteknek kell járulnia. Naphelyes formában való ellen- jainkban a szó valódi érteiőrzésével. Ennek elhanyago- mében igen fontos a kommulása fékezően hat egész éle- nista helytállás és példamutaJe'en'eg általában helyzet, az a hogy relmesek ligete), óin ez a környezet nem olyan szobrokat követel, mint Juhász Gyuláé. Helyezzenek oda a célnak megfelelően allegorikus szobrokat. F.z csak a kisebbik ellenérv, a szobor Újszegedre való heKIS ÉS NAGY VIRÁGCSERÉP tás a munkában. Ezen az alapon joggal beszélhetnek — és kell is beszélniök a kommunistáknak — a munkafegyelem fontosságáról. Arról, hogy a kifizetett bérek mögött kielégítő termelésnek kell lenni, mert ez mind egyéni, mind társadalmi érdek. A termelés pártellenőrzésében vegyen részt az alapszervezet minden tagja. Kérjük ehhez a munkához a pártonkívüliek véleményét, észrevételeit. A munkatermekben dolgozó egyszerű munkások — párttagok és pártonkívüliek — tudják a legjobban, hogy hol akadozik a munkaszervezés, hol pazarolják az anyagot, hol és kik hánynak fittyet a termelési fegyelemre, a minőségre stb. A termelés pártellenőrzése feltétlenül terjedjen ki arra is, hogy a munkások munkakörülményei a lehetőségek szerint hogyan javíthatók tovább, nincsenek-e egyik, vagy másik embernél hibák a bérfizetésekben stb. Fordítsunk figyelmet az ember munkáját könnyítő olyan technológiai eljárások alkalmazására, amelyekre lehetőség kínálkozik. A ferme'é«! pártellenőrzése bizonyos szakmai felkészültséget is igényel. A termelés kérdéseivel való beható foglalkozás pártmegbízatásként adható az alapszervezet egy-egy műszaki képzettségű tagjának. A Textilművekben — helyesen — a termelés beható vizsgálatával külön is megbízták Balázs mérnök elvtársat. Helyes, ha az üzemi MSZMP alapszervezetek intéző bizottságai üléseiken is napirendre tűzik a termelésnek azt a kérdését, amely a legjelentősebb. Ehhez a napirendi ponthoz helyes meghívni az üzem igazgatóját, főmérnökét, és technológusát. S necsak beszéljünk a termelés egyik, vagy másik kérdéséről, hanem határozzuk is meg, hogy mit kell tenni. Ezután pedig intézkedések következzenek. Az üzemi pártszervezeteknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is a termelés pártszerű ellenőrzése, a munkástanácsok, a szakszervezet, a gazdasági vezetés politikai irányítása. A pártszervek és a gazdasági szervek jó együttműködése feltétlenül gyakorlati eredményekre vezet. Az alapszervezetek javaslataikkal, a figyelem felhívásával egy-egy jelenségre, hasznos szolgálatot tehetnek. A Ruhagyárban és másutt veszélyes lazaságok mutatkoznak a munkafegyelemben. Alaposan tanácskozni kellene erről is az intéző bizottságoknak és a gazdasági vezetőknek. A tnun'! aveeseny ,hibás> bürokazonban, bogv a szobor 6-i fel újszegedi sétány igaz, hogy in- avatása, a költő halála évfordu-i tini környezetet jelent, (a sze- lójának szép ünnepségei kereté- 3 ben mégsem lett. meg. ..Nem köt meg addig az alap" kaptuk a felvilágosítást. mikor az ok | után érdeklődtünk. 4 Pedig ideje lenne már. ha < annyi év után Szeged méltó imt.J léket állítana nagy fiának; 4 tavaszi mázos, vagy mázatlan tejesköcsög, cserépalj, soklyukú csirkeitató megannyi portéka. Ott vörösük nagy kupacokban minden hetipiacon a Marx tér szélén. Domaszéktől Öíiömösíg, Szőregtől Klárafalváig mind en Szeged környéki faluban vagy. tanyában ilyenkor háro inszor is lelkére köti az eddig gondosan tárolt almával, tojással. vagy zsenge spenóttal piacra induló édesmamának az eladósorban levő nagylány. hogy néhány jóformájú, csak a Marx téren kapható új virágcserép nélkül haza ne térjen. Sikerült dugványt kapni a szomszédék .Tunikájától és azt feltétlenül új cserépben kell kirakni a húsvét ra frissen, mélyzöldre festett ablakokba, hogy nyárra már égővörös muskátli mögül gyújthasson gyufát a nagylány. Ügy éjfél tájban, amikor felhangzik a -Csak egy kislá ny* korszerűsített változata: "Bolyongok a város peremén* ratikus, üres és a munkások által elvetett, elítélt rossz módszereit soha ne hagyjuk visszatérni. Ám a nemes, hasznos és igazságos vetélkedésnek hívei a munkások, s ennek már hangot is adtak. Segítsük elő ennek kibontakoztatását, de nem „felülről agyon szempontozotlan" és erőszakoltan, hanem úgy, ahogyan a munkások akarják. Az ezzel való foglalkozás elsősorban a szakszervezet dolga lenne. Keveset törődnek azonban a versennyel és a pártalapszervezetek sem hívják fel erre a hibára a szakszervezet figyelmét. Arra is gondot kell fordítanunk, hogy a munka valóban élenjárói, a szakma igazi mesterei — éppen munkájuk alapián — megfele'ő erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. Csak hasznos lenne az is, ha a szakma élenjárói, újítói újból összeülnének időnként és kicserélnék gondolataikat. Ha a műszakiak köre is tevékenykedne, szintén javítani lehetne a termelést. A többi feladattal együtt az élet követelményeként kezdjük meg az üzemekben a termelés pártellenőrzését, segítését. A pártszerű munka a dolgos emberek javára itt fs hasznosan mutatkozik majd meg.