Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-07 / 81. szám

WlLAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK.) II. évfolyam, 81. szám Ara: 50 fillér Dili KA ÁKOS: Juhász Gyula sírjánál* (1957 április 6) Húsz év se telt, s az álmod im betelt: szivárvány lett a sáros földi pálya, — Magyar szavad már rég szivekre lelt, Féltett kincs lettél: korod mostohája. Ahogy vallottad: Anna már örök, — S milyen volt szőkesége? — tudja régen minden szerelmes, — ha párja megszökött, s véled sóhajt a síró esti szélben. S ha szeretnél olykor visszajönni még: szelíd kísértet, — van még magyar szó Váradon, S ha tudsz a szónak most is örülni még, — Téged dicsérnek versben és plakátokon. Megnőttél — és táborodba gyűlve Ifjú szívek, hűséges barátaid Mint most, — lélekben Véled egyesülve Letesszük szivünknek friss virágait. lh Mélán dicsér hát most a Tiszatá), Felbúg szivünkben a vén Juhász kolomp Dicsér, sirat ma százezernyi száj A vén Tisza s a suttogó falomb. Mert oly igaz, mint Te és oly magyar, — E táj — siratni, emlékezni tud Hű fiára, ha szebb jövőt akar Minden fiára, ha ide már kijut. Terád is vár hát már a tiszapart Te is kiállsz majd bronzba vert fejeddel Hirdetni, hogy egy tört kor mit akart Mit siratott itt a magyar Ember. Kiállsz merészen vén Juhász kolomp Szívünkkel játszva búgó bánatoddal S mindig virágos marad itt e domb S Annák szivéből száll az új Juhász dal. »A költő fenti versét Juhász Gyula halála 20. évfordulója alkalmából írta, és tegnap olvasta fel a belvárosi temetőben rendezett kosz orúzási ünnepségen, amelyről lapunk más helyén számolunk be. y n A „vízfaonton mln^n csendes A vízügyi jelentésekben nemrégiben még arról olvastunk, hogy egyes helyeken másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Hogy a cél- és szakszerű árvízvédelmi óvintézkedések ijesztették-e meg az elmúlt hetekben a még szemlátomást növekvő Tiszát is, vagy egyébként se kívánt veszedelmes méreteket ölteni, — tény az, hogy mára már a legmagasabb áradási ponttól számítva, közel kétméteres apadásról olvashatunk a tiszai jelentésekben. Ez a rohamos apadás vitt el bennünket is tegnap a Szegedi Vízügyi Igazgatósághoz, hogy a keskenyülő Tisza után tájékozódjunk a szegedi belvizek állásáról is. Forgó László igazgató a "szegedi belvizek* hallatára elmosolyodik, s a falon függő hatalmas vízrajzi térképre mutat, ahol keresve sem találunk megjelölt, veszedelmes pontokat. — Belvízveszély sem fenyeget bennünket, sőt már eső kellene, jó tavaszi, vetést növesztő eső •— mondja az igazgató. Közben a szegedi járásra terelődik a beszélgetés, s megtudjuk, hogy a legelőjavító vizeket is leengedték már a kiskundorozsma—majsai, fehértó—majsai, = domaszéki, Vasárnap, 1957. április 7. • OsztSnzŐbb bs rezes A VÁROS SZIVÉBEN az építőiparban Móricz Zsigmond • nyomában * Egy nap a biióságon l Részletes lottóí nyeremény,isia (Liebmann Béla felvétele) két utcára néző, hatalmas bérházat ábrázol városismereti képpályázatunk ma közölt felvétele. Első kérdésünkben az iránt érdeklődünk olvasóinktól, hogy meg tudják-e írni, mikor épült a ház és mi a napjainkban is közhasználatú elnevezése. Legfőbb kérdésünk azonban az, hogy az épület egyik albérleti szobájában milyen országoshírű személy lakott és mikor. A megfejtéseket csütörtökig kérjük szerkesztőségünkbe beküldeni. A megfejtők között két színházjegyet sorsolunk ki. títá{u.s 31-ét* HtfíUk a budapesti ipau vását Az idén még belvízveszély sincs — sőt eső kellene * Jó az együttműködés a magyar és jugoszláv vízügyi hatóságok között kisteleki és kiskundorozsma—halasi főcsatornákon. S ha már úgyis vizeskedünk, — "ha lúd, legyen kövér* — elve alapján a magyar—jugoszláv vízügyi kapcsolatokról is tájékozódunk. — A korábbi tárgyalások; a határmenti vízügyi szervek között kezdődnek újra — tájékoztat Forgó igazgató. — jugoszláv részről éppen az elmúlt héten járt Szegeden Cinkler Kálmán, az újvidéki tartományi vezető, valamint a topolyai vízügyi társulat vezetője. E kéttagú küldöttség után most a ml jugoszláviai látogatásunk van soron, a keiebiai Kőrös-ér vízelvezető ügyében. A jó szomszédi kapcsolat alapján az elmúlt héten három telefonoszlopot állítottunk fel a lúdvári határszakaszon, hogy a mindenkori közvetlen árvízveszély idején megfelelően tájékozódjanak és intézkedjenek a magyar és jugoszláv vízügyi szervek. Szeged és környékét tehát nem fenyegeti a víz. erről ideiében gondoskodtak a vízügyi szervek. S ha még esőt is tudnának csinálni — mint ahogy már éppen eshetne is! —, akkor lenne még csak igazán áldásos a munkájukf-n) Négy műveletet végzíi varrógép Érdekes újítás a Ruhagyárban A Szegedi Ruhagyárban Szabó Sándor főmérnök és Dékány Lajos műszerész újításai szinte forradalmasítják a Ruhagyár termelését. Eddigi közös munkáik: az elektromágneses vezérlésű gombozó- és gomblyukazó gép, a gőzvasaló, a lépegető talpas varrógép, s a legutóbbi, már sorozatgyártásra került varró-ventliző után most az egyszerre kéttűvel varróés vágógép növeli nagyszerű újításaik sorozatát A régi alkatrészek felhasznánálásával készült géppel négy különböző munkaműveletet lehet egyszerre és külön-külön is elvégezni. Megfelelő karok átváltása után lehet egy, vagy párhuzamosan két tűvel varrni, s mindkét esetben működésbe hozható egyúttal egy vágóéi is, amely a szövetet kettényírja. Pl. zakó, vagy nadrágzseb készítésnél a két tű elkészíti a két varrást, a középen ugyancsak le-föl mozgó kés pedig felvágja a zsebet. A gépet e héten próbálták ki az egyik munkateremben, s kitűnően bevált. Szerény számítások szerint is legalább az eddiginek másfélszeresére növeli ezeknél a munkáknál a termelékenységet. A terv szerint még az idén további ötöt készítenek belőle. Ha figyelembe veszszük, hogy havonta mintegy 10 000 öltöny készül a Ruhagyárban, jelentős termelékenység emelkedést, s sokezer forint megtakarítást eredményez az újítás. Az üzemben most feladattervet dolgoznak ki az újítási mozgalom kiszélesítésére, hogy ne a dolgozók fizikai erejének fokozásával, hanem űj gépek, módszerek alkalmazásával érjék el és szárnyalják túl az október előtti termelékenységi szintet; Lehet nevesni ! ^ llj versenyformát dolgoztak ki a Kender fonógyárban ^ Az osztályvezetők és a legjobb dolgozók legutóbbi értekezletén a szocialista munkavegseny is szóba került a Kenderfonógyárban. Legtöbben a korábbi verscnymozgalraalc revíziójával kezdték mondanivalójukat, és szóválették, hogy elszürkültek, formálissá váltak a versenyek, az állandóan indukált felajánlások —, s a versenyeredmények gyakori normává hitelesítése nemhogy növelte a termelési kedvet, ellenkezőleg: titokban visszahúzó erővé vált. Példák seregét idézték az érdektelenségre, amik közül most csak egy, szinte anekdota számban menő esetet említünk meg: A bizalmi odament a munkáshoz, s így szólt hozzá: „Mit ajánlasz fel. .. ünnepélyre?" A válasz: „Írj be, amit akarsz, csak hagyj békén!" És a bizalmi beírt valamit, itt is, a másik gépnél is, majd a felajánlásokat összesítve megírta a szép jelentést. Mégis, a korábbi versenyszervezés korcs kinövései ellenére „igcn"-nel voksoltak a dolgozók mikor nyíltan elhangzott a kérdés: „Legyen-e munkaverseny Tárgyjutalmak — 12 ezer forintért Persze, 1Ú1 rózsaszínű lenne ez a kép, ha nem mondanánk meg. liogy volt olyan dolgozó is, aki csak nevetett az újabb munkaverseny kezdeményezésén, mert el sem tudta képzelni, hogy a versenynek tömegesen akadnak pártfogói. A gömbölyítő osztály később egységesen úgy tett, ho*-- nem kell a munkaverseny, meglesznek anélkül is. De később ... Ma már a műszaki irodával szemben színes tábla hívja a figyelmet magára. A második negyedévi munkaverseny győztescinek kiosztandó jutalmakat olvashatjuk rajta. Egyre többen megállnak a kifüggesztett tábla előtt és megelégedéssel veszik, hogy mintegy 12 ezer forint értékű iparcikk kerül kiosztásra a negyedév végén. A legjobb géphatásfokot elérő dolgozó kerék; párt, az osztályok legkiemelkedőbb dolgozói 10—10 méter damasztot, a második helyezetlek pedig szép edénygarnitúrát, paplant, szöveteket, tréningruhát és egyebeket kapnak. A gömbölyítő dolgozóinak feltűnt, hogy lemaradlak a listáról és reklamálni kezdtek. — Mi semmik vagyunk? — Ti a verseny ellen szavaztatok! — kapták a választ. Ettől kezdve azután egyre hangosabban követelték a gömbölyítő asszonyai is, bogv az ő osztályuk legjobbjainak is tűzzenek ki jutalmat. Tehát meggondolták ... A kérés pedig teljesíthető utólag is. Milyen legyen a fo; m > ? Ügy látszik, hogy még olt sem balt ki tehát a versenyszellem, ahol korábban határozottan ellene voltak, mert a szép tárgyjutalmak, a kiváló munkások anyagi megbecsülése nem közömbös az üzem egyetlen munkásának sem. Miután a felfokozódott érdeklődés igazolta a verseny létjogosultságát, meg kellett határozni, liogy mi adja a verseny lényegét, és hogy milyen formába öltöztessék a versenyt, nehogy megismétlődjenek a régi hibák. Az üzemben nagyon helyesen abból indultak ki, hogy most a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése a legfontosabb üzemi feladat, s ilyenformán a géphatásfok kihasználását, illetve tökéletes minőségi munkát tették meg az elbírálás leglényegesebb pontjának. A verseny formai újdonsága az, hogy a kiirt tárgyjutalmakat csak azok nyerhetik el, akik ténylegesen versenyeznek, azaz „neveznek" a versenyre, így biztosítják egyrészt a munka verseny szigorú önkéntességét, másrészt a verseny becsületét. Ki nyeri a kerékpárt ? A tárgyjutalmak negyedév végi odaítélésénél is új módon járnak cl. Nem a vezetőség határozza meg, liogy kiket illet egy-egy jutalomtárgv, hanem az üzemrészekben erre a feladatra választott öttagú munkás bizottság. Az érdeklődés messze túlnőtte a pesszimista szemlélődök elképzelését, mert a sokszorosított nevezési lapokat egyre többen töltik ki a munkatermekben és egyre többen követelik. A művezetők között is népszerűvé vált a szocialista munkaverseny felújítása, hiszen ők is esélycsek a kitűzött tárgyjutalom elnyerésére. A verseny már megindult. Még nem tudni kié lesz a kerékpár. kik nyerik a vég damasztokat és az edénysorozatokat, de az újszerű elbírálás bizonyosan garancia lesz arra, bogv- a legérdemesebbek. A kendergyári versenyben sok az újdonság, a friss kezdeményezés, — talán másutt is tanulhatnak belőle. Egf vál?«!«f, ahol ssials m-ssfidesa laéfosa lopnak Jobban vigyázzanak a közvagyonra! A Szegedi Építőipari Vál- hogy Dávid István éjjeli őr lalat szinte minden héten eladott különböző dolgokat feljelentest tesz a rendőrsé- Roketye Lajosnak — aki gen, mert különböző holmi- 1934-ben hatósági közeg óikat "ismeretlen tettesek« el- leni erőszak, 1947-ben pedig lopnak. Nemrégiben a do- testi sértés miatt volt büntetrozsmai úti előregyártó telep- Vf> , ről eltűnt mintegy húsz má- etyenél megtaIá!tak zsa szén és egy gerendaszál- 12 mazsa szenet es előkerüllító gumikerekű kocsi! A nyomozás során tek különböző méretű deszkiderült, kák, gerendák. i