Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-04 / 79. szám

alapulnak Atel'es egyenjogúságon A kölcsönös előnyökön a szovjet-magyar gazdasági Kapcsolatok U.I fizcmcf, •Off* foTálibfeilm^nf? Nagy jövő vár a korszerűsített SZEGEDI RUHAGYÁRRA A magyar—szovjet gazda- nyolná a magyar népet. A sági kapcsolatok közvetlenül fenti ós ehhez hasonló »megMagyarország felszabadítása győződések- képtelenségét a után kezdődtek meg. Már 1945 augusztus 27-én aláírták az első magyar—szovjet "gazdasági együttműködési és kölcsönös áruszállítási megállapodást". A két ország között azóta szakadatlanul bővül és erősbödik a külkereskedelem és a gazdasági együttműködés más formája. Ezért tulajdonítunk nagy jelentőséget az 1947. február 18-án aláírt "barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek". Az elmúlt években a két ország közötti külkereskedelem állandóan bővült. Ezt bizonyítja a következő szám is: 1938-ban a szovjet árucikkek csupán 1 százalékát tették ki a magyar külkereskedelem áruforgalmának, 1956-ban viszont ez a szám már mintegy 25 százalékra emelkedett. A két ország közötti, a teljes egyenjogúságon és a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelmi együttműködés kedvező hatást gyakorol mindkét ország népgazdaságának fejlődésére. A Szovjetunió és Magyarország külkereskedelmi együttműködésének struktúrája mindig az illető ország népgazdasága előtt álló konkrét feladatoktól függ. Így például, amikor a magyar nép a hároméves, majd az első ötéves terv teljesítésén dolgozott, a Szovjetunió az ország szocialista tények már számtalanszor leleplezték. A valóság az, — s ezt a magyar sajtó is hangsúlyozza —, hogy a magyar—szovjet külkereskedelem jelenlegi felépítése, az utóbbi évek árucsereforgalma Magyarország számára rendkívül előnyösnek bizonyult. Az elmúlt 6—7 év folyamán a két ország közötti lcereskeA szovjet kormány határozatot hozott az azonnali ingyenes gazdasági segélyről, amelynek keretében nagy számban szállítottak A Szegedi Ruhagyárban 1957-re nagyarányú műszaki intézkedési tervet dolgoztak ki az üzem vezető fórumai, hogy a vállalat gazdasági és műszaki feltételeit, színvonalát kedvezően befolyásolják és minél gazdaságceabb legyen termelésünk. Több igen Magyarországra élelmi- föntos tétel szerepel ebben a szert, nyersanyagot és tervben, de figyelemre méltó, hogy általában a gyorsan visszatérülő beruházásokra fordítottak nagyobb gondot — népgazdaságunk jelenlegi érgyógyszert. A szovjet nép 50 000 tonna búzát és lisztet, 3000 tonna húst, 2000 tonna olajat, 5000 tonna cukrot, 10 000 tonna cementet és más árucikkeket. összesen 38 millió rubel értékben küldött a magyar elhatározták, hogy a Konzervgyárral közösen kiépítik a „gőztávvezetéket". Az Erőmű megcsapolt turbinájából- a Kossuth Lajos sugárút felett hídszerűen kiépitett csőhálózaton vezetik át a gőzt az üzem főelosztójába, s egy részét a kiépített üzemi vezetékeken juttatják el a fűtőtestekbe és a tervezett 24 gőzvasalóba, — más részét tovább vezetné a Konzervgyár. Ez az elgondolás egyébként a Ruhagyár korábban tervezett nagy fejlesztési akciójába tartozik — s megvalósítása dekeit számításba véve. Az js attól függ: napirenden ma1957-re és egyrészt 1958-ra tervezett műszaki intézkedérad-e ez a beruházási terv? delmet az 1948-1949-es évek n^nek. ^Ma^arorsróg gazóa. világpiaci árai színvonalán folytatták. Azóta a világpiaci árak jelentősen megváltoztak. A nyersanyagok árai emelkét kedtek, a késztermékek és gépek ára pedig csökkent. Ha Magyarország a fenti idők folyamán a Szovjetunióból importált nyersanyagot kapitalista országokban vásárolta volna meg, úgy ez sóikkal több kiadást jelentett volna. Ugyanakkor Magyarország a Szovjetunióba exportált gépeiért és könnyűipari termékeiért — szintén a kapitalista piacon — sokkal kevesebb összeget kapott volna. Ebből láthatjuk, hogy Magyarország számára a Szovjetunióval folytatott kereskedelem az elmúlt időkben évenként 300—400 millió forint megtakarítást eredményezett. Egy régi közmondás azt tartja, hogy az ember a bajban ismeri meg az igazi basek megvalósításához hozzá- A fels5bb szervek már jóvávetőlegesen 8 milliós befekte- hagyták a ruhagyáriaknak éíetéíTek To^irólásá- tós^an^züksé^a váUatot- ezt a szándékát és a Könnyűban nagy szerepet játszott a két ország közötti kereskedelmi szerződésben lefektetett árucikkek határidő előtti szállítása, valamint a hosszúlejáratú 250 millió rubeles hitel is. A Szovjetunió és Magyarország népeinek barátsága Társulás — gőzvezeték megbonthatatlan. A két nép még erősebb kapcsolatát, a testvéri barátság toválbbíejlesztését szolgálták a két ország kormányküldöttségének moszkvai tárgyalásai is. nak - ezzel szemben ezek a ipari Gyárfelszerelő Vállalatkorszerusitések egy feltétele- . , . zett év alatt körülbelül 4 mii- nal a ^úelezesi terv JS kelió forint megtakarítást ered- szüb Hozzávetőleges számítás ményeznek. Ilyenformán az szerint a 700 ezer forintos aránylag nagy befektetések építési költségből egy év alatt ket ev alatt szinte teljesen megtérülnének. építésére Ismét pártfogásba vették a Ruhagyárban a Szegedi Erő300 ezer forint megtérül. Lesz-e fedezet a nagy beruházásra A nagy beruházási terv is újból napirendre került a műnél felszabaduló gőz ipari , .. . .... . . , hasznosításának gondolatát és közelmúltban, es most folynak a tárgyalások a beruházási költségfedezet előteremtéséről. Ennek a tervnek a realizálása a Szegedi Ruhagyárban 6 új munkaterem létesítését, s ezzel újabb 800 munkás foglalkoztatását tensában nyújtott hathatós segítséget a magyai- dolgozóknak. A Szovjetunió ipari nyersanyagot és gépi felszereléseket szállított Magyarországra, amelyek lehetővé tették a dunapentelei kősó épülettömb a Román Népköztársaságban, amelyet kizárólag előregyártott épületeleiparosítá- rátot- A magyarországi ellen- mekből „szerelnek össze". forradalom napjaiban a magyar dolgozók segítségére elsőnek a szovjet nép sietett. A szovjet hadsereg — a magyar kormány kérésére — segítséget nyújtott a magyar munkásosztálynak és dolgozó parasztságnak az eilenforraGyárban készült lakások Hétszáz előregyártóit épületelem — 32 lakás A bukaresti Giurgiu út men- érkezett a „Haladás"-gyárból. A né lehetővé. Mintegy 7 rolltén különleges lakóliáz-tömbbe háromemeletes épülettömbben lió forint befektetését igéköltöznek be a lakók. Ez az el- más „újdonság" is akad: a vil- ^ ^ & vállaikozás _ -K épülettömb a Román hep- Iamosvezetekeket mar az uj ro- , mán műanyagg al szigetelik, enne3c elJemere igen celszerűamely nemcsak olcsóbb, hanem nek ígérkezik, különösen akjobb és tartósabb is az eddigi kor, ha figyelembe szigetelő anyagoknál. Az egyik lakásban kísérletképpen vinilin, . _ t - , padlót (PVC) próbálnak ki, az ronydaru egyszerre egesz falat ... , ' í... ,.' , epulet sarokszobaiban pedig —, emel be, s ezen a falon mar - - - - -- - — nem akad munka sem az épületasztalosok, sem az üvegesek számára, mert a fal ablaktokokNem mindennapi maga az építkezés sem. A hatalmas toamelyek általában a Ieghidegebvesszük, hogy új ruhagyár építésének tervéről is beszélnek a felső fórumok. A szegediek álláspontja természetesen az, hogy dalom leverésében. /Tv kai és ablaküvegekkel együtt elemből 32 lakást építettek. bek szoktak lenni - a falakba ^ üj üzemet építsenek,' hahosugurzo berendezeseket epitettek be. Hétszáz előregyártott srtktukS nem fejlesszék az életképes, nagy jövő előtt álló üzemeket — közöttük pedig főként a Szegedi Ruhagyárat. A beruházási terv kereté-i ben szerepelne az üzem korszerű bővítése és átszervezése, több munkaterem átépítése és több, különböző konfekciógyártáshoz szükséges modern gép beszerzése. 12 ezer forintért 260 ezret A Il-es és III-as munkaterem átépítésével például legalább 10 százalékos termelékenység növekedést tudnának elérni és a többlettermelés rezsiköltségének 50 százalékos megtakarítását, Ennek a tervrészletnek; a végrehajtását 1957 utolsó negyedévére tervezték. Nagy haszonnal kecsegtet a VI-os terem szövetöltönyszalaggá történő átépítése is, amit ez év második negyedében kívánnak megkezdeni} A termelékenység emelkedése itt is körülbelül olyan mértékű lenne, mint a Il-es és III-as terem esetében, de egyéb számítások is igenlik ennek a tervnek a kivitelezését: 12 ezer forintos építési költséggel egy esztendő alatt 260 ezer forintot tudnak majd „megspórolni". A végfelemelő szerkezet és a varró-vendliző gép megépítése, meg a terítőgép beszerzése egészítené ki a műszaki fejlesztési tervet Ezek a gépek egyrészt bérmegtakarítást és kapacitásnövekedést, másrészt anyagmegtakarítást eredményeznének. Ujabb nagy summa — anyagtakarékosságból Egyrészt a gyártáselőkészítő üzemrész jobb munkaszervezésével, a minőségi ellenőrök munkájának megszigorításával, másrészt a maradék értékveszteség és terítékveszteség csökkentésével, valamint Gazda-mozfj^^~™-f;Beszélgeiés egy munkás párliaggal ÍVELEM SZEMBEN ÜL János, az Üjszegedi KenderLenszövő munkása. Haja csupa ezüst. Tiszta pillantású, kék szemét és barna arcát beárnyékolja simléderes sapkája. Régmúlt időkről, meg a 'Jelszabadulástól eltelt esztendőkről beszélgetünk. Az életről. A munkásosztály sorsáról. Ezzel a sorssal azonos a kedves Szilágyi bácsi sorsa is. Életének ötvenhatodik esztendejében jár. Sok mindent .megért. Sok mindent tapasztalt. Évtizedek óta részt vesz a munkásmozgalomban. EgySzi- munka" akadt. (A „tangó lágyi munkán" az alkalmi munkát érti.)Hamegdolgozott az ember, akkor sem nyolc óra volt a munkaideje. Fizetéses szabadság, üdülés, nyugdíj, napközi, szóval az emberség csak ábránd volt. NEM HÁBORGATJUK vább más gyár felépítését. A magyar ipar ugyanakkor hosszúlejáratú rendeléseket kapott a Szovjetuniótól hajók, mozdonyok, emelődaruk és más gépek készítésére. Az elmúlt években a magyar nehézipar és annak központi ága, a gépgyártás, rohamosan fejlődött, s ez megváltoztatta a gyar külkereskedelmi lom struktúráját. Ilymcdon a Szovjetunióból Magyarországra importált áruk 90 százalékát nyersanyagok alkotják. A múlt évben a Szovjetunió teljesen kielégítette Magyarország vasércszükségletét azáltal, hogy 52—54 százalékos fémtartalmú elsőosztályú ércet szállított Magyarországra. Magyarország gyapot-importjának 92 százalékát, nyersanyag-importjának mintegy 90 százalékát, kokszimportjának 30 százalékát, hengerelt áru-importjának 25 százalékát a Szovjetunióból szerezte be. Ezenkívül nagymennyiségű színesfémet, vegyi- és más nyersanyagokat vásárolt a Szovjetunióban. A Szovjetunióba exportált magyar aruk mintegy 65 százalékát gépipari termékek alkotják. A magyar ipar évről évre több fémmegrnunkálógápet, energetikai és elektrotechnikai berendezést, folyami és tengerjáró hajót szállít a Szovjetuniónak. 1956-ban a Szovjetunió kétszerannyi gépet vásárolt Magyarországon, mint az előző évben. A magyar nehéz'par gyártmányai nagy tekintélynek örvende- _ | nek a Szovjetunióban, és eztké voit. este"hattól, reggel hatig, teremtett a nép, az ember. A ÁRNYNÁL TÖBB A FÉNY az 1944 előtti időket. „Elmúlt, jó, hogy vége". A szó a 12 esztendőre terelődik. Szilágyi elvtárs — vagy nevezzük mi is egyszerűen csak úgy —, ahogy az üzemben: Szilágyi bácsi— maradt 1944 után is munkásnak, a marxszerű katonája annak. Tizen- ista eszme egyszerű katonájáhét esztendős volt, amikor nak. Ma is az; munkásember, fegyverrel a kezében — vö- kommunista. Élete és sorsa rös katonaként — a csepeli tehát az elmúlt években és 22-es vasas ezredben védte az most is ugyanaz, mint a maelső magyar proletárdiktatú- gyar munkásosztályé, rát. — Hát kérem — kezdi csenA gyerekkora? Szüleit ko- desen — a felszabadulás után, rán elvesztette. Az élet ne- a forint megteremtése után héz megpróbáltatásaiban még igen szépen haladtunk. Eletsem volt olyan árva, magára körülményeink ténylegesen hagyatott. „Bár szülők nélkül szépen javultak. Tudtam venmaradtam, — mondja meg- ni én is magamnak részletre buktatva ősz fejét — a mun-t egy motorkerékpárt. A leg[kások, ahol inaskodtam, ne\veltek. A pártomra álltak". Tizennégy éves volt, amikor í inasnak ment a Fémárugyár\ba. A fiatal gyerek egy álló utóbbi években azonban, hej nagyon éreztük ezt —, valahogyan megrekedtünk. MEGREKEDTÜNK... Hagy gyaresztendeig midennap éjszakás óriásokat emeltünk. Alkotott, keresletük is bizonyítja. Ezen-] kívül értékesnek tartják a, magyar könnyűipari terméke-; fcet is. A burzsoá sajtó és rádió( gyakran hangoztat olyan rá-; galmakat, hogy a Szovjet-^ unióval történő kereskedelmi: forgalom nem előnyös Ma-; gvarország számára, mintha' a Szovjetunió a külkereske-i delem leple alatt kizsákmá-' í Emelgette a négy kilós nagy- gyáróriások mellett, a nagy \ kalavácsot. Felnőtt a múló művek mellett a felső vezetés \évek alatt. Jó szakmunkás ténylegesen vajmi keveset lett. Egyformán érti a szer- gondolt a népre, a munkások • számlakatos, a gépész-kovács 1 és a központi víz- és gőzveze< ték szerelést. felszabadulás előtt — emlékezik vissza — gyakran \voltam én is munkanélküli, akárcsak sok más munkás. 1 örültem, ha valami „tangó anyagi helyzetére. A kis emberek, akik a nagy müveket megteremtették, nem haladtak előre anyagiakban. — Nem mirajtunk állt ez — állapítja meg nagyon találóan Szilágyi bácsi. — A felső ve- azt zetés hibázott, eltorzítva a kás. marxizmust. Szóval a vezetés volt a vétkes, nem az eszme... Mindenhonnan csak a szépet, a rózsaszínűt adták felfelé. Voltak jelzések itt a mi gyárunkban is, azonban nem továbbították. A jó ég tudja hová került a jelzés? Tudja — akkor valahogyan az volt a divat: csak a szépről, az embereknek tetszőkről lehetett szólni. Ám nem igen arról, ami a gondjuk volt. Kicsit hallgatunk. Szilágyi bácsi előveszi cigaretta-tárcáját és rágyújt. Elnézem őt, a nyiltszavú embert, akit mindenki ismer az üzemben, s akit a tisztességes emberek becsülnek. —Kedves Szilágyi bácsi — mondom neki — szeretném, ha a következő kérdésre is a legőszintébben válaszolna. Ha azt mondaná el, ami a munkások többségének véleményét fejezi ki. ELMOSOLYODIK, bólint. ——————— Válaszol. — Kérem, én ha tetszik, ha nem, mindig azt mondom, ami a szívemen. Az őszinteséget. — Szilágyi bácsi is beszélt az elmúlt évek hibáiról. Hogyan látják a munkások? Mi több az eltett 12 esztendő alatt: az árny, vagy a fény? — Voltak árnyak — válaszol nagyon határozottan — ezt nem is lehet, nem is akarom eltagadni. A hibákat a munkások érezték a legjobban. Mindennek ellenére az árnynál jóval több a fény és ha a vezetés hibázott is, alapjábanvéve a szocializmust építettük... Így látom én, és hiszem a legtöbb munA SZAVAK bizonyítására; ———— példák törne-', gét sorolhatnánk. Nem tesz-\ szűk ezt, hiszen minden olvasó tudja, hallotta és ismeri mindazt, ami változás ebben a hazában, az életben. Nos, most igényesebbek az embe rek. Ez nem baj. Csak arról nem szabad megfeledkezni —•' lényegében így mondja ezt' Szilágyi bácsi is —, hogy mindenhez, az életkörülmények javulásához is becsületes munka kell. Munka nél-i kül nincs élet. Hozzáfűzi: — Az ellenforradalom nagy\ károkat okozott anyagiakbaní is. Most nehéz a helyzetünk, de a becsületes munka átsegít a nehézségeken. Ezt jiem9pél<,ányát készítette el. A Petői galmi tevékenység révén újabb 400 ezer forint megta-í hárítását tervezik 1957-re. Ezek a nagy műszaki in-: ézkedések már jelentős feladatot rónak az üzemi munkástanácsra is. Mivel a munkástanácsból a dolgozók már ^eltávolították az ellenforradalmi hangaclókat és kezd .kialakulni az üzem vezető testületei között az együtt'műkötíés gyakorlata, mind nagyobb annak a lehetősége} [hogy a munkástanács az üzem fejlesztésének is gazdája legyen, — s a hónapokon át magára hagyott műszaki intézkedési tervet is felkarolja. Korsze.ű pehóleumfőző A Műszertechnikai Vállalat korszerű petróleumfőző mintái rex nevű készülék a gázrezsói ilioz hasonló, zománcozott, 2 fői zőlapoa. Oldalán kis petrólei 'unitár tály van. 6 óra alatt foi gvaszt egy liter petróleumot ősi 11 perc alatt iorral fel egy liter vizet. A Petorex különösen vidéken lasznos segítője a háziasszoi ínyoknak. A készülékből idén 3000-t gyártanak. felejthetjük el. Azt is elmondja később,' hogy a nyomasztó árnyaktól,' hibáktól a munkások, a nép is szabadulni akart. „A mul-', tat, a gyárosokat, grófokat,', tőkéseket, azonban nem kívántuk és nem kívánjuk, vissza. Soha nemi" TAGJA MOST a munkásőr ségnek is Szi-, lágyi János bácsi, az egykori vöröskatona, ősz fejjel is védi a néphatalmat. Beszélt az 1919-es harcokról. Felele-i veniti a hősi harcok emlékeit.^ Majd a szórakozás is szóba A kerül. Vajon mit csinál tavasszal, nyáron, amikor jó az^ idő, s szabad órái kerülnek a 'í munka után. Elmosolyodik és ; szerint az Egyesült Államokban clárulía: ^ 1956-ban 443 szénbányász balt — Hát kérem, amikor időm |?meg és 19 300 sérült meg szeengedi a munka után, hor-1 rencséllenség következtében. A gászni szoktam járni. Szép i hal ál esetek száma 1956-ban sport ám az. 01955-höz viszonyítva 26-tal nöBeszélgetnénk még tovább,yvekedelt, a sérülést szenvedők azonban az idő sürget. Bú- 2arányszáma pedig 10 év óta lacsúzni kell. . . ,2 valy érte el a legmagasabb (mos) ' szintet. Egy év 443 bányászhalál Amerikai kormány-statisztikák ti®: bk • 2