Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-27 / 97. szám

Figyelmes gondoskodást a munkásokról AZ UTCÁN, villamoson, gyárban és irodában kiáltanak felénk a plakátok, feliratok: Baleset ellen védekezz! A Szegedi Kéziszerszámárugyár csiszoló termében az egyik porlepte plakáton fehér bot, s rajta keresztbe a felirat: -Ettől véd meg a szemüveg!* A harminc csiszoló munkás közül mégis csak egy használt védőszemüveget szerdán délelőtt Por lepte be a plakátot, s mintha ez a por ülné meg az emberi óvatosságot is ebben a gyárban. Legtöbbször csak akkor eszmél a munkás és a munkavezető, amikor már megtörtént a baj. Igen, a baj, amiről legtöbbször csak az üzemen belül tudnak, s a város, az ország nem kap róla tájékoztatást, Szegeden történt, s mégis egy pesti folyóirat adott hírt róla: -A szegedi faipari üzemek egyikében tragikus kimenetelű baleset történt*. Az üzem nevét nem közölték, s mint utólag megtudtuk a Falemezgyárban egy csörlő ütött halálos sebet az egyik munkáson. Az ember megborzad, ha baleset elleni védekezésre felhívó plakátok illusztrációját látja. Ennél is rosszabb érzés fut át rajtunk, ha megtör" tént balesetről, s a legsúlyosabbról, halálesetről hallunk. Rögtön felteszi az ember önmagának a kérdést — miért kellett meghalnia? A Falemezgyárban is, mint rendszerint az ehhez hasonló eseteknél a védő felszerelés nem használatából, a védekezés elmulasztásából eredt a baj; SAJNOS sok szegedi Szemben a munkások gyakran nem tudják milyen fontosak a védőfelszerelések. Balesetelhárító oktatásokat többnyire tartanak az új munkásoknak; Ahol megtartják azonban, ott is igen sokszor csak formális ez az oktatás. Valahogy így zajlanak le ezek az -oktatások*: -Szaktársak tartsák nyitva mindig a szemüket, nehogy valami balesetet csináljanak*. Sokkal felelősségteljesebben, jobban kell nevelni a munkásokat, főleg a tapasztalatlanokat a védőfelszerelések használatára. Ha nem ismerik a védekezés módját és jelentőségét nem is használják a munkavédelmi eszközöket. Több helyen, ha használnák is nem tudják, mert eléggé rosszak. Ha elromlik a gép szerelőért siet a munkás, intézkedik a művezető, s máris hozzáfognak a gép javításához, mert az nem állhat, hisz' a tervteljesítés kerül veszélybe.Mi történik, ha elromlik valamelyik munkavédelmi eszköz, felszerelés? Ezek megjavítása senkinek sem sürgős. Nemritkán hónapok telnek el, míg megjavítják. A baleset veszélye pedig igy ott lebeg a munkás gépe körül, a dolgozók feje felett Ezt tudja a munkás is, de úgy gondolja jobban ügyelek. Ezután pedig elég egy pillanatnyi megfeledkezés és bekövetkezett a baj, sokszor a jóvátehetetlen baj. Nagyon fontos, hogy minden szegedi üzem vezetője, megtanulja, megszívlelje, hogy a mi életünkben, a mi gyárainkban a munkavédelem nem egy kérdés a sok közül, amely valahol következik a többi mögött, hanem a legelső. A dolgozókról való gondoskodás vállalataink alaptörvénye már hosszú évek óta. Ennek az alaptörvénynek megtartása kötelező minden vezető részére. E felett kell őrködnie a szakszervezeteknek is. Követeljék meg, hogy a szociális és munkásellátási terveket munkavédelmi rendszabályokat is lelkiismeretesen hajtsák végre. A SZEGEDI OZEMEK jó hírnevét nem egyedül csak a jó minőségű szalámi, paprika, a kender és a lenáru, hanem azok a szép eredmények is adják, amelyeket évek során a munkásvédelemben elértünk. Ezen a hírnéven ejtet.t csorbát az elmúlt napokban a Falemezgyárban történt baleset. Nemcsak egyszerűen csorba ez a jó hírnéven, hanem egy ember halála, egy jóvátehetetlen baj, egy család tragédiája, óriási fájdalma. Ha hiba van a termelésben, ha selejtes áru kerül ki egyik, vagy másik gyárból azt előbb-utóbb helyre lehet hozni, jóvá lehet tenni. De egy ember életet visszahozni nem lehet. Ezért, ha kell a mulasztásokat elkövetőket vonják szigorúan felelősségre. Ezzel ugyan nem tudjuk jóvátenni a mulasztások következményét, de intő példa lehet, amellyel megelőzhetünk újabb figyelmetlenséget, mulasztást. Az elmúlt tizenkét év alatt üzemeinkben egyre biztonságosabb körülmények közt folyt a munka; egyre tökéletesebben érvényesült az emberről való gondoskodás elve. Rendeletek, kollektív szerződések írták és írják elő azokat az intézkedéseket, amelyeket a dolgozók egészségvédelmére, munkájuk megkönnyítésére alkalmazni kell. Sajnos az idei kollektív szerződések kidolgozása és megkötése még sehogy sem áll. Huzavona uralkodik a vállalatoktól a minisztériumokig, bár a munkások igénylik, elvárják, hogy a múlt esztendőkhöz hasonlóan szerződésbe is rögzítsék kölcsönös kötelességeiket a vállalatok vezetőivel. MINDEN ÜZEMBEN, munkahelyen vegyék körül nagy gonddal, figyelmességgel a munkásokat, tanulmányozzák munkalehetőségeiket, s azok megjavításának módjait. Ne fordulhasson elő ilyen tragikus végű baleset, mint a falemezgyári. Sok és hasznos intézkedés, beruházás, építkezés történt a dolgozók egészségvédelmének fokozására, munka- és életbiztonságuk erősítésére. Ragadjunk meg minden lehetőséget ezek tovább fejlesztésére. Honosodjon meg végérvényesen Szegeden a nagyfokú, figyelmes gondoskodás az emberekről, a munkásokról. ötletes újítás A Textilművekben két munkásnő újítása alapján elkészítették az automata fedőléctisztító gépet. Az új gép megkönnyíti a munkafolyamatot és megszünteti a fedőléc-tisztítással foglalkozó munkások egészségére ártalmas poros levegőt, mert igen ötletesen egy szívóberendezést is beleépítettek a tisztító szerkezetbe. Csökkentek a szabadpiaci árak A begyűjtés megszüntetése óta az őstermelői piaci felhozatal nagymértékben növekedett Szegeden is. A nagyarányú felhozatal kedvezően befolyásolja az árak kialakulását, amely számos árucikknél megmutatkozik. A szabadpiaci árak — néhány cikk kivételével — csökkentek a múlt esztendő első negyedévéhez viszonyítva. Így például az étkezési szalonna éra 45 forintról 35 forintra, az élő baromfié 24 forintról 18—20 forintra, a tojásé 1,40 forintról 1,10 forintra. a rizsé 40 forintról 21 forintra, a sárgarépáé 2,50 forintról 1,40 forintra csökkent. A Ruhagyár dolgozói szovjet harcosokkal közösen ünnepelnek május elsején Mikor a városunkban tartózkodó szovjet harcosok küldöttsége a Ruhagyár dolgozói meghívásának eleget téve először látogatta meg az üzemet, mindkét részről elhangzott az a kívánság, hogy a jövőben minél gyakrabban szeretnének baráti találkozókat rendezni. A közös óhajhoz híven e hónap 28-án a ruhagyári dolgozók viszonozzák a látogatást. Az üzem kultúrcsoportja már készül műsorával a szovjet harcosok szórakoztatására. A sakkozók és a sportcsapatok is sorompóba álltak, hogy összemérjék erejüket, ügyességüket. Ezzel azonban korántsem zárul 1« a szívélyes találkozások sorozata. Május elsején, a munkásmozgalom legnagyobb nemzetközi ünnepén ismét együtt ünnepelnek a ruhagyári dolgozók a szovjet katonákkal, s arról is gondoskodnak, hogy a meghívott kedves vendégek jól érezzék magukat. Ezen a szép és nagy ünnepen ezzel is ápolják a proletár internacionalizmus örök eszméjét, s a magyar és szovjet nép őszinte, szá-téphetetlen barátságát. Dáték- és seprűgyár? Oh áfííd&m ötleted játekoJi ^^áHiÁdát ketdiií m.e$ a d&epedi defiitiüteinített Nagyszabású ^7FPFnFk dalosünnepélyt rendeznek vlcucucb Az ellenforradalom szele megzavarta az ország zenei életét és annak továbbfejlődését megakasztotta. A zenei mozgalom felédénkítése és a kórusélet fellendítése céljából a Népművészeti Intézet Szeged város népművelési osztályával közösen június 16-ára Szegeden nagyobb szabású dalosünnepélyt tervez. A szegedi ének- és zenekarok karnagyaiból alakult művészi- és az együttesek megbízottaiból alakult szervező bizottság már megkezdte a dalosünnepély előkészítő munkáját. A bizottság tervet készített az ünnepély lebonyolítására. A dalosünnepélyt egybekötik a részvevő vidéki kórusok részére városismertető sétautazással. Az énekkultúra hagyományainak emlékeiből kiállítást rendeznek. A Rádió felvételeket készít a közreműködő kórusok számaiból. A Híradó- és Dokumentum Filmgyár is felvételeket készít. A részvevő együttesek emléktárgyakat kapnak, és egyes régi dalosok kitüntetésben részesülnek. A dalosünnepélyt megelőző napon a szegedi iskolák »Űttörő* kórusai a Bartók Béla téren téravató hangversenyt adnak. Ugyanaznap este szimfonikus-, fúvószenekarok és szólisták közreműködésével "Muzsikáló nyári est* lesz a Széchenyi téren. A felsoroltak az elkészített tervnek csak töredékei. Ezeken kívül a szervező bizottság még sok érdekes és kiimwtiutmtinmiHniimitmiitiiimmf Ionosén szegedi jellegű program összeállításával gondoskodik a dolgozok szórakoztatásáról. Szeged kulturális életében jelentós esemény lesz ez a hatalmas dalosmegmozdulás. Az az elgondolás vezette a szervező bizottságot, hogy ezzel a megmozdulással előbbre vigyék a szocialista dalkultúra ügyét. Hisszük, hogy a dalosán* nepély hathatósan serkenti a munkásdalosokat és zenészeket a kitűzött cél elérésében. Az énekkarok örömmel foKalászol a rozs A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kiskundorozsmai kísérleti telepén már kalászol a nagyüzemi vetésforgóba állított rozs. A szegedi járás homokvidékeinek gazdálkodói nem emlékeznek ilyen korai kalászolásra és sok látogatója, csodálója akad a szépen fejlődő tizenkéthoidas rozsvetésnek. Antal József, a kísérleti intézet kutatója elmondotta, hogy a korai kalászolás egy sikerre vezetett agrotechnikai eljárás eredménye; háromszakaszos vetésforgóban az első évben zöldtakarmányt, a másodikban kukoricát vagy burgonyát, a harmadikban gadták e dalosmozgalmat és 1 rozsot termeltek. A magot változatos műsorral, lelkesen : szeptember második felének készülnek a részvételre, hogy e,e.ién tették földbe, s ami a újabb élménnyel legyenek legfontosabb, jól tömörített, gazdagabbak és újabb sike- j f°gasolt homoktalajba. Így reket könyvelhessenek el. ertek f1- h°gy « rozs most . , . egy meternel magasabb, erőAz ünnepe'y resztet** , te]jes ü<Jezö]d J^ • programjai « helyét annak lószolásból ítélve rendkíviil idejen ismertetm fogjuk. i bő, 12 mázsán felüli rekordBakos Béla | termést ígér. Megalakul az Eszpeiantó Tanács Csongrád megyei bizottsága A Szegedi Béke Eszperantó Szakkör csütörtöki összejövetelén, az Építők Művelődési Otthonában nagyszámú hallgatóság előtt, Márton Lajos, az Országos Eszperantó Tanács főtitkára ismertette a magyarországi eszperantó-mozgalom jelenlegi helyzetét. Előadásában rámutatott, hogy a szakkörök egyre növekvő száma miatt Csongrád megyében is szükségessé vált az Országos Eszperantó Tanács megyei bizottságának megalakítása. A szegedi előadáson részt vett a kisteleki gimnázium eszperantó-szakköre is húsz fővel, Pell László tanár vezetésével. Május hónaptól kezdődően ismét bővül a Szegedi Seprűgyár profilja. Mivel egyrészt a külföldi vevők, másrészt a magyar szülők egyre ötletesebb és szebb kivitelezésű játékokat szeretnének vásárolni, a Seprűgyár komoly megrendeléseket kapott újtípusú játékok gyártáséra. Az új, ötletes játékok között szerepel egy 424-es típusú mozdony, szerelvénnyel, ezenkívül csatahajó, torpedózó hajó és hinta. Az itt gyártott játékok nagyobb része külföldi megrendelésre készül hulladékanyagból. A tekintélyes megrendelések kielégítése érdekében a Seprűgyárban egy külön részleget rendeznek be játékgyártásra és egyes gépek célszerű átalakítása után májusban megkezdik a játékok szalagszerű készítését. ötezer mozdony és szerelvény, 4 ezer torpedózó hajó és 5 ezer hinta mér szerepel a megrendelések között. A seprűgyáriak azonban, a nagy érdeklődésre való tekintettel, nem elégszenek meg az eddigi rendelésekkel, s ezért újabb célszerű játékok gyártásét tervezik. Ez a kis szegedi üzem világhírű seprűjével már sokat lendített a magyar ipar hírnevén, s most a játékgyártás sorén Is meg akarja szerezni azt az elismerést, amit eddig seprűivel kiérdemelt. Perion, vagy pamut? Érdekes kísérletek folynék a Szegedi Kenderfonógyárban, hogy a gyengébb minőségű kenderből előállított készítmények erősségét és tartósságát fokozhassák. A közelmúltban már hírt adtunk a kendernek a perionnal történt „házasiiúsárór't A perIon jelenlegi drágasága és egy-két kedvezőtlen anyagi tulajdonsága más megoldás keresését teszi szükségessé. Ezért újabban a műszaki osztály dolgozói a pamut- és a kender „összeházasítására" gondollak és cz irányban folytatják kísérleteiket. Muhel lakatosnak mégis less összkomfortos lakása — Notórius csendháborítók — Hogyan fórt bele kót liter sör egY másfél literes üvegbe Ásotthalmán? Kiállítási rendeznek az októberi ellenforradalom dokumentumaiból Legújatobkori történeti "ellenforradalmi kísérlet négyűjtemény címmel rövidé- pi demokrácián,:: megdöntésen új múzeum nyitja meg kapuit a fővárosban, V., József nádor tér 7. szám alatt. Az új múzeum feladata 1867től napjainkig a magyar haladó és forradalmi mozgalmak dokumentumainak felkutatása, összegyűjtése és bemutatása. A múzeum első kiállítását sére* címmel a tervek szerint május közepén mutatja be 10 teremben. A kiállítás fényképeket, eredeti írásos dokumentumokat és más tárgyi bizonyítékokat tár a látogatók elé az októberi magyarországi ellenforradalmi eseményekről. Országos viszonylatban talán Szeged volt az első város, ahol a többkapus bérházak egy-egy nélkülözhető kapualját lakásokká alakították átAz Április 4 útja 23. szám alatti ház kapualja is kiválóan alkalmas lakás céljára, annál is inkább, mivel három bérház fekszik egymás mellett — három bejárattal. A szóbanforgó 23-as számú ház egy kis sötét szobájában lakó Muhel Imre élt az ötlettel, s beadta igényét a kapualjra, hogy így nyerjen egy szobakonyhás, összkomfortos lakást. Az Ingatlankezelő helj'eselt. A város- és községgazdálkodási osztály pedig azonnal felkarolta az ötletet, s a kivitelezéshez elkészítette a tervet is. amely szerint 35 ezer forintból egy összkomfortos lakással, s egy nagyon szép simára kikövezett és rendbehozott udvarral több lehetne Szegeden. Csupán a 23-as számú ház lakói tízméterrel távolabbról — ám a mostani helyett százszor simább úton! — közelíthetnék meg a fennmaradó két kapubejáratot, akár az Április 4 útjáról — illetve a Batthyány utcára. De mit tesz az emberi önzés — mert elfogadható komoly indokuk nincs —, mivel Muhel lakatos és nem más kapná meg a kapualjból lett összkomfortos lakást, az öt lakó tiltakozik az átalakítás ellen. Egynémelyik már — bár jogilag az Ingatlankezelőé a döntés és döntsön is már végre! — adná is beleegyezését az átalakításhoz, csak a többiek jóindulata kell még, az hiányzik az erkölcsileg is megalapozandó kivitelezéshez. Reméljük, ez sem késik sokáig. A Délmagyarországban tavaly már szerepelt a Vadász utcai lakók jogos panasza a Hódmezővásárhelyi Útfenntartó Vállalat ellen, amiért késő este és kora hajnalban órákig dübörögtette nagyhagú traktorát az utcán. Most ismét dübörögtet, mégpedig — az örvendetes gyarapodás folytán — egyidöben két traktorral. Nem is beszélve arról, hogy éjnek idején, a különböző szerszámokat és egyéb nagy zuhogást csapó felszereléseket csak úgy hajigálják a teherkocsikra. A Vadász utcai lakók ugyan könyörögtek már a könyörtelen dübörögtetőknek, de azok bizony ez ideig hajthatatlanok maradtak. Sőt a tavalyi délmagyarországbeli cikkel büszkélkednek is, mint valami bírálhatatlan félistenek. Ha a nemes cselekedetű Útfenntartó Vállalat telepét annak idején okvetlen a belvárosba kellett helyezni, akkor most kelljen késő este és kora hajnalban elhallgattatni a dübörgéseket, ha másként nem megy, akkor a rend őreinek szigorú figyelmeztetésével. Húsvét vasárnap egyik vevő sört kért és vásárolt az ásott hal mi italboltban. A kiszolgáló több korsónyi sört öntött bele a vevő által vitt másfél literes sörös-üvegbe, amelybe köztudomásúan három félliter, három korsó sör fér. Ennek a mennyiségnek szára ..testvérek közt" is hét forint ötven fillérbe kerül, a negyedik osztályú községi italbolt pedig a hétötvenhez 30 fillér söntésárat számílhat. Hogy milyen csűrés-csavarás beiktatáséval fért a mésfélliteres üvegbe négy korsónyi, tehát két liter sör, az egye'őre titok. Az viszont nem titok, hogy az ördög nevű italfcoltcs kerek tíz forintot számított fel a másfélliter „folyékony kenyérért". Ha ez így megy tovább, félő, hogy a jövőben egy-két liternyi sört még beleszorít Ördög a másfélliteres üvegbe. Ezzel a ténykedéssel bi -• myára megdönti a fizikr''-' tetlenség fogalmát, sőt r i több, a vásárlók iránta tan sitott bizalmát is. Éljen a munkásság, a dolgozó parasztság és néphez hű értelmiség szivetsége! la* msyiiu :. » ; • , iAz MSZMP május 1-i jelszavaiból)