Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-26 / 96. szám

A revizionizmus az ellenforradalom előkészítője — erről tanúskodtak az október-novemberi események a szegedi Pedagógiai Főiskolán ' Az október előtt megindult revizionista és ellenforradalmi hullám a Pedagógiai Főiskolát sem hagyta érintetlenül. A Főiskolán történtek meggyőzően bizonyítják, hogy a revizionizmus objektíve az ellenforradalom erősítését segítette elő, sőt a revizionizmus az ellenforradalmi erők szövetségeseként lépett fel a párt vezetőszerepe, a szocialista államrend elleni támadásban. A főiskolai revizionista és ellenforradalmi erők mozgolódása már hosszú hónapokkal az októberi események előtt észlelhető volt. Hosszú ideig vezetőszerepet vitt a párt, a pórt vezetői elleni támadásban Pataki Szilveszter, aki már az Írószövetség tavaszi vitáin is éles és gyalázkodó kirohanásokat intézett a városi vezetők ellen. Az október 19-én tartott József Attila-köri vita is, — ahol Bóday Pál és Pataki Szilveszter oldaláról a Főiskola pártszervezetét heves támadás érte —, élénk visszhangot keltett a Főiskolán. Bóday is a revizionizmus álláspontjáról támadta a pártot. Ezeknek a felszólalásoknak szerepe a szenvedélyek felszításában az október 20-i MEFESZ alakuló ülésén már észlelhető volt* Kommunista álarcban Fokozódott a hangulat élessége az október 23-i MDP aktívaülésen, ahol heves támadások érték Karácsonyi Béla és Székely Lajos elvtársakat, majd Végh Joachim fellépésére az aktívaülés résztvevői nem foglaltak el határozott álláspontot a hallgatóság tüntető szándékaínak megakadályozására; Végh itt még kommunistának nevezte magát és "tiszta forradalomról* szónokolt. Október 24-én az egyetemen megindult szervezkedés már a Főiskolán is a hallgatók tömeges kivonulásához vezetett. Október 25-én a hallgatók az órák látogatásának abbahagyását és tüntetést határoztak el. Az utcáról sikerült fiatalokat az Auditórium Maximumba vezetni, ahol a párt részéről Forgó Lászlóné akart hozzájuk beszélni, de a felizgatott fiatalok lehurrogták. A "kommunista* Végh, nem sietett a párt képviselőjének segítségére... Ugyanezen a napon a Főiskolán tanácsülést hívtak össze, melyen megjelentek az ifjúság képviselői is. Ekkor még úgy látszott, — elsősorban Gruber elvtárs föllépése nyomán —, hogy sikerül a tömegmozgalmat helyes irányba terelni, s nem kerül sor a nyilt ellenforradalmi erők leplezetlen fellépésére. Nyilt ellen forrada lm i fellépések Másnap azonban ismét gyűlést határoztak el a Főiskolán a forradalmi bizottság megalakítására. Áz ülést vezető elnökség tagjai: Végh Joachim, Forgács Béla főiskolai tanárok és Dobcsányi Ferenc gyakorló Iskolai tanár voltak. A gyűlésen a legtragikusabban Végh Joachim szerepelt. Végh Joachim, aki eddig az időpontig úgy viselkedett, mint aki kommunista, aki csak a hibák kijavítására törekszik, ezen a gyűlésen a forradalmi bizottság feladatai és salát maga által összeállított követelések közben elmondotta, hogy ó már korábban széttépte tagkönyvét, nem akar ilyen párthoz tartozni. Felszólalása szinte jeladás volt a Főiskolán eddig meghúzódó ellenforradalmi erőknek a nyilt fellépésre. Süli Dezső és Józsa Zoltán gyakorló iskolai tanárok a nemzetőrségbe jelentkeztek. Benkő László főiskolai tanár a kommunisták elleni kirohanását azzal fejezte be, hogy maradjanak távol a közügyek intézésétől és legyenek szerények. Szántó Lőrinc főiskolai adjunktus csatlakozott ehhez a felszólaláshoz. Eperjesi Kálmán tanszékvezető főiskolai tanár hosszadalmas felszólalásában kifejtette, hogy elég volt a kommunizmusból. Tíz éven keresztül a párt vezetett, ez.most megszűnik — mondotta. Ki kelt Végh Joachim ellen is. Neki Végh Joachim nem volt alkalmas a nemzeti forradalom ügyének szolgálatára. A hosszú és személyeskedő felszólalásokban bővelkedő vita után megválasztották a forradalmi bizottságot, melynek elnöke Eperjesi Kálmán, tagjai: Berkes Jenő, Csorba Miklós, Kövesdi Pál, Forgács Géza, Pálfi György voltak. Jobboldali hangulat-szítás A Főiskola vezetősége még mindig kísérletet tett a hangulat lecsillapítására, A kollégiumot szombat déltől hétfő reggelig lezárták, s ez idő alatt a hallgatók számára zenei előadásokat is rendeztek. Október 27-én a forradalmi bizottság ülése azonban tovább élesítette a helyzetet. A felszólalók általában a nyugat-európai rádióadók híreit kommentálták; Csorba Miidós többek között azt is hangoztatta, hogy a legkisebb kommunistával is leszámolnak. A kommunisták eddig elsőosztályú állampolgárok voltak, most majd mi leszünk — mondotta. A forradalmi bizottságban résztvevő Végh Joachimnak az ilyen kirohanásokkal szemben semmi ellenszólása nem volt. A 30-i gyűlés ismét színvallásra késztetett egyeseket, és tovább hajszolta jobbra a politikai hangulatot. Vajtai István docens kifejtette, hogy a Főiskolán ezentúl a keresztény világszemléletnek kell uralkodnia. Vinikler László hangsúlyozta, hogy ő nem idealista cs nem is kommunista, hanem elsősorban humanista. Óvatosan, elszakadó hadmozdulattal fejtette ki változó álláspontját. Szántó Lőrinc felszólalásában egyetértett VajtBl Istvánnak a keresztény világszemléletről mondott szavaival és mégis toldotta annyival, hogy véleménye szerint be kell vezetni a Főiskoláin a kötelező hitoktatást, mert csak így lehet jóvátenni azt az erkölcsi rombolást, amit az ifjúság lelkében elkövettek. Ugyanezen a bizottsági ülésen pénzosztást is megszavaztak. Berkes Jenő a pénzosztással kapcsolatban kijelentette, hogy prominens kommunistáknak nem adnak segélyt. Felszólította Bereczki Sándor párttitkárt, hegy nyilatkozzon ebben a kérdésben, aki azonban nem válaszolt a hozzá intézett felszólalásra. Fegyveres szervezkedés Az ülés lefolyásának ideje alatt Papp László megkezdte a fegyveres szervezkedést cs lépéseket tett a budapesti ellenforradalmár erők segítésének megszervezésére. Megjelent a leány-kollégiumban és 30 lányt akart magával vinni Budapestre. Gruber Lászlónak, a tanulmányi osztály : i vezetőjének erélyes fellépése akadályozta meg a hallgatónők elhurcolását. A november 3-i forradalmi bizottsági ülésen ismét éles összecsapásokra került sor. A. Nagy Miklós bírálta a for radalmi bizottságot eddigi tunyasága miatt. Követelte, hogy erélyesebben lépjenek fel, határozott tettekben és intézkedésekben foglaljanak állást. Követelte, hogy a forradami bizottság az igazgatói irodában foglaljon helyet. Egy másik felszólalással kapcsolatban közbeszólva A. Nagy Miklós kijelentette: „Mondjuk meg nyíltan, nincs többé népi demokrácia Magyarországon, de nincs is rá szükség". Végh Joachim erre a felszólalásra adott felszólalásában jogi formulák között bujkált, da a kommunista meggyőződése nem tiltakozott a nép államát, a szocializmust építő népi demokratikus rendszert elparentáló felszólalások ellen. Sőt, november 4-én a „nemzeti forradalom" védelmére szervezkedő Végh Joachim kifejezetten ellenforradalmár elvbarátain is túltett. A Főiskola történeti tanszékénele könyvtárszobájába kézigránátokat, fegyvereket, lőszereket cipelt fel, amikkel a szocializmus eszméit, a szocialista Magyarországot, a szovjet hadsereg csapatai ellen akarta a renegát, revizionisták módján „védeni"; Szomorú tanulságok Az ellenforradalmi erők november 4-e után sem maradtak nyugton. A Főiskola vezetésének megváltoztatására irányuló mesterkedések, párteilenes uszítás, a Szovjetunió elleni ragalom-hadjárat folytatása volt az ellenforradalmi erők fegyvere. Csorba Miklós például kijelentette. hogy a gyilk'is meg tudja magyarázni tettét, de az MSZMP-tagok nem fogják tudni megmagyarázni a pártba való belépésüket a számonkérésnél. A Főiskolán ma a viszonyok konszolidálódnak. Sokan, mintha maguk is elfelejtenék az ellenforradalom alatti tevékenységüket úgy tesznek, mintha semmi sem történt volna. Az események menetéből azonban le kell vonni a tanulságot. A Főiskolán az ellenforradalom nyílt jelentkezését a revizionizmus készítette elő. Az első jelszaval: a „demokratizálódás", a „kritika szabadsága" voltak, de azok. akik kiszabadították az ellenforradalom szellemét a palackból nem mertek ezzel a tébolyodott szellemmel szembeszállni, s még ha döngették is mellüket, hogy ők kommunisták, együtt úsztak az ellenforradalom szennyes árjával. sőt maguk is korbácsolták ennek az áradatnak a viharzását. Ezek a tények, amikből mindenki levonhatja a tanulságot. Kiskereskedői j ipar jogosítványokat adnak Több mint száz kiskereskedői iparjogosítványra beadott kérelmet vizsgálnak és bírálnak felül hamarosan a kerületi tanácsok Szegeden. 1 A helyi szükségleteket figye: lembe véve piaci zöldség, gyümölcs, sajt és tejtermékek, valamint élő- és vágott baromfi, hal és virágárusításra adnak ki kiskereskedői iparjogossiványt, Ezen kívül piaci kávémérésre és pecsenyesütésre — árusításra. Hangsúlyozottan a város külső területére dohányés trafikáru, valamint néhány vegyeskereskedesre adnak még ipar jogosítványt. Szegedi Néplap vagy Délmagyarország? Ehhez a vitához; nemcsak magam, hanem sok munkáslevelező nevében szeretnék hozzászólni. Sokat foglalkoztat bennünket, levelezőket a kérdés, hogy a Szeged és környéke újsága miért nem Délmagyarország, miért Szegedi Néplap? A Délmagyarország a felszabadulás után a munkásosztály, a dolgozók harcát, s munkájának eredményeit rögzítette. A mi munkánkkal, a vasutasokéval is sokat foglalkozott a lap. 1945. december 28-án már így írt: "Van már összeköttetés a vasúton Hódmezővásárhely állomás* sal Is*. Ezékre a cikkekre még jól emlékeznek a vas* utasok, és azt kérjük, legyen, a lap neve Délmagyarország. Szeretjük az új néven meg* jelenő újságot is, hiszen reggel munkába indulás előtt első dolgunk átolvasni. Dc az ember sokszor ha kap valami újat és szereti is azt, de van egy régi, egy kedvesebb, akkor sdkszor azt veszi kézbe, s így vagyunk mi is. . Sziládi Sándor TARTSUK BE közlekedés szabályait - baleset áldozata lehetsz Ellenőrző körúton — a motoros rendőrökkel Még alig hagytuk el á várost, amikor a budapesti országúton megszólal a mellettem ülő rendőr: — Látja, ott előttünk egymás mellett halad két kerékpáros. Beszélgetnek, pedig otthon is megtárgyalhatnál: a kérdéseket, mert egy óvatlan pillanat.., Szerencsés karambol Még be sem tudja fejezni a mondatot: szembejövő teherautó előz egy szekeret, az úttest közepén kerékpározó csak az utolsó pillanatban veszi észre a feléje tartó gépkocsit, hirtelen jobbra rántja a kormányt, nekimegy a mellette haladó „beszélgető" társának, s elesnek..: Megállunk mellettük, s kiderül: nincs semmi bajuk. — Szerencséjük volt — mondja a rendőr, a földről feltápászkodóknak — ennyi erővel nyakukat is törhették volna. Megússzák 5 forint büntetéssel, — hajlandó kifizetni? Szó nélkül nyúl a szabálytalanul közlekedő kerékpáros a pénztárcája után. Ez az eset azonban nemcsak az ő számára tanulságos, — okuljon belőle minden kerékpározó. Mert ez a „legnépszerűbb"' szabálytalanság, hogy egymás mellett hajtanak az úttesten, s aztán sokan csodálkoznak, ha a „helyszínen" 5 forintra megbüntetik őket, vagy a mentők szállítják a kórházba. Állj! Gépjármű ellenőrzés! „Parkírozunk" az egyik útkereszteződésnél, s az arra haladó motorok, autók a feltartott piros-fehér jelzőtáblára megállnak az úttest szélén. Folyik az igazoltatás; Általában rendben találnak mindent az ellenőrzők: az iratok szabályosak, a kürt, a jelző és féklámpa működik, üzemképesek a motorok elsőfékjei — valamikor ezzel volt a legtöbb baj — előfordul azonban, hogy nincs mentőfelszerelés, pedig ez is szabálytalan. Egyébként gyorsan végeznek a rendőrök az igazoltatással és éppen ezért egy „kényes" megjegyzést teszek az ellenőrző tisztnek; — Valamikor az ilyen igazoltatásnál minden kákán csomót kerestek.:. A rendőr mosolyogva válaszol. — Előfordult, hogy minden áron kerestünk valami hibát; Akkor a rendőrök is versenyben voltak, s az volt a legeredményesebb, aki a legtöbb szabálysértést, kihágásokat tudta felmutatni. Most a fő cél, hogy a baleseteket megelőzzük. Ha a vezető szabálytalanul közlekedik, vagy rossz a fék, nem ég a lámpa, nem működik a kürt, vagy más olyan hiba van a gépjárművön. amelyből baleset származhat. akkor megbüntetjük a szabálysértőt. A jelentéktelen dolgoknál csak figyelmeztetünk. a legszigorúbban eljárunk azonban az ittasan közlekedőkkel szemben. Az összeütközés oka: ittasság Visszamegyünk a városba. Már sötét van. Megállunk a Kossuth Lajos sugárúton és csak szemlélünk. A szabálytalan közlekedés egész sorát észleljük. A gyalogosok minden körültekintés nélkül öszsze-vissza haladnak át az úttesten, s ott szemünk láttára egy órán belül több olyan eset előfordul", amikor a szabálytalan közlekedők csal: az utolsó pillanatban tudnak elugrani a gépjármüvei: elől. Akadnak „vadmotorosok" is, akik fékeveszetten száguldoznak..; Nem egy kocsi, szekér halad el előttünk kivilágítatlanul. Egy teherautó éppen akkor előz egy kocsit, amikor vele szembe jármű halad. Ez mind-mind balesetet is előidézhetett volna. Személygépkocsi halad az úttesten. Előtte egy kerékpáros. s ime a vezető nem kerüli ki: belehajt. Csődület támad. Kiderül, hogy a Halgazdaság személygépkocsijának 6ofőrje, Nagy Árpád ittasain hajtott s ez okozta az öszszeütközést. A kerékpárost összetört arccal a mentők szállítják ei, — Nagy Árpád ellen pedig eljárás indul. Később a közlekedési csoportnál megtudom, hogy nemrégiben Hegedűs Gyula és Paronai Lajos ellen is megindult az eljárás: elvették vezetői Igazolványukat/mert ittasan hajlottak gépjárművet. A példák azt igazolják: sokan nem tartják be a közlekedés szabályait. Pedig nemcsak saját, hanem embertársaik éleiéről van szó. Ez pedig a legnagyobb dolog a világon. (-ts) ^ *»' Mely szervek foglalkoznak a lakosság panaszainak intézésével ? A Magyar Távirati Iroda illetékes helyről kapott tájékoztatás alapján közli, hogy az állaHOLNAP Gabriela Zapolska, 1921-ben elhunyt lengyel írónő társadalombíráló regényelvel és színdarabjaival méltán irta be nevét a klasszikusok közé. A Szegedi Nemzeti Színházban holnap, szombaton este bemutatásra kerülő darabja, a "Dulszka asszeny erkölcse* is remekbe sikerült és hazájában rendkívül népszerű alkotása. Lengyelországban az 1907-es első bemutató óta szinte megszakítás nélkül játszották, a két világháború között azonban többször is betiltotta a faúi bemuíaíó a színházban siszta kormányzat. A felszabadulás után újjáéledő lengyel színjátszás azzal becsülte meg ezt az álszent polgári erkölcsöket kifigurázó művet, hogy 1944 szeptemberében a német • megszállás alól felszabadított Lubl inban a felszabadított, lengyel föld első bemutalójaként tűzte műsorra, A szellemes és kitűnően jellemzett figurákat elénk állító darabot Both Béla vendégként rendezi a szegedi színházban. Az ő nwéhez fűződik egyébként a darab első magyarországi rendezése is 1954-ben, az Állami Faluszínházban. A címszerepet Lonfpy Margit, a színház Jászay Mari-díjas művésznőjének előadásában láthatjuk. A többi szerepet Balogh Rózsa, Károlyi István, Kaló Flórián, Dómján Edit, Szent irmay Éva, Miklós Klára, Olsavszky Éva és Bányász Ilona játssza. A díszleteket Sándor Lajos tervezte. A bemutatón a budapesti lengyel követség is képviselteti magát: Moszczensky követségi első titkár tekinti meg az előadást, ezenkívülSzegedre jön a Lengyel Távirati Iroda munkatársa is. ml ellenőrzés minisztériumát megszüntető törvényerejű ren* delet értelmében n minisztérium keretében működött közérdekű bejelenlések hivatal is ' meg-szűnt. t lakomig panaszainak intézésével általában a községi, a járási és u megyei tanácsol;, vállalatok, illetve a bíróságul; és az ügyészségek joglalkoznul;. Olyan bejelentésekkel, amelyek az említeti szerveknél már nem intézhetők el, a laltosság —a feleslegrs lev elezések elkerülése érdekében — o panasz természetének megfelelően minisztériumhoz. illetve a Legtöbb ügyészséghez forduljon. — NÖVENDÉK-HANOVKRS— £ rendez a Zenemí|vé«wti Szakis tól* dísztermében vasárnap délután 5 órai kezdettel tt szegedi Zeneoktatói Munkaközösség. A hangversénven énekkari, zongora, hegedű, gordonka és tangóharmonikaszémok kerülnek műsorra. i3<MCf-<»<»3í<»CSaKS cK*<»<MöKtaSök3afciK»CS<* ifctfOKSOSOKííaScK*^^ Sbíp-ípSöOtdK: Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép forradalmi hagyományainak őrzője, hazánk függetlenségének védelmezője (Az MSZMP május I-t jelszavaiból)