Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-17 / 64. szám

k k k k SAKK k k k i RMI>F«F«TMMN A városi női bajnokság kö­zel hathetes küzdelem után befejeződött. A versenyen vá­rosunk valamennyi éljáté­kosa részt vett, s a 12 ver­senyző küzdelmében Kovács Emilia szerezte meg a bajnoki címet 10 és fél ponttal. Má­sodik-harmadik holtverseny­ben Dusnokiné és Lantosné 9 és fél, negyedik Nemessá­nyiné 8 és fél, ötödik Schmidtné 6 és fél, hatodik Rigó Mária 6. hetedik Felföldi Ilona 5 ponttal. Kovács Emilia megérdemel­ten szerezte meg az első he­lyet, egy döntetlen játszma kivételével valamennyi játsz­máját megnyerte. Kár, hogy a közeljövőben országos ver­senyre nincs kilátás, pedig mostani jó formája mellett biztosan jó eredményt érne ei. A másik három elsőosztá­lyú női versenyző, Dusnokiné, Lantosné és Nemessányiné között a pillanatnyi jobb for­ma döntötte el a helyezések kérdését. Schmidtné két év óta nem vett részt versenyen, ennek ellenére jól szerepelt. A versenyt Nagy Kálmán jól vezette le. A férfi egyéni bajnokságra e hó végén, vagy a jövő hő elején kerül sor. A közép­döntőkből hat versenyző ju­tott a döntőbe, amelyen részt vehetnek az első osztályú versenyzők is. • A városi csapatbajnokság is megkezdődik a jövő hónap­ban. Városunkban jelenleg hét egyesületnek van sakk­szakosztálya. Sajnos az egye­sületek többsége eddig al­kalmatlan helyiségeket tu­dott biztosítani sakkszakosz­tályaik számára. A városi csapatbajnokság megkezdését is főleg a helyiség-problémák akadályozzák, pedig a mint­egy 250 versenyző türelmet­lenül várja a bajnoki küzdel­mek megkezdését. • A 1 avaszl sakkesemények közül nagy érdeklődésre szá­mít sakkozóink között a vá­rosi villám egyéni és csapat­bajnokság. Mindkét verseny­re április—május hónapokban sor kerül. • A Magyar Sakkszövetség intéző bizottsága a múlt év december végén lejárt minő­sítéseket ez év június 30-ig meghosszabbította. Kívána­tos lenne, ha az őszről elma­radt minősítő versenyeket egyesületeink a közeljövőben megrendeznék. Botvinnik és Szmiszlov páro6 mérkőzése áll a sakkvilág ér­deklődésének középpontjában; A Nemzetközi Sakkszövetség két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a világbajnoki mérkő­zést döntetlen esetén döntésig kell tovább játszani. A ver­seny kezdete előtt ezt a mó­dosítást elvetették, s visszaál­lították a régebbi szabályt, mely szerint döntetlen esetén a világbajnok megtartja cí­mét. 1 jt x » * * i 4 | | ** y/m­5 A ' 8§ üf í§ á a i i \h i • ll| íüí. 1 m £ Világos: Kgl, Vdl, Bal, Bfl, Hc3, Fe3, Ff3, gyalogok: a4, b2, c2, e4, h2, .12). Sötét: Ke6, Vc7, Bb8, Bh8, Hd7, Hf6, Fe7, Fc8, gyalogok: a6, b6, d6, g7 (12). Fenti állás egy verseny­játszmában jött létre. Világos indult, s a negyedik lépésben mattot adott. A helyes meg­oldásért fej tőink két pontot kapnak. A múlt heti feladvány meg­oldása- 1. Vd8+, Kg7, 2. Fh6+. KÍ7, 3. Vf8+, Kg6, 4. Vg8+, KW, 5. Vg7 matt. Magyarországi ősbemutató a szegedi színházban A Veszélyes foriluló-l ezentúl a nagy »zínliá ban játsszák A Szegedi Nemzeti Szín- Ez ugyanakkor lehetővé te- is kitűzte. A "Medea* elő­ház Kamaraszínháza a közel- szi, hogy a színház ebben az szőr kerül színpadra Magyar­múltban mutatta be Priest- évben egy bemutatóval töb- országon, Petrovics Emil fia­ley: Veszélyes forduló című bet tartson, mint amennyit tal VIT-dijas zeneszerző ki­darabját. Az előadás város- tervezett. A kamaraszínház- sérőzenéjével. Az "Apák is­szerte nagy sikert aratott. A ban március 20-tól Molnár kóláját* rád ló előadásban már színház bérletezői is kérték. Ferenc: Játék a kastélyban hallottuk. A szegedi berr.u­hogy Priestley művét a ren- című szellemes, ötletes víg- tató szintén az első színpadi des bérletes előadások soro- játéka kerül bemutatásra. A zatában megtekinthessék. A színház ezzel a művel táj­színház igazgatósága helyt . adott a bérletezők kívánsá- előadásokon, gának, a "Veszélyes forduló* stb- már töb,b esetben siker­előadásait behozza a Nern- rel szerepelt. A darab Gyö- mű dalművét. A művet Sza­zeti Színházba. 23-tól, szom- kösi Zsolt rendezésében ke- geden még nem játszották. A bérSező^r^regSfNtm! rül szülre' A kamaraszínház rendezés munkáját Kertés. zeti Színház előadásain te- ebben az évben még két Gyula végzi, a zenekart Ru­kinthetik meg. Anouilh-darab bemutatását bányi Vilmos vezényli. bemutató Magyarországon. A színház Beethoven nagy DunaDente'én német zeneszerzö halálának Dunapento.en 1;{0 éves évíordulójára bemu­tatja a zeneköltő Fidélio cí­AZ EHHALALBA KERGETNEK NYOLCEZER EMBERT A PATKÁNYOK A Flllppi-szigetek központi tartományának falvait patká­nyok özönlötték el és most több mint 8 ezer embert éh­halál fenyeget. Patkányok milliói elpusztították a kör­nyék vetésének több mint 95 százalékát. Több iskolát be kellett zárni, mert a ki­éhezett gyermekek nem tud­ták figyelemmel kisérni a tanítást. A CSALHATATLAN || NYOMRAVEZETŐ Neve: Zsoldos, élet­kora: tíz év. Ennyi a szép farkaskutya „sze­mélyi" adata. — de an­nál több az „orrához" fűződő történetek sora. Évek óla Zsoldos kivá­ló szimatjának köszön­hető számos betörés, gyilkosság tettesének kézrekerítése: Gyakor­in ti tény ugyanis, hogy nincs azonos testszagú ember és a kutya szag­ló érzéke ezerszer mu­gasabhíokú az emberé­nél. Ezt a kivételes ké­pességet használja fel a rendőrség a nyomozás alkalmával. Zsoldos ösz­töne szinte csalhatatlan; Néhány példából meg­ismerhetjük, hogy a legnépszerűbb szegedi rendőrkutya miként bukkan rá a tettesre? A múlt év augusztu­sában az egyik móra­halmi tanyába éjjel be­törtek: kifeszítették a ház kamrájának abla­kát és elloptak sonkát, szalonnát, krumplit. Két kilométerrel távolabb Zsoldos szimatolás köz­ben zsebkendőt talál L Ezt a bűnjelet hefőttos­üvegben konzerválták. Két hét múlva előállí­tották a betörés két gya­núsítottját. Kivették az üvegből a zsebkendőt, megszagollatták Zsol­dossnl, s az röglön rá­ugrott a bűnjel tulajdo­nosára, jelezve: az a tettes. A legfőbb bizonyíték hatására, a betörök tö­redelmesen bevallották bűnüket..: Ugyancsak uz elmúlt év kora őszén betörtek a dorozsmai földműves­szövetkezet vegyesáru üzletébe és italboltjába. Az épület mellett láb­nyomokat találtak. Zsol­dos ve/l lője rászólt a kutyára: — F/imat? Zsoldos megszagolta a lábnyomokat, aztán felhangzott a parancs­szó: •w Keresd!MI Zsoldos elindult a nyomok mentén. Egy­szerre azonban hirtelen prüszkölni kezdett: paprikát szórlak a tet­tesek maguk mögé. Zsoldos azonban nem akármilyen kutya. A nyomok mellett tíz cen­timéterre haladt és a levegőbe szimatolt. A légszimuttal eljutott a villamos dorozsmai végállomásáig. Zsoldos addigi tevékenysége két feltevésre késztette a nyomozókat: mivel fő­leg csokoládét és cukor­kákat loptak, valószínű gyerekek voltak a lette­sek, akik nyomukat paprikával szórták be, és minden bizonnyal a villamossal utaztak Sze­ged felé. A kutyával együtt felszálltak a vil­lamosra, beutaztak Sze­gedre: ez iilő alatt már a betörés óta több óra telt el. A kutyavezető a I.enin utcában haladt Zsoldossal, és egyszer­esak azt veszi észre, hogy az egyik kirakat előtt álló nagyobb cso­porthoz odaugrik Zsol­dos és egy 14—15 év körüli fiú vállára ráte­szi a két első lábát . . • A gyermek zsebében még ott volt a paprika­csomag, ujjai is pirosak voltuk és az előállítás után bevallotta, hogy ő követte el a betörést..: Az elmúlt év nyarán, s őszén Dorozsma kör­nyékén elszaporodtak a kunyhóbetörések és fő­leg a kerékpár-, motor-, hraktoralkatrészek lo­pása. Szinte naponta elő­fordult ilyen bűneset. Az egyik alkalommal a dorozsmai Siha-dűlő­ben az egyik paraszt ember a kukoricáját ka­pálta. Földje végén' hagyta kerékpárját, s mire végzett a munká­val, eltűnt a bicikli el­ső kereke. A rendőrsé­gi bejelentés után Zsol­dos „kiszállt" a hely­színre, a kerékpár kö­riili lábnyomokat meg­szimatolta, majd a „Keresd!" vezényszóra bement özvegy Vencel Gyuláné Dorozsma. új­telepi házába. A házkutatás során 25 ezer forint értékű lopott holmit találtak. Valamennyi korábbi tolvajlást a két Ven­cel-gyerek követte el... Nem ismeretlen az újságolvasók előtt a múlt év szeptember II­én történt mindszenti rnblógyilkosság. Mucsi István, a Felgyői Álla­mi Gazdaság levdénvi üzemegységének volt kézbesítője, minden hó­nap 10-én és 25-én mint­egy 200 ezer forintot vitt a tiszatöltésen Felgyőről Levelénybe. Dcngó-motoros kerék­páron járt. Egyik alka­lommal Mucsit a gáton leütötték, s baltával meggyilkolták. Amikor Zsoldossal a nyomozók kiszálltak a helyszínre, — késő délután történt az eset — már sötét volt, és másnap kora hajnalban kezdték meg a vizsgálatot. A tettes a levéltárcát kivette ál­dozata zsebéből: azt szagoltatták meg Zsol­dossal, majd a kutya az emberi lábnyomokat követve a sűrű bozóton át, eljutott a víz szélé­ig. A parton horgászó mindszenti plébános vallotta, bogv a gyil­kosság időpontjában lá­tott két személyt a Ti­szán felfelé evezni: az egyik a ladikban levő férfi Bereczki Ferenc révész, Mucsi István só­gora volt. Előállították Bereczkit. Tagadta, hogy ő ölte meg sógorát. Er­re a nyomozók, rend­őrök és más személyek levetették kabátjukat és sorba rakták Berecz­ki ruhájával együtt, kü­lön-külön. Zsoldos oiTa Bereczki kabátját tur­kálta. Aztán többen — Bereczkivel együtt — megfogtak egy gyufa­szálat, és egy méter távolságra egymás mel­lé rakták: Zsoldos me­gint kiválasztotta Be­reczki gyufaszálját. A gyilkos végül ís bevallotta tettét... Az elmúlt évben Zsol­dos 48 eset közül 35 ízben szimatjával teljes eredményre vezetett. Jutalom nem jár neki, ha rosszul dolgozik, ak­kor így feddik: „Fujj!" Zsoldos ekkor sunyít, lapul: meg van bánt­va. Viszont ha dicsérik, — ezzel a szóval, bogv „jó", — akkor örömé­ben ugrál, csóválja a farkát. E sorokban is Zsol­dost üdvözöljük: „Jó!" (- ts—) (BIflls József felvételei) KÉT JELENET A VESZÉLYES FORDULÓBÓL A baloldali képen áll Stanton (Kormos Lajos), a fotelben Whitehouse (Lengyel János) és mellette Betty, a felesége (Balogh Rózsa). — A jobbol dali képen két vetélytársnö, Olwen Peel (Miklós Klára) és Freda (Olsavszky Éva). Több a fiú vagy a lány — Mivel, hányon foglalkoznak a városban Hány házat kellene tatarozni — Q Mennyien Járnak moziba, színházba és még sok érdekes­^ségel tudhat meg a Szeged város statisztikai adatai cimu A Központi Statisztikai Hivatal Szeged Városi Igaz­gatósága igen értékes köny­vet adott ki „Szeged város fontosabb statisztikai ada­tai'' címmel. Igen nagy kár, hogy a több, mint 200 olda­las, ízléses kiállítású köny­vecske csak 150 példányban, „hivatalos használatra'' je­lent meg, tehát kereskedel­mi forgalomba nem került, A statisztikai zsebkönyv — nevezzük röviden annak — több fejezetre oszlik, és fel­dolgozza a város népességi, népmozgalmi, ipari, mező­gazdasági, kereskedelmi, vá­rosfejlesztési, egészségügyi, oktatási stb. statisztikáját. A legújabb adatok 1955. év­re vonatkoznak, és sok ér­dekes adattal lepik meg az olvasót. Ha a népességi és nép­mozgalmi fejezeteket lapoz­gatjuk, megtudjuk például, hogy 1955-ben 1582 gyermek született, ebből fiú 795, leány 787. Mivel 1954-ben is több fiú született, mint leány, remélhető, hogy a férfiak arányszáma javulni fog. (Az 1949. évi népszám­'álás szerint Szegeden 1000 férfira 1154 nő jutott. Or­szágos 30 évi átlagban 1000 férfira 1039 nő jutott). A ha­'álozási adatokat tanulmá­nyozva, örvendetes jelenség, hogy az elhaltak száma ab­szolút számokban és száza­lékban is csökken: 1952-ben 1182 fő, 1953-ban 1147 nő, 1954-ben 1142 fő, 1955-ben 053 fő halt el. A foglalkozási főcsoportok­ból kiragadva néhány ada­ii. megtudiuk hogy az "'9 évi néprzám'á'á3 ada­tol szerint akkor a város 'okosságának 31 százaléka -z iparban, 12.3 százaléka a közszolgálatban és csak 13.8 százaléka nyert a mezőgaz­most megjelent zsebkönyvből daságban elhelyezkedést, bért szedett be (1955. évben), Bár összehasonlító adat nem áll rendelkezésre, de ezekből az adatokból is lát­hatjuk, hogy a községesítés (szegedi tanyaközpontok ön­álló községekké szervezése) következtében Szeged elvesz­tette mezőgazdasági jellegét. Itt kapcsolódhatunk bele az ipari statisztikába, mely­re egyébként a könyvecske 50 oldalt szentel. Az adatok szerint 1955-ben a város te­rületén 156 ipartelep (ipar­vállalat) működött. Ebből minisztériumi ipar 45, állami helyiipar 38, szövetkezeti ipartelep 73. A szocialista ipar mellett, mely 1955-ben 13174 munkást (fizikai dol­gozót) foglalkoztatott, váro­sunkban 1406 kisiparos is működött. Érdekes itt meg­említeni a szocialista ipar néhány export-termékét: esőkabát, irhakabát, női ci­pő, befőttek, fózelékkonzer­vek, fűszerpaprika, szalámi, marha- és sertéshús, papucs, cirokseprő stb. Helyes len­ne, ha a zsebkönyv a jövő­ben (az országos zsebkönyv­höz hasonlóan) feltüntetné a külkereskedelmi forgalmat országnemenként is. Ne csak a szép és jó ada­tokat hozzuk nyilvánosság­ra. A városfejlesztési feje­zetből kitűnik, hogy 13 388 lakott épületből teljes tata­rozásra szorul 1770 épület. Az összes lakott épületeknek csak 27.7 százalékában van a víz bevezetve és csak 23.4 százaléka rendelkezik csa­tornavezetékkel. Ezek igen megszívlelendő adatok és komoly probléma elé állít­ják a város vezető~''gét. Ila azonban figyelembe verz­"ük. hogy az Ingatlankeze­lő Vállalat a kezelésében le­vő 14 655 bérlemény után több, mint 12 millió forint ebből az összegből talán töb­bet lehetne lakástatarozásra és közművesítésre fordítani, és kevesebbet adminisztrá­cióra. Érdekes néhány népmű­velési vonatkozású adat is. A Szegedi Nemzeti Színház az 1955. évben 308 előadás­ban 29 darabot mutatott be. Ebből opera 10, operett és egyéb zenés darab 9, prózai előadás pedig 10 volt. Érde­kes feljegyezni, hogy a 9 ope­rettelőadást (kerekített szá­mokban) 108 ezer, míg a 10 operaelőadást csak 35 ezer néző tekintette meg. Érde­kes lenne annak okát is ku­tatni, hogy míg a moziláto­gatók száma 1955. évben az 1950. évhez viszonyítva csak­nem a kétszeresére emelke­dett, addig a színházlátoga­tók száma csökkenő tenden­ciát mutat. Még csak ann.vit említsünk meg, hogy a rádió­előfizetők száma 1954. évről 1955. évre 16 670-ről 18 837­re emelkedett. Az itt ismertetett adatok természetesen a zsebkönyv több százezer adatának csak kis töredékét jelentik. Igen nagy elismerés illeti a sta­tisztikai zsebkönyv minden munkatársát már csak azért is, hogy ilyen rövid idő alatt (a Szeged városi igazgatóság csak 1954. december 1-én ala­kult) ennyi adatot tudott ösz­szegyűjteni, rendszerbe fog­lalni és feldolgozni. A tér­képekkel, grafikonokkal tar­kított könyvecske komoly tudományos értéket képvisel és a népgazdasági ágak vá­rosi vonatkozásaiban igen ntos forrásművül szolgál­hat n^mc-ak tudományos és 1 -rd-'mi kutató szervek 'm*-a, ha-cm minden, a > -rosát szerető dolgozó szá­mára is. Dr. Mihályffy László

Next

/
Thumbnails
Contents