Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-13 / 60. szám

VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! II. évfolyam, 60. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1957. március 13. Meiszűiiik a pékek éjszakai munkája Az új rendszer nem okoz fennakadást Szeged kenyérellátásában Törvényerejű rendelet mondja ki, hogy március 21-tól a sütőipari munkások nem folytathatnak éjszakai munkát. A rendelet életbeléptetéséig nem sok idő van hátra, éppen ezért ültek össze tegnap délelőtt a Szegedi Sütőipari Vállalat és az Élelmigzerkiskereskedelmi Vállalat kép-) viselői, hogy az új rendelkezés bevezetésével járó esetleges átmeneti nehézségeket már jóclőre kiküszöböljék. A megbeszélés eredményeként közölhetjük, bogy a lakosság kenyér- és péksütemény ellátásában nem fog előadódni zavar. A sütőipar vál-> tozatlanul előállítja és leszállítja a korábbi napi kenyér- és péksütemény mennyiséget az érdekelt árudáknak. Vagyis Szegeden a napi 200 mázsa kenyér, a 10 ezer darab félkilós „buci" és az 55—60 ezer darab péksütemény előállítása a pékek nappali munkája miatt nem fog késlekedést szenvedni Az úgynevezett két műszakos árudák háromszori szállításban kapják meg napi kenyéráru szükségletüket. Reggel nyolc óráig hideg kenyérben szállítják le nekik a napi rendelés 40 százalékát. A további 60 százalékot pedig második (déli) és a harmadik (délutáni) szállításban friss kenyérben kapják. Ez vonatkozik a födművesszövetkezet és a Csemege Vállalat boltjaira is. Az egy műszakos árudáknak friss kenyérben reggef 8-tól fél 12-ig, illetve 12 óráig egy tételben Szállítja le a sütőipar a napi rendeléseket. A péksütemények kiszállítását március 21-től kezdve reggel 7 órától déli 12 óráig folyamatosan végzi el a sütőipar. Ezután tehát a déli és a délutáni órákban is lehet majd kapni friss süteményt, a sütőipari munkásokra vonatkozó új rendelkezés bevezetése pedig nem fog okozni „kenyérgond"-ot Szegeden sem. NÉZD, ÍGY KELL CSINÁLNI! Szovjet kormányküldöttség Berlinben A magánkereskedelem gyakorlásáról A szegedi üzemek vezetőinek tanácskozása Máiusban képes könyv jelenik meg Szegedről Évtizedek óla nem jelent tneg Szegedről útikönyv, amely hasznos tájékoztatóul szolgálna az idegeneknek, a lakosságban pedig tudatosítaná a nagymúltú város nevezetességeit. Ilyen baedeckert kíván most az érdeklődők rendelkezésére bocsátani a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A készülő SZEGED KÉPES KALAUZ című útikönyv a város nevezetességei iránti érdeklődést kívánja kielégíteni. Gazdag és változatos tartalma, mintegy hatvan finom kivitelezésű fényképe, egész íves, szétnyitható, kétszínnyomásos várostérképe minden várakozást kielégíthet. A kalauz egy-egy séta során végigvezeti az érdeklődőt a különböző városrészeken és a környéken, megismerteti számos történelmi, építészeti, képző- jelenik meg, kis, művészeti, irodalmi, népraj- hordozható alakban, Szappanfőző KSz kezdte meg müiödését Szappanfőző és Vegyiipari KSZ kezdte meg működését városunkban február 1-én. A szövetkezetnek 14 tagja és két részlege van. A Szabadsajtó utca 72. szám alatt a szappanfőző részlegük, a Gogol utca 28. szám alatt a vegyi részlegük működik. A szappanfőző részleg a lakosság szappanfőzésén kívül naponta 6 mázsa „Bástya" mosószappant ad át a Vegyianyagkereskedelmi Vállalatnak. A vegyi részleg — a Gogol utcában — „Bástya" szappanfőzőszert, tejkrémet, kékítőt, kályhatisztítószert, és háztartási gyertyákat készít. A szövetkezet február 16-án kezdte meg a munkát, és a hónap végéig 180 ezer forint értékű árut szállított a nagykereskedelmi vállalatnak. Március végéig 600 ezer forint értékű árut készítenek. A szövetkezet gyarapodását jelenti, hogy a második negyedévre 2 millió forint értékű áru szállítására kötelezte magát. És végül egy érdekes jó hír: 50 ezer üveg locsolóvizet gyártanak húsvétra. Lehet locsolkodni, jöhet a húsvét. zi, természeti és gazdasági érdekességekkel. Külön öszszefoglalást ad a város múltjáról, népéletéről és más sajátosságairól. Szegedre látogató idegeneknek szinte nélkülözhetetlen tájékoztató, amely felvilágosítást ad a közlekedés, megszállás, szórakozás lehetőségei és a fontos közintézmények felől. A helybeli lakosság különös hasznát veheti a régóta nélkülözött várostérképnek. Az ifjúság főként gazdag — érdekes epizódokat bőven nyújtó — szülőföldismereti anyagát lapozhatja haszonnal, mely az iskolai tanulmányokat kiegészíti, tehát mintegy tankönyvpótló. A más vidékre elszármazott szegediek pedig kedves emléket kapnak az útikönyvvel a városról. A képes kalauz májusra zsebben ízléses, színes borítólappal, 124 oldalon, hatvan fényképpel, szétnyitható térképmelléklettel. A könyv könyvpiaci ára előreláthatólag 12 forint lesz. Azok, akik a 171 385—623 TTIT Szeged csekklapon előfizetnek, 7 forintért kapják meg a kalauzt Lejjebb szállítják a szőlő és gyümölcsös alá való szántás árát Az utóbbi években a szegedi járás szőlő- és gyümölcstermelő gazdái is ugyancsak megkedvelték a gépállomások nagy SZ—80as mélyeu szántó gépeit. Ezek; kel a gépekkel akár egy méter mélységre is meg lehet forgatni a talajt. Ezek a gépek rengeteg időt, fáradságot takarítanak meg jelenleg is a szőlő- és gyümölcstelepítő gazdáknak. Ugyanis nem kell kézzel csinálni a szőlő és gyümölcs alá való fordításokat, ezek a gépek gyorsan, viszonylag olcsón végzik a munkát Forradalmi munkás-paraszt kormányunk most további segítséget nyújt a szőlő- és gyű* mölcstermelő gazdáknak azáltal; hogy lejjebb szállíttatja a szőlő és gyümölcsösök alá történő szántások munkadíját. A 40—50 centiméter mélységű szántások ára katasztrális holdajikint 35 forinttal, a mélyebb 50-től 70 centiméterig történő szántások ára pedig 135 forinttal lesz olcsóbb a jövőben; mint eddig volt. Ez az árcsökkenés is lehetővé teszi, hogy a homokos földeken gazdálkodó dolgozó parasztok már ezen a tavaszon is minél több szőlőt, gyümölcsöst telepítsenek, s földjeiket adottságainak legmegfelelőbben használják ki. — mutatja a tiroli tánc következő lépéseit, ezegyszer szószerint ifjú primadonna az ugyancsak „nagv jövő" előtt álló bonvivánjelöltnek, aki odaadóan nézi ezt a kollégális „szakmai oktatást". Meg kell minden alkalmat ragadni a tanulásra, ha néhány év múlva Ádámként akarja megbódítani a női szíveket a „Madarászában; Városunk idegenforgalmáról Egy nap a bíróságon Mi újság Dunapentelén? fi hol gondosan főznek a dolgozóknak Látogatás a postás üzemi étkezde, a Hungária és az újszege dí AVI konyhájában forgás a reprezentatív étteremhez mégsem idlő konyhában. Persze a valamikori építkezéseknél nem vették alapul a mai közegészségügyi követelményeket, ezt mutatják a kicsi — szűk raktárak is. Ámbár azonban így is lehetne nagyobb rend. A belvárosi régi házak csatornáiban és pincéiben sok a pocok — mondják a "megfigyelők*. A Hungária vezetősége minden elfogott pocok felmutatására 5 forintot fizet a csalafinta "vadászok*-nak, akik szivacsot sütnek méregsós zsírban, s azt elhelyezik a pocokgyanús helyeken. A sós-zsíros szivacsra aztán nem győz inni a pocok, — persze nem bort, s főleg nem a Hungária drága borából. Az így léprecsalt kártevő állat tehát vessen magára. Az ÁVI-ban lehet tanulni Az idén befejeződili a Kénüzem szerelése. A képen balról a főcsarnok, amelynek házi nyomás-próbája most folyik, jobbról a négy regenerálor-torony és a kénmosó tornyok. Nemrégiben látogatást tettünk néhány üzemi és közétkeztetési konyhán, hogy az esetleges hibák felfedezésével elejét vegyük a nagyobb gondatlanságnak és mulasztásnak, amely kárt tehetne a dolgozók egészségében. A napokban megismételtük körsétánkat dr. Túróczky Júliával, a Szegedi Közegészségügyi-járványügyi Állomás munkatársával, hogy ezúttal csupa jót írjunk — ha van ilyen! — a múltkori kákán is csomót kereső riporttal szemben. Első utunk délidőiben a postások Kossuth Lajos sugárúti éttermébe, illetve konyhájába vezetett. Az üstszerű nagy edényekben már ott párolgott a vastagon paprikás-zsíros krumplileves. Meglátszik rajta, hogy nem hiába főtt benne sonka. A tojásos nokedli tényleg tojásos, a hozzá való uborkák is kiadósak. A rríenűhöz tartozó egy-egy szem almát sem lehet megszólni. Legfeljebb azt, hegy a másnapi leveshez Készülő tésztagyúrásnál nem kék, hanem fehér kötényt kell használni. Picik, de tiszták! A konyhában szétnézve ke-sve sem találni "érdemleJS* hibát sem a felszerelésen, sem a higiéniában. A .íelyiségek picik, ám tiszták és rendezettek, még a raktár is! A konyhában csak az aznapi ebéd előkészítése folyik. Például a holnapi burgonyakörítéshez nem ma hámozzák meg a "földi bogyókat*, mert az a vízben ázva is megbarnulna holnapig, és kiázna belőle a keményítő-tartalmú tápérték. Az étteremben az étkező talán nem venné rossz néven, ha a csurgatott-mosású poharakat naponként ruhával is megtörölnék. A konyha és éttermi dolgozók egészségügyi könyvecskéi nagyjából rendezettek. Az alkalmassági vizsgálatok ellenőrzése azonban a posta orvosára is kötelező. Ezek után a csongrádi postafelügyelőnek — aki a napokban levélben ecseteit egy véletlen, de semmiképp sem étvágygerjesztő esetet a szegedi postás étkezdével kapcsolatban —, azt tudom mondani, hogy észrevételét örökítse meg a panaszkönyvben, mert abban szinte csak dicsérő bejegyzéseket találtunk. "Érdemes« a hibát is beírni, hogy tudjon róla az étkezde vezetője, Barna József, aki egyébként kitűnő szakember a fogyasztásra kerülő áruféleségek megítélésében, sőt a rend és a tisztaság megkövetelésében is. A szük he y átka A következő vizsgálati színhely a fényestormű Hungária konyhája, ahol napopta 500 embernek — szemben a Tcmbácz-féle vendéglő 27—28 féle ételével — 15—16 féle meleg ételt főznek. Gergely Károly fiatal konyhafőnök irányításival nagy a sürgés-. Humor ide, humor oda, az egészségügyi könyvekre, a megfelelő szakorvosi vizsgálatok bejegyzésére fordítsanak nagyobb gondot a Hungária éttermi felszolgálói és a jóhírű konyha szakácsmesterei. Legalább .úgy és annyit, mint az Üjszegedi Állami Védőnőképző Intézetben, ahod nincs mit szépíteni: mindent a legnagyobb rendben találtunk, Lődi Ferenc