Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-12 / 59. szám

7,axi... taxi... taxi...! Engedd meg tisztelt olvasó, hogy ezúttal ne oktassalak ki, miként kell a telefonon feltárcsázni a 33-33-at, ha esik az eső, s kedveseddel színházba akarsz menni; ha leikésed a vonatot egy villamos menetideje miatt, vagy ha netán szeretett feleséged a klinikára igyekszik újabb trónörökös realizálódása céljából. Engedd meg, hogy ne ls a taxiról, hanem a taxisról emlékezzek meg. £JU& cMfuvU : A me<tatusndáli Megpróbálhatja bárki, hogy szóra bírja a taxisofőrt egy elegendő időtartamú út alkalmával. Csak az ember ne legyen türelmetlen, ne legyen goromba, és ne legyen fölényes. (S még annyit: Nehogy azt higgye a taxisofőrről, hogy gépkocsivezető. A jön a JC 996-os Pobjedába, Zsíros Bandi mellé, s fejtse ki véleményét bármiről a világon. Rövidesen mélyen együttérző rakonlélekre, csodálatosan azonos véleményre bukkan. OháM-dHí cdófitxil: A mindenttudÁk Ezt a csoportot -felelősségteljesek *-nek, vagy -elemzőkének, sőt -öntudatosok*nak is nevezhetnénk. Mindenről tudnak, ami a városban, az országban, Európában történik, egészen a világűrig bezárólag. Elolvasnák minden újságot, folyó- molesztálják a iratot, könyvet, ami a ke- miatt, ziikbe akad, és tapasztalnak töméntelen dolgot. Itt van például Bauer Laci. Kirendelik őt X vállalathoz, egyes fejesek amerikai kocsikkal, Buickikal, Chevrolettel, Plain-air-el flangáltak mindenfelé, az nem volt kozmopolitizmus kérem. Én meg tolhattam kérem sajátkezűleg az utassal együtt az én kis Olymplámat, ha meg akartam fordulni, mert szerencsétlen járműben nem működött a rückwerz. De hát ezek is elavuló dolgok! Már több a Pobjeda a standon, mint az Olympia, az állami kocsikkal való bánásmód ls szocialistább.lett néhány kormányintézkedés után, s Guti száktársat sem nyakkendője Kismotor fecskendőt szerelj! Komolyan felkéssüllek segédtttzoltói feladatukra a Textilművek Nyolcszdzas kismotorfecskendőt szerel/l Vízelnöke, a főmérnök, a munkástanács elnöke, a szerzés — nyomótömlő szakszervezet hépvisetáplálással — a felszín lője és még sokan máS be ls kell végre fejezni! Hiszen vége, hossza nem lenne a kalandoknak, a közelmúlt -disznótoros* látogatóival, a budapesti harcok -megviselt* delikvenseivel, az törahol Y (vagy zérus) k&rtárgépkocsivezető az ugyanis csak sat kell tovaszállítania külön- éjszaikák szesztoarát lovag)alt afféle zöldfülű kezdő a szak- bözö célokhoz. Megy, megy a val, és a többi, és a többi, mában, hanem a sofőr, az az texlj s C3a(k néha áJ1 meg Írni kellene a több tucat xöegy-egy községi tanács előtt, vagy ha Y kartárs néha leereszkedik alfa, vagy ómega gazdához, akikkel efféle épületes eszmecserét folytat: — Hát elvetettek, kartárs?, ^ aztán: — Hát kikelt, kartárs?, "va^^tán* való")"élrtébOT. "ott ~ Fejlődik, kartárs? kell jegyezni"," hőgy'mbid^voU például esete a bagoly- ****** hétr£ « mesélő kedv, a humor, a vilval. hétre, hónapról hónapra, eb- lág dolgainak jókedvű szemKoromsötét az éjszaka. Az ^ Bauer teonyw számítá- lélete - tükör. Tükre a sofőr ember az orráig sem lát, s ha sok ^tségével kisüU, hogy optimizmusának, bdzakodásaletörülnének neki egy megle- « hogy a**". «nl hibás helőe pofont, hát nem tudná "ÍSSLJÍSSSr y^, megszégyenítő ™it a igazi!) Így azután csodálatos ténetéket fog hallani... Gondolom például nem sokan hallottak még Laposáról, a magyar királyi főtüzórről. Pedig Laposa káprázatos dolgokat vitt végbe mesebeli zül kikristályosodott egyetlen nő-kollégáról, Klárikáról is, de hiába. Egyszerre nem lehet többet. yfóföt-ójiUmitnuid Annyit azonban még meg megmondani, hogy ki adta. Nos, ezen a pokolsötét éjszakán, mikor már alig van híja az éjfélnek, megvon Laposa, magyar királyi főtüzér befelé a laktanyába. Egyszer csak hallja, hogy.., De nem is mondom tovább, nem ékeskedem más tollaival. Mivel a történet nem az enyém, meghagyom, hogy akit érdekelnek Laposa káprázatoe kalandjai a Beiketov. cirkusz tigrisével és más be (aki összetett jellem, a meodakerüine a fogyasztóhoz, némileg drágább lesz Y kartárs (közreműködésével. — De mostanában nemigen vannak Ilyenek — nyugtat meg nevetve Bauer —, csak nehogy megint előjöjjenek, ahogy rendeződik a helyzet! \J* áoö teteit jellem Itt Gutl szaktárs szól közegyebekkel, hallja meg tőle, akitől magam is hallottam. Clm: Katona György sofőr, megtalálható a taxiállomáson a JB 896-os rendszámú kiskőesl volánjánál. Telefon: 33-33. (A fokozott derű miatti hasfogás garantálva.) A következő... Nem istu-__ dom, hogy a történeten, vagy 7 az előadón kezdjem. Talán£ mégis inkább az utóbbin, ml- j vei történetek százával van- í semondók és a mindenttudók vonásaiból): — Hát kérem, mi volt itt! — Ha én "félkötöttem kérem egy kissé mintázott nyakkendőt, azt mondták rám, hogy kozmopolita vagyok, kérem. Az, hogy taxisokra, véget ért teljesen. Mint a legfontosabb, a 774 forintos havi fizetés már véget ért. A kormány csaiknem duplájáiv melte a sofőrök fizetését, i.ogy ők, ákik túl a kalandokon, meséken, gyereket nevelnek, g éppúgy keresetükből élnek, mint a többi dolgozó ember, ne legyenek kényszerítve borravalót várni, vagy -tévesen* adni vissza a húszasodból, tisztelt olvasó. Ha pedig kontrollálni alkansz, rajta, csak ülj be egy taxiba, meglátod nem fogsz csalódni a kedves, tréfás, bölcs és végre megelégedett taxisofőrben. 1— érdes — feletti tűzcsapról! Osztóiktatás a harmadik motoros tömlő végében! Mindhét sugárirány a salakpályára! Rajta! — Ezek a vezényszavak hangzottak el vasárnap délelőtt a Textilművek segédtűzoltóinak, illetve rajparancsnokainak ajkáról az iskolaszerelési gyorsasági versenyén. A háromszor nyolc ember katonásan sok, hivatalos és kíváncsiskodó drukkerek, akik az üzemi tűzoltósági és tűzmegelőzési munkát nagyon komolyan veszik. Ez érthető is, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az üzem, a dolgozók vagyonának mindenkori megvédéséről. GvGz a „B" müszaV! pon- A már ismert vetos munkáját — nem zényszavak egymásután számítva a kerítés mö- háromszor ismétlödnek, gül és a körtöltésről né- majd követik őket a zőket — legalább ötven villámgyors mozdulatok szempár figyelte „hiva- a tömlőtekcrcsekkel; talos" minőségben. Az ügyeskedő emberek minden mozdulatát zsűrizték: a megyei tűzoltóságtól Ficsor Sándor nyomukban az időmérő „stopperosok"-kai. A „B"-műszak tűzoltói 38 másodperces „futam"mal győznek a tőlük és Csete György száza- alig-alig valamivel gyendosok. a városi alosz- gébb „A"- és „C-műtálytól Pintér István szakosok előtt. A válparanesnokhelyettes, a lalat által kitűzött 800 Textilművek MSZMP forintos díj tehát Majlát Mihály rajáé, a ,,B"seké. Ennek tuilatában begörgetik a szerelvényes-motoros kiskocsit, majd odabent, a legényszálláson vitatják — győzök és legyőzöttek — az elszalasztott és kihasznált lehelőségeket. 9 óra 56 perckor azonban 4—5 méteres öles lángszárnyakkal felszáll a vörös kakas a gépműhely mögötti salakhegy és a raktár között. Ezzel párhuzamosan riasztják a szegedi alosztályt, s a legényszálláson vitatkozókat —, akik már éppen számolgatták a nekik járó babérleveleket. Pillanatok alatt benépesül a tűztér környéke, majd tömlőés vezényszavak csattogása közben megérkeznek az alosztálybcliek is, teljes műszaki felszerelésükkel. II kilencadik percben! A riasztástól számított kilencedik percben minden oldalról zuhog a vízsugár a vörös kakas fészkébe, s az égre törő láng- és füstoszlop lehanyatlik. Az alosztálybcliek utcai szirénazása kicsalta a rendőrségi „dzsipp"-et is és több kerékpáros rendőrty akik — látva, hogy csak gyakorlatról vnn szó — szépen kikarikáztak az üzem területéről, Hogy az alosztály tűzoltói milyen gondolatokat „fűztek" a kacsa-komoly riasztáshoz, s ahhoz, hogy besároztúk-vizezték a tömlőket, — no meg a ruhájukat és a csizmájuk is megázott egy kicsit —, azt nem írjult ide. Azt azonban megírjuk még, hogy a Textilmüvek vezetősége a jól végzett tüzpróbás munka után pörkölttel és nagy családi sörökkel látta vendégül segédtÚzoltóit, (-i-c) Néhány évtizeddél ezelőtt Móricz Zsigmond végigjárta az egyik legnagyobb alföldi város könyvesboltjait. A népi művelődés számadatalt kereste az eladott könyvek statisztikájában. Az írói munka hatásának határait akarta lemérni. Az egész magyar irodalomét, a végek vitézétől, Balassitól kezdve a magyar alföldi tunyaság; a lassan halálbadermedő élet ostorzóiig, Adyig, s jómagáig is. A vásárhelyi könyvkereskedők .statisztikája lesújtó volt. A válaszok azt bizonyították: egy hetvenezer lakosú várossem élhetne meg csak könyveladáából, nem -cikk* a könyv, nem -életszükséglet*. „Fölösleges" frók nak. S az előadás is gyenge Belterjesebb gazdálkodási! föltárta. Kár, hogy a -nemzeti* Magyarországnak erről a dokumentumairól ma keveset tud ifjúságunk. Kflnprár minden községben Mindezt el kellett mondani ahhoz, hogy megérthessük, mit Jelentenek a Járási Könyvtár múlt negyedévi statisztikájának számai. A Járási Könyvtár 1952ben létesült. Lényegében akkor kezdődött a falusi könyvvitáznak most velem, s azt ^ár-hálózat kiépítése. Ma mondják, hogy ők az elmúlt minden községben működik évtizedekben tanulták meg könyvtár, s egy negyedévben 6095 olvasó 36,895 könyvet olvasott. A járás területén 29,355 kötet könyv van a könyvtárakban, — falusi, tanyai, termelőszövetkezeti könyvtárakban. Egyes községekben kiemelkedően magas az olvasók és a kölcsönzők A korszak pedig, amelyben a nép nem szomjazta a könyvet, nem itta Vörösmarty, Petőfi, Ady szavait, nem ismerkedett önmagával, önmaga történetével Eötvös, Tolnai, Gárdonyi, Tömörkény írásain — állítólag nemzeti korszak volt. Vannak, akik szeretni a magyar Irodalmat. ban egyetlen könyvkereskedő^ Tu(Jam fin ,g Mfl 6raöm *. már szakadozottan, s míg £ élek, őrizni fogom — Ady £ összes verseit, s Illyés: -PuszHtVIKVI VWIMH • • ták népé*-t, amit tizennyolcplágium lenne az eredetihez j Örömmel és megelégedés- Ügyszólván történelmi tájak MEG KELL emlEKEZ-j boromban kaptam apám. ^ma. Algyím 2280 olvasó viszonyítva. jsel föU el mindnyájunkat az (Szarvas környéki lucerna, Nt)NK még a mezőgazdáéi: tó1' s apám könyvespolcán ott 5416 könyvet kölcsönzött, ebTebóJL • /0Ui Ucói !az elhatá™zás; hogy a ma- orosházi aprómag) alakultak —-r ^ munkás-:sorakozott Jókai- Mikszáth, bői 2239 a szépirodalmi, 2881 ' Sgyar mezőgazdaság fejlődé- ki az orszagban, ahol a a mezőgazdasági dol-: Móricz és Gárdonyi is. De az ifjúsági könyvek száma. Vili bácsi a lehető legrit- ?t"eko.J*""!"*^pagyüz®mek és ^SS^T gozókr'ól. Mezőgazdaságunk £ apám maga is vitában állt Kistelek 4947 olvasója 6002 SSSTv n^valim? amf^T jStÍeMlt esendők mesSre spLialiSTmal bf "g-g* ^SSSSJ^J^ tantestü,etével. kpllégái k&lyVet' Sándorfalva 20327,s,XV,sapka szolidan félre- h°gy -^IkttVaS^I SvS^Sl^ 0 írókat, s zött az elmúlt negyedévben. iá?:a VaV°vlLa a £ben nagyobb részt kell vál- és értékesítési feltételeknek T-^ln ^ttZStl™^**"* * bakon, akkor Vili bácrifor-!lalnia a nemzeti jövedeiem- a mihamarabbi moglerei. mában van. Uj ünwxwnek | M1 mint eddig Ezt a célki. tése Egyébként mezőguzdaugyan nehezen áll kötélnek, jlűzégt pedig cgak a ^lUtr- sági tájtermelésünk óriási de ha egyszer valakit meg, . jess0 iokozásával lehet el_ lehetőségeket rejt magában akar nevettetni, hát annak jérni ind növénytermesztési. nincs kegyelem. Mesélik,: , M|T ERTÜNK tulajdon- mindpedlg ésszerű és hogy egyszer városunk egyik • —< ———:— ssrusKi -a p;.,Si *do'Bigs" klh"!n"" majd kiesett a KOCSIDOI. AJM hogy tükrözze, Indul- sével kell foglalkoznunk, a 985 tartották, Balástya 602 olvasóval A végzett munka mennyi-{hogy ismerjók Az én szülő. kötet, Csengeie 220 olvasóval barT AMIA^MINŐSÉGÉVEL^11 A] városom könyvkereskedői ls — — — — gépi munka szeyves kiegé- £ kezükön meg tudták számolszítője a munkáskéz, mely-: ni a könyvvásárlók számát s íUlattenyészteú ^^át ^ meSmS ^ vonatkozasban. Éppen ezért en indokolja a belterjességre:10" k^yvhöz a -puszták né„ . , . való áttérés terve. A mező-: pe?* A makói, szegedi, hódviszonyait t^J^S^STÜ'-^^ ^^ * iogos M^rtelésüiT kíel^íté-1szeged! homokvüágtenger né- ben a felszabadulásig isme• bérek rendezésével: Pe. a sövényházi, kutyanyakl retlen volt a könyv. Dócon az 1350 kötet, Domaszék-Zöldf ás Iskola 140 olvasóval 793 kötet forgalmat bonyolított le. B Hámol bcszélnok A Pallavichini őrgróf volt uradalmán, Dócon, Pitrlcsomtörténet nevezetes, s címét j-™k ^ ~la~~\ "meglévő amelyek területegységre át- •• -M^VSJÍT Dí£:' szocialista gazdasági és tár- számítvanagyobb valutáér- zsellédbérlíCr, az' árpádhalml a & I ^ fSje^rS-t SIS^ » > cselédek? •olyan gazdálkodási rendszer, csak a magja 130—140 dollirsndn- S.imrXv m. üzem adottságai- lárt, 1 katasztrális hóid papsobb!). Aytán* T4ÍI valnlk! inkább a bérek nagyságú: szorul módosításra. El kell: érni végre, hogy egy »két-£ flho! tilos vol! az újságolvasás csodabogárról akar határo-Jmet biztosítja. A belterjes- nivALÓ a zott és kerek előadást hallani, £ség fokát leghívebben két áuérésnél a rétek és le- sonló Guti szaktárs kocsijába üljönStényező jellemzi: az egy be. Aki pedig szereti, ha szá-: szántó egységre jutó termeA -nemzett«-korszak nemcsak a világ kultúrájától, habelterjességre tására képesítse, mint a ha-|nem saiát magától is elzárta egy példa: az üllért -Vörös elmúlt negyedévben 64 olvasó 347 kötet könyvet, Pitricsomban 28 olvasó 117 kötot 'könyvet kölcsönzött ki. A termelőszövetkezetekben működő könyvtárak olvasottságára felkészültségű gelők feljavítása, karbantar- munkást. Ennek a tása területén ... , . , - , jpeaig a termeit Ui radióaktív forrás s*^»íeje*LklI : Ahhoz. hop\ ipari: a népet. A falusi, tanyai Csillag* -Tsz 189 olvasója 386 szem-i -könyvtárakba* Pósa Lajos kötet könyvet kölesönzött. mutatkozik. PSrakztfSa°hokiyVÜi ^ ^^ sen ellátni jó és olcsó ta- terjességről szóló elképzelő- £!en noveUistán és mult század ... karmúnnyal másképpen ne- sck 6s tervek frázisokká la-£végi mezőgazdasági szak; pedig a tenne es gazdasagos- hezen képzelhetö el Kísér- Posodnak £ könyveken kívül semmi sem " " -- leti intézeteink által kidől- AZ ELMONDOTTAK szűk; jutott Hódmezővásárhely taju ize szerint beszélnek, ül-;lési érték cs tiszta jövede- Állattenyésztésünket bősége- Ryésa azt jelenti, hogy a bel-; - £lem. Az előbbi az iiw»m - ;——ziz -n.z—u • : produktivitását, az üzem utóbbi Ahhoz, hogy mezőgazda- " ' , Vavftárt műszerekkel korésztmetszetét adiáF csak- ' "oamezovasameIy gunk a jövőben jobb ered- £ K sfere val^áttérés! nyavllágánafe iskoláiban elA kijevi területen fekvő £ ságunk ,, . . , ,. • • ménnyel dolgozzon, számtaMíronovka falu artézi kutja-:lan o]yan jellegfl probiémát ™ '' ból hatalmas vízsugár tort£kell elöljárójában megolda- Tusoknak fel A szakértők véleménye; ni, amely alapját képezi a szerint a forrós vize Jelentős £ belterjesebb gazdálkodásra kTmpíex , , , , :valo átíéresnek. mennyiségű radont tartalmaz. ; PARASZTSÁGUNK ÉS Míg a chaltubinszki források • <, 7 t KI MRFREINK vize csupán 5 egységnyi, a" források vize addig 40 egységnyi,; . , jket ielentö aprómagtermesz- a trágyázási és (ahol az a mironovkal vlz ü>0J:tésnéi már a múltban is adottságok megvannak) a mint 200 egységnyi radont|igyekeztek több-kevesebb vetésforgós rendszer bevezetartalmaz. eredménnyel kihasználni, tése. Szegény Móricz Zsigmond hiába kerestp a rftagyar kultúra nyomát a magyar tanyavilágban. A parasztság kulturális felemclkédése á felkönnven megkétszerezhet- a belterjességre való áttérés* u^vmiumi szabadulással indult meg. Tanénk a rétek és legelők ho- előfeltételének, mégis jól| helyezett -népkönyvtáraiban* núskodnak, megdönthetetleszemléltetlk a célul kitűzött! még Petőfinek sem jutott nül tanúskodnak a felsorolt Az agrotechnikai eljáró- feladat komolyságát Nem:bcjy_ Negyvenkilencben, Bak- számok. Ezeket, - s a mamaradéktalan és kis munkáról van szo, de ha; , .. . , , , .... végrehajtása nél- egyszer megbirkóztunk a£SGn' a kozsé« lakosságából gyar falu fejlődését jelző sok kül npm beszélhetünk bel- feltételek megteremtésének! több száz volt analfabéta, más adatot — akkor sem ieterjes ' növénytermesztésről, szükségességével, mezőgazda-: sövényházán az uradalmi in- het elfelejteni ha az utóbbi előtt ilyenek: a nemesített vető- sági termelésünk rövidesen : téző még a napi!apok oIva_ évökben pangok is gy,ŰUe,k fel a faluban. A sérelmeik kijavíthatók, kl ls javítják őket. A tizenkét év előtti kitaszítottságba azonban a falut vize csupán 5 egysegnyi, ainem ismeretlenek hazánk mag használata, a talajmű- elfoglalja a nemzeti jövede-£ . ,. hmeinylckiji források vize 30: óghajlali- és talajadottsá- velés, növényápolás időbeni lem részesedésében azt a:sasat 13 megtutotta cseieűeiegységnyi, a pjatyigirszki £gai, amelyeknek jótékony és jó minőségű elvégzése, a sorrendet, amely méltán í hatását komoly valutaérté- talajvédelem megteremtése, várható. aj el-jnck; akit rajtakapott, annak : büntetés járt. A magyar falu J megdönthető kultui-ális elErdei Péter (Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti £ nyamottságat a népi írók fa- nem lehet többé visszalökni'. Intézet) 'kikutató munkássága eléggé {—ff 1