Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-10 / 58. szám

1848 igazi örökösei a kommunisták \ és a szocializmust építő dolgozó nép Téaisek az 1848-49-es magyar polgári forradalom és nemzeti függetlenségi liarc 109. évfordulójára CD Történelmi hivatása, hogy a nép ólén haladva felszámolja a kapitalista rendet és meg­teremtse az új társadalmat. Ezt az osztályt a tudomá­nyos szocializmus nagy esz­méje vezérli, amely megőrzi . , , , . . és tovább fejleszti az emberi jet es kivívja az ország[íüg- gandolkodáJak eVezredek getlenségét a reakciós Habs- «orán létrehflBOtt örök burg-zsarnoksaggal szemben. keit A forradalom szétzúzta • zcti szabadság és emberi ha- szervei révén egyre inkább megtévesztettek azzal u hamis dalom által eléje állított felad a­1848 tavaszán forradalom vihara söpört végig Euró­pán. Talpra állott a magyar nép is, hogy megdöntse a feudalizmus korhatag reind­t'eudálls rendet, eltörölte a Mint József Attila mondja: iobbágyrendszert, paraszti tu- ; paP°k;npolgárok után 1.,,,;—, t«i »gy lattann veire ladás ügye mellett. Abból a mély szakadékból kellett kiemelni nemzetün­ket, amelybe a Horthy-rend­szer taszította, amikor ha­zánk a szovjetunióellenes rablóháború részese és a hit­lerista Németország utolsó csatlósa lett. A Szovjetunió felszabadító harca meghozta nekümk a várva várt függet­lenséget. Attól a néptől kap­tuk a szabadságot, amely el­len bűnös háborúba vitték lyos hibái következtében ezeknek a céloknak az eléré­se törést szenvedett. Bürok­ratizmus eltorzította a vi­szonylag békés körülmények valóban maga igazgassa ön- jelszóval is, hogy ők a szabad- tot, mert szétesett magát, s hogy növekedjék ál- súgért harcolnak a diktatúra ellen. A párt egészséges erői, a ma­lantunk anyagi ereje, öreg- A szabadság és a diktatúra szem- gyár forradalmárok és hazafiak bedjék tekintélye a világban, beállítása a reakciós burzsoá- szószólói új kormányt, forradal­Bár a szocialista építésben zia jólismert fogása. Ez a két mi munkás-paraszt kormányt nagy eredményeket értünk fogalom egy és ugyanannak a alakítottak és a Szovjetunióhoz el, a Rákosi-féle vezetés sú- dolognak a két oldala. Iliszen fordullak segítségért. A íoreada­éppen azon fordul meg min- lom megvédésére alakult új kor* den, hogy valamely társadalom- mány a szovjet hadsereg iámé­ban kinek a szabadsága érdeké- gatását felhasználva győzelemre ben kivel szemben gyakorolnak vezetto a harcot az ellenforru­diktatúrát. A polgári államban a dalom szétzúzásáért, megvédte la idom ná tette az úrbéres tel- iíy J*,Yx.n- ÍSLT-JÍÍ-ÍS tuk a szabadságot, amely cl- között létrejött prolelárdik- kizsákmányolóké a szabadság — és újjászervezte a népi hatalmai, S£? mSSlwJSrSúri- Minden embertanit? len bűnös háborúba vitték tatárát A magyar népi ,1e- az egész rendszer a tőké, kizsák- viJiverte a nyugaü imperia-' zéket A forradalom az or- Értelme ezért búg mibennünk, hazánkat. A magyar dolgozo mokracia mint diktatúra nem mányolás szabadságán alapul — listák beavatkozási kísérleteit és záe 'élére önálló magyar Mlnt a mélyhegedű." nép, élén a kommunisták ve- volt elég hatékony az osz- a munkások és parasztok pedig ismét magasra emelte a szocia­kormányt állított A forrad a- A munkásosztály, olyan zette munkásosztállyal, kezé- tályellenséggel szemben: de- az elnyomottak. A szocialista lizmus és nemzeti függetlenség lom nemzeti demokratikus párttal az élén. amely a tu- be vette sorsa intézését, meg- mokráciánik pedig nem volt társadalomban viszont a lakos- harci zászlaját, vívmányai utat nyitottak a dományoe szocializmus tani- kezdhette a 48-as demokra- eleg a dolgozók számára. S ság hatalmas többségének, a A magyar nemzed függetlcn­Dolaári átalakulásnak ha- tésait alkalmazni tudja — tikus és nemzeti feladatok ugyanakkor, amikor a fórra- nui„kásoknak, a dolgozó parasz- ség nemzeti biztosítéka ma is a Zárioban Megnyílt annak 1848 forradalmi hagyomá- teljesítését is. Felosztotta a dalmi és haladó nemzeti ha- toknak; a néphez hű érteimisé- világ forradalmi ereje: a Szov­1 ehetősége hogy az ország nyalnak igazi örököse, min- nagybirtokosok földjét a gyoményak ápolása és to- goiknek jár a szabadság, és a ró- jetunió vezetto szocialista tábor, leküzdje a Habsburg-uralom den dolgozó osztály vezetője nincstelen és (kevés főiddel vábbfejlesztése terén nagy gi uraikodó osztályok rostaurá- A Szovjetuniónak küszönl.ciio súlvos örökségét évszázados lett a társadalmi harcban. bíró jobbagyutódok kozott. munkát végeztünk, ezt ls be- ciós kísérleteit - éppen a dolgo- a magyar nép, hogv 1945-ben elmaradottságát A forradal- Az ipari proletariátus köré Megteremtette a nép dérnek- arnyékolta az, hogy a Rákosi- szab„dsága érdekében - az ismét a haladás útjára lépheted. A u m_íii. .'.—i ^fnwwnrAi- "roHilriiu óllin.mat Tr.l f óv-irti itfy-\f• a folo iro7otAn l^KK invnoflríVTA.. . ... » - • i c? • • - • . , . aliamnak a diktatúra eszközei- A bzovjetunio ereje és tekinti4­mi átalakulás vezetője akkor tömörült az úri Magyaror • liberális középnemesség «ság ellem sfkraszálk^ fold­volt; ezért a földesúri nagy- osztást ^követelő birtokrendszer érintetlen ma- " radt. az egykori jobbágyok nagy részéből földnélküli koldúsparaszt lett. A munká­sok és szegényparasztcík nem kaptak választójogot, s a nemzeti kisebbségek egyen­jogúságát sem ismerték el. 1848 nyarán a Habeburb abszolutizmus, a magyaror­szági ellenforradalmi erőkre ratikus államát. Eltávolította féle vezetés több vonatkozás­az államhatalomból is a ban megbántotta a magyar nagybirtokos és nagytőkés nép nemzeti érzését ls, s ez­oeztály képviselőit. Az irá- zel ártott a proletárnemzet­nyító helyekre a munkasosz- körísóg eszméjének ls. tály és a dolgozó parasztság Mindez érhető elégedetlen­fiait állította. Szemibefor- séget váltott ki a nép köré­szegénypa­rasztság. A munkásság kiala­kulóban levő szocialista moz­galmához csatlakozott 1887 után az ősz Táncsics Mihály. U ^H • „ ,r.r„,„„..., A munkásság keleten íelra- ^Hunk a i-eakció soviniszta ben Ezt az elégedetlenséget badság4ti (Mert mi ^ zi forradalmi'mozgalom él«.­gyogó vörös csillagától vérta politikájával és rendeztük vi- •»* " *«I~IAH— „t » . . . - •» vei kell elnyomnia. lye védett meg bennünket mind ­Milyen esztelenség lett volna azoktól nz imperialista kfsérle­az elkövetett hibákat katasztró- tektűl, amelyek a hazai rcakció fával tetézni: feladni a nagy szövetségeseként a fejlődés ke­szocialista vívmányokat és visz- rekét visszafelé akarták forgatni, szaállílani a kizsákmányolás sza- A Szovjetunió, mint a nerozelkö­támaszkodva, fegyverrel tört Pártjának vezetésével 1910­hazánkra. Népünlk, nem hó­dolt meg az elnyomóknak. Kossuth hívó szavára napok alatt tízezreik gyűltek sereg­be, hogy megvédjék a forra­dalmi vívmányokat, s a nem­zeti függetlenséget. Hosszú a magyar hajnalhasadást Ady iszonyunkat a szomszédos né­Emdre. pékkel is. A Szovjetunió A magyar munkásosztály, nemeztközi tekintélyére, s a magyar dolgozó nép, a önzetlen segítségére támasz­Kommunisták Magyaroszági kodva, megvédtük hazánkat az imperialista világ beavat­kozási kísérletei ellen. ben vívta ki első nagy győ­zelmét. Az 1919-es Tanács­köztársaság azoknak az ural­mát döntötte meg. akik 1846 -49-ben, vagy nyomban utá­na, a forradalom ügyét el­árulták, s szembefordultak a szította az a felelőtlen dema­gógia, amelyet a hibák el­túlzásával és a párt hátbatá­madásával. a Nagy Imre— Losonczi-féle csoport a nyílt ellenforradalmi erőkkel szö­vetségben folytatott. 1956 ok­tóberében az így keletkezett tD A magyar munkásosztály, a kommunisták vezetésével, nemcsak végrehajtotta azo­kat a nemzeti feladatokat, hónapokon át egymaga állta magyar néppel. Dolgozó né- amiket az 1848-as forradalom . .. nfimlr Howjh/vz n rtAlriuf U7 i- n t. „ . _ a magyar nép a rettentő el­lenforradalmi túlerő roha­mát. Ez a küzdelem akkor az emberi haladás élére ál­lította a magyarságot, s 1848 —49-et nemzeti történelmünk egyik; legragyogóbb fejezeté­vé avatta. Az 1848-as forradalom és nemzeti függetlenségi harc a pünk harcához a példát az orosz forradalom adta, az erkölcsi és eszmei segítséget az orosz kommunisták, akik Lenin vezetésével megdön­tötték a cári zsarnokságot, a mi Habsburg elnyomóink­nak 1840-es szövetségesét. Az 1919-es muntoáshatalom hajtotta végre először a gyá­örökül hagyott, hanem to­vább ls ment. Valójában 1848 forradalmi szellemének, Petőfi szelle­mének megtagadása lett vol­na, ha csupán a múlt szá­zadban még nem oldott, vagy félig megoldott feladatokat hajtja végre, s nem megy to­vább a történelem szabta az a szabadság, amelyet Ilnbs- pata, már fennállása óta, pusz­burg Oltó, József főherceg, ta létével is, n legfontosabb erő­Horthy, Franco és Dulles olyan tényező a régi és új társadalmi melegen üdvözölt?) Az előttünk rendszerek, a kapitalizmus és a álló feladat éppen az, hogy szí- szocializmus közötti világméretű lárdabban alapozzuk meg a párt küzdelemben. A Szovjetunióhoz vezetésével a munkásosztály dik- való baráti viszonyunkban ez tömeghangulatot áhította ta^TÍifÜ,S. La 7 a dikta!"úra ° f * f«? ,azí.fm<"! szolgálatába ellenforradalmi BfP,zaba<ls,ag ^lesitesevel egy- évek során előfordult átmenet, céljaira a nyugati imperi időben, s éppen annak védelmé- hibák, amelyeket közösen kijaví­lizmus és a hazai osztálvel-" ban fken'é7 kéz«l « tunk. ....... J ellenforradalom erőire, a magyar A magyar társadalmi haladás, kommunisták ebben is a 48-as a szocializmus ügyében a nem­~ j szabadsághősök szellemében jár- zcti függetlenség ügye követeim I nak el. Petőfi pusztulást kiáltott a múlt év novemberében a tests a belső bitangokra, és szoros véri szocialista országok segítse ­nyakravalót ajánlott a dicsősé- gét. Forradalmi nemzetek egv­ges nagyuraknak. Kossuth vész- másnak nyújtott fegyveres segíl­lenség. nemzetközi reakció túlerejé- ^^ bankok. ktosjá- úton: harcban a mai fejlődós 1 Kórul óé n rt 'i/crKunf rtlr/v'r b-i . 1 , t. r • .. vei szemben elbuucott. Megoldatlan feladatként maradt az utókorra a nem­zeti függetlenség kivívása. A feudális nagybirtokrendszer és a monarchista önkényura­lom megsemmisítése, demok­ratikus köztársaság teremté­se. 48 forradalmi örökösei az eltelt több mint egy évszázad során mindig azok voltak, akik vállalták a harcot a for­radalom megoldatlan felada­tainak végrehajtásáért. tífását és a nagybirtokok ki­sajátítását is. A Magyar Ta­nácsköztársaság talált első­nek megoldást a nemzeti kérdésre, az. egyenlőség, az önrendelkezés alapján. Ez a rend biztosította először a Hcunyhífo lakóinak« is az ál­lampolgári jogokat, s e jo­gok gyakorlásának anyagi akadálya, a burzsoázia ellen, a mai kor haladó rendjének, a szocializmusnak felépítéséért. Petőfi és Vasvári, a legmesz­szebb tekintő márciusi fiata­lok sem akarlak félúton megállni a kizsákmányolás, a nyomor és szolgaság elleni küzdelemben. -A XIX. szá­zad költőihez* írt versében a feltételeit — ahogyan azt költő a legtisztább fogabna­Petőfi követelte. Ez a fórra- zásban mondja ki: A szabadságharc bukása után csak a dolgozo nép ma­radt hű 1848—49 zászlajá­hoz. Kossuth, Petőfi neve az dalmi dalom hívta zászlai alá 1849 óta az első hadsereget, amely az ország függetlenségéért vívott dicső harcot az An­tant-imperialista hódítók el­len. A Tanácsköztársaság Jeve­lése ntán a hazaárulásban fogant horthysta ellemíorra­rendszerrel szemben „Ha majd a MSÍR kosarából Mindenki egyaránt vehet Ha majd a Jognak asztalánál Mind egyaránt foglu! helvét lla majd u szellem napvilága Ragyog minden ház ablakait Akkor mondhatjuk, hogv meg­/álljunk..." Mi más ez, mint a kommu­A népi demokrácia ellen­ségei október 23-tól kezdve STMI^^N^S^" ^vény-székeket állított fel, ami- ségo megfelel 48-as forradalmi ság rendié ellen nóltuí = kor a belső ellenség a fogát csat- hagyományainknak is. 1848-ban togtatta. A szabadság ós emberi- is kaptunk fegyveres külországi ség ügye követelte meg, hogy segítséget, lengyel, olasz cs béoö ne ismerjenek irgalmat az óm- önkéntes alakulatok harcoltak lókkal szemben. Ellenséges, zavartkeltő szán­dékkal hirdette az ellenforrada­lom a tübbpárt rendszer jelsza­vát is, mintha a demokratizmus és többpárt rendszer a mi viszo. | j. , , nyaink között szükségszerűen akadályozására a szovjet csapa-1 használni "a "proletárdiktatúra együU i"","nak- Az olr,iúlt évek tokat Mvtúk segítségül. A Szov­ellen. során nem a többpárt rendszer jetunió proletár inlcniacionalis­Az'ollenforradalmárok egyik ,lilin>'a' hancm n kurzsoá pár- la kötelességét teljesílette, ami; megtévesztő jelszava az új for- tok '1'lánya' 8 nem n aíagyar kor a magyar népnek katonai indulom" hirdetése volt De mi I,0lgozók Pártjának az államba- scgíUéget nvújtott szocialista ha­féle forradalom volt az' amelv talmon belüli vezető szerepe volt ,a]nia megvédéséhez, a Vörös zászlók lrszaggalásüva"l a hÜ5a' lianem a demokratizmus A Szovjetunió segítsége a kezdődött, s Mindszcntynck megíRrlRse 8 Párt" És áilamveze- ncmzed függetlenségünk óriási ság rendje ellen. Céljuk népi halalom megdöntése és a kapitalizmus visszaállítása volt. A népi demokrácia ellen­ségei a dolgozók megtévesz­tésére általános demokrati­kus szólamokat hangoztattak, s nem átallották Italózlobo­góul még 1848 antifeudális forradalmi jelszavait is íel­Kossuth seregében. A magyar kommunisták 1848 Szellemében is cselekedtek, te­hát, amikor az átmeneti ellenfor­radalmi túlerő visszaszorítására és n nyugati beavatkozás meg­hercog Eszterházvnak kiszabn- ,ésben- erőt képviselő biztositéka tiltásával, forradalmárok legvil- Az ellenforradalom a több- és maradt, kolúsával folytatódott, és oda Part rendszert, a reakciós burzsoá Korunkban a független volt Ma­vC7etelt, hogy a halalóm a pol- földesúri és papi pártokat a ka- gyarország csak szocialista Ma góri restauráció képviselőinek a pitolizmus visszaállítására akarla gyarország Icliot. testvéri szövet­kezébe került. Az ellenforrada- felhasználni. A politikai hatalom égben a szocialista országokkal, lom fedezékéül használt fiatalok birtokában aztán ismét megka- Ma is, akárcsak 1848-ban. a nem­nizrnus prófétai "megábnödá- ís Passziv szenUélők, akik a vö- parintotta volna a földet, gyárat, -<eti függetlenség és a világsza sa'> A magyal" kommunisták rös Oszlók leszaggatását nézték, bányát, bankot. A hangzatos hadság ügye elválaszthatatlan o ajkún vált nemzeti legein- ismét a magyar munkasosz- Petőfi szellemi örökösei voí- 11 cm gondoltak arra, hogy nem- jelszavak az ellenforradalom i 849-ben elbuktunk, mert o nem ­dává. Az uralkodó osztályok tály legjobb fial, a kommu- tak amikor a földesurak el- csak a n,,i"z-etközi munkásmoz- népcllenes szándékainak leplezé- zetkö/i reakció a forradalmi eldobták a nemzeti függet- nisták eme-lték magasra a űzetése után harcba vezettek galom jelvényét tapodják sár- sérc szolgáltak. 1950. októbere- mozgalmakkal szemben lúlerő­- - — '""j^H* *-— - tét valójában rniir aszó- ben volt. Ma győztünk, mert a gyarország léto volt. Csendes-óceánig terjedő halál­során a szinte mns szocialista tábor, és az egész haladó emberiség a mi igaz ügyünk, a béke, a szabadság, a TVI rasz fsáffc a .1 áalakuló korniány­márciusi ifjak vörös tollat "tűz- ban csakhamar többségbe kerül­narchistn uralmat, aláren­delte a nemzetet a Hatoeburg­dinasztiának. A 48-as forra­dalmi örökség valónavállásá­naik történelmi szerepe szük­ségszerűen az egyre erősödő, osztállyá szerveződő munkás­ságra várt. 1848-ban a feudalizmust kellett megdönteni, és ezután liifejlődött a kapitalizmus, majd a századforduló idején kialakult az imperializmus. A társadalmi előreha'adás fel­adat* a félbemaradt polgári demokratikus átalakulás be­fejezésén túlmenően — már ÍI kapitalizmus megdöntése lett. A kapitalizmus a XX. maival szemben. A marxista —leninista világnézet alap­ján ők tárták fel tudomá­nyosan a maga teljességében 1848—49 hagyatékát. | m. A 48-vis demokratikus nemzett! feladatok teljesítésé­re a Szovjetunió felszabadító harca adott lehetőséget a magyar népnek. A második világháború idején a 48-as szabadsághar­cosok példája azt jelentette: harcolni a nemzetközi reak­ció főereje, a hitleri fasiz­mus, s annak hazai szövetsé­adatot hajtott végre. A szocialista átalakulás so­rán néhány év alatt nagy eredményeket értünk el. Ki­emeltük az országot a fa­siszta Horthy-rendszer és a háború okozta és nyomorból megszüntettük az embernek ember által történő kizsák­mányolását társadalmunkban. Erős ipart teremtettünk, amely nélkül Kossuth sza­vaival — "félkarú óriás a nemzet*. Megnyitottuk a falu szocialista fejlődésének útját. Letörtük a volt kizsákmá­nyoló osztályok művelődési egyeduralmát, megnyitottuk mezején. A márciusi ifjak 1848- forradalmi pártok. Az utcán a emberi haladás szolgálatút, ak ban a vörös republikánus Tán- hatolom u dudások, a fasiszta kor elárulnánk 48 szent forra­csics börtönét nyitották meg, terroristák kezébe kerüli. A kom- dalmi hagyományait is cs az az 1956. októberi ellenforradal- munisták. a haladó értik üldözi'- imperialisták véres terveinek márok pedig tízezer közönséges se mind féktelenebbé vált. Mind- martalékául dobnánk oda a ha­_ bűnözőt ég háromezer háborús szrnty József ég B. Szabó most zat. pusztulásból bűnöst, fasisztát és imperialista már nyíltan is előálltak a pol­Lényegcben Fémet engedtek szabadon. 1848 sri" restauráció programjával. márciusának hősei a forradalmat Nagy Imre kormúnylcvékcny­nem a Habsburg talpnyaló la- ségc ugyanakkor nem volt más, bane Mindszenly hasonszőrű mint nz ellenforradalom lcplc­elődjévcl, hanem éppen azok el- zése és támogatása. len védelmezték, nem hatalom ra juttatni, hanem éppen hatal­muktól magfosztani akarták őket! A mai Magyarországon, az 1848-as hősök utódainak felsza­badult hazájában, csak az néz­1848. március 15-éuek emléke area int berniünket, mai magy a­rokat. hogy bátran haladniuk tovább a szociális)a forradalom útián. l-együnk kérlelhetetlenek a belső bitangokkal, nz ellenfor­Különösen súlyos bűne volt rndnlom sötét erőivel szemben Mázad elejére hasonlóan kor- gesel, Horthy ék és a nyilasok a középiskolák és az egyeter heti forradalmárnak magát, aki hatag renddé vált, mint ami- ellen, szövetségben az ösz- mcl.c kapuit a munkásak és a munkásosztály hatalmáért, Nagy Tmre-kormúnynak az, hogv az ellenforradalom követe­lésére felmond la n varsói szer­ződést, és kinyilvánította az or­szág semlegességét. A varsói szer­zödés felmondása nem az ál­lamközi érintkezésben előfordult hibák kijavításit segítette elő, mint rolnii volt. Ne engedjük bemocskolni a szabadság zászla­ját a lubnne hazaárulóktól, nk'k 1849-ben is, 1944-ben is os 1956­bnn is az örvény szóiérc taszítot­ták nemzetünket. Á'M'suk tninrn és 'ejt-sszük tovább népgnzda-*"»m'-nt mnu­lyen a feudalizmus volt 1848- szes antifasiszta erőkkel, sző- dolgozó parasztok gyermekei proletárdiktatúráért, a szocialista hanem nvllt szakítás volt a sro- késeink, parasztjaink. ér'eVbé­ban: csökönyös akadály a tursadalmi fejlődés útjában. Az u forradalom, amely 48 forradalmi örökségéi végre­hajtja. az imperialista rend­del találju immár szemben magát. A munkásosztály erdeke a mindenfajta kizsákmányolás maradéktalan megszüntetése. vetségben a demokratikus nagyhatalmaik kolnlíciójával, mindenekelőtt pedig c de­mokratikus koalíció vezető­erejével, a szocialista Szov­jetunióval. A magyar kom­munisták és népünk sok-sok más hü fia, becsülettel vál­lalták ezt a feladatot. Ezrei; tettek vérükkel hitet a nem­előtt. demokráciáért harcol a burzsoá- cialista táborral. Ebben a hely- günk bersfi'etcs m<""kéjávnl, A magyar kommunisták zia, és a földesurak hatalmának zetben a semlegesség kinyilvá- bogv mielőbb meirtcljck a bő­célja az volt és marad, hogy restaurációja ellen, aki a fórra- nítása nz átállást jelentette a tő- sétmek közös kosara, a szocialista építés eredmé- dalmi munkásosztállyal fog ösz- kés táborba. A Nagy Imre-kor- Ébresszük fel minden hazánk­n.veképpen évről évre nu- sze és nem az ellenforradalma- mány ezzel uz árulással a ma- fjal>an a közélett felelősség ko­moly tudatút, fejlesszük to­gyobb darab kenyér jusson mindéin dolgozó asztalára, hogy egyre szélesebben ter­jedjen a műveltség, hogy a dolgozo nép demokratikus rokka!,'aki a szocialista orszá- gyarorszúgi ellenforradalniárok gokkal lép testvéri szövetségre, elől a restauráció útjában álló és nem az imperialista hatalmuk utolsó akadály t is elhárította. A kegyeiért esedezik. Nagy Imre-kormány azonban A/, ellenforradalmárok sokakat nem fejezhette be. az cllenforra­vább a szocialista demokráciái. Tegyük erőssé a munkásosztály (Fohjtatás « CL 7; oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents