Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-09 / 57. szám

Az ellenforradalmi események minit Öl és fél millió forintos deficittel zárta az ével 8 Téglagyári Egyesülés »* *1 szezonban he.'uehonáK a mneségcmt A korai tavasz lehetővé tette, Az említett bűnök helyreho- a programhoz az irányelveket a hogy rövid két héten belül a té- zása nagyon komoly feladat elé minisztérium meg is adta, a ve­len rendbetett, műszakilag jól állítja a helyükön maradt veze- zetők azonban arról panaszkod­előkészített téglagyárak teljes tőket és a téglagyárak minden nak, hogy a program jelenlegi kapacitással megkezdjék a mun- dolgozóját. A feladat pedig ket- formájában bürokratikus forma­kát. Az ellenforradalom pusztí- tős, mert az üzemekben szer* ság, mivel csupán pénzügyi in­tása után, a jelenlegi lakásínség zett tapasztalatok azt igazolják, tézkedésekre vonatkozik. Á tar* idején a tégla hallatlanul kere- hogy politikai tekintetben is sú- talmat feltétlenül azoknak a 6ett cikk lett, mivel az elmúlt lyos rombolásokat vittek vég- műszaki intézkedéseknek kellene év utolsó negyedében sem pro- hez az ellenforradalom szervezői jelenteniük, amelyek a termelé­dukáltak annyit a téglagyárak, az emberek között. kenység emelését, s az önköltség mint amennyi téglára normá- Mindezt helyre kell hozni a csökkentését eredményezik, mert lis körülmények között számol- téglagyárak munkásainak és a jelenleg elkészített, számoszlo­hattunk volna. Ezzel párhuza- vezetőinek, hiszen a lakásépítés pókból álló program ezzel nem mosan az októberi események a és a főváros újjáépítése számol. A Szeged III-as Tégla­téglaipart sokkal nagyobb mér­tékben sújtották, mint más ipar* ágakat Az októberi esegiénvek miatt lehetetlen volt végrehajta­ni a szokásos évi szezonvégi lét számcsökkentést, s így a tégla­iparban a magas szeptemberi átlagkeresettel fizették a dolgo­zókat akkor is, amikor már a Feliegy zesek a szegedi ellenforradalom napjaiból IV. írni erőfeszítéseket kOvetel. A téglaipar műszaki dolgozói a téli nagy javításokat nagyjából elvégezték és megteremtették azokat a műszaki előfeltételeket, amelyek lehetővé teszik az át­gyárban azért a programtól füg­getlenül műszaki intézkedések révén a tégla ezrenkénti előállí­tási költségét körülbelül 13—14 forinttal csökkentik. Miután a Téglagyári Egyesü­lésből az ellenforradalom fő hangadóit sikerüli klsüorfiznl z ™ si-rT JhTiJ lagon felüli termelési szint el* szezon befejeződött. A sztrájkok . j Téelaevár ideién az is komoly veszteséget érfét" A. sze»Rül 'egiagyar . ' J , , . _ r már megindult és a munkasok minden remény megvan arra, okozott hogy -a teglaegeto ke- ^ ^ eredményeket értek hogy olyan ellenforradalmi kár­mencekben szmte honapokon ke- ^ ^^ hofry 4. tcv-9 a j5v6ben npm k5vetkez_ resztül csak pangott a tuz, s an- ^ ^ szpzon dandárjában sem het be. ami megtudná fékezni a nak ellenére, hogy a szokásos ^^ ^ Szégyenkeznisk munkakedvet és hasonló nehéz wenmennyiség 4-5-szorosét ^ októberi események foly* helyzetbe hozná a vállalatot. A használták fel. decemberben is oko7f)tt károk ^ ^^é- kezdődő munkalendületből már csupán 15 százalékos tervt^esi- gek rendbpbozására a Téglagyá- arra is lehet következtetni, hogy téssel dolgoztak. Ezzel . tenne- E fl,.g ^ 1020_aS kop. ;dei szezon , SIegedi tégla­lési mutatóval szemben a Cseng* mA de] al ján programot párakban sokkal eredménye, radmegyei Téglagyári Egyesules ; rendelet értelmébe, sebb lesz, mint az elmúlt évi. A József Attila Kör vitáján való rész­vételre már napokkal korábban készültek a szegedi reakciósok. A Tervezőirodában, és más vállalatoknál egyszeriben divat lett a Horthy-rendszer dicsérete, nagy el­határozások születtek, hogy elszántan lép­nek majd fel. Tehát Kovátson és dr. Fá­biánon kívül volt azon a gyűlésen egy ki­sebbfajta börtönre való ellenforradalmár. Persze, akadtak munkások is egynéhá­nyan, de mivel ők nem tudnak olyan „ma­gasröptű" beszédeket kivágni, nem szólal­tak fel. A gyűlés után azonban nagyonis megoldódott a nyelvük, és elkeseredetten szidták a Kováts József-féle alakokat, akik nyilvánvalóan a proletárdiktatúrát támad­ták. Jóllehet, nem volt ezeknek az embe­reknek különösebb marxista képzettségük, 4 de megérezték: ha ez így megy tovább, * semmi jó nem jön ki belőle. 4 Mint, ahogy nem is jött. 4 Október 20—23-a között már tökéletes * volt a nyüzsgés, és a hangoskodás Szege­* den. Az egyetemisták szoros kapcsolatban 4 voltak a pestiekkel, pontosan tudták, mi 4 készül a fővárosban, s ők nem akartak le­4 maradni. Nem bizony. Sőt, igyekeztek át­4 venni a kezdeményezést. A fő hangadók területé. a bérkifizetés 1061 százalékos volt. ÖTEZER TAG... Ezek után nem csodálkozhatunk; hogy a tégla ezrét a normális A szegedi üzemekben, m- Újszegedi Kender- és Len­250 forintos ár helyett 409 fo- tézményekben egyre inkább ^őbe" W? pintért tudták csak előállítani A kár egy része a helyzet tef* tnészetéből adódott, viszont a pótolhatatlan veszteségeket lé­nyegében a vállalaton kívül és belül tevékenykedő ellenséges népszerűbbé válnak az Or­szágos Takarékpénztár se­gítségével létrehozott Kölcsö­nös Segítő Takarékpénztá­rak. Ezen kis vállalati pénz­intézeteiben havonta rend­szeresen, egy évig betéteket elemek sokszorosították meg. Az helyeznek el az üzem, in­egyesülés központi irodájában tézmény dolgozói, hogy alakult ki ezeknek a csoportok. a takarékossági idő lejár­nak a vezetőgárdája. Lakatos ta kamatostól kap­Karoly munkaügyi előadó, dr.­Lakatos EtóÜ jogász, Virágh Jak vissza. István NIEO-S, Neu László osz- A szükség esetén emellett tályvezető, valamint Tarjáni Bé- ugyancsak kedvezményesen láné és Szendrényi Vilmosné kölcsönt is kaphatnak ebből társaságából. Különösen a két a -kisbankból*. Lakatos emelkedett ki ellenfor- Január óta Szegeden meg­radalmi szervező munkájával. kétszereződött a Kölcsönős Lakatos Károly például állán- Segítő Takarékpénztárak dóan a telepeket járta, hogy a száma. kommunisták és a munka ellen Jelenleg negyven működik izgasson. A központban össze- majd ötezer taggal. Különő­zúzta és megtaposta a kezeügyé- sen nagy a növekedés az be kerülő" összes mozgalmi ké­peket és okleveleket, a minden törekvésének az volt a végcélja; hogy a kommunistákat teljesen kiszórják a központ és a vállalat területérőlNév és eszmerokona; dr. Lakatos Emil ténykedése lé­nyegesei hasonlít az övéhez, hi­szen az ellenforradalmi időkben ő is állandóan az üzemekbe jár­kált, szervezett és irányított. alatt 275 tag iratkozott be. A Szegedi Textilművekben viszont egy nap alatt 80 dol­gozó szánta el magát szer­vezett takarékosságra. Lel­kesen dolgoznak a KST-szer­vezők többek között a Kon­zervgyárban és a Szegedi Cipőgyárban is. TEHEB-TEOLIBUSZ A Szovjetunióban elkészült a TBU—3 típusú, 12 tonna te­herbírású pótkocsis teher­trolibusz prototípusa. Mivel nem mindenütt vehető Igény­be trolibusz felsővezeték, be­épített akkumulátor hajtja a kocsit 10—12 kilométeres se­bességgel. Amennyiben felső­vezetékről kapja a troli) az áramot, 30 kilométeres maxi­mális sebességgel is közle­kedhet. azt szerették volna, ha megint kiugorhat­nak a hírhedt szegedi gondolattal, s meg­alapozzák hírnevüket. Egy darabig úgy is látszott, hogy a szegedi egyetemek ME­EESZ-szervezetének meghatározó szerepe lesX-as-cseményék" alakulását íHelően. Üze­neteket küldtek Pécsre, Debrecenbe és a többi egyetemi városba, követeléssel meg­tömött iveket sokszorosítottak, terjedelmes nyilatkozatokat adtak a Pestről sülve-fől­ve ittlévő újságíróknak, diáktüntetés elő­készítését tervezték a Beloiannisz téren, stb. Végh Joachim tanár — Pataki Szil­veszter nyelvész kíséretében — megjelent a Délmagyarország szerkesztőségében. [„ j — A lap ne tátsa a száját, ne hazudoz­._ 4 zon tovább, hanem álljon a nemzeti moz­4 galom élére, amíg nem késő — kiabálta 4 nekivörösödve, s olyat vágott ököllel -a he­4 lyettes szerkesztő asztalára, hogy a leve­4 gőbe ugrott a telefonkészülék. 4 A helyettes szerkesztő kikérte magá­4 nak a brutális rágalmat, és belefogott an­4 nak fejtegetésébe, hogy a proletárdiktatú­4 ra történelmi jelentőségű győzelmeinek 4 bemutatása, a felszabadult dolgozó törne-, 4 gek alkotó munkájának dicsérete aligha jelent hazugságot. De Végh Joachim ta­nár úr — akiről később még szó lesz —, leintette, és azzal távozott: — Vége a terror-uralomnak. Amit mondtam, megmondtam. Már ebből is nyilvánvaló volt, hogy _ az osztályellenség hatalomra tör, és azért 4 gyalázza a proletárdiktatúrát, mert 12 év 4 óta nem adott szabadkezet népellenes bűn­4 tettek elkövetésére. Legalábbis ezt fájlal­4 ták Szegeden a politikai kalandorok, pe­dig, sajnos, a Rákosi-féle párt- és állam­vezetésnek éppen az volt egyik legnagyobb hibája, hogy nem valósította meg követ­kezetesen a proletárdiktatúra elvét. Mi­közben sok esetben a munkásosztály, sőt a párttagság iránt is bizalmatlanság volt a legfelső vezető szervek részéről, az el­lenforradalmárok — akik egy pillanatig sem vesztették el restaurációs reményei­ket —, a nyugati imperialista körök tá­mogatásával háborítatlanul készülhet­tek az épülő szocialista-rendszer hátba­támadására. Ezekben a napokban már több olyan figura mozgott, és szájaskodott a szegedi közélet színpadán, akiknek csak a jóisten ismerte a múltját, s azt is, hogy milyen lyukból bújtak hirtelen elő. Mindenesetre csak ezeknek lehetett a hangját hallani, az MDP szegedi bizottsága és a városi tanács mintha egyik napról a másikra megné­mult volna. Pedig a jogos követelések ki­elégítésével, határozott intézkedésekkel, bátor kommunista kiállással, őszinteséggel ekkor még ki lehetett volna rántani az ellenforradalom lába alól a talajt. Ekkor ugyanis még nem volt tömegbázisuk a Kováts József-féle fasisztáknak. Az üze­mekben a munkások rá se hederítettek a hazafias csomagolású demagógiára, hanem a párt szavát figyelték, hogy mikor szer- • vezzenek egy ellenakciót. De a párt- és P államvezetés tehetetlen volt, s lényegében *" átengedte a terepet az ellenségnek. Még a városi DISZ-bizottság csinált, amit csinált, megpróbálta kifogni az ellenforradalom egyre dagadó vitorlájából a szelet. Október 23-án ellensúlyozásképpen intézkedett arról, hogy a Kenderfonógyárban és a Ruhagyár­ban hívják össze megbeszélésre az ifjú­munkásokat. A Ruhagyárban azonban ez hajótörést szenvedett, mert Nagy Ernő igazgató és még egy-két funkcionárius be­tiltotta a gyűlést. Féltek ezek az emberek a munkás­fiataloktól? Igen, de — mint azóta nagy­jából kiderült —, Nagy Ernő igazgató például nem attól félt, hogy a ruhagyári ifik az ellenforradalom befolyása alá ke­rülnek, hanem attól, hogy harcos kiállá­sukkal esetleg meghiúsíthatják az egye­temről elindított veszedelmes — neki ked­vező — nacionalista áradatot. Közben megérkezett a hír, hogy Pes­ten vagy kétszázezer ember hömpölyög az utcán. Mintha kígyó marta volna meg a szegedi „vezéreket", rögtön mozgósítot­ták a szocialista demokratizmust tiszta szívvel óhajtó, de már felkavart lelkű diákságot. Valahogy úgy voltak vele: ha már a fővárosiak átvették a kezdeménye- t zést, legalább ők se maradjanak szégyen­ben. *• (Folytatjuk) Nagy István £ •TY»YYYfT»VfYYTTTTt TTYTYTTYTTTYTTrTTTYTTTTT* „SZEGEDI HÍRESSÉGEKu „KMvS - a fáéban A Magyar Rádió nagy gép­kocsija halad a város utcáin. Hová mennek, miért jöttek Szegedre? Kíváncsian követ­jük útját; :. „. „ , , .... Megáll az autó a Szaláml­Mmdketten „munkaspolittku- ^ bejárata előtt. Többen. Sok"-nak adták ki magukat, jól­lehet erre sem politikai múltjuk; 6em október-novemberi jelszava­ik alapján nem hivatkozhattak volna. Virágh István MEO-s —; akinek nevével a betörő Loson­jSSI A „Szülőföldünk" műsorába szegedi hang felvételeket készített a Rádió kiszállnak a kocsiból, — cso­portvezető, rádióriporter, mű­vészi szakember, technikus. Bemennek az üzembe, s meg­beszélik: Mi újság a gyárban, hová szállítják a híres szege­czi-gyerekek elitélésében, mint dí szalámit, hogyan haladnak vádlottal- és büntetettel már ta- a munkával? Majd megfelelő kony, barna magnetofon sza­lálkózhatott az olvasóközönség! helyet keresnek, ahol a hang- lagra rögzítődnek a nagy Í— a legerőszakosabb sztrájkszer* felvételeket elkészítik. Az au­vezők közé tartozott. A zava- tóban lévő magnetofont hosz­ros időkben motorizálta magát szú vezetékkel összekötik a és úgy járta a telepeket. mikrofonnal, s a gyár dolgo­A fentebb emlegetett politikai zóinak rövid nyilatkozatait megörökítik a hangszalagon. Aztán tovább mennek. Á Valéria tér sarkán a Papucsos szövetkezet tagjai is megille­tődve állnak a kis „varázsdo­boz" előtt, és elmondják, ho­gyan készítik a szegedi papu­csot, milyen kalandorok aktív tevékenységet fejtettek ki a Téglagyári Égve* siilés központjában törvényelle­nesen működő munkástanácsban is. Az október 27-én tartott érte­kezleten egy szó sem esett a termelésről mester muzsikájának örök­szép dallamai. A zenekart Rubányi Vilmos karnagy ve­zényli, és az operából részle­teket énekel Berdál Valéria, műsort, a Nyugat-Európában És most, nem a rádióripor­ter, — hanem a Szegedi Nép­lap munkatársa érdeklődik a felvétel vezetőjétől: „Milyen célból készítették ezt a sze­gedi műsort?" Kedves olvasóim — alkal­mazkodjunk a miliőhöz —, most a rádió munkatársa nyilatkozik: — A válasz megértéséhez néhány dolgot el kell mon­dani. A Magyar Rádió min­den este 8 és fél 9 között sugározza a 240 méteres kö­zéphullámon és a 25, 30.5, 41.3 méteres rövid hullá­mon a „Szülőföldünk" című Mucsi Sándor és a vállalatot ért károkról, ehelyett annál többet beszéltek -„személyi kérdések"-ről, amik mögött minden esetben a kom­munista vezetők és az egyszerű kommunista meggyőződésű fizi­kai munkások üldözése húzódott A Móra Ferenc Múzeum­ban — az utóbbi időben már nem először — ismét előve­szik Dankó Pista közkincsű hegedűjét, és Lakatos Géza nagy a keletje újjal alatt megszólal a híres városunk e neves hírességé- szegedi dalköltő zeneszerszá­nek ország-yilágszerte. A pil- ma A Hungáriában a „Dan­larmtfelvetelek után a sze- , , , , renlők" előtt leforgatják a '""-zenekar" ugyancsak La­hangszalagot: elfogódottan, katos Géza vezetésével kitű­gyerekes örömmel hallgatják nő összeszokottsággal játssza saját, „megszépült" hangju- vadója örökbecsű nótáit, kat. és a tengeren túl élő ma­gyarok számára. „Szegedi hí­rességek" című összeállítá­sunkat is ebben a műsorban akarjuk közölni. Az időpont­ról majd később tájékoztat­juk a szegedi hallgatókat is. —• És talán nem lesz ér­dektelen, ha mint újságot, azt is elárulom, hogy már­cius 10-től a rádió megkezdi a külföldi üzenetszolgálatot. A hangfelvevő kocsival vi­dékre is ellátogatunk. Akik -mni akarnak külföldön Újszegedre a Mezőgazda- és Szabady István> a Szegedi levő hozzátartozóiknak, sa­Á Téglagyári Egyesülésnél gági' Kísérieti' intézethez haj- Nemzeti Színház népszerű iát hangjukkal, a mikrofón­működő ellenforradalmi kárte­vők tevékenysége folytán az egyesülés 5 millió 500 ezer fo­rintos deficittel zárta az 1956-os évet. Ennek a veszteségnek nagy része a negyedik negyedévre esett. Éppen az utolsó liárom hónap eredményezte azt, hogy a rájának próbái folynak, megengedett, illetve tervezett JV'I. ' veszteséget a Csorigrádmegvei lietlftny perc Téglagyári Egyesülés lényegesen és — a laikusok előtt szinte túllépte, csodálatos módon — a vé­tanak. Obermayer, Kossuth- művésze finomárnyalatú ban tolmácsolhatják monda­díias professzor is a mikrofon hangátvitelekkel, szívhez nivalójukat Egy üzenet egé­ele áll. A paprika termesztés szólóan énekeli: „Eltörött a szen minimális összegbe — új. nagvszerű lehetőseiéiről „ szen mimmaus osszegDe beszél. Szegedre visszniövet hegedűm... , s mas sze- harminc forintba kerül bekukkantanak a színházba, gedi dalokat. D. Junker Klá- majd. Külföldről is elfoga­Reethowen: Fidelio című ope- ra, Kevey Zsóka, Szegedi Antal népdalénekesek is szí­nesítik a műsort. Ezzel befejeződnek a dió pillanatfelvételei. rá­dunk levélben üzeneteket, azokat „Szív küldi a távol­ból" címmel sugározzuk a Kossuth- és r. Petőfi-rádión. (—ts) Szellemes, de egyszerű megkönnyíti. A kis vontató megoldással gépesítették a után két pótkocsit lehet kap­Textilművekben az üzemen csolni és 8 óra alatt majd­belüli anyagmozgatást. Bodd nem ötezer kilogramm anya­Zoltán főtechnológus, Bille got lehet rendeltetési helyé­György mérnök és egy vil- re szállítani. Eddig az anyag­lanyszerelő szakmunkás el- hordfft kétkerekű kézi tar­, ,, . .. , , goncákkal, az anyaghordok gondolasa alapján megepitet- íizikai erejének nagy igény­iek egy tréfásan „roller"-nek bevételével tudták csak biz­becézett ügyes kis villany- tcsítani, most viszont, mivel meghajtású targoncát, ami a kis „roller" könnyedén mo­fürgeségével és teherbíró ké- zog és fordul a gépek közölt, pességével az üzemen belüli lényegesen megkönnyül az anyagmozgatást lényegesen anyaghordók munkája. Növendékhangverseny a Zeneművészeti Szakiskolában f f osszú szünet utón ismét megindult a szegedi Zene­művészeti Szakiskolában a hangvcrsenyélet. Az el­múlt napol.ban az iskola növendékei a dorozsmai művelődési . otthonban léplek Jel, s könnyed, színes műsoruk, eleven elő- i adásmódjuk nagy sikert aratott. Március 6-án pedig a Szak- i iskolában szólalt meg az évad első növendékhangversenye. Aj tizenhat műsorszámban öt évszázad zeneművei csendültek jel. 1 Hallottunk preklasszikus műveket, gondos előadásban, klasszikus darabokat fegyelmezett és eleven interpretálásban; ' operaáriákat, dalokat, fúvósversenyekel. gordonkaszámot, s ' még egy ritkán hallható angol-kürt szóló is megcsendült. Az estet l'ergolcse. Cimarosa, llándel, Mozart, Beethoven, W'e­ber, Debussy, Kodály stb. különböző művei után Holló Sán­dor tanár vezénylése mellett fellépő nüi énekkar koronázta meg. Hét különböző karakterű gyönyörű madrigál szólalt meg. A kórus hangvétele tiszta volt, színes, világos; plaSz- ' tikusan érvényesült a korszak pompás vokális ellenpontja. ' Holló Sándor lendületes és fegyelmezett vezénylésében töké­letesen megelevenedtek a világi vokális zene fénykorának remekművei. A zsúfoltságig megtelt hangversenyterem közönsége lel- 1 kesen ünnepelte a szereplő növendékeket, s bár a koncert l szünet nélkül majd két és jel óráig tartott, senki sem hagyta * el helyét, hanem mindvégig feszült csend és őszinte taps vál­takozott. \ árjuk a Szaláskola hasonlóan értékes és színvonalas i növendékhangversenyeinek további sorát. Dr. Nagy István L

Next

/
Thumbnails
Contents