Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-09 / 57. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! t II. évfolyam, 57. szám Szegeden ls méltóképpen ünnepeljük március 15-ét Hazánk nemzeti ünnepe: Nőszövetség rendezi. Részt március 15-e alkalmából Sze- vesznek az ünnepi megemlégeden is ünnepi megemléke- kezésen a szovjet várospazések lesznek. Az ünnepi rancsnokság képviselői is. megemlékezést a Magyar 6 ^ Szocialista Munkáspárt Szeged városi intéző bizottsága, kor ünnepi díszelőadas lesz a városi tanács, a Hazafias a Szegedi Nemzeti Színháznép front, a Forradalmi Ifjú- ban. A kulturális műsor előtt munkás Szövetség, a Diák- Biczó György, a városi taszövetség, a MEFESZ, az Üt- nács elnökhelyettese mond törő-mozgalom vezetői és a ünnepi beszédet. Ara: 50 fillér Szombat, 1957. március 9. JUTKA ISMERKEDIK A VILÁGGAL I • Fegyvereket, \ lőszert találtak a Budapesti • MüssakiEeye- l temen és a Lenin Intézet" l ben : t • ! Holnap érkezik városunkba az Alekszandrov-együlTes A világhírű Alekszandrov-együttes — amint ismeretes — Magyarországon vendégszerepel és nagy sikert arat előadásain. Az együttes 1950-ben Szegeden már hatalmas sikerű műsort adott, és most külön öröm, hogy isimét városunkba látogatnak, el. A 180 tagú Alekszandrov-együttes holnap érkezik Szegedre és ünnepélyes fogadtatásukon ott lesznek közéletünk vezetőd is. A Szegedi Nemzeti Színházban vasárnap este 7 órakor kerül sor az együttes fellépésére. Az együttes tiszteletére hétfőn délelőtt 10 órakor a városi tanácsházán fogadást adnak. Az Alekszandrov-együttes 6zegedi tartózkodásának egyik napján az együttes művészeti vezetői és tagjai a Postás Kultúrotthonban tapasztalatcserén vesznék részt. A tapasztalatcserén szegedi énekkarok és tánccsoportok ás fellépnek. A tapasztalatcserén természetesen részt vesz még több kórus, tánc- és zenekar vezetője, valamint több kulturális intézmény igazgatója. Értesülésünk szerint az együttes szerdán távozik el Szegedről. (amis jozser reiveieiej A bizonyltvány-osztás Izgalmas órái elmúltak már, azon ban a kis Jutka továbbra is szorgalmasan tanulmányozza a nagy iskolai földgömböt és böngészi a távoli világrész hegyeinek, vizeinek olyan furcsán hangzó neveit. Hátha a tanár néni pont földrajzból kérdezi meg holnap,és bizony akkor nem lehet szégyent hozni a félévi ötösre... 5 és félmillió forinlos deficit a téglagyári Egyei ütésnél m Szegedi hírességek Borsólejto, meggymagozó és más konzervipari gépeket gyárt a Szegedi Vas- és Fémipari KSz HAZATÉRTEK... Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy szerdán délelőtt a röszkeii magyar—jugoszláv határszakaszon 432 olyan személy "lépte át a maA Szegedi Vas- és Fémipa- öt kilóig. A töltőgépek értéke Síkban' mesgondoKri KSZ többféle, eddig ím- összesen mintegy háromszáz- nTi^ta ei Snk terüleportált konzervipari gép ké- ezer forint. Ezenkívül para- tét A hazaérkezettek utolsó szításét kezdte meg. Jelentő- dicsompüré-töltő ikergépeket, CSoportjai a tegnapi nappal sebb s konzerváláshoz sterilizálás- elhagyták a szegedi utászhoz használatos autoklávokat laktanyát, ahol a tüdőszűrő is készítenek ugyancsak több százezer forint értékben. Minden erővel, tudással növeljük a termelékenységet segítséget nyújtanak ezzel az ország konzervgyárainak, mert nagy szükségük van a gépekre, a nagyüzemek azonban nem rendezkedhetnek be sorozatgyártásra nyolc-tízdarabos tételek miatt, A napi nógy-ötvagonos teljesítményű, s mintegy 60.000 forint értékű borsófejtőgépekből hármat készítenek, az idény kezdetéig. Dolgoznak már négy olyan meggymagozógép készítésén is, amelyek úgy távolítják el a magot, hogy a gyümölcs egészben marad. Több konzervgyár számára összeállítanak tíz ikertöltő automatát is. Ezek egyszerre két üveget töltenek gyümölcsízzel úgy, hogy a töltendő mennyiség előre beállítható fél kálótól A KSZ valamennyi gépet elkészíti a feldolgozási idény megkezdéséig a Kecskeméti, a Nagykőrösi, a Hatvani és a Szegedi Konzervgyár megrendelésére. -VWS és egyéb orvosi vizsgálatokig, valamint a szükséges iratok és vonatjegyek kézhezvételéig tartózkodtak. A hazatértek naponta többszöri főtt étellel való bőséges ellátásáról a Magyar Vöröskereszt szegedi titkársága gondoskodott. A kisiparosok már igénybeveszik a kormány támogatását Számos szalmááál jelentkeztek OTP kfilcsünéri Gvenge érdeklődés az önállósítási kölcsönök iránt Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban több intézkedést hozott, a kisiparosok támogatására. A támogatós egyik módja, hogy az Országos Takarékpénztáron keresztül az érvényes iparigazolvánnyal rendelkezőknek kedvező feltételek mellett rövidebb lejáratú kölcsönt nyújt s ezzel gépi felszerelés, nyersanyag, szerszám beszerzésénél segíti a kisipart. Szegeden március közepén kezdték meg a kisipari kölcsönök folyósítását. Az OTP szegedi fiókjánál azóta számos érdeklődő jelentkezett a legkülönbözőbb iparágaktól, a cipésztől egészen a darálórosi ideiglenes Intéző bizott- malom-engedéllyel rendelkesága rendezte. Előadást zőig. A kölcsönkérők „bankSzendrő Sándor elvtárs tar- szerű" felülvizsgálata .és a tott. kölcsönök folyósítása folyaAz aktíva részletesebb ls- ™tban van" mertetésére lapunk holnapi A kisipari kölcsön létesíszámaban visszatérünk. léséről szóló határozattal egy Kommunista fiatalok tanácskoztak tegnap délután Szegeden, a Magyar Szocialista Munkáspárt Kálvin-téri székházában. A kommunista ifjúsági aktíva-ülést a Magyar Szocialista Munkáspárt váitíőben döntés történt a racionalizálás során állás nélkül maradt, s valamilyen szakmával rendelkező személyeknek nyújtandó, önállósítási kölcsönről. Az önállósítási kölcsönt is folyósítják már Szegeden. Eddig például késes és köszörűs szakmában, elektromotor tekercselő, kelmefestő ipar gyakorlásához, Illetve felszerelés beszerzéséhez kértek kölcsönt. Van olyan jelentkező, aki piaci árusításra kapott engedélyt és most ahhoz venné igénybe a pénzügyi támogatóst. A jelentkezők száma még kevés. Ebből a tényből arra lehet következtetni, hogy a racionalizáltak inkább igyekeznek alkalmaztatáshoz jutni, mint önállósulni. Az önállósítási kölcsön iránt Budapesten sokkal nagyobb az érdeklődés. Néhány szegedi üzem vezetői, munkástanácsának elnökei, — mint például a Szalámigyárban is — arról panaszkodnak, hogy szűkek a vállalati önállóság s munkásigazgatás lehetőségei. Nagyobb önállóságot, szabadabb kezet kérnek vállalatuk ügyeinek intézésében, gazdálkodásában. Hozzátesszük, kérésük jogós. Az elmúlt negyedévben az ellenforradalmi események idején is a Szalámigyárban minimális visszaesés volt üzemük termelésében; persze ez városunkban sem általános. Ez év első hónapjában a szalámigyáriak tervü« ket 100,7 százalékra teljesítették. Ez az út nagyobb vállalati önállóság, a munkásigazgatós kiszélesítésének lehetőségét adja. Sajnos Szegeden sok üzemben alig beszélhetünk nagyobb önállóságról, — még ön. állóságról sem, mert több üzem vesztes• séggel dolgozik. Az év hasonló időszakához képest Szegeden csupán három üzem érte el, vagy haladta meg januári teljesítésében a 100 százalékot. Sok üzem léte ma még kizárólag az állami támogatástól függ. Az ilyen helyeken még messze járnak a szalámigyáriak mögött, s így nem is bontakozhat ki kellően vállalatuk önállósága a munkásigazgatás. Nagyobb megkötöttségekkel jár a vezetés is, mint a nyereséggel termelő üzemekben. A Szalámigyárban a nyereségrészesei dés mennyiségének megállapításáról be• szélnek, ezt igénylik. De fizethet-e az | olyan vállalat nyereséget, ahol vesztességgel termelnek? Sajnos, inkább nekik fizet az állam, a közösség rovására, az életszínvonal terhére. Ma részben az állam tartja el ezeket a vállalatokat dotációval. Ügyis ^mondhatnánk: ezek az üzemek a dolgozók • életszínvonala emelésének a ró vására élnek. • A januári energlakorlótozásokat. anyag; hiányokat ismerve, még többé-kevésbé érintető. hogy kevesebbe^ termeltek, hiszen ;sok helyen rövidebb műszakokban dolgoztak a munkások. A költségek jóval kevesebb termék között oszlottak meg. tehát nagyobb volt a gyártmányok önköltsége. Ez csak egy ok a több közül. A jövedelmezőséget rontották a béremelések, amelyek viszont jogosak voltak. Ez azonban csak a kisebb részét teszi kl az önköltséget növelő, a jövedelmezőséget csökkentő tényezőknek. Sokat rontott az a tény, hogy több üzemben ott is eltértek a munkaszerinti bérezés szocialista elvétől, ahol szinte nélkülözhetetlen ez. Órabért vezettek be ott is, ahol különben legalkalmasabbnak bizonyult például a darabbérezés. A februári termelési eredmények lénye"ges javulást mutatnak a januárihoz képest. Ebben nagy szerepe van az energiahelyzet, az anyagellátás javulása és a termelőmunka feltételeinek biztosítása mellett az üzemi munkások egyre jobb, lelkesebb, fegyelmezettebb munkájának. Még most sem szűnt meg azonban sok üzemnél a veszteséges termelés. Sok vállalat még mindig többet költ, mint amennyi értéket termel. Ezt a tarthatatlan állapotot az idézi elő, hogy a munka termelékenysége viszszaesett, hogy jóval kevesebb termelési érték jut egy-egy munkásra, egy-egy munkaórára, mint például az elmúlt év hasonló időszakában, 1956 januárjához képest például a termelékenység 19,5 százalékkal csökkent. Mindezt az Idézi elő, hogy Szeged több üzemében rosszabb ma a munkaszervezés, mint korábban, s igen meglazult a munkafegyelem. Igaz, csökkent a későnjövök és igazolatlanul mulasztók száma Szegeden, azonban a kapun belül jobban elharapódzott a „lógás". Ezt pedig a megbúvó ellenforradalmi elemek zavartkeltő munkáján túl annak is betudhatjuk, hogy az órabér-rendszer nem ösztönzi a munkásokat a többtermelésre. Sokan nem tartják becsületbeli ügyüknek, hogy a kifizetett bérért tisztességgel meg ls dolgozzanak. A Kézlszerszámérugyárban már felismerték az órabér-rendszer káros hatásót és maguk a munkások kérték a darabbér szerinti fizetést. Kövessék példájukat más üzemekben is, mert így vehetjük elejét a dréga termelésnek. Az ösztönző bérezéssel, a termelékenység növelésével, a munkafegyelem megszilárdításával csökkenthetjük az önköltséget, s hozzájárulhatunk az infláció elkerüléséhez. A jövedelmezőbb termelést más úton is megvalósíthatnánk, például, ha a termelt cikkféleségek érát növelnénk. Ez azonban rohamos léptekkel vezetne bennünket az infláció felé és életszínvonalunk emelése ellen törne. Az Is egy módja lenne az önköltség csökkentésének, hogy a bérszínvonalat csökkentenénk. Ezt éppúgy nem szabad megtenni, mint az árak emelését. A teljesítményeknek, a termelt értékeknek kell felzárkóznlok az újabban kialakított bérszínvonalhoz. Fel kell emelnünk a teljesítmények színvonalát az elmúlt évihez hasonló magaslatra. Erre kell most minden erőt, képességet, tudóst összpontosítani vezetőknek, munkásoknak egyaránt. Tegyük jövedelmezőkké üzemeinket, s ezzel teremtsük meg a vállalati önállóság, a munkásigazgatás kiszélesítésének lehetőségét, s vele együtt járuljunk hozzá az infláció elhárításához, az életszínvonal emeléséhez