Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-07 / 55. szám

Szovjet-lengyel egyezmény a két ország Balti-tenger vidéki határáról Az izraeli csapaiok megkezellek kivonulá­sukat egyiptomi területről • Az amerikai szenátus elfogadta Eisenhower közép-keleti tervét HÍREINK MOSZKVÁBÓL. Mint keddi számunkban már kö­•zöltük. AHani Rapacki lengyel külügyminiszter az elmúlt vasár­nap Moszkvába utazott, ahol tárgyalásokat folytatott n sz.ovjet kormánnyal a szovjet—lengyel államhatárnak a Balti-tenger kö­zelében baladó szakasza kijelöléséről. A baráti légkörben lefolyt tárgyalások március 5-én egyezmény aláírásával fejeződtek be. Az egyezmény szerint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársa­ság között jelenleg meglevő államhatárnak a Balti-tenger köze- ' lében haladó szakaszát még cs évben a helyszínen jelölik ki. Gromiko, Fissku Hú la béliigj miniszter átvette hivatalát Bisaku Béla, az uj belügy- azért a lelkes támogatásért, miniszter átvette hivatalát, amelyben a Belügyminisztc­Az új minisztert dr. Mün- rium szervei a forradalmi nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormányt ré­munkás-paraszt kormány ol- szesítették, só elnökhelyettese mutatta tv Biszku Béla bemutatkozó a minisztérium vezetőinek, s beszédében a Belügyniinisz­egvúttal köszönetet mondott térium főbb feladatairól szólt. «>» Megszűnt Egyipto nhan az általános mozgósítás Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése Kairó (MTI1. Vasszer elnök Krisna Menőn, India tárea­, rendeletet adott ki, amely mér- nélküli minisztere Londonból a Szovjetunió külügyminisztere március 5-én a c'us hatállyal megszünteti az hazájába utazva Kairót is felko­lengycl külügyminiszter tiszteletéro adott fogadáson többek kö- | 1950. októberben életbeléptelelt reste, ahol Nasszer elnökkel tár­zött kijelentette, hogy a két testvéri nép kapcsolatainak fejlődése általános mozgósítást. A kedden gvalt. Nasszer elnök és Krisna előmozdítja a Szovjetunió és Lengyelország barátságának, a a es'i órákban kiadott ren­szovjet és m lengyel nép bariitságának további elmélyülését. delet megszünteti a kormány _ , ,, „ , j rendkívüli ellenőrzését a kulcs­Rapaeh válaszában hangrflywta a Balti-tenger körzeteben forUouágú ;parok felctt> ideértve fekvő lengyel—szovjet úllainhatárszakasz kijelöléséről megkötött szerződés fontosságát. A lengyel is a szovjet nép barátsága — mondotta ezután fíapacki — szilárd alapokon nyugszik. A no­vemberi közös lengyel—szovjet nyilatkozat mélységesen inter­nacionális okmány, amely új határkővé vált e barátság fejlesz­lésének útján. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot intézett Kisi japán miniszterelnökhöz abból az alkulomból, hogy Japán miniszterelnökévé választották. Kisi vá­laszéban hangsúlyozta, hogy Bulganyinnal együtt minden ere­jét latba óhajtja vetni a két ország között szerencsésen fennálló baráti kapcsolatok szorosabbra fonódésa érdekében. AZ EISENHOWER-DOKTRINA AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOK SZENÁTUSA ELŐTT. Az Egyesült Államok szenátusa március 4-én és 5-én tárgyalta Eisenhower elnöknek a Közép­Kelclro vonatkozó gazdasági és katonai tervét. A szenátus ülé­sének első napján liefauver, Tennessee állam demokrata párti szenátora élesen bírálta Eisenhower tervét. Kimutatta, hogy ezt az elvet az amerikai kőolajmonopóliumok önző érdekei írták elö parancsolóan és hogy e terv komoly háborús veszélyt keh a Közel- és Közép-Keleten. Kcjauver álláspontját több más felszólaló szenátor is támo­gatta, így Morse szenátor (Oregon-állam) és Carroll szenátor (Colorado-áUam.) Mindketten kijelentették: az amerikai kőolaj­monopóliumok nagy befolyást gyakorolnak az Egyesült Államok közép-keleti politikájára. A szenátus ülésén Mike Mansfried demokratapárti szenátor módosító indítványt nyújtott be, melyszcrint az alkalmazható törvények és a kialakult politikai irányvonal keretein belül az elnöknek továbbra is különféle lehetőségeket ét katonai támoga­tást kell az ENSZ közép-keleti rendfenntartó erőinek rendelkezé­sére bocsátani, szem előtt tartva az e térségben fennálló tűzszü­net megőrzését. A Szenátus ezzel a módosító indítvánnyal megszavazta Eisenhower közép-keleti javaslatát. IZRAEL MEGKEZDTE KIVONULÁSÁT A GAZAI ÖVE­ZETBŐL ES AZ AKABAI-OBOL PARTJÁRÓL. Az Associated Press amerikai hírügynökség lapzártakor érkezett jelentése sze­rint Izrael szerdán megkezdte a csapolj elszerelések kivonását a gazai Sávból és az Akabai-üböl partjáról, előkészítvén ezzel csa­patainak kivonását, amelyet előreláthatólag ma kezd meg. Burns tábornok, az ENSZ rendfenntartó csapatainak parancs­noka kedden este kijelentette: küszöbön áll a rendfenntartó csa­patok bevonulása a gazai övezetbe, mnjd hozzáfűzte, hogy „a hét végére be lehel fejezni az izraeli csapatok kivonását". Mcnon megbeszélésükön főleg a Szuezi-csatorna forgalma újra megindításának feltételeivel, nz Akubai-übölhon a szabad hajó­zás biztosításának kérdésével foglalkoztak. Krisna Menőn el­utazása előtt a repülőtéren ki­jelentői te az újságíróknak: amennyiben a: izraeli csapatok kivonulnak, új remények támad­nak a közép-keleti és nemzetközi békét illetően. Krisna Mcnon Beinitba, Libanon fővárosába történt megérkezésekor kijelen­tette, hogy Nasszer elnökkel folytatott tárgyalásai kielégítő eredményeket hoztak. A Figaro című francia lap je­lentése szerint Eisenhower el­nök tudatta Egyiptommal, hogy az amerikai kormány a küzeljö­Moszkva (MTI). A TASZSZ vőben hajtandó feloldani az ! jelenti, hogy az oro6Z, angol, Egyesült Államokban zárolt spanyol, kínai, koreai, német, egyiptomi javakat. A lap sze­francia és japán nyelven rint Eisenhower ezt az üzenetet | megjelenő Szovjetszkaja Szaud kirúlv útján tolmácsolta 1 Zsenscsina (Szovjet nő) című Natszcrnak. Ugyancsak a Figaro i folyóirat közli N. A. Bulgc- ]tözli, hogy Nasszer elnök kije­npinnak, a Szovjetunió Mi- ,e„(e((Pi kétz újra tárgyalásokba nisztertanácsa elnökenek a i}OCSáikozni a kereskedelmei és a szállítási ipart is, amelyet annak idején szintén mozgósítottak. A rendkívüli állapotot és a rögtünbíráskodást életbeléptető rendeletek továbbra is hatály­ban vannak. Bulganyin levele a Ssovjetszhuja Zsenscsina cimíí folyóirat szerkesztőségéhez Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága szerdán ülést tartott. Az ülé­sen dr. Doleichall Frigyes egészségügyi miniszter tájé­koztatta a bizottságot az egészségügy időszerű kérdé­seiről. Bevezetőben az egyetemi oktatásról, az egészségügyi káderképzésről szólva hang­súlyozta: nagyobb önállósá­got kell biztosítani az egye­temeknek. Fontosnak tartja a minisztérium az egyetemi diákság szociális helyzeté­nek javítását. A kollégiumi helyek számának növelésé­re, a zsúfoltság megszünte­tésére törekszenek, s tovább kívánják javítani a hallga­tók élelmezését. A végzett hallgatók elhelyezésénél na­gyobb beleszólást biztosíta­nak az egyetemeknek. A következő években is foly­tatják az orvosok szervezett továbbképzését, amire a szocialista egészségügynek feltétlenül szüksége van. Megfelelően növelni kell az egészségügyi középkáderek számát és biztosítani alapos képzésüket. A továbbiakban az egysé­ges egészségügyi szervezet' jelentőségéről beszélt, majd az egészségügyről, a gondo­zói hálózatról, az ország közegészségügyi és járvány­ügyi helyzetéről szólott Befejezésül megemlítette az egészségügyi dolgozók munkafeltételeinek javítá­sát. Hangsúlyozta: az elkö­vetkezendő években az ed­diginél többet kel] fordítani az egészségügy fejlesztésére. A felszólalások során han­got adtak annak, hogy a vi­déki orvosok megfelelő la­kásviszonyok és munkakö­rülmények között végezhes­sék tevékenységüket Igy például a mozgó szakorvosi szolgálatot további gépko­csikkal kellene ellátni. Han­got adtak továbbá annak a nagyközönség körében elég gyakori véleménynek, hogy helytelen volt a házasság előtt kötelező orvosi vizsgá­lat megszüntetése. Megvi­tatták a szociál-politikai kérdéseket is és megállapí­tották: az ilyenirányú fela­datok összpontosításával a szociálpolitikai célokra szánt összegekkel nagyobb ered­ményeket lehetne elérni. a csai.ornat igény­bevevő államokkal, mihelyt az izraeli csapatok megkezdik ki­vonulásukat az egyiptomi terü­letekről. lap szerkesztőségéhez inté­zett levelét. A levél így szól: „Március 8" A Nemzetközi Nőnap alkal­mából üdvözlöm a Szovjet­szkaja Zsenscsina szovjet és külföldi olvasónőit. A világ országainak asszo­nyai között évről-évre erős­bödik a barátság és fejlödnek a kapcsolatok. Ez előmozdítja a béke megőrzését, amelynek problémái most valamennyi jóakaratú embert nyugtalan­sággal töltenek el, elősegíti a nemzetközi feszültség eny­hítéséi ós az országok közötti bizalom megteremtését. Érthető, hogy az anyák mindenki másnál jobban kí­vánják megvédelmezni gyer­mekeik életét és jövőjét és Vot kinevezte a Szovjetunió ezért mind aktívabban száll- és meghatalma­nak síkra a vtlag bekejeert . , . . , és biztonságáért. zott nagykövetéve a Magyar Tiszta szivemből kívánom Népköztársaságba. JurijAnd­az asszonyoknak várakozásaik ropov, az eddigi budapesti és reményeik valóraváltását, nagykövet más beosztásba N. Bulganyin". került. Csou En-laj Magyarországról Jefsenyij Gromov a Szovjetunió új budapesti nagykövete Moszkva (MTI). A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának Elnöksége Jefgenyij Gromo­Pcking (MTI). Kedden nyílt meg a kínai népi politikai ta­nácskozó testület országos bi­zottságának teljes ülése. A megnyitás napján Csou En­la.j kínai miniszterelnök és külügyminiszter beszédet mondott, amelyben részlete­sen foglalkozott a magyaror­szági eseményekkel is. Csou En-Laj budapesti lá­togatásáról szólva többek kő­zött elmondotta, hogy jólle­het nem sokkal az ellenforra­dalmi felkelés leverése után érkezett Magyarországra, mégis úgy találta, hogy a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány veze­tésével gyors ütemben ál­lítja helyre az ország gaz­dasági és társadalmi éle­tét. Mint a kínai miniszterelnök hangsúlyozta, a magyar párt és kormány, s a magyar munkásosztály vezette egész­séges demokratikus erok nem becsülik alá az előttük álló nehéz és bonyolult feladato­kat. Mindannyian helyesen hangsúlyozták, hogy a jelen­legi legfontosabb feladatok között szerepel a proletariá­(26) A tábori lelkész lebotladozott a szószékről, éj bement a sekrestyébe, a stábfoglár utána. Egy idő múlva a stibfoglár kijött, egyenesen odament Svtjkhez, kilóditotta a húsz alsónad­rág csoportjából és bevitte a sekrestyébe. A tábori lelkész az asztalon ült, amilyen ké­nyelmesen csak tudott, és cigarettát sodort. Mikor Svejlt belépett, a lelkész igy szólt hozzá: — Szóval maga ez. Közben in mindent vé­giggondoltam, és azt hiszem, hogy belelátok a vesédbe, érted, zsivány? Ez az első eset. hogy valaki elbőgte magát nekem a templomban. Leugrott az asztalról, és megrázta Svejket a vállánál fogva, ráordított Szalézi Szt. Ferenc nagy, savanyú arcképe alatt: — Valld bc, gazember, hogy csak a hecc miatt bőgted el magad. Es Szalézi Szt. Fcreiu kérdően nézett le a képről Svcjkre. S lenézett rá a szemközti falról, egy másik képről, vala­mi felháborodott vértanú is, akinek éppen egy nagyfogú fűrész volt a fenekében, inert holmi ismeretlen római zsoldosok fürészelgették. A vértanú arein még ilyen körülményele között se látszott semmilyen szenvedés, de öröm és vértanúi átszelUtmültség sem. Épp csak, hogy fel volt háborodva, mintha azt akarná mon­dani: „Tulajdonképpen hogy jövök én ehhez, mit csinálnak maguk velem, uraim?" — Jelentem alássan, feldkurát úr (Tábori lelkész) — mondta Svejk megfontoltan, min­dent egy lapra téve fel — meggyónom a min­denható istennek is a főtisztelendő úrnak is, aki itten helyében van itt, hogy tényleg csal: a hecc miatt bőgtem el magamat. En láttam, hogy a tisztelendő úrnalt hiányzik a prédiká­ciójához egy megtért bűnös, akit hiába tet­szett keresni a prédikációjában. Ezért gondol­tam, örönutt okozok a tisztelendő úrnak, hogy ne tessék azt hinni, hogy már nincsen tisztes seges ember a világon, cs saját magamnak, meg a hecc miatt csináltam, hogy könnyebb legyen a szivem. A tábori lelkész fürkészőn belenézett Svcjl: fémbor arcába. Esy napsugár megcsillant Sza­lczi Szt. Ferenc savanyú képén, s a szemközti jalon meleg fénnyel árasztotta cl a felhábo­rodott vértanút. — Maga tetszik nekem — mondta a tábori lelkész, visszaülve az asztalra. — Melyik ez­redbe tartozik? — Elkezdett cstiklam. — Feldkurát úrnak alázatosan jelentein, hogy a 91. ezredbe tartozok, meg nem is tartozok, mert nem is tudom, hogy mi a helyzet velem. — Es miért ül itt? — kérdezte a tábori lel­kész, szüntelen csuklósok közepette. A kápolnából behallatszott az orgonát he­lyettesítő harmónium hangja. Egy tanító ját­szott, ahit szökési kísérletért csuktak le, s a legbánatosabb egyházi dallamokat szólaltatta meg a Uarmóniumon. E hangok és a tábori lel­kész csuklósa valami újféle dór-skálában ol­vadtak össze. — Jelentem alássan, feldkurát úr, igazán nem tudom, hogy miért ülök itt, én nem •pa­naszkodott, hogy itt ülök. Csak pechem van. En mindig jót akarok, és a végén mindig min­den rosszra fordul, mint ennek a vértanúnak itt, a képen. A tábori lelkész felnézett a képre, elnevette magát és azt mondta: — Maga egyre jobba:: tetszik nekem, majd érdeklődöm maga után a hadbíró úrnál, és most nem diskurálok itt többet magával. Csak már túl volnék ezen a szentmisén! Kehrt eúch! Abtreten! (Hátra arc! Lelépni!) Miután visszatért az elsóiutdrágosoh meg­hitt csoportjába, a szószék alá, s ezek elárasz­tottál: kérdéseikkel, hogy mit akart tőle a tábori lelkész a sekrestyébe. Svejlt igen szá­razon és kurtán így felelt: — Be van rúgva. A tábori lelkész újabb teljesítményét, a szentmisét, mindenki a legnagyobb figyelem­mel cs leplezetlen szimpátiával kisérte. Még olyan hivő is volt, aki fogadolt a szószék alatt, hogy a tábori lelkész ki fogja ejteni a kezéből a monstranciát. Egy egész napi kenycradagjál lette fel két pofon ellenében, és nyert. .4;, ami a kápolnában mindenkinek eltöl­tötte a lelkét, míg a tábori lelkész szertartá­sait nézte, nem a hivők miszticizmusa volt, és nem is az igazi katolikusok ájtatossága. Olyas­féle érzés volt ez, mint a színházban, amikor nem ismerjük a darab tartalmát, a cselekmény egyre bonyolódik, s mi izgatottan várjuk, hogy végül is hová lyukad ki. Mindnyájan elmerül­tek a látványban, amelyet a tábori lelkész úr szolgáltatott az oltár mellül, végtelen áldozat­készséggel. Átadták maglikat az esztétikai élvezetne!:, amit a tábori lelkész által fordítva felvett or­nátus nyújtott,, s rendkívül fogékonyan és lel­kesen szemlélték az oltár melletti események­minden mozzanatát. \ vörös hajú ministráns, egy templomi kö­rökből származó dezertör, aki a 28. ezredben tus diktatúrájának hatásos megvalósítása és az ellenfor­radalma rok felszámolása, az ideológiai oktatás erősítése, a nép segítése abban, hogy megfelelő különbséget tud­jon tenni barát és ellenség között, a helyes és helytelen között. Jóllehet — mondotta Csou En-laj, — a kínai kor­mányküldöttség mindössze egy napot töltött Budapesten, ennek ellenére az volt a be­nyomása, hogy a magyar nép határozottan kijavítja a volt vezetők által elkövetett hibákat és cl van szánva arra, hogy megvédi a szocialista építés gyümölcseit, valamint a szocialista táborral fenn­álló megingathatatlan szo­lidaritását. Meggyőződésünk, hogy uB egész szocialista tábór le* vonja az alapvető tanulságot a magyar eseményekből és el­kerüli az előző magyar veze­tők által elkövetett hibák megismétlődését. Csodálatra méltó a magyar nép bátor szelleme, amely azt mutatja, nem bétortalanították el a sú­lyos nehézségek, hogy szilár­dan áll a lábán — mondotta a többi között Csou En-laj. •• nagy specialistája volt a kisebb lopásoknak, őszintén elkövetett mindent, hogy előhalássza emlékezetéből a szentmise egész sorrendjét, technikáját és szövegét. Egy személyben mi­nistránsa és súgója volt a tábori lelkésznek, alti fölényes könnyedséggel cserélt fel egész mondatokat, s a rendes mise helyett eljutott a misekönyvben egészen a rórátéig, amit az­után énekelni is kezdett a közönség általános megelégedésére. Nem volt se hangja, se hallása, s a leápol­na boltozata alatt olyasféle visítás és nyöször­gés rezegtette a levegőt, ndnt a malacok kö­zött az ólban. — Hát ez ma is úgy be van piálva — mondtál: az oltár előtt állók, végtelenül bol­dogan és elégedetten —, hogy az nem közön­séges. Csuda jól beszívott megint! Biztos vala­hol a lányoknál szopta le magát. S immár vagy harmadszor harsant fel az oltár mellett a tábori lelkész éneke: ,.1le missa est!" — mint egy indián csataorditás, hogy belerezegtek az ablakok. Aztán a tábori lelkész meg egyszer belené­zett a kehelybe, hogy nem maradl-c benne ta­lán még egy csepp borocska, bosszúson le­gyintett, s a hallgatóságához fordult: — Nahát, most inár hazamehetteli, zsivá­nyok, vége van. Megfigyeltem, hogy nem mutattatok igazi jámborságot, amilyet kéne, amikor templomban vagytok, a legszentebb oltári szentség előtt, akasztójáravalók. Szemtől szembe a magasságos mennybéli úris'ennel is van pofátok hangosan röhögiú és krákogni, sőt, lábbal dobogni énelőttem, aki itt a Szűz Máriát, Krisztus Urunkat és az atyaúristent képviselem, hülyék. Ha ez még egyszer előfor­dul, úgy elbánok veletek, hogy a.tól koldul­tok. és meg fogjátok látni, hogy nemcsak az az egy pokol van, amiről a múltkor prédikál­tam nektek, hanem van egy pokol a földön is, és ha az elsőtől meg is tudnátok szabadulni, ettől a másiktól nem fogtok, mert gondom lesz rá. Abtreten! (Folytatják.)

Next

/
Thumbnails
Contents