Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-06 / 54. szám

Március 1 óta száznál többen kértek úlSevelet az 1 BUSZ-ban .Teli ház* a Klauzál iéri irodában Nemrégiben hírt adtunk Tehát akár felhasználják az arról, hogy március l-től a útlevelet, akár nem, a költnépi demokratikus orszá- séget meg kell téríteni. A sokba az IBUSZ adja ki az fénykép-azonosság igazolóútleveleket, illetve a betét- sát azért vezették tfe, mert lapokat. A kivándorlási ké- megtörtént, hogy valaki kiról. Csanádpalotáról, Makóról, Szentesről, Mindszentről, a megye más községeiből is. Mindez azt jelzi, hogy az élet rendes kerékvágásba relmet is az IBUSZ veszi át: vándorlási útlevelet kért tér. Egyre többen akarják alaposan mgnövekedett az magának és feleségének, s iroda forgalma az elmúlt péntek óta. Az első nap már hét szegcdi nyújtotta be az útlevél kérelmét: családlátogatásra akarnak utazni Jugoszláviába és Romániába. Az "első fecskeHegedűs István szegedi kereskedelmi dolgozó volt, aki gyermekeivel nevelőszüleit akarja meglátogatni a Román Népköztársaságban, mivel több, mint tizenkét éve nem látta őket, Szombaton és főleg hétfőn már "telt ház* volt az IBUSZ-ban: harminchét család Jugoszláviába és Romániába, hét Csehszlovákiába, kettő a Szovjetunióba és egy család pedig Kelet-Németországba akar utazni. Eszerint több, mint száz személy, — a csacsak amikor kivándoroltak, derült ki, hogy felesége fényképe hamis volt és egy másik nő utazott a férjjel..: Csehszlovákiába, Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Bulgáriába cs Albánlába — ha e két utóbbi helyre repülőgépen utazik a kérelmező — 74 forintot kell fizetni a betétlapért. A Szovjetunióba 101 forint a vízummal együtt a költség, — a többi népi demokratikus országokba való utazáshoz a vízumot az útlevél, illetve a betétlap birtokában — jelenleg — az utazni szándékozónak kell kérni az illetékes követségeken. Jugoszláviába csak úgy lehet utazni, ha az ottani hozzátartozó, az útiköltségnek meglátogatni külföldön élő közvetlen hozzátartozóikat, sőt előreláthatóan már májusban az IBUSZ társas-utazásokat ls szervez a népi demokratikus országokba. Erről is idejében tudósítjuk olvasóinkat. ládtagokkal együtt — kért megfelelő összegű dinárt eljuttat az IBUSZ budapesti központjához. A többi népi demokratikus országokba utazók forintban kifizethetik az útiköltséget és ezenkívül 300 forint értékű valutát kapnak: A kivándorlási kérelmek Is az IBUSZ-nál nyújthatók be. Akik azonban a nyugati orIBUSZ alkalmazottaihoz, szagokba akarnak utazni, útlevelet, Illetve betétlapot külföldi utazáshoz. Tíz szegedi nyújtotta be eddig a kivándorlási kérelmét: közvetlen hozzátartozóiknál akarnak letelepedni Jugoszláviában, Romániában, Kanadában és Izraelben. Természetesen rengeteg kérdést intéznek az érdeklődők. az útlevélkérők az akik készségesen szolgálnak felvilágosításokkal. A legáltalánosabb problémákra a következő válaszokat kapták: Jugoszláviába és Románlába családonként egy útlevelet kell kiváltani, amely 244 forintba kerül. Az összeg előre kifizetendő és a kérelemhez csatolni kell négy-négy fényképet, amelyeknek hátulján a kerületi rendőrőrsök Igazolják a személyazonosságot. Többen furcsállták az előrefizetést és a fénylíápes igazolást, s ezért magyarázatképp hozzáfűzzük: előfordult, hogy egyeseknek korábban megérkezett az útlevelük és nem váltották kl. közvetlenül a rendőrséghez kell fordulnlok. Abban az esetben, ha a családtagokkal csak a férj, vagy csak a feleség utazik, — az itthon maradó szülőnek beleegyezési nyilatkozatot kell tennie: Mindezeken kívül még több apró kérdés vetődik fel a külföldre utazók előtt, — de valamennyire részletes felvilágosítást nyújt az IBUSZ. Még nem tudtak ugyan teljesen felkészülni az útlevél kérelmezők fogadtatására és olyan apróságok is előfordultak, hogy tiz-tlzenöt személynek egyszerre nem tudtak tollszárat adni a kérvények kiállításához: jöttek útlevélért PitvarosFarkasvadászat repülőgépről Végtelen fehér hómező húzódik a repülőgép szárnyai alatt. Valahol a távolban egyszer csak feltűnik egy barna pont, majd a második, a harmadik. Farkasok! A pilóta lejjebb viszi a gépet, Mogiljevszkij, a vadász pedig a fegyver után nyúl. A motor zúgásától alig hallani a lövést, de a golyó eléri a ragadozót. A farkas még egyszer íeiugrik, majd elterül a havon. Mogiljevszkij következő lövése a második farkassal is végez. Még két-három lövés, s a harmadik farkas is kimúl. Nem ez az első eset. amikor repülőgépről vadásznak a farkasokra. N. Mogiljevszkij agyaggalamblövő olimpikon, a sport mestere, a télen 24 farkast pusztított el repülőgépről. Nemesített magvak vetésével növeljük a terméshozamot A DOLGOZÓ PARASZTOK tavaszi munkára való készülődéséből is láthatjuk a nagy igyekezetet; földjükön minél magasabb terméseredményeket akarnak elérni. E törekvésükben igen sokféle termelési módszert alkalmaznak. Többen nagy érdeklődést tanúsítanak a nerfiesitett vetőmagok iránt. Jól tudják, hogy az Ilyen vetőmagnak jóval nagyobb a termelési értéke. Az állami gazdaságok és a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek magasabb terméseredményének egyik magyarázata az, hogy másod- és harmadfokú szaporítású nemesített vetőmagot vetnek. Kormányunk most arra ls törekszik, hogy ne csak a mezőgazdasági nagyüzemeket, amelyeknek természetcsen ezen a téren élen kell járniok, hanem az egyénileg dolgozó parasztságot is a lehetőséghez mérten minél jobban ellássa elsőrendű vetőmaggal. A nemesített takarmánygabona félék katasztrális holdankint átlag egy-két mázsa gabonával adnak többet, mint a szokvány minőségű és nem tisztított vetőmagok. JELENTŐS KEDVEZMÉNYT kapnak a termelők a vetőmagcserénél. Ugyanolyan fajtájú magnál, azonos súlyú szokványmag ellenében ugyanannyi nemesített vetőmagot kapnak. Szegeden a termelőknek 250 mázsa tavaszi árpa és zab, valamint száz mázsa kukorica kicserélésére van lehetőségük a Terményforgalmi Vállalat Szövetkezet úti telepén. Jelentősen növelheti a terméshozamot, ha hybrid kukoricát vetnek. A dél-alföldi területen különösen az Óvári ötös hybrid vált be. Igen fontos, hogy megfelelő keresztezett fajtát vessünk az éghajlati és talajviszonyoknak megfelelően. Az elmúlt évek- , ben előfordult, hogy Szeged; környékére nem megfelelő ; fajta hybrid kukorica vető-! magot küldtek. Természete-: sen a terméseredmény sem • volt megfelelő. Az eddigi • tapasztalatok szerint az Óvári : ötös jól bevált a dél-alföldi; területre. A hybrid kukorica; Játékkiállítás Moszkvában Moszkvában össz-szövetségi játékkiállítás nyílt meg. A kiállításon több mint 5000 játékot mutatnak be, felhúzható és mechanikus játékokat, babákat, műanyag- és gumijátékokat, nyomtatott társasjátékokat, fenyő- és karneváli díszeket stb. A kiállításon hét bizottság dolgozik. Az a feladatuk, hogy kiválasszák a legjobb modelleket, s megvizsgálják gyártási technológiájukat. Ök gondoskodnak arról, hogy a játékok érdekesek, szórakoztatók, ízlésesek, s ami a legfontosabb, olcsók legyenek. A kiállításon csaknem valamennyi szovjetköztársaság üzemei és kisipari termelőszövetkezetei részt vesznek. m átmakud. ...Éjszakánként kasza — Aiszok én. Még álmodok | Furcsa-furcsa I..: 1 pengett a kertünk mellett, szikkadt arcú legények vágták a föld suhogó gyümölcsét, s göndörhajú lányok hajladoztak a nyomukban, hogy élet lakozhassék az emberiségben, újabb esztendőre. , A meleg persze csak télire kellene; ilyenkor, júliusban annyi van belőle, hogy dolgozni sem lehet tőle. Nappal hát az árnyas fák- pipacsot — Ez is az én álmom, hoz pártoltak az aratók s a — S leszakított egy búzavirágot nyugvást virradásnak ke- is. — Nézd, máma már mennyi resztelték el..: Kicsit har- szépet összeálmodtam, — s fel. matos volt ugyan a búza emelte a csokrot szára, de megjárta, ha fér- Ámulva néztem. Soha ilyen fimarok szorította a kasza fur(.sa bolondot! nyelét. _ Azi4n m;t csinálsz tc ezzel Nekem persze se éjjelem, a sok ^omm^ ,c? se nappalom nem volt. Hajnalban a kertrenyíló abla— Hát te mért nem al- verte a kötésül használt búzaszá* szol, Mihály? Mint a töb- rnk közé, mert az volt a bolonbiek? dériája, hogy csak akkor tart a — Aiszok én, — felelte il- kötés, s csak okkor nem omlaszt, ledelmesen — Még élmo- ja 6Zft az eső, a szél az „életet"; dok i®- a drága gabonát, ha virágok ~ „, ?"na.' ~ mondtam tarlják be a kévét _ Köt5lt megrökönyödve. - Én azt is ő oJ kévóket b azok. látom hogy csak ugrálsz nak n/m ártoU ^ id5.i ide, s tova. egy bolond Nyűg— Csak nem? S mit álmodol? — Ezt ni! — s leszakított egy kon át oly szépen dalolta be A bolond boldogan mosolygott. Elnézett kancsal barna szeméaz ébresztőt a sok énekes- vc' 8 ,l4i°n< — »ohasem lehetett madár, hogy csak az nem t«óni, hová néz, — és ezt ugrott volna ki az ágyból, mondta: akiben nincs lélek. — Az - Kötözgetek velők, hogy ablakhoz lépkedtem kóco- széjjel ne essék az „élet", san és kóválygó fejjel s Este láttam meg, hogy tulnjmondott magasztosult szívvel hallgattam a legszebb zenét.:: Azazhogy: a majdnem leg- donképpen mit is szebbet. Mert szépen szól- Mihály. Kévekötő volt ő, akár a tak a hajnali madarak, — lányok. A kaszálás igen senyén de az alkonyodáskor meg- ment Mihálynak, hát kötött. A szólaló madarak hangjának kötést viszont nagyon értette. még sem volt párja. Halkan-halkan, ciriphalkan szállt a Halász Adél hangja, — benne remegett a nagyvilág minden szépsége: "Csendes folyóvizet igyál, Mindig rólam gondolkoznál : . Ha nekifogott, messzefele elmaradtak tőle a lányok. Pedig nem kötött valami egyszerűen. Nappal-szedctt virágait is bclekevolt ez a Mihály, hatatlan suta alakja egyre gyakrabban tűnik elébem. Látom, amint a tündöklő mezőn serényen kötöz a szikkadt arcú legények, g a göndörhnjú lányok között oz alkonyatban, miközben halkan-halkan, ciriphalkan száll a Halász Adél hangja: „Mindig rólam gondolkozzál .;." ITát én mindig Mihályról gondolkozom. S de szeretném már egyszer megszorítani az „álomgyűjtő" bolond kezét! Mert soha ennyire testvér nem volt két ember kerek o földön, mint mi ketten, Mihály, meg én. Lihegve gyűjtöm nz álmokat nappal, — s bizony elszarítaná jobbomat nz emberek átka, ha esténként nem kötözgetnék velük .: > Kötözgetek, hogy széjjel ne essék az élet; 1944. április Dér Endre • A szerző összegyűjtött novelláinak kötetéböl a bevezető tárca. Bizony,rnikor Halász • • • r i »• . énekelni Uj mg^M folyÓli^t Adél többlek csak lekezdett, a helletnyi dúdolással mertek csatlakozni; Egy este mégis beleóbégatott valaki rezes hangon: "Mindig rólam gondolkoznál .: Nagy nevetés támadt egyszerre s én is kiszaladtam 'megnézni, ki hát a szentségtörő? Mihály volt az, a félbolond. Tátott szájjal hallgatta az éneket és anynyira elbájolódott, hogy az ő száján is kiszaladt a nótaszó. — Jól van, Mihály! Hogy vót, Mihály! Szóljatok mán a színigazgatónak! — kiabálták a legények, lányok, s akkora lármát csaptak, hogy a bolond rémülten húzta be magát a két válla mögé, s zavarodva topogott szegény. Én nem nevettem. Sohasem tudtam nevetni rajta; mert érdekes egy volt ez a Mihály. Sugaras reggelen talál4 vechnika Oj folyóirat Indult Technika címmel a magyar technikai tudományos élet kiváló vezetőinek szerkesztésében. Az első számban * Szluka Emil gépészmérnök, felelős szerkesztő dr. Pattantyis A. Géza professzor érdemeit méltatja, és "a külföldinél is szebb, lelkesítő jövő kimunkálására- hívja fel a magyar mérnöktársadalmat. A lap érdekes cikket közöl az első mesterséges hold elindításának előkészületeiről, a gázturbinás, atomhajtású új, készülő automobihirdetések gazdagsága és sokfélesége. Neves nyugati vállalatok, szovjet és népi demokratikus országok hirdetéseit közli a lap. Utazás Antroposzban címmel érdekes fantasztikus regény egészíti kl a gazdag anyagot. A lap cikkeihez német, orosz, francia és angol nyelven ad rövid recenziót. — A DPA-hírügynökscg jelenti: vasárnapról hétfőre virradó éjszaka 5 harcra kész lókról. A szuperhang és ult- éhes fankas az olaszországi rahang kutatásról ifj. dr. Agnode városának közelében Gregus Pál, az Ultrahang- megtámadott két olasz fiatalkutató Intézet igazagatója embert. A két fiatalember írt cikket. Bőséges ismerte- menekülni kezdett, míg az bolond tést kapunk a bolygó-mű- őket kísérő juhászkutya, felvekről, s a modern motor- vette a harcot a farkasokkal, hajtó anyagok és motorkenő A derék kutya életével fizekoztam vele másodízben, — olajok felhasználásáról Lé- tett, a farkasok néhány perc sohasem felejtem el;.; Temérdek virágot ölelt magához félkézzel. vai Zoltán, illetőleg Pallay alatt széttépték. A két férfiIstván írásaiban. Külön ér- nek azonban sikerült bemedekesség a lapban közölt nekülnie egy közeli barakba, INDULUNK A VEGTELENBE ölgyeim és uraim, barátaim és ellen, - . , , - ségeim, kedves ismerősök és ismetermését a következő évben. llenek engedjétek meg, hogy elbúcsúznem szabad elvetni .minden: fc Mielőtt elindulnék a világevben C6erelm kell. Szegeden* . . , . . . , ... , . * es környékén kiváló neme-! 8 tudosok, akik egyket évsített fajta a szegedi sárga ló- • \lzefdel e.zfu ^gjósohák, hogy földünk fogú kukorica, amelyet a Dél- • ««*P«w« Jog szétmenni, men egy boly alföldi Mezőgazdasági Kísér- \SÓ valami vilag-kózlckedési hiba folytan leti Intézet nemesített ki. 5 a közepébe szalad, most megígérték, hogy A VETÖBURGONYA he- £ elvisznek minket e szült sárgolyóról valalyes kiválasztására nagy gon- • mi ismeretlen helyre. Nem tartom lehetetdot kell fordítani és fordí- • lennek, hogy valami jobb helyre, mint az tanak is a gazdák. Ez a nö- * eddig megszokott Föld; már csak azért vény különösen megkívánja; sem, mert elsősorban az amerikaiak tartaaz időnkinti felfrissítést a • nak rá igényt. Azt is megjósolták, hogy ott magasabb terméshozam ér-1 mindenkinek könnyebb lesz (a gravitáció dekében. Főleg a nyári vetésű: kisebb, mint 981), az oxigén ugyan valaburgonya termelésének van • m;„e; kevesebb, de sebaj, majd liozzászonagy lejentősége, mert annak: hmh pdr s.á, év „iatt. Micsoda lehetősénem a nyárt forró napokra: EUniulunk: ki merre lát. Az imperiaesik a Rumókotése. hanem a: Usták a mars-lakók ellen indulnak hadba, nyar végére, szeptember ele-.n vadálzok a rlutúra mmnek mammut,^obb ^eM, fettó^képesebb: vadászatra, (ott még biztos csak az ősemmarad. A burgonyánál a he-í^ kobalmval igyekszik házhoz ,telyes vetőmasesere alkalma-S liditeni a gigantoszauruszt) a kocsisok a zásával 20—30 százalékkal £ göncölszekerre, a fasis-Jak a Nijilas-csdnagyobb termést érhetünk el. • lagképre, és ahk a nőket szeretik, biztosan Szegeden a kisvárdai rózsa • a Vénuszra. fehérhúsú vetőburgonyábó!: p^gyszóval mi most elválunk tőletek. 300 mázsát osztanak szét. A • Van valami különös és rendkívüli csereifiényt a kerületi taná- • éhben az elválásban. Általában a búcsúzás csóknál kell bejelenteni. Ér-: fájni szokott. Mi, akik most elmegyünk. demes a dolgozó parasztság- J soha többé nem látunk benneteket, és vinak élnie a csere lehetőségé- S s-óní, ti, akik kimaradtok, soliatöbbé nem vei, mert így több lesz a; laiáll;ozlok velünk. Gyakorlatilag ez azt termésük, nagyobb lesz a jő- ^jelenti, hogy mindannyian egy nagy temevedelmuk. gzccg p^szLÖ £ (í'sre mcSVünk a búcsúzás fájdalmas perfőegronómus • cei kebjett. Valószínű, hogy azok, akik vadászatra indulnak az űrhajóval, csak az örök-vadászmezőkre érkeznek el, és talán majd a fiaik fogják meghódítani azokat a területeket, ahová őseik elindultak. Ebben az esetben ugyanis aránytalanság van a távolság és az az idő között, amely bölcsőnktől sírunkig eltelik. Évtizedekre, esetleg évszázadokra van szükség ahhoz, hogy egy távolabbi bolygót megközelítsünk, illetve elérjünk. Micsoda távolság ez! Földi méretekben ki sem tudjuk fejezni. Lehelne egy ilyen túráról visszatérni?... Azt hiszem erre még a legvakmerőbb pillanatainkban sem gondolhatunk, pfépzcljük csak el, hogy elindul egy űrhajó szerény utasaival. Az utasoknak az út elején (az első évtizedekben) születik egy-két gyereke. A gyerekek lassan felnőnek, megférfiasodnak, megismerik az eletet (a négy fal között), beleszeretnek valamelyik útitársnöjükbe, s boldogan élik le életüket az űrhajó szűk lehetőségei között. Furcsa lehet ez az élet: négy fal közt születni, ott élni és meghalni. A világ megismerése az „űrhajó-emberek'' szómára leegyszerűsödik. Ok már nem ismerik a fausti törekvést, ami miatt apáik elindultak, ölt legszívesebben visszafordulnának, hogy megismerhessék a Földet, amiről az űrhajóban bizony kevés elképzelésük lehet. Ezeknek az embereknek szótárában nincs: kultúra, műemlékek, civilizáció, forgalom; ők nem tudják mi az: sétálni a tiszaparton; nem ismerik a háborút, fogalmáik sincs a bolygókról és főképpen a bolygó-közi utazásról. Nehéz lenne nekik megmagyarázni, milyen az a disznótorosvacsora egri bikavérrel, mi az a szívműtét, vagy minek az újság cs a telefon. A színház, a mozi, a társadalmi törvények mind-mind kiszorultak abból a péncélalkotmányból, amit űrhajónak nevezünk, és már alig várjuk, hogy beleülhessünk. Xifég egy probléma adódik, mielőtt elfoglalhatnánk helyünket az induló masinában, nevezetesen, hogy mit vigyünk magunkkal. Gondolom, hogy a sokat olvasott felszólítás: „Háromnapi élelmet hozzon magával", most egy kis kibővítésre szorul. Annál is inkább, mert arra nem számíthatunk, hogy a hosszú utazás után akármelyik bolygón találunk szövőgépeket, vagy konfekcióruhát, nem is beszélve az élelmiszeriparról, El kell készülni arra, hogy további életünk folyamán csak anynyi élelmünk, ruhánk, oxigénünk és borotvapengénk lesz, amennyit induláskor viszünk magunkkal. Egyliogy a nagyétkű nők, erős szakállú férfiak nc nagyon szálljanak űrhajóra, mert igényeiket nem tudják maximálisan kielégíteni. Viszont a süketnémák előnyben vannak, mert állítólag a fizikusok rájöttek, hogy a hangot a levegő közvetítésével halljuk. Ha tehát a világűrben vagyunk, aluírmekkorákat kiabálunk, az egy centiméterre sem hallatszik el. Így kénytelenek vagyunk megtanulni a süket-némák beszélgetési módját. Ellenben a világűr hidegétől (—273 fok C) nem kell félnünk, mert eitommáglyával fűlünk, atomsparhelllel főzünk és alomfáktynvnl világítunk. Tüzeli aztán a korlátlan lehetősének. De még el kell árulnom valamit. En csak néhány hónap múlva utazom. Megvárom még, amíg az újság közli a cikkemet (cirka másfél hónap), azután még megvárom a honorárium kifizetését, utána azonnal indulok. Arra felfelé megyeit. Igen, arra. Talán egy kissé balra. László Nándor