Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-05 / 53. szám

Lapztlrlahor firkezelt: Ben Gurion kiadta a visszavonulási parancsot az izraeli csapatok számára a gazai övezetből és az Akabai-öböl portjáról KIVONUL, VAGY NEM VONUL KI IZRAEL A GAZAI SÁVRÓL ES AZ AKABAI-OBOL PARTJAIBÓL? Ez a kérdés foglalkoztatta az utóbbi napokban a nemzetközi politika esemé­nyeit figyelemmel kísérők széles tömegeit Mint ismeretes, az izraeli kormány pénteken hajlandó volt csapatait kivonni az em­lített két, Egyiptomhoz tartozó területről, vasárnap azonban megváltoztatta álláspontját és Ben Gurion, az izraeli kormány miniszterelnöke vasárnap délután közölto Edward Lmvjonnal, az Egyesült Államok izraeli nagykövetével, hogy kormánya még nem döntött végérvényesen ebben a kérdésben. E beszélgetés so­r.ir. adta át az amerikai nagykövet Eisenhower Ben Gurionhoz intézett levelét, amelyben az amerikai elnök közli, hogy az Egyesült Államok mindent el fog annak érdekében követni, hogy ne álljon vissza az az állapot, amely az arab országok határa mentén eddig uralkodott. Hétfőn ült össze az ENSZ-közgyűlés és tovább folytatta a közép-keleti helyzet vitáját azzal kapcsolatban, hogy az izraeli csapatok még mindig nem hajtották végre a kivonulást az akabai és a gazai területről. Ugyancsak hétfőn ült össze an izraeli kormány is, hogy mi­nisztertanácson döntsön — ezúttal végérvényesen —, hogy kivon­ju-e csapatait a már említett egyiptomi területről, vagy sem? Az izracl kormánykoalíció jobboldali pártjai élesen ellenzik a csapar tok kivonását ét a koalícióból való kiválással fenyegetőznek, ha a csapatok? kivonására mégis sor kerülne, Lapzártakor érkezett jelentés szerint Ben Gurionnalt végül is íikerült meggyőznie kormányát, ét felhatalmazást kapott annak bejelentésére, hogy kivonják az izraeli csapatokat Gazából és az Akabai-öböl partjáról. A jelentés arról is beszámol, hogy Ben Gurion kiadta a parancsot <ic izraeli haderők azonnali kivonására az említett két térségből. A Pravda hétfői számábnn Sztrelnyikov, a lap New York-i tudósítója ,.Az amerikai diplomácia veszélyes játéka" című cik­kében foglalkozik az Egyesült Államok szerepével a közép-keleti eseményekben és megállapítja, hogy az Egyesült Államok meg­kísérlik a „békcangyal" szerepét játszani, aki állítólag engedel­mességre bírhatja Izraelt, ugyanakkor azonban minden felkérés nélkül „döntőbírónak" és „szavatolónak" nevezi ki magát a Kö­zel-Kelet térségében, hogy növelje befolyását és nemzetközi rend­őrként befészkelje rangút. Izrael „hozzájárulása" Egyiptombau állomásozó csapatainak kivonásához, amit az amerikai sajtó szél­tében-hosszaban reklámozott, lényegében azt jelenti, hogy az izraeli megszálló csapat oltat ENSZ-erők vált fák fel és valójában nem elégítik ki Egyiptomnak azt a követelését, hogy azonnal ad­ják vissza elrablott területeit. Az Egyesült Államok terve szerint az ENSZ-csapalok meghatározatlan időre vennék birtokukba az agresszor által elfoglalt egyiptomi területei. Az ENSZ újságíró köreiben és az ENSZ-székház folyosóin — folytatta Sztrelnyikov, — élénken tárgyalják az amerikai—izraeli tervet. Egyes újságírók ebben a tervben és a körülötte csapott lármában veszélyes játékot látnak. Sokan felteszik a kérdést: Vajon nem újabb összetűzésre spekulál-e az Egyesült Államok Izrael és Egyiptom között, hogy azután az Egyesük Nemzetek Szervezetének jóváhagyása nélkül, saját közel-keleti céljai érde­kében beavatkozzék? BONNI HOZZÁJÁRULÁS A ?fYUGAT-NEMETORSZÁGl ANGOL CSAPATOK ELTARTÁSÁHOZ. Vasárnap tették közzé azt a megállapodást, amely többnapos tárgyalások után jött létre az. angol kormány és a nyugatnémet kormány között. Esze­rint a nyugatnémet kormány évi 588 millió márkával, vagyis mintegy 50 millió fonttal járul hozzá — önként — a Német Szö­vetségi Köztársaság területén állomásozó angol megszálló csapa­tok eltartásához. A nyugatnémet kormány az. elmúlt gazdasági esztendőben csupán 31 millió fontot fizetett ilyen címen. Ennek az összegnek a felemelését az. angol kormány kezdeményezésére határozták cl, i észint azért, mert az angol kormány szerint a Nyugatcurópni Unió egyetlen tagállama sem fizet olyan nagyösszegü anyagi hoz­zájárulást a „közös ügyhöz", mint Anglia, másrészt pedig azért, mert 195C-ban úgy volt, hogy már ebben az évben 12 nyugal­uémet hadosztály is teljesít majd szolgálatot a Nyugateurópai Unión belül, ez azonbnn eddig nem valósult meg állapítják meg angol kormánykörökben. 7 A külpolitika hírei — röviden Varsó (MTI) Mint a varsói rádió jelenti, Adam Rapacki lengyel külügyminiszter va­sárnap Moszkvába utazott. A lengyel külügyminiszter alá­írja Moszkvában a lengyel­szovjet határ megjelölésére • vonatkozó egyezményt. * Lipcse (MTI) A Magyar Távirati Iroda kiküldött tu- , dósítója jelenti: Szombaton este a lipcsei Capitol-mozi ban ünnepélye­sen megnyitották a lipcsei nemzetközi áruminta- és mű­szaki vásárt. Az ünnepi beszédet Hein­rich Rau, a Német Demokra­tikus Köztársaság kül- és . belnémet-kereskedelmi mi­nisztere tartotta. Vasárnap délben a nagy­j közönség számára is meg­nyílt a lipcsei vásár. A Ma­gyar Népköztársaság igen ' sokféle áruval szintén szere­; pel a kiállítók között. » Szófia (MTI) A TASZSZ jelenti: Bulgáriában vasár­i nap ünnepelték meg annak 79. évfordulóját, hogy az orosz csapatok felszabadítot­ták az országot az 500 éves j idegen iga alól. Több város­ban esteken és gyűléseken emlékeztek meg a nevezetes évfordulóról és megkoszorúz­ták a szovjet harcosok em­lékműveit és sírjait, * A Biztonsági Tanács elnö­ki teendőit március hóban Szoboljev szovjet delegátus ; látja el. * Belgrád (MTI) Mint a belg­rádi rádió közölte, Mose Hí­jadénak, a jugoszláv szövet­ségi nemzetgyűlés elnökének ; vezetésével vasárnap este jugoszláv parlamenti kül­döttség utazott Londonba. • A Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság kö­zötti — 1956. december 31-én lejárt — árucsereforgalmi és • fizetési megállapodást Párizs­ban lefolytatott előzetes tár­gyalások eredményeként, le­! vél váltás útján 1957. június 30-ig meghosszabbították: * Elutazott az ENSZ élelme­zési és mezőgazdasági szer­vezetének Magyarországon járt delegációja. A delegáció többhetes budapesti és vidéki : tartózkodása során ellenőriz­. te az ENSZ által Magyaror­szágnak nyújtott vetőmag-se­gély lebonyolítását. A se­; gély keretében eddig 500 va­gon árpa és 92 vagon zab vetőmag érkezett és kerül ki­I osztásra az országban az arra ' rászorultak között. A gazai övezet. ahonnan ssintén hironulnah az izraeli rzapalok A Szovjetunióhoz, a népi demokráciákhoz való ragaszkodás ós a velük való együttműködés létünk, vagy nemlétünk kérdése — mondotta vasárnapi rádióbeszédében Dobi István Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsúinak elnö­ke vasárnap rádióbeszédet intézett a magyar néphez. Elöljáróban beszélt a tava­szi mezőgazdasági munka időbeni elvégzésének fontos­a magyar népi államot. Ez j gati propaganda lelkiismeretiem azonban nem sikerült. : uszításával —• helyenkint ke­Budapest — folytatta beszé- mény intézkedésekre is szükség " m azért nem van- Do ennek a keménységnek: dét Dobi István halt éhen, mert a Szovjet­unióból még november első napjaiban megindultak Ma- \ ságáról, majd részletesen szólt gyarországra az élelmiszerrel az ellenforradalmi esemé- i megrakott vonalok és jönnek , nyékről, vázolva, hogy milyen a mai napig is. Nem halt! veszélyben forgott népünk éhen, mert a szomszéd népi I , sorsa, elért eredményeink, demokratikus országok vas- munkás-paraszt kormány sőt a béke ügye is. Eszeve- úton és Dunán bőségesen rendet, békességet: es nyugalmat szelt jobbra rohanás volt itt, J küldtek élelmiszersegélyt. De még Kínából, Koreából és Vietnamból is kaptunk élel­miszert. Nem fagytunk meg, és volt — ha időnkint nem is túlságosan bőségesen, de va­lami mindig volt — fűtőanya­gunk és villamosenergiánk, mert a Szovjetunió és a népi demokráciák adtak. A fo­rintot is a Szovjetunió és a népi demokráciák gazdasági segítsége mentette meg. iparban, n mezőgazdaságban és az értelmiség munkaterületein. Az iparban nagy lépést tettünk október végén — mondotta Dobi István — Nagy Imre kormányában és a kormány körül. Kádár János is látta a jobbra rohanást és a kormány tétlenségét, vagy tehetetlen­ségét. Megértette, hogy ha nem történik valami elhatá­rozó lépés, Budapesten és vi­déken tovább fog fokozódni az embervadászat, a véres ; és bárminő rendészeti iutézke­' désnek nincs egyéb célja, mint 1 elővigyázatosság és védekezés esetleges terrorcselekményekkel; I vagy ellenforradalmi szervezke­| déssel szemben. A forradalmi behii t almot akar és Kádár János ismételten világosan megmondta, hogy semmilyen területen nem volna hajlandó visszatérni az elmúlt évek kegyellen, embertelen módszereihez, amelynek terhét különösen a falusi nép érezte. Rendre és nyugalomra. cE sősorban azért van szükség, hogy annyi nehéz hónap után zavartalanul építhessük a szo­cializmust és dolgozhassunk az fehérterror és talán egy hét Elvakult, gyűlölködő propa­kell hozzá, talán kettő, — ki- j gfmc]„ folyik ellenünk Nvuga­tör a világháború Közép-Eu- j ton _ mondotta ezulín "Dobi ropaban, es annak az atom-i Uív&n _ és czzel g7embcn bombas, hidrogén bombas harmadik világháborúnak Magyarország volna az első áldozata. A Szovjetunióhoz fordult segítségért és Magyar­ország megkapta a segítséget. Mert nem Kádár kapta a se­gítséget, hanem Magyarország és a magyar nép. Ezt nem nincs más védelmünk, mint a barátainkhoz való hűség a vi­lágpolitikában; — a rend, a nyugalom, a munka; minden tisztességes magyar erő összefo­gása idehaza. A mögöttünk levő néhány hónap megmutatta, hogy a Szovjetunióhoz, a kínai értette meg akkor nálunk < birodalotnhoz és a népi demok­mindenki, de amint múlnak a ráciákhoz való testvéri ragasz­napok és a hetek, egyre töb- ltodás és a velük való szoros ben lesznek, akik megértik: együttműködés létünk. vagy az ember és az anyag-áldoza- nemlétünk kérdése. Bcbizonyoso­előre szorgalmas szénbányásza­ink erőfeszítései következté­ben. A szénbányászat színvona­lának emelkedése maga után vonja a többi ipari ág termelé­sének növekedését, csökkenteni fogju a munkanélküliséget. A mezőgazdaság kérdéseire rátérve. Dobi István elmon­dotta, hogy az ellenforrada­lmi a falun a dolgozó pa­rasztság felszabadulás után szerzett nagy vívmányára, a földreformra s a mezőgazda­ság szocialista átalakulásának ton kívül mekkora világpoli- j dott. hogy a szocialista táboron ; intézményeire, a termelőszö­„Aiintt Artitiir, i _„n 7— 11—: vetkezetekre irányította tá­tikat áldozatot vállalt értünk f)el£ií nyugodtan tudunk élni, a Szovjetunió és milyen ször- biztonságban haladhatunk előre azon az úton, amelyre a földre­formmal, a nagybirtokrendszer megsemmisítésével, a bányák és banlwk államosításával léptünk. A gazai övezet — mint térképünkön is látható — jelentős nagy­ságéi terület Egyiptom és Izrael között. Amikor 1949. február i'l-cii megkötötték a palesztinai háború végét jelentő, Egyiptom és Jzracl közötti fegyverszüneti egyezményt, abban állapodták meg, hogy a gazai övezetben Egyiptom látja el a közigazgatási feladatukat. Tehát, mivel a palesztinai fegyverszünet rendelke­zései érvényben vannnlt. az ENSZ-csapalok rsak úgy vonulhat­nak be a gazai övezet területére, ha ehhez Egyiptom kormányéi­nak hozzájárulását kérik. A tervel: szerint a gazai övezetben mintegy 3 ezer ENS'/.­kalona fogja majd a rendit fenntartani, Tanács­választások a Szovjet­unióban Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti: A Szovjetunió 8 szövetségi köztársaságában vasárnap választották meg a határvi­déki, területi, városi, kerü­leti, falusi és települési ta­nácsok küldötteit. Március 3-a a helyi államhatalmi szervele megválasztásával fontos politikai hadjáratot fe. jezett be, amely két hónapon át tartott. Az ország minden pontjá­ról beérkező jelentések a lakosság nagy aktivitásáról tanúskodnak. Leningrádban déli 12 órára a választók 90 százaléka. Sztálingrádban több mint 90 százaléka, az Uraiban — Szverdlovszkban. Nyizsnyij Tagilban és Sze­röv ban — több mint 80 szá­zaléka leszavazott. AZ OSZSZSZK távol-ke­leti vidékeinek lakói szavaz­tak. Mikor az OSZSZSZK nyugati határain szombat es­te volt, a Távol-Keleten már beköszöntött a vasárnap. Sok millió moszkvai vasár, nap választotta meg küldöt­teit a fővárosi és 25 kerületi tanácsba is. A választások reggel 6 órakor kezdődtek, ekkor nyitotta meg ajtaját az 1858 szavazóhely'ség. A szavazóhelyiségekben nagy élénkség uralkodott. Este 6 órára a szovjet főváros vá­lasztópolgárainak 99.5 száza­léka már leadta szavazat it. A választás rendkívül magas politikai aktivitás jegyében zajlott le, nyűségektől szabadította meg az egész magyar dolgozó né­pet a forradalmi munkás-pa­raszt kormány fellépése, Ká­dár János segélykérése, és a Szovjetuniónak az elhatáro-, zása, hogy fegyveresen be­avatkozik, megfékezi az ellen­forradalmat Magyarországon. A magyar népi hatalmat nem sikerült fegyveres erővel tönkretenni. A fegyveres el­lenforradalom. elbukott, Ká­dárék tisztánlátásán, a dolgo­zó nép szocialista vívmányai­ért érzett aggódásán és a szovjet hadsereg idejében ér- t kezett segítségén. Dobi István beszéde to- j vábbi részében szólott a nyu- I gati imperialisták féktelen 1 uszításáról, amellyel egyrészt tömegesen csábították kiván­dorlásra az embereket, más­részt pedig sztrájkra uszítot­tak. és vásárlási hisztéria szi­tásával próbálták tönkretenni Rendre, nyugalomra, mun­madásainak legfőbb erejét. A földreform ellen intézett rohamokat legtöbb helyen az egész parasztság összefogott erejével verték vissza. A szövetkezeteknél nehe­zebb volt a helyzet. Az el­kára és minden tisztességes ma- | múlt években dolgozó pa­gyar erő összefogására van szük­ség idehaza. A Kádár-kormány már igen sokat tett ennek a cél­nak az elérése érdekében és következetes munkájából látni lehet, hogy jéléiton nem szán­dékozik itt sem megállni. A rend és a nyugalom biztosítása érdekében a helyzethez és a szükségletekhez igazodnak az intézkedések. Még ma is van­nak fegyverrejtegetők, és időn­kint ma is jelentkezik imitt­amott ellenforradalmi parázs, rasztok ezreit kényszerítették be embertelen módszerekkel a termelőszövetkezetekbe. Az ilyen módon szövetkezetek­be került parasztok — főleg középparaszlok —, ha az idők folyamán még nem győződ­tek meg a szövetkezeti nagy­üzemi gazdálkodás előnyei­ről és fölényéről a parcella­gazdálkodással szemben; nagy számban léplek ki a szövetkezetekből. De voltak nagy számban olyan szövet­kezeteink is, ahol az egykori amit a városban vagy falun j közép- és szegényparasztok hamu alá rejtenek. Amíg ellen- ! egymással versenyben őri:'.­forradalmi veszély van az or- i ték a közös vagyont és min­szágban — és ez még ma is den támadással szemben nagymértékben összefügg anyu­ja IWH^H^H II-1 ínég tudták védeni közös Cs üíörtökon sorsolják a lottó! a lottó igazgatóság tájékoztatói a Március 7-én, csütörtökön tartják meg a nagy érdeklő­déssel várt lottó első sorso­lását. A számsorsjátékkal kapcsolatban Bárdos György, a sportfogadási és lottó igaz­gatóság vezetője a következő tájékoztatást adta: — A lottósorsolásokat min­den hét csütörtökén — egye­lőre a fővárosban — tartjuk, s úgy tervezzük, hogy később vidéken is. Bár a tárgysarso­lüs csak áprilisban lesz, már arra is készülünk. — A kisorsolt jutalmakat a lottó-áruházban vehetik maid át a nyertesek. Ez a Rákóczi úti minőségi állami áruház lesz. amelyet jelenleg bőví­tenek, átalakítanak. A lottó­áruház építkezése a nyár vé­gére fejeződik be, de már az első jutalmakat ott adják ki. Esetenkint — amennyiben a nyertes mást akar és az áru­alap megengedi — az áru­házban hasonló értékű más árura is kicserélik u jutalma­kat. — A nyeremények kifize­-ve­tése a húzásokat követő 6, illetve 11 nap múlva kezdő­dik. Hat nap múlva az 1000 forinton aluli, 11 nap múlva pedig az ezen felüli nyere­ményeket adják ki az OTP­fiókokban és a totó-lottó iro­dákban. A főnyereményeket — az ötös találatokra — csak az igazgatóság fizeti ki. A nyeremények a kifizetési ha­táridőtől'számított 30 napon belül vehetők fel, később mái­nem. x * — A nyeremények összege osztályonkint a beküldött szelvények és a találatok szá­mától függ. A beérkezett szel­vények értékének — a há­rom forintos nyereményala­pot véve — 50 százalékát a 4 nyerőoszlályban osztják el. További 10 százalékot u ju­talomtárgyak beszerzésére fordítjuk, s igy a fogadók összesen 60 százalék nyere­ményhez jutnak. A többi ösz­szegből az igazgatóság a lot­tóval kapcsolatos költségeket fedezi. A lottó tiszta nyere­ségét az állam lakóházépitke­zésekre fordítja. Küldőnségev a franc a m»n rz'ere nöl s'q eW? Párizs (MTI). Párizsban szombaton délután 4 órán ke­resztül a küldöttségek százai sorakoztak a miniszterelnök­ség épülete előtt. A Francia Kommunista Pártnak az algériai béke kivívásáért meghirdetett harci és propaganda hete köreiében az ország ezer és ezer pártszervezetében fo­gadtak cl határozatokat, fogalmaztak meg tiltakozásia­kat az algériai háború foly­tatása eilen. A Mat'gnon-pa­lota előtt órákon át feke­téllett a tömeg. A küldöttsé­gek a pártszervezetek és a gvűlések határozatait hozttü el a miniszterelnökségre, gazdaságaikat. Általában el lehet mondani, hogy szövet­kezeteink nagy része ke­mény és szívós küzdelmet vívott az ellenforradalom­mal, s még ha teljesen ma­gukra hagyták őket — ami sajnos, gyakori eset volt —, fenyegetésekkel, sőt fegyve­res támadásokkal szemben is megvédték termelőszövetke­zetüket. Allamvezetésünk nagy­részt felszámolta, vagy fel­számolja a múlt helytelen mezőgazdasági politikájának következményeit — jelentet­te ki ezután Dobi István. — Természetes, hogy — mi­után szocialista államot épí­tünk — célunk nem lehet más a mezőgazdaságban sem, mint a szocializmus. A népi demokratikus állam megkü­I lönböztetett anyagi támoga­tást nyújt a szocialista célú I szövetkezeti gazdaságoknak, elsősorban a. termelőszövet ­I kezeteknek, de a kormányzat ; soha többé nem gondol arra, hogy esztelen erőszakkal, emberi érzéseikben és emberi méltóságukban megbántva, néha vérig sértve kényszerit­sen parasztembereket a szö­vetkezetekbe. Az ellenforradalom mély szakadékba taszitotta Ma­gyarországot. Sokáig egy helyben toporogtunk és ne­hezen találtuk meg az utat felfelé. Annyi nehéz meg­próbáltatás után igen íóleső érzés azzal a meggyőződéssel köszönte ni a tavaszi munká­ra induló paraszttestvérei­met és egész népünket, hogy túl vagyunk a nehezén. Bár­mennyi rosszindulat és ártó szándék is szövetkezeit el­lenünk, élünk és építjük to­vább a szocializmust f — mon­dotta rádióbeszédében Dobi István.

Next

/
Thumbnails
Contents