Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-29 / 74. szám

(Folytatás az 1. oldalról) akik a Horthy-fasizmus idején az illegális pártszervezetekben dolgoztak és vannnjt olvnnok is. akik n felszabadulás ulán lettek a kommunista Wzinc harcosaivá. A régi, úri ellenforradalmi Magyororsróg már 38 évo küzd a proletárdiktatúra ellen, annak me(acmmÍ8<téiéért. Az új, népi és szocialista Magyarország szintén 38 é\e harcol azért., bog>' a proletárdiktatúra országa legyen. A régi, úri Magyarország ebben a több évtizedes harcban megsemmisült. Győzött a Magyar Népköztársaság, Magyarországon proletárdiktatúra van és az is marad a kommunizmus teljes győzelméig. (Hosszantartó, lelkes taps.) Az úri Magy arország 38 éve a nemzetközi imperializmusra támaszkodik. A szocialista Magyarország a nemzetközi prolelászolidaritáera és annak első megtestesült államára, a Szovi •'.unióra! (Nagy taps.) Kérem, fogadják testvéri üdvözletünket és kézszorításunkat. Igaz barátok voltunk, vagyunk és leszünk a jövőben is. (Hosszantartó taps.) ÍV. A, Bulganyin felszólalása Ezután N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szólalt fel. — Magyar elvtársaink személyében — mondotta — forrón köszöntjük a testvéri magyar népet és a Magyar Szocialista Munkáspártot, amelynek vezetésével Magyarország dolgozói, miután a Szovjetunió segítségéved szétzúzták a nemzetközi és a belső reakció erőit és megvédték a népi demokratikus rend vívmányait, a szocializmus nagy táborának minden országával együtt tovább haladnak a szocialista úton. — Pártunk és a szovjet nép mindig nagy együttérzéssel viseltetett a magyar nép iránt, támogatta a nemzeti függetlenségért, a tőkések, nagybirtokosok és intervenciósok jármából való felszabadulásáért vívott harcában. Bulganyin ezután emlékeztetett a Magyar Tanácsköztársaság dicső harcaira, szólott a horthysta elnyomás időszakáról, majd azokról a vívmányokról, melyeket a magyar nép a háború utáni években kivívott. — Amint azonban ismeretes — folytatta — Map'arországon az egész élet átalakítása a háború súlyos következményei közepette ment végbe. Ennek folytán sok nehézség vetődött fel. Ezeket még súlyosabbá tették az ország előző vezetőségének nagy hibái. A népköztársasággal szemben ellenséges elemek, álcázott fasiszták és mindenfajta ellenforradalmárok, akiket az imperialista propaganda és ügynökség uszított, minden módon felnagyították a vezetés hibáit, szították a nacionalista szenvedélyeket és szovjetellenes rágalmakat terjesztettel?. Fő erőfeszítéseiket a munkásosztály diktatúrája, a népi hatalom ellen irányították. — Ezzel összefüggésben külön kell szólni arról a sötét szerepről, amelyet a magyarországi ellenforradalom kirobbantásában uz áruló Nagy Imre—Losonczy-csoport játszott. «— Vitathatatlan tények meggyőzően bizonyítják, hogy Nagy Imre kommunista alarcban már jóval az 1956. októberi események előtt tulajdonképpen a magyar nép ellenségeit szolgálta. Ő és csoportja „a szocializmus építésének új irányzata" hamis zászlaja alatt tulajdonképpen abba az irányba vitte a dolgokat, hogy gyengítse az ifjú népi demokratikus éllamot és letérítse a szocialista útról. A csoport igazi arculata akkor tárult fel teljesen, amikor Nagy Imre hatalomra jutott. — Mindenkinek emlékében élnek még a tragikus tavalyi októberi napok, amikor Nagy Imre és Losonczy emberei nyíltan megpróbálták szélzúzni a népi demokratikus állam alapjait. Ncgy Imre csoportja hatalomra jutva, olyan körülményeket teremtett, amelyek között horth' Sták és mindenféle ía siszta söpredék teljes cselekvési szabadságot nyert és véres terrort szervezett a magyar munkásosztály forradalmi erői, a kommunisták és minden becsületes hazafi ellen, aki a népi hatalom védelmére kelt. Csah as imperiatinták értekeitek „forradalom na k " as októberi magyarországi eseményeket — Épp úgy, ahogyan az lálO-es ellenforradalom vezérei is, külső reakciós erőket hívtak be a Magyar Tanácsköztársaság elnyomására, Nagy és Losonczy is az imperialistáktól kért segítséget, katonai intervencióra szólí1olta fel őket a magyar nép ellen és bejelentette, hogy nyíltan szakított a szocialista táborral. — Az imperialista propaganda az ellenforradalom e véres tobzódását szabadságharcnak kiáltotta ki. Feltétlenül figyelmet érdemel, hogy az imperialisták így értékelték az 1956-os októberi eseményeket. Képzelhető elvtársai?, mi volt valójában ez az úgynevezett „forradalom", ha az imperialisták örültek neki, üdvözöltek és támogatták. — Nem meglepő, hogy az imperialisták „forradalomnak" nevezték az ellenforradalmi felkelést, és dicsőítették Nagy Imre áruló csoportját. Az imperialisták mindig hamis szólamokkal és hamis jelmondatokkal álcázzák gaztetteiket, de mit mondhatunk azokról a kommunistákról, akik a magyar események értékelésében lényegében nem különböznek az imperialistáktól. Kommunistáknak nem szabad így jellemezniük az eseményeket. Viszont tény, hogy egyes jugoszláv személyiségek szemet húnyva a Magyarországon tavaly októberben dühöngő fasiszta terror tobzódása felett, lehetségesnek tartották, hogy ezeknek az eseményeknek „forradalmi jellegéről" elmélkedjenek és támogassák Nagyot. Helyesen mondotta Kádár elvtárs, hogy kommunista nem nevezheti „forradalomnak" a népi demokratikus állam elleni fegyveres támadást, az olyan támadást, amelynek során kommunistákat gyilkolnak. — Ehhez feltétlenül hozzá kell tennünk, hogy a Magyarország számára nehéz napokban jugoszláv részről nemcsak elmélkedtek „az októberi események jellegéről". Mindenki tudja, hogy Nagy Imre és csoportja gyakorlati támogatásra talált a jugoszláv vezetőknél. Ez a támogatás táplálta és ösztönözte Nagyot. És nem véletlen, hogy az ellenforradalom budapesti szétverésekor Nagy Imre és csoportja a jugoszláv nagykövetségen talált menedéket. — Meg kell mondani, hogy mindezeknek a tényeknek feltétlenül ki kellett élezniük azokat az ideológiai jellegű nézeteltéréseket, amelyek Jugoszlávia és a szocialista tábor országai között megvoltak. Őszintén sujnáljuk, hogy ilyen nézeteltérések vannak, és a magunk részéről minden lehetőt megtettünk és meg is teszünk, hogy kevesebb ilyen nézeteltérés legyen, hogy a nézeteltérések teljesen megszűnjenek. Meggyőződésem, hogy a szocialista tábor minden más országa is erre törekszik. Reméljük, hogy jugoszláv részről is megnyilvánul ilven készség. — A magyarországi eseményekre visszatérve rnt)g kell állapítani, hogy a Nagy Imre—Losonczy-féle áruló csoport nagyon jól jött a kommunizmus ellenségeinek. -Cl? abban reménykedtek,. hogy e csoport segítségével fasiszta rendszert vezetnek be Magyarországon, visszaállítják a régi, földesúrikapitalista rendet, felvonulási területté változtatják az országot a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. — Ilyenformán Magyarországon a dolgozók hatalma Cs a dolgozók szocialista vívmányai halálos veszedelembe kerültek: ugyanakkor komolyan veszélyeztetve volt az európai béke és biztonság is. — Ebben a bonyolult helyzetben a magyar munkásosztály pártja maga köré gyűjtötte az ország egészséges erőit, megalakította a forradalmi munkás-paraszt kormányt és harcra mozgósította a népet a fasizmus ellen. A Szovjetunió testvéri segítségével szétzúzták az ellenforradalmi zend ülést. — Az a segítség, amelyet a Szovjetunió és fegyveres erői internacionalista kötelességüket teljesítve nyújtottak Magyarország dolgozóinak, lehetővé telte, hegy kiküszöböljék a fasiszta rendszer visszaállításának veszélyét, megőrizzék az ország nemzeti függetlenségét és szocialista vívmányait, lehetetlenné tette, hogy Magyarország területén hídfőállást létesítsenek az európai szocialista' államok ellen. — Itt különösen azt kell hangsúlyozni, hogy a szocialista tábor valamennyi országa teljes egyöntetűséget és megbonthatatlan összetartást tanúsított abban a kérdésben, hogy a szoyjet fegyveres erűi? segítséget nyújtottak Magyarországnak, és a magyar eseményekkel összefüggő többi kérdés megoldásában, — A magyar események újból eszünkbe vésték, hogy a munkásosztálynak és minden dolgozónak állandóan meg kell őriznie magasfokú forradalmi éberségét, és a legnagyobb figyelemmel kell (kísérnie a szocializmus ellenségednek cselszövényeit. — A szocialista államok egysége megbonthatatlan, mert népeinket a kommunizmus építéséneik közös céljai lelkesíti, népeink az egységes, marxi—lenini ideológiát követik, egész tevékenységüket a proletár nemzetköziség megingathatatlan elveire építik, közösen harcolnak a békéért és a népek biztonságáért. A szocialista tábor országainak kapcsolatai és testvéri barátsága, a szoros együttműködés és a kölcsönös segélynyújtás elvein alapulnak. — Ezek az elvei'? újabb igazolásra és további fejlődésre találtak, a Szovjetunió kormány- és pártküldöttségeinek a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok nemrégiben a Szovjetunióban járt küldöttségeivel lezajlott. tárgyalásain és uz ezekről kiadott közös nyilatt?ozatokban. Ugyanezek az elvék hatották át azokat a tárgyalásokat is, amelyeket mostani vendégeinkkel, a Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldöttségévet folytattunk. — A történelem igazolta ezeknek azf elveiknek mély életrevalóságát és igazságát. Tekintet nélkül a reakció fondorlataira és a szocializmus építése során mutatkozó belső nehézségekre, évről évre növekszik a szocialista tábor ereje és hatalma, mind szembetűnőbbé és világosabbá válik e tábor fölénye. 4 forradalmi munkás-paraszt kormány sikerei Bulganyin beszélt azokról az eredményekről, melyeket a szocialista tábor dolgozói .elértek, majd így folytatta;, — Gyorsan és sikeresen folyik a szocializmus erőinek összefogása a Magyar Népköztársaságban, az egész szocialista tábor mozgósítása alapján a magyar dolgozók a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkásparaszt kormány vezetésévei, élén Kádár János elvtárssal, sikeresen begyógyítják az ellenforradalom ütötte sebeket. Az országban teljesen helyreállt a rend. Szívós harc folyik a termelés kibontts' ozlatásáért, és bizonyos sikerek születtek a gazdasági építésben. — A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány hozzáfogott több olyan intézkedés végrehajtásához, amelynek célja az államhatalom erősítése, a gazdasági nehézségek leküzdése és a nép anyagi jólétének növelése. — E feladatok helyes megoldása annál inkább fontos, mert az ország korábbi vezetősége, élén Rákosival és Gcrővel. mint ismeretes, komoly hibákat követett el a szocializmus gyakorlati építésében, a párt és a néptömegek kapcsolataiban, nem biztosította a párt sorainak egységét és összeforroltságát és elvtelenséget tanúsított az elméleti harcban. Ez a vezetőség eltűrte a szocialista törvényesség durva megszegését és ugyanakkor nem folytatott határozott harcot az ellenforradalmi elemek és a népellenes lázadás előkészítése ellen. A korábbi vezetőségnek az volt a legnagyobb hibája, hogy elszakadt a párttömeg-ktől és a néptől. Az élet bebizonyította, hogy a népi demokratikus Magyarország ellenségei aljas céljaikra ügyesen kihasználták e hibákat. Ilyenformán az ország korábbi vezetősége ténylegesen csődöt mondott, politikája tarthatatlannak bizonyult, elvesztette tekintélyét a pártban és a nép előtt. — Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a Magyar Népköztársaság jelenlegi vezetősége abban látja fő feladatát, hogy szorosabban tömörítse a munkásosztályt. a parasztságot és az értelmiséget, az egész magyar népet a forradalmi munkásparaszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt köré. Örömmel üdvözöljük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország vezetői ebben az irányban tesznek és teljes sifesrt kívánunk nekik abban, hogy felsorakoztassák a párt és a kormány mögött a magyar nép összes rétegeit. — Már elmúlt Magyarország legnehezebb időszaka. A forradalmi munkás-paraszt kormány, Kádár János vezetésével tettekkel bizonyította be, hegy e kormány és csakis ez a kormány képviseli a magyar nép törekvéseit és védelmezi állhatatosan a népi Magyarország érdekeit. — A kommunista mozgalom tapasztalatai és különösen az utóbbi idők eseményei igazolják a munkásosztály marxista pártjának, mint a nép szervező és vezető erejének döntő szerepére, valamint e pártnak a megingathatatlan lenini elveié alapján történő szocialista építésben játszott szerepéről szóló lenini útmutatásokat. Ezek a nagyjelentőségű alapelvek arra tanítanak bennünket, hogy a szocializmus építésében amcllct, hogy szigorúan számolunk minden egyes, a szocialista fejlődés útjára lépett ország nemzeti sajátosságaival, be kell tartani azokat az általános vonásokat és törvényszerűségeket, amelyek a kapitalizmusból a kommunizmusba vezető átmeneti időszakot jellemzik. A szűkkörű nációnál izmus a szocializmus építésében ellenkezik a marxizmus—lemnizmussal, és nem véletlen, hogy az imperialisták elnézők az ilyenfajta szocializmus iránt, sőt »segíti'k« azt, mert az a szándékuk, hogy a kapitalizmus visszaállításának útjára taszítják. Tovább tsHárdi'.l a s5»t'Jct-magyar barátság és egy ü l I m ű k iidés — A magyar kormány- és párti küldöttség látogatása a Szovjetunióban fentos határkő a szovjei és a magyar nép törhetetlen barátságának és együttműködésének további fejlődése és megszilárdulása szempontjából. — Magyar barátainkkal elvtársias es szívélyes légkörben folynak megbeszéléseink. Teljesen egységes az álláspontunk a szovjet—magyar viszony fejlesztését és a nemzetközi élet eseményeit illetően. — Utaltunk arra. hogy "az utóbbi időben némileg éleződött a nemzetközi helyzet. A nyugati reakciós, imperialista körök fokozzák a hidegháborút és folytatják hírhedt erőpolitikájukat. — Ej bizonyságul szolgálhat erre az Amerikai Egyesült Államok és Anglia kormányfőinek a Bermudákon nemrég befejeződött tanácskozása. Ezeknek az országoknak vezetői az agreszsziv északaAlonti tömböt kiáltották ki „nyugati helyzetük sarkkövévé", és megegyeztek abban, hogy az Egyesült Államok tevékeny részt vesz a bagdadi egyezmény katonai bizottságában. Ezzel újból megerősítették, hogy a katonai tömbök és koalíciók korábbi politikáját követik. — A nemzetközi feszültségnek az utóbbi időben történt fokozódását főként az okozta, hogy a nyugati imperialista körök aknamunkájukat a szocialista tábor országai ellen aktivizálják, durván beavatkoznak a Közelés a Közép-Kelet országainak ügyeibe, nem riadnak vissza a fegyveres erő alkalmazásától sem. — A szocialista tábor országainak feltétlenül számolniuk kell nz imperialisták ezen akcióival. Ébereknek kell lennünk és rendülellenül gondoskodnunk kell a Szovjetunió cs a szocialista tábor minden országa védelmi képességének szilárdításáról. — A Szovjetunió ugyanakkor állhatatosan tovább harcol a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a megoldatlan problémák rendezéséért, az államok tartós és szilárd békéjének megteremtéséért — mondotta Bulganyin, majd utalt azokra a javaslatokra, melyeket a Szovjetunió terjesztett elő e célok elérése érdekében. A Szovjetunió us európai kollektív bistonságért — A Szovjetunió több ízben sikraszállt és síkraszúll ma is azért, hogy Enrópában kollektív biztonsági rendszer teremtődjék. Ebben támogatják a szocialista országok, és támogatja minden becsületes baladó nyugati ember, Az Egyesült Államok vezette NA'fO részvevői azonban nem ezt akarják. A NATO tagállamai e döntő fontosságú kérdés megoldási útjának megkeresése helyett folytatják a fegyverkezési bajszát, felfcgvverzik Nyugat-Németországot, újjáteremtik ott a militarizmus és a revansizmus szellemét. Ilyen körülmények között a Szovjetunió kormánya és a Magyar Népköztársaság kormánya nzt az egyöntetű véleményét fejezte ki. hogy a leghatározottabban támogatni és erősíteni kell a varsói szerződést, amelynél? az st célja, hogy megvédje a szocialista országokat a/, imperialisták európai ineslerkedései ellen. A varsói szerződés tagállamainak intézkedései Magyarország és az, egész szocialista tábor védelmének érdekeiből indultak és indulnak ki, akár tetszik ez az imperialistáknak, akár nem. —• A Magyar Népköztársaság szoeialista vívmányainak védelmében nagy szerepe volt dicső szovjet hadseregünknek. Helyesen szólott itt erről Kádár elvtárs. A szovjet nép büszke hadseregére, amely becsülettel teljesítette szent internacionalista kötelességét a testvéri Magyarország iránt. — Tárgyalásainkon nagy fi- ' gyeimet fordítottunk a SzovjrV unió és Magyarország viszons ára. Egyöntetűen megállapítottuk-, hogy államaink viszonya szocialista típusú viszony, amely nnnak szükségességén" alapszik, bogv a proletár nemzetköziség szellemétől és a két ország dolgozódnak javáról való gondoskodástól .áthatolt testvéri segítséget nyújtsuk egymásnál?. A Szovjetunió a szocialista országokhoz fűződő viszonyéban mindig abból indult ki, bogv segílso barátait a gazdaság fejlesztésében, a dolgozók életszínvonalának emelésében, az állam függciIcnségé-nek és szuverenitásának megerősítésében. — A Szovjetunió és a Magyar Népküzlársaság küldöttségeinek tárgyalásai elő fogják segítem országaink mindenre kiterjedő kapcsolatainak további fejlesztését és erősítését. A többi között n gazdasági együttműködésben, a kulturális építésben is. Reméljük, hogy e feladatok megoldásában a magyar értelmiségnek fontos szerepe lesz. — Minden egyes szocialista ország dolgozóinak érdeke szorosan összekapcsolódnak egész táborunk dolgozóinak érdekeivel. A Szovjetunió cs a népi demokratikus országok segítséget nyújtanak a Magyar Népköztársaságnak, hozzásegítik a magyar népet, hogy új győzelmeket ar.vson a szocializmus építésében. Ezzel erősítik a szocialista tábort, a dolgozók ezen óriási vívmányát, a békének és a népek biztonságának szilárd támaszát. Végül a nagygyűlés részvevői nevében, a szovjet nép nevében Bulganyin új sikereket kívánt a szocializmusért vívott harcban n Magyar Népköztársaság vezetőinek, a testvéri magyar népnek. — Nem kétséges — mondotta —, hogy a szovjet és a magyar nép testvéri barátsága és gyümölcsöző együttműködése ezután is erősödik és sikeresen fejlődik. Beszédét a szocialista tábor országai egysége, a magyar kormány és a párt, a magyar-szovjet barátság éltetésével fejezte be. Bulganyin beszédét a hallgatóság viharos lelkesedéssel fogadta. Nagy ünneplésben részesítette a magvnr küldöttséget, valamint az SZKP és a szovjet állam vezetőit. A nagygyűlést N. I. Bobrovnvikov, a moszkvai városi szovjet végrehajtó bizottságának elnöke rekesztette be. Nyilatkozat a S?QV;e<uniú Komtnuüisis PÁriia fis a Msgvar SicciaHsia Mun^spfrt Hü dalfsásei hozott folytatott tárgyal isokrft! Moszkva (MTI). 1957. március 27—28-án tárgyalások folytak a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei között. A tárgyalásokon részt vettek a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről: N. Sz. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkrro, tová'.bA N. A. Bulganyin, G. M. I.Ialenkov, A. I. Mikojan, M. A. Szuszlov, a Szovjetunó Kommunista Pártja Elnöksége tagjai és D. T. Scpilov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Elnökségének póttagja. A Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, továbbá Apró Antal, Kállai Gyula és Kiss Károly elvtársak, az MSZMP intéző bizottságának tryjai. A tárgya'árokról közös nyilatkozatot adlak ki, A közös nyilatkozat ismertetésére visszatérünk. A lottó e heti nyerőszámai: 7, 9, 19, 42, 66 Csütörtökön tartottá:? meg a lottó IV. sorsolását, amelynek során az alábbi számokat húzták ki: 7, 9, 19, 42, 66. Az egyes osztályokban elért találata'.? számát és a nyes remények összegét holnapi számunkban közöljük,