Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-27 / 72. szám

Hatvan fiatal kér tisztes mesterséget 3 tSfSSCiSlOlTlfÓI N' evetséges „hatásköri" sovinizmus, vagy kákán csomói kereső bakafántoskodás ez a nagyszerű terv előtti begombol gyerek juthatott a rálermettség és a szíve-válasz lotla MTjf-ról is levettek volna egy bájos"-t és „rontó"-t anno do- háztetőről, no de a történet kevéske gondot, s hozzá még a mini 1728-ban tűzhalálra ítél- csakis eddig szól, s a többit E

gyszer-kétszer már frs tül távolabbra a munkások, az mesterséget tanulni szándékozó tam róluk, a „senkijük- üzemek életétől, nehogy azono- és javasolt fiúkat, sincs" gyennekekrál, akiket én illettem talan J először ezzel a névvel. Régen tavalyi esztendőben a azt mondták rájuk: lelcneiekj A Szegedi FinommecliaEz a szó körvonalazta anyátlan, J—\ nikai Vállalat vasipari apátlan, védtelen és névtelen részlege és az Ifjú kozf(s hg nincg gzáz mivoltukat, lársadalmonkivüli- Gárda vezetősége közöltegész- koros' k -uthatot 'vol„a már Rózsa Dániel ségüket, azt, hogy velúk min- séges kezdemenyezes jott votna ... dent lehet csinálni: adni-venni, léire, amit a városi tanács is éheztetni, vagy agyondolgoztat- messzemenően támogatott. A Fink Kiss Lajos „A szegény em- nommeclianika felállított volna berek élete" című munkájában az Ifjú Gárdában egy géplaka- mici így ír e gyerekeket az intézmé- tos, mechanikus- és esztergályos, " nyes kezekből kivevő eltartók- úgynevezett univerzális lanműról: „Legtöbb asszony kereset- lielyt, hogy mégis tanulhassaszerűleg tartott 5—6 gyereket, nak mesterséget ezek a gyere- megoldása, az értelmetlenségtől hogy abból élhessen. Az ilyen, kok is. Az ipari tanulók és a ve- eleddig léket kapott gondolat, ring> be-rongyba lefekteti, imígy- zető szakemberek béralapját is amit ismét kezdeményezni, s amúgy ötetgeti. De nem ritka az fedezle volna a vállalat. Az Ifjú főleg kivitelezni keli, mégpedig olyan asszony, aki elvonja az Gárda vezetősége pedig abba is minél előbb. Ha az M Hl és a élelemre, tartásra kapott pénzt, beleegyezett, hogy a tanműhely- Munkaügyi Minisztérium segíleés silány táplálékkal táplálja a be más, nem intézeti gyerekek nének, s az emberségükről is isjobb sorsra érdemes gyerekeket, is szerződhettek volna tanuló- mert szegedi üzemek, illetve Télen fázlaltatja és úgy bánik nak. A nagyszerű gondolat ott gépműhelyeik is, akkor ez a velük, ahogy a mostoha anya bukott meg, hogy az MTlL be- „hogyan?" hamarosan megoldást Be«. ' " gombolkozott az elől, hogy gé- nyerhetne az. ifjú Gárda tanműF.z már a múlté Erre a kité- péket és egyéb felszereléseket helyének felállításával. S mivel télre hazánkban ma már nem adjon - nem Ls a legjobbakat e fiúk a mieink, emberré nevetalélunk a valóságban igazolást, kérték! — a tanműhely részére, lesükért, sorsuk formálásáért nu A legtöbb elhagyott, boszorkány Szamár az ilyen boszorEgy este moziból kuttogtekintélyén sem esett Itt van teliét a „hogyan? a gyermeki fantázia is a .tehénre" bízza. kapitányt, Kökénynét, Kerelát kány, hiszen tehén fomájá- tam hazaleié, oszt egy zürgos mesterséghez, s ezzel az ós a többi régi szegedi „bű- ban nehezen tud lesattyogni a kutya szaladt el mellettem. Mondtam neki: „Coki, te!" De nem fülelt. Magam előtt meg egy nagy fehér tócsát láttam, de kikerültem, s erre azt mondta a zürgös: „Szerencséd, hogy bele nem léptél". Nagyon megijedtem, nyargaltam, amíg szufla volt bennem, a kutya meg eltűnt. Máskor meg a kertünkben volna te a szegedi bíróság, hogy véglegesen kipusztítsa a boszorkány-faj zatot. A bíróság azonban nem érte el célját, mert mai „tanúvallomásokbók' meg kell győződnünk esztendővel is. eldobott — mondván: az ipari tanulókép- vagyunk a felelősek, - a felvetett p "3gfá tfihh • t gyerek már csecsemő-, vagy na- zés az ő speciális feladata, probléma megoldásán érdemes p gvobbacska korában valóban Ugyanakkor a szuk létszámkeret- el gondolkozni, gyerekhez méltó nevelőszülőkhöz re hivatkozva nem vette fel a Lórii herene kerüL Munkára, libapásztorluidásra, ütött-vert cselédsorsra, egyetlen „senkijesincs" gyereket sein adnak ki intézményeink. De mi lesz azokkal, akiknek nem kerül nevelőszülő, akik senkinek sem kellenek, mert a sok hálusi emberek életét. Ezek a ^a^Egf nagf S£ <*y nagy alakoí bájolok lepedővel szedik osz- maeska kppib*en me|£yomta a dobén. Csak úgy csattogott sze a szolok es mezők har- me]llt „ gel nlind két nagy lapuval a feje fömatat köpönyegen, bakkecs- £ájósokra ébrBedt. Hanem egy- Iöu- Kiabáltam apámnak, az akr;^záneYSvbóih^k -^St s apr- 4' bői, tükörből jósolnak: meg- ^i Tkötö te az ™t Jssgt:íüti3sss jsr-..rn,eu vizet r szegedi boszorkány- ' kétszáz Van már lucerna- ss mm is a oszt úgy várta. Alig múlt éjfél, jött a fekete macska. Apám hallotta, hogy valami motoszkált a sublút Hiába hencegett hót Dugó- alatt, meggyújtotta a lámpát, nics, hogy az ő retyerutyá- hát ott lapult a fekete maes- szc""kanyok ellen. Gatyamadjából került ki az utolsó sze- ka. Gyorsan papucsba lépett, /a"gal lceI1 bekötözni a kilingedi boszorkány, itt a környé- alkapta a szörnyeteget, félig cset> akko" nem tud kimenni ken a bájoskodásnak és ron- agyonverte, aztán kidobta a a boszorkány; szalmaszálat, vagy boszorkánytüskét kell a kiszaladt a vadász barátjával, aki éppen nálunk volt és a vadász háromszor lőtt a szörnyetegre. Csak akkor döglött meg. Hát ló volt! De hova lett a lepedője? Kiderült az őszinte beszélgetésből az is, hogy hogyan kel] védekezni a rontás, a boA szegedi és járási föld- Konyhakerti magvakból művesszövetkezetek időben eddig sem volt, ezután sem nyattatás közben lassan beleértek gondoskodtak róia( hogy lesz hiány. Hiba, hogy a jáaz érlelő kamaszkorba, la—szaküzleteikben a dolgozó rás területén még a kötötévesek, s egy híján majanem parasztok lehetőleg minden- tebb talajon gazdá nagykorúak? S mivel legtöbbjük félg tavaszi vetéshez szüksé- sem nagyon kedvelik az. általános iskola 2—d, vagy ggs aprómagokat megvásá- karmányborsó termelését. 4-5 osztályával rendelkezik rolhassanakj Különösen bő- Pedig ezzel nagy mennyisécsak, ipari tanulónak nem ve- vgn yan takarmányborsó, gű tápdús takarmányt biztosaik fel őket, a tanulás pedig a V5rbsbere> szudáni fű és bal- sítanának állataik számára, sok kiesés, meg az isten tudja tacinmag;' Némi hiány mu- Ugyanakkor a földterületről 1.1— X.'.l. 1.11,, ;nTtn,CC7Kl mra- . .... . * után r— beérik hány féle lelki depresszió tóra- tatkozott'takarmányrépamag- a takarmanyborsó miatt lassan, vagv netie- azonban a hiány potla- , , zen megy -, de mégis megy!-; gára a napokban újabb húsz mivel az koran annál inkább közelebb áll hoz- mázsa répamagot szerzett be még más is vethető a gazdazájuk a gyakorlati munka, a a j4rási földművesszövetke- sagi év végéig. TakarmányE^ató^SkeressSrMt borsó vetőmagból még több, magyarázza nagy idegeséggei tasnak hagyománya és kultusza van, s mint annak idején a nagy boszorkányperben ma is tanúk tucatja bizonyítja létezésüket és sorozatos gazdálkodók ö^igősködésüket. A tanúk ta_ viszont most nem felnőttek, hanem aprócska falusi iskolások, akik „két szemükkel látták" az ördöggel szövetséges kantáros rontókat, tavaly, meg karácsony előtt, meg két hónapja is. kulcslyukba dugni, akkor meg bejönni sem tud. Hasznos lehet az ajtónak támasztott söprű, vagy az ajtóra szegezett lópatkó is. azonban mindennél biztosabb hatású ez a varázsige: „Szent János, fuss el minden hasidékokat és nyillást!" éledése poszmatra. Reggel nézte a poszmatot — oda a macska. De az egész falu látta ám, hogy a boszorkány (s ő is _ __ megnevezi név szerint) rette- ezt hiszik, mert ..hallották", sőt F.s a mesélő gyerekek mind-1 lehet netesen húzta másnap jobb oldalát, meg a karját. választ, mert kiék is ezek a gyerekek? A mieink, a társadalomé, egytől egyig. Tehát mégis van valakijük, tartoznak valakihez: hozzám, hozzád, s mindannyiunkhoz, korunk minden felnőttjéhez, gyermekesekhez és gyermektelenekhez, kedves olvasó, A

z újszegedi Ifjú Gén dában közel 120 ilyen fiúval találkoztam, akikre évente egyenként 11—12 ezer forintot költ az állam. Lakást ad nekik, neveli, ruházza és eteti őket. Tévedés ne essék: a büszke Ifjú Gárdáról elnevezett intézmény nem javítóintézet. A kapu éjjel-napmázsa lucernamagot osztanak szét utólag a köz- mint fél vagonnal van raktáségek között; ron* Nívós műsor, nagy siker a Filharmónia egy kis diák X. Y. (ő azonban pontosan megnevezi) bácsiék háztetejéről minden este ledobálta a boszorkány a gerincről a cserepeket. Hanem egy este a gazda megleste a ron..látták", és ismerik a boszorkányt, meg is tudják mulatni az újságírónak is. Mindig egy szárizikkel jár — az a lova. Hiába ítéltettek el tehát tűzhalálra a régi boszorkányok, s Aztán történeteket mond- hiába emelkedett magasra mágtak el a „megpatkolt" tejes- Rájuk porán a kultúra és civil asszonyról, a függönyöket hatalmas épülete/a gyér* meki képzelet aktualizálja a felLlJ . . H | . ferjen eibeszetesehez, azt is nerfoi nanqversenyen megnevezi) tehénné változott. 1 ^ 'A holdvilágban ott állt a A Filharmónia hétfőn dél- Attila: Tél című versét szaután és este ismét vidám valta ;''en szépen. Nagy siműsorral izórakoztatta sze- kere lí Záray Mártának, gedi közönségét. Az esti elő- aki rendkívül temperamenadós látogatói ezúttal is tumos dzsesszdal énekesnő, holtra fáradva jutottak be- A Fi)harmónia könnyű - , . D , , , a szinhazba, mert a délutáni J pal nyitva van. Rend tiwlasag előadás elhúzódása miatt hangverseny-sorozata kihaszes fegyelmezettseg uralkodik az küze, háromnegyed órát áll- nálja a műfaj lehetőségeit, epületekben, s a hozzájuk tar- dogá]tak a színhóz előcsar- ezért néDszerű de a hétfői tozó hatalmas porta minden talp- nokában szorongva vagv a népszerű, ae a neuoi alatnyi földjén! A fiák felesze- ^ e Sn a fzín- ^L^^S^TS S^üLbTÍmeTsS ház előtt toporogva Idősze- SSSSW°3SSSn'" & peket tanul üzemben, szövetke- ^ . „tőad^ idÖDont- day éS Mezei Mália Számai" zetben és kisiparosoknál. Ezek- ^^^Yélór^afelőbb^így nak színvonalával, kel a fiatalemberekkel nincs is a menetrendet pontosan be semmi probléma. Becsületesek, jeblet tartani munkaszeretök. A szakmájának A hétföi műsor Balassa ki-ki valoságos művésze. Erről Tamás tánczenekarának és meggyőztek az általuk készített Hegedűs János konferansztorgyak, s a miinkaitat0k dic.se- nak közreműködésével zajrelei. Velük majd nagykorúságuk ]ott le Ötyös Marcell Raday napján, 18. életévükkel kezdő- Im Záray M.-rt vámosi dik a meg megoldatlan proble- JánoSi Mezey Mária szamai ma. De ezt a teniat hagyjuk ieg- vastapsokat váltottak ki. A kozelebbre. EGY ÜZEM műsorból kiemelkedtek Ráday és Mezey sanzon számai, Mezey Mária ráadásnak Petőfi: Szülőföldemen és József Uj darálómalom Alsóvároson M

aradjunk tollát az IfjúGárda másik felénél, a kevésbe szerencséseknél. akiknek vajmi nehezen jut egyelőre — a még megtéretlen „objektív okok" miatt, — mesterség. Túlkoros toltuk miatt, ők délelőtt az intézet falain belül végzik az általános iskola különböző fokozatait, délután pedig az intézet gazdaságé- A Ságvári telepi Táncsics ban tevékenykednek néhány Termelőszövetkezet tagsága hasznos órát. Van egv kicsike sokezer forintos, saját erőből asztalos- és iakntosműlielvük is, történő beruházással új dánból egy-egy szakember vezeté- rálómalmot létesített Alsóvásével szinte teljesen hasznavehe- roson a Petőfi Sándor sugártellen fa- és vasanyagból szé- út külső végénél, a Vám tépen kimunkált használati tárgya- ren. kat és játékokat készítenek több Az új darálómalom hétfőn szegedi iskolának és óvodának, reggel meg is kezdte a munEz és a kortgazdasági szántás- kát az alsóvárosi dolgozó pavetés azonban csak a munkára rasztok, jószágtartó emberek való nevelést, a munka és az örömére. Az utóbbi időben érte kapott zsebpénz megbecsü- Alsóvároson nem volt olyan lését jelenti, a mesterség, a szak- darálómalom, a Szivárvány 111a elsajátítását nem, arra nem kitérői üzem kivételével, képesít. Mesterség, szakma kell ahol szálas takarmányok őrnekik. a többi társukkal szembe- lését is vállalták volna. A ni hátrányos helyzetükben is. vámőrlésekből jelentős haKözel kell vinni őket a városi szonra számít a szövetkezet élet lüktető szívéhez, szemben tagsága, s ez jelentős méra Horthy-idők gyermekliga-poli- lékben hozzájárul a közös tiké jávai, amely a Falura kei- állatállomány további fokogelte az ilyen gyerekeket, men- zatos gyarapításához, a tót, meg akarta fogni, de szabdaló pajkos boszorká- nőitektől hallott és sokszor álnem sikerült neki, mert a bo- nyokról, a tehenek megrontá- táluk is hitt boszorkánvo's törszorkany (s hogy kétség ne sáról ^ a kútágas-fejésrőí, (éneteket, mert mé~ márt sem ferjen elbeszelesehez,^^azt js karácsonyi morzsákkal törté- jutott el a falu minden kis szög' nő iábficamodásról,és hasonló létébe az ismeretterjesztők viláboszorkányos dolgokról. Egy gossúga. őszinte emberke pedig ieg- Persze a gyerekek nagyobb része is csak mosolyog a boszorkányos történeteken. Nem ijed-» nek meg a „ziirgős" kutyától, nem hiszik, hogy osztálytársuk apjának vadászbarátja „lelőtte" a boszorkányt, mert embcremlé. kezel óta nem halt meg lövéstől nvihaha a faluban és nem is cserepezlek egyik háznál se a boszorkány rserépdobálása miatt. Es lm alaposabban kikérdezgetné az, ember a ..s/ein- és fül— lnnú"-kat. kiderülne, hogy ez sem töl'tént, az sem történt, legfeljebb az öregek mesélték, s nekik még öregebbek, akiket már ki sem ieiiet kérdezgetni. De miért hozná zavarba az ember a lelkesen mesélő api-ósá* goknt? (mn) háztetőn. Könnyű neki, mert egy minutumban át tud válszemélyesebb élményeit melózni, akármilyen állat bőrébe sélte el a mihályteleki bobele tud bújni. ezorkánnyal kapcsolatban. kullu>tálLs élete „Fújjuk le a port. a Ruhagyár színpadáról", — írta a Szegedi Néplap egyik cikkében. Nagyon jó volt ez a figyelmeztetés, mert sok minden történt azóta. Balogh Lajos kultúrfelelőssel beszélgetünk. Gazdag tervekről számol be. A színjátszó csoport és a zenekar már hónapok óta „üzemképes", de az énekkarral és a táncosokkal ba j van. I ruhagyári fiúit lába nem akar a népi tánc ütemeire mozogni. Pedig a népi táncban is vannak olyan nehéz figurák, mint a bugi-vugiban, vagy a szambában, a táncok szépségei pedig szinte összehasonlíthatatlanok. Az énekkar problémája még a táncosokénál is nehezebb, a lecsökkent költségvetési keretek miatt. A kulturális bizottságnak tehát egész munkáját át kellett szerveznie, új ötleteket kellett megvalósítania. A Ruhagyár kulturális munkájában újfajta kezdeményezésekben nincs is hiány. Az üzemi mozi rentábilisan működik az egy forint harminc filléres egységes helyárral. Szombaton délután két előadást is tartanuk, vasárnap délután egyet, de vasárnap táncmulatság is követi a mozielőadást. A farsang folyamán az üzein fiatalsága álarcoshalat is rendezett, melyre igen szép kullúrműsoitral készültek. Régen volt ilyen sikere ruhagyári előadásnak. A gyár zenekara is működik. Jelenleg új bemutatóra készül, Erkel: Hunyadi László című művéből a Palofás-t tanuliák. A szólisták uz énekkar tagjai közül kerültek ki, Szőlősi Erzsébet és Varga István éneklik a szólókat. A színjátszó csoport is megkezdte már a munkáját, A régi darab próbái mellett új nagyoperett betanulását is elkezdték. Az Ipafai lukodaiom címmel, a Blaha Lujza Színházban nagy sikert aratolt daljátékot játsszák rövidesen nemcsak a Ruhagyár, hanem a szegedi és Szeged környéki művelődési otthonok közönsége előtt is. A ruhagyáriak szerelik a könyveket is. Különösen azóta keresik fel sokan a könyvtárat, mióta áthelyezték a stúdióba. Itt a munkatermek közeiéhe került a könyvtár, jobban hozzáférhetővé vált a dolgozók szamára. Az októberi események ideje alult az olvasók száma átmenetileg lecsökkent. de januárban a kölcsönzés már elérte a félezret, s azóta több mint százzal emelkedett. Jól működik a foto-szalfhör is. különösen lelkes tagjai Rácz. Ottó, Urbán szalagvezető és Solti Jenő. Nem tudunk azonban úgy beszélgetni a ruhagyári művelődési munka aktivistáivá), hogy ne beszélnének a kultúrterem kérdésének rendezéséről. — Hát igen — probléma ez. de a mostani gazdasági nehézségek mellett az új kultúrteremről korai beszélni. Addig is, mig ez a kívánság teljesül, dolgozzanak a Ruhagyár kultúrosai az eddigihez hasonló lelkességgel. tk. Szabályoziák a termelői borkimérést A Magyar Közlönyben megjelent a belkereskedelmi miniszter rendelete a termelői borkimérést tevékenység szabályozásáról. A rendelet részletesen intézkedik arról, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a földműrcsszüvetkezetekben működű szőlőtermelő csoportok, a termelési társulások és a magánszemélyek milyen feltélelekkel hozhatják forgalomba a borkimérésükben saját termésű boraikat. — Port Arthurtól mintegy 15 tengeri mérföldre van a világ egyik legérdekesebb és legtitokzatosabb szigete, az, úgynevezett Kígyó-sziget. Az akg valamivel több mintegy kilométer hosszú és fél kilométer széles szigeten az eddigi kutatások szerint több mint 100 000 fajta kígyóéi, és a szigeten több olyan növény található, amely egyedülálló a világon,