Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-27 / 72. szám

II város oktatási helyzetét, a szolgástaté vállalatok muokáját tárgyalta meg a városi tarcács végrehajtó bizottsága Rosszabb a félévi tanulmányi eredmény, mint egy évvel ezelőtt • Fokozott figyelemmel kell lenni az erkölcsi-politikai nevetésre A Szegedi Városi Tanács végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott. Tombácz Imre végrehajtó bizottsági elnök beszámolt a legutóbbi ülésen hozott határozatok végrehajtásáról. Így bejelentette, hogy a kereskedelmi osztály intézkedésére mezőgazdasági kisgépeket és növényvcdőszereket ezután a Marx téren is árulnak majd. Illetékes szervek tájékoztatása szerint az Idegenforgalmi Hivatal április elsejével megkezdi működését, Tari János, a művelődésügyi osztály vezetője ezután beterjesztette jelentését az 1956/57-es oktatási tanév első félévének tapasztalatairól, az oktatás helyzetéről a város iskoláiban, A jelentés többek között rámutatott arra, hogy valamennyi oktatási intézmény tatarozást és felújítási munkáit időben elvégeztette, s az oktatási intézmények szeptember elsején kellően felszerelve Iklezdhették meg működésüket. A férőhelyeket figi'elembe véve, az idén több az óvodások száma, mint az elmúlt évben volt. A szülők érdeklődése a napközis óvodák iránt egyre fokozódik. Az általános iskolákban a "beiskolázás* száz Százalékos. A túlkoros tanulók iskolába járása igen jónak mondható. Szegeden jelenleg 14 általános iskolában működik napközi. Átlagosan hatszáz gyerek étkezik naponta, de lényegesein több szülő kérte gyermeke felvételét a napközibe. A tanács kezelésébe tartozó középiskolákba majd ezernyolcszáz diák iratkozott be. Az általános- és (középiskolák létszámát vizsgálva megállapítható, hogy • ••••••••••••••••••••••MMMI a létszám évről évre növekszik, ez pedig már elhelyezkedési nehézségeket okoz. A szegedi iskolákban a félév december 21-el zárult. Az általános tanulmányi eredmény az általános iskolákban 3,42, a középiskolákban 3,51 volt. Ez a tavalyihoz képest visszaesés. Ennek oka elsősorban az, hogy az elmúlt hónapdkibah a tanulók magatartása és tanulási készsége teljesen megromlott. A jelentés beszámolt arról, hogy a Petőfitelep ÍI, általános iskbla bővítése négy tanteremmel befejeződött, és elkészült a Petőfitelep I. és a Bérkert utcai Általános Iskola bővítési terve. Ezután hosszabb és színvonalas vita alakult ki. A felszólalók, v. b.-ta@ok és a napirendi pont megtárgyalásához meghívott pedagógusok hozzászólásaikban részletesen megvitatták a tanulmányi fegyelem helyreállításának szükségességét, módozatait, a szakmai-po ti tikai nevelés megjavítását. Túri Géza pedagógus hoszsszabb felszólalásaiban sürgette az iskolai étkeztetés, akár önköltségi alapon való kiszélesítését. Rámutatott arra, hogy a külterületi iskolákban az oktatási feltéíelefx'nem azonosak még a belterületi iskolákkal. Sürgette az ellenforradalom hatására hozott helytelen helyi és felsőbb intézkedések felülvizsgálatát. Kedves Andrásné általános iskolai igazgatónő az erkölcsi-politikai nevelés szükségességével foglalkozott többek között. Kérte, hogy az iskolákban segítsék a KISZszervezkedést. Peták József felvetette a kérdést, vajon kellőképpen felvilágosítják-e á pedagógú: Apró fakeresztek között Ismerek egy piciny gyermeksírt az egyik szegedi temetőben. Lakója egy hároméves kislányka. Aranyos, gügyögő csöppség lehetett valamikor, most már évek óta halott. Mégis szinte minden vasárnap meglátogatják. Nyáron gyakran hétköznapi estéken is ott látóm a sír melletti kis padon a gyászruhás fiatal anyát, vele együtt a vasutas egyenruhát viselő férfit, aki évek múltán, halála után is apja a szeretett gyermeknek. A sír, melyhez annyit járnak, egyszerű, de mondhatni a leggondozottabb az egész temetőben. A kicsiny lányka minden tavaszon újjá születik az égő vörös rózsákban, és szinte olyan szép, mint akkor volt, amikor még élt. A napokban, munkából jövet, a szegedi köztemetőn keresztül vitt az utam, sok-sok apró fakeresztes gyermeksír Közé kerültem. Itt jutott talán életemben ylőször eszembe: milyen óriási a különbség szülők és szülők között. Ezeket a sírokat nem díszíti rózsa, semmilyen virág, de még csak egy szál fakadó fű sem. Sok-sok hant felett már a parányi fakcresztecske sincs oít, csak a sárga, agyagos dombocskák árulkodnak: alattuk piciny emberkék alusszák örök álmukat. Már a nevüket sem tudhatjuk, pedig a hantokról ítélve egy éve, fél éve még éltek. Nyolctízhónapos, néhány éves életükkel bizonyosan szereztek örömöket is hozzátartozóiknak, de már elfelejtették őket. Szüleik nyilván csak nők és férfiak voltak, de nem édesanyák, édesapák. Gyermekeiket sem maguk, hanem az állam temettette el. De ha már a szülői szeretetet megtagadta a sors ezektől a csöppségektől, legalább a társadalmi gondosság őrizze emléküket, mert ők is emberek voltak. Vannak ott friss és régebbi hantolású felnőtt-sírok is. Lakói jobbára gyermekeiktől, hozzátartozóiktól számkivetett, elagott, állami szociális gondozásból elhalt öregek. Sirjaik hasonlítanak a kis gyermeksírokhoz. Nem azt kívánjuk, hogy nagyobb pompával, költséggel temessék eí ezeket az embereket. Hanem csak azt tesszük szóvá, hogy ilyen elárvult, rideg köztemető talán nincs az országban sehol. Nem is temető ez, hanem birkaés marhalegelő, amelyben emberi sírok vannak. Egy ágról szakadt fa sincs az egész területen. pedig nem sokkal odább már fásítottak, fiatal erdők húzódnak. Be is keríthetnék ezt a temetőt, hogy ne közlegelő legyen. Nem gondolunk költséges beton. vagy téglafal kerítésre. Nagyon szép lenne élő eper, olajfa, vagy iglécia sövénvkerítés is. Az elmúlás ridegsége is eltűnne, ha a temetőbe legalább néhány sor fűzfát, nyárfát, vagy valami örökzöld fenyőfélét ültetnének. Nem bántaná az erre járó embereket az a gondolat: Akik szegények, szerencsétlenek voltak az életben, azok maradnak halálukban is... Csépi József scik a tanulóifjúságot a lezajlott események ellenforradalmi jellegéről. Helyeselte azt az elhangzott kívánságot, hogy az üzemek újra építsék ki kapcsolataikat az iskolák* kai és főleg politikai szempontból nyújtsanak segítséget a kibontakozáshoz a pedagógusok és a diákok között. Bánfalvi József gimnáziumi igazgató rámutatott arra, hogy még mindig nehezen tisztázódnak a politikai kérdések az iskolákban. Az üzemi munkások, párttagok nem hallatják szavukat az iskolákban. Dusnoki István, a Gépipari Technikum igazgatója kérte a végrehajtó bizottság segítségét, hogy a Gépipari Technikumban újra megnyíljón a villamossági tagozat, amihez a személyi anyagi felkészültség megvan. Tari János a vitáiban elhangzottakra adott válaszában rámutatott arra, hogy iskoláinkban a tanárok egy kisebb ^észének magatartása folyt.m a politikai kibontakozás még nem teljes. A művelődésügyi osztály munkájában a jövőben határozottan ügyel arra, hogy a szocialista nevelés, a marxista pedagógia szempontjai a szegedi iskolákban maraöéikt ilélküí érvényesül jenek. A végrehajtó Bizottság ezután számos jelentős határozatot hozott oktatásügyi kérdésekben. így utasította a szakigazgatási szerveket, hogy a Petőf'itelep í. iskola bővítési munkáit minél hamarabb kezdesse el, hogy az szeptember elejére befejeződjön. A művelődésügyi osztály gondoskodjon arról, hogy a tanév sikeres befejezése érdekéiben az iskolák kulturális- és sportrendezvényei a minimálisra csökkenjenek. Induljanak meg a tárgyalások a Textilipari Technikummal, hogy ez az iskola engedjen át legalább egy helyiséget a fodortelepi első osztályos tanulók részére. Utasította a v. b. a művelődési osztályt, hogy nyújtson segítséget a KISZ szervezésére, készítsen elő az osztály egy pedagógus-nagygyűlést, ahol a politikai kérdéseiket lehetné tisztázni. Következő napirendi pontként a tanács ipari osztálya számolt be a szolgáltató vállalatok: a Vízmű, Gázmű, Köztisztasági Vállalat, Fürdő Vállalat tevékenységéről és tervteljesítéséről. A jelentés után az illető vállalatok igazgatói tájékoztatták a végrehajtó bizottságot a nyárra való felkészülésről, a közszolgáltatások állásáról. A végrehajtó bizottság több utasítást adott a szolgáltató vállalatok munkájának megjavítására. Ezután több más javaslat ügyében döntöttek. Ne engedjük, hogy gyemekeínH lüiet okozhassanak! Az elmúlt napokban az illetékes szervekhez az ország különböző részéiből számos tűzesetről érkezett bejelentés. A tüzet sok esetben gyermekek okozták. A rendőrség felhívja a szülők figyelmét, hogy fokozott felelősséggel és gondossággal vigyázzanak a játszadozó gyermekekre, s ne engedjék, hogy gyufa, öngyújtó és irtás gyúlékony anyagok kezükbe kerüljenek. A szülők felületessége sok esetben nemcsak súlyos anyagi károkat okozott, hanem halálos áldozatokat is követelt. — Törökországban drákói intézkedéseket ho2Íak részeg gépkocsivezetők megbüntetésél-é. A részeg gépkocsivezetőket a kocsijukkal elviszik 25 kilométerre a városon kívülre, ott kirakják őket a kocsiból és visszahajtanak a városba. A gépkocsivezetők gyalog kénytelenek visszatérni a városba. Mire hazaérnek; ki is józanodnak. Vigyázzunk a párt összetételére és tisztaságára A

SZEGEDI pártszervezetek növekvő befolyása, egyre eredményesebb tevékenysége jótékonyan érezteti hatását városunk egész életében. Szegeden — március 16-ig — már 160 alapszervezet működött 3620 taggal. Figyelemre méltó és igen pozitív téiiy, hogy a párttagságnak 60—65 százaléka munkás- és parasztszármazású. Közöttük természetesen ott találhatjuk a különböző vezető beosztásokban levő embereket ls, — a munkásosztály legjobbjait, akik következetesen hűek maradtak a leninizmushoz. A párttagság összetételével azonban általában mégsem lehetünk elégedettek Szegeden. Kimutatás, vagy statisztika kérdése ez? Egyáltalán nem! A párt a lenini elveknek megfelelően többek között csak akkor tudja betölteni az élcsapat szerepét, csak aklkior tudja vezetni az egész népet, csak akikor érvényesül a forradalmi szellem és H arcos ság, az eszmei egység, ha soraiban elsősorban a munkások legderekabbjai vannak, s ez megfelelő arányban mutatkozik a tagság összetételében is. Az MSZMP a nép pártja. Ténykedése az egész dolgozó nép érdekeiért, javáért való. E ténykedésében is nagyfontosságú a párttagság összetétele. kJ IGATIV JELENSÉG, hogy városunkban most is a fizikai munkások még csupáh 25—27 százalékát teszik ki a párttagságnak. Ezen változtatnunk kell! Elsősorban az üzemi pártalapszervezetek intéző bizottságainak, s az egész pártszervezet kommunistáinak a feladata, hogy segítsék az MSZMPhez vezető úton a néphez hű munkások legjobbjait. Helyes a taggyűlésen is foglalkozni ezzel a kérdéssel. Az alapszervezetek eddig nem eléggé keresték a kapcsolatot azo&kal a volt MDP-tagokkal, akik fizikai munkát végeznek, s nem beszélgettek el velük kellő alapossággal. Ezentúl a munkások nem ki* elégítő arányának az is oka, hogy ellenforradalmi, reakciós elemek és szekértolóik suttogva még mételyezik a emberek gondolkodását, és a megfélemlítést igyekeznek elhinteni. Előfordul, hogy a pártba belépni szándékozó munkást a művezető, vagy más, a termelésben vezető posztolt levő ember hátrányos helyzetbe hozza. A párttagság nem jelenthet előjogokat és előnyt. Ám nem tűrhető, hogy csak azért, mert valaki párttag, vagy be akar lépni a pártba, különféle ravasz fondorlattal anyagilag hátrányos körülmények közé szorítsák á munkahelyéin. Az ilyen jelenségekkel s2emben is a legszigorúbban kell fellépni. \/ ÁROSUNK pártszerve» zsteiben min tégy 600 a különböző alkalmazotti beosztásban lévők, illetve át* kalmazolÁi származásúak száma. Ez a tény — viszonyítva a fizikai munkások létszámához — egyáltalán nem mondható egészségesnek. Az alkalmazottak közül némely karrieristák, vagy a kommunista mozgalommal csupán szimpatizálók is bekerülte?? a pártba, mert a felvételeknél nem jártak el eléggé körültekintően. Ezért az alkalmazottak közül is csak a legérdemesebbeket vegyék fel a pártba, azok t, akiknek komoly érdemeik vannak. A Szegedi Szalámigyár párttágségánialki 30 százaléka alikailmazötti és egyé'o származású. Ennék hatása érezhető az alapszervezet munkájában is; hiányzik a megfelelő forradalmi hareősság. Növeljük a párt sorait elsősorban a munkások legjobb* jaival. Fordítsunk gondot azonban arra is, hogy az arra érdemes értelmiségiek —< a műszakiak is — megtalálják helyüket a pártban. Nera udvarlásról, elvi engedményékről van szó az értelmiségiekkel szemben, azonban a régi és az új értelmiségiek munkájára mind a párton belül, mind a párton kívül szükség van. a PÁRT tisztaságára ör** küdni minden kommunista kötelessége. Sajnos, ebben a vonatkozásban bántó és megengedhetetlen hibákkal lehet találkozni. Az egyetemen felvették a pártba Moll alezredest, a katonai tanszék vezetőjét, aki az ellenforradalom idején "katonai tanácsadóként* is ténykedett a fővárosban. Ország őrnagyot — az egyetem katonai tanszékének helyettes vezetőjét — szintén felvették a párttagok sorába az alapszervezet taggyűlésért. Ország őrnagy ai egyetemi nemzetőrség parancsnokaként működött, vagyis tevékenyen részt vett az októberi ellenforradalmi eseményekben. Az illetékes alapszervezet taggyűlésének felül kell vizsgálni ezeket az ügyeket. A Konzervgyárban — szintén kellő figyelem hiányában — felvették a pártba ai őszi események egyik fő hangadóját: Honkó Mátyást, aki "hazafiúi* buzgalomból egyes raktárakból különböző holmikat tulajdonított el. A Vágóhídon az egyik ügyes ember a beosztáshoz kötötte volna a pártba való belépését, tehát — bár palástolni igyekezett — nyilvánvaló hála a karrierizmus. Mindezek a példák arra intenek, hogy kellő alapossággal kell megnézni, kik kerülnek az MSZMP-be. Vigyázzunk a pártra; tisztaságára és összetételére! Egészségügyi brigád A MARX TÉREN Hetipiacát hetipiaca etten'áizik a piaci áiusekat Már javában áll a szokásos hetipiac a Marx téren, amikor az egészségügyi brigád 6—7 tagja taktikai megbeszélésre összedugja a fejét a mérlegház sarkónál. Pár perc múlva azonban már a "Négylámpás« italbolt egyik piaci fabódéja előtt vagyunk. Dr. Cserne János körzetorvos pillanatok alatt az elárusítók fejére olvassa a koszosan-rongyosan kiakasztott pohártörlőt, bár a poharak közveszélyesen mocskosak. Kéztörlő és szappan ismeretlen fogalom a bódéban. A két kiszolgáló pedig a pult mögött piszkos lében topog naphosszat, rrtert a vállalat nem gondoskodik lábdeszkáról. A nem éppen reprezentatív jellegű italárusító fabódénak által — közvetlen a nyilvános WC-től két lépésnyire — találjuk az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat "pavilonját* A pici helyiség a cigarettától a hentesáruig , dugig teletömve. Ha a válai lat még nem tudná, eláful' juk, hogy ízlés dolga itt vásárolni, a rössz ízlésé. Gyerünk a mintával! No de nézzük a piac első sorát, a rácsos kis asztalkán árusító tejeseket. A domaszéki Szélpál Jánosné árusította tejből tüstént mintafelvételi jegyzőkönyvet vesznek, mert gyanúsnak találták. Egy másik árust leszólít az orvos a rácsos kis asztalról, mert kézimunka áruival leszorítja a tejtermék árusokat a földre. A piac nyelve Bagdadban sem lehet zengzetesebb, szívhez szólóbb és nyájasabb. Édesem, drágám, kedvrsányám, nénémasszony, léikecském, — ez a megszólítás illeti erréfelé áz árust és vásárlót. Ilyen zengzetes nyelvén szólintgatja, édesgeti Cserne doktor az egészségügyi szabálysértőket, akik földről árusítanak élelmiszert, vagy akik nem fedik le celofánnal az eladásra szánt lekvárt, szalonnát, savanyúságot és a többlh Drága lesz a csirke! Először végig menve a sorokon, csak a szigorú figyelmeztetés hangzik el. Takács ivU „válunk" a bucokiácia Már írtunk arról egy rövidke cikket, hogy nincs lórum, amely az egészség„ügyi szempontból végtele. hiiíl fontos, sok munkával 1megterhelt kis üzemet, a eGyógyászati Segédeszközök IGyára szegedi fiókját kise1gítené. 120 méter földkábel jelentené a megváltási ennek a fióküzemnek — és |sok-sok testi fogyatékosnak Eredményez tie ez fizikai f-l:önnyebbséget, mert a felhalmozódott. megrendeléseikét „ meglévő gépek üze tnrhelése esetén gyorsan, 1 határidőre él tudnák készíteni a dolgozók. Segítség azonban nem •rkezelt., -. s nem is igen érkezhet, mert igen körülményeseit lehet nálunk földkábelhez jutni. A szerelési munkát a DÁV vállalta. anyagot a Csongrád megyei Villanyszerelő Vállalni \ndna, ha az ÉM Vas- és S tereivényéilátó cégétől kapna. De cSak úgy kaphatna, ha ezt a .,céget" a Budapesti Kábelgyár ki szolgálná. Ez a néhány állomás a bürókrácíúnák olyan erős várát képezi, hogy rz a kis Iszegedi üzem saját erejéből sohasem tudja áttörni d— s a maga szerény igényéivel segítség nélkül újra és újra hoppon marad. Hát senki sem segíthet? ^ Gergelyné — Kiskundorozsma, Felszabadulás út 15 — esetében azonban már az sem. Engedély nélküli vágottbaromfi árusításért a "fekete köhyv*-be kerül a neve. Drága lesz ez a csirke! Érdekes "Véletlen* szakítja el a tulajdonjogot az eladótól, ha netán súlyos rendellenességet tapasztal az orvos; Ilyenkor az eladó a legtöbb esetben a »másét* árulja. A világért be nem vallaná, hogy nem az övé a kifogásolt áru, mert így többe kerül a leves, mint a hús. Csehó Illésné Zákány utcai lakos azonban rávesztett ágyonra rézgálicozott savanyú uborkáira. A brigád ellenőrző munkáját nagy helyesléssel fogadják a vásárlók. Ez rendben is van, ha a közhelyeslés hangjával találkozunk. Azonban a vevők is kötelezzék hangos figyelmeztető szóval az árusokat, ha rendellenességet tapasztalnak akár a kirakodás; a kár az áru minősége tekintetében. Nem eszünk a lö!dró! Gárgyán Vincéné — Csórva 534 — ezt másodszori figyelmeztetésre sem értette meg, áruját fedetlenül kínálgatta. Öt is bejegyezték a "fekete könyv«-be. Hasonlóképpen az tlllési Barna Istvánt, — Petőfi dűlő 150 — is a takaratlan lekválért. Mellé került Babarczl István, Mórahalom 117 szám alatt lakó, valamint Mészáros István — Ullés, Rózsa dűlő 18 — is. Egyikőjük takaratlan savanyúságot, a másik pedig tejet árult a földön. Ha a figyelmeztetés nem használ, használni fog a "fekete köyv« a piacbiztos kezében. Erre pedig nem volna szükség, ha a közegészségügy érdekében minden eladó betartaná következetesen az orvos- és a társadalom követelte rendszabályokat, (li)