Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-24 / 70. szám

JÁTÉK F A Kamaraszínház bemutatója I i- iwnt Gyerek és felnőtt ITTU| KORUNK EGYIK LEG. kedvesebb, ma is szívre haló regénye Molnár Ferenc Fái utcai fiúk-ja. Színpadi, rádiófeldolgozásban is láttuk, hallottuk. örültünk bemutalásának. Á regény a fiatal Molnár Ferenc munkája, aki még nem szakadt el — mint ahogy későbbi éveiben — Ottói a szociális tendenciától, ami első müveit naggyá, emberivé, igazi irodalomma tette. Első nagysikerű színpadi alkotása „Az ördög" volt. Tömören, kendőzetlenül fogalmazza meg benne az imperializmus polgárának eszmei jelszavát: Forrni kell. égni. másokon végig tiporni". Az Ördög világsiker lett, s követték a többi „bestseller" színművek. Mi a titka ennek a valóban ritka sikersorozatnak? Molnár Ferenc kétségtelenül tehetséges színműíró, aki igen sokat tudott a színpadról, csak éppen a legfontosabb bot nem tudta: igazi költő módjára a valóságot „amint az lényegében van" megragadni és ábrázolni. Minden egyebet tudott. A század-elejei francia vígjátékirodalom kiváló technikáját képes volt szinte bámulatos fokra emelni. Rendkívül sovány cselekményfonalat tudott fordulatosán vezetni, pontosan, kiszámitottan hatásossá fejleszteni. Lebilincselően szellemes dialógusai ma is elevenek, megvesztegetik o nézőt, azt hitetik el, hogy valami komolyan nagyszerűvel állnak szemben. a brilliáns ügyességű formai megoldások mögött azonban nincs igazi dráma. nak. a Játék a kastélyban „hősei" „életközelségük" ellenére is papírfigurák, akik mögött a jellemnek csak váza van. A történet bármilyen fordulatos is, vézna. A történetet végigélő emberek magatartása olykor pszichológiai abszurdum. A darab mégis nevettető, csillog, mint egy léggömb, jól szórakoztat. Olyan ez a darab, mint amilyennek Karinthy Frigyes a Szabolcska-verseket jellemezte: „Nincs benne semmi, ám de — az legalább érthető". Harminc évvel ezelőtt mutatták be a darabot a Csokonai szfaházban. Kamaraszínházi bemutatója azt bizoJ. kerület Házasság: Kocsis József és Hódi Erzsébet, Bacskó István és Molnár Mária Katalin, Domonkos János és Becsei Ilo.: na, Pauli Péter és Majzik amelyeket Bene Janosne Magdolna Ida. Tranger Bétervezett. la és Ba!ogh Ilona Gizella. A Jatek a kastélyban mm-; Születések: den bizonnyal nagysikerű \ péter Ferenc és Györi Gilesz. Engedje meg a színház, ze]la Ferenc József. ' Baiusz hogy mégis azt kérjük: íw^- i C vula és Róth Mária Gyula, zön ki jövendő terveiben ennél „igazibb" bemutatókat is (-r.) Magá '' er!é*rek is szerződte iictnek tanulókai* \ kertészetben, amely a mezőgazdaság egyik legbellerjes; bb ága, hiány van szakképzett dolgozókban. Ezért a földművelés- | ng> i miniszter legutóbbi rende-1 lete lehetővé telte, hogy az ál lami gazdaságokon és termelő- j nyitja, hogy amiben semmi szövetkezeteken kívül magánker-1 sincs, az soha sem évül el. A (észek is -, lia megtelelő üzem. bemutató sikerét nem a köl- mei, szakképzettséggel és legatőt mélység, hanem a gondo- y,bb 5 éves gyakorlattal rendelsan csiszolt szójátékok, a jól kéznek — szerződtethessenek keikipoentírozott színpadi hely- tésztanulókat. Tanulónak szerzetek, a sziporkázó ötletek ződhet minden 14—17 (éretlségimagyarázzák. Mert a közön- zelleknél 25) éves az általános ség nevet, nevet, tagadhatatlanul végig neveti az egész estét, s ez éppen elég egy bemutató sikeréhez. AZ ELŐADÁS | Me°h kell hagyni, iskola 8 osztályát elvégzett dolgozó. A tanulók 2 (érettségizettek 2) év alatt dísznövénytermelésből, konyhakert észéiből, gyümölcstermesztésből, szőlőtermesztésből és borkezelésből, vagy kerti magtermelésből szerezhogy ez a siker nem csupán helnek szakképzettséget. Vizsgát 1/1 DARAB A „Játék akastélyban" —•' a Kamaraszínház legutóbbi bemutatója — az egyik legjellegzetesebb molnári mű. Felhasználja a játék a játékban dramaturgiai elemét, a színpad megelevenitését. Ennek a dramaturgiai elemnek felhasználását Molnár Ferenc ShakespéaretOl, Moliertől tanulta, de amig ezek a nagy realisták a beiktatott színházi jelenetekkel a tartalmi gazdagodást érik el, addig Molnár Ferencnél ez az elem olyan ötlet, olyan irracionális játékosság, amely a különben sovány és silány tartalmi elem megmentésére szolgál. A nagy vígjátékírók mulatságos, torz egy-egy emberi hibát kigúnyoló figurákat teremtettek. A vígjáték klasszikusaiban ezek a torz jellemek nem csupán nevetésre késztetik a nézőt, hanem mély tanulságot is adMolnár Ferenc érdeme, A színészek— élükön a Turayt alakító könnyed, szellemes, ironikus Kormos Lajossal — a maguk részéről legalább úgy hozzájárulnak a nevetések kirobbantásához, mint a szerző szellemessége. M ikl ó s Klára a szerelmes és rajtakapott művésznő figurájában az „asszonyi színjáték" jó alakítását nyújtja. G é mes i Imre Gál író szerepében valamivel halványabb Kormos Lajosnál, annyival, amennyivel az író is halványabbra formálta. A tragikusan csalódott, de később megvigasztalódó szerelmes ifjút K aló Flórián annyi gyámol talansággal, lányos együgyűséggel játssza, amennyi kell, amennyit az író is megindokolt. Almádi szerepében K át a y Endre az antipatikus hősszerelme^t. a nevetségessé váló szoknyavadászt hiánytalan hűséggel alakítja. Karikás Sándor lakáj-alakítása is hiteles. Gyökössy Zsoltnak. mint rendezőnek érdeme az előadás ritmusának eltalálása, hiszen ennél a darabnál minden ettől függ. Mint szereplő. a titkár szerepében jól illeszkedett az együttesbe. Sándor Sándor díszletei szépek. Külön élményt jelentenek nemcsak nőknek, de férfi nézőknek is Miklós Klára ragyogó kosztüméi, egyszerre két ágazatból is lehet tenni. A kertésztanulók szerződését a járási tanács ipari osztályán kell megkötni. Mágori Sándor és Bedő Ilona Sándor, Nyári Tibor és Nchel Márta Tamás Tibor. Barna Ferenc és Kis Ilona József. Kelemen András és Csizmurik Mária Magdolna, Endre, Papdi Ádám és Rózsa Ilcna Ferenc Ádám. M;klós József és Szabó Margit Margit. Magyar Mihály és Huszár Magdolna Alti'^Sebesi János és Illés Margit Csilla, Szekeres Géza és Bozólri | Viktória Sándor, Szűcs Jól zsef és Rácz Erzsébet Jozret Szé'l Mihály és Csányi Rozália Rozália. ICmellár Bébi és Tari Piroska Magdolna Beatrix, Szamos János és Csóti Éva Ilona Éva, Bozsó István és Juhász Julianna Ildikó, Takács Ödön és dr. Tomity Ilona Éva, Németh Ferenc és Wolford Maliid Melinda nevű gyermeke született. Elhaltak: Szécsi Józsefné Katona Julianna 74 éves. Vajas Pál 2 napos. Szűcs Ilona Anna 2 napos, László Jánosné Fürtőn Anna 71 éves, Falm Mihály P9 éves, Váradi Vilma Katalin 69 éves, Pá'ovi U 1 Miklósné Pogány Matild G9 ANYAKÖNYVI HiREK j éves, Prisetcky Henrik 53 éves, Kiss Mária 48 éves, Farkas Antal 1 napos, Kollár Ilona 4 napos, Hegyeshalmi József 41 éves, Jenei Ferencné, Görög Anna 68 éves, Farkas András 4 napos, Fege Istvánná Gera Mária 78 éves korában húnyt el. II. kerület Házasság: Raffai László Sámuel és I énárt Margit, Paronai Mihály József és Kiss Irén kötött házasságot. Halálozás: Péter Szabó Gáborné Rácz Fodor Anna 77, Szűcs Antalné Berta Etelka 76, Molnár Tóth Józsefné Domonkos Erzsébet 79. Szabó Kullmann Imre 17, Daróczi Andrásné Kabók Mária 74 éves korában húnyt el. III. kerület Házasság: Nagy László és Maurer Margit. Bási Lajos és Deák Éva, László Ferenc és Schnitzer Vilma, Vízhányó László és Mihály Mária kötött házasságot. Születés: Kneifel József és Diószegi Éva József, Terhes Pál és Terhes Mária István. Borka Lajos és Gonda Erzsébet József, Gracza Lajos és Obermayer Katalin Mária Zsuzsanna, Papdi József és Szűcs Ibolya Jolán, Szabó Lajos és Bátori Ilona Zsuzsanna Má« ria, Domonkos Sándor és Ontsó Piroska Sándor. Máriatöldi Márton és Lászlófy Ernesztina Erna Erzsébet, Varjasi Mihály és Megyeri Erzsébet István Mihály. Koza György és Qnozó Julianna Mária. Hódi Károly és Molnár Anna Károly, Faragó János és Molnár Anna Anna, Bárdos József és Schwarcz Magdolna Imre. Agárdi István és Zarka Éva Emőke Brigitta, Csűri József és Holovár Mária Tibor József. Koczka István és Pataki Mária Zoltán Árpád. Koszó András és Szokol Erzsébet András József nevű gyermeke született. Halálozás: Mélykúti Ferenc 85. Albert Ferencné Szabó Julianna 64. Álmosdi Sándor 76, Kisagócsi István 83, Kaszta István 49 Papp Ferencné Csóti Etelka 76. Biczók Ferencné Sipos Rozália 68. Mikola Jánosné Orbán Margit 78. Molnár Ferencné Hegyi Teréz 72. Vajda Illés 79, Csonka Antalné Bálint Erzsébet 90 éves korában halt el. ISMERJÜK MEG BARÁTI S^PMgZfn.MNKAT! A c&eU vízi'/Áz A samavai erdők mélyén húzódó. Bajorországul Csehországgal összekötő régi út mellett, egy jós völgy l:cz pia áll a hatalmas Svihov. a legnagyobb cseh vizivár. A várat liSIJben építtette riesenburki és svihóvi Puta-uraság. VH'J-ben az állam vette'gondozásába a várat, s nagy löt ségekl:el helyreállíttatta. A szó szoros értelmében romjaiból kelt új életre a festői környezetű vár, amelyet ma hazai és külföldi turistái: egész * karavánjai keresnek fel. — Az 1. képen látható magas négyszeg~ teles torony alkotja egyúttal a kaput is. — A 2. képen: Svihov fötornya a restaurálás után. « SHAKESPEARE ÜJ KIADÁSA OROSZUL A moszkvai „Művészet" könyvkiadó ű.t. nyolckötetes kiadásban ismerteti meg olvasóival Shakespeare összes müveit. A kiadók arra törekednek, hogy a gyűjtemény a kiváló angol drámaíró minden müvét tartalmazza. A gyűjteményes kiadást az eddig ismert legteljesebb. úgynevezett cambridgei (1891—1893) kiadás alapján állítják öss*e. Számos Shakespeare-művet új fordításban adnak közre. (39) Messziről azonban mindez összefolyt, és olyan volt, mintha éppen egy vonal futna be az állomásra. A harmadik képről egyáltalán nem lehetett megállapítani, hogy mit ábrázol. A katonák mindig veszekedtek rajta és próbálták megfejteni a rébuszt. Olyan is akadt, aki azt állította, hogy ez egy tájkép a Sázava partjáról. Viszont ez a felirat állt rajta: „Heilige MariaMutter Gottes. erharme dich unser. (Az üdvözlégy első szavai.) Svejk szerencsésen berakta a tábori oltárt egy konflisba, ö maga felüli a bakra, a kocsis mellé, a tábori lelkész pedig a konflisban kényelmesen elhelyezte a hibát a szentháromságon. Svejk útközben a háborúról diskurált a kocsissal. .4 kocsis nagy rebellis volt. Különböző megjegyzéseket tett az osztrák fegyverek győzelmére, például: „Szerbiában aztán jól bekaptátok a legyet", és más hasonlókat. Mikor a vámházhoz értek, egy finánc megkérdezte, hogy mit visznek. — A szentháromságot és a Szűz Máriát egy fcldkuráttal — felelte Svejk. A gyakorlótéren közben türelmetlenül vártak a menetszázadok. Es sokáig vártak hiába. SvejlUk ugyanis előbb még elmentek Wittinger főhadnagyhoz a sportkupéért, aztán a brevnovi kolostorba a monstranciáért, a cibóriumért és egyéb misekrllékekért. beleértve egy üveg misebort is. Ebből is látható, hogy tábori misét celebrálni nem olyan egyszerű dolog. — Nehéz lesz, amig összehozzuk az egészet — mondta Svejk a kocsisnak. Es igaza volt. Mikor ugyanis már kint vol tak a gyakorlótéren, a deszka hátterű és asz lallal felszerelt pódium előtt, amelyen a tábori oltárt fel kellett állítani, a tábori lelkésznek eszébe jutott, Iwgy megfeledkezett a ministránsról. Egy ezredbeli baka szokott ministrálni neki. de ez nemrég inkább áthelyeztette magát a telefonosokhoz, és kiment a frontra. — Annyi baj legyen, feldkurát úr — mondta Svejk — én is megbirkózók azzal. — Tud maga ministrálni? — Még sohase próbáltam — felelte Svejk de őzért mindent meg lehet csinálni, amiről J.HASEK: addig nem is álmodtak. Mikor azt tetszik mondani. hogy ,,dominus vobiscum", én majd rávágom valahogy azt a nyavalyás „et cum spiritu tuo"-t. Aztán úgy gondolom, hogy nem lesz nagyon nehéz a feldkurát urat kerülgetni, mint a macska szokla a forró kását. Meg a kezét mosni és bort tölteni a kancsóból. . . — Jól van — mondta a tábori lelkész — de énnekem ne adjon Semmiféle vizel. Inkább töltsön mindjárt abba a másik kanesóba is bort. Aztán majd mindig figyelmeztetem, hogy jobbra menjen-e, vagy balra. Ha szép csendese/t egyet füttyentek, az azt jelenti, hogy jobbra, ha kettői, hogy balru. .4 misekönyvvel se kell. hogy sokat cipekedjen. Különben is tiszta röhely az egész. Nincs lámpaláza? — I.n semmitől se félek, feldkurát úr kérem. még a ministrálástól se. A tábori lelkésznek igaza volt. amikor azt mondta, hogy tiszta röhej az egész. \'égtelenül simán ment minden. 1 tábori lelkész igen tömör beszédei mondott: Katonák! Azért jöttünk itt üssze. hogy a harctérre indulás előtt istenhez forduljunk a szívünk mélyén, kérve öl, hogy vezessen minket győzelemre, és tartson meg jóegészségben. Sem akarlak benneteket sokáig feltartani, és iMindenkinek a legjobbakat kívánom. Ruht! (Pihenj!) — kiáltotta egy öreg ezredes a balszárnyon. 4 tábori misének az adja meg a katonai jellegét. hogy mindig ugyan azok a törvények vonatkoznak rá, mint a katonai lakliliára. A harminc éves háborúban, a seregek hosszadalmas manőverei idején, a tábori misék is rendkívül hosszadalmasak voltak. A modem taktika korában, amikor a hadmozdulatok fürgén és gyorsan zajlanak le, a tábori misének is fürgén és gyorsan kell lezajlania. Ez a miSe pontosan tíz percig tartott, és a közel állók végtelenül csodálkoztak, hogy miért füttyentget mise közben a tábori lelkész. Svejk gyorsan reagált minden jelzésre. Átment az n.iár jobboldalára, azián máris a baloldalon termett, és nem mondott semmi mást. i sak azt, hogy: „Et cum spiritu tuo". Lgy nézett ki az egész, mint egy indiáníánc az áldozati Szikla körül, de igen jó hatást keltett, mert így legalább nem volt olyan unalmas ez a szomorú gyakorlótér, háttérben a szilvafasorral és a latrinákkal, amelyeknek a bűze most a gótikus templomok misztikus tömjénillaiát képviselte. Mindenki remekül szórakozott. A; ezredes körül a tisztek vicceket mondtak egymásnak, úgyhogy minden a legnagyubb rendben folyt. Itt-ott a legénység soraiban hangosabban megszólalt valaki: — Adj egy slukkot. S mint az áldozófüst, úgy szálltak égre a szakaszok közül a dohányfüst kékes felhőcskéi. Dohányzott minden sarzsi. mikor látta, hogy még az ezredes úr is rágyújt. Végül felhangzóit a „Zum Gebei". (Imához nagy por támadt, és az egyenruhák szürke négyszöge térdet hajtolt. Wilinger főhadnagy sportkuftája előtt, amelyet a „Sport FavorW'-klub Mintl.alllllllllllllllllllilllllllllllliilllsllllllllll.llllllilllillllllllllillllllH színeiben nyert el tulajdonosa a bécs-mödlingi távon. A kupa színültig tele volt, és a tábori lelkész manipulációit a következő egyöntetű megjegyzés kisérte. végigfutva a sorokon: — Benyakalta az egészet! Ez a művelet kétszer megismétlődött. Aztán még egyszer „Imához", a rezesbanda rázendít a ,,Gotterhalté"-ra, sorakozó és elvonulás. — Szedje össze ezeket a vackokat — mondta Svejknek a tábori lelkész, a tábori oltárra mutatva —, hogy visszavihessük oda. ahová vulhk! lgy hál elindultak a konflisukkal, becsületesen visszaadtak mindent, kivéve azt az üveg misebort. Es miután hazaértek, s a Szerencséden konlliskocsist a parancsnokságra irányították a hosszú út viteldíjának behajtása végett, Svejk igy szólt a tábori lelkészhez: — Feldkurát úr. jelentem alássan, a ministráns ugyanolyan felekezetű kell, hogy legyen, mint a pap, akinek minisirál? — Hát persze. — felelte a tábori lelkész —, különben nem lenne érvényes a mise. — Akkor bizony nagy tévedés történt, feldkurát úr kérem —, mondta Svejk —, mert én felekezetnélküli vagyok. Hiába, mindig pechem van. A tábori lelkész ránézett Svejkre, hallga ott egy darabig, aztán megveregette Svejk vállát, és így szólt: — Megihatja azt a misebort, ami az üvegben maradt, és érezze magát úgy. hogy visszatért az egyház kebelébé. 12. HITVITA Svejk soítszor napokig nem látta a katonai lelkek pásztorát. .4 tábori lelkész elég időt ta•lált kötelezel ségei mellett a lumpolásra is, és nagyon ritkán járt haza, piszkosan, mosdatlanul, mint egy üzekedö kandúr, amely a háztetőkre szokott kirándulni.. (Folytatjuk.) ,