Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-24 / 70. szám

Egyre inkább megvalósul a párt igazi eszmei, politikai és szervezeti egysége Lelkes hangulatú munkásgyűlés (sepelen Szombaton délután — ok­tóber 23 óta először — tar­tottak munkásgyüiést Csepe­len, Sok ezer dolgozó gyűlt össze a csepeli Sportcsarnok­ban. A zenekar a gyűlés megkezdése előtt pattogo in­dulókkal szórakoztatta a megjelenteket, akiknek sorai között ott láthattuk a csepeli munkásőrség tagjait — új egyenruhájukban, fegyelme­zetten vigyáztak a rendre. Ott voltak a nagygyűlésen a budaoesti nagyüzemek képviselői, köztük a MÁVAG, a Ganz villany, a Ganz hajó, az Április 4 Gépgyár, a Vö­rös Csillag Traktorgyár, az Ikarusz, a Kistext, a Lő­rinci Hengermű, a Szerszám­gépgyár, a Goldberger, a Magyar Pamutipar, a Buda­pesti Villamosgép- és Kábel­gyár küldöttei. A több ezer csepeli dolgozo és a nagy-budapesti üzemek képviselői nagy tapssal, for­ró lelkesedéssel köszöntötték a nagygyűlés elnökségének tagjait. Az elnökségben he lyet foglalt Marosán György állanom iniszter. Somogyi Miklós, a szak tanács elnöke, az MSZMP intéző bizottsá­gának tagjai. A nagygyűlé­sen részt vett az MSZMP budapesti intéző bizottságá­nak több tagja, valamint a magyar és a külföldi sajtó tudósítói. Bevezetőben Kiss Dezső, az MSZMP kerületi intéző bizottságának elnöke beszólt arról a harcról, amelyet Cse­pel öntudatos dolgozói vív­tak és vívnak az ellenforra­dalom ellen. Helyeslő taps és egyetértés fogadta szavait, amely szerint az elmúlt öt hónap nagy iskola volt a csepeli dolgozóknak. Az osz­tályellenség kihasználta a Magyar Dolgozók Pártja ve­zetésében megmutatkozó hi­bákat, amelyek kijavítása vontatottan haladt. Az el­lenforradalom sokakat meg­tévesztett, s a hibákat igye­kezett saját céljaira haszno­sítani. De mondjuk ki végre — folytatta — az ellenforra­dalom gálád tetteihez semmi közük sincs az öntudatos csepeli munkásoknak, a be­csületes csepeli dolgozóknak. Csepel munkásai nem azono­sak azokkal a Horthy-tisz­tekkel, akik vérbe fojtották a csepeli és más magyar mun­kások megmozdulásait is, (Lelkes taps.) A csepeli mun. kásák nem azonosak a bör­tönből kiszabadult rabokkal, munkakerülőkkel, huligá­nokkal. A csepeli munkás mindig híres volt munka- és szakmaszeretetéről. Jól meg­érti — még akkor is, ha ed­dig keveset beszélt róla —. hogy érdekeit nem u londoni tőkések, vagy a Szabad Euró­pa-rádió védi, hiszen hazug­ságokkal, a munkáshatalcm elleni uszítással, mocskoló­dással nem lehet munkásói­dekeket védeni. — Csepelnek mindig ar volt a híre, hogy Vörös Cse­pel! Ez így is volt mind;g (Lelkes, nagy taps.) Olyan múltunk van, olyan harcok­ban vettünk részt, hogy az ellenforradalom semmifé'e tobzódása sem tudta ezt el­feledtetni. A kommunisták a . legnehezebb napokban sem lettek hűtlenek ehhez a hír­névhez, s elmondhatjuk ugyanezt a pártonkivüliek javáról is. Az ellenség azért tudott átmeneti sikert el­érni, mert a munkások azok­ban az időkben vezető nélkül maradtak. De ez a helyzet, már a múlté. Ismét van erős pártunk. (Taps.) És mindin­kább megvalósul a párt Iga­zi eszmei, politikai és szer­vezeti egysége. (Nagy taps.) Befejezésül arról beszélt, hogy Vörös Csepel dolgozói ismét élére akarnak állni az új élet, a boldogabb magyar élet megteremtéséért folyó harcnak. Tettekkel, forradal­mi tettekkel akarják bebizo­nyítani barátnak és ellenség­nek egyaránt, hogy méltók a Vörös Csepel névre. A lelkesedés tovább foko­zodott, amikor Kiss Dezső bejelentette: Marostul György államminiszter, az MSZMP intéző bizottságá­nak tagja beszél. Kikre terjed ki és hogyan alkalmazható a kitiltásról és a rendőri felügyelet alá helyezésről szélé rendelet? A Belügyminisztérium látékoztatási osztályának közleménye Bulganyin válasza Adeiiaucr levelere Moszkva (MTI). A. A. Szmirnov nagykövet már­cius 20-án nyújtotta át a szövetségi kancellárnak N. A, Bulganyin válaszlevelét Konrád Adenauer február 27-i levelére. "Egyöntetű véleményre ju­tottunk abban — hangzik Bulganyin válaszlevelében —, hogy a legközelebbi jövőben kormánytárgyalásokat kell kezdeni a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság kereskedelmi kapcsola­tainak rendezéséről és kiszé­lesítéséről. Ezt az alkalmat használom fel annak közlé­sére, hogy a szovjet kormány kész ilyen tárgyalásokat kez­deni Moszkvában vagy Bonn­ban április folyamán, ha ez az időpont elfogadható az NSZK kormánya számára*. Hegegyezés az angol hajóépítő munkások és a munkáltatók között Az októberi ellenforrada­lom óta rendőrségünk és karhatalmi szerveink nagy erőfeszítéseket tettek a köz­biztonság és a közrend hely­reállítása érdekében és je­lentős eredményeket értek el. Az ellenforradalmi ese­mények ideje alatt azonban számos bűnöző szabadult ki a börtönökből és maga az el­lenforradalom is jelentős számban hozott felszínre az államra, a közbiztonságra és a szocialista társadalmi együttélésre veszélyes huli­gán, garázda elemeket, akik gátolják a gyors kibontako­zást. Ezek megfékezésének egyik eszköze a belügyminiszter 1/1957 (III, 19) BM számú rendelete a kitiltásról és a rendőrhatósági felügyelet alá helyezésről. A rendelet hatálya kiterjed azokra a bűnöző, zavartkel­tő, garázda, az államra és a közbiztonságra, a szocialista társadalmi együttélésre ve­szélyes, továbbá gazdasági okokból káros személyekre, akiknek elkövetett cselekmé­nye nem olyan súlyos, hogy bűnvádi eljárást vonjon ma­ga után. Ezeket a személyeket köz­igazgatási eljárás alá kell vonni és az egyes fonto­sabb területekről való ki­tiltással, rendőrhatósági felügyelet alá helyezéssel kell korlátozni mozgási, tevékenységi lehetőségük­ben. Az új rendelet — amellett, hogy épülő új társadalmi rendünket, a d.olgozók érde­keit védi — kifejezésre jut­tatja szocializmust építő tár­sadalmi rendűnk magasabb erkölcsi szemléletét és célja elsősorban nevelő szándékú, szemben a Horthy-rendszer­ben alkalmazott embertelen, brutális, teljesen a megtor­lást célzó rendelkezéssel. Az új rendelet szerint a kitiltás, rendőrhatósági felügyelet alá helyezés 6 hónapi időtartamra szól­hat, s 3 esetben újabb 6 hónappal meghosszabbítha­tó, azonban 2 évnél tovább nem tartható fenn, szemben a régi rendszer gya­korlatával, amelyben meg­határozatlan ideig tarthattak ezek a korlátozások egyes esetekben 10—15—20 évig is.. Az eljárás alá vontak ügyét minden 6 hónap elteltével hi­vatalból felül kell vizsgál­ni. A rendelet nem engedélye­zi ezeknek a korlátozó intéz­kedéseknek az elrendelését olyanokkal szemben, akikre az előrehaladott koruk, szo­ciális körülményeik, egész­ségi állapotuk, előrehaladott terhességük miatt súlyos hátrányokkal járna. A ren­delet lehetőséget ad a kitil­tott személynek, hogy új lak­helyét maga válassza meg. A rendőrhatósági felügye­let alá helyezésnél a rendelet, szintén számos enyhítést tar­talmaz. Így korábban a je­lentkezési kötelezettség elő­írása megállapíthatott napi kétszeri jelentkezést is. Az újabb gyakorlat szerint a rendőrhatósági felügyele­tes legfeljebb heti egyszeri jelentkezésre kötelezhető. A kitiltást, a rendőrhatósá­gi felügyelet alá helyezést a megyei (budapesti) főkapi­tányságok rendelhetik el. A rendelet lehetőséget nyújt az eljárás alá vont személynek, hegy fellebbezéssel éljen. Azokat, akik a kitiltás, vagy a rendőrhatósági fel­ügyelet alá helyezés szabá­lyait megszegik, szabálysér­tés miatt vonják felelősségre. London (MTI). A Reuter jelenti: Mint az angol mun­kaügyi minisztérium bejelen­tette, a péntek délutáni tár­gyalásokon a hajóipari mun­kások szakszervezeti vezetői és a hajóipari munkáltatók képviselői között megegye­zés jött létre, melynek alap­ján hétfőn megindulhatnak a tárgyalások a bérkérdés ren­dezésére. Megfigyelők véle­ménye szerint a hétfői tár­gyalásokra vonatkozó meg­állapodás azt jelenti, hogy a hajóipari vállalatok felajánl­ják a bérek megfelelő rende­zését. Az angol vasutasok or­szágos szakszervezete elfo­gadta az 5 százalékos bér­emelést. A southamptoni 1500 kikötőmunkás sztrájkja pénteken este véget ért. Vál­tozatlan azonban a helyzet a tegnapra meghirdetett gueril­la-sztrájkok kérdésében, amelynek keretében szom­baton délben 12 órakor 10 kulcsfontosságú ipari terüle­ten több mint 1 millió gép­ipari munkás még sztrájkol. •-%*»­Á szülő dönti el, hogy gyermeke résztvegyen-e vallásoktatásban, vagy sem A kormány rendelete a vallásoktatásról Csehszlovákia segítsége gazdasági életünk fellendítéséhez A többi baráti országgal együtt a Csehszlovák Köz­társaság is* támogatta gazda­sági életünk talpraállását és továbbra is segíti fellendíté­sét. Csehszlovákiából segély­ként 90 millió cseh korona értékű árut kaptunk. A se­gélyszállítmányokban kap­tunk többek) között 5000 ton­na lisztet, ugyanannyi bur­gonyát, 100 tonna húst és 100 000 négyzetméter üreget. Ezenkívül gyógyszert és gyó­gyászati eszközt 17,5 millió, különböző fogyasztási cikke­ket 32 millió cseh korona ér­tékben küldtek. November végén kormá­nyunk alapanyagokat és köz­szükségleti cikkeket kért Csehszlovákiától részben hi­telben, részben segélyként. Csehszlovákia decemberben közölte, hogy milyen árukat tud adni. Ezek között felso­roltak 25 millió rubel értékű alapanyagot és 268 millió ru­bel értékű közszükségleti cikket. Ezenkívül kaptunk még 23 millió rubelt nagy beruházá­saink folytatására. A két ország kereskedelmi körei között most folynak az 1957-re vonatkozó szoká­sos évi áru csereforgalmi tár­gyalások. A KÜLPOLITIKA HÍREI Egyes egyházi állások betöltése csak miniszteri hozzájárulással történhet A Népköztársaság Elnöki la­nácia törvényerejű rendeletet ndolt ki nz egyes egv házi állá­sok betöltéséhez szükséges. ál­lruui hozzájáruló-ról, V rendelet részletesen intézkedik arról. Iiogy n Mngyiir Népköztársaság területén működéi egyházuk, mely államim és eíineiri; törté­nd kinevezéséhez, illetve mely egyházi megbízásokhoz szük­séges nz Elnöki Tanács, illetve n művelődésügyi miniszter eléi­yetes hozzájárulása. A rendelet ben foglaltakat alkalmazni kell mindazokra a kinevezésekre, át­lielv ezésekre, felmentési kre, amelyek az érintett ' állásukra 1956. október 1. óla történlek. Moszkva (MTI). A magyar kormány- és pártküldOttség le­ningrádi tartózkodása idején Moszkvában tovább folytatták munkáj nkat az egyes kérdések tárgyalására alakított szakbizott­ságok. A krt ország szakértőinek megbeszélései kedvező mederben folynak. • Bécs MTI). Osztrák lapok a kancellári hivataltól eredő érte­sülésekre hivatkozva közlik. Iiogy Mikojan. a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnök­helyettese április 2J-án hivatalos látogatásra Bécsbe érkezik és clurelálhu ólag •> napig marad Ausztriában. Mikojan a szovjet —osztrák kapcsolatokkal össze­függő kérdésekről tárgyal majd Ausztria vezető államférfiaival. • Párizs (MTI\ (Íny Mollet mi­niszterelnök. l'inrau külügymi­niszter és Maurice Faure kül­ügy i államtitkár vasárnap hi­v atalos látogatásra Bi iisSzrlbc utazik. Délután kerül sor a finn­éin és a belga kormány tagjai közötti tárgyalásokra. Ezt köve­tően l'ineau külügyminiszter és Maurice Főttre külügyi államtit­kár nagyobb küldöttség élén Ró­mába utazik. 4i olasz főváros­ion hétfőn írjál: alá az rí ir­atomra és az európai közös pi­acra vonatkozó egyezményeket. röviden Belgrád (MTI). Mint a Ton­jng jelenti, pénteken folytatód­tak a jugoszláv és francia kom­munisták közötti pártközi tár­gyalások. A l'Vancia Kommunis­ta Várt küldöttsége később Ki­kindára, majd Beeskerekre uta­zott, ahol megtekintettek több termelőszövetkezetet. Jpoh (Malájföld) MTI). Mint az AP ki'y.li, a malájföldi kínai közösség egyik vezetője pénte­ken kijelentette, hogy a Maláj­föld! Kommunista Párt újnbli béketárgyalásokat akar kezdeni a malájföldi kormánnyal. Az el­lenségeskedés befejezésének fel­tételei: a Kommunista Párt tag­jainak meg kell adni mindazo­kat a jogokat, amelyeket a többi polgárok élveznek. Biztosítani kell számukra, bogv részt vehes­senek a választásokon és szava­tolni kell. hogy a Kommunista Párt politikai, valamint fegyve­res tevékenységet folytató tag­jait nem fogják megbüntetni. • Belgrád (MTI). Mint a Tanjug jelenti, Belgrádban megtartották a balkáni szövetség állandó titkárságának ülését, amelyen a titkárság működésével kapcsolat­ban egyes szervezési és műszaki kérdéseket tárgyaltak meg. A magy ar forradalmi munkás­paraszt kormány rendeletet ho­zott a vallásoktatásról. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa 1949: évi 5. számú tör­vényerejű rendelete szerint a vallásoktatás az iskolákban nem kötelező. E törvényerejű rende­let végrehajtása érdekében a kormány a következőket ren­delte el: A vallásoktatást nz alkotmány 54. paragrafusában foglalt sza­bad vallásgyakorlás elvének, va­lamint az állam és az egyházak közötti egyezmények szellemé­nek megfelelően az állampolgá­ruk kizárólagos magánügyének kell tekinteni. Az állampolgárok számára biz­tosítani kell, hogy az általá­nos iskolákban és általános gimnáziumokban tanuló kis­kort: gyermekük a vallásokta­tásban résztvehessen, vagy részt ne vehessen. A vallásoktatásban való rész­vétel, vagy részt nem vétel sza­badságát mindenkinek tisztelet­ben kell tartania. A törvény szi­gorával kell fellépni mindazok­kal Szemben, akik a vallásokta­tást a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi, vagy gazda­sági rendje ellen politikai célok­ra használják fel; erőszakkal, fenyegetéssel, vagy megtévesz'és­sel a vallásoktatáson való rész­vételre, vagy részt nem vételre vonatkozó elhatározást befolyá­solni törekszenek; erőszakkal, vagy fenyegetéssel akadályozzák a vallásoktatást, illetve nz abban való részvételt. A rendelet a továbbiakban ki. mondja, hogy a vallásoktatás — szabadon választott tantárgyként — általános iskolákban és álta­lános gimnáziumokban történik. A vallnsórákat a mindenkori iskolai rendnél: megfelelően, a kötelező tanítási időn kívül, a tanítási órái: előtt, vagy után heti 2 órai időtartammal leltet megtartani. nz iskolai év kezdetétől, az isko­lai év befejezéséig. Ha az iskola igazgatója tanteremhiány miatt a vallásoktatásra jelentkezetlek egyrészének nem tud az iskolá­ban megfelelő helyiséget biztosí­tani. ezek száméra a vallésórák megtartása egyházi helyiségben is engedélyezhető. A rendelet intézkedik árról, hogy n vallásoktatásra való beirat­kozást minden évben legké­sőbb egy héttel az iskolai be­iratkozások után meg kell tar­tan'. Ennél: pontos idejéről a sajtó. " rádió, valamint az is­kolák igazgatói kötelesek tájé­koztatást adni. A vallásoktatásra való beiratko­zás azokban az iskolákban tör­ténhet, ahol a tanulók a rendes iskolai beiratkozás kötelezettsé­gének eleget tettek. Kimondja a rendelet: azt, hogy a kiskorú gyermek részt vrgyen-e vallásoktatásban, vagy nem. a szülői felügyelet­re jogosult szülő, illetve a gyám dönti el. A beiratkozáshoz az illetékes szülő vagy gyám beleegyezését igazolni kell. A vallásoktatásra, valamint annak áz egyházak részéről tör­ténő ellenőrzésére csak az egy­házak által meghízott, képesítés­sel rendelkező és a megyei (fővá­rosi, megyei jófiú városi) tanácsok vé-grehajtó vizottsága művelődés­ügyi osztályúnak hozzájárulásá­val rendelkező személyek jogo­sullak. A kormány rendelete 1957. jú­nius 1-én lép hatályba. Érvényesítik a személyi igazolványokat A belügyminiszter rendele­tet adott ki, amely szerint valamennyi magyar állam­polgár állandó, vagy ideig­lenes személyi igazolványát — tekintet nélkül kiállítá­sának időpontjára — érvé­nyesíteni kell. Az érvényesítés az igazol­vány tulajdonosának állandó lakóhelye szerint illetékes járási (városi, kerületi) rend­őrkapitányság feladata. Az igazolvány tulajdonosa a rendőrkapitányság által megállapított időpontban köteles — városokban és járási szék­helyeken a rendőrkapitány­ságok, községekben a járási rendőrkapitányság által meg­határozott helyen — megjelenni és személyi igazolványát érvényesítés végett bemutatni. Az érvényesítéskor a 18— 60. életév közötti tartalékos hadkötelesnek katonai iga­zolványát (tartalékos tiszti, legénységi, alkalmatlansági, összeírási, vagy sorozási iga­zolványát) is be kell mutat­ni. A személyi igazolványok érvényesítését az ország egész területén 1957. szep­tember 30-ig kell befejezni. Az eddig az időpontig nem éi fényesített személyi iga­rolványok érvényüket vesz­tik. r^-te Életfogytiglani börtön államrendünk n egdöntésére irányuló szervezkedésért, fegyver- és lőszer­rejtegetésért A fővárosi bíróság szombaton hirdetett ítéletet Eolly ttűábor in társainak gyorsított eljárással tárgyalt bűnügyében, 1'oUy Gá­bort a népi demokratikus ál­lamrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése áltul elkövetett bűntett­ben, továbbá lőfegyver- és lő­szerrejlegetés bűntettében mon­dotta ki bűnösnek n bíróság. E­zőrt főbüntetésként életfogytig tartó börtönre, mellékbüntetés­ként pedig vagyonának teljes elkobzására, valamint 10 évi jogvesztésre ítélték. Az államellenes szervezkedés­ben részt vett többi vádlottra a következő büntetést szabta ki a bíróság: Vasvári Sándor: 5 évi börtön, teljes vagyonelkobzás, 10 évi jogvesztés, továbbá 5 évi kitiltás Budapest területéiül, Horváth Miklós: 5 évi börtön, teljes vagyonelkobzás és 10 évi jogvesztés. Négy fiatalkorú vád­lott közül egyet felmenteit u bí­róság, hónnal pedig 8 hónaptól egy év és négyhónapig terjedő börtönbüntetésre ítélt. Hivatalos lottó-eredmény A harmadik játékhéten kint 164 641 forintot nyertek. A I 975 699 lottószelvény érkezett 3 találatos szelvények száma a sportfogadási és lottó igazga- 976. a nyeremény összege 760 lóságra. 5 találatos szelvény forint. 2 találatot 30 566 szel­ezúttal sem volt. 4 találatos szel- vényen érlek el. erre egyenkint vény. 9 van, amelyekkel egyen* 23 forint 75 fillért fizetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents