Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-02 / 51. szám

Megfelelő takarmányiermesztéssel segít Sietjük állattenyésztésünk fejlesztését • vessiinH m n?l több lucernái | A lucernatermesztés az a sarkpont, amelyen keresztül A lucerna a legfontosabb kalászoláskor kaszáljuk le. szántóföldi szálastakarmány- A vetést — ismétlem — növényünk. Az eddiginél na- csak kényszerűségből végez- ,,„ ,, , , , . ,, gyobb arányú elterjedése, zük tavasszal, mert a homo- sazdalkodasunkat a keves ál­lóként a száraz éghajlatú al- kon a lucerna tavaszi ve- lat> kevés trágya, kevés ter­földi vidékeink mélyrétegű tése ritkábban sikerül; de més káros körforgásából ki­kötött talajain, az állatte- nem sikerülhet úgy, mint az emelhetjük, nyésztés fejlesztése érdeké- idejében elvetett őszi vetés, ben nagyon kívánatos. mert az elbokrosodott rozs­Kétségtelen, hogy a lucerna vetésbe nehéz és egyenlőtlen mélyrétegű, magasfekvésű, a mag bedolgozása. A kikelt tápanyagokban gazdag, mész- növény azonnal árnyékba ke­ben nem szegény, televényes rül és mivel gyengébb, fo­vályogtalajon díszlik legjob- kozottabban sínyli a rozs nyo­ban. A lucerna azonban ho- mását. Hangsúlyoznom kell, mokon, mégpedig olyan köny- hogy a védőnövénnyel való nyebb homokon is sikerrel vetés, történjék az ősszel termeszthető, ahol az altalaj vagy tavasszal, nem teszi fő­ném szikes, hanem meszes löslegessé a szalmázást, mert humuszos vályogtalaj, vagy ezáltal nemcsak a lucernát, barna homok. Nagy jelentő- de magát a védőnövényt is ségű a homoki állattartás védjük megerősödéséig a szél szempontjából, mert hiszen káros munkájától, köztudomású, hogy a homok- Vetőmaggal ne spóroljunk, vidéken a szálastakarmány Kötött talajon lucernából a mindig kevés és gyenge. vetőmagszükséglet katasztrá­De lássuk a továbbiakban, lis holdanként 16 kg, homo­hogy kötött és könnyű ho- kon vessünk el belőle 18—20 moktalajokon hogyan telpít- kg-t. A több vetőmaggal a Dr. Somorjai Ferenc, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója Itt a szovjet cineráma Moszkvában a Filmmüvé- namikus hangszórót, a néző szeti Tudományos Kutató In- téren pedig számos hangos tézet megkezdte az első szov- beszélőt helyeznek el. jet cineráma-mozi jelszereié­sét. Már elkészült a nyolc méter magas és mintegy 30 méter hosszú homorú vá­szon. Három vetítőgépet, va­lamint hangfelvevő és hang­visszaadó berendezéseket is felszereltek. A cineráma-berendezes az eddigi próbák során kiválóan működött. Sokkal kifejezőbb hanghatásokat produkált. Alaptalan volt a hír egymillió dollár amerikai segélyről — Dr. Chain Nobel-dijus római professzor közölte, hogy három-négy hónapon A Külügyminisztérium saj­tóosztálya közli: . .... ., .., , , A magyar és a külföldi belül sikerül mesterséges sajtóban közölték azt a hírt. úton penciilint gyártani. Pe­hogy az amerikai Rockefel­mint a külföldi berendezé­sek. A vászon mögött 5 di­egyszer : „Itt a világ vége! nicillmt eddig csak biologiai ler.alapítvány egymillió dol­uton állítottak elo. Chain lár segélyt ajónlott fel ma­professzor 1945-ben Florey gyar egészségügyi intézmé­professzorral közösen Nobel- nyek felszerelésére. E hírrel dijat kapott a penicillin te- kapcSolatban a Magyar Nép­rapiás hatásával foglalkozó köztársaság washingtoni kö­munkajáért. vétségé érdeklődésére az alapítvány felelős munkatár­sa az egymillió dolláros se­gélyről szóló sajtóközlemé­nyeket alaptalan híresztelés­nek minősítette. (MTI). íí sük a lucernát. homokos Vetés fcStölt és talajon Kötött talajon legbizton­ságosabb a lucerna tele­pítése akkor, ha trá­gyázott kapás után ősz- Homok, gazdaságainkban szel melyen szántót tála ba lucernást mindi magasabb -™,!1 1?"tlZí^ct.* fekvésű, de nem buckás hely­vetés megerősödéséig a ho­mokon fenyegető sok kárnak vehetjük elejét. A vetés mindkét talajtípuson gabona­sortávolságra történik. Hogyan telepitsünit ? lucernát. Ily módon biztosít­hatjuk a vetés kifogástalan beálltságát, mely tudvalevő a nagy termések alapja. Üze­mi és gazdaságossági szem­pontok arra bennünket, hogy ősszel vagy takarónövénnyel vessük a lu­cernát. Mindezek a szempon­tok azonban csak az első év­ben érvényesülnek. További években az ezekből eredő rosszabb beálltság folytán gyengébb termésre számítha­re telepítsük. Mélyebb, haj­latosabb fekvésben a lucer­nás ugyan könnyebben beáll, de ott a magas talajvízállás és az ezzel járó elfüvesedés késztethetnek miaU rövid Jéletű lesz Vi_ szont a lucernást buckára tenni azért nem tanácsos, mert a homokbucka talaja legtöbbször táplálóhnyagok­ban és nedvességben rendkí­vül szegény. Hogy könnyebb homokon ls tartós és bőtermő lucernást tunk, mely terméskiesést az letesíthessünk, evégből a ho­elso evben mutatkozo tobb- az elővéteménv a,4 ala_ lettermés rendszerint pótolni nem képes. Ellentétben a kötött talajo­kon legjobban bevált tavaszi és tiszta vetéssel homokon kényszerűségből az őszi (szép­posan megtrágyázzuk. De leg­többször nem elegendő csak az elővetemény alá trágyázni, hanem a lucernának szánt területet már évekkel előbb fokozottabb trágyázásban és arai arassa nunk. Tesszük ezt azért, mert csak így biztosíthatjuk a széltől a vetőmag helybema­radását és a kikelt növényt a homokveréstől ezúton ment­jük. Védőnövénynek rozsot ve­tünk, mint a homok legbiz­tosabb kalászosát. Rozsra vet­jük a lucernát, összekeverni a két vetőmagot nem szabad, mert a lucerna jóval apróbb magva a gépben vetés köz­ben alul rétegeződik, kivetve egyenlő mélységbe kerül a rozzsal, ami a lucerna kelé­sére káros. A korábbi, au­... . , ,, , „Ut. IC1CVC1I y L ti, 11111U gusztus második feleben vég- ünk termesztésével a zett vetés ezert nem tana­csos, mert a száraz homokvi­déken évről-évre visszatérő szeptemberi szárazságtól a kikelő növény igen sokat részesíteni. Trágyázásra első­sorban a homok televénytar­talmát növelő szervestrágyák jönnek figyelembe, termé­szetesen ezenkívül foszforsav és kálitrágyák adása is meg­okolt. Olyan homokvidéken, ahol a lucernás telepítéséhez elegendő istállótrágya nincs, célszerű lesz a lucernás tele­pítése előtt a szükséges tele­vény biztosítása végett vala­mely kisebb igényű pillangóst zöldtrágyának termeszteni Ilyen növény a somkóró. Ez zel az igénytelenebb növény­nyel megszelídítjük a homo­kot, televényt és nitrogént vi­ta­lajba és így a homoktalajt a lucernatermesztés alá mint­egy előkészítjük. A lucerna A Szegedi Néplap már foglalkozott a mezítlába­sok, a szakállasok és a Muk-osok szektájával, akik az ellenforradalmi erők egy részét képezik. Nem lenne azonban teljes az arckép­csarnok, ha nem emlékez­nénk meg egy másik szekta tagjairól, akik falun képvi­selik az ellenforradalmi esz­mét. Nem kell azonban azt hinni, hogy ők szelídebb terveket dédelgetnek a jö­vőt illetően, mint városi szektásaili. Amíg városi harcostársaik mártírként vi­selik kilencsorban hatszál szakállukat, addig falusi tár­saik túlmennek ezen. Oh ugyanis felkészültek arra, hogy kivégzik az egész vi­lágot. Azaz az ö szavaikkal élve; „Itt a világ vége!" Honnan veszik ezt a ba­darságot — kérdezheti min­den józan goiulolhodású ember? Ugyan kérem, ezt már i. e. 500 évvel megjó­solta Sybilla királynő, Sa­lamon királynak! Sőt még a jeleket is megmondta Sy­billa. ami világossá teszi mindenki előtt a világvége közeledtét. Például: „Ha majd a papok nő­kért lépnek ki a rendből, Ha vér jog folyni az ut­cákon, Ha éij égitest — úgyneve­zeti üstökös — jelenik meg az égen, Ha sok ember indul ki­vándorlásra Amerikába". Itt meg kell jegyezni, hogy nagyon tudhatott Sy­billa, ha időszámításunk előtt 500 évvel már tudta, hogy Amerika .4 meri go \ espucciréil kapja majd a nevét! No és még egyet a sok — ha — közül: „Ha a lányok minden szégyen nélkül szülnek gye­reket törvényes apa nél­kül!" Ezek azok a jelel:! Hát nem dühítő kedves olvasóm, hogy nekem, ne­ked és az egész világnak három tényező miatt kell kimúlni? Nevezetesen: « rossz papok, a rossz lányok és a disszidálok miatt?! De úgy kell nekünk, miért nem lépünk be Sybilla ki­réilynő táborába? Akkor mi is amnesztiát kapnánk! Az ő hívői ugyanis azért nem jelnek a világvégétől, mert ök amnesztiát fognak kap­ni. Hiába, érdek az egész világ! Ok, az igaz hivők is. mint végül kisül, azért hisznek, hogy szabad elvo­nulást nyerhessenek a to­vábbi életre. Már megbocsáss, ók Sy­billa sötétfejűek királynő­je, de én nem hiszek ne­ked, hiába csóválod rossza­lóan a fejed valahol a fel­hők között e kijelentés mi­att. Nem a Te személyed ellen van kifogásom, hiszen Téged nem ismerlek, de a hívőid sok kívánni valót hagynak hátra, tudásban és észbeli képességben egy­aránt. Szerény véleményein szerint, minden eszme ter­jesztője magán hordja egy hicsii az eszmealapítá jel­lemvonását is. Már most milyen véleménnyel legyek én Terólad az eszme alapi­lójáról. amikor a hívőid olyanokból tevődnek össze, hogy csak egy-két példái említsek, aki ma a XX. szá­zadban képes az ura utolsó ingét és gályáját is odaad­ni a kártyavetö cigányasz­szonynak, bizonyos remé­nyek ellenében, hogy az­után a világvégekor elpusz­tuló rendőrséggel szereztes­se azt vissza. Vagy mit kezdjek egy olyan hívőd szavahihetőségével, aki harmadfokú égési sebre szárított és összetöri mar­haganét akar szórni? Kép­zeld el, mi lett volna a be­teggel. ha öt is a Te sötét­fejű kasztodhoz tartozó fel­cser kezeli? Nem ostorozom tovább hívőid fogyatékosságait. annyit azonban mondhatok neked, nem egy Nyugatról jövő jóságos királyt kellett volna jósolni a Te sölétfe­jií nyájadnak, hanem sok jó könyvet és iskolát! A Te általad emlegetett jókirá­lyok ideje — hála a sors­nak — már lejárt, de az eredményét a sötétfejű nyáj bégetését sajnos még élvezzük. Ez pedig a Te bűnöd óh sötétfejűek. királynője és az általad jó­solt jó királyoké, akik sö­tétségbe taszítottátok a rá­juk hízott népet. Forogja­tok sírotokban oh, népbu­tító tanok hirdetői, mert ko­rotok leá(dozóban van. Az idő nekünk dolgozik! A mindenki által elérhető is­kola, a technika csodálatos vívmányai, mind segítenek legyőzni a ti sötét hazugsá­gaitokat és a népek gúny­kacaja közben húzzuk majd rátok és követőikre rég megérdemelt örökös szemfedőtöket. (- ági -) Orvosság kukoricából A szovjet központi gyógysze­részeti tudományos kutatóinté­zet kukorical>ibéből készült kivo­natot javasolt gyógykezelési cé­lokra. A kivonatot 70 fokos szeszben oldják. Ezt a gyógy­szert, valamint a kukoricabibé­ből készült füzetet, epehajtóként ajánlják epekiválaszlási zava­rokkal kísért májbetegségek gyógyítására. A kukoricából készült gyógy­szert használó betegeknél meg­figyelték, hogy a máj és az epe­liólyagtáji fájások enyhülnek vagy megszűnnek, megszűnnek továbbá az émelygések, a hányá­sok, s a bőr sárgás színeződése. Az MSZMP hírei A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi ideiglenes intéző bizottsága március 4-én, hétfőn délután 4 órakor megbeszélést tart az MSZMP alapszervezetek elnökeivel és az alapszerve­zeti intéző bizottságok min­den tagjával. A megbeszé­lést a Kálvin téri pártház­ban tartják meg. Előadó: ifj. Komócsin Mihály elv­társ. * A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged járási ideiglenes intéző bizottsága március 5-én, kedden dél­előtt 9 órától megbeszélést tart a szegedi járás MSZMP alapszervezeteinek elnökei­vel, intézőbizottsági tagjai­val Szegeden, a Móra Ferenc sétány 10 szám alatt lévő pártszékházban. illangóst éf f t ^í MEGHYIUK TMadac GRAFIKAI KIÁLLÍTÁSA pusztul. A jelzett időnél ké­sőbbi vetés esetén pedig a Szeged dolgozóinak ritkán nyílik alkalmuk arra, hogy a legjobb előve- Grafikus művészet alkotásai­szenved 'sőríéetöbtezör "kPTs teménye a burgonya, mégpe- ban gyönyörködjenek. Ezért szenved, sot legtöbbször ki is ^ & korán lekerül- bur_ üdvözöljük különös örömmel gonya. Szeged vidékén, mé- Jánoska Tivadar festőmű­kellően mee nem erősödött bven mívelt burgonya után vész kiállítását, amely ma, v fe kónnven WaXt A vetik a lucernát, igen jó ered- Gombaion déli 12 órakor nyi­roz^ólTlmennvffi vető- ménnyel. A sekélyebb fordí- meg a Klauzál téri Kép­mTgorvetünk A nSot ta- tás (rigolirozás) költsége a na- |°™a« " vasszal kalászhányás előtt Zyobb burgonyatermesben talonban. takarmánynak levágjuk, hogy mar azJso évben ^egtéru Jg^mbl^lel alucerna közte le ne nyur- s a második évbe Wm művészetét képviseUk. eulion mert a rozs beéré- dig érvényesülő mélymívelés f™* művészétét kepviseltk. guljon, men a íozs oeere .. .... . hozamú Megelevenedik a kepeken az séig árnyékban tartott lu- „ a sok ellentétes érzés, hangú­lat, amely betölti életünket. cérna aratás után kiperzse­lődnék. Ha a lucerna ősszel, szep­tember első felében száraz­ság miatt nem vethető el, úgy vetését kényszerűségből tavaszra halasztjuk. Mihelyt az idő és a talaj felmelegedett és erösebb talajmenti fagyok­lucernának veti meg az alap­ját. B'rtosan termé takarmánynövény Az a türelem, fáradság és többletkiadás, amely a lucer­nás létesítését homokon ki­tói már tartani nem kell. a séri. bőven megtérül abban a eiszánt akarása, lucernát ugyancsak e célból félmaggal vetett rozsra vet­jük. A vetést későre ne ha­lasszuk, mert az aránylag se­kélyen vethető lucernamag a tavaszi szelektől gyorsan kiszáradó talajban rosszul és egyenlőtlenül kel ki. haszonban, amelyet a lucer- egy-egy ismerős A „Fűzfák a tiszaparton'' csendje, békéje a „Párás tisza­part' fojtott melankóliája, az „Esti tiszapart" nyugalma, a „Kis táncosnő" mosolygó könnyedsége, a lapunkban ez alkalommal közölt „Aratók" dinamizmusa, a „Munkás" mind-mind megnyilvá­nás hoz. és abban a nyugodt nulása életünknek. Felejthe­érzésben, hogy biztosan ter- 'étlen tanúbizonyságát kap­, juk a muvesz mely emberis­mo takarmanynovenyunK meretének a „Piaci jelenet" van. Különösen áll ez takar- mozgalmas képéből, az „Ár­mányban szegény duna—ti- tézi kútnál" című kép szinte szaközi homokvidékünkre, megszólaló asszonyának raj­aitól a lucerna termesztésé- zából. Megérethetjük azt is. nek felkarolása a mezőgaz- hogy éppen ez a mélységes daság képét gyökeresen meg- emberismeret érlelte meg a változtathatná, az évről- művészben azt az igazi hu- újtípusú nő képe is a „Ket­eezhetiük de a rozsvetés évre megújuló takarmányín- manizmust, amelyből a tős feladat" teljesítőjének biztosabb'mert a már elbok- ség következménye, hogy „Gyermek", a „Pásztorlány- diadala, aki tanul és nevel rosodott rozs a vetés pillana- belterjes állattenyésztés nem ka", a „Csónakázók" képei egyszerre. Hu kepét kapunk tától kezdve védi a magot tud kifejlődni. Kevés és gyen- születtek. Az emberi munka a széltől és a kelő lucernát a ge állatállomány van itt. s az diadalai harsogja az „Aso homokveréstől, míg a tavaszi ettől származó kevés és cse- no eroteljessege, a Kubi­kalászosoknál mind ez csak kélyértékű trágya fél fogara kos" magabiztossága. A „Ha­» bokrosodasuk után követ- is %evés a folyton éhes ho- barcs-brigad' koltoi szépségű II tavaszi vetés A lucerna vetését tavasz­szal zabbal és árpával is vé­erejét érezzük a „Szegedi téglagyár", a „Három mun­kás" képeiből. Megjelenik az tiltott bűnök izgalmát kény- áradt Tisza" képénél. A viz­szeríti a nézőre is. Két akt- tükörben szinte láthatóan tanulmánya is az élet sok- megremegő fák az életnek színüségét hirdeti, annyira olyan szépségét ismertetik, más, annyira ellentétes a két fel velünk, amelyért szívbeli kezik be. A zabot és árpát is moknak; nőalakja, A munkáshatalom az élet árnyoldalairól is. Az ..Anya gyermekkel" szívbe­markoló, kétségbeesett gon­dot tolmácsol, a „Csempé­szek" idegfeszítő sietsége a nőalak. Ha végignézünk a képe­ken, átsuhan rajtunk az em­beri élet sok-sok érzése, va­lami arra kényszerit bennün­ket, hogy keressük meg újra és időzzünk egy kicsit a „Ki­köszönet illeti a művészt. A témában rendkívüli változa­tos kiállítás elmélyíti ben­nünk a városunk iránti sze­retetet. A szegedi táj regre ubrázolóra talált a grafikus művészetben.

Next

/
Thumbnails
Contents