Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-01 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ; : II. évfolyam, 50. szám MAGYAR SZOCIALISTA MDW KASPART SZEGEDI LAPJA Ara: 50 fillér Péntek, 1957- március I. n Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottsága 1957. február 2B-án ülést tartott. A Központi Bizottság Kádár János és Kiss Károly elvtársak előadói beszédei alapján megtárgyalta az 1. Időszerű kérdések és feladatok, valamint a 2. Szervezeti és személyi kérdések című napirendi pontokat. A két napirendi pont együttes tárgyalása során az előadókon kívül 17 elvtárs szólalt fel. A Központi Bizottság a napirendi pontokkal kapcsolatban több határozatot hozott. fl Magyar Szocialista Munkáspart ideiglenes Központi Bizottságának határozata az időszerű kérdésekről és feladatokról 4. A funkcionáriusok el- túra, a proletár nemzetköziméiért képzése érdekében ség általuk elárult zászlaját. hathónapos pártiskolát kell A közelm(iit eseményeiszervezni. nek megítélésében a MaS Az elméleti kérdések Szocialista Munkáspárt megfelelő feldolgozásának szervezeteiben elvi-nolitikai A Központi Bizottság meg- ként, jelentős sikerek születállapítja, hogy az ellenforradalmi erőkkel folytatott szakadatlan harc közben, a decemberi párthatározat végrehajtása eredményetek mind a politikai, mind a gazdasági és kulturális élet, mind a párt- és a tömegszervezetek fejlesztése terén. I. A párt ópítéso A proletárdiktatúra, a népi demokrácia vezető erejének, a pártnak építése alapjában véve egészségesen és kíelégítő ütemben halad előre. Párttagságunk jelenleg heti átlagban 8—12 ezer fővel növekszik és túlhaladta a 190 ezret. A városi pártszervezeteken kívül az ország falvainak 75 százalékában megalakult a pártszervezet; a párt alapszervezeteinek száma lényegesen meghaladta a 8 ezret. A párt központi lapja, a Népszabadság hétköznap 620 ezer, vasárnap 690 ezer példányszámban jelenik meg, az egyéni előfizetők száma elérte a 250 ezret. A párt rendezvényeit általában a magasfokú látogatottság, az élénk, szabad elvi ós építőjellegű vita, az üres, sablonos vonások eltűnése, a harcos hangulat és egység jellemzi. A párt egészséges fejlődését elsősorban azzal értük el, hogy élesen elhatároltuk magunkat a Nagy Imre— Losonczy-féle pártelleneg csoporttól, szilárd és megalkuvás nélküli harcot folytattunk mindazok ellen, akik megkísérelték e káros, végeredményben az ellenforradalom céljait szolgáló politika felújítását pártunkban. Visszavertük azt az ellenforradalmi támadást ls, amelyet a „sztálinizmus", „vákosizmus" hamis jelszavával indítottak pártunk ellen. azzal a céllal, hogy a párt újjászervezését gátolják, a becsületes, aktív kommunistákat befeketítsék és üldözzék. A pártépítés eredményei továbbá annak a határozottságnak köszönhetők, amelylyel a Központi Bizottságunk fellépett és fellép a szektás politika veszélye ellen is. E veszély leküzdése érdekében biztosítottuk a vezetőszervek megfelelő személyi öszszetételét, hathatós intézkedéseket tettünk a belső pártdemokrácia érvényesülésére, a párt tevékenységének az önkéntes társadalmi munka alapjára való helyezésére. A függetlenített pártapparátus létszámát 84 százalékkal csökkentettük. Politikánk szilárd elvi alapokra való helyezésével a következetes gyakorlati keresztülvitelével sikerült biztosítani pártunk elvi, politikai és szervezési egységét. Ennek eredményeként sikerült elérni azt is, hogy pártunk vezető szerepe a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi életében mind hatékonyabban érvényesüljön. A pártegységért való elvi harc, a proletárdiktatúra erősítése s a párt vezető szerepének biztosítása a jövőben is minden kommunista első és legfontosabb kötelessége. Az elmúlt két és fél hónap sikereiről szólva, nem hallgathatunk a pártmunka azon gyengeségeiről sem, amelyek az általános fejlődésen belül megmutatkoztak s a további egészséges fejlődést fékezik. Határozottan elítéljük egyes párttagjainknál megnyilvánuló elzárkózó magatartást az értelmiségi dolgozókkal, úgyszintén a munkástanácsokkal szemben, mint káros és szektás hibát. Elitéljük azt a szektás nézetet is, mely szerint, „akik eddig nem léptek be a pártba, azokra már nincs is szükség". Az MDP-nek azokkal a volt tagjaival szemben, akik eddig nem léptek be a pártba, türelmes, elvtársi és baráti viszonyt kell teremteni; az vonatkozású határozatainak végrehajtása s az operatív feladatok megoldása érdében létre kell hozni a zponti Bizottság titkárságit. 2. Üjból meg kell szervezni a Központi Ellenőrző Bizottságot, amely a párt sorainak tisztasága felett őrködik. Működéséért a Központi Bizottságnak felel. 3. Valamennyi pártszervnek a pártmunka egyik leg' . 'osabb feladataként meg kell kezdeni a rendszeres hármunkét, az eddiginél azonban lényegesen korlátozottabb hatáskörben. elősegítésére meg kell indítani a párt tudományos folyóiratát; a Társadalmi Szemlét• 6. Központi előadássorozatot kell indítani a legfontosabb elméleti kérdések tisztázására, a Nagy Imre—Lcisonczy-féle csoport által képviselt, a marxizmus—leninizmust meghamisító re;•?ianista nézetek és oszt.ílyáruló politika leleplezérre, az októberi események helyes, marxista—leninista értékelésének kidolgozásira; ezen előadások alapián széles körben helyi előadássorozatot kell szervezni. 7. Elő kell készíteni és néhány hónapon belül össze kell hívni az országos pártértekezletet a párt helyzetének és feladatainak megtárgyalása, a pártmunka Új tapasztalatatnak megvitatása, a párt vezető szerveinek megerősítése és véglegesítése céljából. II. A szocializmus erőinek összefogása A párt építésével párhuzamosan jelentős előrehaladás törtónt a szocializmus összes fő erőinek az ellenforradalom elleni harcra való aktivizálása és tömörítése terén. A küzdelem e célkitűzés sikeres és teljes megvalósításáért igen bonyolult politikai helyzetben indult meg és még távolról sem ért véget. Decembertől, miután az ellenforradalom nyílt erőit (a fegyveres osztagokat, s az október 23-a után gombamódra szaporodó fasiszta és egyéb burzsoá restaurációs pártokat és szervezeteket) szétvertük, maradványukat pedig illegalitásba szorítothatalommal, azaz saját érdekével. Az ellenforradalom a régi pártvezetés által elkövetett hibák miatt a tömegek egy részében meglövő jogos elégedetlenséget felhasználva, a dolgozók eszosztályöntudatát soviniszta, nacionalista, revizionista, antiszemita és más burzsoá ellenforradalmi nézetekkel Igyekezett megzavarni, a megtévesztett embereket tartalékerőként megnyerni s támadást indítani a népi államhatalom ellen. Az ellenforradalom a kisajátított gyárosokon, földbirtokosokon, nagykereskedőkön, kulákokon, a volt horthysta-fasiszta tiszteken, MSZMP-t az MDP volt tag- tuk, a harc új szakasza kez- rendőrtiszteken, csendőrökön ságának túlnyomó részével a szocializmus győzelméért vívott hosszú és eredményes közös harc kötelékei fűzik össze. A volt MDP-tagok közül azokat, akik 1957. május l-(g felvételre jelentkeznek, régi párttagsági idejük elismerésével kell felvenni a pártba. Ez után az időpont dődütt. Ismeretes, hogy az úgynevezett „területi" és „központi" munkástanácsok, a különböző „forradalmi bizottságok", valamint az íróés újságírószövetség becsületes tagjai tiltakozása ellenérc, a valóságban a nyílt harcban vereséget szenvedett ellenforradalom rejtett kívül még december közepén is rendelkezett jelentékeny olyan tartalékokkal, melyek a megzavart és átmenetileg az ellenforradalom eszmei és politikai befolyása alá került rétegekből, kismértékben munkásés parasztrétegekből is, nagyobb mértékben egyes érUtán csak mint új tagok állásai voltak. E szervezetek, telmiségi, még jelentősebb 1 - /.1- „t-i 1- /; Ir^t 7 /- rt.fnlr frtlAonlntórn ' I , , . „. - - , kérhetik felvételüket. A Központi Bizottság élesen elítéli az olyan, helyenként megmutatkozó elvtársiatlan és íntrikus magatartást, mely mindenáron és mindenkiben hibát keres. Ezt egészségtelen, vagy éppen a párt növekvő ereje és egysége láttán elkeseredett ellenforradalmi elemek szítják kívülről. Komoly fogyatékossága a pártépítés eredményeinek az, hogy viszonylagos lemaradás mutatkozik néhány budapesti és vidéki üzemben, egyes értelmiségi pártszervezetek fejlődésében és a kisebb falvak pórtszervetelnek építésében. Pártmunkánk komoly fogyatékossága volt az ls, hogy a pártszervezetek rendsze,es központi Irányítása gyenge volt. A hibák kijavítása érdekében a Központi Bizottság elhatározza: 1. A Központi Bizottság és az Intéző Bizottság pártközül egyesek feloszlatása, mások működésének felfüggesztése teljesen helyes intézkedéseknek bizonyultak. Az ellenforradalom erőinek teljes és végleges megsemmisítéséhez a proletárdiktatúra eszközeinek következetes és erélyes alkalmazása elengedhetetlenül szükséges, de nem elegendő. A megtorló intézkedések mellett feltétlenül szükség van az ellenforradalom eszmei és politikai leleplezésére és elszigetelésére. A Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló támadás során az ellenforradalom a főcsápást a proletárdiktatúra vezető ereje, a párt ellen irányította (a párt rágalmazása, tekintélyének rombolása, a pártszervezetek a pártházak, más pártintézmények íeldúlása, a párttagok megfélemlítése, üldözése és fizikai megsemmisítése), hogy ezután a szocializmus vezető nélkül maradt tömegeinek egy részét szembeállíthassa a népi mértékben fiatal értelmiségi (egyetemista, diák) rétegekből tevődtek össze. Egyes dolgozó rétege k ideológiai megzavarását, a párt, a szocializmus erőinek megbénítását mindenekelőtt Nagy Imréék idézték elő antimarxisla, revizionista, valójában a proletárdiktatúra tagadását jelentő burzsoánacionalista, szovjetellenes nézeteikkel. Nagy Imréék a revizionista nézetekkel egy frontba kerültek az imperialista burzsoáziával, s október 23-a eiőtt az ellenforradalom' előőrseinek, a november 4-i fordulat után pedig utóvédeinek szerepét töltötték be. A szocializmus orőinek tömörítése az elmúlt két és fél hónap alatt azért haladt viszonylag gyorsan és sikeroson olőre, mert a párt a tömegek előtt nyíltan fellépett a Nagy Imre-csoport által képviselt revizionista nézetekkel szemben és magasra emelte a marxizmus— leninizmus, a proletárdiktaszervezetaihen elvi-politikai egység alakult ki. Párttagságunk egyre világosabban látja a Nagy Jmre—Loson(Folytatás a 2. oldaton.) Uj minist terek a forradalmi munkás-parasz* koimányban ® Szegeden is szerepel az Alekszandrov együttes Közeledik-e üstöhös ? II Magvar Szocialista Min ;1saírl ideiglenes aöiponli BiiotUágánaK határozata szervezeti és szemá.yi kérdésedben A Központi Bizottság elhatározta a párt vezető szerveinek megerősítését. Az ideigleneg Központi Bizottságot 14 taggal, az Intéző Bizottságot 2 taggal kiegészítette. Az Intéző Bizottság mellett megta a Központi Bizottság öttagú Titkárságát, valamint öttagú Központi Ellenőrző Bizottságot. A vezető szerveket újonnan baválasztott elvtársakkal kiegészítve, az alább közölt összetételben szabott hatáskörrel létrehoz- erősítette meg: A* MSZMP Központi Bizottságának tagjai: 1. Aczél György építőmunkás, vállalati igazgató, 2. Apró Antal építőmunkás, iparügyi miniszter, 3. Benke Valéria tanítónő, a Rádió alelnöke, 4. Biszku Béla szerszámlakatos, pártmunkás, 5. Cservenka Ferencné textilmunkás, pártmunkás, 6. Dabronoki Gyula sütőipari' munkás, vállalati igazgató, 7. Dögei Imre földműves, földművelésügyi miniszter, 8. Fehér Lajos újságíró, pártmunkás, 9. Fock Jenő műszerész, a SZOT titkára, 10. Földes László asztalos, miniszterhelyettes, 11. Friss István közgazdász, 12. Gáspár Sándor autószerelő, a SZOT főtitkára, 13. Gyenes Antal közgazdász, újságíró, 14. Horváth Imre lakatos, külügyminiszter, 15. Kádár János műszerész, miniszterelnök, 16. Kállai Gyula újságíró, pártmunkás, 17. Kiss Árpád mérnök, a Tervhivatal elnöke, 18. Kiss Dezső szerszámlaltatos, pártmunkás, 19. Kiss Károly bőripari munkás, pártmunkás, 20. K. Nagy Sándor kertész, a túrkevei Búzakalász Tsz elnöke, 21. Komócsin Zoltán kereskedelmi alkalmazott, pártmunkás, 22. Kossá István közlekedési alkalmazott, pénzügyminiszter, 23. Köböl József műasztalos, pártmunkás, 24. Major Tamás színművész, színházigazgató, 25. Marosán György sütőipari munkás, allamminiszter, 26. Dr. Míinnich Fereno jogász, miniszterelnökhelyettes, 27. Némoth Károly húsipari munkás, pártmunkás, 28. Nyers Rezső nyomdász, megbízott minisztériumi vezető, 29. Fothornylk József bányász, tröszt igazgató, 30. Révész Géza nemesfémipart munkás, altábornagy, 31. Rónai Sándor kőműves, az országgyűlés elnöke, 32. Sándor Józsof szücslparl munkás, pártmunkás, 33. Sándor Kálmán kubikos, pártmunkás, 34. Somogyi Miklós épltőmunkás, a SZOT elnöke, 35. Szúrd! István textilmunkás, pártmunkás, 36. Tömpe István kárpitossegód, miniszterhelyettes, 37. Úszta Gyula erdész, vezérőrnagy. Az Intéző Bizottság tagjai: Apró Antal Biszku Béla Fehér Lajos Kádár János Kállai Gyula Kiss Károly Marosán Gylirgy dr, Milnnlfh Ferenc Rónai Sándor Sontogyl Miklós A Titkárság tagjai: Kádár János, a Központi Bizottság elnöke, Fock Jenő, a Központi Bizottság titkára, Kállai Gyula, a Központi Bizottság tjtkáru, Kiss Károly, a Központi Bizottság titkára, Marosán György, a Központi Bizottság titkára. A Központi Ellenőrző Bízottság tagjai i Asztalos Géza vasmunkás, pártmunkás. Maróti Károly közlekedési alkalmazott, tanácselnök, Mózes Viktor szabósegéd, nyugdíjas, Dr, Nezvál Ferenc bőripari munkás, megbízott minisztériumi vezető, Péteri István textilmunkás, pártmunkás. t