Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-02 / 27. szám

Újból készül a híres Öles falragaszok, brosúrák A •• A P A I és tempós beszédek helyeit m •• IM ^ I most maga a szigorú gazda- W mm !• V L MM I sági szükségszerűség propa­Hogyanragadnakmegmindengaraslj jól felfogott munkásérdek öl Szegedi Kéziszerszámgyárban? egyaránt takarékosságra inti —— _______ BICSKA Kétszeres termést ad, a legf'agyállóbbnak bizonyul a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet által nemesitelt őszi zab a gazdasági vezetőket, a munkástanács tagjait és az egyszerű munkásokat. Mióta az üzemek az új vezető tes­tületek révén nagyobb önál­lóságot kaptak, és az embe­rek érdekeltebbekké váltak a gazdaságos termelésben, egyre több helyen gondol­kodnak így a munkások: minden garast meg kell ra­gadni, minden lehető becsü­letes eszközzel növelni kell a keresetet, fejleszteni kell a szociális körülményéket, sza­porítani kell a közös va­emeltek ebben az üzemben. Ugyanakkor több tonna olyan hulladékanyag ínent kárba rendszeresen, amiből nagyszerű pengéjű kéfseket, bicskákat gyárthattak "volna. Az indiai exportra készülő szecska vágókések hulladék­anyagából ezentúl príma zsebkéseket tudnak klészíteni az üzem dolgozói. A filléres hulladékból értékes keresett cikk lesz, aránylag kis költ­ségen létesített termelő be­rendezéssel. Szegedi Kéziszerszám- m<^r a ^ gyárban is azt mondják: egy ((SZ©gedÍ négyes kis "plusz« jót tesz, akár fo­rintban, akár valamilyen szociális beruházásban mu­tatkozik meg. Olcsóbban •— jobbat Alig terelődött a termelés a normális kerékvágásba, máris több olyan eljárást ve­zettek be ebben az üzemben egyes cikkek gyártásénál, ami jelzi, hogy a gazdasá­gosságra és takarékosságra való törekvés valóban mély értelmet nyert. Vegyük elő­ször az apróbb dolgokat! A vonókése&iet eddig ková­csolással készítették, és ez az eljárás meglehetősen sok­ba került. Száz vonókés ko­vácsolására 32 forintot kel­lett fordítani, és mégsem kapták azt a minőséget, amit a megrendelők joggal elvár­tak. A következőkben ezt a műveletet sajtolással vált­ják fel, s így nemcsak a költ­ségeket csökkentik egyhar­madára, hanem szebb, töké­letesebb kivitelű darabokat is nyernek. Az is szerény do­log, hogy a csavarhúzóik nye­lét a jövőben nem festik, ha­nem politúrozzák, és ilyen­formán ezer darab nyélen 650 forint értékű anyagot ta­karítanak meg. Ezzel kap­csolatban is elmondhatjuk ugyanazt, amit az előbbi áru­cikknél: az új eljárás nem­csak olcsóbb, de egyúttal jobb minőségét is biztosít. Hulladékból ériékes, kereseti cikk A Kéziszerszámgyár — a volt Késgyár — profiljából az utóbbi időben szinte telje­sen kiveszett a kés- és bics­kagyártás. A régi fk/ésesek szinte el is felejtették már azt a mesterséget, amit hosz­szú éveken keresztül gyako­roltak, és magas színvonalra A közeljövőben az értékes hulladék hasznosítására két­típusú zsebkés gyártását kez­dik meg. A mintadarabok el­készülése és bemutatása óta a kereskedelem élénk érdek­lődést tanúsít az új gyártmá­nyok iránt. A zsebkések gyártásának irányítását az idős, 70 éves Hegedűs Pálra, a régi szegedi bicskésra bíz­ták. Az ő felügyelete és ve­zetése alatt dolgoznak majd a fiatalok. Különösen a parasztság körében keresett az erős és széles pengéjű "szegedi né­gyes* elnevezésű bicska. Ez lesz az egyik típus. A másik zsebkés jóval kisebb lesz, olyan, amit viszont a városi emberek szeretnek. Hogy mennyire fontos és kapós cikkek ezek a zsebkések, ar­ra az az egyszerű tény is bi­zonyíték. hogy eddig általá­ban Csehszlovákiából kellett importálni. A kéziszerszámgyáriak azt mondják, hogy két hét sem kell hozzá, máris üzemsze­rűen tudják gyártani a zseb­késeket. s mivel a kereske­delem érdeklődése kielégítő, ez az új cikk szép hasznot hoz a vállalatnak. Még meg sem kezdődött a gyártás, máris 50 ezer "szegedi né­gyes*-! igényelt a kereskede­lem. A vásárlók esetleg idegen­kednek, hogy ezek a zsebké­sek hulladékból készülnek. Mindenkit megnyugtatha­tunk, hogy a zsebkések anya­ga ugyanaz a kitűnő lemez, mint amiből az exportra gyártott szecskavágókések készülnék. tDe szép cipője van Boris néni... Alacsony kis asszony­ka kereste fel a napok­ban szerkesztőségünket. — Csehok Borbála va­gyok — mondta —, írják meg kérem, hogy nagyon boldog vagyok, _ 71 — Január 19-én behí­vattak a Közalkalmazot­tak Szakszervezetébe, pontosan a 65. születés­napomon, és 400 forint jutalmat kaptam. Hogy miért? Az egyik legré­gibb tagja vagyok a szakszervezetnék, —1917 óta —. Nagyon örülök, hogy gondolnak rám, nem felejtetitek el. Külö­nösen jól jött most, tél­víz idején. A szerény nyugdíjamból bizony nemigen telik. — Vettem is magam­nak olyan szép cipőt! Még ilyen szép sohasem volt. És büszkén mutatta a barna, bundabéléses ma­gasszárú cipőjét. — Nem is állja meg senki szó nélkül, utánam is szólnak: De szép ci-" pője van, Boris péni! — S még valamit sze­retnék kérni — mondta Boris néni —, ha már egyszer kiszerkesztenek az újságba, szombatra tegyék. — Miért?! — Sok vidéki lány is­mer a Közalkalmazottak Szaíkszervezetéböl, hadd lássák, hogy még ma is megbecsülik a munká­mat. Teljesítjük Boris néni kívánságát Olvassátok lányok! (Zs) NAGY ÉRDEKLŐDÉST kelt Szeged és vidéke dolgo­zó parasztsága körében a Délalföldi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet öthalmi gaz­daságéban már több év óta folyó őszi zabtermesztés. Mi sarkalta az intézetet arra, hogy az őszi zab nemesítésé­vel foglalkozzék, és termesz­tését a tavaszi zab rovására évről évre mindjobban kiter­jessze. Oka volt • ennek az őszi zab jóval nagyobb mag­termése a tavaszi zabéval szemben. De nézzünk tájé­kozásul egy-két termésada­tot: A gazdaságban 1955. évben 20 katasztrális hold volt az őszi zab vetésterülete, átlag­termése 20.52 mázsa. 40 katasztrális hold volt a tavaszi zab vetésterülete, át­lagtermése 9.08 mázsa. 1956. évben 24 katasztrális hold volt az őszi zab vetésterülete, átlag­termése 16.35 mázsa. 36 katasztrális hold volt a tavaszi zab vetésterülete, át­lagtermése 9.40 mázsa. De 15—20 mázsa közötti katasztrális holdanként: át­lagtermések alakultaik ki or­szágszerte más szocialista szektorok gazdaságában is, amelyek intézetünk gazda­ságától kaptak próbára vető­magot. Hogy az őszi zab többet te­rem, mint a tavaszi, az első­sorban onnan ered, hogy az őszi gabonafélék, amennyi­ben jól áttelelnek, fejlődé­sükben jóval megelőzik a ta­vaszi gabonákat. Ezt tapasz­taljuk a búzánál és árpánál is. Nem szólva a rozsról, melynek tavaszi fajtái ha­zánkban már csak elvétve találhatók. NAGY ELŐNYE AZ ŐSZI ZABNAK a tavaszival szem­ben az, hogy tavasszal ko­rábbi fejlődésénél fogva a frittlégy nem bántja. A fritt­légy kártétele abban mutat­kozik, hogy a tavaszi zab be­tegesen eflbcfcrosod'k, a haj­tások pedig csak alig, vagy hiányosan mennek szárba. A kár egyes években katasztro­fális is lehet. A zabnemató1 dával szemben is az őszi zab ellenállóbb, mint a tavaszi zab. Az őszi zab nagyobb mag­termésével egyidejűleg álta­lában nagyobb szalma termés is jelentkezik, ami szintén nem lekicsinyléndő, annál is inkább, mert szalmájának takarmányórtéke a tavaszi zab szalmájával egyenérté­kűnek mondható. Végül az őszi zab az ősz­szel vetett takarmánynövé­nyeknek (őszi bükkönyök és borsók) jobb támasznövénye, mint a rozs, vagy az őszj árpa, mert szára nem öreg­szik, fásodik el úgy, mint az utóbbiaké. Hogy jó sarjadzó­képességét kihasználhassuk, tavaszi kaszálását nem a zab bugahányásakor kezdjük el, hanem pár héttel korábban. Az őszi zab felsorolt elő­nyeivel szemben, nézzük meg annak hátrányait )S. Az őszi zabfajták hibája ál­talában az, hogy fagyánósá­guk még bizonytalan. Előfor­dulnak ugyanis olyan hóta­karó nélküli szigorú telek, amikor az idegen származású őszi zabfajták kifagynak. De a szegedi intézeti nemesítésű ősz: zab az 1956-ra forduló kemény telet is komolyabb kár nélkül átvészelte, így az országos fajtakísérletekben is a legfagyállóbb fajtának bi­zonyult. De még ha fagykár miatt 10 esztendő kiözül keí­tőben-háromban klszántásra is kerül az őszi zabvetésünk. Hit tüntetés lefoött A GÉPIPAR! TECHNIKUMBAN Csengetnek ::: Kezdődik a végzett munka megérdemelt örö- órát, — egy kis hányaduk bűn­szünet ... Kissé fázósan, egvesek métől áthatva, mások annak bánó arckifejezés: öltve, kissé örömtől fénvlő arccal, - a jól örülvén, hogy megúszták ezt az letart hangulatban - nem fel­tellen szükséges a magyarázatta beszektindázotlak — ömlenek ki YVES MONTAND énekel Szegeden és egyéb „csemegék" a Filharmónia műsortervében Xátéuk,. hogy a Kossuth Lajos sugárút 41—43. szám alatti bérház hátsó ud­varán közel egy vagon­ra való szemét gyülem-. lett össze immár több hónap óta. A "fáma* azt suttogja, hogy a Köztisztasági Vállalat nem ér rá kihordani a 40 lakó által összehor­dott szemetet, mert ez a Vállalat csak szívesség­ből dolgozik az ottani lakóknak, \zíl{üU, hogy a KIK szorgalma­zására túl közel, szinte a lakók orra alá tervez­ték és építették az egyébként nem nagyon költséges szeméttárolót. Bár a lakóterülettől mérve szabályos a ki­mért 10 méter távolság, a szeméttárolónak azon­ban lett volna 15 mé­terrel arrább is hely, hogy nyáron a zöld le­gyek ne éppen a lakók abldkiában tanyázzanak. Ha már hygienia... hát legyen is az! nyomban vethetünk ufana tavaszi zabot, ugyanakkor nem kell lemondanunk a többi hét-nyolc esztendőben a közel kétszeres zabterrnés­ről. Az őszi zabvetés idejére vonatkozólag a véleményes eltérőek. Vannak, akik a ké­sőbbi — októberi — vetés mellett kardoskodnak, mond­ván, hogy augusztus, szep­tember hónapban vetett őszi zab rosszabbul telel, mint a későbbi vetésű. Ezzel szem­ben több évtizedes tapaszta­latom az, hogy az őszi zabot vidékünkön szeptember 20-:g el kell vetni, hogy még az ősszel jól megerősödve, meg­bokrosodva kerüljön bele a télbe. A későbbi vetésű őszi zab öthalmi gazdaságunkban az 1956-ra forduló télen ki­fagyott, míg a korábbi vetésű őszi zab komolyabb kárt nem szenvedett AZ ÖSZI ZAB TERMESZ­TÉSE főbb részleteiben az őszi árpáéval megegyező. Jól élőmunkáit vetőágyat kíván, hogy a tél beálltáig jól meg­gyökerezhessen. Laza tala­jokra nem való. mert ott a kifagyás hamarabb követke­zik be. Nagy károkat okoz­hat benne a felfagyás, amit mihelyt a vetésre rámehe­tünk, hengerezéssel előzhe­tünk meg. A vetés élénk ke* deti fejlődésének, és őszi fej­lődésének előmozdítására szórjunk ki még vetés előtt katasztrális holdanként 49—» 50 kiló péiisót. Az ilyen vetésállomány jobban bírja a telet, és jobban ellent tud állni a tavaszi felfagyások­nak is. De ne feledkezzünk meg az őszi zabvetés tavaszi pótisózásáról sem, különö­sen pedig akkor nem, am'kor a felfagyástól felszaggatott gyökérzetü őszi zabnak szá­jába kell adnunk a kész nit­rogéntáplálékot. Tavasszal felmehetünk a műtrágya­adaggal katasztrális holdan­ként 80—100 kilogrammra, annál is intkálbb, mert a zab a N-mütrágyát különben is igen meghálálja. Öszi zabbál katasztrális holdanként 70— 80 kilogramm vetőmagot ves­sünk gabonasortávolságra, 3—4 centis mélységre. Érés ideje az őszi árpa és az őszi búza érési ideje közé esik, így az aratásban munkator­lódást nem okoz. A fentiekből következik, hogy az őszi zab tájunk érté­kes növényévé válhatik. ha a termesztésével kapcsolatos előírásokat betartjuk. Erre vonatkozó további felvilágo­sítást készséggel ad az inté­zet, és vetőmagot is bocsát annak idején az érdeklődők rendelkezésére. Dr. Somorjai Ferenc Betárf a részeg börtánór Az Országos Filharmónia szegedi kirendeltsége gazdag programmal kedveskedik az elkövetkező időben. A Sze­gedi Bartók Béla Filharmo­nikus Zenekar 3. bérleti hangversenyére vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel ke­rül sor a Szegedi Nemzeti Színháziban. Közreműködik Zempléni Kornél. Vezényel Rubányi Vilmos, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazga­tója. -Ezt követi majd a feb­ruár 10-én folytatódó kon­zervatóriumi bérletsorozat 5-ös bérletének második hangversenye Várnagy La­jos koncertmester és Katona Ágnes szereplésével. Február 24-én a londoni Flesch-verseny győztese, Ko­vács Dénes hangversenyezúi Szegeden, majd ezt 'követi a most Nyugat-Nómetország­ban szereplő "Tátrai vonós­négyes* szegedi szereplése. A 4-es zenekari bérlet má­sodik előadására március második felében kerül sor, Szőlőkarós verekedés a dűlőben Január 27-cn Kiskundorozsma és Doniaszék között a subasi dű­lőben csaknem tragikusvégű ve­rekedés játszódott le. A késő esti órákban Mobiár Fereue, Körösi László, Molnár István és Márta János hazafelé tartott. A négy­tagú társaság útközben összeta­lálkozott egy másik csoporttal: Papdi Imrével, Német Ferenc­cel, Pipicz Mihállyal és Német Istvánnal. Italos állapotban vol­tak, s össze gzólalkoztak. Előbb csak sértegető megjegyzéseket lettek egymásra, később azonban a szóváltás verekedéssé fajult. Ököllel verték és csizmával rug­dosták egyanúst, majd a földből szőlőkarókat ragadlak ki, és megbontották az egyik tanya ke­rítését is. A nyolc ember, ahol csak érte, ütölte-verte egymást. A dulakodás közben Németh Fe­renc és Papdi Imre a szőlőkarók kai és kerítéslécekkel olyan sú­lyosan bántalmazták az ötven­hatéves idős Molnár Ferencet, bogy annak eltörték a 'lábát és feie több sebből vérzett. A men­tők súlyos koponyaalapi töréssel szállították Molnár Ferencet a sebészeti klinikára. Körösi Lász­ló, Molnár István és Márta Já­nos könnyebb sérüléseket szen­vedett. A részeg verekedők ügyé­ben a rendőrség még folytatja a nyomozást. Zathureczlky Ede kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész felléptével. Ezen a hangver­senyen az aradi íiiharmóni­kusok vezető karnagya, Ni­koláj Boboc fog vezényelni. Márciusban a Magyar Rá­dió újjáalakult teljes táncze­nekara lép a szegedi közön­ség elé, Zsoldos Imre vezeté­sével. E nagyszabásúnak ígérkező műsorban közremű­ködik Hollós Ilona, Putnoki Gábor és még számos rádió­énekes. S hogy a Filharmónia sze­, gedi kirendeltségének már­*ciusi programja még telje­* sebb legyen, eláruljuk; hogy kiváló francia sanzonéne­*kes, Yves Montand a hónap Smásodik felében Szegeden is ^fellép. Végezetül pedig: ma­Jradjunk mégis a legfrissebb­ének ígérkező programnál. A é Vidám Színpad legújabb éesztrádműsorával február 11 -én Szegeden szerepel Ka­zal László és Kabos László, valamint Bikád: György, Hlatky László. Balogh Emmi, Mikes Lilla, Bán Klári, Ma­daras Vilma, Csengeri Judit, és még sokan mások. Az Or­szágos Filharmónia szegedi kirendeltsége azon szorgos­kodik, hogy minél változato­sabb rendezvényekkel szóra­koztassa Szeged dolgozóit. nz osztályokból. Mivel a Gépipa­ri Technikumban vagyunk, talán stílszerű, ha így fejezem ki ma­gam: Csak félgőzzel dolgoznak. Nem mindennapos eset tör- ajtót nyomta be, aztán a kony­A december 22-én megtartott ér- tent Szegeden az elmúlt napok- haajtót. A lakásban tartózkodók tesítő osztás óta, ugyanis január ban. Hegvesi István kübekházt az ablakon át az utcára kiabál­lakos, — aki egyébként Szegeden tak segítségért: ezt meghallotta börtönőr — a Borforgalmi t ál- Hegyes:, a lakásban levő rádiót lalat 2-os szántó borpincéjében magához vette, majd azt a fo* vagy három liter bort megivott, lyosón letette és lemenekült a Utána elment a volt Petőfi-lak­tanyában levő kollégiumba, 21-én indult meg ismét a rendszeres oktatás a végző hallgatók részére. A bosszú szünet alatt a bárom utcára nyíló intézet falai nagyon ahova egy csomagol kellett vin­kihültek. Sajnos, a fűtőberende­zés nem egészen tökéletes, mert a kazánokat minőségigényes szénre konstruálták. Így a mű­helyek nyolc, a tantermek 12 foknál magasabb hőmérsékletre. itie. Ott ágylátszik „eltévesztette a házszámot" és részegen Török Lajosné lakásába akart beha­tolni. A bontlcvők megijedtek az egyenruhás férfitől, bczárSák az ajtót. Hegvcsi először az előszoba pineébe. Miközben a segítségre siető rendörök felmentek a la­kásba, — a börtönőr a kapun át „angolosan" távozott, és bement a börtönbe szolgálatra jelent­kezni. A betörő börtönőrt őrizetbe vették. nem fűthetők. E helyzet megja-£ vitására nem a gazdaságosság.^ hanem a szúnellátás nehézsége® miatt a legalkalmasabb megoldás^ a következő, aminek tervei jó-® ráhagyás végeit már január ele-® jén felkerültek Budapestre. Az® iskolának van egy nagy kazánja,® amiről a központi fűtés gőzellá-® tusának biztosítása, mintegy 40® ezer forintos költséggel megold-® hat« lenne. A meglevő szén-® mennyiséggel körülbelül £ ^pu^ifűL/y Rossz vágányra tértek a Villamosvasútnál hatom hé'ig £ (ű hs nek. t ® Ha a hetente érkező 20—30 niá-J zsa szenet az elkövetkezendő. időkben is rendszeresen meg-" kapják, akkor kényszer s/énszü-® netre nem kerül sor. £ A Szeged: Villamosvasút­nál is megalakult. az MSZMP alapszervezet és annak ideiglenes intéző bi­zottsága. Nétnelv személvek azonban naevon különös és megengedhetetlen macatar­tást tanúsítanak azokkal az embeeekkel szemben, akik a pártszervezet, ügveivel. a rártéDt'léssel törődnek Meg­próbálják elszigetelni és el­lenszenvessé tenni őket. Bizonvos ielek vannak arra. hoev burkoltan külön­féle mesieevzésekkel is megkísérlik megfélemlíteni azokat, akik a párt. .soraiban a néD iavára kívánnak munkálkodni. Az alapszer­vezet megalakulásától kezd­ve ez a helvzet. Sainoe. a vállalat vezetői — és az igazgató: Keiman főmérnök. — nem tettek lépéseket azért. heav meeszúniön mindenfalta megfélemlítés. Itt az ideie. hoev ezen változtassanak. Tériének tó vácánvra a villamosvasút­nál mindazok, akik letértek róla. a.

Next

/
Thumbnails
Contents