Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-16 / 39. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mórahalom, Domaszék, Pusztamérges és Szeged gazdái megkezdték a korai borsó és a mák vetését A biztonságos A munkás-paraszt kor­mány intézkedései, rendele­tei következtében jelentős kedvezményeket kapott a parasztság. Megnövekedett ezért a munka- és a terme­lési kedv ázegeden és a sze­gedi járásban is. Tanácsaink meg is tesznek mindent, hogy zavartalanná tegyék a dolgozó parasztok munká­ját. A földrendezés sok ügyes­bajos problémájának meg­oldása mellett szervezik a vetőmagcllátást, segítik a gazdák téli készülődését a nagy tavaszi munkákra. A homokos területek köz­ségeiben a földek hamarabb pirkadnak a napsütéssel, ta­vaszias langyos széllel. Nem­csak ezért szorgoskodnak, hanem mert évtizedes ta­pasztalatok győzték meg a gazdákat arról, hogy a ja­nuári és a februári napok igen alkalmasak a trágya­hordásra. Nem véletlen, hogy a homokos vidékekről még ' például Mezőhegyesről Is eljárnak teherautókkal trá­gyáért. Eyves közsé-rek gazdái külön "ügynököket* fo­gadtak, s esek járják a TfevtaMII községeket, a maTrél járást, hogy felvá­sárolják cs eladó trágyát. Derzken az I. típusú ter­melőszövetkezet egyik tagja azzal küldte el az "ügynö­köt*, hoffv a trágyát ma már ők is kihordják a földre, nem adják el. Kühekházán még sokan más véleményen vannak. Egész januárban, sőt még most is, teherautó járja a falut, és elhordja a .ió istállótrágyát s bort visz helyette cserébe. A járás több községében Mórahalmon, Domaszé­ksti, Pusztamérgesen és Szeged külvárosainak kertjeiben is megkezdték a tavaszi munkát. A homokos talajú községek­be:) már hagyomány szám­ban megy, hogy hóolvadás utan mindjárt vetik a korai borsót és a mákot. Előbb a házak körüli kertekben s azután kinn a földeken is. Többéves tapasztalat bizo­nyítja, hogy a februári veté­sű korai borsó bőven fizet. Már több, mint ötven móra­halmi gazda vetett borsót és mákot. Szegeden az alsóvárosi gazdák majdnem egy hó­nappal előzték meg a tava­lyi mezőgazdasági munkák kezdetét. Ugyancsak vetik a borsót és a mákot, A jobb áruellátásért és elosztásért A szegedi kereskedelmi szakemberek értekezlete A városi tanács kereske­delmi osztályán pénteken hosszabb értekezlet volt, amelyen a szegedI kiskeres­kedelmi vállalatok igazgatói, a város ellátásában érdekelt minisztériumi kereskedelmi vállalatok vezetői, a szövet­kezeti hálózat — MEZOEK, földmüvesszövetkezet — ta­lamint a kereskedelmi fel­ügyelőség és a szakszervezet képviselői vettek részt. Az értekezleten az MSZMP szegedi ideiglenes intéző bi­zottságának képviseletében Balogh István elvtárs ismer­tette az Ideiglenes intézőbi­zottság legutóbbi ülésén a város ellátásival kapcsolat­ban elhangzott észrevétele­ket. Ezúton részletesen meg­tárgyalták a szegedi keres­kedelmi hálózat ellátási, áru­elosztási problémáit, vala­mint a jobb árubeszerzés és elosztás módozatalt, Kétszáz konyhabútorhoz elegendő lemez terven felül A Szegedi Falemezgyár termékeit, a bútorkészítés­nél nélkülözhetetlen réte­gelt- és rostalemezeket, bú­torlapokat nagyon várják most az ország bútorgyárai és a szegedi lemezgyár hét­ről-hétre jobban kielégíti a növekvő igényeket. Legutóbb olyan nap is volt, hogy 115 százalékra teljesítették a tervet. Február első tíz napjában csak terven felül 200 konyhabútorhoz elegendő rétegelt lemezt és bútor­lapot gyártottak. A későbbi, a negyedéves tervteljesítést azonban már fenyegette a bútorlapok ké­szítésénél mutatkozó anyag­hiány. A bútorlapokat ugya­nis eddig csak importált kanadai nyárfából készítet­ték, ez pedig nem áll ren­delkezésükre elegendő mennyiségben. Ezért most kísérletképpen kidolgozták e cikk fenyőfából való ké­szítésének technológiáját. Az új módszert kedden próbál­ták ki és jól bevált. Mivel a Szovjetunióból nagymennyi­ségű ilyen fenyőfát kapnak, megoldódik a bútorlcipgyár­tás nyersanyagellátása. A MEDOSZ megyei központ­jaiban a mezőgazdasági üzemek­hon dolgozó üzemi bizottsági el­nökök részére aktlvaérlekezletet tartanak. Az értekezleteken 0 SZOT X. plénumúnak beszámo­lóját és határozatait tárgyalják meg. A MEDOSZ vidéki aktíva­értekezleteit március l-ig min­denütt befejezik, és eredményes gazdálkodásért A fald. Ki gondol arra e sző hallatán, hogv mennyi paraszti keserűség, veríték, és vér ta­pad a magyar szántóföldhöz, n paraszti ember létalapjához! Sok szó cselt a földiől az elmúlt tizenkét év alatt is, amikor eldőlt az évszáza­dos per: kié legyen? A földreform során birto­kába vette a nép. A föld azé lelt, aki megmun­kálja! Nem csoda hit, ha a falu ellenállásába ütköztek a mólt őszön az ellenforradalmi tö­rekvések, amikor a többi között a földet 18 ki akarták rántani a dolgozó parasztok lába alól. Nemcsak a l'allavicbinick, hanem n föld ko­rábbi busás jövedelemmel, nagyobb lei ülettel rendelkező volt tulajdonosai jelentkeztek. Egy hete kormányhatározat és törvényerejű rendelet jelent meg a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezésé­ről. A kormány ezzel ismételten kinyilatkoz­tatta: megvédi a parasztok földjét. Biztosítja, liogy ezután minden állami gazdaság, termelő­szövetkezet és egyéni gazdu zavartalanul hasz­nálhassa a birtokában levő földet. Nagy szük­ség volt erre az állásfoglalásra, mert cnólkiU csak szólam volt az évek során elkoptatott ki­njilatkoztötás, hogy minden feltétel biztosítva van a paraszti termelési kedv növekedéséhez, kibontakozásához. Az elsődleges az, hogy n pa­raszt ember ne rettegjen attól, liogy az évelő növénnyel bevetett, vagy gyümölcsössel, szőlő­vel betelepített földjét így, vagy úgy, ilyen, vagy olyan indokok alapján másnak kelljen át­adnia. A rendelet eloszlatta a dolgozó parasztok ilyen aggodalmát, és védelmet nyújt minden támadási kísérlettel szemben. Nagy, és felelősségteljes munka bárul most a helyi tanácsok végrehajtó bizottságaira. Sok igény, panasz, elgondolás, sérelem, és sok eset­ben agyafúrt támadás közepette kell rendezniük a függőben levő földtulajdoni és használati vi­tákat. Ez azonban nem jelentheti azt, liogy a tanácsok végrehajtó bizottságai figyelmen kívül hagyhatják a falu gazidáinak célszerű, hasznos ja­vaslatait. Kevés idő van hálna március l-ig; erre a naprft pedig a volt termelőszövetkezeti tagoknak ki kell jelölni melyik földterületen kezdhetik meg az ez évi termelőmunkát. Jól lehet, ezt a földterületet csak az 195C—57. évre kell kiie­lölni, do törekedni kell most is arra, hogy az illető lehetőleg már azt a földet kapja, amely részére a tulajdoni és használati viszonyok ké­sőbbi rendezése során végleg kiadható lesz. Minden vitás kérdés, panasz eldöntésénél, orvos­lásánál ügyelni kell arra, hogy a kártalanításra szorulók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Tetmószclcscn mindenki nem kaphatja vissza nrt u földet, aiuely évekkel ezelőtt birtokában volt. Nem bolygathatunk fel már régebben le­zárt földügyeket. Az ellenforradalmi elemek megkísérelhetik, s minden bizonnyal meg is kí­sérlik = erre mór példa is van —, hogy „vissza az ősi földet!" jelszóval provokáljanak. Ellenük azonban a legkeményebben kell föllépni. Ncin engedhetjük megzavarni a kormányhatározat gyors és helyes végrehajtását. A régi hibákat sem tetézhetjük most újabbakkal, s nem búz­hatjuk el beláthatatlan időre a földügyek ren­dezését. Szegeden az elmúlt években többen túladtak egy-két holdas kis parcellájukon, mert a sok tiltó rendelkezés közepcite öregségük, vagy hi­vataluk, üzemi beosztásuk miatt nem tudták megművelni. Haszonbérbe ugyanakkor csak ne­hezen adhatták, mással nem műveltethették meg. Eladni sem tudták, és ezért felajánlották az. államnak. Most több ilven ember visszakéri földjét, mert a rendelkezés szerint haszonbérbe ndhntja, sőt el is adhatja. Bizonyára lesznek is olyanok, akik bővíteni akarják gazdaságukat és vásárolnak fűidet. Arra persze nem nyújt lehe­tőséget ez a rendelet, hogy a föld újból a ki­zsákmányolás eszközévé váljon. Ezért meg­szabja a földvásárlás felső határát, liogy min­denki csak annyi íüldet vásárolhasson, omeny­nyit maga és családja meg tud művelni. Az elmúlt tizenkét év vívmányai közé tarto­zik nz. is, hogy a föld azé, aki megműveli; hogy a föld ma már nem a kizsákmányolás eszköze. Az is az elmúlt évek vívmányai közé tartozik, begy létrejöttek termelőszövetkezeteink. Sok hiba történt a szövetkezeti mozgalom szerve­zésében, a szövetkezetek létrejötténél. A mostani földrendezés is c sok hiba orvoslását hozza. Igaz, hibákkal volt terhes a szövetkezeti mozgalom szervezése nz elmúlt esztendőkben, de koránt­sem volt minden rossz ezen a téren sem. Ezért mondja ki világosan a kormányhatározat is a szövetkezetek védelmét, ezért foglal á'lúst hatá­rozottan a szövetkezeti mozgalom továbbfej­lesztése mellett. Ez az állásfoglalás találkozik sok dolgozó paraszt gondolatával, akaratával. Szinte alig múlik el bét, hogy újabb szakcso­portok. termelőszövetkezetek alnkulá«áról no hallanánk hírt. Az a tény, liogy ma szabadon, az önkéntesség alapján társulhatnak a dolgozó parasztok, csak növelte a szövetkezeti gazdál­kodás iránti érdeklődést Szegeden és a szegedi járás községeiben is. Már maga a mezőgazdasági ingatlanok tulaj­doni és használati viszonyainak rendezéséről szóló rendelet megjelenése is nyugodt és biz­tonságos gazdálkodás légkörét teremtette meg dolgozó parasztjaink körében. Most a helyi ta­nácsokon múlik, liogy a rendelet helyes végre­hajtásával ez a légkör az alkotó, kezdeményező készséget, a termelési kedv gyors növekedését hozza. A tanúrsok jó munkájútól függ, hogy végre ne csak szólam, hanem mindenütt való­ság legyen ez a sokat emlegetett, s elkoptatott néhánv szó: növekedett a parasztság termelési kedve, mert nyugodtan, biztonságban dolgozhat, termelhet, , . , v - - - ­Gromíko az új szovjet külügyminiszter Bírósások vezetőinek országos értekezlete A munkás­mozgalom egyik szegedi fellegváráról Veszedelmes játék az úttesten ® Egész heti rádióműsor A MAGYAR SZO CIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA II. évfolyam, 39 szám Ara: 50 fillér Szombat, 1C57. február 16. IS Nemzetközi Vöröskereszt elnöke magyarországi látogatásáról Sz máf állami szék Budapesten tartózkodik Leo- gyok, hogy biztosíthatom Önö­pold licssicr geníi egyetemi ta- ket: a genfi bizottság e pillanat­nár, a Nemzetközi Vöröskereszt ban megsokszorozza erőfeszité­BizolUág elnöke, aki a többek tett, hogy minél több adományi közölt a következőket mondotta gyűjtsön össze és mód nyíljék a az MTI munkatársának: segélyezés még általánosabbá Ic­— Mint Unök tudják, a Genfi telére. Erről volt szerencséin Nemzetközi Vöröskereszt Bízott- csütörtökön délelőtt Szarka kül­ságot —, amclv az egyetemes vö- ügyminiszterhelyettes úrral is röskcreszt-mozgalom alapító szer- beszélnem, akit tájékoztattam ai­vezele — számos ország vörös- röl is, hogy a Nemzetközi Vürös­k eresz! -szer ve ze te és kormánya kereszt Bizottság minden Idő­kérte fel arra, hogy intézze a ben tész felajánlani együllműkö­magyar nép számúra felajánlott ^ fe!mcrül5 embcrbaráli adomanvoknak az országba jut- ... . ,a,.-is.i(_ problémák gyakorlati mcgoldusá­— Abban a helyzetben va- ban. A Szent Mihály utca 7 sz. alatt van Pusztai István kis­iparos asztalos műhelye Pusztai bácsi nemcsak sze­relmese, de művésze is szak­májának. Sok-sok éven át szebbnél szebb bútordarabok kerültek ki keze alól. Most is készít, de keveset, mert bizony kevés a nyersanyag. A mai naptól Rókuson folyik a füdőszürés Szegeden a hetekkel ez­előtt megkezdődött tüdőszd­rő-vizsgálat nagyszabású köz­egészségügyi munkálatai lel­kes támogatásra találtak a lakosság körében. A Szillóri sugárúti iskolában végzett eddigi vizsgálatok — a fel­vett fényképfelvételek — azt bizonyítják, hogy nagyon ér­demes volt ezt az országosan is páratlan akciót megkez­deni városunkban, ahol évente — mind a mai napig — igen sok áldozatot köve­telt a TBC-s megbetegedés. A mai naptól kezdve az ernyőképes tüdőszűrő-vizsgá­latot — a Szilléri sugárúti isicolában végzett lelkiisme­retes munka után — a Ró­kusi általános iskolába he­lyezik át, hogy Rókuson is elvégezzék a kötelező szűrő­vizsgálatokat. A vizsgálato­kat 8—12 és 4—6 óra között tartják. A kormány rendelkezései folytán az eddiginél több támogatást kap a kisipar. Pusztai bácsi is sok javítást végez az állami intézmé­nyek, Iskolák részére. A ké­pünkön is éppen egy „álla­mi" széket reperái.

Next

/
Thumbnails
Contents