Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-15 / 38. szám

l$ISZ-k©zg^Mlés Határozatot Hesotf as algériai kérdésben Végeiért Miről szól az Egyesül) AüamoX ! és Kommunista Pártjának miért fontos XVI. kongresszusa az ENSZ alapokmánya ? Kedden ért véget az Egye• sült Államok Kommunista i Pártjának New Yorkiban Mwsuer rádlóbiszetfs Bulganyin Isreíérfi! - Stsliov beszédinek kairól visszharsia raniajiaj[ WfJ lnnmnan LésTT°nemSDí BEf.Z'.DE™?. ÉRTÉKE- ^ XVI^ang^ui-LSL. A nemzetközi sajtó igen élénken reagál Sepilov — * • • . szovjet külügyminiszter keddi, a Legfelsőbb Tanács ülésén elmondott beszámolójára cs a legtöbb világlap clsőoldalas cikkben kommentálja a külügyminiszter beszédének egyes részeit. Foglalkozott Sepilov külpolitikai beszámolójával a kairói rádió is, szerdai adásában. Párhuzamot vont az Eisennoioer-doktrina és a közép-keleti béke helyreállításáról szóló szovjet terv között. Most már világos — jelentette ki az egyiptomi főváros rudiója —. hogy az EgyeSült Államok elnökének terve jogei venycssé akarja tenni az amerikai beavatkozást a középkeleti népek belügyeibe, amely országok képesek megvédeni nemzeti c-gységüket és biztosítani országuk védelmét. Ezzel szemben Sepilov hat ponthói álló terve olyan elveken alapul, amelyek tiszteletben tartják ezen országok nemzeti szuverenitásé t. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS . POLITIKAI WL AZ ALGÉRIAI KÉRDÉSRŐL. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága szerdán délután tartotta meg utolsó vitaülését az algériai kérdésről. A bizottságnak ezen az ülésén 3 határozati javaslat felett kellett döntenie. • Elsőnek a 13 ázsiai és arab ország határozati javaslatát bocsátották szavazásra. Miután a javaslat két fő pontját a bizottság elvetette, Egyiptom kérésére a javaslat egésze felett nem szavaztak és a javaslatot elutasítottnak nyilvánították. Az olasz—latin-amerikai határozati javaslathoz a bizottság -11 szavazattal 33 ellenében és 3 tartózkodás mellett elfogadta. Ezután Japán. Thaiföld és a Fülöp-szigetek közös határozni i javaslatu felett ejtették meg a szavazást. A bizottság .33 szavazattal 27 ellenében és 13 tartózkodás mellett ezt is határozattá emelte. Az olasz-latin-amerikai határozat hangsúlyozza: „A közgyűlés, miután meghallgatta Franciaország és más országok küldöttségeinek nyilatkozatait és megvizsgálta, az algériai kérdést, azt a reményét fejezi ki, hogy megtalálják ennek a kérdésnek békés és demokratikus megoldását".*/ sa. Az e napon tartott három ülés során a kongreszszus részvevői jóváhagyták a párt tevékenységéről szóló alapvető határozatot, amely hangsúlyozza: a párt hű á marxizmus—leninizmus és a proletárinternacionalizmus elveihez. A kongresszus részvevői, miután jóváhagyták a párt új alapszabályzatát, megválasztották a párt országos bizottságának 20 tagját, i A? kongresszus a párt egyBIZOTTSAGA ségé-fenntartásának és megszilárdításának jegyében folyt le. A kongresszus egyik legfontosabb határozata kétségtelenül az az egyhangúlag i hozott határozat, amely visszautasítja a párt "egyesülétté* való átalakításán alt eszméjét, amely a párt értelmisége egy részéneik 1 törekvése volt. Az Egyesült Nemzetek néhány pillantást az alap- kezese sem zárja ki olyan Szervezete közgyűlésének okmány második részére, a regionalis megállapodások) jelenlegi, XT. ülésszakáról szervezet „működési szabály- vagy szervezetek fennállásátt szóló tudósításokban sokszor zatára". Az alapokmány e amelyek a nemzetközi béke történik hivatkozás az része többek között mégha- ás biztonság fenntartásának ENSZ-alapokmányra, az lározza, mely országok lehet- regionális jellegű tevékenyalapokmány rendelkezéseire, nek az ENSZ tagjai. — „Az ségre alkalmas vonatkozásúszellemére. Éppen ezért — Egyesült Nemzetek tagja le- val foglalkoznak". Ilyen néhány olvasónk kérésére — het minden más békeszerető regionális egyezmény például röviden összefoglaljuk, mi az állam — így szól e rész egyik a varsói szerződés is, amely ENSZ alapokmánya és mi az legfontosabb. 4. számú cikke- — mint ismeretes — a szoalapokmány jelentősége nap- lye —, amely a jelen Alapok- eializmust építő országok véjainkban. mányban foglalt kötelezett- delmi jellegű — és a hangNem sokkal a németek íe- ségeket vállalja és e Szer- súly a védelmi jellegen van lett aratott nagy győzelem vezet megítélése szerint e kő- — szövetsége. A nyugati ha) után, 1945. július 26-án a telezettségek teljesítésére ké- talmak szerint regionális győztes hatalmak és szövet- pes és hajlandó". egyezmény az Északatlanti ségeseik, továbbá néhány . , Szövetség is, ez azonban — más, összesen 51 ország kép- Szol az alapokmany tekintettel, hogy törekvései i viselői öszeültek az Egyesült arrúl is. hc,gy melyek az lámadóiellegűek — az alapÁllamok-beli San Francisco Egyesült Nemzetek lőszer- okmany betűszerinti rendelvárosában. ahol megalapítót- vei: ° Közgyűlés, a Bizton- idézéseinek értelmében nem ták az Egyesült Nemzetek Tanács, a Gazdasági és tekinthető regionális egyezSzervezetét és aláírtak az Szociális Tanács, a Gyámsa- m6nynek. ENSZ alapokmányát. Oi Tanacs, a Nemzetközi Bt- Ay ENSZ-alapokmánv emAz alapokmány két rész- roíü» cs a Titkárság. A fel- iített célkitűzéseinek elolvaből áll. Az első, igen rövid sorolt szerveken kívül ter- sasa után önként vetődik fel i rész megindokolja, mi tette meszetesen egy sor, a fen- a kérdés: hogyan lehet az, szükségessé az Egyesült tieknek alarendelt más szer- hcgy a „épek parlament jéNemzetek Szervezetének ve ls van az ENSZ-nek. E nek<. _ ah0gyan az ENSZ-et | megalapítását, a második, szervek teendőinek meghata- nevezik általában — immár i 111 cikkelyből álló rész pe- rozasan kivul az alapokmany 12 éves fennálása óta alig dig meghatározza az ENSZ utal ar!'a ,is> Pz ENSZ- sikerült valamit tennie maA kongresszus többek. kö-j összetételét és működésének ^„gyűlésben minden .agai- gasrendű céijainak zött elemezte az Egyesült Ál- i elveit. A két rész együttesen 'ómnak csupán egy szavaza- érdekében? Hogyan 1 lamok jelenlegi helyzetét is, egy négyoldalas újság anya- ia van> h°0V a Közgyűlés ges az hogy Lenkét hangsúlyozva a "népi kapi- f gát tenné ki, ezért részlete- évente egyszer ulesezik. A talizmus*-ról szóló legenda ! sen nem foglalkozhatunk ve- Biztonsági Tanácsnak , ... T u - — — i. i- .1 r ,— nrrm'v 3 Tv „-/cfvnlfie lila hazug voltait. elérése lehelsétizenkét évvel az ENSZ megalapítása után még mindig egy harmadik világháború veszélye fenyeA három ázsiai ország határozati javaslata azt a reményét fejezi ki, hogy Franciaország és az algériaijnép meg-' ieíelő tárgyalásokkal törekedni fog a vérontás befejezéáííe és a jelenlegi nehézségek békés rendezésének ipegtalálá- J sóra. ADENAUER BESZÉDE BULGANYIN LEVELÉRŐL.] '". London (MTI) Horthy Mik Adcnauer bonni kancellár szerdán este beszédet mondotr dós halálával kapcsolatban Horthy képviselte mindazt, ami Magyarországon a legrosszabb volt ftnsoi lao Hori!iv Miklósról 'le. azonban néhány íonto- amely a Közgyűlés után az ! sabb részletének lényege kü- ENSZ legfontosabb szerve — gel? í lönben is érthetővé teszi, 02 alapokmany szerint öt álmilyen nagy jelentőségű do- landó (Kína, a Szovjetunió, A választ tömören akkumentum az ENSZ-alapok- az Egyesült Államok, Anglia ként lehetne megfogalmazmány az emberiség életében. L'S Franciaország) és hat vál- ni, hogy az ENSZ eddigi siAz alapokmány első, egy- tagja van. Az utóbbia- kertelenségeiért a nyugau szerű szavakkal fogalmazott kat két évre választják. A hatalmak politikája a felelős, sorai híven utalnak a szer- Biztonsági Tanács dönt első- Ezek az országok ugyanis vezet megalakulásának cél- fokon az új tagok felvételé- hosszú esztendőkig a saját jajra as Egyesült nek ás az esetleges támadó erdekeik megvalósításának Nemzetek népei hangzik ellen foganatosítandó intéz- biztosítására eszközként az alapokmány néhány be- kadesek kérdésében, het használták fel a viiágszervenyugatnémet kancellár véleménye szerint azonban „már íw jellemzi: Fő tulajdomsámost nagyon világosan és nyomatékosan le kell szögezni jógái voltak" a^magas rang, jó egyes megállapításokat". Ilyen megállapítás például Aden- : külső megjelenés, gőg, reakauer véleménye szerint az, hogy „nincs ket német állam, 1 cióc nézetek és az idegen Ez Admauer szerint természetesen Nyugatcsupán egy Németország. A bonni.kancellár egyszerűen tagadta a Német Demokratikus Köztársaság létét és ezzel kapcsolatban szovjetellenes kijelentéseket tett. Beszédében egyébként azt bizonygatta, hogy Nyugat-Németországnak nincsenek támadó szándékai, majd azt a véleményét hangsúlyozta, hogy a világon mutatkozo nehézségeket le lehet küzdeni. Adenauer rádióbeszéde természetesen nem jelenti azt, hogy a kancellár válasza elutasító lesz, ellenkezőleg: az a lény, hogy a nyugatnémet kormány több nap óta-nagy figyelemmel tanulmányozza Bulganyin levelét, arra enged következtetni, hogy Bonnban is tisztában vannak azzal, hogy a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok kiépítése elsősorban és mindenekelőtt — nyugatnémet érdek. Befejeződtek a magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások 1957. február 8—12 között rák Richárd kcreskedelemtárgyalások folytak Prága- ügyi miniszter vezette. ban a magyar—csehszlovák A tárgyalásokat baráti lég-* gazdasági kapcsolatok fej- kör és kölcsönös megértés icsztéséről és gazdasági se- jellemezte. Megegyeztek abélynyújtásról. A magyar lián, hogy a gazdasági kapl.iiidötUéget Rónai Sándor, csolatok mielőbbi normalizác Magyar Forradalmi Mun- lása érdekében a legrövidebb ús-Paraszt kormány keres- időn belül létre kell hozni az l.cdelemügyl minisztere, a 1957. évi árucsereforgalmi csehszlovák delegációt Dvo- megállapodást. i üüllttMU (10) nyelvek ismerete a' Nyugat 4 támogat ááéjfe megnyerésé'ban. Az ő vezetése'alatt alakult ki Magyarországon a fehér terror, a szeged: mozga. hogy megmentjük a jövő , . „ nemzedékét a háború bor- "Halom szavazatanak is, el- rom nyugati hatalom kivált•zalmaitól, amely életünk fo- le,nk?z* f i™a3la* *&&>* helyzete az ENSZ-ben lyamán kétszer zúdítottak elvetettnek tekintendő. A és ma már egyre inkább a kimondhatatlan szenvedést Biztonsági Tanacs hataroza- reális álláspontokat képviseű- emberiségre tait V(-'gső fokon a közgyűlés lő szocialista, valamint az .' . _ .. , erősíti meg, vagy veti el. ázsiai és afrikai országok véalapZő^mtert&T az az alapokmánynak Idénye és szavazata a dönemberi személyiség méltósá- ~ ha"^k,az, alap?kmAny , " . ca és értéke a tér fiak és e®'lk legtöbbet idezett resze Jelenleg 80 tagja van az lem. Mindvégig kitartott a I ZkvZmtitt a Jgyés 4 " ^"miféle rendelkezese Egyesült Nemzetek Szervereakciós'antiszemita katona- I nemzetek egyenjogúsága sern jogosttja fel az Egyesült zetenek. Ahhoz azonban; íecjKciOdrantiszemua Kaiona- | mc^ext Nemzeteket arra, hogy olyan hogy a világszervezet valoítiszteík és kurtanamesok mel- j ' ügyekbe avatkozzanak, ame- ban képes legyen eleget lenlett A vezető terroristák ; hogy mestaremtjuk azokat - lyek unvegiu0 valamely ál- ni a reá váró nagy íelada> „ f ételeket, amelyek mel- Jam belső jogalkotásának kö- toknak, egyrészt vakímennyi, nurfH Horthy legbizalmasabb , lelt az igazságosság és a nem- rébc lartoínak és nem ki- a tagságra érdemes ország hívei közül kerültek ki és , zetkozt szerzoaesekbol, vala- ván;a msg a tagoktól sem _ legfőképpen a Kínai Néoközülük sokat, például Göm- | ^^LaibólTredő'1 íöteleTtt- azt> hogy az ilyen ügyeket köztársaság - felvétele szükböst és Imrédyt miniszterei- ; ségek iránti tisztelet fenn- ennek az alapokmánynak séges, másrészt és mindenekfiöM székbe emelt Horthy *á-' i tartható, megfelelő rendezés alá bo- előtt az, hogy az Egyesült mogatása. Horthy képviselte j hogy előmozdítjuk a szo- cs ássák". Más szavakkal: az Államok, Anglia, Franciaormindazt, ami Mtgyarorszá- j cidíis haladást és nagyobb ENSZ alapokmányát semmi- szág alapvetően megváltozgon a legrosszabb volt: a régi szabadság mellett az életnek képpen sem lehet felhasznál- tassa eddigi álláspontját, és társadalmi rendet, az'antisze- , magasabb színvonalra eme- ni arra, hogy segítségével be- hogy működjék együtt a miblzmust^ a magyar hege- lését". avatkozzanak bármely ország Szovjetunióval. Az egyetemómia gondolatát a környező Mielőtt azonban ahhoz belügyeibe. messég és a nagyhatalmak parasztnépek felett/ Jelképe^ fűznénk megállapításokat, Szó van még az alapok- együttműködése tehát az a volt mindannak, ami elavult' j hogy az alapokmány első mányban — ismét csal? a két alapvető feltétel, amely és gonosz volt Közép^-Euró- ! soraiban megfogalmazott cé- legfontosabb részeket említ- szükséges ahhoz, hogy az .pában, és bukása nemíjelen- lókat eddig mennyire sike- ve — arról is, hogy „az alap- ENSZ megvalósíthassa célkiI I I • — n I — C .«.*'. 1 ( H— „ W-rml /„IIMMI — 1'-. 1 _ rtl • MM. . n „ .. .. AS „ t IIAN tett semmi veszteséget. | rült megvalósítani, vessünk okmány semmilyen rendel- tűzéseit. 5. 1 s\+JK A SALM UTCAI RENDŐRSÉGEN A bolondokházában tiillött stép, verőfényes napok után Svejkre az üldöztetés keserű órái l.öve keztek. Braun rendőrfelügyelő bűbájos \cró császár korabeli római hóhérlegcnyck kegyetlenségével rendezte meg a Svcjkkel való találkozás jelenetét. Éppoly könyörtelenül, mint ahogy ekkoriban mondták: „Dobjátok ezt a -siyányt, ezt a keresztényt az oroszlánok elé", úgy mondta Braun rendőrfelügyelő IS .* ff Dugjátok n karcerbe!" Egy szóval se. többet, se kevesebbet. Épp csak. h :;y valami sajátságos perverz kéj villant fel Braun rendőrfelügyelő úr szemében. Sveik meghajolt és büszkén így szólt: — El vagyok rá készülve, uraim: ha jól sejtem, a karcer valami cellát jelent, és az még rím olyan borzasztó. — Jobb lesz, ha nem snltat pimaszkodik itt nekünk — mondta a rendőr, aki bekísérte, mire Svejk*igy felelt: — Én nagyon is szerény vagyok, és lialas vagyok mindenért, amit értein tenni tetszik. .1 cellában egy mélabús férfi ült a priccsen. \patikusan üldögélt, és arcáról világosan lerítt, luigy amikor a fogda-ajtó zárja megcsikordult, nem is gondolt arra, hogy a nyitó ajtótól a szabadulását remélje. — Alászolgája, kedves uram — mondta Sve/k, hűlve mellé a priccsre — nem tudja véletlenül, hány • óra vau? — Neltem az óra nem istenem — felelte a mélabús férji. — Nem is olyan rossz ilt — szőtte tovább Svejk a beszélgetés jonalát - ezt a priccscl gyalult jából csinálták. A komoly férfiú nem sálaszolt, felállt, s vyors léptekkel fel és alá kezdett járkálni az ajló meg tt priecs közötti szült térségben, mintha sietne, hogy megmentsen valamit. Svejk közben érdeklődéssel szemügyre vette a falakra körmölt feliratokat. As egyik felilatban azt a fogadalmát közölte egy ismeretlen fogoly, hogy élelrc-halalra harcolni fog a rendőrség ellen. Szövege igy szólt: „Ezért még szorultok". Egy másik fogoly ezt írta: „Bújjatok a fenekembe kakastollasok". Egy harmadik csupán a következő egyszerű ténymegállapításra szorítkozott: „Itt ükein 1913. június 0-én, és tisztességesen bánlak velem Josef Marecck, kereskedő, Vrsovice". És volt olyan felirat is, amely szinte megrázta az embert mélységével: „Irgalom, nagy Isten..." cs alatta: „Le vagytok sz." Az sz.-bclüt azonban áthúzták, és oldalt nagy betűkkel odaírták: „EJTVE". Melléje egy költői lelek a kővetkező verset jegyezte jel: „Búsan ülök kint a patakparton, egy sugár még láncolt a vízen, dc a dombra már leszállt az alkony, ott él az én drága kis szívem". A bánatos férfiú, aki úgy rohangált az ajtó és a priecs közölt, mintha maratoni futóversenyt akarna nyerni, megállt, kifulladva visszaült régi keltjére, tenyerébe hajtotta a fejét és hirtelen felordított: V — Eresszenek ki!.' — Nem, nem eresztenek mondta aztán, mintegy önmagának — nem cs nem. Már reggel hat órától itt vagyok. Közlékenylégi rohama támadt, kiegyenesedett és megkérdezte Svcjktől: — Nincs magánál véletlenül, egy szíj, hogy végezzek magammal? — Eze.r ürömmel állok a rendelkezésére — felelte Svejk, kikapcsolva a nadrágszíját — még sohasem láttam, hogy az emberek hogy kötik fel magukat, a fogdában egy nadrágszíjjal. — Csak az a bosszúság — folytatta körülnézve —, hogy nincs itt semmiféle l:ampó..Az ablakkiüncs nem fogja megtartani. Legfeljebb ezt a priccset próbálhatja meg, ha letérdel mellette, ahogy az Emauzi-kolostorban csinálta az a szerzetes, alti a feszületre akasztotta fel magát egy fiatal zsidólány miatt. En nagyon szeretem az öngyilkosokat, úgyhogy csak tessék vidáman hozzálátni. A komor férfiú, miután Svejk a kezébe nyomta a szíjat, ránézett, a szíjra, odavágta a sarokba, majd sírva fakadt, s miközben fekete kezével a könnyeit mázolgatta, ilyen visítások törtei: ki belőle: ~ Nekejn kicsinyeim vannak, ért részegségért és szemérem elleni vétségért ülök itt, jézusmária, szegény, szerencsétlen felesegem, mit szólnak mufti ehhez a hivatalban? Nekem kjfsinyeim vannak, én részegségért és szrmcreni elleni vétségért ülök itt — és igy tovább, a végtelenségig. _ . Végül még megnyugodott egy kicsit, az ajtóhoz ment, s elkezdte rugdosni és ököllel verni. Az ajtón túl tépések hangzottak jel, majd egy hang beszólt: — Mit akar? '{•'-' — Eresszenek ki! — mondta a bús férji olyan ' hangon, mint akiben egy csöppnyi életkedv se maradt. — líovi? — kérdeztek az ajló túlsó oldaláról. — A hivatalba! — felelte a szerencsétlen atya, férj, hivatalnok, iszákos és szeméremsértő. Erre csak gtínyos kacaj, kísérteties kacaj volt a válasz a folyosó csendjében, s a lépések ismét eltávolodtak. — Ha nem tévedek, cz az úr gyűlöli magát, azért nevette úgy ki — mondta Svejk, miközben az elkeseredett férfiéi visszaült mellé. — Egy ilyen rendőr, ha dühös, sok mindenre képes, cs ha még dühösebb, akkor mindenre képes. üljön csak nyugodtan, ha már nem akarja felakasztani magát, és várja meg a dolgok alakulását. Hogyha hivatalnok, nős és gyerekei vannak, akkor elismerem, hogy borzasztó hely, zelben van. Biztos meg van győződve róla, hogy elbocsátják az állásából, ugyebár? — Azt én nem tudom — sóhajtott a bánatos férji — mert magam sem emlékszem rá, hogy mit műveltem, csali azt tudom, hogy kidobtak valahonnan és éri vissza akartam menni oda. hogy szivarra gyújtsak. Pedig nagyon szépen kezdődött. Az osztályvezetőnk a névnapját ünnepelte és meghívóit berniünket egy kocsméiba, aztán átmentütik egy másikba, negyedikbe, ötödikbe, hatodikba, hetedikbe, nyolcadikba, kilencedikbe. . - ~ • (Folytatjuk.)