Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-12 / 35. szám
Meg kell teremteni a szovjet és a német nép szoros baráti kapcsolatait békés együttműködésüket N. A. Bulganym üzenete Konrád Adenauerhez Moszkva (MTI) A. A. Szmirnov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott bonni nagykövete február 8-án felkereste K. Adenauer szövetségi kancellárt, és átnyújtotta nefci N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetét. A TASZSZ jelentése szerint az üzenet szövege a következő: "Moszkva, Kreml. Tisztelt Szövetségi Kancellár Ür! Nagykövetünflc visszatér Bonnba és megbízom, hogy adja át önnek ezt az üzenetet, amely néhány elgondolást tartalmaz a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának további fejlődéséről. Több mint egy év telt el azóta, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségen között Moszkvában széleskörű és őszinte tárgyalások folytak, amelyeknek eredményeként országaink diplomáciai kapcsolatot létesítettek. Országaink küldöttségei egyetértettek abban, hogy ezzel a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának új szakaszát alapozzuk meg az európai béke és biztonság érdekében. Abból indultunk ki, hogy a normális diplomáciai kapcsolatok megteremtése országaink kölcsönös megértésének és együttműködésének fejlődését fogja szolgálni, és hozzájárul a Szovjetuniót és a Német Szövetségi Köztársaságot, valamint más államokat érdeklő rendezetlen, háború utáni kérdések megoldásához. Ugyanazzal az őszinteséggel. amely moszkvai megbeszéléseinket jellemezte, szeretném megmondani önnek, "szövetségi kancellár úr, hogy kollégáim és magam nem vagyunk megelégedve azzal, ahogyan országaink kapcsolatai a diplomáciai viszony létrehozása és a nagykövetségeik létesítése után fejlődték. Ügy tűnik nekünk, hogy a kölcsönös megértés és az együttműködés fejlesztésének sok kedvező lehetősége felhasználatlan maradt. Nem titkolom azt sem, hogy nem minden aggodalom nélkül figyeljük, hogyan aktivizálódnak a Német Szövetségi Köztársaságban külső támogatással azok az erők, amelyek akadályozni igyekszenek országaink viszonyónak javulását és a háborús kalandok veszélyes útjára próbálják taszítani a szövetségi köztársaságot. Annak alapján ítélve, amit az NSZK küldöttsége a moszkvai tárgyalások idején mondott, ön kijelentheti, hogy Nyugat-Németorszá gban nincsenek olyan erők és olyan politikusok, akik agresszív háborút akarnak. Látjuk azonban, milyen szerepet szánnak az Északatlanti Szövetség kezdeményezői a Német Szövetségi Köztársaságnak és fegyveres erőinek. A német nép érdekeitői idegen, agresszív háborúban akarják felhasználni az NSZK-t. Nem osztjuk azt az egyes nyugatnémet körökben elterjedt megítélést sem, hogy a nagy fegyveres erő létrehozása és annak atomfegyverrel való felszerelése megerősíti a Német Szövetségi Köztársaság külpolitikai helyzetét. Véleményünk szerint a dolog éppen fordítva van. A fegyverzetre kiadott minden új milliárd, minden új hadosztály csak bonyolultabbá fogja tenni a szövetségi köztársaság külpolitikai helyzetét, fokozni fogja más államoknak, különösen szomszédainak bizalmatlanságát és gyanúját. Mindez el fogja távolítani a Német Szövetségi Köztársaságot a német nép fő, általános nemzeti problémájának, a demokratikus német állam egysége helyreállításának — megoldásától; Nem azért Írok önnek erről teljesen nyíltan, mintha országunk félne a Német Szövetségi Köztársaságban újból szervezés alatt álló hadseregtől, hanem azért, mert az európai béke sorsáért érzett aggodalom és felelősség késztet bennünket erre, ket követve uszítanak és a Szovjetunió elleni ellenséges érzület útjára, a vele és más szocialista országokkal való háborús konfliktus felé taszítják a szövetségi köztársaságot. Elég meggyőzően bizonyítják ezt azok az NSZK felé állandóan elhangzó követelések, amelyek nagy fegyveres erő megteremtését erőszakolják, a fegyverkezési kiadások és a külföldi csapatok eltartását szolgáló kiadások növelését kívánják. Evégett kellett évtizedekre előre megszabni, hogy külföldi csapatok maradnak a szövetségi köztársaság területén. Mi több, az utóbbi időben közvetlen előkészületek folynak arra, hogy Nyugat-Németország területét atomháborús felvonulási területnek használják fel. Mindezt úgy próbálják leplezni, hogy a Szovjetunió agresszivitását emlegetik. De ez csak kibúvó. A Német Szövetségi Köztársaságot agresszió felé, olyan végzetes útra taszítják, amelynek semmi köze sincs a német nép igazi nemzeti érdekeihez. Ezek az érdekek elválaszthatatlanok az európai béke és biztonság érdekeitől. Nem nehéz megérteni, hogy azok, akik a háború útjára akarják irányítani a Német Szövetségi Köztársaságot, legkevésbé törődnek Németország sorsával, a német nép érdekeivel Nyilvánvalóan arra számítanak, hogy elháríthatják magukról az atomvisszacsapást és azt a Német Szövetségi Köztársaságra irányíthatják, remélve, hogy sikerül másokkal kikapartatniok a gesztenyét, és földrajzi helyzetüket felhasználva: büntetlenül meglnizódniok a földkerekség távoli zugaiban. De elfelejtik, hogy a technika fejlődésének mostani korszakában nincsenek már ilyen elérhetetlen zugok. Reméljük azonban, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban felülkerekednek azok a hazafias nemzeti erők, amelyek nem engedik országukat háborús kalandokba taszítani. A német népnek semmiképp sem lehet érdeke, hogy újból a Szovjetunióval való ellenségeskedés útján, olyan úton járjon, amelyen Németország csak mindent elveszíthet, de semmit sem nyerhet. Nem véletlen az, hogy Németország legélesebben látó államférfiúi a múltban is nagy jelentőséget tulajdonítottak a német— orosz barátság erősítésének és határozottan elítélték a Németország és Oroszország összeveszítésére irányuló kísérleteket. A szövetségi köztársaság kormánya tudja, hogy a szovjet kormány politikájának alapja a békés együttműködés minden állammal. függetlenül azok belső politikai rendszerétől. Szilárd meggyőződésünk, hogy minden nemzetközi probléma, vita és nézeteltérés megoldható az érdekelt szervek közti tárgyalásokkal békés úton, s nem háború útján. A Szovjetunió az NSZK-val éppúgy, mint más országokkal való viszonyában rendületlenül ezeket az elveket követi. Meggyőződésünk, hogy Németország nagysága és a német nép alkotó szellemének teljes kivirágzása csak békés fejlődés útján érhető el. leménye szeriint döntő jelentőségű volna az európai helyzet egészségessé tétele szempontjából. Feltételezzük, hogy most elérkezett annak az ideje, hogy országaink kormányai az 1955. cvi moszkvai tárgyalásokon született közös határozatoknak teljesen megfelelően konkrét lépéseket tegyenek a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának komoly megjavítására, támaszkodva ennek során arra, az igaz, igen csekély, de mégis hasznos, különböző területeken szerzett kölcsönös kapcsolat fejlesztési tapasztalatra, amely eddig felgyülemlett. Megvizsgálhatnánk például olyan megérett kérdéseket, mint a két ország áruforgalmának jelentős növelése és kereskedelmi szerződés kötése; kulturális, valamint tudományos és műszaki együttműködési egyezmény, továbbá olyan konzuli egyezmény kötése, amely meghatározná a felek jogait, állampolgáraik érdekvédelmében és megkönynyítené az állampolgárok hazatelepítésével kapcsolatos kérdések megoldását. Ennek során hangsúlyozni szeretném, hogy természetesen nem tartjuk helyesnek. kapcsolatainkat csupán a gazdasági, kulturális és tudományos, valamint műszaki együttműködés kérdéseire szűkítenénk le. Fontos jelentőséget tulajdonítunk a német nép hangjának a fő nemzetközi problémák megvitatásában. A Német Demokratikus Köztársaság kormányával már megvitattunk olyan döntő fontosságú kérdéseket, mint a leszerelés, az európai biztonság szavatolása és más problémák. És kölcsönös megértésre jutottunk e kérdésekben, amelyek megoldása érdeke mind a szovjet, mind pedig a német népnek. Feltételezzük, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság álláspontjának közeledése e kérdésekben igen hasznos volna. Reméljük, hogy a fenti kifejtett elgondolásokat a szövetségi kormány a barátságos és építő együttműködés szellemében vizsgálja meg. Mattétól értetődik, hogy én és kollégáim — a szovjet kormánv tagiai — örülni fogunk, Kancellár Ür, ha figyelmesen tanulmányozhatjuk azokat a javaslatokat, amelyeket ön majd lehetségesnek tart kifejteni avégett, hogy e kapcsolataink mindkét ország népei létérdekeinek megfelelően erősödjenek. Tisztelettel N. Bulganyin. Konrád Adenauer őnaeyméltóságának, a Német Szövetséei Köztársaság szövetségi kancellárjának. BONN Mindkét országnak előnyösek a szovjet—német kapcsolatok Meg kell teremteni a szovjet és a német nép szoros barátságát Amikor Önök Moszkvában azt mondották nekünk, hogy a német nép borzadva gondol a háborúra és annak pusztító következményeire, hogy számára a legfőbb jó. a béke, mt megértettük ezt, mert jól tudjuk, mennyit szenvedett és milyen áldozatokat hozott a német, nép a két világháborúban. Megértjük a háború iránti gyűlöletét, békés életre törekvését. A német nép is jól tudja, milyen mérhetetlen szenvedések és áldozatok jutottak a szovjet nép osztályrészéül az első, de különösen p második világháború idején. Az elmúlt háborúban a szovjet és a német nép hozta a legnagyobb áldozatot. Országaink népeinek és más népeknek legjobb fiaik és leányaik millióinak és millióinak pusztulásával, az elpusztított falvak és városok tízezreivel óriási anyagi és kulturális értékek megsemmisülésével kellett fizetniük. El leliet-e mindezt felejteni? Ügy gondoljuk, hogy n történelem e tanulságának elfeledése bűn volna. Ezért szilárd meggyőződésünk szerint ahhoz, hogy ez soha többé no ismétlődhessék meg, hogy biztosítsuk az európai békét, meg kell teremteni a szovjet és a német nép szoros baráti kapcsolatait és békés együttműködését. Hogy Európában béke lesz. vagy háború, mindenekelőtt attól függ, hogyan alakul népcink viszonya. Ezért kell mindkét kormányt át* hatnia az országa népének sorsáért, valamint az európai béke sorsáért érzett felelősségtudatnak. Ennek pedig elmondhatjuk, döntő jelentősége van az egész világ békéjének megóvása szempontjából. A kialakult helyzet gondos értékelése alapján kollégáim és magam arra a következtetésre jutunk, hogy mind a szovjet, mind pedig a német nép gyökeres érdekei megkövetelik, hogy a Szovjetunió és az NSZK viszonyában döntő fordulat történjék a kölcsönös bizalmatlanságtól, sőt a bizonyos fokú ellenséges érzülettől a bizalom és a barátság felé, és hogy ennek megvannak a megfelelő lehetőségei. Méghozzá ezek a lehetőségek távolról sem kiaknázottak. Csakis az országaink viszonyában beálló ilyen fordulat biztosíthatja, hogy a két nagy nép, a szovjet ós a német nép — soha többé nem lesz kénytelen arra pazarolni erejét és kiucseit, hogy egymás vérét ontsa Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy hatalmas lehetőségek vannak a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság mindenre kiterjedő gazdasági kapcsolatainak széleskörít fejlesztésére, mindkét ország kölcsönös előnyére. A szövetségi köztársaságnak minden tekintetben fejlett ipara van, és nagy és előnyős megrendelésekre számíthat a Szovjetuniótól. A Szovjetuniónak is széleskörű lehetőségei vannak arra, hogy olyan árukat adjon el az NSZK-nak, amelyek az NSZK ipara és mezőgazdasága érdekeinek megfelelnek. Azért is felvetjük a szövetségi köztársasággal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének kérdését, mert a Szovjetunió az ilyen kapcsolatok fejlesztését az államok közti politikai viszony megjavítása alapjának is tekinti. Szeretném hangsúlyozni, hogy az országaink közti jóviszony megteremtésének szükségességéről és hasznáról szólva változatlanul abból indulunk ki, hogy az ilyen viszony fejlődése nem okozhat és nem is szabad hogy bárminő kárt okozzon a Szovjetunió vagy a szövetségi köztársaság más államokhoz fűződő kapcsolatainak. Ellenkezőleg a Szovjetunió és az NSZK kölcsönös baráti viszonya — ez meggyőződésünk — csalk elősegítheti a ket ország nemzetközi kapcsolatainak további kiterjesztését, a béke megszilárdítása egyetemes érdekeinek megfelelően. Az országaink közti bizalom megerősítése és a baráti együttműködés megteremtése kétségkívül hozzásegítene a német nép fő nemzeti feladatának — Németország egyesítésének megoldásához is. A szovjet emberek jól tudják, hogy a németeket Keleten és Nyugaton mélységesen foglalkoztatja országuk nemzeti egysége helyreállításának kérdése. Őszinte együttérzéssel viseltetünk ezen igazságos törekvések iránt, és készek vagyunk arra, hogy mint azelőtt is, minden módon közreműködjünk a német népnek c fő általános nemzeti feladata megoldásában. Németország egyesítésének ügye azonban nem halad előre, amíg folytatódnak a kísérletéit a két német állam létezése tényének semmibevételére. Az élet mind világosabban b'zonyítja, hogy csakis az NDK és az NSZK közeledésének útján található meg a német probléma megoldása. Épp oly nyilvánvaló az is, hogy a német egyesítés ügyének nem segít Nyugat-Németország remii itarizálása, lakossága demokratikus jogainak korlátozása, és a Németországgal szomszédos békeszerető államok iránti barátságtalan politika irányába mutató tendencia. Ahhoz, hogy Németország egyes ülésénd'c napja közelebb kerüljön, nem kevés nehézséget kell legyűrni. Arra van szükség, hogv e célból valamennyi érdekelt állam egyesítse erőfeszítéseit. Minél gyorsabban történik ez meg, annál jobb. A szovjet kormány a maga részéről kész közreműködni mindkét német á'.Iam kormányánál a német egyesítés feladatának megoldásában. Elérkezett az Idő a Szovjetunió és az NSZK viszonyának komoly megjavítására Miért akarják az agre«s*ló«» erők I\éineíor*yá«jot a Itáború útjára sodorni ? Tudjuk, hogy vannak olyan Német Szövetségi Köztársaság erők, amelvek minden módon rendes kapcsolata inak fejlődósét, akadályozzák a Szovjetunió és a Ezek az erők szűk önös érdekei. Engedje meg, hogy kifejezzem azt a meggyőződésemet, hogy országaink viszonyának javulása e tekintetben is igen hasznos lenne. Szeretném felhívni figyelmüket a szovjet kormánynak a fegyverzet csökkentése és a nemzetközi feszültség eryhítése kérdéséről szóló, 1956. hovember 17-i javaslataira, amelyeket annakidején megküldöttürtk a szövetségi köztársaság kormányának. E javaslatok — mint ismeretes — több intézkedést irányoznak elő, köztük Németországra vonatkozókat is. Ezen intézkedések megvalósítása a szovjet kormány véMegkezdődölt az Amerikai Kommunista Párt XVI. kongresszusa New York (MTI). Február 9-én New Yorkban, 30 állam több, mint 300 küldötte jelenlétében megnyílt az Egyesült Államok Kommunista Pártjának XVI. kongresszusa. A délelőtti ülésen a kongresszus részvevői táviratot intéztek Eisenhower elnökhöz, követelve a négerellenes terror megszüntetése érdekében kiadandó intézkedéseket, majd Denis, a párt főtitkára beszélt. Kijelentette: bár meg kell szüntetni más marxista pártok tapasztalatainak mechanikus átvételét, egyúttal meg kell erősíteni, hogy vannak „mindenütt alkalmazható marxista elvek". Hozzátette: .Elítéljük a cinizmust és a szocialista országok és marxista pártjaik iránti ellenséges magatartást. Elítélünk minden szempontot, amely csak a szocialista elvek előfordult megsértéseit látja, de nem látja a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi szocialista országok történelmi vívmányait és eme új szocialista rendszerek önkijavításának és dinamikus haladásának folyamatát". Foster, a párt elnöke beszédében bírálta a pártonbelüli opportunista és revizionista javaslatot. Foster kijelentette, a Kommunista Pártnak világosan meg kell erősítenie, hogy támogatja a marxizmusleninizmus elveit, elvetve a revizionistáknak azt a kísérletét, hogy a leninizmust „lényegében az orosz forradalom termékének tüntessék fel, olyannak, amely csak korlátozottan alkalmazható". Foster kijelentette, hogy a pártnak meg kell erősítenie vezetését, különösen az országos bizottságban. Több proletár elemet és friss erőt kell bevinni a vezetésbe. „A proletárinternacionaliz* mus megerősítése — hangsúlyozta Foster — a jelen kongresszus legfontosabb feladata". f! külpolitika hirei - rövifen Tokió (MTI). A TASZSZ közli: Február 10-én megérkezett Tokióba T. F. Tevoszjan. a szovjet —japán diplomáciai kapcsolatok helyreállítása óta kinevezett első tokiói szovjet nagykövet és kísérete. • Az Olasz Szocialista Párt vasárnap este jóváhagyta a Pietro Nenni által 5 nappal ezelőtt körvonalazott politika főbb pontjait. Eszerint az ideológiai és politikai különbségnek nem szabad megakadályoznia a dolgozókat nbban, hogy egységesek legyenek érdekeik védelmében a szakszervezetekben, a szövetkezeti mozgalomban, a helyi kormányzati szervekben és a tömegszervezetekben. • Kairó (MTI). Az AP jelenti, liogy os egyiptomi kormány rendeleitel megalakította az egyiptomi állami, .olajvállalatot, amely F.astem Oil Companv (Keleti Olajtársaság! néven lesz ismeretes. A vállalat alaptőkéje százezer egyiptomi jont (280 000 dollárV Az alaptőkét fokozatosan egymillió fontra, majd még a folvéi évben kétmillió fontra akarják emelni. A vállalat a finomításon és az értékesítésen kívül kutatással is foglalkozik majd. • Frankfurt (MTI). Az AP jelenti. hogy Erich Ollenhauer. a nyugat-német szociáldemokrata párt elnöke vasárnap repülőgépen az Egyesült Államokba indult. Arra a kérdésre, hogy miért utazik 16 napra Amerikába és Kanadába, Ollenhauer fgy válaszolt: „Az őszi sorsdöntő események és az amerikai választások után megfelelőnek látom, az időt arra, hogy megismerkedjem a prominens amerikai politikusok véleményével, valamint a különféle intézmények cs lapok képviselőinek álláspontjával". Hozzátette, liogy elsősorban a német egység megvalósításánál; cs az európai biztonságnál; problémájáról akar tanácskozni