Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-09 / 33. szám

A munkásliatalom erősödését A vörös kakas megfékezésére segítik a jutaárugyáriak a napi és havi tervek túlteliesítésével Szeged textilipari város — szokták mondoni. ám ne­vezik a paprika, a ha­lászlé, a papucs hazájá­nak is, Ha az üzemek nagyságát vagy az iparágak munkáslétszámát vesszük ala­pul a jelzők megállapításánál, akkor feltétlenül a textilt kell elsőhelyre tennünk. Év­tizedekre, sőt ha a takácsipar­ból indulunk ki, hosszabb idő­re, évszázadokra vezethető vissza ez az egyre inkább ne­vezetessé váló Ipar. Ma már olyan textilipari büszkeségeink vannak a Sze­gedi Kenderfonógyár, az Új­szegedi Kender- Lenszövő Vállalat mellett, mint a Tex­tilművek és a Ruhagyár. Per­sze nem feledkezhetünk meg a Szegedi Jutaárugyárról, an­nak ellenére sem, ha a felso­rolásban rendszerint az utol­só helyen említjük is. A rang­sort igaz nehéz lenne megál­lapítani, de az biztos, hogy a Jutaárugyár nem az utolsó közöttük, különösen, ha a termelését nézzük. Igen, a termelés a döntő manapság. Ebben pedig a Jutaárugyár eddig is, most is az elsők között halad, R januári készáru tervel 103 százalékra teljesítették, pedig csak a második dekád­ban dolgoztak teljes kapa­citással. A napi terv teljesí­tésben is elérték az október előtti szintet. Egy nap a sok közül, január 25, a szövődé i645 kilogrammot termelt, míg szeptember egyik napján 5470 kiló volt a teljesítés. A fonodában ugyancsak január 25-én 6091 kilogrammot, míg szeptember egyik napján 5780 kilogrammot termeltek. Nemcsak egyedüli „fecske" a 25-e, — szinte a legtöbb na­pot össze lehet hasonlítani a szeptemberi napokkal, s min­denütt a januáriakon teljesí­tettek többet. Szép eredmény ez, mert itt sem múltak zök­kenőmentesen a hetek, hó­napok. A Jutaárugyárban is, mint másutt, adódtak dolgok. jelenségek, melyek megboly­gatták a rendes munkamorált. Ezek közé tartozott az is, hogy hetekig latolgatják: lesz-e elbocsátás az üzemből, az öregek közül csak 21-en mentek nyugdíjba. Elbocsá­tás azonban nem történt, sőt munkásfelvételek voltak amellett, hogy az adminiszt­ratív létszámcsökkentés to­rán 18 fő került vissza a ter­melőmunkába. Eddig 21 lét vettek lel. szttvíKei és fonékat. — Most már a rendes ke­rékvágásban vagyunk! — mondja Szabadi Imre szövő művezető, a munkástanács elnöke. — Sok javulás van a munkafegyelemben az októ­beri napok óta, de azért még mindig ez az egyik legna­gyobb problémánk. Segít már a feladat meg­oldásában a helyi pártszerve­zet is. Igen helyesen, összefog­tak. A munkástanács kéri a párt segítségét. Kár, hogy a szakszervezet még mindig nem veszi ki ebből a munká­ból eléggé a részét. Érződik munkájában némi befelé for­dulás, Annyira belebonyolód­tak a szakszervezet helyi ve­zetői a párttól, a mindenkitől független szakszervezet gondo­latába, hogy teljesen maguk, a párttól is elzárkózva akarják megoldani feladataikat Nem lehet így jó munkát végezni. Szüksége van a Jutaárugyár­ban is a szakszervezetnek a napról napra erősödő párt­szervezet segítségére. Komoly erőt képvisel már jelenleg is a jutaárugyári pártszervezet, Szaporodik a taglétszám. Nemcsak a volt MDP-tagok kérik egymásután átigazolá­sukat, hanem már olyanok is vannak a jelentkezők kö­zött, akik korábban nem voltak párttagok. Erősödik a párt, s ez hasz­nára válik az üzemi termelés­nek is. Segíti a munkástaná­csot, ezzel erősíti a munkás A vállalatok a kisiparért .4 munkás-paraszt forra­dalmi kormány az elmúlt hetekben számos intézke­dést hozott a magánkisipa­ros réteg helyzetének meg­javítására. A múlt hibáit orvosolni szándékozó rende­letek nemcsak a jelenleg dolgozó kisiparosok munká­ját könnyítik meg, hanem utalnak arra is, hogy egy most kidolgozás alatt álló, a kisipar helyzetét általá­ban szabályozó rendelkezés lehelövé teszi majd, hogy számos új iparengedélyt is kiadhassanak a helyi ható­ságok. .4 magánkisipar munká­jának fokozott megbecsülé­séről tanúskodik a közeli napokban megjelenő intéz­kedés is. E szerint az Or­szágos Takarékpénz'ár ön­állósitási kölcsönt folyósít a racionalizált dolgozóknál:, akiknek megfelelő szakkép­zettségük van és ónálló kis­iparosként akarnak dolgoz­ni. Ez az ünállósitási köl­csön — az előzetes értesülés szerint — kétezer forinttól húszezer forintig terjedhet. A kormány ezzel az ön­állósít ási kölcsnnjuttalás­sal egyben újabb intézke­dést tett, hogy az ellenfor­radalmi események után beállott nehéz gazdasági helyzet, a nyersanyagellátá­si zavarok szülte, valamint a természetellenesen föl­duzzadt államapparátus csökkentése folytán jelent­kező átmeneti munkanélkü­liséget enyhítse, illetve a lehetőségekhez képest mi­nél rövidebb időn belül megszüntesse. Az önállósítást kölcsön előfeltétele, hogy a kérelme­ző már iparigazolvánnyal rendelkezzék, viszont ilyen igazolványt a tanácsok csali meghatározott üzlet, vagy műhely céljára alkalmas helyiségekre adhatnak ki. Szegeden kevés az ilyen helyiség, ezért a magánkis­ipar fejlődése a kormány­nyilatkozat adta kereteken belül is meglehetős nehéz­ségekbe ütközik. Alihoz, hogy a lakosság mindennapi szükségleteit jobban kielégítő kisipari szövetkezetek, vagy magán­kisiparosok száma szaporod­jon. több üzem. vagy vál­lalat is hozzájárulhat az­zal. hogy a jelenleg több helyen meglevő, főleg rak­tár céljára igénybevett, de ipar gyakorlására alkalmas üzlethelyiségét kiüríti és a városi tanács útján a kis­iparnak felajánlja. A második kerületi ta­nács területén például a külső negyedben, a Petőfi­telepen élő lakosság öröm­mel venné, ha olyan ma­gánpékség nyílna, amelyik csere-lisztből sütne kenye­ret és ahol az ünnepnapok­ra süteményét. kalácsát „bérsütésben" megsüttethet­né. Pék már több is jelent­kezett, régi pékműhely is akadna, azonban most tá­rolásra, raktározásra hasz­nálják. Több más ilyen helyiség is található. .4 vál­lalatoknak saiát helyiségei­ket felül kellene vizsgáim az áruk jelenlegi elhelyezé­se szempontjából, és bizto­san több átadható raktár akadna a kisipar részére. önkormányzatot az üzemben. Nagy szükség van itt Is az erős pártszervezetre, mert az „ördög" nem alszik a Jutaárugyárban. A Szegedi Néplapban két riport jelent meg az utóbbi időben a Ju­taárugyár munkástanácsába bekerült elemek; volt nyila­sok, csendőrök tevékenységé­ről. Ezek már kívül kerül­tek a tanácsból, a munkások többségének akarata szerint. Az egyik volt csendőr, a mun­kástanács korábbi elnöke: Ábrahám azonban még most is — mint mondják — súgdo­lódzik, fenyegetődzik: — Most elhallgattam, de hallani fogják ismét a han­gomat, ha kifakadnak a rü­gyek. Szóvei igyekszik ismét za­vart kelteni Ábrahám, mig erősebben orrára nem kop­pintanak. A munkástanács­ból kívül tették a szűrét, nem ártana, ha az üzem kapuján is kívülre akasztanák köpö­nyegjét, Hadd vária valahol másutt a rügyfakadást. — Lesz itt tavasz, lesz itt rügyfakadás — mondják az üzem kommunistái, a becsü­letes munkások. De a Juta­árugyárban sem az Ábrahá­moknak fakad a rügy, ha­nem a munkáshatalom erősö­dik a tavasz jöttével is. Erősödik a munkáshatalom, segítik ezt a jutaárugyáriak is. Most a napi és havi tervek túlteljesítésével, új termelési sikerekkel. 41 másodperc alatt készülnek fel a szegedi tűzoltók — de felszerelésük korszerűbb lehelne! Az idősebb nemzedék jól em­lékszik arra, hogy a szegedi tűz­oltóság nem is olyan régen még a városháza tornyából figyelte és jelezte a vörös kakas felrepiilé­sét. A kőrengeteges városokban nia már kiment a divatból ez a tűzőrségi figyelési-mód, kiszorí­totta a telefon, meg a többi tecluiikai vívmány. — A toronyőri figyelés a go­molygó füstöt, vagy már a kitö­rő lángot vette csak észre. Ha pedig a látási viszonyok rosszak voltak, akkor fabatkát sem ért a figyelés — mondja Hódi Ferene főhadnagy, a szegedi tűzoltók parancsnoka, akit megkerestünk a parancsnokságon, hogy be­avasson bennünket, újságírót, és olvasót, a tűzoltás és tűzmegelő­zés munkájába. A tűzmegelőzés érdeltében — Tűzmegelőzésben — foly­tatja — a tavalyi év nem hozott javulást. Sok még a gomlatlan- is lesz. lia így halad ság. a hanyagság, amely a leg- döin, holott nagyon is több esetben egyedüli okozója a dologról van szó. Legyen tüzeseteknek. Kivételek termé- valamelyik többemeletes szetesen. a villámcsapástól eredő épületben, lakóházban tüzek, vagy az építkezési hibából vagy lakástűz, ahol csak keletkező tüzesetek. A napokban szál épített lépcső van. s is volt ilyen példa. A Bécsi körút 9. szám alatt jödémtüzet oltot­tunk. mert a tartógerendát a kéménybe építették. azonban ez is lehetetlennek lát- tünk évekig minden haszon nek szik, mivel nekünk erre nincs kül, Szegeden pedig csupán há* és nem is volt solta keretünk, rom fecskendő áll a tűzoltóság Pedig nagyon jó lenne, ha meg- rendelkezésére, erre a nagy te* jelelő oktató-filmeket kapnánk rületű városra, a szétszórt tanya* vetítőgéppel együtt, mint mond- világra, szérűskertekre, s a Iuk a Közlekedési Rendészet. Tűzrendészed oktaló-filmberen­dezés azonban az egész megyé­ben sincs, nemhogy minekünk. Pedig a befektetés ezerszeresen megtérülne a tűzesetek megelő­zésével. Hol a „Mag rus"-!é»ra? — Valamikor volt a szegedi tűzoltóknak egy nagyon hosszú létrájuk, amit mostanában nem látni kivonulásoknál. — teszem fel az újabb kérdést. — A háború alatt Sopronban telitalálatot kapott a 36 méteres .,Magirus". Azó'a nincs, azaz volt még egy régi gépezetes hosz­szabb tolólétránk, de Budapesten javítják 1954 óta. Mire 2000-et írunk, talán kész viccelő­komolv rsak köz­tető­egv égjen le minden, mire a kézzel kihúzós létrával felérnek a bátor tűzol­tók . . . Akkor ttlajd megsürget­jük a .,Magirus"-t. vagy a javí­,.szezon"-ban előforduló 25—30 villámcsapásos tűzesetre ..; — Elkelne egy hidraulikus vil­lamos-emelő is, a meglevő két kis „víz előtti" csörlős emelő líC­lyett. A modern villamosemelSt évekkel ezelőtt megrendeltük; csak a MÁYAfí nem szállítja — jegyzi meg keserűen a parancs­nok, s elsorolja, hogy a tűzoltá­son kívül az életmentés szinte minden ágában specialisták; Nemrég mentettek ki egy besza­kadt, korcsolyázót is a Búvár* tóból. No egy gyors próbát! érdekében? — teszem fel az egy­szerűnek tűnő kérdést. — A; elmúlt két évben a kö zönsignek házi tűzrendészeti kiállítást rendeztünk az Állami Biztosító támogatásával. Ma Ma érkezik Szegedre Kiss Ferenc — Áramfejlesztő agregátorunk­ra azonban büszkék vagyunk, s a meglevő, nem éppen modem jelszereléssdl is tudunk dolgozni> No egy gyors próbál! — mond­ja Hódi Ferene parancsnok. A riasztócsengő felveri a parancs­nokságot. Ördögh Sándor pa­ranrsnoklielyettes a kezembe nyomja a stopper-órát. — Mérje az időt! — mondja katonás rövidséggel. A szertárt pillanatok alatt elözönlik a sisa* kos emberek, s a gépkocsik mo­torjai feldübörögnek. Csnla Jó­zsef ügyeletes tiszt jelenti, hogy az egység készen áll. Negyven­egy másodpercet mutat a stop­peróra mutatója. Ennyi idő telt A tűzoltóság korszerűbb lelsze- el a riasztástól a jelentésig. A relésére és a tűzesetek megelő- próba kitűnően sikerült. A gép­zését oktató munkára többet kel- koesitartályokban levő 7 ezer il­lene fordítani. Erre példát lehet- ter vízre azonban ezúttal nincsen ne venni a Szovjetuniótól, vagy szükség. Az emberek is vissza­akár a másik oldalról: bármelyik mennek szolgálati helyükre, vagy fejlett kapitalista államtól. Ná- a társalgóba* Uink el — földalalti — építkez- (— ire —) Mit tesznek a tűz megelőzése ,ásra ^szállított hitvány utódját. Több oldalast! vész ma délelőtt érkezik Sze­gedre, este Sándorfalván, a ter­melőszövetkezet és a háziipari szövetkezet dolgozóinak rende­Szeged színházszerető közön­sége nagy érdeklődéssel várja Kiss Ferenc szereplését, aki hol­nap, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Szabadság-filmszínház- zelt irodalmi esten lép fel a köz­ban lép fel a TIT „A magyar ségi kul túrotthonban, va-*rnap költészet gyöngyszemei" című délelőtt Szegeden, este Szente­matinéján. A nagy magyar mű- sen, hétfőn Makón szerepel. >»% AZ MSZMP hírei Szegeden tovább erősödik a párt. A városban ma már 136 alapszervezet mű­ködik és a párttagság szá­ma közel 2700. Emelkedik azoknak a száma is, akik eddig pártonkívüliek voltak és most léptek a munkás­pártba. Többen lettek tag­jai az MSZMP-nek olyan elvtársak, akik régebben a szociáldemokrata pártban voltak. A Gépipari Technikum­ban most alakult meg az MSZMP alapszervezet. • Szegeden a marxista esti egyetem második évfolya­ma megkezdte munkáját, — amint ezt lapunkban már közöltük is. Az esti egve­tem első évfolyamának több hallgatója azzal a kéréssel fordult az MSZMP városi intézőbizottságához, hogy segítsék az első évfolyam munkájának mielőbbi meg­kezdését. Ez megtörtént. Az intézőbizottság agit. prop.-osztálya ezúton is ké­ri az esti egyetem múlt év őszén megkezdődött első év­folyamának hallgatóit, hogy február 12-én, kedden dél­után 6 órakor megbeszélés­re jelenjenek meg az MSZMP-székházban. (Móra Ferenc sétány 10.) * A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi ideiglenes intéző bizottsá­ga február 11-én, hétfőn délután 4 órakor megbeszé­lést tart az MSZMP alapszervezetek elnökeivel a párt székházában (Móra Ferenc sétány 10.) Ifjúsági táncestek Szombaton és vasárnap 5 órá­tól este 11 óráig ifjúsági tánc­esteket rendez a Forradalmi Ifjú­munkás Szövetség szegedi szer­vezete a szakszervezeti székház­ban. A szegedi fiatalság köré­ben egyre népszerűbbek és köz­kedveltebbek ezek a táncestek, amelyeken a Ritmus-tánczenekar szolgáltatja a hangulatos zenél. Amint már jeleztük, jelmezes, reggelig tartó farsangi bál tervé­vel foglalkozik a rendezőség. En­nek részletei a fiatalok a mai. szombati és vasárnapi táncestek alkalmával beszélhetik meg. A TÖRPE VARRÓGÉP A világpiacon megjelent a japán gépipar legfrissebb új­donsága, a törpe varrógép. Az új varrógép nem nagyobb egy közepes tányérnál, és éz lehetővé teszi, hogy a gépet forgassák a varrás irányá­nak megfelelően, ne pedig az anyagot, ahogy ez az eddigi varrógép-típusoknál szoká­sos. A törpe varrógép Igen olcsó, tehát nem csoda, hogy a gyártó rég rövid idő alatt közel egymillió varrógépre kapott megrendelést, — Zongora- és hegedűverseny. Várnagy Lajos (hegedű) és Ka­tona Ágnes (zongora) hangver­senyt ad vasárnap délután öt órakor a ZenemüvészeU Szakis­kola nagytermében. A nagysike­rűnek ígérkező koncert műsorá­ban Bach. Beethoven, Mozart, Chopin. Debussy és Liszt müvei szerepelnek. Véres verekedés Sövényházán Gvorsitoit eljárással tárgyalják a részeg szárkálók ügyéi A sövényházi földnrüivess/ö­vetkezet 2-es számú italboltjá­ban, a sándorfalvi útelágazásnál véres verekedés történt. Ménesi Mihály rendőrőrmester egy esi­kóvélel alkalmából áldomást ivott Hai'kai József és Varga Pé­ter sövényházi lakosokkal. Köz­ben egy italos öttagú társaság érkezeit szekérrel Hódmezővá­sárhelyről a kocsmába. A társa­ság egyik tagja, Medgyesi Fe­renc italozás közben megbotlott egy asztallábban és fölbukott. Akkor történt a tragikus félre­értés. Varga Péter segíteni akart Medgyesinek a felállásban, de Medgyesi társai azt hitték, hogy Varga lökte fel a férfit. Dulako­dás kezdődött. Bárkányi Mihály és Fülöp Mihály balástyai lako­sok ütlegelni kezdték \ argót és kirángatták az italbolt elé. A verekedés Ménesi figyelmezteté­sére sem maradt abba és Med­gyesi bicskájával Varga combjá­ba szuH. Medgyesinek ez sem volt elég. másodszor is szúrni akart, de Varga elugrott és a bicska Medgyesi verekedő tár­sának. Bárkányinak a jobb olda­lába szaladt. Ezekulán Medgyesiék vissza­mentek a söntésbe és most a rendőrnek. Ménesinek támadtak neki. Hiába védekezett, négy szúrást ejtettek jobb combján és csak nagynehezen sikerült el­menekülnie a legközelebbi ház­ba. Onnan Ménesit a mentők a kórházba szállították. Közben a szurkálok kocsijukra ültek és Kistelekre hajtottak. Megszúrt társukat, Párkányit onnan vitték el a mentők. A szurkálok kézrekerültek, és mindannyiukat őrizetbe vették, f siitörtökön hallgatták ki a ve­rekedés szemtanúit. Az ügyel a bíróság gyorsított eljárással tár­gyalja. mihelyt az egyik vádlott. Bárkányi Mihály állapota ezt megengedi, " Aczél Tamás vallomásaiból "Nem tudok szebb és felemelőbb hivatást, mint en­nek a tábornak katonája lenni, nem ismerek nagysze­rűbb feladatot, mint ezért a célért harcolni. Büszikén vállaljuk ezt a harcot. Olyan korban születtünk, amely­ben minden út Október végső győzelméhez, a kommu­nizmushoz vezet*. (Irodalmi Újság, 1952. nov. 6.) Honvédeftkü "így éljek mindig becsülettel s így haljak, hogyha halni kell tán — legyen egyik kezemben fegyver, másikban dicsőséges szerszám, ám vesszek el, ha megszegem tettekkel szentelt esküvésem, ne legyen nyugtom sohasem síromban is átkozzon népem. Békéért küzdő millióknak sújtson rám rettentő haragja az undorító árulónak többé ne keljen fel a napja, így esküszöm, mert szent cz a haza fin, a dolgozó nép fia*. (írtam, 1951.) VÉLEMÉNYEM AMERIKÁRÓL: "... azok a "felnőttek*, akik ma Amerika urai, nem emberek a szónak nemes és igazi értelmében, hanem valamilyen vad gyűlölettel elvakított aljas gonosztevők*. (Irodalmi Újság, 1951. nov. 8.) "... ez a feladat nem utolsósorban azokra a kommu­nista értelmiségiekre hárul, akik a múltban hibát kö­vettek el. Ide számítom magamat is*. (Művelt Nép. 1936. szept. 23.) „Már 1949-ben ... tudatára ébredtem annak, hogy Ma­gyarországon terror uralom van ... nem vagyok kom- j munista többé ..." i i (Nyilatkozat a New York Timesnek, 1956. dec. 20.) ]

Next

/
Thumbnails
Contents