Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-01 / 26. szám

Az első hőnoü rnérleae Áz Újszeged! Kender-Lenszövő Vállalat is visszanyerte gazdasági egyensúlyát illem közelili meg, vagy éri el az október 33 előtti termelési szintet. Szinte meglepetésnek számít ez a kedvező körülmény, mert jó pár héttel ezelőtt, remél­ni sem igen mertük, hogy egy­hamar. akár egyes nagyobb üze­Országank óriási anyagi vesz- — de az új teljesítménybérek válik, s éppen ezért előre néznek teségei után jól esik hallani és lendületet adtak a munkáske- ,|Z emberek, szemük a jövőt ku­tapasztalni. hogy egyre több zeknek. A szövődé, a legnagyobb tatja. Már most gondolkoznak a E- és legfontosabb üzemrész, az második negyedévi munkán: lio­titolsó héten már napról napra gvan töltik meg a felső vezetés­jelentékenyen túlteljesítette ter- tői kapott keretszámokat, mit vét Kedden valóságos rekordot , , • , , értek cl - 19 millió vetéstervet f ''?'. lehet cladm- bo^"an lc" teljcsitettek. het kiterjesztem u ponyvaex­11 i tv i Í portot, hogyan lehet visszasze­i.i - , oukkal reálisabbak ma már a . , . _ febferekedünk a terhelések is. csupán egy-két he- r"nl « ^ k«'lföld, piacokat?... nehézségen Tömeges munkás- ,yen van némi túlterhe'léSi d„ Ezek ma már mind-mind le^^ iöíkSn' S"- Mül azt is <*»» amelyeknek nagy tunk — ma pedig egymás után oldalu- részére az üzem vezető testüle­érkeznek az üzemekből a meg- Hihetetlen akaraterőt ad a tének, munkásgárdajának, szak­nyugtató jelentések. Senki sem munkásoknak az a biztonsngér­tagadhatja, hogy volt okunk az zet> hogy továbbra is igényli aggodalomra, a azt is tudjuk, munkájukat az üzem, s nem­hogy még ma nincs minden hogy elbocsátásokról, felvételek­rendben. Azokat az anyagi káró- ről beszélhetnek, kat. melveket az ellenforradalom r» Szamuk Mniirtr Erk elvtárs tart e'ihdist a mai szeeedi egyeemi piriiupon Az MSZMP tudományegye­temi, orvostudományegyete­mi és főiskolai szervezetei ma pénteken délután 4 órakor az Ady téri egyetem V. számú tantermében (III. emelet) kö­zös pártnapot tartanak. A pártnapon Molnár Erik elvtárs, az MSZMP központi intéző bizottságának kikül­dötte tart beszámolót az idő­szerű politikai kérdésekről. A meghívottakat és más ér­deklődőket is szívesen lát a két egyetemi ideiglenes inté­zőbizottság. és következményei okoztak, egv hónán alatt nem lehet pótolni. Sok idő, és szívós munka kell ahhoz, hogy a sebeket begyó­gyítsuk, és a szeplőket eltüntes­sük. Vegyük csak az Űjszegedi Kender-Lenszövő példájátl Ö ét ttlnrllió forint vosz őség Novemberben éa december­ben, egyrészt a sztrájk, más­részt az energiahiány miatt csu­pán ennek nz egy nagy vállalat­nak az esetében 5 és félmillió forint veszteség terhelte meg az embercinek kell megoldást ke­resnie. Az a munkásgárda vi­szont, amely ilyen rövid idő alatt meg tudta teremteni üzeme gazdasági egyensúlyát, garanciát nyújt a jövőre is — mind a gaz­dasági problémák megoldásában, Ma már bizonyossá vált, hogy mind az ország veszteségeinek az első negyedévi terv valóra pótlásában. a jövőt kutaija Az osztrák belügyminiszter nyilatkozata a magyar menekültekről Ausztriából más államokba. Ez komoly tehermentesítést jelent számunkra. Ezenfelül reméljük, hogy a nyugati ha­talmak, elsősorban az Ame­Helmer osztrák belügymi­niszter, aki részt vett a genfi nemzetközi menekültügyi ér­államkasszát. Októberben csak tekezleten, visszatért Bécsbe, néhány napos veszteség volt, A repülőtéren kijelentette: mégis több pénzt kellett bérkifi- „a genfi megbeszélésen ígé- rikaj Egyesült Államok ineg­zetésre fordítani, mint már, nor- retet kaptunk, hogy az Euró- . . (Hk A u.*vt7rián-rk a mene­máhs munkamenetű hónapok- pai Kivándorlási Szervezet ^ , r ban. Novemberben ennél sokkal június végéig negyvenötezer kultek eltartósára ford tott súlyosabb helyzet alakult ki: magyar menekültet szállít el hatalmas összeg egy részét*, ezeotemberbez kénest, mindössze ——— szűken 24 százalék volt a terme­lés, a béralapfelhasználás ezzel szemben maidnem elérte a 113 százalékot Erre a hónapra esett ae úgynevezett „összkomfortos" -ztráik. és a hónap második fe­lében is csak csökkentett ütemű munka folvt. Ez a hónap jelen­tette a mélvpontot Az év uto'só hónapíaban valamivel kedvezőb­ben alakult a helvzet, de lénye­ges változás objektív okok mi­att nem következhetett be, mert a kifizetett munkabérek nem takartak kötött termelést, és az állandó, fix-költségelv abszolút veszteségessé tették a még min­dig csekély termelést. Lényeges változást csak ja­nuár hozott. A termelés ebben a hónanban érte el a normális Meakezdddik a sororás Szegeden A Fegyveres Erők Minisztériu­mának rendeletére ismét elkez­dődnek országszerte a katonai sorozások. Szegeden február 15-én kezdő­dik a sorozás, és nyolc napon át tart. A sorozások színhelye most már nem a Munkácsy utca 0. szám alatti volt kultúrház lesz. hanem a Kiegészítő Parancsnok­ság epülete (József Attila körút 97). Most az 1936-ban született if­jak, valamint az 1934, 1935-ös évfolyamból valamiféle okból kimaradt fiatalok kerülnek sor alá. Rövidesen Szeged utcáin meg­jelennek a hirdetmények, me­lyek tartalmazzák a részletes, be­tűszerinti ós ddlumszerinti be­osztást „4 Maexnr NópközUJr*aaág nmében"... Egy ítélkezés margójára [ Sok a tennivaló — egy a cél Az Építőipari Vállalat & mMaukítotuik • , , pártszervezetet, annak ideie­pártszervezetének tevékenységéitől A szeeedi közuonttal mű­ködő meavei Építőipari Vál­lalat töpo, mint ezer ao.gozo­iának sok a teendőie. Szeee­den most véazik a Petőfi és a szintet, és ezzd esvensúlvbn ke- Dózsa laktanvák átalakítását rült a bérnlanfplhasználás is. Az cddioaekből esetleg úgv tű­nik, mintha mindez cgyrsanás­ra, magától értetődő -egvszerű* seggel történt volna. Erről azon­ban szó sincs. laza vagy feszílett tervet ? lakások céliairn. A főváros­ban, a Kilián laktanva környé­kén naev létszámú szeeedi brieád seeíti az úiiáéDÍtést. Tavaszra pedie a ma avar szénbáayavidéken 300 bá­nvászlakást kell éDÍteniök a vállalat dolgozóinak. Ebben seaít az Építőipari Vállalat eevre erősödő pártszervezete s mindinkább módot talál­nak az együttműködésre a munkástanáccsal és a szak- %unUa{e^eíem Számtalan olyan tényezővel kellett számolni —, hogy az üzem normális ütemben termel­hessen és a munkáslétszám se csökkenjék. Ez nagv pondot . okozott az üzem egész lcollektí- v-MM'SAMHM.Z VH iának. Ilyen számottevő dolog volt a terv összeállítása, megha­tározása Ls. Két lehetőség között választhattak: vagy a laza, könnyen tel'esítliető terv mellett, vagy a feszített terv melleit kel­lett dönteniök. Az első lehetőség magában hordozta azt a ve.télvt, , tót marxiz­hogv a munkásság egy ré-ze fö- ^^ „ ZLm t a vari rák loslegessc vahk — a második pe­dig csetteg azzal fenvegetetl, Sd'SeS.^ W nem val.k valóra. Az utób- ^.ember választóvíz Ls volt. Akadt olvan párttag lenes intézőbizottságát. Elnö­kül Veres István villanysze­relőt. a m/unkásmo-— e- réei harcosát tottálk mee. Bátran kiálltak » kommu­nisták. Beszéleettek az embe­reidtel: volt MDP-tagokkal és pártonkí vü 1 iekkel. Szapo­rodott az MSZMP alapszer­vezet taglétszáma. Ma mér -11 tagú az alapszervezet. Olyan emberek lépték be. akik a r.ép iavára kívánnak munkál­kodni. s távol áll tőlük a2 eevéni érdek, vagv a karrie­rizmus. A vállalatnál is volt olvan hanc. hoev nem kell a párt­szervezet. arra nincs szükséa az üzemben. De az öntudatos munkások szembefordultak az ilyenekkel. szervezettel; Október 23 után sainos. a vállalatnál Ls akadtak olvan vezető beosztásban lévő em­berek. — párttagok is — akik nemcsak a volt MDP káros vezetésének, az elmúlt idők súlyos hibáinak fordítottak há­marxiz­az eszmét tagadták meg. Elvált az igaz és a ió az éd CéxitétdM munkafegyelem megszilárdí­tása és a legmegfelelőbb bé­rezés kialakítása. Segíti ezl is a pártszervezet. Tagiai be­szélnek arról, hogv feevelme­válasz- zettség. megfelelő termelés nélkül nem tudiuk baiainkat orvosolni, aztán pedig megfe­lelően iavítan! az életkörül­ménveket. A vállalatnál óra­bérre tértek ót. do ilven kö­rülmények között is növeked­nie kell a termelésnek. A kom­munistáik arra törekszenek, hogv szavaik mellett tetteik­kel. a munkában adianak követendő példát, a fegyelem­re. A vállalatnál táblázatot dolgoztak ki. amelvnek alap­ján lemérhető, hogv kik dol­goznak becsületesen a mun­kaidőben és kik azok. akik lazsálnak. A pártszervezet is gondot foidít arra ho-v a szüksége? védőruháikat és védőitalt minden munkahelyen mea­kapiák. A különböző építke­zésekhez eliuttatiák az ebé­det is. Természetesen tovább­ra is feladatuknak tekintik a munkakörülmények. a szoci­ális helvzet javítását. a lehe­tőséghez képest. hi mellett döntöttek, s jóllehet, a ianuári terv nem volt olvan naw, mint az októberi olyan feszej lett, mint még soha' És mégis vslórnvált — leg­alábbis semmi széervellni való nincs miatta. Ezzel a sikerrel párh'VKmosan pedig még azt is meg keTl emlf'cnl az úiszceedi — puszta érdekből lett az aki sárba taoosta taesáai könwét. Működésbe i* lép­tek a vállalatnál található úgynevezett levitézlett ele­A túlfűtött hangulatban megválasztott ideiglenes mun­kástanács nómelv tagiai igye­keztek az egész tanácsot, elszi­getelni. s azon voltak, hoev ­útiát, szeeiék a pártszerve- CédAte+AQML zettel való helves együttmű­ködésnek. Változtattak ezen a tarthatatlan hélvzeten a dolgozók és szívük szerint választottak munkástanácsot. Elnökül Bárkánvi István kő­művest tették meg. A gyü­mölcsöző együttműködés erő­södik a pártszervezet n mun­kástanács és a szakszervezet között. Az építőknél eevik fontos kérdésként jelentkezik a szövőgyárból, hogy a termeié- Megmondtuk őszintén, több j lcenvség január hónapban emel- embernél sikerült is ez. mek. a Horthv-idök visszást- ^MttM,, rói. A/ éoítők ÍOPOS kivansa­aait szélként a maguk vitor­ládba próbáTták befogni < fcedrtt, — pedie orr?*cosan en­nek ellenkezője; kell elkönyvelni. A muri' os V«rek három fifka Váltan kiálltak A történtek keserítették a MIÉRT? Jl yPágwUitelefiíek kétdetik Miért nem tar, a MOKÉP Vál­. . . „_ „„_«. a'at hetenkint filmvetítést a tc­komiministékBt fl^nban meaT -veládési otthonaban, mint . i^-vert iTv^lbr^ml- októberi események előtt? kedósei ösztönzően hatoltak a Antaí ^s más elvtársak munkásokra, és a januárban ki- iiGgv kommunistaként becsii­dolgozott új bérezési forma is letes emberként, cselekedniük lendületet adott a munkának elep aulóbuszmegúllóhelyeiné] n í Mihálytelek és Szeged között ) közlekedő autóbusz? Az MSZMP alapszervezet öttaHú intéző bizottsága he­terként rendszeresen megbe­szélést tart. Netn feledkeznek meg — és ez ígv van iól — a vállalat gazdasági kérdései­ről sem. A munkán, az anva­gi alanon lehet iavítani a népiólétet! A Dártalaoszervezet intéző­bizottságának elnöke kiieien­tette: ^ Tovább beszélgetünk és 7 vitázunk is ha keli a dolgos ;;emberekkel hogv tisztán lás­sák a valóságot. Ezzel egvütt azonban eondolunk a terme­lésre. a munkakörülmények ;: iobbátételére. A Dártszerve­;;zet tevékenvséffében szaikít mindazzal a káros módszer­rel ami a múltban a volt MDP-ben rossz és helvtelen volt. Bizonvos. hoev a vállalat­nál vannak mée problémák Sok a tennivaló, azonban a kell: a nép ioeos kívánságai­, , nak teljesüléséért, a nép éa Amíg átlagfizetés alapján kaptak a -ót akar,-, cmberek hatal­a dolgozók illetményüket, nem mának megőrzéséért. Novem- . volt a bérezésben ösztönző erő, borben össze te gyűltek celert. Reméljük, az illetékesek vóla­fizolnak a Ságváritelepieknek. kl ngy port" vert fel Szeg©­* den „a konzervgyári röp­cédulatcrjesztők" ügyében ho­zott ítélek Beszélnek róla szerte a városban, a szerkesztőségnek telefonon, szóban, írásban töb­ben bejelentették, bogy nem ér­tenek egyet nz ítélettel. A Ma­gyar Szabadságharcos Szövetség városi bizottsága például a" kö­vetkezőket írja: „Meg'enödve olvastuk a Szegedi Néplapban, hogy a bí­róság llutererné tanácsa fel­mentette a konzervgyári röp­cédulakészít őket. Egy ál'alán nem értünk egyet azzal az in­doklással. amellyel a bíróság élt. Szeged több tízezer dolgo­zóin emlékszik még az úgyne­vezett „ncma tüntetésre", amelynek szervezésében a 250 darab röpcédulával és az üze­mekbe való telefonálgatással — véleményünk szerint — a kon­zervgyári szervezők is nem kis mértékben járullak hozzá. A lap szerint, a bíróság a szocialista törvényességre és arra hivatkozott, hogy a neve­zettek a dolgozó osztályhoz tar­toznak, ezért cselekményük társadalmi veszélyessége nem áll fenn. Nem tudjuk, hogy ezt a bíróság úgy érti-e. hogy a jö­vőben minden munkásszárma­zásút felment, vagy csak azo­kat, akik hasonló bűncselek­ményt követnek el? Ne haragudjon a tisztelt bí­róság, hogy nem értünk egyet az említett ügyben hozott Íté­letével, ille've a vádlottak fel­mentésével. dc nekünk az a véleményünk: ezzel nem a szo­cialista törvényessécet erősít­iilk. hanem az ellenforradalmi elemeket bátorltjuk''. A dolognak egyoldalú szem­" léleto lenne, ha az emlí­tett, kétségtelenül hibás ítélke­zésről csak elmarasztaló véle­ményt közölnénk. Akadnak a városban olyanok, akiknek „tet­szik", hogy itt, hazánkban bün­tetlenül is lehet izgatni, szervez­kedni a kormány ellen. Velük nem akarunk polemizálni, — vi­szont szeretnénk leszögezni a tárgyilagosság kedvéért a követ­kező tényeket: Amikor a bűns ügyi tárgyalás után bírói ítélke­zésre kerül sor, — a törvény ér­telmében — a büntető tanács tngiain kívül senki nem tartóz­kodhat a teremben. Vagyis, a bíró az ülnökökkel, a büntető; törvények paragrafusainak figye­lembevételével és alkalmazásá­val dönt. ítélkezik. Senki nem befolvásolhatia, utasíthatja a bí­rót, hogy milyen ítéletet hozzon — és a törvények betartásával hozott ítélet után a bírónak sem­milyen bántódása nem eshet. Lehetnek nem megfelelő, hibás ítélkezések, viszont a szocialista törvényesség biztosítja annak a lehetőségét, bogy az ügyész, a vádlott fellebbezzen, é* felsőbb bíróság döntsön a vitás ügyek­ben. ^ „konzervgyári ügy" volt a „forspont", az első eset október 23 után Szegeden, amin kor ítéletet kellett hozni az ál­lam elleni izgatás bűntettében: És ekkor olyan ielek mutatkor lak, hogy egves bírók nem tud­tak határozott állást foglalni éa a „függetlenségen" problémára tafc. Kétségtelen, hogy a bíróság önálló, független szerv. Dc nem mindentől független! Arról van szó ugvnnis, hogy a bíró, ami­kor közli az ítéletet, kijelenti: „A Magyar Népköztársaság nevé­ben!" hozta meg az ítéletet Te­hát a híróság nem lehet függet­len a Magvar Nénköztársaságtól — a dolgozó néntől, a hivatalos kormánvtól: ítélkezéseit annak érdekében — önál'óan kel] meg­hoznia. A híróság, mint a ha­'•>lom egyik fontos szerve, csak abban az esetben tölt, be hiva­tását ha a néni demokratikus, redszert. a hata'om megszilárdí­tását. a szocializmus építését elősegítő (téleteket hoz. — nz ál­lamrendszer ellen izgatókat pe­dig a törvény szerint szigorúan m"~+Mnteti. II gv gondoljuk, ez világot: dolog, és a mi bíróságunk valóban a Magyar Népköztársa­ság, — a dolooró nép nevében igazságosan, áüástfoglalóan. ha­tározottan ítélkezik a jövőben.­Juhász Gyula titkai' - Miről mesélnek o régi Szeged házai?. A Tudományos Ismeretter­tesztő Társulat a közeljövő­ben éa-ddkes, új könyveket jelentet meg. A TIT kiadó könyveinek sorát Eőrsi Júlia: T éd a sí­rig című munkája nyitja meg. E munka a nagy szeged, költő — Juhász Gyu!a — éle­tének mindeddig teljesen ho­mályban maradt, jelentős szakaszára vet világot. Sajnos, mindmáig nem ké­szült részletes, a költő egész tevékenységét átfogó élet­rajz. A költő életéről számos folyóiratcikk és egykorú hír­lapi riport ugyan bő anyagot nyújt. Juhász Gyulánali azonban Eőrsi Júliával 1918-ban kötött egyház.: há­zasságáról, kettőjük kapcso­latairól és e kapcsolatok to­vábbi hatásáról az életrajzi irodaiam semmit sem tud. Eőrsi Júlia könyve azon­ban nemcsak azért érdeikes, mert feljárja kettőjük sok­éves kapcsolatát, hanem azért is, mert a költőnek ed­dig nem közölt, ismeretlen le­veleit is közli. A mű a Ju­hász-versek kedvelődnek igen értékes olvasmányt jelent, mert scík vers keletkezését, megírásának körülményeit és mondanivalóját is megma­gyarázza. Eőrsi Júlia művéből a húsz éve halott Juhász Gyulának -ok út, érdekes és jelentős vonósát ismerjük meg. A könyvet a TIT a költő halálá. ELŐFIZETHETŐ ÉKDEKES KÖNYVEK A TIT KIADVÁNYAI KÖZÖTT nak évfordulója alkalmából jelenteti meg. A könyvre a TIT előfize­téseket fogad el. A mű kb. 150 oldalon, bibliofil kiadás­ban, gazdag illusztrációval jelen'k meg. A könyv bolti ára kb 13 50 forint lesz. Elő­fizetők 10 forintos árban kaphatják meg, ha ezt az összeget -február 20-ig a TIT 160—130—623 számú letéti számlájára befizetik. Az elő­fizetők részére a könyvet feb­ruár végén postán juttat­ják el. Ugyancsak előfizetést fo­gad el a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat a közel­jövőben megjelenő kb. 100 oldalas -Szeged* című képes­könyvre. A könyv városunk nevezetességeit mutatja be, a legkiválóbb szegedi szakem­berek írják, részletesen fog­lalkozik Szeged történeim,i, irodaimi, néprajzi kérdései­vel. Jelentős helyet foglalnak el benne Szeged műemlékei, építészeti alkotásai és váro­sunk fejlődésének egy-egy jelentős kultúrtörténeti állo­mása. Ez a könyv nemcsak az idegenek, hanem a szegediek kezében is hasznos kalauz lesz. A "Szeged* című könyvet az előfizetők 10 forint helyett 7 forintért kapják meg pos­tán sz*mtva. A fcöpvv árát a 160—130—623. sz TIT letéti számlára kell befizetni. Ismét meg'e'enl a NÖK LAP3A cél egv: a néohatalom blzto- : sítása és az életkörülmények j javítása. Az alapszervezet se- . eíti a problémák megoldását. | a tennivalók végrehajtását. — | eevütt minden építővel. A ; Csütörtökön, több mint 3 hónapos szünetelés után is­mét megjelent a Nők Lapja, a magyar asszonyok és lá­nyok népszerű újságja. A jö­vőben is hetenkint 24 olda­lon megjelenő képes folyó­irat IX. évfolyamának első száma többek között felhí­vást közöl. A felhívást tár­sadalmunk különböző réte­geit képviselő nők állították össze. Megbeszélésükön ide­iglenes programot dolgoztak ki, amely az újonnan megin­duló, széles alapokon nyugvó nőmozgalom fö elgondolásait tartalmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents