Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-05 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! II. évfolyam, 29. szám • .-A ti'- - • • -•-•Á'^ : . . .. ...... , r,.' , ,„V . . .. ,- - 1, - ' ••' A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Ara: 50 fillér Kedd, 1957. február 5. £1 ml rendszerünk ereje abban van, hogy a munkás, paraszt és értelmiségi tömegekre támaszkodik Kádár János, a forradalmi munkás-parasst kormány elnökének felszólalása a salgótarjáni nagyaktiván Nógrád megye mindig a forradalom erős bázisút képezte. Munkásmozgalmi tevékenységem idején két területen dolgoztain hosszasakban, pártmunkás, vagy képviselői minőségben. Az egyik: Budapest XIII. kprülete, amely Angyalföld néven ismeretes, a másik Nógrád megye. Mindkettőre büszke vagyok. Az ellenforradalmi hullám és az ellenforradalom dühöngésének napjaiban, — bizonyára sok helyt volt Magyarországon — de kettő biztos volt: Angyulföld és a salgótarjáni járás, ahonnan a vöröszászló egy percre sem került le. Büszkék lehelnek erre a Nógrád megyei dolgozók és minden magyar forradalmár. A múlttal kell és érdemes foglalkozni. Most, amikor a forrndalom eró'it újjászervezzük tisztelettel kell emlékeznem azokról az 1919-es vörös katonákról, akik védelmezték a magyar forradalom és nemzeti függetlenség ügyét a salgótarjáni járatban, i l'nps.) Emlékeznünk kell qzokra a kommunistákra és forradalmárokra, az illegális pártmunkásokra, akik a Ilorhy-rendszer 25 esztendős korszaka alatt őrizték és magasra tartották a forradalom zászlaját a salgótarjáni járásban és az egész Nógrád megyében. Emlékezni kell elvtársak arra Ss, hogy Salgótarjánban az utcán, a borbélyműlielyben, az üzletekben „Szabadság" szóval köszöntötték egymást az emberek a felszabadulás első napjától kezdve. És mikor választásra került sor 1945-ben, akkor a salgótarjáni járás lett az ország kiemelkedően legerősebb kommunista fellegvára, a járásban több mint 70 százalékot kapott a kommunista párt. (Taps.) Jártam Salgótariánhan 1956. augusztusában is. Nem voltunk könnyű helyzetben. A vezetés hibái, és sok hiányossága ismeretes volt a nép előtt. Mégis ezen a főtéri gvfllcsen, amelyen csaknem 18 000 ember vett részt, éreztem, a nógrádi nép meg van győződve arról, hogv a párt ki tudja javítani a hibákat. A mi pártunkban sok hiba volt, és nincs okunk arra, hogv' ne beszéljünk ezekről. Do 1956 augusztusában már minden becsületes kommunista érezte és tndt.1, hogy a . júliusi- központi vezetőségi ' ülésen megtörtént a fordula; ős megszületett a pártban és az orszúgvczclésben a feltétole annak, hogy a korábbi évek hibáit normálisan kijavítsuk és hogy a hibákon okulva, azokat kijavítva, gyorsabban haladjunk előre. Október 23-a az ellenforradalom kezdete volt Az elvtársak arról beszélnek, hogy október 23-a nemcsak úgv, véletlenül jött létre. Ebben teljesen igazuk van. Október 23-át 12 esztendeje készítette elő a magyar ellenforradalom és a nemzetközi imperializmus. De nagvon jól jegyezzük meg, hogy nz ellenforradalom sokévi előkészület után akkor indult rohamra, amikor nz ellenforradalmat az n veszély fenyegette, hogy a párt felismerte és kijavítja az elkövetett hibákat, és hozzá is látott a hibák kijavításához. Ez nagyon fontos tanulság számunkra. Nyugaton heves agitáció és uszítás folyik a magvar forrndaIom ellen. Még mindig nz a közTu>nti vita-kérdés, hogy október 23-n és november 4-e között forradalom volt-e, vagy ellenforradalom? Egyszerűsítsük le a kérdést és csak a lényeget nézzük. Mi a sznrirdis'n forradalom fő jellemzője? 1919-ben Magvarországon szocialista forradalom volt. Megszületett a proletárdiktatúra. Ezt az ellrnforrndalmárok leverték- 1945. és 1947. között ismét szocialista forradalom nien, végbe. Mi határozza meg ennek a' lényegét? Az. hogv miiven társadalmi osztá'v ragadta kezéhe a hatalmat. 19(9. március 2t-ón éppen ógv, mint betetőzésképpen 1947-ben. a magyar munkásosztály ragadta a hatalmat a kezélip. A hntalom elvtársak rendkívül fontos dolog az osztályharcban. Mindennél fontosabb! Mert egy társadalmi osztály a hatalom birtokában mindent megtehet, de ha a hatalom nincs a birtokában, lalún semmit sem tehet. Ezért az osztályharcban a cél mindig a hatalom. Ezt a hatalmat a munkásosztály meghódította. A halalom birtokában mindenekelőtt társadalmi tulajdonba vette a termelési eszközöket. Ez, történt 1919hen és 1945. és 1947. között is. A termelési eszközöket, vagyis a gyárakat, bányákat, a bankokat, a földet, a dolgozó osztályok vették birtokba. Ahogv azt már 1848-ban 1849-ben Marx meghirdette a szocialista forradalom céljaként, a kisajátítókat kisajátították. A szocialista forradalom lényegéhez tarloz'k. hogy a kultúra eszközeit is birtokba veszi az új uralkodó osztólv: a ini viszonyaink közölt a rádiót, a sajtót, az iskolákat, a színházakat stb. Ez a folyamat nálunk végbemrnt, a munkásosztály a hatalom birtokába keri'ilt, azt mindenki pontosan tudja, aki nem akar ködöstleni. Ezek után csak ágy Vetődhet fel a kérdés: ki lehet nz, aki ezzel a hatalommal szemben fegyverrel tnmnd? Ellenforradalomról van szó, leliesen világos. Aliogv 1910. aucuszlus 2-án, úgv 1956. okláber 23-án is megkezdődött Magyarországon az ellenforradalom. Az ellenforradalom is folyamat. Az ellenforradalom elködösiti céljait magyar nép, én azelőtt burzsuj voltam, 10 000 holdas nagybirtokom volt, vagy bánya-részvényes voltam, nagyszerűen éltem, nagyszerűen tudtam a népet nyúzni, hát legyetek szívesek, szavazzátok meg, hogy én kerüljek újra hatalomra. (Derültség.) Ezért az ellenforradalom mindig behurkolja, elhomályosítja, elködösíti célkitűzését, és olyan mozzanatba kapaszkodik, amely többé kevésbé szimpatikus lehet a tömegek előtt. Például: 1919ben az ellenforradalom azt mondta: nem jó az a diktatúra, nz kemény dolog, legyen inkább demokrácia. És mit csinált? Megdöntötte a proletárdiktatúrát, de első lépésként nem ellenforradalmi kormányt állított fel, nem is annak az érdekéhen agitált, hanem szakszervezeti kormányt ujánlott az országnak. Az idősebb elvtársak nagyon jól emlékezhetnek rá, azt mondta az ellenforradalom: nem kell nekünk proletúriHktatúra, több -demokrácia kall és szakszervezeti vezetés kell. És nyeregbe segítette a Peidl-kormányt és a Peidl-kormány 6 napi" uralkodott, azután jött a Fricdrich-kormány, utána jött a Horthy és azután következett a kommunisták és a haladó emiierek lemészárlása, az országhói való kiiildözése, az ellenforradalmi terror és a burzsoázia diktatúrája 25 esztendőn keresztül. Miért érdemes erre visszaemlékezni? Azért mert október 23-án sem azzal jött a burzsoázia, hogy nagyon kellemetlen, hogy a gyár már köztulajdon, adjátok vissza. A nagybirtokos sem mondta még akkor, hogy adjátok nekem vissza a 20 000 holdat. Hanem azt mondták, hogy a sztálinizmus ellen kell harcolni — emlékezhetnek rá — „ki kell javítanunk a hibákat." Persze a kijavítást úgy értették, hogy agyonütni magát a szocialista forradalmat ls. Figyelembe kell vennünk, hogy a régi hibák miatt nagyon sok munkásember, parasztember. söt diák ls el volt keseredve és ezért ezzel a tetszetős jelszóval nagyon sok embert be tudtak csapni. Nem úgy, hogy itt felkelt a nép harcolni a szocializmus ellen, mert ez az ellenforradalom közönséges hazugsága és rágalma. Nem a nép harcolt a Magyar Népköztársaság ellen, hanem az ellenforradalmárok. Az ellenforradalom célja természetesen a hatalom visszaszerzése volt s nem az ilven vagy olyan hibák kijavítása, hanem a régi földesúri-kapitalista világ visszaállítása. Nem teóriáról van itt szó — hiszen 1919-ben meg tudták csinálni — hanem történelmi tapasztalatról. Most október 23-án is ezt akarták. Ezt mindenki tudja, aki B. Szabót hallót•j Ma kezdődik I a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Eljárás indul az állam elleni t izgatókkal j t szemben : A szülőföld peremén Levél egy köpönyegforgatóhoz ta a rádióban. Ez a volt kisgazdapárti vezető azt mondta, hogy az 1930-as kisgazdapárti program híve. Mindszenty is kijelentette, hogy elvileg a magántulajdon alapján áll. Mindenki tudja hogy mit jelent a magántulajdon a gvárak és a bankok viszonylatában. Azután azt mondta: az egyháznak mindent vissza kell kapnia, mégpedig hamarosan. • Persze itt az egyház elveszett kincsei között nein az oltári szentségre gondolt 6 sem, mert az megmaradt, ellenben nem maradt meg az a 930 000 hold, ami 1045-ben az egyház kezén volt. Nem olvan nehéz tehát megállapítani, hogy forradalmi események voltak-e ezek, vagy ellenforradalmiak, csak nem szabad tűrni a ködösítést, a lényegről kell beszélni és akkor mindenki megérti a lejátszódott ellenforradalmi folyamatot. Nagyon fontos az álcázás felismerése. 1930-ban Németországban Weimari köztársaság volt. Polgári demokrácia úgynevezett demokratikus jogokkal, lehetett szavazni, így, úgy, amúgy. A monopoltőke diktatúrája érvényesült Németországban akkor is, de már nagyon terhére volt az a ,sok" szabadság Messzemenő háborús tervei voltak a német monopoltőkének és ezért elindította útjára a Hitler Adolf nevű fasisztát. De amikor elindultak, ők sem mondhatták, hogy vissza a monopoltőke nyílt diktatúrájához, mert ezzel a német munkások valószínűleg nem értettok volna egyet. A szocializmus olyan erős gondolat volt a népekben már akkor is, hogy ezt nem kerülhették meg és ezért kitalálták a „nemzeti szocializmust." Azt már régesrégen kielemezték, hogy ez a nemzeti szocializmus sem nemzeti, sem szocializmus nem volt Erre nem vesztegetek sok időt, mert önöknek volt alkalmuk a nemzeti szocializmus áldásait a saját bőrükön tapasztalni a második világháború alatt, a német megszállás alatt, a Szálasi-rezsim alatt. dí-ben azt mondta: bele kell törődnünk abba, hogy ezekben a kelet-európai országokban a társadalmi élet irányítói önmagukat kommunistáknak tartják és nekünk azért kell harcolni, hogy ezeket az embereket, mint kommunistákat elszakítsuk' Moszkvától. -Ez volt Dulles programja. Ezzel egyidőben kiadták a nemzeti kommunizmus jelszavát és kezdték a kommunistákat megkülönböztetni. Ezt mondták: az egyik puha kommunista, a másik kemény kommunista. Az egyik sztálinista, a másik nemzeti kommunista és kinyilatkoztatták, hogy ők a nemzeti kommunista törekvéseket támogatják minden rendelkezésükre álló erővel. A nemzeti kommunisták közé sorolták többek között Nagy Imrét. A reményüket Nagy Imrébe helyezték, mint egy ismert, „nagy tekintéllyel rendelkező" magyar „nemzeti kommunistába" és ennek megfelelően irányították politikájukat. Végezzünk legalább Itt, Nógrád megyében ezzel a nemzeti kommunizmussal. Ezért vetettem fel a németországi hasonlatot. Ez az úgynevezett nemzeti kommunizmus nem ikertestvéree annak a nemzeti szocializmusnak, amelyet 1930ban agyaltak ki az imperialisták a néptömegek becsapására? Én azt hiszem, ikertestvére és a magyar forradalmároknak szembe kell szállniok ezzel a jelszóval. Nincs nemzeti kommunizmus! A nemzett kommunizmus hamis jelszó. A dolgozók megtévesztésére való, mert a kommunizmus internacionalista, a világ dolgozóinak világnézete. (Taps.) Az a meggyőződésem, hogy a „sztálinista-rákosista" és hasonló jelszavak is befejezték pályafutásukat. Eddig több szocialista országban is beszéltek erről, de súllyal három szocialista országban: Jugoszláv! ában, Magyarországon és Lengyelországban. Magyarországon november 4-én a forradalom visszaütött és világossá vált, hogy az ellenforradalom ellen kell harcolnunk és nem valamilyen képzelt sztálinizmus vagy rákosizmus ellen, mert miközben ilyen képzelt fogalmakkal vesződünk és vitatkozunk, az ellenforradalom megfojtja a magyar proletárdiktatúrát. A lengyeleknél a Trybuna Ludu novemberben már azt irta: „nem tűrhetjük becsületes kommunisták üldözését a sztálinizmus kiagyalt jelszava alatt." A kegyelemdöfést a kínai elvtársak adták meg egy nagyon nagy értékű marxista művel, amelv a ZSENMINZSIPAOban megjelent. Ebben leleplezték és megsemmisítették ezt a hamis jelszót és teóriát. Vannak elvtársak, akiket megtéveszt a tisztánlátásban Nagy Imre és társainak szerepe. Nincs semmi okunk ezeknek az embereknek kommunista múltját eler-ezgetni, mert az most alárendelt, tizedrangú kérdés. A tények alapján kell eligazodnunk: Nagy Imre, Losonczy Géza, Háy Gyula, meg Zelk Zoltán igenis szította a fegyveres támadást a Magyar Népköztársaság ellen és védelmezte a forradtdmi erők megmozdulása után is az ellenforradalom ügyét. Nem Mindszentyt, meg B. Szabót, meg herceg Eszterházy Pált, meg gróf Takách-Tolvayt változtatta forradalmárokká Nagy Imrének, Losonczinak, meg Háy Gyulának a csatlakozása, hanem ők léptek az ellenforradalom útjára. (Taps) Beszélgettünk az úgynevezett nemzeti szocializmus, meg a nemzett kommunizmus osztálytartalmáról. Nézzük meg ezeknek n jelszavaknak másik felét, a nemzeti felét. És itt ls a lényeget nézzük. Voltak ugyanis, akik azt állítottuk, hogy október 23-a valamiféle nemzeti forradalom volt. Nincs nemzeli kommunizmus! Az cllenforradalmároknak ál- nem Hirdetik meg valódi réljai- Mostanában új jelszót a nemzeli kommunizmust, tálában nem könnyű a nép elé kat. Egyeden ellenforradalmár dobtak fel az imperialisták. Dulles külüfj miniszter úr állni mert az elleníorradalmárok sem mondhatja, liogy kedves 1956-ban erősen propagálták 1956 tavaszán tartott beszéA kommunisták a manvnr függetlenség vtdeimezöi Kik harcoltak a nemzeti függetlenségért 1919 tavafüggetlenségért? Az elő DÍJ szán, hanem a salgótarjáni már említettem, hogy nem vörös katonák. Horthy SzeHorthy harcolt a magyar (Folytatás a 2, old a Ion j