Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-26 / 47. szám

ISKOLÁINK ÉLETÉBŐL • természetbeni juttatásokról Az Építőipari Technikum hideg folyosói benépesültek. Éppen óraközi szünet van. A folyosón, lépcsőkön rend, nyugalom. Sokain izgatottan készülődnek a következő órára. Különösein a IV. osz­tályosok — akiket fél év múlva már a munkahelyek várnak, önálló, kereső embe­rek lesznek. A tanulók ön­tevékeny ifjúsági tanácsot alakítottak, és lelkesen segí­tenek a nevelőknek a rend és nyugalom megteremtésében. Az ellenforradalom lovagjai ennek az iskolának tanulóit is igyekeztek megzavarni a novemberi napokban. A ne­velőknek különösen a kollé­gium erősen felbolygatott nyugalmáért kellett kemé­nyen dolgozniok. Nem állít­hatjuk még ma sem, hogy teljes nyugalom van a szí­vekben és a fejekben, de az öntudatos diákokiból alakult ifjúsági tanács nagy segítsé­get jelent a nevelőknek az eredményes tanév-befejezé­sért folytatott munkájukban. Rpnd és nyugalom Az Árpád téri iskola tiszta, barátságos, otthonos tanter­meiben is mozgalmas az élet. Fiúk járnak ide, mégis olya­nok a termek, mint egy-egy barátságos lakószoba. Lelke­• • Működik az Ifjúsági Tanács sen dolgoznak a nevelők. Munkájuk az indulásnál nem voílt zavarmentes. Alaptalan híresztelés keit szárnyra a ta­nulók közötti verekedésről. Rend és nyugalom vodt az iskolában és ma is az van. Mint ez utólag kiderült, a rókusi és Mérey utcai isko­lával kapcsolatos, verekedés­ről szóló hírközlés is a peda­gógusok közt előzetesen elter­jedt téves híreken alapult. Az Árpád téri iskola nevelői­nek jó munkáját dicséri az a tény, hogy ebben az iskolá­ban az elsők között, kiemel­kedően nagy számban jelent­keztek önként orosz nyelv ta­nulására a tanulók. Hívón az eszméhez Az MTH 600-as Iparitanuló Intézet igazgatóját és neve­lőit is nehéz feladat elé állí­tották a novemberi esemé­nyek. Az iskola nevelői, technikai dolgozói példamu­tató hűséggel hívek marad­tak világnézetükhöz akkor is, amikor némely pedagógusok a város iskoláiban, köztük többen a volt MDP-tagok, hátat fordítottak a pártnak. Többen talán jóhiszeműen, vagy megfélemlítések hatásá­ra, mert ••még nem látnak tisztán« —, mások azért, mert csak karrier-lehetősé­get véltek annak idején a párttagságban. Sokakat még ma is lelki terror fékez. Áll­jon a tétovázók előtt példa­képül az MTH-iskola, ahol november első napjaiban kezdték meg a pártszervezést. Jelenleg 18 tagú MSZMP­alapszervezet működik. Sok sikert munkájukhoz! R eay pedagógus panasz Az iskolák nevelőinek sok nehézséggel kell küzdendök munkájukban. Harcolniok kell a sok ellentétes hatással, ami kívülről éri a tanulókat. Emellett többen anyagi gon­dokkal, lakásgondokkal küz­denek. Szeretnék a pedagógu­sok, ha legalább az az öt ne­velő, aki még októberben ka­pott lakáskiutalást a Mérey utcai új bérházban, és laká­sukat más, önkényes beköl­tözők foglalták el — végre a kiutalás mellett valóban la­kást is kapnának. Ajánljuk ügyüket a városi tanács v. b.­vezetőinek figyelmébe! Egy levél, rövid kommentárral Horgászás a lakásban A történet a következő: a Dózsa György utca 22 szá­mú ház bérlői a nyár folya­mán újrafestették lakásai­kat. A befolyó víz következ­tében tönkrement a festés. Az egyik lakás mennyeze­tén volt egy repedés. Verő­fényes, száraz időben nem volt nagy jelentősége. Ügyet sem vetettek rá. Egy alka­lommal, — még a nyáron — egy eső idején a hallgatás­ból. a homályból előlépett G lett a család központi kér­dése. Amint az eső mind súrúbb és nagyobb cseppek-" ben hullott, úgy nőtt az ő jelentősége is. Ha nem akar­ták, hog ya szobában szét­folyjon az esővíz, mit volt mit tenni, arra a helyre, ahová rendszeresen hullot­tak a vízcseppek, bekerült a. nagy. cdatádi Iomj-1. Á legbarbárabb társadalmi formától, a legcivilizáltab­big "használatos* vallatási módszer kezdett kialakulni. Az óramúvet messze maga mögött hagyó pontossággal hullottak a kis gömbölyű vízcseppek: pötty .:. pötty ... pötty. A fehér zománcos la­vórban a vízállás egyre nőtt. A szülők elmentek dolgozni. Csak a két gyerek maradt otthon. Vízállásjelentést ját­szottak. Egyik szobából a lépcsőházba telefonáltak. Telefont is készítettek. Egy­egy cipőkrémes doboz tete­jét középen kilyukasztották, a lyukon zsinórt fűztek ke­resztül, a végére pedig egy csomó került. Kész a tele­fon. — TUltó- ? / — lit a VLO&a ! Halló?: — itt a szoba! — Halló?! — itt központ! Halló?! — itt központ! Ve­szem az adást. — A csatornában a víz apad. a lavórban árad. a szo­bában közepes vízállású. Várható vízállás holnap estig: a csatornába nem jut víz, a lavórba nem fér, a szobában áraú. •Elállt a zeső, a szobában csatornákat és mesterséges halastavakat létesítettek a srácok. Az élet kis zökkenőkkel folyt tovább. A gyerekek nem jártak óvodába, délelőttönként — lé­vén a két srác szenvedélyes ha­lász — otthon csukáztak. A szü­lők rendszeresen jártak dolgozni •— és a KIK-be. Nem győztek nekik hálálkodni, elhalmozták őket dicsérettel, és minden földi jóv.W hogy nemtörődömségükkel dzennációd diáMkó-tcuu allia.0m.at ár ereztek kicsinyeiknek. Arra kérték a KIK-et, segítse őket \£iatUa U íeAetne soronkívül a horgászengedély megszerzéséhez. A hosszú, száraz ősz idején ki­száradt a tó, ők azért — lévén törvénytisztelő emberek — csak járogattak a KIK-hez, segítse őket az engedély minél előbbi megszerzéséhez. Egy szép napon az apa feldúlt hangulatban érke­zik haza. Amikor fiacskáját és a szárazon vergődő halakat meg­látja, azonnal eszébe jut az en­gedély. Veszi a kalapját, s öles lépteivel elrohan. Dúl-fúl magá­ban. haja zilált, amikor belép a KIK-be. A jólismert, rubrikák kitölté­sében megőszült hivatalnoknak fennhangon adja elő mondani­valóját. — A lakásomba befolyó víztől Építkezések a felhők felett Csehszlovákiában A Magas Tátra Iomnici csúcsán, 2634 méter magas­ságban, működik a csehszlo­vák meteorológiai állomás, amely nemcsak hazai, ha­nem nemzetközi szempontból is igen fontos meteorológiai munkát végez. A meteoroló­giai állomás megfigyelésé­nek eredményeit a világ va­lamennyi meteorológiai állo­mása részére megküldik. Az itt levő állomásnak azonban számos egyéb feladata is van. Tanulmányozza például az éghajlati feltételeket a magasfekvésú vidékeken, sőt igen jelentős asztrofizikai megfigyelésekre is sor ke­rül itt. Az asztronómia és a fizika területén végzett kutató­munkák egyre növekvő fon­tossága arra késztette a cseh­szlovák tudományos kutató­munkatársakat, hogy a Iomnici csúcson obszer­vatóriumot és laboratóriu­mokat létesítsenek, amelyek lehetővé tennék a kozmikus sugárzás rendsze­res tanulmányozását. A tervek szerint a Iomni­ci csúcson megépítendő ob­szervatórium négy fizikai és három asztronómiai labora­tóriummal rendelkezik majd, A 2634 méter magasság­ban épülő obszervatórium legmagasabb pontján he­lyezik el a laboratóriumo­kat, az épület középső részébe a munkatársak lakószobáit, „a földszinti" helyiségekben pe­dig a szükséges gépek ta­lálnak otthont. Mindezek fe­lett építik majd meg az aszt­ronómiai kupolát és a me­teorológiai tornyot. A legújabb hírek szerint a közelmúltban már megérkeztek a hely­színre különböző szakem­berek is, hogy a szédítő magasságban hozzálássa­nak a kísérleti munkához. Annak ellenére, liogy a nagy magasság jelentős mértékben akadályozza a munkálatok gyors­ütemű végzését, mégis 1954. jú­niusa óta megszakítás nélkül dolgoznak a csúcson a kiváló építőmunkások. Eddig több mint 800 köb­méter sziklát mozgattak meg az itt dolgozók. Számos nehézség ellenére is, né­hány év múlva igen nagyfontos­ságú intézetlel lesz gazdagabb, nemcsak Szlovákia, hanem egész Köaép-Beawpa is. Kender, az újszegedi szövő­gyár, meg a többi üzem munkásait. Mit jelentene a mi ilyen követelésünk? Ügy gondolom, hogy a természetbeni juttatás je­lenleg feszültséget okoz az egyes szakmák között, s hogy az intézkedések ezt máris kiváltották, az egy pilla­natig sem lehet vitás, pedig ebben az országban min­den becsületes dolgozó em­bert egyforma tisztelet és anyagi megbecsülés illet. Nem szabad kivételt, meg­különböztetést tenni. Min­den dolgozó kapja meg a tisztességes bért — s eb­ből mindent megvásárolhat. Ha az egyik dolgozót meg­illeti az ilyen kedvezmény, akkor a másik is jogosan követelheti azt... Nekem csak az a szerény kívánságom az építőmun­kások nevében, hogy több megbecsülést kapjunk, s ugyanakkor megígérhetem, hogy minden ránk váró feladatot végre fogunk haj­tani". Eddig a gondolatébresztő levé', amihez hozzá kívánko­zik a nti megjegyzésünk is. Véleményünk szerint a ter­mészetbeni juttatások vissza­egv tó jött létre. Ebben a íiaim csukáznak, de nmed Aötyádtádi engedélyük Már számtalanszor kértük Önö­ket, segítsenek nekünk az enge­dély kiváltásában. Érthetetlen ez a magatartás. Ha a lakásban van valami baj — csőrepedés, rossz a csap, vagy a parkettot kell új­ra gyalulni — azonnal kijönnek. De ha engedély kiváltásához kell segítséget nyújtani — azt nem. Ezzel se szó, se beszéd elrohant. Azóta más lakó jár a KIK-be. Mondanom sem kell, — ugyan­olyan „eredménnyel". Kíváncsian kérdezzük, bogv a Dózsa György utca 22-ben, mi­kor kapják meg a horgászati en­gedélyt. Mert ugye kár lenne ezt a kitűnő szórakozást a meny­nyezetjavítással elrontani? (kozma) A szakszervezetek kezde­ményezésére a kormány a kö­zelmúltban határozatot hozott a természetbeni juttatások bi­zonyos formáinak újbóli be­vezetésére. Jelentős kedvez­ményt jelent ez a határozat a textilipari és élelmiszeripari dolgozóknak. De mi tagadás, elsősorban a textileseknek, mivel az élelmiszeriparon be­lül már aránytalanságok je­lentkeznek. Legutóbb a Sze­gedi Konzervgyárban panasz­kodtak a dolgozók, hogy a szalámigyáriakkal és a sütő­ipariakkal szemben igen mi­nimális az a természetbeni juttatás, amit számukra enge­délyeztek. De különösen a textilúzemi kedvezményes vá­sárlási utalványok bolydítot­ták fel az embereket — s nemcsak a konzervgyáriakat, hanem méginkább a vasipari dolgozókat, az építőket és a szolgáltató vállalatok munká­sait. A Csongrádmegyei Építő­ipari Vállalat üzemi bizott­ságának elnökétől, Szilágyi Istvántól levelet is kaptunk ebben az ügyben. Levelében a többi között ez áll: „Egyes iparágakban 1000 forintos vásárlási utalvá­nyokat adnak 250 forintért. Az élelmiszeripari dolgozók élelmiszereket kapnak in­gyen és önköltségi áron. A vendéglátóipar alkalmazot­tai napi egyszeri főétkezést kapnak térítés nélkül. Mi­ből indul ki ez az akció? A textilipari dolgozó azt mondja: „Én gyártom a selymet, szövetet — engem megillet ez a kedvezmény". Ugyanezt vallják az élel­miszeripari munkások Hogy mostani helyzetünk­ben reális volt-e ezeknek a juttatásoknak a meg­ítélése, azon lehetne vitatkozni. De én inkább eay kérdést teszek fel: Mit kérjen, mit kaphat az építő­ipari dolgozó, aki üzemeket, lakásokat évit, téalával. ha­barccsal dolgozik, télen fagyban, nyáron tűző na­pon? Nem tud kérni keze munkájának eredményeiből semmit. Vagy mondiuk azt, hogy a felépített, lakások felét mi foglaljuk el? Ezzel kiszorítanánk a Szegedi ITT A VÉGE, A VILÁGVÉGE állítása helyes volt, s a jövő­ben is van ennek létjogosult­sága. Az mégis igaz, hogy ez a körülmény bizonyos feszült­séget okozott a szakmák kö­zött. A bérrendezések ugyanis ettől függetlenül történtek, általában ugyanolyan ará­nyokban. De most, hogy ezt a feszültséget felszámoljuk, vegyük el a textilesektől és élelmiszeripariaktól a juttatást. Nem volna helyes. Hát ak­kor kapjon a többi szakma is? De mit? Nem lehet kétséges, hogy a kormány számolt ezzel a feszültséggel, és nem akarja soká'g fenntartani. Feltétle­nül lesz mód arra. hogy a más szakmabelieknél a bér­ben tükröződjék az a plusz, amit a textilesek és élelmi­szeripariak természetben kapnak. Talán nem holnap, vagy holnapután, hanem amint eninek gazdasági alapja lesz. Miért ne tartanánk fent azonban addig is a természet­beni juttatás jelenlegi formá­ját? Ahol lehet, már most meg kell adni a kedvezmé­nyeket, s folyamatosan min­den szakmára bizonyosan sor kerül. Az elővigyázat1 an sás ismét tüzet okozott az egyik üzemben A múlt héten gondatlan­ságból tűz keletkezett a Fém­ipari Vállalat egyik munka­termében, ahol a félkészáru­kat benzinnel hígított gáz­olajjal mossák le. A gázolajos mosótefcnőt oly közel tették a fűrészporos kályhához, hogy egy kipattanó szikra pillana­tok alatt lángba borította a benzinpárával telített helyi­séget. A kivonult tűzoltóság per­cek alatt eloltotta a veszedel­mes tüzet, s így nagyobb kár nem keletkezett. Az eset azonban igen tanulságos: könnyen gyúlékony, robbanó anyagokkal ne dolgozzunk nyílt lángot okozó, szénnel, vagy fával fűtött helyiségben. Egy hét múlva a tanácsokat a Moszkva (MTI). A TASZSZ közli: A szovjet fővárosban befejezéshez közeledik a he­lyi szovjetek újraválasztásá­nak előkészítése. Moszkvá­ban több ezer küldött jelölt találkozott választóival. újraválasztják Szovjetunióban Egy hét múlva a moszk­vaiak milliói járulnak az ur­nák elé, hogy megválasszák 863 képviselőjüket a fővárosi tanácsba és több ezer képvi­selőt a 25 kerületi tanácsba. Ez nem csalás, ez nem ámítás, való igaz, hiszen már megmondta a tejes asszony is, a szomszéd­ban lakó Károlyi bácsi is, és egyáltalán, ha fel­sorolnám jólértesült is­merőseim táborát, akik mind mondták, nem len­ne elég a papírrá vál­toztatott szeged—buda­pesti országút a névsor­hoz. Nincs mentség, itt a világvége! Az újságol­vasók olvashatták, a rá­dióhallgatóik hallhatták, hogy szédületes gyorsa­sággal rohan az űrben egy üstökös a Föld felé, és a csillagászati menet­rend szerint 1957. ápri­lis 22-én ütközünk ösz­sze. — Na és? Mit számit a jó öreg Főidnek egy ke íe kóty a csüiagocska, mely valószínű csak azért lódult meg és tért tévutakra. hogy pompás fény csóváját megmuto­gassa a világmindenség­nek? — mondják az okosok, helyesebben a rosszul értesültek. Mert az igazság az, amit megmondott a te­jes asszony, a szomszéd­ban lakó Károly bácsi és ismerőseim ezrede! Az igazság az, hogy tu­dósaink tudják, de a pá­nik elkerülése végett titkolni akarták; nagyon is veszedelmes a Föld helyzete. A csillagocska ugyanis, mely rettentő igyekezettel sistereg fe­lénk, nem szelíd, hiú csillagocska, hanem rosszindulatú csillag, amely már születésekor teleszívta magát a cián­kálihoz hasonló robbanó gázokkal, hogy iu. 1957­ben, április 22-én elő­idézze a bibliában meg­jövendölt világvégét! Ez nem csalás, ez nem ámítás, már szinte ten­gernyi embertől hallot­tam, így nem csoda, ha fantáziám belázasodott és az egyetemes vég fel­fogása után a Föld és az üstökös végzetes affér­jának napjait idézi. Mondjuk április 15-lőJ 22-ig az utolsó napokat az utolsó ítélet előtt. ... látom, amint az amerikai újságíró coca­colát szürcsölve azon töpreng éjt nappallá té­ve, miként csinálhatna szenzációs interjút a Földdel. — Mister, hogv érzi magát, mint halálraítélt, akinek a napjait nem az amerika/i hrdvezetés rettegett atombombája számláltatja meg. hrnem egy névtelen üstökös? És most Mister, hogy végnapjai közelednek, melyik égitestre testálja az emberiséget — ér­tem alatta az amerikai­akat? (A többi ugyanis nem számít!) Tulajdon­képpen meg kell önt ró­nunk, mert nemcsak bennünket. amerikai­akat hord a hátán! De most elnyeri méltó bün­tetését. Good by, mister Föld! Jó utat a megbol­doguláshoz! És látom, látom ma­gunkat, szűkebb hazá­mat, a várost. A gondos háziasszonyok több kilo­méteres sorait, amint gyertyáért, zseblémoá­ést és viharlámpáért áll­nak sorban, hosrv ne kelljen a sötétség mennv­benyútó lajtorján vi­lágosság nélkül botor­kálni a végítéletre. íny­csiklandozó sültek illa­tát érzem, nyugtató bi­zonyságként, hogy lesz harapnivaló bőven a vég­ső útra. Hallom a Széchenyi téren működő tökmag­árusok kiabálását, és azt is látom, hogy nincs aki megtiltaná a tök­magíogyasztás azon for­máját, amit a mozikban gyakorolnak, — akik közelebb lesznek az ég­hez, most is azokra szór­ják a tökmagszemetet, akik alul igyekeznek az ég felé. Lidércesebb álmaim­ban már-már azt is 'á­tem, hogy a Föld ka­tasztrófája után, amikor oda érkezem a Paradi­dicsam kapuja elé (re­mélem ide kapok örök beutalást), az a tábla fo­gad, ami a mozikban es színházakban oly gyak­ran: "Minden jegy, ill. hely elkelt*. Akkor az­tán drága barátaim, te­jes néni, Károlyi bácsi és mind a többiek, mi lesz velünk? A ciángáz­zal kivégzett Föld akkor már csak emlékezetünk­ben él. nem lesz hova térnünk! Azt mondom, ideje lenne szívhez szóló leve­let intézni az ármányos üstököshöz, fújja ki mérgét útközben, mert az emberiség még sze­retne itt maradni a si­ralom völgyének neve­zett fö'dgolyón! Napolja el egy-két évezreddel a veszedelmes összeütkö­zést, ne legyen világ vége pont az emberiség tavaszán! Hiszen tavasz­szal. ezerszer gyönyö­rűbb az élet! (L —a)

Next

/
Thumbnails
Contents