Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-24 / 46. szám

ÉRTSÜK MEG EGYMÁST Munkásianácsiagok megbeszélése a Szegedi Néplap szerkesztőségében jllasznos egyiiürnííködés | a Fémfeldolgozó pártszervezete i és munkástanácsa között Pénteken délután lapunk szerkesztősége megbeszélést tartott az üzemi munkástanácsok meghívott tagjaival, a munkástanácsokat foglalkoztató időszerű kérdésekről és a lap termelési rovatának tevékenységéről. A részvevők örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, mert ez volt az első alkalom arra, valamilyen közéleti fórum, mint munkástanácstagokkal együttesen tárgyaljon velük. Valamennyien fel is szólaltak. Aki az idő előrehaladottsága miatt már nem akart szót kérni, másnap levélben juft"**-' el észrevételeit. Az egész megbeszélés barátságosan, az őszinteség jegyében zajlott le, és számos olyan időszerű gazdasági, üzemszervezési és a munkástanácsok működéséhogyan együtt? Közös úton, telet és most arra törekszik, közös célért folyik a munka, a munkástanács nem láthat ellenséget a pártban — és viszont. Mégsem került sor mindeddig arra, hogy az MSZMP városi intéző bizottsága is összeült volna tanácskozásra a munkástanácsok küldötteivel. Egy Ilyen hogy ebből egyet s mást lefaragjon. Indoklásként azt hozták fel, hogy már a főmérnök és főkönyvelő személyét illetően sem dönthetnek. Mindezek miatt több helyen megcsappant a tat nácstagok megbízatásuk iránti érdeklődése. Néhány helyen kezd érdektelenné válni a tamegbeszélés — mint mon- nác9tag; tevékenység, mert minddották — sokat segítene annak az űrnek a betöltésén, ami egy-egy üzemben még föllelhető az alapszervezet és a munkástanács között. Annál inkább igénylik ezt a közös megbeszélést, mert az Igazgatókkal már tárgyalt az intézőbizottság, de a munkástanácsokat ilyen szempontból figyelmen kívül hagyta. Szükséges volna ez a megbeszélés azért is, hogy a párt vezető tevére vonatkozó gyakorlati kér- kényséeének új formáit körJf _ ... r, mi MnVl/V/lil _ ' ... dés merült fel, ami neheziti az üzemi tanácsok hasznos vezető tevékenységét. vonalazzák a munkástanácsok előtt és egyik oldalról se történhessék helytelen beavatkozás az üzemekben. A munkástanácsok egymással semmi kapcsolatot nem tartanak, és eddig sem a párt, sem a lap nem teremtett módot arra, hogy mégis kialakülianak a tanácsok munkáiéban a hasz-11..C , . , nos, közös vonások — áltaf.^™8^1. Iában a vezetés helves gyakorlata. Ebben sokat segíthetne a S^eoedi Nénlap és a városi intézőbizottság; Nagyobb bizalmat, több segítségei Több felszólaló megemlítette, hogy bár a munkástanácsok nagyobb részét már sikerült megtisztítani az ellenforradalmi elemektől és a politikai még most is kevés ti bizalom az üzemi tanácsok iránt. Sokan ügy veszik ezt a testületet, mint szükséges roszszat. Ahelyett, hogy építenének a tanácsok erejére, megvonják tőlük a támogatást és minden intézkedésében valami rejtett ellenséges szándékot gyanítanak, jóllehet a tanácsok többsége testületileg is a szocializmus és a munkáshatalom mellett áll. elismeri és igényli a munkáspárt vezető szerepét. Nem mindenütt azonos elképzelések szerint jöttek létre ezek a testületek, s nem olyan időkben, amikor alaposan mérlegelni lehetett volna a tagok tevékenységét, s így számos ellenforradalmi elem bekerült a vá<-á*ok során. Ezek eltávolításával a megjelent elvtársak egyetértettek. Nagymihálv elvtárs, a Szegedi Tatarozó Vállalnt tanácsának tagja kifejezte, hogy ezek'-l nem is akarnak együtt dolgozni, s továbbra is kíván iák, igénylik a tisztulási folyamatban a párt és a lap támogatását. A bizalom. a hatékony együttműköH-iq érdekében azonban szükséges lenne — egészítették ki felszólalását többen is —, hogy az ilyen esetekből ne a munkást nnáosot, mint testületet ítéljék el, mert úgy tűnik, mintha általános munkástanács-ellenes hangulat teremtődött volna. Ez pedig dezorganizálja a tanácsok munkáját és csökkenti azt a nagy akaraterőt, amivel a becsületes dolgozók az üzemek gazdaságának rendbehozásához hozzákezdtek. Szorosan ehhez a témakörhöz tartozik az is. hogy a munkástanácsok tevékeny-: ségének pozitívumai csak ritkán kerülnek a nyilvánosság elé. Mindeddig alig esett szó a politikai- és közéletben arról az ÍW°TPÍ tanácsoknak óriási erőkifejtésébe is került a múlt év végén bekövetkezett súlyos; helyzet megjavítása — az üzemek rendbehozása, a munka tökéletes biztosítása és a munkásak kenyerének hiztositása. Maga a lan is kevés jelét mutatta eddig annak, hogy valóban komolyan veszi az új vezető testületeket. K&M célért közös úfon Csökken-e az üzemi ianácsok jogköre? Sok szó esett az igazgatók és a munkástanácsok jogköréről és együttes tevékenységéről is. Annak ellenére, hogy ezt törvényes roinlelkczések határozzák meg, sok helyen nagy a huzavona. Vannak olyan jelenségek is, hogy egyes igazgatók föléje nőttek a munkástanácsnak, s így a tanács kezd fejbólintó testületté válni. Másrészt azt az aggodalmukat nyilvánították néhányan, hogy a felsőbb igazgatási szervek és minisztériumok szinte teljesen megkötik a munkástanács kezét és végeredményben leszűkítik törvényadta jogkörét. Olyan vélemény is elhangzott, hogy a kormány talán „megbánta" a munkástanácsokra vonatkozó törvényerejű rendeleeddig senki sem biztositolta a helyi üzemi tanácsokut arról, hogy a kormány és a párt valóban a megtisztított iizemi tanácsok kezében akarja hagyni a vállalatok vezetését. Egyéb zavaró körülmények is vannak, s ezek közül említették meg, hogy a munkástanácsok berkeiben olyan hírek szállingóznak egy idő óta, hogy a tanácsnak nem lesz csak javaslattevő szerepe az üzemi, gazdasági kérdésekben. Hogy honnan eredjek ezek a hírek, azt nem lehetho hirtelenében megállapítani, do ha a párt jobban közelségében volna a munkástanácsoknak, ilyen felfogások nem dezorganizálnák ezeknek a testületeknek a munkáját. Mivel gazdálkodhatnak V Máig sem született még meg az a kormányrendelet, amely az üzeinek nyereségéuek új módon történő felqsztását lesz hivatott szabályozni. Többen hangsúlyozták, — s részletesen Futó István, a Szalámigyár munkástanácsának elnöke fejtette ki —, hogy nem tudják, valóban mivel, milyen pénzösszegekkel rendelkezhet majd a munkástanács. Ez megnehezíti n helyi beruházási és szociális tervezést, a nyereségrészesedés formáinak kidolgozását. Sérelmezték a tanácsok megjelent képviselői a z-t is, hogy a minisztériumok erőszakosan beavatkoznak az adott béralap felhasználásának ügyéhe. S olyan furcsa helyzet is előfordul, hogy többtermelés után a minisztérium megadja a szükséges héralapot, de nem engedi felhasználni, jóllehet a tanácsuk ragaszkodnak ehhez is, meg a személyi besorolások elbírálásának jogához is. Egy szóval várnák, hogy az önálló gazdálkodás elve valóban gyakorlattá váljék, ilyenformán a munkásokat is érdekeltebbé tegyék az üzem jövedelmének növekedésében. Működési szabályzatra lenne szükség A munkástanácsok tagjai túlnyomórészt egvszerű fizikai dolgozók, akik nehezen igazodnak el a különböző jogszabályokban és most próbálgatják a vezetés gyakorlatának első lépéseit. Éppen ezért igénylik a járttól, a laptól és a felsőbb vezetési fórumoktól is, hogy jogkörüket pontosabban határozzák meg. Sürgetik a rájuk vonatkozó „működési szabályzatot", ami határozattal leszögezné, hogy mi tartozik az üzemi tanácsra, az igazgatóra és a felsőbb fórumokra, ki miben illetékes, ki mit" dönthet. Jelenleg a ,!yi szokások, az eddigi gyakorlat alapján műkődnek —, s hallják, hogy másutt másként van. A harmadik, negyedik helyen ismét másként. Nem ragaszA Szegedi Fémfeldolgozó I munkástanácsa — amint erI ről már lapunkban beszá[moltunk — megtisztult az i oda nem való emberektől. [ A vállalat munkásönkornányzatának fontos szerve, i— a munkástanács, — bár Imég fiatal, mégis egyre tar[talmasabban tölti be felada• tát. A munkástanács és az [ MSZMP-alapszervezet kö;zött kapcsolatok épültek ki ; és együttesen megtárgyalva [a kérdéseket határozzák meg ; mindazokat az intézkedéseí ket, amelyek a termelésre, dolgozók anvaoi heh'zeté; re vonatkoznak. A munkástanács ós természetesen an[nak elnökségi tegial is a [ munkaidő után tűzik napi[ rendre a megoldásra váró [üzemgazdasági ügyeket. Eze[ken az elnökségi megbeszéléseken részt vesz az [ MSZMP-alapszervezet képí viselője is. Szegeden végezhet* Gyors intézkedések tását nék? Józó Ferenc, az MSZMPalapszervezet ideiglenes intézőbizottságának elnöke arra tett javaslatot, — és ezt el is fogadták —, hogy meg kell próbálni kerti székészítését — fémcsőből. A külkereskedelmi vállalat budapesti központjában bemutatnak egy szépklvitelil piaci mérleget, amely iránt külföldön is érdeklődés nyilvánult meg. A gyors Intézkedések arra biztatnak, hogy nem lesz fennakadás a folyamatos munkában. Gondoskodás az emberekről Az MSZMP-alapszervezet, a munkástanács, a szakszervezeti üzemi bizottság gondot fordít arra, is hogy a lehetőségekhez képest javítsák az anyagi körülményeket, a munkalehetőségeket. Kormányrendeletre ez év A Fémfeldolgozó a MAV ^ részére ablakkereteket készí- január 1-től a rpúlt év harkodnak az egyformásításhoz,, tett. Ez tette volna kt mun- madilc negyedének átlagúdé mégis a kormányrendelet ! káiúnuk körülbelül 50 szú- hoz képest álUúáhan 10 száelv; hntárrYzntnt mellett ct.ííV-• za[ékát 1957-re ls. A Posta- zalékkal növekedett a dőlés Közlekedésügyi Miniszté- gozók keresete. A munkások -'um illetékes os +álva azon- darabbérben dolgoznak, ban lemondta a fémablak- Ezért természetesen u szakkeretek gyártására adott mailag jobban képzettebbek megrendelését. többet keresnek. A darabbé... , . .,„ ta rezes helyesnek és jónak bi— Mi legyen hát? Mit tefolyamatos elvi határozatai mellett szükség lenne bizonyos egységes gyakorlatra. Még csak szegedi viszonylatban is hasznos volna a bevált módszerek ismertetése, elterjesztése — s tőként ehhez kérték a munkástanácstagok lapunk segítségét. Továbbá, mivel úgy érzik, hegy a munkástanácsokat eléggé elhanyagoltuk, s inkább egyes tagok, vagy kisebb csoportok leleplezésére törekedtünk, felhívták a figyelmünket, hogy a jövőben fordítsunk nagyobb gondot tevékenységük lényegére is, és közös erővel szilárdítsuk meg a bomladozó munkástanácsoltat. Ez az első megbeszélés, tanácskozás végtelenül hasznos volt. Sck minden tisztázo; gyünk, hogy a [munkát biztosítani tudjuk, • — ezen a fontos kérdésen ; nem töprenkedtek, hanem [inkább — és helyesen — a ! cselekvést választották. A : munkástanács elnökségének 'agjai, a pártalapszerve-mt [ vezetőségének képviselője, [az igazgató, az üzemi bizottság elnöke összeültek, hogy [megkeressék az égető kérdés [ megoldását. Megállapodtak [abban, hogy Szekeres István [igazgató, Heraszika János, [a munkástanács elnöke és dott, de leginkább az a közös • Fogas János c -ártfúap*zertörcfcvés rajzolódott ki egye-*vezet vezetőségének tagja lőre kívánság formájában,J felutazik Budapestre és a hogy értsük meg egymást,X Belkereskedelmi Minisrtédolgozzunik együtt, a párt szí-!riumban tárgyalásokat folylárdan építsen a becsületes,!tatnak azért, hogy táiékozzonyult a Fémfeldolgozóban* A murikások panaszkodtak arra, hogy fl munkaruha úgynevezett hordási ideje hosszú. Változtatnak ezen ós most már elintéződik, hogy jelentősen rövidül a munkaruha hordási Ideje. A munkafegyelem A munknf«"*vr.tcrnben még baiok mutatkoznak. Akadnak egyes fiatalok, akik nem használják ki n munkaidőt, hanem üldögélnek, de mégis 70 forintot szeretnének keresni egv nap alatt. Abban, hogy 70 forintot akarnak keresni, nincs semmi kivetni való. A baj azonban az, hogy nómoivek szocialista gondolkodású•tatást kapjanak, milyen köz- P7t ;lz össVefet lazsálással munkástanácsok gazdasági! szükségleti cikkekre van tevékenységére! * szükség, amelyeknek a gyárEgészségügyi őrjárat három közétkeztetési konyhában dúig-ö-den fióiólfdk a iidn^Mdí^ákat a leociÜ'müvek étkstdéféien, at AHötdi oendé^íMen étf a HtUttnaioAdtági "Zizemétketteléú Dátlalalnál! Az ebédidő már javában vő polcon — szintén takarat- sebb építkezés nyomát viseli szemet nem szúrt erős fitartott, amikor beléptünk a lanul — mustár néz a meny- még, ámbár a nyári helyiség- gyelésünk. Textilművek étkezdéjének tá- nyezet penészbogyóira. A lalojába, dr. Vetró Jánossal, 247 munkásétkezőt jobban a Közegészség- és Járvány- meg kellene becsülni a Texiigyi Állomás igazgatójával, tilművekben is. Jövetelünk célja: Megfelel-e Másnap délben az Alföldi az etetekkel, az elelmisze- . ,, „ . . , vekkel való bánásmód az (voU T°mbácz) vendegloben egészségügyi követelmények- tettünk látogatást. A tűrhettek? tctlenül kicsi lvik-lyuk konyA tálaló egyik sarkában fo- hában naponta 27 féle meleg gasra akasztott utcai női ruu , i u , i T, i-i - etett készítenek, — meg ranhak, kábulok. Egy ladan sa- b rostalpú cipők, A falbavert tott borjúlábát is, ami maszegről is lóg egy kabát, köz- napság ritkaság — 400 abovetlenül a fedetlenül ha- nensr.ek és 200 vendéglői étgyott főtt makarónival telt kezőnek. A kilenc személyedény fölött! A tegnapi étel- zetú konyhában többen is minták nem a jegesben, ha- dolgozhatnának, de a szúk henem meleg helyen, egy kis lyen még ennyien sem férnek polcon találhatók. Nincs elfő- el. A konyhai rend és tisztagadható indok, mert az újon- ság általában kielégítő, csak nan beépített háromajtós vil- a mosogató csapfelöli fala kilanyhútő szekrény már mű- áltozik sürgős csempéztetés,ködik a konyharészben. No ért. A falépcsős feljáróban de nézzük csak az étkezdétől egy fazék, „véletlenül odakejó távolra eső konyhát. rúlt" szeletelt vöröshagymáéit tecdüUék ^ ütközünk- enyje. a léi étkciöt ' A földes áruk Pinceraktárát Hangsúlyozták a megbeszélésre összejöttek azt is, hogy a párttal közösen akarnak munkálkodni, mert ™TZoriáMrmus9ctlk «lkép- \ zetien falak vigyorognak a le- Pedig az öreg Zsótér-házban iatős'r~teprik~6em 'különbek. zelés° Vehet Több helyen \vert zománcú kisebb-nagyobb közismert, hogy sok a pat- Megfigyeltük egy szorgos asz• . * — 1 —14— 1- —.. ort„íi,f— nrlániiiil/i.a A-, nmrilr iraüín. t-fl-ll 7717(in vft I e, tekintve, már több a jogos kl; Az előkészítő mögött az fogásolni való- Az egyébként t edénytárolóban súrú penész- szellős, rácsos ajtó nincs ki" j bogyókkal tarkított, szellő- képezve patkányelzáróval. ben tárolt szabályszerű szemétkupac ottlétét semmi sem indokolja, táüói&ót iiAnt/ilxnak A délidőből még futja, s így kiugrunk a Keletmagyarországi Üzemélelmezés Jósika utcai konyhájába. Első látásra megállapítható: a jelen körülmények közt a volt macesz-gyár helyiségei mindenre valók, csak nem közétkeztetésre szánt konyhának. Nem is csoda a mostohaság, hiszen Debrecenből igazgatják a közel 60 szegedi üzem munkásainak főző konyhát. A konyhának nincs szakképzett technikusa. Naponta 700 embernek főznek itt, ahol a vezető a főszakáccsal csak úgy kapásból beszéli meg a napi menüt. Az üstök előtt nincs vlzlefolyó, a síkos kövezeten nyakát törheti az ember. Egy polcon 8—10 — állítólag „használaton kívüli" — rozsdás, kívülről vastagon penészes, koszos tepsik egymásba rakva. No, de a mai sütés után a mosogatásra váró „hasznáéi ezt az is, iszony munkáját, amint az ételhordó edényekbe tette az ; zonyára a dolgozók vagyona nemrégi patkányrágást találI megbecsülésének jelképe. Egy tünk. No meg — szakszervemét- megtalálták az együtt-Í edényekre. Az egyik „vejlin- kány. Bizonyítja működés helyes formáit, de ; gon" tenyérnyi horpadás. Bi- hogy egy másik pinceajtón AÍIiTVA"öáraflránaffi7eiék"" kihelyenként még most is T - .... etem A saigarepaio.e eic KI nagy az pi"7i<"it"1tség, vagy az ellentéteskedés. Nem I fedetlen nagyobb fazékban- zeti munkavédelmi felelős! - tette, s a Célig főtt leveshúst találunk, a pincékben csüngnek-lógnak ^J^ffrántotthúlt és be1 állítólag ebből lesz a más- a falbaépítetlen villanyveze • napi ebéd levese. A fölötte lé- tékek. A kis udvar rendje kielvtelen megegyezést, együttműködést várnak a: párttól. hanem azt, hogy j kölcsönös megértés, tárgya- j lások útján határozzák meg:' csepeaését mosogatóronggyal letörölte, a rongyot az asztalkövetkező mozttal kézzé ling' ledobta az éte'hordó edénybe. Ezt addig csinálta, míg 7>áktany.a A másik helyiségben a nyershús előkészítőben a húsvágásra használt erősen öszszevagdalt, hepéhupás tőke repedéséből többnapos húsdarabokat piszkált ki késhegygyei dr. Vetró János. A jegesbe beköltözött a pók ls, a húsfogókampókra pedig vastagon rárakodott a rozsda. A szomszédos liszt, szemesáruk, tojás és egyéb cikkek raktárában az utcára néző egyik zsák tetején vígan sütkérezik egy kövér macska. Azt mondják, igen jó pockos és egerész, de azért nem ide való. Lám, lam mennyivel jobb volna, ha nem Debrecenből, hanem Szegedről igazgatnák ezt az üzemélelmezési konyhát. A körséta — amelynek célja kizárólag az egészségügyi rendellenességek felfedése volt — ezzel végetért erre a két napra. Legközelebb a közés üzemi étkeztetés egy-két részlegének egészségügyi szempontból kifogástalan oldalát mutatjuk be. A látogatás tanulsága még annyi: a konyhai cs élelmiszerrel dolgozók egészségügyi klskönyvecskéi nem mindenütt vannak rendben. Az egészségügyi minimum vizsgát pedig a közegészségügy védelmében meg hell követelni minden dolgozótól, aki élelmiszerrel dolgozik, vagy az élelmezés terén hasznos mun kával járul lom nsszmunkájához. Lődi Ferenc kívánnák maguknak biztosítani- Ez nem lehet'-óves, mert a kifizetett, bér mögött termelésnek kell lennie. A munkafegyelem még mcalévú hiányosságaira a pártalapszervezet fe1 hívta a munkástanács figyelmét. A munkástanács tagjai maguk is látják, hogy a terme'4'-hez fc'-Upm kell, g ebben a vo at're'ásban van még kívánni való. A munkafegyelemben általában példát mutatnak az MSZMP tagjai, maguk a munkástanács tag' 1 ls. Beszélgetnek egyes hanyagokkal és megmondják, hogy a tisztességes keresetért tiszterséPes munkát várnak. Ennek mafla a munkástanács ts szószólója. A jó k^ncsolat - pártszervezet és a munkástaná"s között, az egyes nrpbtémák közös meevitrtása :hns7noRBn mutatko-ik n t»>r: melésben és a Fémfeldolgozó egész életéh--Közlekedési szerencsétlenség Jugoszláviában A jugoszláviai niksicsl C'rnagora építő vállalat 32 munkását és mérnökét teher: gépkocsin szállították munkahelyére a Glava Zeta vízi• erőműhöz. Niksicstől 10 kilo: méternyire ismeretlen okból : motorhiba keletkezett és a : sofőr elvesztette uralmát a : teherkocsi fölött. A gépjár: mű letért az útról és sofőr: fülkéje, amelyben nyolc szeímély tartózkodott, leszakadt, egy 100 méteres mély szaka; dékba zuhant. A benne ülők közül heten életüket vesztetni ték. A gépkocsi teljesen önzhozzá a társada-1 szcroncsolédotl, úgy, hogy a motorhibát nem tudták megállapítani. I: