Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-24 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M* A MAGYAR SZOCIALISTA M O N KASPART SZEGEDI LAPJA II. évfolyam, 46. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1957. február 24. Égy nagy múltú szövetkezet ünnepelt Ötven éve dolgosik a% Első Szegedi Cipőés Csismakészítő Terme lőssővetkezet Fennállásának 50. évforduló- sok Országos Központi Hitel Szóját ünnepelte szombaton az Első vetkezete, az IOKSZ. Ettől kezdCSAK HIVATALOS ÜGYBEN Válságjelek az olasz kormánytöbbségben Szegedi Cipő- és Csizmakészílő Termelőszövetkezet. Az ünnepélyes mérlegzáró közgyűlésen, az újszegedi Liget-vendéglőben Loeoncz Lukács elvtárs, az elnök emlékezett vissza a szövetkezet múltjára. Hét kisiparos kezdeményezése 1907-ben hét szegedi cipész kisiparos elhatározta, hogy szövetkezetet alakit. A város akkori vezetői támogatást Ígértek, s oda adták a Római körút 21 alatt levő üres telket a leendő szövetkezetnek olyan kikötéssel,' hogy az ott felépülő gyár legalább 100 embert foglalkoztasson 30 évig, 1908-1909-ben épült fel a szövetkezet. A munkatermeken kívül 1—2 szobás lakásokat építettek a dolgozók részére, ezenkívül a nőtlen dolgozóknak segéd-otthont. Ekkor már 30 taggal dolgoztak. 1914-ben bővítették a szövetkezetet, egyemeletes gyárépületet építettek. Igen szép termelési eredményt értek el: 600 pár cipő, csizma volt a napi termelés. 1921-ben emeletet húztak a/ épületre és 400 fő, foglalkoztattak. Ezidőben 20 dolgozó készítette a híres szegedi papucsot, és üzletet nyitottak a Belvárosban. A nagytőke beleszól 1924-bcn megalakult az Iparove ez a szerv irányította a Szegedi Cipő- és Csizmakészítő Termelőszövetkezetet. Az IOKSZ itagja lett a szövelkezetnek anynyi részjeggyel rendelkezet; mint maga a tagság. Kivette a/ irányítást a vezetők kezéből tönkre is tették a nagyhírű szövetkezetet. 550 ezer pengő értékű vagyonukat Szűcs Emil budapesti nagykereskedő kezére játszották át. 1933. december 23-án — karácsonyi ajándékkón; — közölték a tagsággal, hogy eladták a szövetkezetet. A tagok sokat harcoltak szövetkezetükért harcuk eredménye az lett: az épületet meghagyták tulajdonukban. De nem volt ebben sok köszönet, az új tulajdonos nem engedte be őket a gyár területére, újra kellett kezdeni mindent :: i Nyolc éve újrakezdték Es újra kezdték. 1949-ben a szövetkezet vagyona 300 ezer forint. 1950-ben valamennyi cipőkészítő szövetkezet beolvadt tt nagyhírű „Első Szegedi Cipő- és Csizmakészitő Termelöszövetkezet"-be. Jelenleg 7 fnillió forint a vagyona, és 300 tagja van* És tegnap ünnepeltek a szövetkezeti tagok. ünnepelték nagymúltú szövetkezetüket, ií*. 'ilf (Liebmann Béla felvétele) szoktunk megfordulni a fértyképen szereplő épületben, amelyet minden szegedi általában „Zsótérház" néven ismer. Ebben a Széchenyi téri nagymúltú épületben jelenleg a Szegedi Járási Tanács hivatali helyiségei találh atók meg. E falak között azonb an történelmi jelentőségű események zajlottak le, mintegy száz esztendővel ezelőtt. Mi volt ez az esemény. — ezt kérdezzük várostörténeti képpályázatunk keretében olvasóinktól. Aki megírja, jutalomban részesül, illetve a helyes megfejtők között két színházjegyet sorsolunk ki. MurHísianácstsgok íregbesztlése a Szegedi Néplap szerkeszitségében A Szovjet Hadsereg Napjának szegedi ünnepségeiről Egészségügyi őriárat három közétkeztetési konyhában •••a Ifjú szivekben (Regényrészlet) szét jutalomként. És külön ünnepelték a szövetkezet 3 legidősebb tagját, Losoncz Lukácsot, Radulov Jánost és Ökrös Erzsébetet. A három legrégibb tag egy-egy tavi fizetését kapta jutalmul. A közgyűlés után ünneés pi vacsorán vettek részt a dolgo- ! I szép eredményeiket. A tagok kö- zók, s jó hangulatban sokáig zött 600 ezer forintot osztottak maradtak együtt* Mily en lesz az újjászervezett úttörőmozgalom? Közel 30 pedagógus gyűlt össze pénteken délután a Szegedi Üttörő Ház könyvtárszobájában. Ez volt az első alkalom az októberi események óta, hogy a város úttörővezetői találkoztak. A megbeszélés, melyet Papp-Lukács Terézia, a megyei úttörő-titkár vezetett, igen lelkes hangulatban folyt le. Szinte valamennyi részvevő hozzászólt a vitához, amelyben egészen újtípusú úttörőmozgalom képe vázolódott fel Az újjászervezett úttörőmozgalom feltétlenül önkéntes mozgalom lesz. Háromhónapi próbaidő után kerül az úttörőjelölt, a megfelelő próbák letétele után, a csapatba. Az úttörőpróbák ügyességi, bátorsági próbák lesznek, amelyeknek sikeres letételéhez szükség lesz a kis úttörőjelölt egész emberségére. A próbák után a kis úttörő csapattag lesz, valamelyik őrsbe kerül be. Az őrs idősebb fiú, vagy lány vezetése alatt áll. A kialakuló gyerekközösség törvényei, szokásai, érdekei célt adnak a gyerdknek, hozzászoktatják a közösségi élet törvényeihez, az áldozatvállalás • hoz, a közös ügy védelméhez Az őrsök között a csapatban akadályversenyeken, táborozásokon versengés indul meg( Feladataikat és az új alapszabályt beszélték meg a szegedi csapatvezető pedagógusok Regős, ezermester, vízi, híradós, szakács stb. őrsök fejlődhetnek ki aszerint, hogy miihez van kedve a kis kollektívának, milyen "szakágon* akarja tudását fejleszteni. Ezekben a szakágakban való jártasságot ismét próbák letételével igazolják az úttörők. A sikeres próbák letétele után viselhetik az első-, másod- vagy harmadfokú próbajelvényt. Már az idei nyáron bevezetik az úttörőéletben a csapattáborozást. Egy-két hétig az úttörőcsapat külön kis kollektívaként éli az életét egy idősebb, tapasztalt pedagógus vezető irányításával. Ezeken a csapattáborozásokon a vezető a gyerek romantikus vágyainak megfelelő életrendet szab meg. Az értekezleten részvevő pedagógusok nagy örömmel és lelkesedéssel tárgyalták meg az új úttörő-alapszabályt, amely ennek az újstílusú úttörőéletnek keretet ad. Az alapszabály egyik jelen- •: tős változása, hogy az úttörőcsapatokat szervező testület hozza létre, amely felelősséget vállal az úttörőcsapat anyagi, erkölcsi munkájáért. A szervező tes- ;; tületben az iskola pedagógu- ;; sai és a társadalmi szervezetek képviselői vesznek részt. Másik új vonás az alapszabályzatban, hogy területi csapatok is alakulhatnak, Bíróságaink a szocialista törvényesség szolgálatában ha arra lehetőség van. Így fog 1: eljárásokban, perekben, büntetőügyekben csak megalakulni a közeljövőben az Úttörő Ház mellett is egyegy úttörőcsapat, egy fiú és egy leánycsapat. Ebben a tanévben még csak jelöltjei lesznek az új úttörőcsapatoknak. A nyári kirándulásokon és csapattáborokon teszik majd le a jelöltek az első tagavató próbákat. A következő tanévben már próbázott, a többi gyerek előtt nagy tekintélyű úttörők fogják a gyerekel'-:et a csapatokba szervezni. A megváltozott úttörőmozgalom az ;; önkéntesség, s az úttörőmozgalomnak a tekintélyét biztosító próbázási rendszer, a csapatvezető nedagógusok lelkes, hazzáértő, szeretettel teli |J munkája nyomán a magyar fiatalság kedves és megbecsült mozgalma lesz. Február 15-én és 16-án Nezvál Ferenc, az Igazságügyminisztérium kormánymegbízottja az ország összes bírósági elnökök bevonásával országos értekezletet tartott. Ezen a többi között a bíróság legfontosabb feladataként jelölte meg, hogy feltétlenül biztosítsa a szocialista törvényesség hiánytalan betartását, ami a proletárdiktatúra elnyomó funkciójának előtérbe lépése mellett is elengedhetetlen eleme a munkás-paraszt hatalom megszilárdításának. Az utóbbi években sok szétesett hazánkban a szocialista törvényességről. Nem ok nélkül beszéltünk sokat erről a kérdésről, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy az elmúlt években ez a törvényesség sok csorbát szenvedett. Itt pár vonásban csak arra akarok rámutatni, hogy milyen szerep jut bíróságainknak a szocialista törvényesség szolgálatában. A bíróságról mindenkinek tudnia kell, hogy az államhatalom erőszakszervezete. .Tudnia kell azt is mindenkinek, hogy a bíróságok mindenkor osztálybíróságok voltak. Minden társadalmi formában az uralkodó osztály érdekeit szolgálták, és a célkitűzéseit valósították meg. Ugyanez a helyzet most a proletárdiktatúrában is. Nagy tévedésben van azonban az, aki azt hiszi, hogy ebből a megállapításból azt a következtetést lehet levonni, hogy a bíróságok előtti az uralkodó osztályok érvényesíthetik jogaikat és igazságuliat. A szocialista törvényesség igazi és a vezető tényezők által vallott és gyakorlaiidó értelmezése nem lehet más, mint amit itt is igyekszem egy pár gondolatban lerögzíteni. A szocialista törvényesség jogegyenlőséget jelent a törvény elölt és a bírósági gyakorlatban. Ezt pedig csak egyféleképpen lehet értelmezni. Egy polgári perben nem lehet pervesztes valaki csak azért, mert osztályellenség, vagy osztályidegen. Viszont, nem lehet pernyertes az uralkodó osztály tagja csak azért, mert az uralkodó osztályhoz tartozik. Igazságot és jogot kell szolgáltatnia a bíróságnak az érvényes törvények és egyéb jogszabályok alkalmazásával mindenkinek, aki a bíróságokhoz fordul keresettel, vagy panasszal. Ezt a szocialista törvényesség igazi értelmezése feltétlenül megköveteli. Mi a helyzet a büntetőügyekben? Alkotmányunk lerögzíti: „A Magyar Népköztársaság bb róságai büntetik a dolgozó nép ellenségeit, vé* dik és biztosítják a népi demokrácia állanüi gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szociolista társadalmi együttélés szabályainak meg* tartására", Ez a törvényes rendelkezés előírja bíróságainknak, hogy büntessék a dolgozó nép ellen só* gcit. Nézzük meg most azt, hogy ebből a szem* pontból nézve kit kell a dolgozó nép ellenségei* nek tekinteni. Nagy tévedés lenne azt feltételezni, és olyan értelmezést adni ennek a rendel* kezésnek, hogy csak az uralkodó osztály ellenségeinek, az osztályellenségnek tagjait kell büntetni, ha megsértik a fennálló törvényeket. Ellenkezőleg, mindenkit büntetni kell, aki megsértette a törvényt, legyen az bárki, tehát az uralkodó osztály tagja is. Ez egész természetest mert hiszen azzal a tényével, hogy megsértette a szocialista törvényeket, ellenséges cselekedetet kövelett el. Természetesen az megint más kérdés, hogy milyen súlyú legyen a büntetés. Ebből a szeme pontból igen szorgosan, és nagy lelkiismeretességgel kutatnia kell a bíróságnak azt, hogy milyen fokií veszélyt jelent társadalmunkra nézve a bűncselekmény, és milyen fokú veszélyt jelent erre a társadalomra a terhelt személye. Ezt egyénenként és esetenként külön-külön kell elbírálni. hegyen ez a büntetés megtorlás, ha erre szükség van, és ha a megsértett társadalom érdekei ezt úgy kívánják. Legyen azonban nevelő jellegű ez a büntetés, ha csal: erre van szükség a megsértett társadalmi rend érdekében. Általában olyan legyen az ítélet, hogy az az i rá n yadó közvélemény megelégedését váltsa ki. Azzal a meggyőződéssel menjenek el a tárgyalóteremből az érdekeltek, és az érdeklődök, hogy ezzel az ítélettel, ami éppen elhangzott, a bíróság az igazságot ét a szocialista törvényességet szolgálta. Nem szabad azonban senkit sem megbüntetni, ha a bírósági tárgyalás során nem nyer kétségtelenül bebizonyítást, hogy a vádlott elkövette azt a cselekményt, amivel megvádolták. Ua bíróságaink az általam kifejtetteket mindig szem előtt tartják, akkor szolgálják igazán a szocialista törvényességet és akkor lesz ítélkezésük a proletárdiktatúra célkitűzéseinek hathatós eszköze. , KISS DEZSŐ