Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-22 / 44. szám
Hogyan lehet külföldre utazni 1 Március elsejétől az IBUSZ adja kt az útleveleket A rend helyreállása nyomán fokozatosan egyre nagyobb lehetőség nyílik ismét a külföldre való utazásokra. A szegedi rendőrség útlevélosztályára a múlt héten négy, ezen a héten pedig 11 kivándorlási engedély, illetve útlevél érkezett a megye területén lakó különböző személyeik részére. Érdemes megemlíteni, hogy Farkas Lajosné számóra is megérkezett a kivándorlási engedély Kanadába, — azonban Farkasné időközben disszidált, a férje után. A kisteleki Seiler Károly és felesége is megkapta a kivándorlási engedélyt Svédországba: ott élnek gyermekeik. A kivándorlási útlevelet az elóvtoum beszerzése után, általában azok kapják meg, akiknek közvetlen hozzátartozói már régebben külföldön élnék. A legújabb rendelkezések értelmében március 1-től az útleveleket az IBUSZ adja kL A szegedi IBUSZ hatásköre ebben a tekintetben egész Csongrád megyére kiterjed. Kik, milyen esetekben, hova kaphatnak útlevelet? Akik a népi demokratikus ' országokban lakó közvetlen hozzátartozójukat — testvéreiket, szüleiket, gyermekeiket — akarják meglátogatni, március elseje után ! az IBUSZ Klauzál téri irodájához forduljanak. Ott igazolják «-* hozzátartozójuktól érkezett levéllel, vagy más irattal —, hogy valóban közvetlen hozzátartozójukat akarják meglátogatni. Kétforintos okmánybélyeg! sej ellátott kérelmet állftanak ki a külföldre ntazni t szándékozók #s ezt beadják az IBUSZhoz, A Szovjetunióba, — ha Kárpát-Ukrajna területéről az ottani tanácsi szervek az ellátásukra vonatkozóan garancia-levelet küldenek —, Csehszlovákiába, Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársaságba az elmúlt év nyarán érvénybe lépett, a személyazonossági igazolvány mellé kiadott betétlapot érvényesít útlevél helyett az IBUSZ. Ez 50 forintba kerül. Jugoszláviába és Romániába útlevelet kell kiváltani, amely 200 forint költséggel jár, a vízum-díj és az utazási költségen kívül. Albániába és Bulgáriába, ha az oda utazni szándékozó vonattal akar menni, útlevelet, ha pedig repülőgépen utazik, akkor csak betétlapot kell kiváltania. A korábbi gyakorlattól eltérően jelenleg az útlevél, vagy a betétlap kiváltása után — annak alapján — a külföldre utazni akaróknak személyesen, vagy közvetlen hozzátartozójuk útján kell beszerezniük az illető ország követségén a vízumot. Tehát a jelen körülmények között a vízumot nem az IBUSZ szerzi be. Ha a különböző intézmények, vállalatok vezetői, dolgozói, szakemberei a népi demokratikus országokba tapasztalatcserére akarnak utazni, akkor az onnan való meghíváson kívül az illetékes miniszter, vagy helyettese engedélye szükséges ahhoz, hogy az útlevelet megkapják. A már említett feltételek és körülmények szükségesek a nyugati országokba való utazáshoz is. Egyébként a külföldre való társasutazásokat is a jövőben ugyancsak az IBUSZ intézi és szervezi. Inkább előbb, mint utóbb véget ér a Vágóhídon is az ellenforradalmi hatás ItHIIHIIMtltHtlHIIIHMHHlUlMIHIIIIlOIIUMIIHimiNlimilHim í MUK? - Hát legyen, MUK! í „Nem kétséges, hogy előbb, hozta változásokról. vagy utóbb a Vágóhídon is A kapu fölött az ötágú csilvéget ér az ellenforradalmi lagot övezve nemzetiszínű és hatás" — olvashattuk az el- vörös zászló leng, A magyar múlt napokban egy újság- zászló a vágóhídi hazafiak cikkünk végén, amely részletesen hírül adta, hogyan garázdálkodtak az ellenforradalmi lovagok a Vágóhídon. Szinte maga elé képzelhette az olvasó a leírtak alapján, hogyan mocskolták a fékevesztett ellenforradalmárok a vörös lobogót és az ötágú csülagot. Elképzelhette, milyen aggodalommal nézték, vagy szenvedték végig ezeket a napokat a kommunisták, a becsületes munkások. A közelmúlt napok sem mentesek az október végi garázdálkodás utórezgéseitől. A főhangadók egyikének, Döm- . , •>, ,, , södinek, még most is volt lerVieljeSlieS nemzeti hitvallásának jelképe, a vörös zászló és az ötágú csillag pedig a más népek dolgozóival való összefogásuk szimbóluma. Ott leng a két zászló, hirdetve, hogy ez a két jelkép szorosan összetartozik és el nem választható, ha rövid időre le is tépték a vörös zászlót az ellenforradalmárok. Ezt a véleményt nyilvánították ki a vágóhídi MSZMPszervezet pártnapjának részvevői is, 106 százalékos is terror alatt tartani a párthoz közeledőket, az október végi napok lovagjai. Fenyegetőznek, március 15-ét emlegetik, mint az ellenforradalom egyik újabb akciónapját. Most, mikor már nagy vörös csillag emelkedik a magasba üzemük tetején, már jóval kisebb a hangjuk. A kommunisták és becsületes munkások egyöntetű válaszát fejtették ki a pártnap részvevői: Március 15-ike soha sem lesz újabb október 23-ika, még a Vágóhídon sem. A vágóhídi pártszervezet pártnapja, s az ott elhangzott hozzászólások már azt is bizonyítják: nem kétséges, hogy inkább előbb, mint utóbb ér véget a Vágóhídon is az ellenforradalmi hatás. A pesti járókelő útonútfélen, akarva-akaratlanul találkozik ezzel az újkeletű jelszóval. Házfalakon, hirdetőoszlopokon, járdákon ott díszeleg — reszkető, gyáva kezekkel írt betűkkel — a kihívó, szemtelen ijesztgetés: MUK! Néliol — talán a gyengébbek kedvéért — alatta zárójelben a teljes jelszó: "Márciusban Üjra Kezdjük*. Hogy mit szeretnének egyesek újra kezdeni, nem szükséges magyarázni... • A gyengébb idegzet íicket megijesztik a feliratok. a higgadtabban gondolkozókat bosszantják. Azaz legtöbb helyen csak bosszantották ... szavakkal. MUK? Hát legyen MUK! Ha márciusban újra kezditek, MÁRCIUSBAN ÜJRA KAPTOK! A járókelők elolvassák az új feliratokat is, legnagyobb részük tovább megy, sietve, dolgába törődve, de jó néhányan mosolyognak. S ez a mosoly jelenti, hogy az új MUK-nak, a Márciusban Üjra Kaptok-nak nagyobb sikere van a réginél. Az egyszerű, dolgos emberek nem akarnak újabb vérontást, zűrzavart, újabb pusztulást, — élni akarnak, becsületesen és tisztességesen. S életünk egyes, még mindig megoldatlan problémáit is becsületes munkával akarják megoldani, nem esztelen kalandokkal. mersze így nyilatkozni: „Ha szalad a vágólegény késsel a kezében, megcsúszhat és elszaladhat a kése. Ki felel ezért? rEzeket hallva, bizony arra a következtetésre juthat az ember, hogy itt a fenti idézetet úgy módosíthatnánk, inkább utóbb ér véget az ellenforradalmi hatás, mint előbb. A tények azonban mást mutatnak. Amíg nem volt pártSok szó esett a pórtnapon gazdasági nehézségeinkről, amelyet az ellenforradalmi napok okoztak országunknak Az ebből adódó feladatokat helyesen határozták meg a hozzászólók abban, hogy többet termeljünk és olcsóbban. Számokat is soroltak a bérek jelentős emelkedéséről, hogy az elmúlt hónap tervét a Vágóhíd munkásai 106 százalékra teljesítették. ÉrintetMert a napokban érdekes — és ötletes — ellen-jelszavak születtek, s íródtak a krétával falra karmolt, dülöngélő "Márciusban Üjra Kezdjük* alá vörös, nyomtatott betűkkel; szinte polemizálva az előbbi jelVilágszerte igen nagy sikernek j örvendenek a csehszlovák ••••••.••••».»«••.•......».••»•<••• i.AERO—45"-típusú légitaxik. A _ A KÖZIGAZGATAS EGY- - JUBILEUMI EVZAHO KOZcsehszlovak szakemberek lépest SZERUSITESE folytán a szege- GYUI.EST tart február SÍ-AN akarnak tartani a lökliajtósos ro. <ii tanácsházán több hivatalt délután az újszeged! Ltget-venpülőtechnikával: ebben az évben összevontak. A városi bérházban déglőben az Elsó Szegedi ClpöLök hajtó sos légitóxi S márciusban, a tavasz kiteljesedésével, újra akarják kezdeni a teljes értékű munkát, — a teljes értékű életet._ (— cz — nj : szervezet, s nem tevékeny- ték a részvevők hozzászólákedtek a kommunisták, addig inkább a másik oldal hallatta szavát. Most már van alapszervezet, s puszta léte is erőt kölcsönöz a becsületes munkásoknak. Az újságcikk ha- zó volt, tása sem kétséges, jóllehet rendőr nem tudott mindent a történtek pontosságával papírra vetni; Nemzeiiszínű zászló és vörös csillag saikban a Szegedi Néplap üzemükről írott cikkét. Egy pontatlanságra hivatkozva, elmondották, hogy Iványi László nem horthysta nyomohanem csak próbaés a demokratikus rendőrségben lett tiszt. A cikkben felsorolt más megállapításokat mondanivalójuk alátámasztására maguk is felhasználták, utaltak ró. Az egyik alkalommal szinte kórusban helyeseltek az előadó egyik kérdésére. „Ügy van, úgy igaz", — ahogy írták. X szerdán délután tartott „ pártnapon már többet tud- Mar kisebb hatott meg a külső szemlélő a ~f Vir-rnrxínV Vágóhídon uralkodó állapo- u ílUIiyjUK tokról. Már a gyár külseje is Sőt arról is említést tettek, számot adott az elmúlt napok miként igyekeznek még mo6t ^ Fáradságos munkásság után .• > Csütörtökön délelőtt kedves ünnepség színhelye volt a Csöng rádmegt/ei Építőipari Vállalat ebédlője. Gyólai István elvtársat^ a vállalat igazgatóját búcsúztatták munkatársai, 1947-ben ü alapította meg a a Építőipari Munkások Termelőszövetkezetét. Ebből a szövetbe zetből alakult ki a Csongrádme. gyei Építőipari Vállalat. Gyólai elvtárs a szövetkezet, majd a vállalat vezetője lettz Az ő igaz galása alatt vált országos jelentőségűvé a vállalat. Októberben az Építőipari Vállalat ellenforradalmárainak elsó dolguk volt, hogy a kommunista harcos igazgatót eltávolítsák a vállalat éléről. — Hogy most én itt vagyok, és itt vagyunk mi, kommunisták — mondta Gyólai elvtárs az iinhozzákezdtek a légitaxira szerelhető lökhajtásos motorok gyakorlati alkalmazásához. ezért több helyiség megflrese- és Cslzmakészftó Kisipari T*rdett. Ide most a Viz- és Csator- inelbszövetkezet. Ez alkalommal naművek egyik hivatali részié- Ünneplik a szövetkezet fennállage költözött. sának 50. évfordulóját. Igy is lehet növelni az üzemi jövedelmet! Manapság minden üzemben gyakrabban emlegetik ezt a szót: jövedelmezőség — mert az iparvállalatok önállóságának növelésével a dolgozók közvetlenül is érdekeltebbekké váltak abban, hogy az üzem gazdaságosabban termeljen és minél nagyobb nyereséggel. A jövőben nem a különböző versenyek statisztikája és a bonyolult mutatók sorozata határozza meg a vállalatok tevékenységének hasznosságát, hanem elsősorban a jövedelem. Egy pillantás a mérlegzárásra — és sok mindent meg lehet tudni a gazdasági vezetők leleményességéről, a munkástanács tevékenységéről. Természetesen ez még nem gyakorlat az iparban, de sok mindenben előre vetíti árnyékát. Soha sem keresték még olyan lázasan és olyan érdekelten üzemeinkben a jövedelem emelésének forrásait, mint napjainkban. Egy nagy veszteségű negyedév után indokolt ez, viszont nemcsak a veszteségek pótlása készteti erre az embereket, hanem első helyen a jól felfogott munkásérdek, s az ezzel együttjáró népgazdasági érdek. Hogy mennyire közügy lett legtöbb helyen a nyereségre, s a még nagyobb nyereségre való törekvés, arra lássunk néhány példát városunk üzemeiből — s azokból is a jövedelem növelésének csak néhány forrását! népségén a Szovjetunió hős katonáinak köszönhetjük, akik másodszor szabadítottak fel bennünket, mentették meg életünket Joós Antal elvtárs, a Csongrádmegyei Építőipari Vállalat új igazgatója búcsúztatta az építőipari dolgozók nevében Gyólai Istvánt és jelolvasta és átadta az Építésügyi Minisztérium miniszterhelyettesének levelét, „Nyugdíjazása alkalmából az állami építőiparban hosszú évek óta kifejtett példaadó és eredményes működéséért, különösképpen a Csongrádmegyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójaként végzett kimagasló munkájáért elismerésemet fejezem ki Fáradságos munliássága után hosszú életei és jó egészséget kívánok. 1957, február 16. Padányi Mihály, miniszterhelyettes". A gépek hatásfokának kihasználása HA NAGYON AKARNA...? Régi gyakorlat, hogy miután egy panaszos Canost sát jár és mégsem üdvözül — felkeresi a szerkesztösét- get. Igazolódott ez a Gyógyászati Segédeszközök Gyára • helyi fiókja esetében is. Ez a kis üzem körülbelül félt éve telepedett meg városunkban, s vezetője azóta futf kos fűhöz-fához, Csongrád megyei Villanyszerelő Vál£ lalathoz, DÁV-hoz és egyéb fórumokhoz, hogy kapcsol• ják be végre a gépeik üzemeltetéséhez szükséges 380 • voltos áramot. A megrendelés idejében elment a DÁV-hoz, ahonnan szabályosan visszaigazolták — bizonytalan időre, ami lehet az idők végtelenje is. Látván, hogy itt nem megy a dolog, az üzem a Csongrád megyei Villanyszerelő Vállalatnál próbált szerencsét. Itt el is vállalták volna a munkát, de a DÁV — a panaszosok szerint — letiltotta, mondván, hogy az aszfaltvágás és egyebek az ö specialitása. De mit cr ez a specialitás, ha nincsen kábel! A DÁV ugyanis azért nem tudja a megrendelés óta sem elvégezni ezt a munkát, mert nem rendelkezik elegendő vezetékkel. Pedig ennek a kis, egészségügyi szempontból fontos üzemnek nagyon sürgős lenne a gépek bekapcsolása. Kézi erővel nem tudják megfelelően ellátni az ország Pécs—Kecskemét—Békéscsaba háromszögébe eső részét, s így havonta mintegy 15 ezer forintnyi termelési érték — gyógyászati segédeszköz! — esik ki az üzem munkájából. 'Hát olyan szegények vagyunk, hogy 100—120 méter kábelen ilyen fontos dolog elcsúszik? Hát ha nagyon akarna, akkor sem tudna segíteni a DÁV? (mn) 'aaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAll A Szegedi Jutaárugyárban elhatározták, hogy a kétgépes rendszerről visszatérnek az egygépes rendszerre, A kivül álló gyanakvással fogadja ezt az intézkedést, mondván: ez termelékenységcsökkenést és munkabérnövekedést jelent, s ilyenformán a jövedelmezőség szempontjából nem praktikus. A szakemberek viszont más számítási eredményre jutottak. A kétgépes rendszerrel a gépek hatásfokát csak 50—52 százalékig tudták emelni, emígy viszont legalább 75 százalékig el tudnak jutni. A jutaiparban ez a legjobb megoldás. Így a szövődében javul a minőség, s az utána következő munkafolyamatok meggyorsulnak, s itt kevesebb munkás kell. A januári eredmények sem cáfoltak rá ertfe a felfogásra, mivel nyereséggel zárták ezt a hónapot is. Ilyenformán az a kijelentés sem könnyelmű a Jutaárugyárban, hogy az első negyedévben önköltségi és egyéb tekintetben is el tudják érni az 1956-os esztendő I—III, negyedévi szintjét. Szép dolog ez, de valamit nem kalkuláltak bele a számításba mindeddig a jutagyáriak: az újítómozgalmat. Téli álmát alussza ez a hasznos mozgalom, jóllehet ez sem lebecsülendő mértékben növelhetné a negyedévi nyereséget i üj gépek, hiányanyag pótlása A Falemezgyárba egymás után érkeznek a nagyteljesítményű csehszlovák és német gépek. Hamarosan megkezdik a cseh szerelők az új hengerszáritőgép beszerelését. A meglévő, kis kapacitású hengerszárító nem tudta biztosítani, hogy a falemezek zömét száraz eljárással gyártsák — az új gép viszont erre módot ad, s a termelékenység növelését lényegesen elősegíti. A préselési idő 5 percre redukálódik a nedves préselésnél szükséges 50 perc helyett, s a termelés egy újabb üzemrészben folyhat zárt szalagban. Ugyancsak Csehszlovákiából érkezett egy új hámozógép, ami felszabadít egy kis öreg gépet ulánhámozásra, s igy végeredményben anyagtakarékossági eredményt is hoz. Hamarosan működik az új fűrészélcsítő automata, és útban van egy "foltozó* automata is az NDK-ból. ami egy-két kezelővel 6 ember munkáját tudja elvégezni. Hogy még csak egy lehetőséget említsünk: ide kívánkozik a l'alcmczboritásnál alkalmazott szükség-változtatás is. Eddig hazai, úgynevezett kanadai nyárral borították a falemezt, de mivel ilyen nyersanyag most nem áll rendelkezésükre, a Szovletuulóból kaoott fenvőszá"ílmánv vastag példányaiból hámoznak borítólapot, Érdekes, de ez az anyag csupán a forintban kifejezett árakat figyelembe véve — olcsóbb. Egy köbméter nyárfa 800 forintban van az üzemnek, a fenyő ára viszont csak 670 forint. (A mostani szállítmányok egyébként a segélyezés keretében érkeznek). Ez a megoldás mindenesetre bevált. Hiánycikkeket gyártanak — terven íelfil Több szegedi üzemben adódott már példa arra is, hogy felkarolták egy-egy hiánycikk gyártását. Ebben a vállalkozásban sem egyszerűen a népgazdasági érdeket tartották szem előtt, hanem számoltak azzal is, hogy milyen jövedelemhez juthat ezáltal a vállalat. A Vasöntödében műszerész-satukat készítenek a közeljövőben, s ennek a nyereségéből akarják valamelyest fejleszteni, korszerűsíteni az üzemet, mivel a központi beruházások egyelőre bizonytalanok. A Fémfeldolgozó Vállalat szintén tervez: olyan új közszükségleti cikkeket akarnak gyártani még ebben az évben, amelyeket hazánkban eddig nem készítettek. A kísérletek már tartanak — minden bizonnyal sikeres lesz a próbálkozás is. A Kéziszerszám gyárban egy rókáról két bőrt húznak. Az exportra készülő szecskavágókések hulladékából kitűnő zsebkéseket készítenek. Ezzel az elhatározással hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkentsük a zsebkésbehozatalt. Elcsodálkoztató, dc Csehszlovákiából ebből a cikkből szép tételeket importáltunk. Mindez azonban csak néhány buzgó forrása az üzemi jövedelem emelésének, s nemcsak ezekhez hasonlókat, hanem újabbakat és újabbakat lehetne felsorolni más üzemekből is. Azt azonban beszédesen igazolják ezek az esetek is, hogy a nyereséges termelésre való törekvés valami íratlan törvény lett, s mindenütt kutatják a jövedelem újabb kis helyi forrásait.