Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-13 / 10. szám

A részegek védelmében ? A "Szegedi Néplap* január 11-d számában erélyes hangú cikkben követeli a szocialista törvényesség megtartását a szegedi rendőrség tagjaitól. A cikk alapgondolata he lyes. Nem vitatható probléma, az ellenforradalmi események után jogos kívánság a törvényesség betartásának és betartatásának kérése. Csakhogy... Amíg a cikk — az S. I. monogramú író ellenőrizhetetlen értesülései alapján — a rendőrség intézkedési módszereit, az állampolgárokkal való fellépés udvariasságát vizsgálja csupán, azt is indokolt megnézni, hogy a rendőri intézkedésre egyáltalán milyen okiból volt szükség a sérelmezett esetben? Az előzmények röviden: három személy ittas állapotban a kormányt, a társadalmi rendet becsmérli. A közelljen tartózkodó rendőr és karhatalmista járőr figyelmezteti a nyilvánvalóan törvényellenesen viselkedő személyeket, amely figyelmeztetésre tettlegességgel válaszolnak, az intézkedni akaró rendőr az ütés következtében a földre kerül. Majd — mivel fegyverét is el akarják Í"enni — riasztólövéseket ad le, és a segítségére siető rendőrök és karhatalmisták, legyűrve az ittas emberek ellenállását, a kapitányságra állítják elő a rendzavarókat. Mit véd hát az újságíró? Ügy látszik, a részegek "rendjét*. Azt, hogy a város közepén, a tanácsháza mellett zavartalanul gyalázhassák vezetőinket? Vagy hogy fegyvert szerezve visszaidézhessék az október végi —szép napok* emlékét? Gondolt-e az újságiró arra, hogy a tények megírása kötelessége, még akkor is, ha ebből nem kerekedik valami szép, hatásvadászó cikkecske? Gandalt-e arra, hogy becsületes érzésű emberek nem értenek egyet részeg rendzavarókhoz intézett s'ma, udvarias hangú felszólításokkal, hanem igenis erélyes fellépést követelnek rendőreinktől az ilyenekkel szemben? Ezt talán az bizonyítja legjobban, hogy a cikk megjelenése után többen is telefonon hívták fel a rendőrséget — nem érdekelt személyei? közvetlenül az ügyben — és közölték, hogy helyesen és jól lépett fe] a rendőrség. A szocialista törvén yesség betartása minden állampolgárnak kötelessége, rendőreink is ennek szellemében kötelesek eljárni. Éppen ezért a legközelebbi, részeg emberekkel való intézkedés sarán szívesen látják az S. I. monogramú újságírót, mutassa meg: milyen fellépést tart ő helyesnek hasonló esetben? Vörös Balogh István Az anyák és születendő gyermekeik minél eredményesebb védelméért Dr. Bstizla vy J?nos orvo professzor fiiléspon ja a terhesség megszakításával kapcsolatban Tisztelt Szerkesztőség! Imikor néhány napos budapesti tartózkodásom után visszaérkeztem Szegedre, meglepetéssel értesültem arról, hogy a „Szegedi Néplap" az abortusrendeletlel kapcsolatban társadalmi vitát kezdeményezett Ebben a rendkívüli kényos, országos érdekű kérdésben előzetes felvilágosítás nélkül, helyi „vitával" nem lehet döntő véleményt "dani, ehhez csakis a kérdés len részletét jól ismerő, nagy felelősségtudattal rendelkező egyének és szakemberek képesek megfelelő módon hozzászólni. De ha már a vita megindult, kénytelen vagyok e kérdéssel a nyilvánosság előtt is foglalkozni, és néhány olyan tájékoztató megállapítást tenni, amelyek nélkül nem lehet tárgyilagos véleményt alkotni. Az abortus-problémával szerte az országban a nőorvosok tudományos szakcsoportjai, az Orvosegyetemek Tanácsai, megyék és városok egészségügyi osztályai évek óta foglalkoznak. Mosl két rendeletről történik említés a sajtóvitában anélkül, hogy az olvasó ismerné a rendeletek lényegét Ezért csak röviden megemlítem, hogy n 8100—9/1953. Eü. M. sz. rendelet a terhesség megszakítására vonatkozó szoA MENTŐK ESETNAPLÖJÁBÖL amelyet egyetemünk útján az Egészségügyi Minisztériumhoz felterjesztettem. Az ehhez fűződő vitában dr. Bódis Lajos főorvos, valamint a többi jelenvoltak teljes egyetértésüket juttatták kifejezésre. Egyhangúlag megállapítottuk, hogy a rendelet végrehajtása óta az országban katasztrofálisan csökken a szülések száma. Csak egy példát említek: az egyik budapesti kórházi osztályon, ahol régebben havonta 80-90 szülés és 20-25 abortus volt átlagosan, most a szülések száma alig haladja meg a 20-at, ugyanakkor kereken 150 vetélés zajlott le egy hónap folyamán. Egyik tanítványom írja, hogy az általa vezetett szülőotthonban az elmúlt hónapokban 40 szülésre 65 abortus jutott S fgy, sőt még rosszabbul áll a helyzet a nagyobb városokban. Bár ezek az elszomorító jelenségek még nem következtek be ilyen mértékben Szegeden, de a mi statisztikai adataink is mutatják, hogy ha ezen az úton nem fogunk tudni megállni, hasonló állapotok fognak bekövetkezni. Ez olyan jelenség, amely mellett hazája és népe sorsa miatt aggódó lelkiismeretes orvos nem térhet napirendre! Rz újságban közölt hozzászólásokkal külön-külön nem kívánok foglalkozni, csupán egy kérdést szeretnék kiemelni: a gyermektelen házaspárok nbortus-prohlémájáL Nyilván más e téren a laikus véleménye, mint azé a nőorvosé, aki évtizedes tapasztalatokkal rendelkezvén, tudja, mennyi tragédia követte a fiatalság könynyelmű elhatározását, amikor az első terhességet a lelkiismeretlen, anyagi ellenszolgáltatásért „segítséget nyújtó" orvossal vagy bábával megszakíttatták, amely beavatkozás után soha többé nem köszöntött be a gyermekáldás öröme. A tudományos világ bőséges tapasztalatai alapján kiderült, hogy a leggyakorlottabb kéz által végzett terhesség-megszakítások után is 10—15 százalélsban következett be meddőség, és olyan késői szövődmény, amely a nő testi és lelki állapotát súlyosan megviselte. Ami pedig a megelőzés gondolatát illeti, arról Szegeden és ««* ISSaSt ... _ „.„ _ , , előtt. Bár ezek az előadások rennefelejcsvirág is, Sérült részeik, kammlmlak és g,ázméíQ,ezése.k Érdemes fellapozni a mentők esetnaplóját, amelybe mindennap feljegyzik: hova hívták sürgős esetekben segítségül a fehér autókat. Craik (néhány napra lapozunk vissza a naplóban. Az elmúlt vasárnap meggvlll' a balok a feszegekkel. Délben Szőregre hívták a szegedi mentőket; Balogh Imrét kellett a klinikára szállítani. Balogh részegen elesett, s agyrázkódást, zúzott sérülést szenvedett, ökrös Pálné olyan részeg volt. hogy a Deák Ferenc utca és az Oroszlán utca sarkán öszszeesett. A mentők vitték el. Liszekás György Faragó utcai lakásán ittas állapotban elesett és térdsérülést szenvedett. Kispál Ferenc Lehel utcai lakost a Bocskai utcában eszméletlenségig részeg állapotban találták. A Sebészeti szállítani Klinikára kellett Nagy Istvánná Szent István téri lakost, aki ugyancsak részegen elesett és fején, arcán zúzódásokat szenvedett. Vasárnap este egy karambol színhelyére száguldottak a mentők. A bajai műútról Öttömös felé tért motorkerékpárjával Babarczi István, az öttömösi italbolt vezetője. Két kilométerre a falu előtt csak későn vette észre az előtte kerékpárral haladó Lajkó Lajost, összeütköztek, — Babarczi a motorral elesett, Lajkó pedig fejsérülést szenvedett. Másnap, hétfőn este ugyancsak történt egv karambol Szeged közelében. A Jutaárugyár előtt Mártó Mihály munkás éppen kerékpárjára ült, amikor egy autó elütötte. Mártát fejsérüléssel és bokatöréssel szállították a klinikára. Még aznap este egy igen sajnálatos esethez siettek a mentők. M. Margit 15 éves fiatal lány a Boross József utcában Öngyilkosságot követett el: zsírszódát ivott. Szándékáról még kórházbavitele után sem mondott le, — ott tartották a gyógyintézetben. Kedden két gázmérgezéses eset is volt. A hajnali órákban a felsővárosi cipőgyár agregátor-házában egy férfi összeesett a kiáramló gáz miatt, — a klinikára vitték. A déli órákban a Mérey utca 22. szám alá hívták a mentőket. „Eszméletlen egy fiatalasszony", — közölték a tnentőkkel és egy perc múlva már száguldott a fehér autó a megjelölt helyre. Kiderült, hogy az illető öngyilkossági szándékból nyitotta ki a gázcsapot. ciális javallat felállítására tartalmaz utasításokat. Ez a rendelet I. és II. fokú abortus-bizottságok megalakítását írta elő. A bizottságok a kérelmező ügyét megvizsgálták, és a szociális körülmények mérlegelése után döntöttek. Szegeden is működött kétkét bizottság: a klinikán és a tus-bizottságok elnökei — állást foglaltak ebben a kérdésben. Dr. Imre Mihály főorvos a balassagyarmati egészségügyi osztály úliratát ismertette, amely az értekezlet összehívásához az indítékot adta, és amely az abortusrendelet megváltoztatását szorgalmazza. A megbeszélésen felkórházban, ós o bizottságoknak olvastam azt a memorandumot, az volt a vezető szempontja, hogy többgyermekes és kedvezőtlen szociális viszonyok között élő nőknél felállították a javallatot. A 2/1956. Eü. M. sz. rendelet megszűntelte a kettősbizottsági rendszert. Eszerint az orvosból és két nem orvos tagból álló bizottság felvilágosítás után akkor is kénytelen a javallatot megadni, amikor sem egészségi, sem szociális körülmények netn indokolják a terhesség megszakítását, de a kérelmező ragaszkodik a műlét elvégzéséhez. Ez az intézkedés, amelyet a szakkörök megkérdezése nélkül hoztak, orvosi gondolkodásunkkal homlokegyenest ellenkezik. Nem is csoda, liogy országszerte felemelték tiltakozó szavukat egyetemi tanácsok, egészségügyi osztályok és kórházak vezető szakemberei. A szegedi Orvostudományi Egyelem is ez év júliusában — röviddel a rendelet megjelenése után — memorandumbah fordult az egészségügyi miniszterhez, ennek a rendeletnek hatályon kívül helyezése érdekében.; Közben beköszöntöttek az októberi események, amelyek megakadályozták a minisztériumot, liogy e kérdéssel érdemlegesen foglalkozzék. Mivel azonban időközben egyre több adat gyűlt össze e rendelet alkalmazása kapcsán, és most már konkrét, számszerű adatok és elszomorító tapasztalatok állnak rendelkezésünkre, újból megindult egy széleskörű akció, amelyet egyetemek, megyei és városi egészségügyi osztályok és kórházak szinte azonos időpontban, egymástól függetlenül, egymás szándékairól mit sem tudva kezdeményeztek. A szegedi város! tanács egészségügyi osztálya is indíttatva érezte magát, hogy meghallgassa a szakemberek véleményét. így ült össze december 22-én dr. Imre Mihály és dr. Berkes Pál, az egészségügyi osztály vezető orvosainak meghívására az az értekezlet, amelyen a szülészeti klinika igazgatója, a kórház szülészfőorvosa: dr. Bódis Lajos, az SZTK nőgyógyász főorvosa: dr. Nagy József és a kórház belgyógyász főorvosa: dr. Novaszel Ferenc, — utóbbiak, mint az abor— Mondj hamar valami időhatározó mondatot! Pétör fölnéz a feje fölé, ott nem talál semmit Aztán az ablakra veti okos kis szemét, és ott megtalálja, amit keres. .Az ablakot befogta a pára, nem lehet rajta kilátni, ennélfogva Pétör így határozza meg az időt: — Kutya hideg van odakint. Ez olyan szabályos időhatározás, mintha az esőcsináló intézet adná, de azért a tanító úr nincs megelégedve, s neki a maga szempontjából igaza tehet. De nekem is igazam van a magam szempontjából, mikor odanyomom a nagy körtét a Pétör markába. Mert én csak arról akartam meggyőződni, hogy csakugyan létezik-e az a Pétör, akiről hallottam egy történetot, amelyik egészen olyan, mintha én találtam volna ki. És hogy ér-e a Pétör annyit, amennyit az a másik, a Palkó? Azt én nem bánom, hogy Pétör egyelőre másként) határozza meg az időt, mint az Akadémia nyelvtudományi osztálya. Beérem annyival is, hogy Pétör van, és Pétör nagyon értelmes gyerek, holott már harmadik esztendeje fúrja, faragja, gyalulja, csiszolja az eszét az ötarasztos emberek számára rendeltetett és szabott tudomány. I gen, és Pétör még most se unta ' meg az iskolát, sőt, minden reggel késedelem nélkül megjelenik benne. Pétör nagyon is szeret itt lenni, talán még jobban, mint otthon, és minden oka megvan rá, hogy telente ígv kedvelje a tudományok csarnokát Először is itt melegebb van, mint otthon. Másodszor itt borzasztó sok gyerek van, és Pétör olyan, mint a bárány: nagyon szeret sokadmagával lenni. Harmadszor itt úgy bánnak az emberrel, hogy az édes szülője se keresi annyira kedvét, mostanában még tejjel is megitatják, akár az úri gyerekeket, Üzép kis csészékben adják a tejet, van rajta nefelejcsvirág Is, s nagyon jó azt a kézbe fogni, mert olyan jó sütős, hogy a dermedt vörös kis ujjacskák egyszerre fölengednek rajta. No, Pétört mégis a tej keverte gyanúba, és juttatta olyan díszítő jelzőhöz, ami szokatlan a világtörténelemben, noha nyilván sok alakja megszolgálta a világtörténelemnek. Az egyszerű Pétörből a tej miatt lett Pétör, a csaló. A gyanú a tanító úrban ébredt föl, aki talán kelleténél szerelmesebb ugyan az időhatározókba és a többi neveléstudományi köszörűkövekbe, de azért aranyból van a szíve. A tanító úr, akinek mindenütt ott a szeme, azt vette észre, hogy Pétör és a tej közt zavaros a viszony. A többi gyerek, ahogy megkapja a részét az ingyentejből, elbánik vele mindjárt a helyszínen. Pétör azonban egy idő óta sajátságos stratégiát vett alkalmazásba. Tudniillik, amikor megkapja a teli csészét, akkor elvörösödik az örömtől, és orrcimpái reszketnek a gyönyörűségtől alhogv szívla be a tó meleg párát. Szívja, szívja, de azonközben visszavonulóban van az ajtó felé, s mire odaér, akkorra már fehérebb az arcocskája, mint a fal. Egyszerre felbukkan a buksija a látóhatáron. Az ábrázata egyre vörösebb lesz, ahogy közelebb kerül az asztalhoz, ami attól lehet, hogy roppant elszántsággal szopogatja kl a csészéből az utolsó csöppeket. A tanító urat persze Ilyen ravasz " fondorlattal nem lehet megcsalni. A tanító úr megsejtette, hogy Pétör embör nem szereti a tejet, de mivel tudja, hogy az ilyesmit nem lehet nyilvánosságra hozni, hát titokban leeresztgeti a tejecskét az udvaron a csatornába. Mert bizonyos, hogy Pétör az emeletről az udvarra szökik le lejivás örvivel, elárulja a hideg arcocskája. Végre eljött a nap, mikor Pétör üzelmei teljes mivoltukban napvilágra kerültek. A tanító úr figyelte minden mozdulatát. Lassan somfordált a gyerek az ajtóig, de a lépcsőn már nyargalva ment lefelé, tenyerét a csésze szájára tapasztva. Mire a tanító úr utóiéri, Pétör már ott térdelt, a kaDU sarkában, s öntögette befelé a tejet egy nagykendőbe. Beható vizsgálat kiderítette, hogy a nagykendő alul két kis lábacskában, fölül pedig egy gémberedett kis arcocskában végződött. — Ki ez, Pétör? — kérdezte a tanító úr. Pétör — szégyen, nem szégyen — nagyon megijedt. Reszketett a szája széle. — Marika. — Húgod? — Az — mondta Pétör, és férfiasan sírásra fakadt. — Mindig el szokott kísérteni, oszt itt várja meg, még hozom a tejet. Már akkor sírt Marika is, és a tanító úr addig tiltotta kettőjüknek a sírást, míg az ő könnye is ki nem csordult. — Hány nap csaltál már meg, Pétör? — kérdezte a fiút. — öt — mutatta Pétör az ujjain, mert szólni még nem tudott a sírástól. Ö

t nagy csatát nyert meg Pétör az éhes kis gyomra ellen. Ha én isten volnék, nekem nagyobb örömem volna ebben a teremtésemben, mint a vészteljes és végzetterhes világháború összes nagy hadvezéreiben. Ne haragudjatok meg, emberek, hogy mikor úgy tele van a világ tökéletes nagy csalókkal, én erről a tökéletlen kis csalóról írtam. De látjátok, arra gondoltam, tl is örülni fogtok neki, hogy vannak még olyan csalók Is, akik nem magukért csalnak, csak magukat csalják meg a testvéreikért. ígeteg időt és fáradságot jelentetitek számomra, a férfiak kíván»ságára és hírlapi felhívásra szíl vesén tartottam volna az ősz 'folyamán további előadásokat, de b azokat az októberi események j megakadályozlak. Ezekben az I előadásokban kifejtettem azt a s tudományos álláspontot és cljáIrást, amelyet a világ nőorvosai ^képviselnek és javasolnak. Az abortus-kérdés tehát nem-csak a pillanatnyilag érdekelt nő I ügye, hanem egész társadalmunaké, a nemzet jövőjének problémája, és nem utolsósorban a trendelet által a csírázó életek elpusztítására kárhoztatott orvotsoké is. Ami most már a felzaklatott ^kedélyeket illeti, megnyugtathatok minden érdekeli felet, hogy az országszerte szorgalmazott 8100-9/1953. Eü. M. sz. rendelet csak annyiban tér el a mostani gyakorlattól, hogy a terhesség-megszakításnak javallatát olyan bizottság mondja ki; amely a kérelmező adatainak mérlegelése alapján hozza meg döntését. A szegedi bizottságok működése eddig is bebizonyított la, hogy a többgyermekes és súlyos szociális körülmények kö* zött élő szegény asszonyok baja iránt a legnagyobb megértést tanúsította, hiszen tudatában vas gyünk annak, hogy magas erkölcsi felfogású családokat ia arra kényszeritbet az anyagi szükség, hogy ilyen irányú se* gitséget kérjenek. Bízunk abban, hogy a lakosság életszínvonalának emelkedése a jövőben lehetővé fogja tenni a kérdésnek nyugodtabb légkörben, tárgyilagosabb szempontok alapján való mérlegelését. De most és a jövőben is hangsúlyoznunk ke!L hogy az orvos nem kötelezhető remlelelileg olyan műtét elvégzésére. amely lelkiismereti jelfogósával ellenkezik. Az orvon nem vállalhatja az itéletvégre' hajtó szerepét. A.z orvos az élet megóvására tett esküt, és nem arra, hogy fejlődőben levő életeket elpusztítson!!! A szorosobb*n vett szód* ális javallat mellett az emberies* ség arra is késztet, hogy a ter* hesség megszakítására javallatot állítsunk fel akkor is, ha olyan serdülőkorú leányokról van szó, akiknek tájékozatlanságával visz* sznéltok. De semmiképpen sem helyeseb hetjük azt a kívánságot, hogy jó szociális helyzetben levő, egészséges, gyermektelen, vagy egys gyermekes asszonyokon végez-' síink terhességmegszakítást úgy. ahogyan azt egyre növekvő számban látjuk az utolsó ahon tus-rendelet alkalmazása óta. Mindezen megfontolások után arra kérjük az egészségügyi kor* mányzatot, hozzon olyan dön* tést, amely engedélyezi a szociális javallat alapján történő terhesség-megszakítást, de csak oly módon, hogy a kérelmeket bizottság vizsgálja felül, amely gondoskodjék a szociális helv* zetet igazoló adatok beszerzésé* ről és csak ezeknek alapján döntse el a kérelem sorsát A döntő különbség a mostani helyzethez viszonyítva az lenne, hogy mód nyílna az indokolatlan kérelmek elutasítására. Befejezésül még csak nnnyit: több mint három évii* zedes szülészi pályámon csal? egy vezérlő gondolatom volt: az anyák és születendő gyermekük minél eredményesebb védelme; Az anyavédclem már a leány* gyermeknél kezdődik, amikor féltő gonddal ügyelünk a serdülőkorú leány testi épségének védelmére és hasonló gonddal vigyázunk reá a férjhezmenetel után is, hogy áldozatául ne essék a meggondolatlan és elhamarkodott lépésnek, az indoko* latlan terhességmegszakításnak,' amely után lappangva jelentke* zik az előbb már emiitett nagy baj: a meddőség és annak sok egyéb kísérő következménye; amelyeknek elhárítása nemcsak az egyén, hanem a nép elsőrendű érdeke, és a szülészorvos legszebb hivatása. Dr. Ba'izfalvy János egyetemi tanár, a Szülészeti és Nőgyógyászat! Klinika igazgatója Jelentsék be munkaeroszükséglelüket a szegedi járás területén lévő vállalatok A járási tanács munkaerőgazdálkodási csoportja felhívja a szegedi járáshoz tartozó üzemek, vállalatok, intézmények figyelmét, hogy a magyar forradalmi munkásparaszt kormány 15/195(1. (XII. 29) számú rende'ete értc'mében vállalatok mun_ kaviszonyt az ország egész területén csak a munkaerőgazdálkodási szervek útján létesíthetnek. A járási tanács munkaeröp gazdálkodási csoportja felht'v[ ja a járás üzemei, válla'ataí j intézményei figyelmét, hogy munka erősziikségletiiket a csoportnak (Szeged, Mikszáth Kálmán utca 12., telefon: 2388) folyamatosan jelentsék. A járási munkaerőgazdálltodási csoport közös helyiségben működik a városi tanács munkaerőgazdálkodáaí csoportjával. — Kétszáz garnitúra hálószobnbútor. Pénteken a Szegedi Eütorg;/ár dolgozói értekezletet tartottak és elhatározták, hogv januárban 200 garnitúra festett nélószobnbútort gyártanak. A hfr különösen vigasztaló azok számára, akik olcsóbb, de mégi* tetszetős bútorhoz akarnak liozfáluUti* t