Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-24 / 19. szám

fl váüa'ati terv az eredménye^ mur kn n'aoja a Szeged íküiMmgv.riian A terv! Hánvszor haUottux. olvastuk mar e szót vaav voltunk meaalkotói de leeinkább véerehaitói. Nem úikeletű doloaaterv a Szegedi Szalámigyárban sem. tiizonyára érdekes riDortot lehetne írni arról mi Íven terveik lehettek Pickéknek. Miről tervezhettek s mennvi időre? A termelésről nvereséeről? Erről biztosan sokat gondolkodtak. De vaion törődtek-e a munkásokkal? Bizonv törődtek. ha másért nem. hoev an szoríthat iák még leiebb fizetésüket, hogv miként termeltessenek uevanazért a pénzért többet velük. A terv! Más tartalmat értelmet kavott e szó az államosítás után itt is. másutt is. Úgv emlegették éveken keresztül mint a munka alantét. De még sem volt mindie az. mert itt sem. másutt sem vették komolvan. folvton módosították Nem ritkán irreális feladatokat tűztek n evár elé a felülről kénvszerített tervvel. Sokszor csak akadálv volt. botladoztak benne. Egyet tudtak: el kell készíteni időre, mert elmulasztásáért büntetés iár. Azért túl sok bai nem volt a Szalámigyárban a tervvel. Errői_ tanúskodik az él üzem cím többszöri elnverése is az elmúlt időszakban. Birkóztak, küzködtek sok nehézséggel, megkötöttséggel. Az üaeim nagyobb önállósága • munkásönkormán vzat. megvalósítása és erősödése «rtk akadálv eleiét vette mér eddic la. de azért ezután sem lesz kén vei mes séta az éves. nesvedéves •ervek teliesitése. Lent ós fent A munkástanácsokról szóló törvénvereiú rendelet, kitnondia: muikástanAcx tneaállamtia a vállalat tervét áv a doloozók létszámát". De hogyan? Tudia-e a Szalámigyár munkástanácsa, hogv az itt készült termékből mennvi az országos szükséglet, és ebből mennvit. készíthet az ő üzemük. Ezt természetesen nem tudhatia. Csak ha a felsőbb szervek erre táiékoztatást adnak. Naev feltörést azért mégsem okoz ez a probléma. szalámiból hentesáruból nem a túltermelés vészéivé fen veget bűnünket A száraz áru eddig is. ezután is központi készletet, ielent. A hentesüzem készítménveinek mennviséaét vedia a ikerestkedelani vállalataik kötött szerződés alapján tervezik. Nyersanyagszállítóik a szeeedi. békéscsabai. hódmezővásárhelyi vágóhidak. Hentesáru niacuk főleg Szeged, de a kolbász és effvéb árukkal be Bkarnak törni a baiai Diacra is, A legfőbb termék a szalámi. amit hazai és külföldi szükségletre termelnek. Természetesen az exporttervet sem határozhatiák meg itt helvben ezt is fentről kaDiók. Nekik közvetlen kapcsolatuk nincs It külfödi céaekkel. ha csak annvi nem. hogv töhb országból esetenként levélben kérik, adianak szaktanácsot a szalámi tárolásához stb. A szegediek feladata az utóbbi esztendőkben csak a gvártás volt. Külföldi meghívásokra mások utaztak. Ezt a iogot a felsőbb szervek kéDViselőinek tartották fenn az illetékesek. Pedig nem ártana, sőt használna a külföldi kapcsolatoknak. ha a termelök és vásárlók ismernék kölcsönösen ecvmás véleménuét. tanácsait. Ami köxös érdek A tervező* nemcsak a késztermékre. az exportra és a nversanvag beszerzésére téried ki. A két legfontosabb számadat a béralap összege és a késztermék mennvisége tonnában. Sok szakvélemény javaslat összevetése és vita után született me? itt. is e két számadat. A végső szót. igaz a minisztériumban mondták ki. de a tervben benne van a szalámiaváriak elaondolár.n akarata és lelkesedése is. A munkástanács és a vállalatvezetés mór üzem-' -ékre havi. sőt nani részletekre bontotta a minisztériumban ióváhaevott tervet. Ez a ha-'i illetve napi tervek teliesitése ma már a munkások kereső lének fokmérőié is Üzemrászeréként a közös teljesítményüktől füoa a munkások keresete. Ezen belül az esves munkásoké a besorolásuktól az órabértől. Azt mond/hatná bárki, hogv a közösködés nem ió dolog Mert ugvan: .Minden dolog fél a munkástól de némelvik munkás a dologtól". Más szóval a lustáknak keresnek a szorgalmasok A munka neme itt a Szalámigyárban lehetőséget nd a bérezés ilven forrná iára Sőt ez látszik most a legalkalmasabbnak. Érvénvesül a szakképzettség is hiszen ennek alanián sorolták be a munkásokat. Az egyenlőség vészéivé íev kevésbé ielentkezik de annál inkább a .kihúzás" vészéivé. De ennek is csak vészéivé. A auakorlat azt mutatja, a kólléktivák. amelvek eav-eau üzemrészben dolaoznaSk. tközre.foaiák a cscllenaőket. ecruszóval fiiv elemmel kísérik eavmás muriSkáját. Egves helveken már túlzásba is bocsátkoztak néhánvan. A dohányosok szinte már le is szoktak szenvedélyükről munka köziben. Jóllehet, ehhez a dohánvhiánv is hozzájárul. De többen azt mondiák. ritkábban meevek ki rágvuitaní. nehoev szememre vessek ma* keresetére füstölök A kölcsönös ellenőrzés. az összefoaás. a terv ismerete, kibontakoztatta már eddio is az alkotó kezdeményező készséaet a Szalámigyárban. A naDi tervet tel icsítik sőt ti bbet is termelnek már a tervezettnél. Ne csak ptp ron ... A terv ismerete még csak a termelési terv ismeretét ielenti. A nvereséget is rögzíti a vállalati terv de a túl tel iesítés nvomán keletkező terven felüli nvereségről s annak felhasználásáról csak későbbi kormányintézkedéssel döntenek. A nvereséa lendítő ereje azért máris jelentkezik vezetőknél, munkásoknál, eavaránt. Ennek fokmérőié a tervteliesítés. Igaz. miután Pintér elvtárs a vállalatvezető. Futó elvtárs a munkástanács elnöke, a minisztériumban heves viták után kiielentették hogv vállal iák a tervet, azóta ők maguk is. a munkások is azt tartiák nagyon restellnék, ha csak naoiron maradnának ezek a szép elgondolások, ök nem szégyenkezni. büszkélkedni akarnak teljesítményeikkel. Reméljük. ígv is lesz. (- Pi-) A Szegedi Kenderben újra élénkül a kulturális élet Az októberi tdók után rivaszak adt a Szeeedi Kenderfonógyár országon hírű művészeti együttesének munkája is. Az utóbbi napokban azonban a munka lassan úira megindult. Az énekkar rendszeresen tartia próbált. A színjátszók Gárdonvi Géza sok sikert megért, népszínművének. a Bor-nak bemutatását tervezik. Egyelőre nehézségekbe ütközik a tánckar úiiászervezése. pedig a tánckar a Kendergvár művészeti cscDortiainak számára komoly sikereket, hozott. Nagv forgalommal működik a könyvtár: A* olvasók száma az azelőttinek maidnem 150 százaléka; Am;e> a 4/il/tludfi H'tf tla ntimféf. dóf-óft — maM.fi l/ettá ur,i ira o-itte fáiét" ff Ofizelbe verték a rend ellen izgató, röpcédulákat terjesztő főiskolásokat Elleriedt a városban az a hír. 'ogy a rendőrség házkutatást tartott az egyik egyetemi diákotthonban és több liallriiól őrizetbe vett. Többeket foglalkozta! az a kénb's hogy kiket miért vittek el. Erről a hír terjesztői vajmi keveset beszéllek. Az ügyben ezúttal kifOl 0 a 'ínyeket. Az előállított személyek a Pedagógiai Főiskola első éves hallgatói: Kovács Albert, Jenci Károly és Nagv Zoltán: Bűnük: a rend helyreállása, a kormány, a Szovjetunió, a kommunisták el!"ni izgató röncédulák terjesztése, utcákon való ragasztása. Tettüket a következőképpen hajtották végre: Kovács Albert — „rejtélyes" elmondása szerint... — január 14-én Budapesten a Nyugati-pályaudvaron jegyet váltott a szegedi vonatra abból a célból, hogy leutazzon tanulmányait folytatni. A jegyváltás után hozzá lépett egy „ismeretlen" férfi: — Szegedre megy? — kérdezte Kovácstól. — Igen. Kezdődik a tanftás a főiskolán. — Ismeri Aca Vilmost? — Ismerem, de úgy tudom, hogy disszidált. — Nem disszidált — felelte az ismeretlen — én tudom. Arra kérem, adja majd neki át ezt a két csomagot.: j Kovács a „küldeményt" lehozta Szegedre, s mivel — a MEFESZ-gyűlésekről ismert! — Ács Vilmos valóban disszidált, másnap maga bontotta fel a csomagokat: uszító hangú röplapok Toltak benne. Kovács a szekrényéhe helyezte a „titkos" lapokat, aztán másnap szólt iskolatársának, Jenei Károlynál:, hogy ragassza ki a sze„(J)álmai kalőstőr" a Tidtki a teában ? KfiLICKR ÉS fl MANZQRD-SZOBfl ÜGY Azt tartom; hogy a lakáskérdésekkel a tanács iÜetékcs szerve foglalkozzék. Annak van joga kiutalni, zavaros ügyeket-kivizsgálni, s ha valamely részről törvénytelenséget követnek el, ott van a rendőrség, ügyészség, bíróság, — azok majd igazságot te-, remtenek. ^ De kérem, ez égbekiáltó dolog, 1 hogy Kalicka Mátyás postakéz-3 besítőt kizárták manzard lakásá-j ból. Hogyan lehetséges? Olyan < helyzet ez, mint amikor valaki J hamis ügyben próbál előretörni, de kifogy a „legális" érvekből,] leveti álarcát, s képes erőszak-] hoz is nyúlni. Ez tőrtént 3z sláhbi cscdjfii is. Húzódik a klatalís Kalicka Mátyás már több éve lakik a Teleki utca 18. szám! alatti ház kicsiny manzard lakásában. Megelőzőleg ez a lakás padlásfeljáró előtere volt és al-; bérletbe adták ki. Két évvel ez-: előtt azonban a KIK el válasz-; totta, liogy két kis helyiség legyen belőle. A KIK 1955 január-; jában bérletszerződcst kötött, a! lakbérre Kalickával és a vele akkor együtt élő asszonnyal.! Mégis, Pálmai Lajos — akinek a; manzard-szoba mellett kilenc! — a kérelmek eltűntek, válasz nem jött: húzódott a* ügy. Maoániiiyyizsgál at vagy hivatnos ügyintézés ? Kalicka addig ment utána a dolognak, mig végre sikerült wtUZ a &o.ldö94ág.(ÍMt. ? ! nem akarta, amíg mindkét i tőjüknek' gyűrűjük nem lesz. ' A menyasszonynak sikerült 1 szerezni, a vőlegénynek ví1 szánt nem, mert október 23 • után csak az vásárolhatott • aranygyűrűt, akinek szeren;cséje volt. A fiú merész öt;letre határozta magát: köl; csőnkért' gyűrűvel tartják ;meg az eljegyzést. Már 12 éve házas ismerősöm is van, és még ma sincs ! karikagyűrűje sem a férjnek, ! sem a feleségnek. Hogy en! nek ellenére boldogok-e? A ! látszat szerint igen, és úgy • hiszem., valójában is. Elvégre Uelviségből álló lakása van —ja gyűrű csak szimbólum, és bepörölte Kalickáékat. Az voltJnincs különösebb jelentősége Egy ismerősöm vőlegény lett, de csak egyszerű vőlegény, mert a hivatalos eljegyzést gyűrű hiányában nem tarthatták meg. A menyasszonyka sürgette az el jegy- . . zéet, a vőlegény pedig addigi semmi joga nincs a manzard-lamegkapnia — most január 9-ón — a lakáskiutalási határozatot Ugyanakkor a KIK írásban igazolta, hogy a padlásfeljárót „különbejáratúvá" teszi, — tehát most már nincs „legális" érv, amellyel megakadályozhatnák Kalicka manzard-lakásához való törvényes jogát; És ime, lakáskiutalás ide, KIKigazolás oda, — Pálmai egyszerűen bezárta a kaput, és nem engedte be a házba Kalickát. Igaz, megelőzőleg kijelentette, hogy ha Kalicka hozza a kiutalást, akkor „nagy kegyesen" beengedi, — de úgy látszik, Pálmai „meggondolta" a dolgot, s tán kolostort akar csinálni a Teleki utcai házból, önkényeskedik, pedig a követelése, hogy adják át számára a manzár-Iakást is, mivel ott van a padlásfeljáró. Igaz, Kalicka többször felajánlotta a padlás zavartalan használatát, de ezt Pálmaiék nem fogadták el. Az egy évvel ezelőtti per úgy végződött, hogy ha Kalickáéknak megfelelő lakást tudnak biztosítani, akkor át kell adniok a helyiséget Pálmaiéknak. (A bíróság nem tisztázta azt az alapvető tényt, hogy Pálmaiéknak | semmiféle joguk nincs a másik £ 'nkáshoz!) káshoz. Kalicka szaladgál ffihöz-fához, — tanácshoz. Ott valami olyasmit rebesgettek néki, hogy viszszavonj.ák a kiutalást, mert ő vagy 10 napig nem lakott a lakásban a múlt hónapban, és végeredményben feleségének van lakása. Igaz, hogy már közel három esztendeje külön élnek, — azok pedig öten laknak egy szobában, — ő itt lakik évek óta, de azért menjen vissza mégis. Kalicka nem értette, hogy az ő magánügye mennyiben befolyásolhatja a hivatalos ügyintézést. Gondolt ugyan arra. hogy Pálmai felesége a II. kerületi tanácsnál van, lakásügyes is volt, esetleg befolyásolhatta a dolgot, — de ugye ez nem bizonyítható .:; ÍKiskabStbsn kéthetit Már egy hét elmúlt azóta, mió>ta Pálmai kizárta Kalickát kis gedi utcákon a röpcédulákat. Jeici azonnal vállalkozott a „feladatra", és a múlt hét csütörtökén el is kezdte „vállalkozása" végrehajtását. Kovács szerzett neki ragasztót aminek gumidugójával könnyű szerrel fel tudta kenni a falakra, üvegah'akokra, kapukra a ragasztót és rányomta a röpiratot. Másnap újabb adag röpcédulát kért Jenei Kovácstól, mondván, hogy: „Sikerült..." Szombaton Jenei felkérte osztálytársát, Nagy Zoltánt: — Nem segítenél nekem a röpcédulákat az utcán ragasztani? ló. Gyerünk egvBtt — hajlott a szóra Nagy. Már jónéhány helyen — Lenin utcában, a Dugonics téren, a Beloiannisz téren stb. — sikerűit kiragaszt*niok a röplapokat, amikor a járőrök észrevették őket. — Álljanak meg! — kiáltottak i-ájuk. Nagy Zoltán megállt, — Jenei elszaladt. Nagyot előállították a rendőrségre, ahol ő felfedte társai) és vallomása nyomán tartottak házkutatást a diákszállóban. Több száz röpcédulát találtak, s őrizetbe vették Kovács Mbcrtet és Jenei Zoltánt. Ez történt És az ismertetés befejezéséül hadd örökítsük meg — saját kérésére — a tettét megbánt Jenei Károly írásának részletét, amelyet kézzel írt és újságcikknek szánt (A kézirat megtekinthető a szerkesztőségben.) A címe: „le-yen eszmei tisztásig a d'ákfcooonváSbin !** „Két diák röpcédulákat ragasztott, a harmadik a röpcédulákat adta nekik. Hárman voltak: kettő dolgozó emberek fia, a harmadik, — aki a röpcédulákat adta — volt horthysta tiszté, ö mambót dobolt egy zenekarban, mig a másik kettő vásárra vitte a bőrét. A két diáknak független, szocialista Magyarországért dobbant a szive, és azt hitte, hogy a röplapokat aláíró Illegális Egyetemista Szövetség is ezt akarja. Későn tudták meg, hogy megbízójuk nem olyanná akarja tenni hazáját, mint Jugoszlávia, vagy Lengyelország, hanem az angol polgári demokrácia híve . -. a Diáktársaim! Bizonyára sokan olvassátok cikkemet. Vizsgáljatok meg minden lépést, mielőtt cselekednétek, hogy használ-e az népünk ügyének? Tőletek jön-e a követelés, vagy a néptől távol álló elemek sugalmazzák nektek? Ne engedjétek ilyenek részéről befolyásolni magatokat, hiszen többségetekben a népi hatalom hívei, a proletárdiktatúra őszinte támaszai kívántok lenni! Ne feledjétek: nem mindig a népszerű követelések hangoztatói a nép igazi fiai, hanem azok, akik félre téve a demagógiát, szerény munkájukkal teremtenek alapot az élet jobbá tételéhez. Ezért kérem tőletek, hogy saját érdeke tekhen vessetek el minden olyan befolyást, vagy gondolatot, amely csak a szenvedélyeket szítja, vagy éppen sötét eélok eszköze lehet! Sokat kell vitatkoznunk őszintén, igaz ember módjára, de ez a vita olyan legyen, hogy ne támogassunk tudatunkon hívül népellenes törekvéseket! Legyen végre eszmei tisztasági szocialista tudatosság az igán szív és lelkesedés mellett a diákkoponyákban!" Ezy nap, egy enef a bíróságon Megvédte az anyósát — agyonütötte az apósát — és felmentették Kalicka több ízben folyamo-J az arany?ru ismét bővebb •lőtt a tanácshoz, hogy utalják kil^ rendelkezésre Igaz, igaz, de mégis igen sokain komoly áldozatok árán te ragaszkodnak hozzá. A jegyesek számára az utóbbi időben valóban gon-^ dot okozott az arany karika- J inanzerd „kalickájából". Tréfásan gyűrű vásárlása, mert éppen J hangzik, de a postakézbesítő azazok nem jutottak hozzá, ak1 ket a legjobban megilletett volna. A városi tanács ezér; a házasulandók érdekébe: úgy határozott, hogy a jegye seket beiratkozásukkor kérétükre igazolvánnyal lűtj'í Ezzel megvásáro'hatják reükséges gyűrűket. Erre • korlátozásra természet zs-1 csak addig van szükség, arr.'r ^ óta ismerősöknél ríls/ik. kölcsön 2 : ighcn iár, és Újszeged kültcrüJ Vén ebben a hideg, havas, lucsJ'-og időhen kiskobátban kénv'e'en V'zhesíteni. mert nem tud '-kásába bejutni holmvatert. ' re akart a rend őrséghez for' De nmst már n-m hb-a nv'hb őz erűsz-kot e«"k crő-rak11 V '• eyyn-ni: számukra szabályszerűen a la-? kást a bérletszerződés alapján, v- p-vposen vérei Pá'rr-"k azon e-s'erk-''ácé-ek h-gv k'lcne -Ivbé-bő! ál"< lakásukhoz c—pos'ai kézbesítő eie'nv manzard —- p-né — j szobáját is hozzácsatolják. r-t»> Az elmúlt héten újabb bonyolult, de társadalmi és jogi szempontból egyaránt figyelemre méltó ügyet tárgyalt a megyei bú-óság Soós tanácsa. Érdekes véletlen, hogy az elmúlt hetekben ez már a harmadik eset, amikor a jogos önvédelem kérdéseit kellett a bíróságnak tisztáznia. Kiss Józsefné szül. Török Julianna balástyai 26 éves parasztasszony állt a bíróság előtt. A vád: erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés. Az ügy előzményei a következők voltaik: Kiss Ferenc, Balástya 414. szám alatt lakó gazdálkodó igen durva volt családjához. Kiss Ferenc feleségét házasságuk első évétől kezdve ütötte, verte, sokszor a hajánál fogva húzta végig az udvaron. A verésből a gyerekeknek is állandóan kijutott. Az aszszany — főleg a gyerekek kedvéért — tűrte, de ahogy azok felnőttek, 1951 nyarán otthagyta férjét. Kiss Ferenc erre feldühödött és Kisteleken egy piaci napon feleségét mellbe szúrta. Tettéért — szándékos emberölés miatt — jogerősen hatévi börtönre ítélték. Kiss Ferenc a börtön falai között sem szelídült meg. — Elintézlek — üzengette feleségének. Ahogy Kiss Ferenc szabadulásának napja köze'edett, felesége titkon egy '-aranyai állami gazdaságban dolgozó fiához kö tözött 1956 prilisában Kiss Ferenc tényegesen ki is szabadult, és 'óta B-'ástyán lakó másik val é t Od-haza mcgtu.lo ho-y fe'.-sé-e ír-gat Fa'-'yíra és cg buzgó" o - hogy me -z e a c•n F Fiát és rrr' féleségét - a vfd'ott Ki s Jő7.s*.f-é '--d'an zab'a't? a b?.r?-yu: mért. Jú'bis 17-én ebéd ut'r amtkor a balástyai homokon lévő tanyában csak az após, Kiss Ferenc és a vádlott meny, — Kiss Józsefné voit csak otthon —, ketten a tanya mellett lévő földön kapta lgatva megpihentek, s Itt a következő párbeszéd zajlott le a sorok közt pihenő após és az álló meny között: — Add ide az anyád címét! — így Kiss Ferenc. — Nem adom! — Na, ha annyira pártolod, téged is elintézlek — emelkedett fel Kiss Ferenc és nyitotta is bicskáját. Az akkor már kéthónapos terhes fiatalasszony megijedt és a tárgyaláson felmutatott két méternél hosszabb nyelű kapa fokával a rája támadó és nála sokkal erösebb apósa fejére vágott. Az após igyekezett feltápászkodni, ekkor meg kettőt-hármat sújtott. E pillanatok alatt lejátszódó jelenet után a pár száz méterre lévő legközelebbi szom, szódhoz, futott, és ott görcsös sírás közt, rémülten számolt be a történtekről. Kiss Ferenc a helyszínen, meghalt. A tanúk kihallgatása során kiderült, hogy az eset színhelye homokos, a legközelebbi szomszédok pedig igen messze voltak, úgyhogy a gyenge, törékeny termetű vádlott nemigen menekülhetett volna el a rátámadó após előL A bíróság a bizonyítási eljárás befejeztével ítéletet hirdetett, mely szerint KLSS Józsefnét felmentette. Ez az "set — az összes tanúk egybehangzó val'omása szerint — kimeríti a jogos önvéde'"m es-tét. Az egyén ugyan -ég srját j "a'an m-—á "dlrt'ra 's köte'es •' ' '•t-n' —i rr ' - f-ctére vádvhe. s?m s vteelíVV-ek KÖ' •- 'ós Az ügyész fellebbezett 1 • -•- zz — ?. t e~: r- • - v v-'te ~"t sr'át kér'ra s-m'-' "-'zsz'ha'ja el lege +— i